Békés Megyei Népújság, 1982. január (37. évfolyam, 1-26. szám)
1982-01-28 / 23. szám
1982. január 28-, csütörtök o Beregi hímzés Békéscsabán Gyönyörű, hímzett blúzokat, párnákat, asztalterítőket láthattak azok az érdeklődők, akik tegnap ellátogattak a békéscsabai TIT Értelmiségi Klubba. Nyíri Sándorné, a Sza- bolcs-Szatmár megyei Háziipari Szövetkezet beregi részlegének vezetője röviden beszámolt munkájukról, eredményeikről. Sokfelé ismerik a világon a keresztszemes beregi hímzést. Eljutnak termékeik a Kanáriszigetekre, Japánba, az NSZK-ba és jó néhány más országba. Rendszeresen részt vesznek kiállításokon, bemutatókon, melyeken már nemegyszer díjazták is termékeiket. A rövid bevezető után került sor a bemutatóra. Fiatal lányok öltötték magukra a csodálatos pávamintás, tulipános, szegfűmintás, hímzett blúzokat. Kézről kézre jártak a kisebb-na- gyobb térítők, abroszok, melyeknek uralkodó színe a piros és a fekete. Volt, aki ott helyben szeretett volna megvásárolni egy-egy szép darabot, de sajnos, erre nem volt lehetőség. L. J. Fotó: Fazekas László TIT-taggyíilés Gádoroson és Okányban (Tudósítóinktól) A napokban tartotta vezetőségválasztó taggyűlését a gádorosi és okányi TIT-szer- vezet. Ezen értékelték az elmúlt öt esztendő eredményeit és gondjait. Gádoroson az 5 éves ciklusban évente 80—90 előadást szerveztek helyi, járási, n^egyei és központi előadók közreműködésével, melyeken átlagosan 34-en jelentek meg. Különösen népszerűek voltak azok a nagytermi rendezvények, melyeken központi előadók szerepeltek. ígv például a külpolitikai tájékoztatók,. író-olvasó találkozók. A hozzászólók hangsúlyozták, hogy az előadásokat a jövőben film- és egyéb szemléltetőeszközökkel kell gazdagítani. Fontos feladat a könyvbarátmozgalom fejlesztése, az olvasók számának növelése. Szükséges a természettudományi, a természet- barát-, a kertbarátmözgalom szélesítése is. Aktívabb kapcsolatot kell kiépíteni az ifjúság, a tantestület, a hivatali és az agrárértelmiség között. Okányban a községi TIT- alapszervezet január 25-én, hétfőn tartotta tisztújító közgyűlését az általános iskolában. Püski Imre, a TIT- alapszervezet titkára ismertette az elmúlt 5 esztendő munkájáról készült beszámolót. Szólt arról, hogy az alapszervezet tagjainak 50 százaléka pedagógus, de a mezőgazdasági - szakemberek és az orvosok is aktívan bekapcsolódnak a munkába. Áz előadások témáját a jövőben jobban a lakosság érdeklődéséhez kell igazítani. Elismerően szólt a nők klubja, a szülök akadémiája és az irodalmi klub munkájáról. A közgyűlésen megvitatták az 1982. évi feladatokat, és megválasztották a tisztségviselőket is. Kiss Imre és Komlósi Sándor n gyulai népfrontbizottságok munkájáról Kedden délután Gyulán, a járási hivatal tanácskozótermében tartotta ülését a Hazafias Népfront városi bizottsága. Banadics Márton elnök elmondotta, hogy a népfront mellett működő különböző bizottságok az elmúlt évben is kiemelkedő munkát végeztek. jól segítették a népfront előtt álló feladatok megvalósítását. és tevékenyeit hozzájárultak a város gazdasági, társadalmi életének fejlesztéséhez. Ezt követően előterjesztették és megvitatták az elnökség és bizottság idei munkatervét. Nagy Lajosné átfogó tájékoztatást adott a művelődési munkabizottság közművelődést segítő tevékenységéről. A szép eredmények az ő munkájukat is dicsérik. Az úttörő- és ifjúsági házban sikeresek voltak a kiscsoportos foglalkozások. A különböző szakkörökben több mint félezer gyermeket foglalkoztattak. Az Erkel Művelődési Központban 61 kiscsoport működött. közel két és fél ezer résztvevővel. Mintegy 85 színházi előadás. 62 táncos rendezvény, és 60 egyéb szórakoztató műsor 20 ezer embert vonzott. Az itt rendezett 15 kiállítást 40 ezren nézték meg. A Vármúzeumban a Kohán képtárban, a Dürer teremben az állandó kiállítások mellett 28 időszakos kiállítást rendeztek, amelyet 300 ezren néztek meg. Szó volt még a művésztelep, a zeneiskola és a Mo- gyoróssy könyvtár eredményei-* ről is. Az ülésen Mészár József, Szőke Lajos, dr. Némedi Endre és Perjési Márton több évtizedes, ^eredményes társadalmi munkásságáért ..Érdemes Társadalmi Munkás” kitüntető jelvényt ka- pott. b. O. Tanácsülés Szarvason Miből mennyit, és mire költenek az idén? — erről tárgyalt január 27-én, tegnap, délután Juhász Sándor tanácselnök vezetésével Szarvas város'tanácsa. Az 1982. évi költségvetési és fejlesztési tervet Pékár Lászlóné pénzügyi osztály- vezető'terjesztette elő. A tanács költségvetésében 93 millió 523 ezer forint a tervezett idei bevétel, s ugyanennyi a kiadás. Ebből a pénzből csaknem 15 és fél millió forintot fordítanak a gazdasági ágazat kiadásaira, többek között a Dózsa György út felújítására. Az egészségügyi ágazatban • növelik a szociális segélyekre kifizetendő összeget. A fejlesztésekre előirányzott pénzből 6 millió forintot költenek célcsoportos lakásberuházásra. A kulturális' célokra szánt 16 millió forintból épül a 12 tantermes iskola — a munkálatokat az állami gazdaság építőrészlege megkezdte. Emellett bővítik az óvónőképző intézet konyháját, sportudvart létesítenek az 1-es számú iskola és a gimnázium között. Tovább folytatják az ivóvízvezeték építését a Mangol-zugi üdülő- területen. A fejlesztési alap- tervezett kiadása összesen 35 millió 600 ezer forint. Ezen a tanácsülésen értékelte a testület az 1981. évben végzett társadalmi munkát, Skultéti Mihálynak, a városfejlesztési iroda megbízott vezetőjének előterjesztése alapján. Szarvason a lakosság főként azokat a fejlesztéseket támogatja munkájával, illetve anyagi hozzájárulásával, amelyek közvetlenül szolgálják érdekeit. Tavaly a lakosság 380 ezer forint értékű munkájával vett részt a járdaépítésben, melyhez az anyagot a tanács biztosította. A városban az üzemek, intézmények, vállalatok és a lakosság együttesen 7 millió 580 ezer forint értékű településfejlesztő társadalmi munkával járult hozzá a város gyarapodásához. Végül a tanács és a végrehajtó bizottság idei munkatervét tárgyalta meg és fogadta el a testület. T. I. Több a bejelentés, a panasz a gyulai NEB-nél Tegnap szerdán délelőtt Gyulán, ülést tartott a gyulai járási városi népi ellenőrzési Bizottság. Először Zsótér Antal, a NEB elnöke terjesztette a testület elé beszámoló jelentését a járási, városi bizottság elmúlt évben végzett munkájáról. Egyebek között megállapította az előadó, hogy a NEB vizsgálatai összhangban voltak a járás, a város területén jelentkező igényekkel. Az ellenőrzések között volt ipari, mezőgazdasági, kulturális, közművelődési, valamint kereskedelmi téma. Tovább folytatódott a népi ellenőrök minőségi cseréje. Az elmúlt évben 18 népi ellenőrt mentettek fel, helyettük hetet állítottak munkába, közöttük négy munkásfiatalt. A tapasztalat szerint ezek a munkás- fiatalok jól dolgoztak a vizsgálócsoportokban, igyekeztek hamar beilleszkedni a közös munkába. A népi ellenőrök az elmúlt évben 13 témavizsgálatban vettek részt, s erre 900 napot fordítottak. Elhangzott az is, hogy a NEB munkáját jól segítették az illetékes pártbizottságok, tanácsok, valamint a Hazafias Népfront aktívái. Eredményes munkájukat alapszervezeti taggyűlésen ismerték el, illetve köszönték meg. Elhangzott az is, hogy míg 1.980-ban tíz bejelentés érkezett a NEB-hez, ezzel szemben tavaly a bejelentések és panaszok száma 16 volt. Ezek tartalmát illetően többségében lakossági szolgáltatás, érdekvédelmet érintő, a tanács osztályaihoz tartozó . mezőgazdasági jellegű ügyek voltak. Az ülés bejelentésekkel ért véget. B. O. ítélet a tömegszerencsétlenséget okozé autébuszseför ellen A Balassagyarmati Megyei Bíróság dr. Márton János tanácsa kétnapos tárgyalás után szerdán ítéletet hirdetett Kéri György huszonkilenc éves, abasári lakos, autóbusz-gépkocsivezető bűnügyében. Kéri György 1981. november 30- án reggel a GF 28-71 forgalmi rendszámú autóbusszal a moho- rai közúti—vasúti kereszteződésben a fénysorompó piros, tilos jelzése ellenére ráhajtott a sínekre,, ott összeütközött egy menetrend szerint közlekedő személyvonattal. A szerencsétlenség következtében tizenheten életüket vesztették, huszonkilencen súlyosan, huszonnyolcán köny- nyebben megsérültek. A társadalmi tulajdonban mintegy nyolc- százezer forint értékű kár keletkezett, a vasúti közlekedés az érintett szakaszon nyolc órán keresztül szünetelt. A megyei bíróság a vádlottat halálos tömegszerencsétlenséget eredményező közúti baleset gondatlan okozásának vétségéért, a közlekedés biztonsága ellen gondatlanságból elkövetett vétségért, és jelentős kárt okozó, gondatlanságból elkövetett rongálás vétségéért halmazati büntetésként kilenc évi, fogházban letöltendő szabadságvesztésre ítélte, ezenkívül véglegesen eltiltotta a gépjárművezetéstől. A bíróság megállapította: a Kéri György által vezetett Ikarus 66. típusú jármű műszaki állapota kifogástalan volt, az évszak ellenére jók voltak az ütés látási viszony dk is. Amikora moh órai autóbusz-megállóból kiindult, járművén mintegy hetvenen tartózkodtak. Enyhe kanyar után egyenes vonalvezetésű út visz a vasúti kereszteződés felé. Legalább háromszáz méteren keresztül tisztán látni az előjelző táblákat és a fénysorompó jelzését. A megyei bíróság az ítélet indoklásában kiemelte, hogy a katasztrófát Kéri György rendkívüli figyelmetlensége idézte elő. Súlyosbító körülményként értékelte a közlekedési bűncselekmények társadalmi veszélyességét, továbbá azt a körülményt, hogy a gépkocsivezető mulasztása és szabálysértése miatt keletkezett katasztrófahelyzet veszélyeztette az autóbusz valamennyi utasának életét, testi épségét. Enyhítő körülményként értékelte Kéri György büntetlen előéletét, beismerését, megbánó magatartását, eltartásra szoruló kisgyermekét, valamint azt a körülményt, hogy az összeütközésnél maga is súlyosan megsérült. Az ítéletbe az ügyész megnyugodott, a vádlott és védője enyhítésért fellebbezett. „Ki tud többet a Szovjetunióról” (Tudósítónktól) Jól sikerült rendezvénynek adott othont az eleki nagyközségi művelődési és ifjúsági ház nagyterme január 25-én délután. A mezőgazdasági szakmunkás- képző iskola hallgatói mérték össze elméleti tudásukat és ügyességüket a ..Ki tud többet a Szovjetunióról” vetélkedő keretében. A felkészítő és a vetélkedőt lebonyolító tanárok a központilag kiadott elméleti . ismeretanyagot vidám játékokkal, ügyességi és logikai készséget próbára tevő gyakorlatokkal tették színesebbé. Négy csapat versengett a továbbjutásért, és a nagyszámú szurkolösereg sem unatkozott. A szoros mezőnyben végül a 4 csapat közül a IV-es jutott tovább a megyei vetélkedőre. Topa Sándorné Népesedés és népesedéspolitika Ö népesedés növekedése hazánk'ban mintegy száz esztendeje fokozatosan lelassult. 1980- ban a születések száma már csak háromezerrel haladta meg a halálozásokét, s demográfusok előrejelzésének megfelelően elérkezett egy olyan esztendő is, az 1981-es, amikor a lakosság természetes növekedése megállt, sőt az év eleji állapothoz viszonyítva bizonyos fokú csökkenéséről is' beszélhetünk. Nyersen fogalmazva ez azt jelenti, hogy mi magyarok a múlt esztendő elején többen voltunk, mint az év végén. A közelmúltban több szakmai fórum, s több folyóirat is foglalkozott e témával. írók1, tudósok, újságírók vi- •tatták: mi okozta a magyar- országi népesedési helyzet ilyen kedvezőtlen fordulatát? Számíthatunk-e a következő években, évtizedekben lényeges javulásra? Mit kellene tennünk, ha e kedvezőtlen demográfiai folyamatokat fékezni akarjuk? A vita napjainkban is folyik, s feltehetően folytatódni fog a következő években is, hiszen a mélypontot az 1980-as évek végére várják a szakemberek. Előre kell bocsátanunk, hogy a népességesökk'enés nem valamiféle „magyar átok”, hiszen szűkebb nemzetközi környezetünkben, sok európai országban küzdenek hasonló gondokkal.. Amíg a világ fejletlenebb régióiban a túlnépesedés a legfőbb veszély, a fejlett országokban már régóta tapasztalják a népességcsökkenés jelenségét. Mit lehet tenni, s kell-e egyáltalán tenni valamit az utóbbi folyamat megállításáért, megfordításáért? A kérdés második fele talán feleslegesnek tűnik. De tudjuk, hogy akad olyan közgazdászvélekedés, amely szerint a munkanélküliséggel sújtott fejlett európai országok számára egyenesen előnyös a népességcsökkenés, s ezért ezekben az országokban nincs is szükség a népesedési folyamatok befolyásolására. A szocialista országok számára ez az érvelés mindenképpen elfogadhatatlan. Ha más megfontolások nem is szólnának ellene, számunkra a gazdasági racionalitás is azt diktálja, hogy a következő generációk létszáma legalábbis azonos legyen az előzőkével. Gondoljunk csak arra, hogy az idős korúak eltartása — az emberi életkor meghosszabbodásának következményeként — már ma is komoly terheket ró társadalmunkra. Képzeljük el, milyen terhet vállalna magára egy folyamatosan csökkenő népesség, amelyben a születések száma évről évre' kisebb lenne, mint a halálozásoké, s ahol épp ezért a lakosság egyre kisebb hányada lenne aktív kereső. Nekünk tehát jövőnkre gondolva mindenképpen a népességcsökkenés fékezésén és megállításának módjain kell gondolkodnunk. Ahhoz, hogy a legmegfelelőbb gyógyszert és a kellő terápiát megtaláljuk a helyzet orvoslására, természetesen ismernünk kellene valamennyi „kórokozót”. Tudnunk kellene, milyen szerepet játszik e népességcsökkenésben a válások számának emelkedése, a házasodási k^dv csökkenése, a lakáshelyzetnek — s a sokgyermekes családok élet- színvonalának — minden szociálpolitikai intézkedés ellenére is — kimutatható stagnálása. Vagyis mindazok1 a tényezők, amelyek Magyarországon a kisebb gyerekszámú családok irányába hatnak. De hazánk népesedési viszonyait erőteljesen befolyásolja az a tény is, hogy miközben az átlagéletkor meghosszabbodott, a fiatal- és- középkorú lakosság körében elszaporodtak az olyan halálos kimenetelű betegségek, amelyeknek egyaránt vannak biológiai és társadalmi okai. Ahhoz, hogy az elkövetkezendő években csökkenjen vagy legalábbis, ne növekedjen a családalapításra is képes nemzedék halálozása, a modern életet kísérő biológiai és társadalmi rizikótényezők feltárására, a veszélyhelyzetek csökkentésére, az orvostudomány, az egészségügy — egyszóval az egész társadalom összefogására lenne szükség. Ugyanígy közös* feladat lehetne — az kellene, hogy legyen! — egy olyan átfogó és hosszú távú, önkorrekcióra is képes szociálpolitikai in- tézkedéstervezet kidolgozása és körültekintő végrehajtása,' amelynek eredményeként hazánkban is mind többen vállalnák a több gyermekkel járó gondot, fáradságot; s újra divatba jönne a háromvagy négygyermekes család. Mindez — úgy tűnik — ma még csak álom, s néhány szakember szerint utópia. Hiszen társadalmunk fejlettségi szintje és a népesedési célók megvalósítására rendelkezésre álló anyagi eszközök ma még nem képesek a demográfiai folyamatok tartós befolyásolására. Az is bizonyos, hogy igen nehéz előre «kiszámítani egy-egy szociálpolitikai intézkedés várható hatását. A gyes vagy a. lakásvásárlásra nyújtott szociálpolitikai kedvezmény felhasználásának tapasztalatai azt mutatják, hogy egy-egy, a népesedési helyzet javítását célzó intézkedés — bármilyen pozitív legyen is — önmagában, elszigetelten aligha képes tartós hatást előidézni. A gyermekgondozási segély bevezetése után átmenetileg ugyan több gyermek született, de ez az igen pozitív intézkedés sem bizonyult hosszú távon elég ösztönzőnek. □ közeljövőben olyan megoldáson kell gondolkoznunk, amely magúban foglalja a kisgyermekes anyáknak adott támogatástól a gyermekintézmények hálózatának bővítéséig, a sokgyermekes családok életszínvonalának szinten tartásától a lakáshoz jutás módjának megkönnyítéséig mindazokat a tényezőket, amelyek növelhetnék a gyermek utáni vágyat,, s nemcsak nagyobb gyermek- áldás tervezésére késztetnék a magyar családokat, de végül is azt eredményeznék, hogy az elkövetkezendő éviekben, évtizedekben több gyermek születne. Vikol Katalin Napközis kanyba társadalmi munkában (Tudósítónktól) Végegyházán az általános iskolás és óvodás gyermekek két évig a Szabadság Termelőszövetkezet konyháján étkeztek, mert' a napközis konyha épülete életveszélyessé vált, és lebontották. Az új konyha felépítéséhez a lakosság segítségére is szükség volt. Az állami és társadalmi szervek felhívására 200 szülő és pedagógus jelentkezett, akik egynapi bérüket, vagy szabad szombatjukat ajánlották fel segítségül. Így a község lakossága 1867 társadalmi munkaórában több mint 64 ezer forint értékű munkát végzett. A költségek1 fedezéséhez a helyi tsz szocialista brigádjai és az ÁFÉSZ dolgozói is hozzájárultak munkájukkal. Az összefogás eredményeként 1982. január 29-re készül el a konyha, melynek átadása után 190 kisiskolás gyermek étkezhet korszerű, egészséges körülmények között. Paulik Anna
