Békés Megyei Népújság, 1982. január (37. évfolyam, 1-26. szám)

1982-01-28 / 23. szám

o 1982. január 28., csütörtök Készül a magyar csípőprotézis Vásárhelyen Juhász Imre kisiparos — orvosok kezde­ményezésére és szakmai irá­nyítása mellett — megpró­bálkozott a horribilis össze­gekért beszerezhető nyugati csípőprotézisek magyarorszá­gi előállításával. Minthogy ezekre az implatátumokra óriási igény mutatkozik Ma­gyarországon, és az összes többi szocialista országokban is. bekapcsolódott ebbe a munkába három nagy gyár: a vásárhelyi METRIPOND Mérleggyár, a Csepeli Vas- és Fémművek, valamint az orosházi, kerámiát is gyártó, KAZÉP. Erről az igazi csa­patmunkáról — amelyben a tudomány és a gyakorlat szakemberei szívós küzdel­met _vívtak, embertársaik g yógyítása érdekében — és az elért eredményekről dr. Badó Zoltán Csongrád me­gye traumatológiai szakfőor­vosa, a szentesi Városi Ta­nács kórházának baleset­sebészeti osztályvezető főor­vosa a következőket mond­ja: — Az élettelen anyagok élő szervezetbe való beülte­tésével több mint 10 éve fog­lalkozunk. Ezt a tudományos munkát két kollégámmal, dr. Tari Gábor plasztikai és dr. Hulin István idegsebésszel kezdtük el. Előbb a kopo- nyacsonthiányok, majd sé­rült csípő- és térdízületek pótlásával kísérleteztünk. Si­kerrel. Ezt a sikert még to­vább növelte a Juhász Im­rével való találkozás, aki előállította ezeket a proté­ziseket. Ráadásul forintért, a külföldi gyártmánynál sok­kal olcsóbban, de azonos színvonalon, jó minőségben. Tehát eljutottunk oda, hogy ma már. mi, magyarok, is elő tudunk állítani olyan, ko­balt alapanyagú ötvözetet, amelyet 'világszerte használ­nak, és amely — mai* isme­reteink szerint — legalkal­masabb egy életre szóló be­ültetésre, Rendelkezésünkre állnak a műanyag kompo­nensek is, amelyeknek alap­anyagát. ugyan importálni kell, de belőlük gyártani tudjuk a protézisek alkatré­szeit. Ahogy kezdődött 1980 szeptemberében kap­ták meg az Egészségügyi Mi­nisztérium implantátumbi- zottságától az engedélyt a kísérletezéshez. Ezután szi­gorú tesztvizsgálatok követ­keztek. Az előállított eszkö­zök paramétereinek — stati­kus és dinamikus mechani­kai, metallurgiai, korróziós, mikroszkópos röntgen és bio­lógiai — meg kellett felelni­ük a nemzetközi szabványok­nak. Ettől függött vállalkozá­suk további sorsa. Az 1981- es októberi bemutatkozás si­kerrel járt: az implantátum- bizottság igent mondott. A csípőprotézist minden szem­pontból kifogástalannak ta­lálta, és átadta az ügyet a traumatológiai, valamint az ortooéd szakmai kollégiu­moknak, amelyek november­ben kimondták: szükség van a csíDŐimolantátumok ma­gyarországi gyártására. Jelenleg — csak Magyar- országon — 6 ezer beteg em­ber vár erre. Emlékszem Juhász Imre géplakatos kisiparos két év­vel ezelőtti mondataira: „Mindig is élt bennem a vágy, hogy képességeim sze­rint a lehető legjobbat nyújt­sam, s valami igen haszno­sat cselekedjem. Szerencsém volt, hogy sikerült rátalál­nom erre a lehetőségre, és ilyen nagyszerű emberekhez^ munkatársul szegődnöm. Mi­nél inkább látom munkánk eredményét, annál erősebben bennem a toovábbléoés igénye”. — Az elmúlt időszak és a jelen valóban azt mutatja: őszintén és nagyon komo­lyan beszélt, amikor leg­utóbb találkoztunk. Most egy úiabb csodálatos segítőesz­köznek, a csípőprotézisnek az egyik szülőatyja. Még mindig megszállottként? — Természetesen — vála­szolja szerényen. — Ezt csak így lehet. Máskülönben az ember néha megfutamodna a sok nehézség, a bosszúságok, de főként az emberek rossz­indulatú megjegyzései elől. Eszükbe sem jut, hogy mun­kaszeretet és elhivatottság is van a világon. Arra meg végképpen nem gondolnak, hogy én a fizetésemet napi 14—16 órai munka után ka­pom. Ebben benne van ter­mészetesen a kétkezi mun­kán kívül a szakkönyvek és különféle tanulmányok olva­sására fordított, illetve a szállításokkal töltött idő is. — Az implantátumbizott- ság, valamint a szakmai kol­légiumok döntése, miszerint az önök által gyártott csípő- protézisek minden szem­pontból kifogástalanok, bizo­nyára nagy szakmai elisme­rést jelentenek. De emellett más méltányolásban is ré­szesült . . . — Mindig meghatóak a kö­szönő és hálálkodó levelek, a néhány soros írások, ame­lyeket a térdízületi protézi- ses emberektől kapok, és az úiabb megrendelések is bi­zonyítják, hogy a gyógyá­szatban sikeresen alkalmaz­zák eddigi találmányomat. Nagyon remélem, hogy a hamarosan gyártásra kerülő csípőprotézisekkel is sok be­tegen segíthetek. 1981 feb­ruárjában kiváló munkáért miniszteri kitüntetést kap­tam. Ez is újabb lendületet adott... A kisiparos és a nagyvál­lalatok között 10 évre szóló szerződés jött létre. — Ésszerű és gazdaságilag alaposan megfontolt közös munkáról van szó — tájé­koztat dr. Mészáros Lajos, a METRIPOND Mérleggyár műszaki igazgatója. — Ko­moly perspektívát látunk benne. A megkötött szerző­dés alapján Juhász Imre a fejlesztés szakaszában dol­gozik nekünk, mi pedig a háromszázon felüli megren­deléseknek teszünk elegét, vagyis a szériagyártással fog­lalkozunk. Az előtanulmá­nyok után felvettük a kap­csolatot a Csepel Vas- és Fémművek színesfém-kohá­szati intézetével, ahol vállal­ták, hogy az általunk meg­adott fémötvözetet kifejlesz­tik. Ugyanakkor kapcsolatba léptünk az orosházi KAZÉP­Gyermekorvosi rendelő Mezökováesházán Mezőkovácsházán, a nagy­községi tanács elkészítette az 1982. évi költségvetési és fej­lesztési tervjavaslatot. A ki­adások megtervezésénél min­denekelőtt a gyermek-, az egészségügyi és a szociális in­tézmények fenntartására és bővítésére törekedtek, figye­lembe vették-az ésszerű ta­karékosság lehetőségeit. Az idén csaknem 19 millió forint jut fejlesztésre. Ebben szerepel az 1981-re tervezett bölcsőde építése, amelyet eb­ben az évben fejeznek be. Ugyanakkor 1982-ben sem kezdenek hozzá az ifjúsági ház építéséhez. Jut p«i? vi­szont a 42 tanácsi lakás ki­viteli tervének az elkészíté­sére, a többszintes, OTP-s lakások helyének kisajátítá­sára. A gyermekorvosi rende­lő befejezésére 1 millió 140 ezer forintot fordítanak, s várhatóan elkészül a negy­venszemélyes bölcsőde is. A VI. ötéves tervben új ál­talános iskolával gyarapszik a nagyközség, ennek a prog­ramtervét már megrendelték 200 ezer forintért. Természe­tesen az elképzelések valóra váltásához elengedhetetlen a lakosság segítsége. Az állam­polgárok, a ' vállalatok, szö­vetkezetek, intézmények dol­gozói, szocialistá brigádjai 4 millió forint értékű társadal­mi munkával járulnak hozzá a település gazdagításához. (s. s.) II tévesen kifizetett munkabérről Ha a munkáltató a dolgo­zónak tévesen fizet ki mun­kabért vagy egyéb díjazást, azt 30, illetve a kollektív szerződésben megszabott ese­tekben 60 napon belül kell írásban visszakövetelnie. En­nek elteltével a dolgozót a visszafizetésre csak akkor le­het kötelezni, ha rosszhisze­műen járt el, vagyis tudta, hogy a kifizetett összeg nem jár neki (például járandósá­gát egyszer már kifizették, ennek ellenére ugyanazt a bért még egyszer felvette, vagy a valóságnak meg nem felelő tájékoztatást adott túl­óráinak számáról). Vita ese­tén a rosszhiszeműséget a munkáltatónak kell bizonyí­tania. Ebben az esetben' is csak a -kifizetéstől számított 3 éven belül, ha pedig a dolgoz^ magatartása bűncse­lekménynek minősül (példá­ul okiratot hamisított), öt éven belül követelheti visz- sza a munkáltató a tévesen kifizetett összeget. A békési Diibögű étterem korszerű konyhája, mely 1600 adag étel előállítására képes Fotó: Balkus Imre pel, a protézisek kerámia­komponenseinek előállítása céljából. Ezután került sor az orvosi szakbizottságokkal a megegyezésekre. Az ügy­intézés kicsit hosszadalmas volt ugyan, de eredményes. Klinikai próbák után: szériagyártás — Új mellékprofilja lesz tehát a gyárnak. Milyen szervezési feladatokat vont ez maga után? — Létrejött vállalatunknál egy kisebb létszámú önálló csoport, amelynek vezetője vagyok — mondja Blasko- vics Ferenc főmérnök. — Tulajdonképpen ez egy fej­lesztési csoport, amely ez­után kizárólag orvosi jellegű finommechanikai munkával foglalkozik. Emellett fokoza­tosan alakulnak ki a gyár- tásvezetés szervezési, szemé­lyi és tárgyi feltételei. Töb­bek között folyamatban van a körülbelül 30 millió forin­tos beruházást segítő hitel­előkészítés is. — Tekintettel arra, hogy nagy reményeket fűzünk a vállalat új mellékprofiljá­hoz, és ezért számolunk az imolantátumok jövőbeni gyártásával is, szükségesnek tartjuk a megalapozott és viszonylag nagy költségű be­ruházást — mondta befeje­zésül dr. Mészáros Lajos. A nagy Horderejű munka tehát megkezdődhet. Január végére várják az Állatorvos­tudományi Egyetemről a bio. lógiai vizsgálatok eredmé­nyeit. Addigra viszont Ju­hász Imrének el kell készí­tenie 150 darab csípőproté­zist a klinikai próbákhoz. Ezek újabb véleményezésre az ORKI elé, majd pedig — első alkalommal — emberi kipróbálásra kerülnek. A „kritikus” fél év elteltével pedig megkezdődhet a szé­riagyártás, amely várhatóan már 1983-ban a magyar nép­gazdaságnak tekintélyes de­vizamegtakarítást eredmé­nyez. Emellett folyamatosán csökkenti az importot, és le­hetőséget nyújt az exportá­láshoz is. Joó Erzsébet Farsangolunk Európa-szerte hagyomá­nyai vannak a vízkereszttől hamvazószerdáig tartó idő­szaknak. Hiába ítélték el a mulatozást jeles egyházi írók évszázadokon keresztül, hiába tartották a farsangot az ördög ünnepének, csak annyit sikerült elérniük, hogy hamvazószerdán — negyven nappal húsvét előtt — a hívők hamut szórtak a fejükre, a bűnbánat jeléül. A farsangi szokások manap­ság sok helyen elevenen él­nek. Mohácson a busójárás mindig farsangvasárnaphoz kötődik, az idén február 20— 21-hez, mint a régi pogány tavaszi napforduló termé­kenységvarázsló szokásainak maradványa, amit a sokác nemzetiség őrzött meg. Az ijesztő álarcokba és birka­bundába öltözött, kereplőt tekergető és kompot rázó busók csoportosan járják az utcákat, hogy elriasszák — no nem a vendégeket —, hanem a hosszú telet. Kaposvárott február 6-án a karneváli felvonulás után, este bálokat tartanak. A nap szenzációja a Dorottya-bál. Itt — a régi hiedelem sze­rint —- éjfélre még a csú­nyácska Dorottya-kisasszony is annyira megszépült, hogy maga a karnevál hercege kérte meg a kezét. Debrecenben, a hajdúsági farsang idején egymást érik a vidám események. Febru­ár 14-e délelőttjén végig- göídül a főutcán a karnevál hercegnőjének és hercegének hintája, a fanfárosok jelt adnak, és kezdődhet a mu­latozás. Mi van a kirakatban? Erre a kérdésre keresték a választ a Magyar Reklám- szövetség Békés megyei szer­vezetének szakemberei az el­múlt év júliusában és decem­berében. Az értékelésnél fi­gyelembe vették a megye ke­reskedelmi hálózatának sa­játosságait. A városok és a nagyközségek állami, szövet­kezeti áruházait és szaküzle- teit járva, megnézték a kira­katok tartalmi és formai színvonalát. Kíváncsiak vol­tak arra is: miként befolyá­solják a reklámeszközök a vásárlást, milyen információt nyújtanak a fogyasztóknak, hogyan alkalmazkodnak a de­koratőrök az üzletpolitika változásaihoz. A tapasztalatok meglehető­sen vegyesek. Szeghalmon a szövetkezeti boltok kirakatai, a belső hirdetések megfelel­tek a követelményeknek. Kü­lönösen hatásosnak bizonyult a tanszervásárt népszerűsítő komplex reklám. Nem így Mezőberényben. Annak elle­nére, hogy korszerű szaküz­letek, iparcikkáruház van a nagyközségben, kevés gondot fordítottak az áruk reklámo­zására. Rendezetlen, poros kirakatok fogadták a vásár­lókat. Ugyanúgy, mint Gyo­mén, azzal a különbséggel, hogy itt még a korábbi értő kezek is hiányoztak. Gyulán, az élelmiszer-kiskereskedel­mi vállalat kitett magáért. Az idegenforgalmáról híres városban ráirányították a fi­gyelmet a Békés megyében gyártott élelmiszerekre. Azonban itt sem volt minden fenékig tejföl. Az egyik fel­irat például fél éve megszűnt szolgáltatást hirdetett, a szu­permarket kirakatában pedig összedőlt a kollekció. Az Uni- verzál Kiskereskedelmi Vál­lalat cipőboltját és készruha- szaküzletét dicsérték legin­kább, és elmarasztalták a he­lyi ÁFÉSZ vas-műszaki bolt­jának elhanyagolt kirakatát. Szarvason általában rutin­szerű, sablonos munkákkal találkoztak. Év végén a szokásosnál is nagyobb figyelmet fordítunk a kirakatokra. A vásárlás,/az ajándékozás lázában hangu­latteremtő hatása van a jó dekorációnak. Békésen, az élelmiszert és az iparcikket árusító' szaküzletek ezt tük­rözték. Békéscsabán az ÉKV ABC-áruházaiban újszerű megoldásokkal próbálták a fogyasztókat befolyásolni. Jól sikerült a korszerű táplálko­zást, a hét eleji bevásárlást szorgalmazó reklám. Az Uni- verzál Áruház kirakatsorát ötletesnek, változatosnak ítél­ték. Ugyanakkor több helyen kifogásolták,, hogy sok a de­koráció, elsikkad az áru, amelyet reklámozni akartak. Az ÁFÉSZ Ifjúsági szaküz­letének a kirakatára az út­keresés, a Centrum Áruhá­zéra a rutin volt a jellemző. Orosházán kitűnő vásárlási környezetet alakítottak ki a Dózsa ABC-ben, ünnepi han­gulatot árasztott az- Univer- zál 10-es számú ruházati boltjának kirakatsora. Saj­nos, a Csillag Áruház és Me­zőkovácsházán a . Mozaik Áruház reklámtevékenysége nagyon elmaradt a kívánal­maktól. Ilyen tekintetben a vésztői kirakatosok is meg­előzték a két patinásnak mondott Skála-Coop üzletet. S. S. Jó kapcsolat — üdülés Mielőtt bárki is egyéni ügyeskedésre gondolna, gyorsan kijelentem: nem er­ről van ' szó. A kapcsolatok vállalatokra vonatkoznak. A gyulai vízműveknél például az lett az eredménye, hogy a 420 dolgozónak az egy- harmada tölthette tavaly is szabadságát a hegyek közt, vagy a Balatonon. — Közel ez az arány már két-három éve — mondja Csonka György szb'titkár —, s így három-négy éven­ként folyamatosan minden­kire sor kerül. Ez nem kis dolog, mert a 140 üdülőből csupán 32 volt a SZOT-be- utalókkal biztosított felnőtt-, gyermek- és családos hely , összesen. A többi „saját­erős”. Ez a sajáterős üdültetés 1968-ban kezdődött és akkor még csupán egyetlen szobá­juk volt Balatonkenesén. Ennek is megvan a maga története. A Budapesti Ko­hászati Gyárépítő Vállalat megkereste a városi taná­csot, hogy szeretnék Gyulán is üdültetni a reumás dol­gozóikat, lehetőleg cserében. Ebből az ötletből született meg aztán a kis tanácsi vendégház átalakítása a víz­mű közreműködésével. — A hetvenes évek elején inkább alkalmi, egy nyárra szóló kapcsolatokról beszél­hettünk. Alapja természe­tesen ezeknek is a Várfürdő, a partnerek meg vizes vál­lalatok voltak az ország kü­lönböző részéről. S tartott 1975- ig, mert ez az esztendő nekünk a „fordulat éve” lett, mégpedig a Várfürdő Kupa kapcsán. Itt szerepelt akkor ugyanis a gyöngyösi sportegylet is, amelynek a társelnöke a Mátravidéki Szénbányák egyik szakszer­vezeti tisztségviselője volt. Nagyon megtetszett neki Gyula, s meg is tárgyaltuk, ki. mit tudna adni. Mi már 1976- ban egy saját erőből ém'tett csereszobát, amiért hasonlót kantunk tőlük Ga­lyatetőn. Már az első évben 8 turnust bonyolítottunk le: 8 család nyaralt ott gyer­mekestől. Ugyanakkor kötöttek cse­reszerződést a Miskolci Víz­művekkel is, egy miskolc­tapolcai szobára és ápolták tovább a bányászkapcsola­tot. Közben az üdültetés fej­lesztése sem került le a na­pirendről, hiszen ez is közös érdek volt: a bányászoknál foglalkozási betegség a reu­ma, s mind többen akartak Gyulára jönni, innen meg egyre többen a hegyekbe menni. — Gázdasági és társadal­mi vezetésünknek lépni kel­lett. Külön pénzünk viszont nem volt. De ekkor már a szennyvízelöntöző telepün­kön évek óta komolyan fá­sítottunk. Rövid közvéle­ménykutatás után elhatároz­tuk, hogy kommunista mű­szakot hirdetünk a csere­üdülés javára. Nagy sikere lett, minden dolgozó fát ül­tetett, hogy minél több pénz jöjjön össze. A kezdeményezést előre egyeztették a bányászokkal, akik hasonló céllal, szintén kommunista műszakot szer­veztek, mégpedig a Petőfi- bányai melléküzemágban, ahol faházgyártással is fog­lalkoztak. El is készült a két faház, azóta is itt van, Gyulán. Az egyik a bányá­szoké maradt, a másikat meg önköltségi áron a víz­műnek adták, s ebből lett a legnagyobb cserealap. Ugyan­is négy szobából áll, mellék- helyiségekkel ellátva. Az alapozást és a fogadószint kialakítását mindkét épület­nél a vizesek, az összeszere­lést pedig a bányászok vé­gezték. Persze, megintcsak társadalmi munkában. — Ez az üdülésszervezés három éve tart, talán meg is lehetnénk elégedve eny- nyivel. Mégis tárgyalni kezd­tünk a Veszprém megyei Vízművállalattal és az elő­zetes megállapodást meg is kötöttük a keszthelyi szobá­ra. És az újabb balatoni hely már nagyon kellett. Az idei, próbaév lesz, s ha beválik, aláírjuk a végleges szerző­dést. Minden szerződés a kölcsönösségen alapszik. A teljes ellátás — háromszori étkezés —, fürdés, pihenés, szórakozás biztosítása mind­két fél részéről. Mert az a célunk, hogy minden üdülő család — apa. anya és gyér-, meke — együtt, nyugodt ké­nyelemben töltse el a sza­badságát. Vass Márta

Next

/
Thumbnails
Contents