Békés Megyei Népújság, 1982. január (37. évfolyam, 1-26. szám)
1982-01-28 / 23. szám
o 1982. január 28., csütörtök Készül a magyar csípőprotézis Vásárhelyen Juhász Imre kisiparos — orvosok kezdeményezésére és szakmai irányítása mellett — megpróbálkozott a horribilis összegekért beszerezhető nyugati csípőprotézisek magyarországi előállításával. Minthogy ezekre az implatátumokra óriási igény mutatkozik Magyarországon, és az összes többi szocialista országokban is. bekapcsolódott ebbe a munkába három nagy gyár: a vásárhelyi METRIPOND Mérleggyár, a Csepeli Vas- és Fémművek, valamint az orosházi, kerámiát is gyártó, KAZÉP. Erről az igazi csapatmunkáról — amelyben a tudomány és a gyakorlat szakemberei szívós küzdelmet _vívtak, embertársaik g yógyítása érdekében — és az elért eredményekről dr. Badó Zoltán Csongrád megye traumatológiai szakfőorvosa, a szentesi Városi Tanács kórházának balesetsebészeti osztályvezető főorvosa a következőket mondja: — Az élettelen anyagok élő szervezetbe való beültetésével több mint 10 éve foglalkozunk. Ezt a tudományos munkát két kollégámmal, dr. Tari Gábor plasztikai és dr. Hulin István idegsebésszel kezdtük el. Előbb a kopo- nyacsonthiányok, majd sérült csípő- és térdízületek pótlásával kísérleteztünk. Sikerrel. Ezt a sikert még tovább növelte a Juhász Imrével való találkozás, aki előállította ezeket a protéziseket. Ráadásul forintért, a külföldi gyártmánynál sokkal olcsóbban, de azonos színvonalon, jó minőségben. Tehát eljutottunk oda, hogy ma már. mi, magyarok, is elő tudunk állítani olyan, kobalt alapanyagú ötvözetet, amelyet 'világszerte használnak, és amely — mai* ismereteink szerint — legalkalmasabb egy életre szóló beültetésre, Rendelkezésünkre állnak a műanyag komponensek is, amelyeknek alapanyagát. ugyan importálni kell, de belőlük gyártani tudjuk a protézisek alkatrészeit. Ahogy kezdődött 1980 szeptemberében kapták meg az Egészségügyi Minisztérium implantátumbi- zottságától az engedélyt a kísérletezéshez. Ezután szigorú tesztvizsgálatok következtek. Az előállított eszközök paramétereinek — statikus és dinamikus mechanikai, metallurgiai, korróziós, mikroszkópos röntgen és biológiai — meg kellett felelniük a nemzetközi szabványoknak. Ettől függött vállalkozásuk további sorsa. Az 1981- es októberi bemutatkozás sikerrel járt: az implantátum- bizottság igent mondott. A csípőprotézist minden szempontból kifogástalannak találta, és átadta az ügyet a traumatológiai, valamint az ortooéd szakmai kollégiumoknak, amelyek novemberben kimondták: szükség van a csíDŐimolantátumok magyarországi gyártására. Jelenleg — csak Magyar- országon — 6 ezer beteg ember vár erre. Emlékszem Juhász Imre géplakatos kisiparos két évvel ezelőtti mondataira: „Mindig is élt bennem a vágy, hogy képességeim szerint a lehető legjobbat nyújtsam, s valami igen hasznosat cselekedjem. Szerencsém volt, hogy sikerült rátalálnom erre a lehetőségre, és ilyen nagyszerű emberekhez^ munkatársul szegődnöm. Minél inkább látom munkánk eredményét, annál erősebben bennem a toovábbléoés igénye”. — Az elmúlt időszak és a jelen valóban azt mutatja: őszintén és nagyon komolyan beszélt, amikor legutóbb találkoztunk. Most egy úiabb csodálatos segítőeszköznek, a csípőprotézisnek az egyik szülőatyja. Még mindig megszállottként? — Természetesen — válaszolja szerényen. — Ezt csak így lehet. Máskülönben az ember néha megfutamodna a sok nehézség, a bosszúságok, de főként az emberek rosszindulatú megjegyzései elől. Eszükbe sem jut, hogy munkaszeretet és elhivatottság is van a világon. Arra meg végképpen nem gondolnak, hogy én a fizetésemet napi 14—16 órai munka után kapom. Ebben benne van természetesen a kétkezi munkán kívül a szakkönyvek és különféle tanulmányok olvasására fordított, illetve a szállításokkal töltött idő is. — Az implantátumbizott- ság, valamint a szakmai kollégiumok döntése, miszerint az önök által gyártott csípő- protézisek minden szempontból kifogástalanok, bizonyára nagy szakmai elismerést jelentenek. De emellett más méltányolásban is részesült . . . — Mindig meghatóak a köszönő és hálálkodó levelek, a néhány soros írások, amelyeket a térdízületi protézi- ses emberektől kapok, és az úiabb megrendelések is bizonyítják, hogy a gyógyászatban sikeresen alkalmazzák eddigi találmányomat. Nagyon remélem, hogy a hamarosan gyártásra kerülő csípőprotézisekkel is sok betegen segíthetek. 1981 februárjában kiváló munkáért miniszteri kitüntetést kaptam. Ez is újabb lendületet adott... A kisiparos és a nagyvállalatok között 10 évre szóló szerződés jött létre. — Ésszerű és gazdaságilag alaposan megfontolt közös munkáról van szó — tájékoztat dr. Mészáros Lajos, a METRIPOND Mérleggyár műszaki igazgatója. — Komoly perspektívát látunk benne. A megkötött szerződés alapján Juhász Imre a fejlesztés szakaszában dolgozik nekünk, mi pedig a háromszázon felüli megrendeléseknek teszünk elegét, vagyis a szériagyártással foglalkozunk. Az előtanulmányok után felvettük a kapcsolatot a Csepel Vas- és Fémművek színesfém-kohászati intézetével, ahol vállalták, hogy az általunk megadott fémötvözetet kifejlesztik. Ugyanakkor kapcsolatba léptünk az orosházi KAZÉPGyermekorvosi rendelő Mezökováesházán Mezőkovácsházán, a nagyközségi tanács elkészítette az 1982. évi költségvetési és fejlesztési tervjavaslatot. A kiadások megtervezésénél mindenekelőtt a gyermek-, az egészségügyi és a szociális intézmények fenntartására és bővítésére törekedtek, figyelembe vették-az ésszerű takarékosság lehetőségeit. Az idén csaknem 19 millió forint jut fejlesztésre. Ebben szerepel az 1981-re tervezett bölcsőde építése, amelyet ebben az évben fejeznek be. Ugyanakkor 1982-ben sem kezdenek hozzá az ifjúsági ház építéséhez. Jut p«i? viszont a 42 tanácsi lakás kiviteli tervének az elkészítésére, a többszintes, OTP-s lakások helyének kisajátítására. A gyermekorvosi rendelő befejezésére 1 millió 140 ezer forintot fordítanak, s várhatóan elkészül a negyvenszemélyes bölcsőde is. A VI. ötéves tervben új általános iskolával gyarapszik a nagyközség, ennek a programtervét már megrendelték 200 ezer forintért. Természetesen az elképzelések valóra váltásához elengedhetetlen a lakosság segítsége. Az állampolgárok, a ' vállalatok, szövetkezetek, intézmények dolgozói, szocialistá brigádjai 4 millió forint értékű társadalmi munkával járulnak hozzá a település gazdagításához. (s. s.) II tévesen kifizetett munkabérről Ha a munkáltató a dolgozónak tévesen fizet ki munkabért vagy egyéb díjazást, azt 30, illetve a kollektív szerződésben megszabott esetekben 60 napon belül kell írásban visszakövetelnie. Ennek elteltével a dolgozót a visszafizetésre csak akkor lehet kötelezni, ha rosszhiszeműen járt el, vagyis tudta, hogy a kifizetett összeg nem jár neki (például járandóságát egyszer már kifizették, ennek ellenére ugyanazt a bért még egyszer felvette, vagy a valóságnak meg nem felelő tájékoztatást adott túlóráinak számáról). Vita esetén a rosszhiszeműséget a munkáltatónak kell bizonyítania. Ebben az esetben' is csak a -kifizetéstől számított 3 éven belül, ha pedig a dolgoz^ magatartása bűncselekménynek minősül (például okiratot hamisított), öt éven belül követelheti visz- sza a munkáltató a tévesen kifizetett összeget. A békési Diibögű étterem korszerű konyhája, mely 1600 adag étel előállítására képes Fotó: Balkus Imre pel, a protézisek kerámiakomponenseinek előállítása céljából. Ezután került sor az orvosi szakbizottságokkal a megegyezésekre. Az ügyintézés kicsit hosszadalmas volt ugyan, de eredményes. Klinikai próbák után: szériagyártás — Új mellékprofilja lesz tehát a gyárnak. Milyen szervezési feladatokat vont ez maga után? — Létrejött vállalatunknál egy kisebb létszámú önálló csoport, amelynek vezetője vagyok — mondja Blasko- vics Ferenc főmérnök. — Tulajdonképpen ez egy fejlesztési csoport, amely ezután kizárólag orvosi jellegű finommechanikai munkával foglalkozik. Emellett fokozatosan alakulnak ki a gyár- tásvezetés szervezési, személyi és tárgyi feltételei. Többek között folyamatban van a körülbelül 30 millió forintos beruházást segítő hitelelőkészítés is. — Tekintettel arra, hogy nagy reményeket fűzünk a vállalat új mellékprofiljához, és ezért számolunk az imolantátumok jövőbeni gyártásával is, szükségesnek tartjuk a megalapozott és viszonylag nagy költségű beruházást — mondta befejezésül dr. Mészáros Lajos. A nagy Horderejű munka tehát megkezdődhet. Január végére várják az Állatorvostudományi Egyetemről a bio. lógiai vizsgálatok eredményeit. Addigra viszont Juhász Imrének el kell készítenie 150 darab csípőprotézist a klinikai próbákhoz. Ezek újabb véleményezésre az ORKI elé, majd pedig — első alkalommal — emberi kipróbálásra kerülnek. A „kritikus” fél év elteltével pedig megkezdődhet a szériagyártás, amely várhatóan már 1983-ban a magyar népgazdaságnak tekintélyes devizamegtakarítást eredményez. Emellett folyamatosán csökkenti az importot, és lehetőséget nyújt az exportáláshoz is. Joó Erzsébet Farsangolunk Európa-szerte hagyományai vannak a vízkereszttől hamvazószerdáig tartó időszaknak. Hiába ítélték el a mulatozást jeles egyházi írók évszázadokon keresztül, hiába tartották a farsangot az ördög ünnepének, csak annyit sikerült elérniük, hogy hamvazószerdán — negyven nappal húsvét előtt — a hívők hamut szórtak a fejükre, a bűnbánat jeléül. A farsangi szokások manapság sok helyen elevenen élnek. Mohácson a busójárás mindig farsangvasárnaphoz kötődik, az idén február 20— 21-hez, mint a régi pogány tavaszi napforduló termékenységvarázsló szokásainak maradványa, amit a sokác nemzetiség őrzött meg. Az ijesztő álarcokba és birkabundába öltözött, kereplőt tekergető és kompot rázó busók csoportosan járják az utcákat, hogy elriasszák — no nem a vendégeket —, hanem a hosszú telet. Kaposvárott február 6-án a karneváli felvonulás után, este bálokat tartanak. A nap szenzációja a Dorottya-bál. Itt — a régi hiedelem szerint —- éjfélre még a csúnyácska Dorottya-kisasszony is annyira megszépült, hogy maga a karnevál hercege kérte meg a kezét. Debrecenben, a hajdúsági farsang idején egymást érik a vidám események. Február 14-e délelőttjén végig- göídül a főutcán a karnevál hercegnőjének és hercegének hintája, a fanfárosok jelt adnak, és kezdődhet a mulatozás. Mi van a kirakatban? Erre a kérdésre keresték a választ a Magyar Reklám- szövetség Békés megyei szervezetének szakemberei az elmúlt év júliusában és decemberében. Az értékelésnél figyelembe vették a megye kereskedelmi hálózatának sajátosságait. A városok és a nagyközségek állami, szövetkezeti áruházait és szaküzle- teit járva, megnézték a kirakatok tartalmi és formai színvonalát. Kíváncsiak voltak arra is: miként befolyásolják a reklámeszközök a vásárlást, milyen információt nyújtanak a fogyasztóknak, hogyan alkalmazkodnak a dekoratőrök az üzletpolitika változásaihoz. A tapasztalatok meglehetősen vegyesek. Szeghalmon a szövetkezeti boltok kirakatai, a belső hirdetések megfeleltek a követelményeknek. Különösen hatásosnak bizonyult a tanszervásárt népszerűsítő komplex reklám. Nem így Mezőberényben. Annak ellenére, hogy korszerű szaküzletek, iparcikkáruház van a nagyközségben, kevés gondot fordítottak az áruk reklámozására. Rendezetlen, poros kirakatok fogadták a vásárlókat. Ugyanúgy, mint Gyomén, azzal a különbséggel, hogy itt még a korábbi értő kezek is hiányoztak. Gyulán, az élelmiszer-kiskereskedelmi vállalat kitett magáért. Az idegenforgalmáról híres városban ráirányították a figyelmet a Békés megyében gyártott élelmiszerekre. Azonban itt sem volt minden fenékig tejföl. Az egyik felirat például fél éve megszűnt szolgáltatást hirdetett, a szupermarket kirakatában pedig összedőlt a kollekció. Az Uni- verzál Kiskereskedelmi Vállalat cipőboltját és készruha- szaküzletét dicsérték leginkább, és elmarasztalták a helyi ÁFÉSZ vas-műszaki boltjának elhanyagolt kirakatát. Szarvason általában rutinszerű, sablonos munkákkal találkoztak. Év végén a szokásosnál is nagyobb figyelmet fordítunk a kirakatokra. A vásárlás,/az ajándékozás lázában hangulatteremtő hatása van a jó dekorációnak. Békésen, az élelmiszert és az iparcikket árusító' szaküzletek ezt tükrözték. Békéscsabán az ÉKV ABC-áruházaiban újszerű megoldásokkal próbálták a fogyasztókat befolyásolni. Jól sikerült a korszerű táplálkozást, a hét eleji bevásárlást szorgalmazó reklám. Az Uni- verzál Áruház kirakatsorát ötletesnek, változatosnak ítélték. Ugyanakkor több helyen kifogásolták,, hogy sok a dekoráció, elsikkad az áru, amelyet reklámozni akartak. Az ÁFÉSZ Ifjúsági szaküzletének a kirakatára az útkeresés, a Centrum Áruházéra a rutin volt a jellemző. Orosházán kitűnő vásárlási környezetet alakítottak ki a Dózsa ABC-ben, ünnepi hangulatot árasztott az- Univer- zál 10-es számú ruházati boltjának kirakatsora. Sajnos, a Csillag Áruház és Mezőkovácsházán a . Mozaik Áruház reklámtevékenysége nagyon elmaradt a kívánalmaktól. Ilyen tekintetben a vésztői kirakatosok is megelőzték a két patinásnak mondott Skála-Coop üzletet. S. S. Jó kapcsolat — üdülés Mielőtt bárki is egyéni ügyeskedésre gondolna, gyorsan kijelentem: nem erről van ' szó. A kapcsolatok vállalatokra vonatkoznak. A gyulai vízműveknél például az lett az eredménye, hogy a 420 dolgozónak az egy- harmada tölthette tavaly is szabadságát a hegyek közt, vagy a Balatonon. — Közel ez az arány már két-három éve — mondja Csonka György szb'titkár —, s így három-négy évenként folyamatosan mindenkire sor kerül. Ez nem kis dolog, mert a 140 üdülőből csupán 32 volt a SZOT-be- utalókkal biztosított felnőtt-, gyermek- és családos hely , összesen. A többi „sajáterős”. Ez a sajáterős üdültetés 1968-ban kezdődött és akkor még csupán egyetlen szobájuk volt Balatonkenesén. Ennek is megvan a maga története. A Budapesti Kohászati Gyárépítő Vállalat megkereste a városi tanácsot, hogy szeretnék Gyulán is üdültetni a reumás dolgozóikat, lehetőleg cserében. Ebből az ötletből született meg aztán a kis tanácsi vendégház átalakítása a vízmű közreműködésével. — A hetvenes évek elején inkább alkalmi, egy nyárra szóló kapcsolatokról beszélhettünk. Alapja természetesen ezeknek is a Várfürdő, a partnerek meg vizes vállalatok voltak az ország különböző részéről. S tartott 1975- ig, mert ez az esztendő nekünk a „fordulat éve” lett, mégpedig a Várfürdő Kupa kapcsán. Itt szerepelt akkor ugyanis a gyöngyösi sportegylet is, amelynek a társelnöke a Mátravidéki Szénbányák egyik szakszervezeti tisztségviselője volt. Nagyon megtetszett neki Gyula, s meg is tárgyaltuk, ki. mit tudna adni. Mi már 1976- ban egy saját erőből ém'tett csereszobát, amiért hasonlót kantunk tőlük Galyatetőn. Már az első évben 8 turnust bonyolítottunk le: 8 család nyaralt ott gyermekestől. Ugyanakkor kötöttek csereszerződést a Miskolci Vízművekkel is, egy miskolctapolcai szobára és ápolták tovább a bányászkapcsolatot. Közben az üdültetés fejlesztése sem került le a napirendről, hiszen ez is közös érdek volt: a bányászoknál foglalkozási betegség a reuma, s mind többen akartak Gyulára jönni, innen meg egyre többen a hegyekbe menni. — Gázdasági és társadalmi vezetésünknek lépni kellett. Külön pénzünk viszont nem volt. De ekkor már a szennyvízelöntöző telepünkön évek óta komolyan fásítottunk. Rövid közvéleménykutatás után elhatároztuk, hogy kommunista műszakot hirdetünk a csereüdülés javára. Nagy sikere lett, minden dolgozó fát ültetett, hogy minél több pénz jöjjön össze. A kezdeményezést előre egyeztették a bányászokkal, akik hasonló céllal, szintén kommunista műszakot szerveztek, mégpedig a Petőfi- bányai melléküzemágban, ahol faházgyártással is foglalkoztak. El is készült a két faház, azóta is itt van, Gyulán. Az egyik a bányászoké maradt, a másikat meg önköltségi áron a vízműnek adták, s ebből lett a legnagyobb cserealap. Ugyanis négy szobából áll, mellék- helyiségekkel ellátva. Az alapozást és a fogadószint kialakítását mindkét épületnél a vizesek, az összeszerelést pedig a bányászok végezték. Persze, megintcsak társadalmi munkában. — Ez az üdülésszervezés három éve tart, talán meg is lehetnénk elégedve eny- nyivel. Mégis tárgyalni kezdtünk a Veszprém megyei Vízművállalattal és az előzetes megállapodást meg is kötöttük a keszthelyi szobára. És az újabb balatoni hely már nagyon kellett. Az idei, próbaév lesz, s ha beválik, aláírjuk a végleges szerződést. Minden szerződés a kölcsönösségen alapszik. A teljes ellátás — háromszori étkezés —, fürdés, pihenés, szórakozás biztosítása mindkét fél részéről. Mert az a célunk, hogy minden üdülő család — apa. anya és gyér-, meke — együtt, nyugodt kényelemben töltse el a szabadságát. Vass Márta
