Békés Megyei Népújság, 1982. január (37. évfolyam, 1-26. szám)
1982-01-24 / 20. szám
1982. január 24., vasárnap A Ki BÉKÉS MEGYEI NEPÜJSA< 38 ' üteg ivón ban I£t—tíz évvel ezelőtt úgy tűnt, a kétezer lakosú Kötény gyán lassan elnéptelenedik. Ez szerencsére nem kö- vetkezett be. Az utóbbi időben sokan visszatértek, a termelőszövetkezetben, annak kiegészítő üzemágában, a szabók szövetkezet részlegénél találtak munkát. A fiatalok olcsóbban, könnyebben juthatnak lakáshoz, mint a városban, és ma már a község is jobb feltételeket kínál. Az elmúlt években új óvodát, napközit építettek, felújították az egészségügyi intézményeket, tatarozták az iskolát, a tanács pedagóguslakást vásárolt. Az alapvető szolgáltatások biztosítottak, kielégítő az ellátás. Kész terveik vannak már a VI. ötéves tervre is. Felújítják a tanácsi utakat, a járdák egy részét 40-ről 80 centiméterre szélesítik, két pedagóguslakást építenek. Ebben a lakosság segítségére is számítanak. Nem alaptalanul, hiszen tavaly a község lakói 200 ezer forint értékű társadalmi munkát teljesítettek. Sürgető feladat a mozi felújítása, de ez a moziüzemi vállalat feladata lenne. Nem tűr halasztást a művelődési ház és a könyvtár felújítása sem, ehhez azonban még kevés a pénzük. A Sarkad és Kötegyán közötti út javításra szorul, egy- egy szakaszon szinte járhatatlan. A -község vezetői hangsúlyozzák: e feladatoknak feltétlenül eleget kell tenni, hogy a lakók jobban érezzék magukat Kötegyánban. Hiánycikk és fenyőfa Ott áll a pult mögött kö- vérkésen, pirospozsgásan és mosolyog. Nyújtja a kezét: — Pallag Sándor vagyok, az üzlet helyettes vezetője. — És kereskedő — toldom meg a bemutatkozást. — Immár 30 éve. De mivel szolgálhatok? — Zománcos edényt, magyar kerékpárköpenyt szeretnék ... Gyanúsan nézeget, húzgál- ja a köpenye sarkát. — Honnan tudja, hogy mind hiánycikk? — Ezekre lenne szükségem. — Valahol már találkoztunk — töpreng, miközben az állát simogatja. Amikor megtudja, hogy mi járatban vagyok, széles mozdulatokkal magyaráz: — Nincs semmi baj az áruellátással. Nézzen körül, van itt szinte minden: élelmiszer, vas-műszaki cikk. háztartási áru, még könyv is. Havonta 800 ezer forint a forgalmunk. — Megkérdezem ám a vevőket is ... — Ne higgye, hogy szépítem a dolgot. Igyekszünk kielégíteni az igényeket. Nézze meg, van Hajdú megyei és sárréti tejfölünk. Legyen miből válogatni. Szeghalomból naponta jön az áru, a FÜSZÉRT-re sem panaszkodom. — Sanyi bácsi, jöjjön már, az istenért — méltatlankodik egy pufajkás ember —, beszorult a fürdőkád, nem bírjuk a kocsiról leemelni. — Na látja, megérkezett Sarkadról a gépkocsi. Az ÁFÉSZ központi raktárából aránylag rövid idő alatt megjön az áru. de rendelünk a VlDIA-tól is. Nézzük, mit. hoztak? — fordul a kocsikísérőhöz. — Fürdőkádat, olajkályhát, fóliát, kerékpárt és villanyszerelési cikket — feleli a piros orrú ember, és toporog a hidegtől, meg a sietségtől. — És ha tmiaki, mondjuk televíziót akar venni? — Előjegyzésbe vesszük, 'néhány nap alatt itt a portéka. Sőt, azt is megcsináljuk, hogy Sarkadon kiválaszthatja a nagy értékű cikket, aztán hazahozzuk — világosít fel a kereskedő. Lehúzzák a rolót, dél van. Lehet lazítani. — Szeret itt élni? Pallag Sándor először megütközik, de gyorsan kivágja magát: — Itt születtem, itt élnek a rokonok. Elárulom, 48 éves vagyok, csak a kereskedéshez értek. A feleségem is ebben a boltban dolgozik. A fiam katona, 0 már nem biztos,, hogy annyira ragaszkodik Kötegyánhoz. Az iratokkal babrál, rakosgatja a dossziékat. — Megvan mindenünk — szólal meg ismét. — Szép családi házat építettünk. Disznót hizlalunk, van szőlőnk, fenyőfát, tujákat nevelünk. Az is hoz valamit a konyhára ... Csak ez a tél! Tönkremennek a gyümölcsfák ágai, a szőlővesszők ... Érdekes: legalább annyira bántja, mint az. hogy nem lehet kapni 'zománcos lábast. Nyereséges év A 4 ezer 700 hektáros Petőfi Tsz-ben az 1981-es év látszólag úgy indult, mint azt megelőzően a többi. Az 1600 hektárból nyolcszázon pusztult ki a vetés. Csak kevesen hitték, hogy ennek ellenére nyereséges lesz az év. A gazdaságot irányítók 1981. év elején úgy döntöttek, hogy megváltoztatják a sertéstenyésztésben addig al-. kalmazott módszereket. Évente 2 ezer 500 sertést hizlaltak, magas volt a malacelhullás, tekintélyes az ágazat vesztesége. A gazdákat hívták segítségül. A kocaállományt kihelyezték, a malacokat később felvásárolták. Bővítés és beruházás nélkül tavaly a szövetkezet már hatezer sertést értékesített. Az ágazat tevékenysége pedig nyereséges lett. A gazdálkodás eredményességét nagy mértékben segíti a kiegészítő üzemág. A. seprűgyártó részlegben és a fafeldolgozó üzemben évente hatmillió forint értékű terméket állítanak elő. Tavaly, egy vizsgálat során a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium, valamint a Pénzügyminisztérium négymillió forint tá-- mogatást adott a szövetkezetnek a gépek vásárlására. Megállapították, hogy. a szövetkezet földterülete átfogó talaj rendezésre szorul. Az oldalt írták és fotózták: Kepenyes János, Nemesi László, Seres Sándor, Veress Erzsébet. Ha azt mondom: klub... De jó lenne itt aludni! Hallottuk az elmúlt év elején átadott óvoda kis lakóitól, akik megszerették az 5,1 millió forintért épült korszerű óvodát ... akkor Kötegyánban mindenkinek a Fiatal Alkotók Klubja jut az eszébe. Az 1974-ben alakult, önálló épülettel rendelkező általános jellegű klub alapító-vezetője Ungvári Mihály, aki a járási és a megyei klubtanácsnak is tagja. — Hogyan sikerült az 1981-es esztendő? — Nagyon jól! Megkaptuk az aranykoszorús klub címet, a „Mi dolgunk!" című megyei pályázatot mindhárom évben, azaz 1978-tól évenként, is megnyertük . .. — ... S ezért is kaptad a terület legjobb klubvezetője címet! Most hogy van a klub? — Talán mondhatom úgy, hogy jó a csapat. Egy-egy foglalkozásra közel százan jönnek el. Elkészítettük az idei évre szóló tervünket is, amelynek központi magja a „Közösségben — ’közösségért” című. most meghirdetett új pályázaton való részvétel. — Ez mit jelent a napi munkában, a klub arculatának alakításában? — Az a célunk, hogy az igen nagy létszám és a heterogén összetétel ellenére és mellett valamiféle specializálódás induljon el. Szóval ne általános legyen a klub, hanem több annál. Igen, FÁK a nevünk, de ez még nem vonatkozik mindenkire . — Házon belül csoportjaitok is vannak... — Például a dekorációs és a fotócsoport, amelynek tagjai szinte pillanatok alatt á következő programnak megfelelő környezetet tudnak kialakítani a szerintem nagyon jól felszerelt klubban. És megörökítik az eseményeket a magnós -csoporttal együtt. Az ő tevékenységükre alapozva tudunk segítséget nyújtani azoknak a kluboknak is, akiknek netán zenei, irodalmi, mozgalmi hangfelvételekre, műsorokra lenne szükségük, és önerőből nem tudják megoldani. Legyen az akár diszkóműsor is! No. meg van egy „konyhaművé- szeti” csoportunk is. Valamennyien szeretjük a jó ízeket, és ez a csoport aztán igazán meg tudja alapozni a mindenkori jó hangulatot, a családias környezetet... — Milyen kiemelkedő eseményetek lesz ebben az évben? — A hagyományos szüreti mulatság októberben, a közismertnek számító FENK- sportkupa. nó és a járási aranykerék kerékpártúra is itt lesz. Természetesen a szerdai és a szombati estéken szinte mindig van valamilyen vonzó program. Úgy hiszem, ennyi elég is ... — Ha jól tudom, van egy „utánpótlás-válogalottotok" is. — A gyermekklub, amely mindig novemberben kezdi munkáját, és egy tanév alatt átlagban tíz—tizenkét foglalkozást tart. Ügy negyven úttörő jár hozzánk, s nem tudom másként mondani, de nagyon jó érzés látni, hogy szívesen jönnek. Igen, utánpótlásnak is számítanak. S persze a nyári szünetben igény szerint vannak programok, ahogyan a klub ajtaja is szinte minden este nyitva áll minden kötegyá- ni érdeklődő, és minden hozzánk látogató vendég előtt. Nem volt könnyű A szoknyát majd Münchenbe szállítják. Ennyit tudnak a női ruhák rendeltetési helyéről a kötegyáni asszonyok. De szerintük nem is ez az igazán fontos, hiszen másfél éve sokuknak hónapokig nem volt munkája. Hajdú József né 1980-ban még a Göngyölegellátó Vállalat kötegyáni részlegénél szegelte a ládákat: —■ A vállalat elmenekült innen. Nekünk azt mondták, nem kifizetődő a ládagyártás. Felajánlották. járjunk be Békéscsabára. Nem hiszem, hogy komolyan gondolták. Most egy hosszú teremben varrógépek zúgása nyomja el a csendet. A községi -tanács közbenjárására a Gyulai Szabók Ipari Szövetkezet. üzemrészt telepített a községbe. — Ezt a munkát jobban szeretjük, többet, is keresünk. Heggel elkísérjük a gyereket az óvodába, iskolába. délután értük megyünk — magyarázza Hajdú Jó- zséfné. Akik korábban Gyulán, a szabók ipari szövetkezet központjában dolgoztak, most hazajöttek. Az' üzem vezetője Ladányi Jánosné. Gyulán lett varrónő: — Ez volt a legjobb megoldás. Az asszonyok megnyugodtak, biztos kereseti forrósuk van. A körorvos A tanácsháza felől biciklis közelít. Modern halinacsiz- ma, meleg öltözék, a csomagtartón levő táska jelzi csupán, hogy ő a kötegyáni körorvos. Fázósan lép le a kerékpárról és a közeli rendelőbe invitál. A polcon szaklapok, folyóiratok, az ablaknál gyógyszeres szekrény, előtte vizsgálóágy. Dr. Deák Ferenc fiatalember, három éve végzett a szegedi egyetemen, ahonnan egyenesen ide vezetett az útja. — Mindig kétkerekűtől közlekedik? — Dehogy. Van kismotorom és gépkocsim is. Minden az időjárástól és a távolságtól függ. Ilyenkor legjobb a bicikli, a csaknem 20 fokos hidegben ez a jármű biztosan „beindul”. — Sok a beteg? v — Van munkám bőven. Délelőtt rendelek, aztán megnézem az időseket a napközi otthonban, beugrók a tanácsra, délután megint rendelek. Közben, ha hívnak, megyek. Kéthetenként tartok ügyeletet, akkor a méhkerékieket és az újsza- lontaiakat is gyógyítom. — Egyébként jól érzi itt magát? — Jól. A csend és a nyugalom. a friss levegő sok mindenért kárpótol. A szakmai feltételek is adottak. A tanács igyekszik segíteni. Van szolgálati lakásom, orvosírnok, nővér dolgozik mellettem. A komplex egészségügyi ellátásra sem lehet panasz: fogorvos, védőnő vigyázza a felnőttek és a gyerekek egészségét. — Ügy tudom, öregszik a falu. — Sajnos, igen. • Évente kevesebben leszünk. Tavaly például körülbelül negyvenen haltak meg, és csak tizenöten. születtek. Ez alapvető baj. — Hosszabb távon mi az elképzelésé? — Megszerettem ezt a községet, az embereket. Ügy érzem, hogy befogadtak. A jövő mégis bizonytalan, őszintén-beszélek erről. A körzeti ügyeleti rendszer nyugtalanít kissé. Igaz. ebben az évben még nem vezették be. hiszen nincs elegendő terepjáró gépkocsi. Mit jelent ez pontosan? Azt, hogy amikor ügyeletes vagyok. be kell mennem Sarkadra. Onnan hívhatnak Körösnagyharsányba, Sar- kadkeresztúrra, Okányba, és még jó néhány helyre. Másnap reggel pedig idehaza kezdhetem a rendelést. És nem csupán hét végén, hanem más napokon is. A szabad időm több lenne, de jóval kevesebb az ügyeleti díj. Nekem két kisgyerekem van. a feleségem most nem dolgozik. megfelelő állást a gyermekgondozási szabadság után sem tudnak neki felajánlani. — Az integrációra miniszteri rendeletet hoztak. — Tudom. De nem vagyok benne biztos, hogy ami jó az aprófalvas Dunántúlon, az Alföldön is alkalmazható. Képzelje el, mit mondok majd a kötegyáni betegeknek, ha szabadnapos leszek, és felkeresnek. Menjenek Zsadányba az ügyeletes orvoshoz? — Azt kell mondania, — Ha még itt leszek, bizonyára így lesz — helyesel és az órájára pillant. Kinn a zuzmarás hidegben rápattan a kerékpárra. Valahol várja egy beteg . . . a Petőfi Tsz-ben maradok A kedvezőtlen adottságú Petőfi Tsz-ben az első számú vezetők között hét fiatal dolgozik. Kozma Lajos, a DATE Mező-. gazdasági Gépészmérnöki Főiskolai Karán, szerzett diplomát. Most a Petőfi Tsz-ben föágazat- vezető. — Hazajöttem, itt nőttem fel. Nem érhetett meglepetés. — Minden fiatal vágya, hogy sikereket • érjen el. — Talán elhiszi, hogy a rossz földeken gazdálkodó tsz-ekben a kudarc élteti az embert? Itt is vannak megnyugvást adó eredmények. Igaz. ezekkel másutt aligha lennének elégedettek. Ami bennünket itt tart. az ennél több, elhisszük, hogy ezen a földön nagyobb eredményre is képesek vagyunk. — Ez tartaná itt a fiatalt? — Nemcsak ez. nagy örömmel fogadtak, megbecsülnek bennünket. De mindez olyan hétközna- pian. közhelyszerűen hangzik, hogy magam sem tudom, érdemes-e erről így beszélni. — Közelítsük meg akkor az anyagi megbecsülés oldaláról. — Egyáltalán nem erre gondoltam, hiszen itt még év végi nyereséget sem szokás osztani. Nincs, eddig nem volt miből, talán majd ezután. Azt hiszem, ennél fontosabb, hogy elfogadják. adnak a véleményünkre, bebizonyíthatjuk, hogy mire vagyunk képesek. Erre a-, elnök személye a garancia. vezetési módszerének köszönhető. hogy sok fiatal maradt itt. Az új seprű jól seper Nemcsak képletesen, a valóságban is jól sepernek a kötegyáni cirokseprűk. A Petőfi Tsz melléküzemágában évente több tízezret készítenek. Legutóbb 48 ezer darabot szállítottak Csehszlovákiába. A seprügyártás amolyan biztonsági szelep. Télen, ha odakint kevés a dolog, itt gyülekeznek a cirokszeliditésre beosztott tsz-tagok, többségében asszonyok. Havonta nyolcezer seprű hagyja el a műhelyt. A kötegyáni asz- szonyoknak azonban nem nagyon jut belőle. Valamennyit elviszik a .seprűkoptató vállalatok, intézmények, már ahol a porszívó, a partvis mellett megfér*a cirok is. Ha a község lakóinak mégis cirokseprűre lenne szükségük, felkeresik a maszekot. Valaki azonban tudni véli, a malomban 50 forintért tsz-seprűt is lehet kapni.
