Békés Megyei Népújság, 1982. január (37. évfolyam, 1-26. szám)

1982-01-24 / 20. szám

1982. január 24., vasárnap o Ma Mezőhegyesen is befejezik a cukorrépa feldolgozását A csomagolóban naponta 20 tonna kristálycukrot csomagol­nak egy kilogrammos tasakokba Fotó: Szekeres András A Mezőhegyes! Cukorgyár Javultak a munkakörülmények Eredményesebb a termelés m Fotó: Veress Erzsi az ország egyik legrégibb fel­dolgozó üzeme, amely 1889- ben kezdte meg a termelést. A gyár történetében a mos­tani kampány volt a leg­hosszabb és egyben a leg­jobb is. A 144 napos feldolgozási - időszakban 430 ezer tonna ré­pából 53 ezer tonna éxport- minőségű fehér cukrot gyár­tottak. A mostani kampány a szokásosnál hosszabb volt: az ország cukorgyárai köziül elsőnek kezdték meg ' 1981. szeptember 4-én a répa fel­(Tudósítónktól) Megtartotta 1981. évét záró küldöttközgyűlését a nagy múltú szarvasi önkéntes tűz­oltó-egyesület. Megállapította a közgyűlés, hogy az egyesü­let nagy szerepet játszik a megelőző tűzvédelemben, ám a tagság átlagéletkora már igen magas, s az utóbbi idő­ben a munka visszaesett. Idő­szerű a fiatalok bevonása az egyesületbe. Elismerés illeti A Közép-dunántúli Gázszol­gáltató és -szerelő Vállalat szakemberei korszerűsítették, egyszersmind olcsóbbá tet­ték a nagy nyomású földgáz- vezetékek leágazó rendsze­rét. Az ilyen vezetékekről ed­dig csak tetemes költséggel megépíthető átadó állomás és nyomásszabályozó beiktatá­sával juthattak a fogyasztók földgázhoz. A nagykanizsai 1982.. január 25., hétfő. Országos állat- és kirakóvásár. Kapuvár (Győr). Szécsény (Nógrád), Verpelét (Heves). Január 28., csütörtök. Országos állat- és kirakóvásár. ^Sarkpd (Békés), Szany (Győr). Január 29., péntek. Országos állatvásár. Dévaványa (Békés). dolgozását, és utolsóként fe­jezik be, várhatóan ma, az esti órákban. A gyár a kör­zetében termelt répából 50 ezer tonnát adott át feldol­gozásra más gyáraknak. Ha ezt a roppant tömegű nyers­anyagot is Mezőhegyesen dol­gozták volna fel, akkor feb­ruár 20-ig tartott volna a sze­zon. Egyébként a gyár történe­tében az 1920-as esztendő volt a mélypont: ekkor 745 vagon répát 17 nap alatt dol­goztak fel, 10,2 százalékos cu­kortartalommal. az önkéntes tűzoltózenekart, melynek tagjai a városi ün­nepségeken rendszeresen fel­lépnek. A közgyűlésen az egyesü­let elnöke és titkára korára és egészségi állapotára való tekintettel lemondott. így el­nökké Répa Jánost, titkárrá pedig Trnovszki Jánost vá­lasztotta a közgyűlés. szakemberek olyan nyomás- szabályozó berendezést fej­lesztettek ki, amely egyesíti a gázátadót, fogadót, gázmé­rőt és szagosítót, s ennek el­lenére csak egyötödébe ke­rül, mint az eddig alkalma­zott rendszerek. Az első be­rendezést a közelmúltban he­lyezték üzembe a balaton- nagybereki állami gazdaság­ban, az idén újabb tízet gyár­tanak. Január 30., szombat. Országos sertésvásár. Gyál (Pest). Január 31., vasárnap. Autóvásár. Csorna (Győr), Debrecen, Kecs­kemét (Bács), Kisújszállás (Szol­nok). Miskolc. Nagyatád (So­mogy). Nyíregyháza (Szabolcs). Szarvas (Békés). Szeged. Zala- szentgrót. Négy új tanterem Ecsegfalván évek óta mint­egy kétszázötven gyerek jár az általános iskolába, s ez a szám előreláthatólag nem is változik a közeljövőben. Az oktatás jelenlegi tárgyi fel­tételei nem a legjobbak. Két, egymástól távoli épületben helyezték el az alsó és a fel­ső tagozatosokat. Az épületek elavultak, szűkösek, ezért négy új tanterem építésébe kezdtek. Már az alapozásnál számíthattak a lakosság tár­sadalmi munkájára, s ezt a segítséget felajánlották a to­vábbi felújításhoz is. A négy tanterem mellé még egy kul­túrtermet is terveztek, amely filmvetítések, előadások szín­helye lesz majd, s itt tartják a téli testnevelési órákat. Pedagógushiánnyal nem küz­denek. összesen 19 tanító és tanár látja el az iskolai ne­velési-oktatási feladatokat, közülük mindössze egy a ké­pesítés nélküli, ketten pedig épp most fejezik be a tanu­lást. Nincsenek gondok a szakoktatással sem. A kép­zett pedagógusokon kívül vi­szonylag jól felszerelt szertá­rak adnak módot az egyes tantárgyak eredményes ok­tatására. A napközis ellátás is mégoldott. Mintegy 100 gyereknek biztosítják — há­rom csoportban — a teljes ellátást, amelyet megkönnyít a néhány éve társadalmi munkában felépült 400 sze­mélyes konyha. Az óvodások sem panasz­kodhatnak. Három éve bőví­tették az óvodát, ahová 3 csoportban évente 100—120 gyerek jár. öt szakképzett óvónő látja el a kicsinyeket lelkiismeretesen a jól felsze­relt intézményben. Minden évben nagy sikere van a diáknapnak Gyulán, a Semmelweis Egészségügyi Szakiskolában. Már hagyo­mánnyá vált. hogy egész na­pos vetélkedősorozatot ren­deznek. s a diákok nagy iz­galommal. hetekkel előbb készülnek erre. De munkát, sikerélményt ad a tanárok­nak is, hiszen ők segítenek az előkészületekben, vezetik a vetélkedőket, vagy éppen zsűrizik a diákok felkészülé­sét. Nem mindegy tehát sen­kinek sem. hogy egy-egy csapat, mit kid. hogyan sze­repel, hogyan képviseli az osztályt. Az idei diáknap, amelyet január 21-én tartottak, szin­tén sok szép élményt nyúj­tott tanárnak és diáknak. Már reggel 8 órakor felsora­koztak a csapatok a Ki tud többet a Szovjetunióról? és a vers. és prózamondó ver­senyre. Ezt követte a legiz­galmasabb, a szakmai vetél­kedő, melyet Szicsek Margit tanárnő vezetett nagy hoz­záértéssel, majd délután ren­dezték a KISZ KB által meghirdetett évfordulós ve­télkedőt. A “zsűrinek — bár szigo­rúan pontozott — nehéz munkája volt, hiszen a lá­nyok jeleskedtek, és sokszor fej-fej- mellett haladva sze­reztek pontokat. így szüle­tett meg az eredmény, s leg­jobbak a következők: a Ki tud többet a Szovjetunióról? verseny győztese a II A osz­tály csapata Lipták Erzsébet •vezetésével. a pénzjutalom mellett őket érte az a meg­tiszteltetés, hogy a megyei vetélkedőn képviselik az is­kolát. A második a Korda Erzsébet vezette III B osz­Valentinyi Márton, az SZMT munkavédelmi fel­ügyelője 1981. július 13-tól felfüggesztette a termelést a Szellőző Művek 3-as szá­mú (sarkadi) gyáregysége nagygyantéi üzemegységé­nek a gyártómühelyében. Oka: nem voltak meg a munka alapkövetelményei. Az elavult villamos beren­dezések életveszélyesekké váltak, a műhelyben nem volt közlekedési útvonal. A rendetlenség, a por, a rossz világítás, a huzat ugyancsak indokolttá tették a dolgozók egészségének, testi épségének a megóvására tett munka- védelmi intézkedést. Tudni kell, hogy a munka felfüggesztése nem egyik napról a másikra történt. A. gyáregység még 1978-ban vette bérbe a nagygyantéi telepet, a mezőgyáni Ma­gyar—Bolgár Tsz-től. hogy a Szellőző Művek termelé­sét a környékbeliek foglal­koztatásával növelni lehes­sen. Eleinte egy-két évről volt szó. s úgy tervezték: ha bebizonyosodik, hogy kifize­tődő a termelés, akkor a munka- és szociális körül­ményeket a mai követelmé­nyeknek megfelelően kiala­kítják és folytatják a mun­kát. Eltelt azonban néhány év. és a műhelyben a mun­kakörülmények nem változ­tak. Többszöri figyelmezte­tés után végül is fel kellett függeszteni a munkát, amit november 6-án helyezett ha­tályon kívül Valentinyi Márton. 1 1981. július 13-tól novem­ber 6-ig a Szellőző Művek rendet teremtett az egész telepen. — Mennyibe került? — kérdezem CS. Nagy Sándor üzemvezetőtől. tály csapata, harmadik Nagy ■ Judit csapata, a III A-ból. Vers- és prózamondásban Hajba Irén, a II,A osztály tanulója lett az első, máso­dik Kardos Éva III A, har­madik Erdélyi Judit III A. A szakmai vetélkedő győzte­se a III B "osztály csapata Somogyi Éva vezetésével, második a III A csapata, melyet Repka Éva vezetett, s dicséretükre legyen mondva a másodikosoknak a harma­dik helyezés, hiszen szakmai tudásban csaknem annyit bi­zonyítottak, mint a felsőbb osztály csapatai. Harmadik helyezett a II A csapata Lipták Erzsébet vezetésével. A KISZ-évfordulós ver­senyben az első az Égető Erika vezette csapat a II A osztályból, második a Ju­hász Mariann által vezetett kollektíva az I A-ból és har­madik ismét egy másodikos csapat, az A osztályból: me­lyet Karakas Csilla vezetett. A díjak átadásakor még egy eredményt hirdettek, a ta­valy meghirdetett „Jól tanu­ló, jól dolgozó, jól sportoló” verseny első helyezettjének díját Bellái Irén III B osztá­lyos tanuló vehette át. A diáknap sikerét az igaz­gatónő, Pataki József né így összegezte: Hasznos volt, sok élményt nyújtott, látszott, hogy gondosan, lelkiismere­tesen készültek erre, s kü­lönösen a szakmai vetélkedő jelenthetett sokat a részve­vőknek. Az elsősök láthaU ták, mi vár még rájuk az elkövetkező években, a má­sodikosok, hogy mit nem tudnak még, a harmadiko­sok pedig olyan tanulságot vonhattak le. hogyan kell felkészülniük az életre. K. J. Most mar jól halad a munka — Mintegy 3 millió fo­rintba, amelynek a felét for­dították az említett műhely rendbehozatalára. — Mit gyártanak az üzem­ben? — Gázolajfűtésű kazáno­kat mezőgazdasági és ipari üzemek megrendelésére, lég­hevítő berendezéseket szov­jet exportra és szénaszárító ventillátorokat. — Tavaly mennyi volt a termelés értékben? . — ’ ötvenmillió forint. Megnehezítette a munkán­kat, hogy a gyártóműhely karbahelyezése idején a má­sik műhelyben, összezsúfo­lódva dolgoztunk. Emiatt több túlórával és jelentős többletköltséggel tudtuk csak a tervünket teljesíteni. — Mi az idei feladatuk? — Értékben ötmillió fo­rinttal növeljük a termelést. Ha a gyártóműhelyt nem hozták volna rendbe, aligha tudnánk megvalósítani. — v4 karbahelyezésre for­dított összeg tehát nem volt rossz befektetés. — Valóban. A termelé­kenység növelését — külö­nösen itt, ahol elég sok az emberi munka —, jelentő­sen elősegíti a munkakörül­mények javítása. 2 Ha nem lett volna eddig is rentábilis a termelés, ak­kor a Szellőző Művek egy fillért sem fordít a telep fej­lesztésre, karbahelyezésére. Nyilvánvaló, a jövőben is úgy kell dolgozni, hogy an­nak hasznát lássa a vállalat, a társadalom. Vajon meg vannak-e az emberi feltéte­lei ennek? Deli Sándor, a Vörös Ok­tóber ezüstkoszorús szocia­lista brigád vezetője a kér­désre társai nevében is vá­laszol : — Ügy gonodolom, a leg­fontosabb. hogy valamennyi­en szeretjük ezt az üzemet. Bizonyíték rá, hogy innen senki sem megy el, illetve senki nem keres más mun­kahelyet. — Mivel magyarázható? — A környékről valók va­gyunk, jó néhányan már 1950-től ezen a telepen dol­gozunk. Otthon van kertünk, állatokat tartunk, ami jó ke­resetkiegészítés. Én például Nagygyantén, itt a közelben lakom. Van. aki Mezőgyán- ról, Gesztről és Sarkadke- reszttúrról jár be. A mun­karendet úgy alakították ki, hogy autóbuszon, oda-vissza naponta fél' óra az utazás. Azt is érdemes, elmonda­ni, hogy 6 évvel ezelőtt a dolgozók 15 százaléka volt szakmunkás, 85 százaléka pedig segédmunkás. Ma for­dított a helyzet: 85 százalé­kuk szakmunkás, 15 pedig segédmunkás. Néhányan kettős szakmával rendelkez­nek. 3 Balogh István lakatos Gesztről jár az üzembe, ezért először is a híres geszti szilvapálinka kerül szóba, amit — mint kiderül — ö sem vet meg. — De — mondja —, csak T munkaidő után és mérték­kel. Nálunk fegyelem van, senki sem engedheti meg magának az italozást. — Mit csinálna, ha nem lenne ez az üzem? — Messzebbre kellene el­járnom. Talán nem olyan helyre, ahol nincsenek ilyen jók a munka- és a szociális körülmények, a kereset pe- dik kevesebb. — Tehát jól érzi itt ma­gát? — Igen. Rend van. telje­sítmény szerint fizetnek, ér­demes ^hajtani”. Egyébként a keresetem a munkabérből, 800 négyszögöles kert ter­mésének és néhány hízónak az eladási árából jön össze. Ezenkívül „ezermester”- ként is van néha munkám a rokonoknál, ismerősöknél. Prónai János lakatos Sai- kadkereszlúron lakik. Di­cséri a rendbe hozott mű­helyt, ahol sokkal könnyebb az anyag be- és kiszállítása, jobb a dolgozók közérzete. Otthon másodállásban, működési engedéllyel kisipa­ros. Egyebek közt zárakat, ereszcsatornákat. olajkály­hákat javít. — Van konkurrencia? .— érdeklődöm. — A falusi emberek álta­lában igyekeznek saját ma­guk kijavítani a ház körüli hibákat. Értenek is hozzá. — De csak akad valami munka ... — Néha a tanács vagy az ÁFÉSZ ad valamilyen meg­’ bízatást, olykor az egyház is. Aki fizet, annak dolgozom, és közben sok szakmai ta­pasztalatra teszek szert. Kü­lönben az egész családom vasas. Az üzemben dolgozik a feleségem, a két fiam, a lányom, a vejem. 4 Deli Sándorné szakszerve­zeti bizalmi helyettes. Ö is sokat vitatkozott azért, hogy a gyártóműhelyt hozzák mi­előbb rendbe. — Panaszkodtam a főnök­nek, Cs. Nagy Sándornak, a párttitkárnak, az igazgató­nak — mondja —, és na­gyon örültünk, amikor a fel­újított műhelyben elkezdhet­tük a munkát. Amíg idáig jutottunk, a főnöknek látha­tóan gyarapodtak az ősz hajszálai. Pásztor Béla Mátrai tél Fotó: Balkus Imre Közgyűlés a szarvasi önkéntes tűzoltóknál Medgyesi Lászlóné Olcsóbb gázberendezés Én elmentem a vásárba... G. K. Diáknap a Semmelweis Egészségügyi Szakiskolában

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents