Békés Megyei Népújság, 1982. január (37. évfolyam, 1-26. szám)

1982-01-19 / 15. szám

1982. január 19., kedd o igidafflsaa Területi szavalőverseny Gyulán Derkovits­ösztöndíjpályázat A Derkovits Gyula-ösz­töndíj elnyerésére pályázatot hirdetett a Művelődési Mi­nisztérium, valamint a Ma­gyar Képző- és Iparművé­szek Szövetsége. A három­éves ösztöndíjjal a már ön­álló művészeti tevékenységet folytató fiatal alkotókat kí­vánják támogatni, segítve a rendszeres, tervszerű mun­kán alapuló művészi fejlődé­süket. Olyan pályázók je- lenkezését várják, akik az ösztöndíj időtartamára a szo­cialista tartalmú és igényű művészet - előbbrehaladását szolgáló alkotói feladat el­végzését tűzik ki célul. A pályázat feltételei sze­rint főiskolát végzett, 35. életévüket még be nem töl­tött képzőművészek jelent­kezhetnek. Kivételes esetben — ha tehetségük, kiemelke­dő munkásságuk indokolja — főiskolai végzettséggel nem rendelkezők is kaphat­nak ösztöndíjat. A havi há­romezer forint összegű - díj odaítéléséről a minisztérium, a szövetség és a Képzőművé­szeti Főiskola képviselőiből alakult bizottság javaslata alapján a művelődési minisz­ter dönt. A feltételek közé tartozik, hogy az ösztöndíjat nyert művész legalább fél évet egy szocialista termelőközösség­ben töltsön el, s marxista to­vábbképzésen is részt ve­gyen; terveit, illetve kész al­kotásait pedig évenként be­mutassa a bizottságnak. E három év alatt az ösztöndí­jasokat művészi megbízások­kal is segítik, s önálló ki­állításokat rendezhetnek, il­letve csoportos tárlatokon vehetnek részt. A legkivá­lóbb eredményt elérők, az ösztöndíj összegén felül egy évig további havi ezer fo­rint nívódíjban is részesül­hetnek. A kérelemhez a pályázó eddigi művészi munkájának részletes ismertetését,^, élet­rajzát, főiskolai végzettségé­nek- igazolását és az ösztön­díj idejére vonatkozó művé­szi céljainak, szakmai, ideo­lógiái továbbképzési prog­ramjának leírását kell mel­lékelni. A kérelmeket a Mű­velődési Minisztérium kép­zőművészeti osztályára vár­ják február 11-ig. (Budapest, 1363 pf. 69.). A pályázóknak négy-öt alkotásukat is be­kell mutatniuk a bizottság­nak, a műveket február 22- én és 23-án 10—16 óra kö­zött várják a Műcsarnokban. A negyedik országos szö­vetkezeti szavalóverseny te­rületi döntőjét az elmúlt hét végén, január 16-án, 17-én Gyulán, az Erkel Művelődési Központban rendezték meg. A megnyitón’ Dér Lajos, Gyula város Tanácsának el­nökhelyettese köszöntötte a Bács-Kiskun, Békés, Csong- rád, Hajdú-Bihar és Szolnok megyéből érkezett 50 ver­senyzőt; a MÉSZÖV, a TE- SZÖV, illetve a ' KISZÖV dolgozóit. A verseny zárónapján Debreczeni Tibor, a Népmű­velési Intézet osztályvezető­je magas színvonalúnak és kiegyensúlyozottnak minősí­tette a versenyzők teljesít­A Magyar Izraeliták Orszá­gos Képviselete és a buda­pesti izraelita .hitközség el­nöksége — a budapesti get­tó felszabadulásának 37. év­fordulója alkalmából — teg­nap délelőtt koszorúzási ün­nepséget rendezett a Wesse­lényi és a Kertész utca sar­kán levő iskola falán elhe­lyezett emléktáblánál. A ke­Kétsopronyban két régi és egy viszonylag korszerű épületben folyik az általános iskolai oktatás. Az épületek mintegy ötven százalékban felelnek meg így a követel­ményeknek. A régi iskolák­ban négy szükségtanterem elégíti ki ideiglenesen az igényeket. Itt a legtöbb gon­dot a fűtés okozza, amelyet gázolajjal oldanak meg. Az új iskola egyik szárnya 1973-ban épült, ehhez épí­tette később a tsz a másik szárnyat. Bár ez az intéz­mény megfelelne a korszerű oktatás követelményeinek, hisz lehetővé válik a szak­tantermi oktatás, lassan kez­dik kinőni az épületet. A gyermeklétszám ugyanis nö­vekedésnek indult a község­ményét.' Ezt látszik igazolni az is, hogy a zsűrinek nem kis fejtörést okozott eldön­teni, kik jussanak tovább, hiszen többen azonos pont­számot értek el. Ezért újabb versmondásra kérték fel ezeket a versenyzőket. Így alakult ki a végleges sor­rend : első lett a Szolnok me­gyei Kovács Erzsébet, máso­dik Hajdú-Biharból Kozma Ágnes, harmadik a szintén Szolnok megyei Kovács Ka­talin, negyedik pedig Hajdú- Biharból Bander Hajnalka. Ök négyen jutottak tehát tovább az országos döntőbe, ahová mellettük még hatan meghívást kaptak, közöttük megyénkből Józsa Mihály. gyeletes megemlékezésen, amelyen állami, párt-, taná­csi és társadalmi szervek képviselői is jelen voltak. Héber Imre, a MIOK elnöke mondott beszédet, majd ko­szorúkat helyeztek el. Ezt követően ugyancsak elhelyezték a kegyelet virá­gait a hősök templomának Wesselényi utcai árkádsorán levő emléktáblánál. ben. Jelenleg 194 az általá­nos iskolás korú gyermek, de ez a létszám a követke­ző években jelentősen emel­kedni fog. Már a következő tanévre 32 elsősre számíta­nak, s ez több a végzősök számánál. Előzetes számítá­sok szerint az iskolások szá­ma 1985-re 220-ra növekszik. A tanács és a tsz ezért valamilyen megoldást kefes az iskolai gondok enyhítésé­re. Eredetileg emeletráépí­téssel kívánták bővíteni a már meglevő épületet, de ez nem kivitelezhető. Ezért új tantermek .építésébe kezde­nek, s ezeket már jövőre szeretnék átadni rendelteté­süknek. G. K. Kovács Erzsébetnek, az első helyezettnek gratulál dr. Sü- meghy Csaba, a KISZÖV Békés megyei elnöke, aki a díjakat adta át a verseny­zőknek Ismeretterjesztés Dévaványán (Tudósítónktól) A TIT dévaványai csoport­ja az elmúlt hét végén tar­totta beszámoló és küldött- közgyűlését. A közgyűlésen Tóth István, a TIT helyi csoportjának elnöke ismer­tette 1981. évi terveik vég­rehajtását, majd Siróki Ééla titkár előterjesztette a cso­port idei munkatervét. Esze­rint az idén tervezik az orosz nyelvű oktatás kiszé­lesítését, megszervezik -a kis matematikusok baráti kö­rét, és arra összpontosíta­nak, hogy minél többen lá­togassák az ismeretterjesztő előadásokat és lépjenek a TIT-tagok sorába. A hozzászólások után a közgyűlés elfogadta a be számolót és az idei mun­katervet, majd választás kö­vetkezett. A TIT helyi elnö­ke ismét Tóth István isko­laigazgató lett. A választási követően Herczegh Ferenc, a TIT járási elnöke elismerés­sel szólt a dévaványai cso­port munkájáról, s a megyei elnökség megbízásából, ki­emelkedő munkájáért elis­merő oklevelet nyújtott át Kéki Lajosnénak és Bukta Gábornak. Ágoston Sándor Kép, szöveg: Béla Ottó Megemlékezés a budapesti gettó felszabadulásáról Több iskolás Kétsopronyban 0 Magyar Nemzeti Bank tájékuztatója HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMOK ÉRVÉNYBEN: 1982. JANUÁR I9-TÖL Devizanem vételi közép eladási árf. 100 egységre forintban Angol font 0488,45 6494,94 6501,43 Ausztrál dollár 3830,36 3854,21 3858,06 Belga frank 88,58 88,67 88,76 Dán korona 461,88 462,34 462,80 Francia frank 593,68 594,27 594,86 Holland forint 1375,42 1376,80 1378,18 Japán yen (1000) 154,12 154,27 154,42 Kanadai dollár 2902,55 2905,46 2908,37 Kuvaiti dinár 12214,23 12226,46 12238,69 Norvég korona 588,96 589,55 590,14 NSZK márka 1507,37 1508,88 1510,39 Olasz líra (1000) 28,17 28,20 28,23 Osztrák schilling 215,14 215,36 215,58 Portugál escudo 52,06 52,11 52,16 Spanyol peseta 35,02 35,06 35,10 Svájci frank 1859,81 1861,67 1863,53 Svéd korona 616,40 617,02 617,64 Tr. és Cl. rubel 2597,40 2600,00 2602,60 USA dollár 3439,53 3442,97 3446,41 Az államközi megállapodásokon alapuló hivatalos árfolya­mok változatlanul az 1981. december 29-i közlésnek megfe­lelően vannak érvényben. VALUTA (BANKJEGY ÉS CSEKK) ÁRFOLYAMOK ÉRVÉNYBEN: 1982. JANUÁR 19-TÖL * Pénznem vásárolható vételi eladási legmagasabb árf. 100 egys. bankjegy­forintban címletek Angol font 50 6300,09 6689,79 Ausztrál dollár 50 3738,58 3969,84 Belga frank 5000 86,01 91,33 Dán korona 1000 448,47 476,21 Finn márka 100 760,87 807,93 Francia frank 500 576,44 612,10 Görög drachma 500 54,71 58,09 Holland forint 1000 1335,50 1418,10 Japán yen (1000) 10000 .149,64 158,90 Jugoszláv dinár 1000 76,00 80,70 Kanadai dollár 100 2818,30 2992,62 Kuvaiti dinár 10 11859,67 12593,25 Norvég korona 100 571,86 607,24 NSZK márka 1000 1463,61 1554,15 Olasz líra (1000) 50000 27,35 29,05 Osztrák schilling 1000 208,90 221,82 Portugál escudo 5000 50,55 53,67 Spanyol peseta 5000 34,01 36,11 Svájci frank 1000 1805,82 1917,52 Svéd korona 100 598,51 635,53 Török líra 1000 25,25 26,81 USA dollár 100 3339,68 3546,26 „Zöld erdőben, zöld mezőben” címmel rendezett folklórmű­sort január 17-én, vasárnap este a sarkadi művelődési ház. A népes nézőközönség előtt fellépett a Sarkad és Vidéke ÁFÉSZ, valamint a művelődési ház Röpülj páva-köre, népi zenekara, ifjúsági néptánccsoportja, gyermek népijátékcso- portja, citera- és furulyazenekara, szólistái, valamint a gyulai művelődési központ citerazenekara. Képünkön: a sarkadi általános iskola alsótagozatosai népi játékokat mu­tatnak be Fotó: Fazekas László Ne a fékre: a pedálra! inden önteltség nél­kül mondta minap egy ismerősöm: al­kotó emberek a mi közös­ségeink tagjai, csak teret kell biztosítani kezdeményezéseik kivitelezésére. Ha ez nem így, lenne, nem számolhat­tak volna be a megyei ipa­ri aktíván arról, hogy szű- kebb hazánk, Békés megye, a minden tekintetben bo­nyolultabb helyzet ellenére az ipari és mezőgazdasági üzemek a termelékenység növelésében, a gazdálkodó szervezetek jövedelmezőségé­ben az országos átlagot meg­haladó eredményt ért el. (Ugyanakkor azonban a diszkriminációs intézkedések következtében az exportter­melés nem érte el az 1980. évi szintet. Egyre nehezebb és költségesebb a folyama­tos és növekvő termeléshez szükséges nyersanyagok, energiahordozók és hitelek beszerzése a tőkés és szo­cialista országokból egy­aránt.) Ám ebben a megnehezült helyzetben is utat törnek maguknak a helyi jó kez­deményezések, hogy megbir­kózzanak a kedvezőtlen kö­rülményekkel. E kedvezőtlen körülmé­nyek nagyon sokrétűek — mondta egy békéscsabai ipa­ri szövetkezet elnöke —, az állandó létszámcsökkenéstől az exportálási lehetőségek csökkenéséig, a szigorúan behatárolt bérfejlesztéstől a belföldi fogyasztási cikkek hiánylistája csökkentésének igényéig nyomasztják a szö­vetkezetét. S mindebből mégis találnak kiutat. Az export a mai viszonyok között csak úgy növelhető, ha kedvező árban és jó mi­nőségben kínálják termékei­ket a külföldi piacokon. Er­re találtak módot a kapaci­tások összevonásával ebben a' szövetkezetben is. Testvér- szövetkezetekkel, köztük me­zőgazdaságival < is társultak közös, exportálható termék előállítására. Ennek a koope­rációnak a lényege, hogy a kvalifikált szakmunkát az exportáruhoz (ülőgarnitúrák­ról van szó ebben az eset­ben) az ipari szövetkezet adja, míg a termék előállí­tásához szükséges egyéb te­vékenységet a társszövetke­zetek. Ilyen módon a ter­melés önköltségét sikerült leszorítani, ami által az ülő- garnitúra keresett cikké vált a tőkés piacon. Az ipari ak­tívaülésen kimondták, hogy ..a megyében meglevő ka­pacitások kihasználásának céljából bátrabban kell élni i kooperációs kapcsolatok, az együttműködések, társu­lások, az új szervezeti for­mák adta lehetőségekkel”. Ezen az úton igyekeznek to­vább haladni s hozzájárulni ahhoz, hogy a célkitűzésnek megfelelően a megye elérje ebben az évben a hét-nvnlc­száz millió forintos többlet- termelést. Ezt a törekvést úgy igye­keznek megvalósítani, hogy közben csökkenjen az állan­dóan feszítő fizikai létszám­hiánygond, a szövetkezet tag­jai jobban kötődjenek mun­kahelyükhöz. Mivel ezt túl­zott arányú bérfejlesztéssel nem lehet megoldani, alul­ról jövő kezdeményezéssel a szövetkezeten belül kis tár­sulási csoportokat terveznek létrehozni kettős célzattal. Egyrészt azért, hogy növel­jék e munkaidőn túli tevé­kenység lehetőségének meg­adása révén a tagok kerese­tét (mely egyébként ‘jóval a.latta marad az állami ipar hasonló ágazatában levő dol­gozók átlagkeresetének). Másrészt e tevékenységgel mód nyílik arra, hogy csök­kentsék a belföldi hiánycik­kek listáját. Méghozzá olyan termékek készítésével, ame­lyek ugyan szakterületükhöz tartoznak, de amelyeket szö­vetkezeti szinten — mivel azokat csak kis szériákban igényelték — a gazdaságos termelés fenntartása miatt nem tudnak profiljukba il­leszteni. Viszont előállítá­sukhoz a szövetkezet gépei­nek. s más segédeszközeinek a segítségét biztosítani tud­ják. E „kisvállalkozások” (három-, négytagú csopor­tokról van szó, amelyek ru­hafogasokat, törülközőtartó­kat, esetleg botokat, mankó­kat stb. is gyártanának a belföldi szükségletek sze­rint)' valamiféle „ipari ház­táji gazdálkodáshoz” hason­lítanának. Kezdeményezőik nemcsak saját hasznukat ta­lálnák meg benne, hanem tevékenységükkel szövetke­zetük, az egész társadalom hasznára is. dolgoznának. Furcsa módon mégis aka­dály tornyosul működésük elé. Nem kivitelezhető a kez­deményezés, mert az a fajta „szokatlan” tevékenység nem választható el a szövetkezet­től. miáltal annak nagymér­tékben megnő majd az adó­zása. Éppen olyan ez, mond­ta a szövetkezet elnöke, mint annak idején a me­zőgazdasági háztájik eseté­ben volt a helyzet. A ren­delet értelmében fellendülő­ben voltak a háztáji gazda­ságok, és akkor egyes helyi „illetékesek” olyan nagy adókat vetettek ki rájuk, amelyek ellen, ha jól em­lékszem. éppen a megyei sajtónk tiltakozott — ered­ménnyel. ; I v véljük, valóban ! i'lni kell azzal, ami I a megyei ipari akti. vaülesen elhangzott: "áz új szervezeti formák adta lehe­tőségekkel. Ezt elősegíteni pedig nem úgy lehet, ha a fékre lépünk a pedál helyett, hanem éppen ellenkezőleg. Varga Dezső Széntermelés — szabadnapon Szombaton éjjel és vasár- tán, Ajkán, Dudaron és Ba­nap — szabadnapjukon — is termeltek a Veszprémi Szénbányák Vállalat vala­mennyi üzemében. Az éjjeli műszakból 1000 tonna szenet hoztak felszínre. A vasárnap délelőtti műszakban több mint 1200 bányász Várpalo­Ha megdermed az Az utóbbi napok rendkívül hi­deg időjárása sok gondot okoz azoknak, akik olajjal fűtik laká­saikat. Mi a teendő, ha megder­med az olaj a kannákban? A kérdésre az ÁFOR műszaki ta­nácsadó szolgálata válaszol: A dermedés során először az úgynevezett paraffinos részek válnak ki, s ettől zavaros, tört színe lesz az olajnak, aztán egy­re sűrűbbé, kenőcsszerűvé válik, végül megdermed. Dermedt vagy részben der­medt olajat a kályha tartályába nem tanácsos önteni. Előzetesen melegebb helyiségbe kell bevinni és várni addig, amíg a kiválasz­tódott paraffin ismét eloszlik. A dermedt olajat melegítőberen­dezéssel vagy nyílt lánggal me­legíteni szigorúan tilos! A háztartási tüzelőolaj a kály­linkán 3500 tonna szenet ter­melt ki. Hazánk egyik leg­nagyobb szénbányavállala­tánál az idén ezzel már a harmadik szabadnapi terme­lésre került sor, ezek ered­ménye összesen több mint tízezer tonna szén. olaj... hában párologva ég el, az olaj és a levegő helyes keverési ará­nyára ügyelni kell, és fontos a kályha kifogástalan huzata is. A jól beállított kályha lángja erős, narancssárga színű, köze­pes hosszúságú, és nem kormoz. A szakemberek felhívják a fi­gyelmet arra is, hogy tilos ben­zint önteni a tüzelőolajhoz. Ez robbanásveszélyes! Akik föld alatti tárolótar­tállyal rendelkeznek, gondoskod­janak a csővezetékek szigetelé­séről, ugyanis a szabadon ha­gyott csövekben a megdermedt tüzelőolaj dugulást okozhat. A háztartási tüzelőolajok és ál­talában a kőolajtermékek táro­lásával, kezelésével és felhasz­nálásával kapcsolatban az ÁFOR vevőszolgálatánál, a 143-742-es te­lefonszámon érdeklődhetnek.

Next

/
Thumbnails
Contents