Békés Megyei Népújság, 1982. január (37. évfolyam, 1-26. szám)

1982-01-21 / 17. szám

1982. január 21., csütörtök

Vajon melyik busz jön hamarabb? Fotó; Fazekas László

Hársvirág, kakukkfű, kankalin és társai...

Ugrásszerűen megnőtt a gyógynövényszaküzletek forgalma az utóbbi napokban. A hirtelen ránk köszöntött hidegben nagyon sokan megfázunk, köhögünk, légcsőhuruttól szenvedünk.

Mit tegyünk ilyenkor? — igyunk, gyógyteát — javasolják a Herbária legnagyobb szaküzletében, a VII. kerületi Rákóczi úti vboltban.

A legkeresettebb cikkek közé tartozik pillanatnyilag az a gyógyteakeverék, ami együtt tartalmaz minden olyan hatóanyagot, melyre ezekben a napokban szükségük lehet a köhögő, náthával küszködő embereknek. A hársvirágot, kakukkfüvet, édes köménymagot, kankalingyökeret és sok más egyéb gyógynövényt tartalmazó teakeverék 10 dekagrammos csomagokban, 18 forintért kapható. Elkészítése rendkívül egyszerű: 1 kanál teát leöntünk egy csésze forró vízzel, fél órát állni hagyjuk, majd szűrjük, és mézzel, vagy cukorral ízesítjük. A leghatásosabb gyógyírként ajánlják köhögés ellen. I

Építőanyag-vásárlás — közvetlenül a gyárból

Űj lehetőséggel bővíti a lakosság építőanyag-vásárlásait a Belkereskedelmi Minisztérium és az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium irányelve, amely lehetőséget ad az építőanyagok és -szerkezetek gyártóinak, hogy a TÜZÉP közvetítése nélkül, közvetlenül üzemük telephelyén szolgálják ki a sajátházépítőket és a lakossági építkezéseket kivitelező szervezeteket is. Ez a megoldás az adott üzem körzetében lehetővé teszi, hogy a vásárló olcsóbban szerezze be az építőanyagot, mert ennek árát nem terheli a TÜ- ZÉP-telepre szállítás költsége. Rövidül tehát az építőanyag útja, a gyárból közvetlenül a felhasználás helyére, az építkezésre jut. A közúti szállítás csökkenése egyúttal üzemanyag-megtakarítással jár. Az új lehetőséget gazdagítja a házhoz szállítás megoldása, amellyel megkímélik a vásárlót a fuvarozás

ügyeinek intézésétől. A Kavicsbánya Vállalat a múlt évben a Volánnal szerződést kötött, s bányáinak körzetében közvetlenül a sajátházépítkezésekre szállította a beton adalékanyagát, a sódert. A téglaiparban is érvényesül az a gyakorlat, hogy a TÜZÉP-pel együttműködve jó néhány gyárból közvetlenül az építkezés helyszínére szállították az anyagot. Ennek érdekében több üzemben berendezkedtek a rakodólapos és a különböző pántokkal, zsugorfóliával keretes kalodával csomagolt csaknem egy tonna súlyú egységrakományok szállítására. A lakosság téglavásárlásainak mintegy 20 százalékát bonyolították le ezzel a korszerű megoldással. Az idén tovább bővítik e lehetőségek körét, azzal, hogy a lakosok a gyáraknál megvásárolt téglaipari termékek rakodását, fuvarozását maguk végezzék el. Más területeSzerzödés

Ügy tudom, papíron még nem kötötték meg, de hamarosan az is elkészül. A Békéscsabai Ingatlankezelő Vállalat és Párzsa János amatőr festőművész írja majd alá. A szerződésben „az foglaltatik”, hogy a festő állandó kulturális tanácsadóként működik a vállalat szocialista brigádklubjában, műsorokat, előadásokat, kiállításokat ajánl, segít a legkülönfélébb szervező munkában, hogy a brigádklub élete fellendüljön, hogy művelődési vállalásaik ne maradjanak papíron.

Ennek ellenértékeképpen Párzsa János „műteremszobát” kap az ingatlankezelő Bánszki utcai helyiségében, ahol már meg is kezdte az alkotómunkát. Eddig a fegyveres erők stúdiójában dolgozott, de ott — a Szabadság téren lassan omladozó, szép épületben — egyre nehezebbek a körülmények. A stúdió ugyan él, de igen sokan máshol dolgoznak, szükségből.

A fentebb említett szerződés nem új dolog. Voltak már eddig is művészek, akik ezzel vagy azzal a vállalattal kötöttek ilyet, és ellenértékként hasznosan kapcsolódtak be a kulturális életbe, a közművelődésbe. Ez az újabb egymásra találás megérdemelt néhány mondatot, egyrészt a példa miatt, másrészt azért,- mert ezzel a szerződéssel a vállalat közössége és Párzsa János egyformán jól jár.

Közben melengeti az ember, szívét, hogy az ilyesfajta „újmódi” mecenatúra miért nem divatozik jobban? Azt hiszem, a gyárak, vállalatok, téeszek és a művészek egymásra találását kellene jobban segíteni. A népművelőknek például. ísass e 1

„Táncsics-kenyér” Szarvason

(Tudósítónktól)

Már nemcsak a helybeliek tudják, hanem azok is, akik rendszeresen megfordulnak Szarvason, vagy útba ejtik a várost, hogy a Táncsics Tsz kenyérboltja előtt érdemes megállni. Lassan megyeszer- te híres már a szarvasi Táncsics Tsz sütőüzeme, ahol 1981-ben 72 vagon kenyeret sütöttek, s az üzem árbevétele 4,1 millió forint volt. Az üzemben csak kenyér készül, péksüteménnyel nem foglalkoznak. A tsz saját üzleteiben viszont a kenyér mellett egyéb élelmiszeripari, tejipari termékeket is kínálnak, így a közös gazdaság ipari melléktevékenysége szorosan összekapcsolódik a kereskedelmi tevékenységgel.

Az idén a termelőszövetkezet tervei szerint a sütőüzem növeli termelését. Kooperációt más cégekkel nem folytatnak, a szarvasi „Táncsics-kenyér” nem jut el a város határain túlra — jó híre viszont igen.

Medgyesi Lászlóné

Húsz éve nem volt ilyen szép

Nagy most a csend a szarvasi arborétumban. A fákat vastag jég és zúzmara borítja, de a tavalyihoz hasonló nagy károkat egyelőre nem okozott az időjárás. Ahogyan Bauecker Alajos, az arborétum igazgatója elmondta, húsz éve nem volt ilyen szép a park. A csendet egyedül a madarak

hangja töri meg, a tél nyugalmát pedig néhány látogató — többnyire a fotózás kedvéért.

Ha javul az idő, az arborétum dolgozói eltávolítják majd a törött faágakat, aztán lassan a tavasz eleji munkák következnek, kivágják a száraz fákat, összegyűjtik a vastag avart. (ti)

II legnagyobb ellenség: az ónos eső

A legnagyobb veszély, ami ilyenkor, télen a gyümölcsfákat érheti, az ónos eső. Ettől retteg minden gyümölcs- és szőlőtermesztő, de —mint ahogy Hankó László, a megyei tanács mezőgazdasági osztályvezető-helyettese elmondta — hiába. Védekezni úgyszólván lehetetlen ellene. A már több mint két

ken is felkészülnek az anyagok közvetlen, lakossági értékesítésére, így az Épületasztalos-ipari Vállalatnál az ablakokkal és ajtókkal, az eternit, azbeszt, a Cementipari Vállalatnál különböző tetőfedő palával és más termékekkel, a Beton- és Vasbetonipari Műveknél előre gyártott betongerendákkal és -elemekkel, szerkezetekkel. Kihasználják az adott lehetőségeket a helyi ipari kő. és homokbányák, építőanyag-gyártó üzemek is.

A közvetlen értékesítési forma kialakításával gondoskodni kell a vásárlók tájékoztatásáról, az árusítás és a szállítás szervezetéről, s meg kell teremteni a minőségvédelem feltételeit is, mivel nincs közbeiktatva olyan kereskedelmi szervezet,

amely a minőséget ellenőrizné. A közvetlen kiszolgálás megindításában különösen sok még a nehézség a mész- és cementiparban, amely az idén még nem térhet át erre az értékesítési formára. Természetesen alapvetően továbbra is a TÜZÉP- és egyéb belkereskedelmi telepek maradnak a legszélesebb választékot nyújtó építőanyag-értékesítés bázisai. I

hete hullott csapadék ráfagyott a fák ágaira, jégpáncéllal borította be a földet. Bár a növények nem vegetálnak télen, csekély életműködésük azonban van. szükségük lenne némi oxigénre, hogy ne fulladjanak meg a rügyek.

A szántóföldi növények valamivel kedvezőbb helyzetben vannak. Gyűrűshengerrel, küllőskapával, vagy egyéb módon meg tudják törni a szántóföldeken a jégpáncélt, így levegőhöz juthatnak a vetések. De a gyümölcsösökben, szőlőskertekben lehetetlen megszabadulni a jégpáncéltól. Lerázni nem tudják, mert törnek az ágak is, tüzet rakni nem tanácsos, mert ellenkező hatást vált ki, páradússá válik a levegő, és hízik a jég. Csak abban reménykedhetünk, hogy hamarosan enyhül az idő. Ha a jégpáncél fellazul — ahol tehetik —. veregessék le az ágakról, mert az olvadás újabb veszélyt, fagyási idézhet elő. tekintve, hogy hőt von el a növényből.

(—szí—)

Hűtős tanácsok

Csak a jól gondozott akkumulátor képes a jéghideg motort beindítani. Ilyenkor télen különösen fontos a savkoncentrácin biztosítása, ezért a savösszetételt, a saverősséget szakműhelyben célszerű ellenőriztetni— javasolják az Autóközlekedési Tanintézet munkatársai. Ügyeljünk arra, hogy az akkumulátor kívül is tiszta legyen, mert a felületére kifolyt sav és az egyéb szennyeződések utat adhatnak a feszültségcsökkentést kiváltó kóboráramoknak.

Nagy gondot kell fordítani a póluskivezetőket átfogó saruk tisztaságára. Saválló zsírral kell bekenni őket.

«gjPT W *

Áj ft

1« ISI

$ | *if!i» »

Magyar és jugoszláv jégtörő hajók vették fel a harcot a Duna jugoszláviai szakaszán a növekvő jégzajlás ellen. A képen: jégtörő hajó Újvidéknél (Telefotó)

Az újítások hasznosításáról

n

épgazdaságunk helyzetét elemezve esztendők óta eszünkbe jutnak az újítók és azok az ötletek, amelyek megvalósítása gazdaságosabb, vagy minőségében jobb — tehát piacképesebb — terméket eredményezett. Tudunk persze olyan esetről is, amikor a zseniálisnak - tűnő találmányból, újításból esztendőkig nem lett semmi, pedig elfogadták, úgy-ahogy díjazták, csak éppen a gyakorlatban nem vezették be őket. Gyakorta hajtogatjuk is, hogy sokat jelent további fejlődésünk szempontjából az alkotókedv, az újító szándék erősödése.

Évről évre szebb számokkal dicsekedhet országosan az újítómozgalom, a vállalatok egyre nagyobb mértékben támogatják az újítókat, mégis, szinte évtizedes változatlansággal érvényesek azok a panaszok, hogy hosz- szadalmas az ötletek elbírálása, nehézkes, vagy éppen szinte lehetetlen az újdonság bevezetése. Kétségtelen tényekkel alátámasztott panaszok ezek, "ahogy általánosan elterjedt szokás az is, hogy közreműködői díj gyanánt olyanok is tartják a markukat, akiknek éppen nem sok közük volt az újítók érdemi munkájához, csupán a vállalati hierarchiában elfoglalt helyük tette lehetővé, hogy ők is alábiggyesszék nevüket a beadott újításnak. . Arról is eleget halhattunk, hogy a szolgálati találmányok benyújtásakor nem kis gondot okoz az alkotó tevékenység anyagi és erkölcsi díjazása.

Ezek szerint nem igaz, hogy fejlődik az újítómozgalom, hogy sokasodik az ötletes és ötleteikkel hasznossá váló emberek száma? Vagy túlzottak a panaszok, megalapozatlanok a lassúságra, helyenként érdektelenségre tett megjegyzések?

Egyik állítás sem valótlan! Sőt, a kettő csak együtt lehet igaz, hiszen a tények — mármint az újítómozgalommal kapcsolatos tények — csupán látszólag ellentmondásosak: A képlet szinte egyszerű: minél több a hasznos ötlet, találmány, annál jobban bosszant mindenkit, ha a növekedéssel csaknem egyenesen arányosan szaporodnak az újítások, amelyek egyre csak várnak a megvalósításra.

Sokan úgy vélték, hogy ezen a helyzeten lényegbe vágóan változtatnak majd a magánvállalkozások, hiszen azokban, úgymond nem gátolják az Ötletek és ötletes emberek érvényesülését.

Csakhogy, a légvárépítgetők lehűtésére hadd szögezzük le itt is, hogy a népgazdaság fejlődését a továbbiakban is a nagyüzemek határozzák meg alapvetően, ahogy a műszaki-technikai fejlődést is iparági méretekben l.^het — és kell — elősegíteni.

Az viszont kétségtelen, hogy a nagyüzemek és az iparágak a későbbiekben rugalmasabb stílussal lehetnek csak eredményesek. Követni kell a piac igényeit, a piaci kínálathoz kell igazítanunk termelésünket, s ebben nagyon fontossá válhat az újítók tevékenysége, hiszen állandóan újabb technológiát követel a váltakozó mértékben — és áron — rendelkezésünkre álló ipari nyersanyag. Az ötletes ember pedig, aki hasznosan segít ilyen problémák megoldásában, természetesen a továbbiakban is fokozott megbecsülést érdemel, s az elismerésnek természetesen anyagi vonatkozásai is vannak.

Ebben a helyzetben jelentek meg az új szabályozók, amelyek elsősorban abban módosítják az eddigi gyakorlatot, hogy az újítókat és a szolgálati találmányok benyújtóit közvetlenül érdekeltté teszik a megvalósításban. Ennek az új rendelkezésnek elsősorban az az előnye, hogy törvényesíti az ötlet, újítás, találmány megvalósításában közreműködők tevékenységét és annak díjazását. A vállalatok, üzemek szerződhetnek az újítóval, s e szerződésben kiköthető, hogy az újító, feltaláló a munkaköri kötelességén túl milyen módon, mértékben és milyen javadalmazásért vehet részt a gyakorlati megvalósításban.

Nyilvánvaló, hogy egy rendeletmódosítás, vagy egy új rendelet önmagában nem old meg semmit. Annak ésszerű alkalmazása viszont már eredményt hozhat. Az újítók, feltalálók közreműködését szabályozó új rendelkezések egyértelműen arra orientálják a vállalatokat, hogy segítsék ötletes embereik alkotómunkájának

eredményeit a termelés szolgálatába állítani.

Ö

sztönzően és iránymutatóként hat az újfajta szabályozás az újítókra is. Az új helyzetben elsődleges szemponttá válik, hogy minél előbb megvalósítható találmánnyal hozakodjanak elő, hiszen személyes — a jövőben szerződésben biztosított — érdekük a közreműködés, a gyakorlati megvalósításban való eredményes részvétel.

Lovas Gábor

Kifizetődő a lótenyésztés

A gépek mellett „megélnek” a lovak is, az állomány csökkenésének üteme mérséklődött, és kialakulóban van a helyes arány a lovak száma és tényleges haszna között — erre a következtetésre jutottak az országos lótenyésztési tanácskozáson, amelyre szerdán került sor a MEDOSZ vendégházában.

Pál János, az Országos Lótenyésztési Felügyelőség vezetője elmondotta, hogy az elmúlt évben ugyan még mindig 1500-zal csökkent az állomány, ám a korábbi években gyakran 8—10 ezerrel, és ebből is arra következtetnek : élénkülőben van az állattenyésztésnek ebben az ágában is a tenyésztői kedv. Az országban 117 ezer lovat tartanak, közöttük 54 ezer kancát. Az anyaállatok száma, aránya viszonylag magas, és így lehetséges, hogy — ha igény van rá — akár növelhessék is az állományt. Kedr vező jel az is, hogy az elmúlt évben több mint 11 ezer csikó jött a világra, az állománynak már csaknem 10 százaléka, és a korábbi évek adataihoz képest ez is fejlődés. Az élénkülő tenyésztői kedv arra is visszavezethető, hogy jó áron lehet eladni a lovakat. A keresett hidegvérű választott csikók párjáért 50—60 ezer forintot is elkérnek, egy pár munkaló pedig több minf 100 ezer forintot ér. Sok kistermelő és egyéni állattartó vásárol különböző fajtájú lovakat, és az idén a hazai lóállománynak több mint fele lesz már tulajdonukban. A kistermelők szívesen vásárolnak magyar félvér lovakat, és előnyben részesítik a tiszta- vérű fajtákat. Az utánpótlást a felügyelőség által ellenőrzött telepekről szerezhetik be.

Az idén már nem ingyenes a MÉM-ellátás, a kijelölt állomásokon — az országban 450 helyen — fedeztetési díjat kell fizetni, 200 forintot. A tavaszi te- nyészidény februárban kezdődik, 750 fedezőmén kerül majd a téli szállásokról az állomásokra, közöttük a hidegvérű fajták ménjei. (Ezek utódai iránt ugyanis nagy az érdeklődés.)

A lótenyésztés jövedelmezőségét javítja, hogy külföldön igen keresett a vágóló és a vágócsikó. A felvásárlási árak is kedvezőek. Tavaly több mint 7 ezer vágólovat értékesítettek külföldön. Az idén ennél többet irányoztak elő.

Fejlődőben van a magyar sport- lótenyésztés. A telepeken 6 ezer törzskönyvezett kanca van tenyésztésben, a szakszerű tenyészmunka nyomán a versenylovak is egyre nagyobb teljesítményekre képesek, tavaly a Turbo nevű angol telivér a magyar mellett megnyerte az osztrák derbyt is.