Békés Megyei Népújság, 1982. január (37. évfolyam, 1-26. szám)

1982-01-19 / 15. szám

1982. január 19., kedd |

TI

ra

"V

r

f j fj

1-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------1

2J

□

3

I

}{

Hűséges volt és fáradhatatlan

Alpári Gvula születésének centenáriumára

Száz évve) ezelőtt, 1882. január 19-én született Duna- földváron a magyar és a nemzetközi munkásmozgalom kimagasló egyénisége, a nagy műveltségű, széles látókörű marxista tudós és forradalmár, a marxista művek egyik első hazai tol- mácsolója, fordítója, propagandistája, a marxizmus—le- ninizmus egyik korabeli legképzettebb magyarországi képviselője, tanításainak terjesztője.

Már 16 éves korában — pozsonyi diákként — megismerkedett Marx műveivel. Nemcsak olvasta, hanem terjesztette is azokat. Ki is zárták az iskolából. Budapestre költözött, és házitanítóként kereste meg a lét- fenntartásához szükségeset. 1902-től jelentek meg írásai a szociáldemokrata párt lapjában, a Népszavában és a Népszava Naptárában. Ekkor már több nyelven beszélt és fordított. Nem véletlen tehát, hogy a szociáldemokrata párt vezetősége felfigyelt a nagy tudású, éles eszű fiatalemberre, és bevonta a párt munkájába, napidíjasként a pártirodán. A következő őszön bevonult katonának, és három évet szolgált. Innen is küldte írásait a Népszavának. Beszámolt a kaszárnyákban lejátszódott vérlázító eseményekről, a kikötésekről, vasra verésekről, öngyilkosságokról, egyszóval az egész kegyetlen bánásmódról.

Leszerelése után, 1906- ban az ifjúmunkás-mozgalomban folytatta tovább baloldali tevékenységét. Szerkesztette az Ifjúmunkás című lapot, amely vezetése alatt hamarosan az ifjúsági mozgalom szervezőjévé vált. Ennek eredménye lett az 1907. márciusi első magyar- országi ifjúmunkás-értekezletet, amelyen az egyik előadó Alpári Gyula volt. Indítványára az országos értekezlet kimondta, hogy csatlakozik az alakuló nemzetközi ifjúmunkás-szövetséghez, és részt vesz annak Stuttgartban tartandó kongresszusán, és képviseletével Alpári Gyulát bízta meg. így jutott el Németországba, ahol Mehring és August Bebel előadásait hallgatta. Stuttgartban a II. Intema- cionálé kongresszusán ismerte meg Lenin, Rosa Luxemburg, Clara Zetkin és mások nézeteit, a revizionista tanok elleni harcot. Itt. a viták tüzében vált harcos, tudatos baloldali szociáldemokratává.

Hazatérése után azonnal csatlakozott a párt baloldali ellenzékéhez, amelynek ekkor olyan képviselői voltak, mint Rudas László, Szántó Béla, Szabó Ervin, Vágó Béla, László Jenő és mások. Ellenzéki nézetei * miatt a pártnál nem kapott újra állást, így Szabó Ervin segítségével az egyik kerületi népházban segédkönyvtárosi álláshoz jutott. 1910-ben baloldali tevékenysége és nézetei miatt kizárták a magyarországi szociáldemokrata pártból.

A forradalmak idején részt vett a két kommunista lap, az Internationale és a Vörös Ojság szerkesztésében is. A Tanácsköztársaság alatt Alpári Gyula Kun Béla külügyi népbiztoshelyettese lett. Az áprilisi választásokon a VI. kerületi munkás- és katonatanács

tagjává választották meg, a júniusi pártkongresszuson pedig ő fogalmazta meg az egyesült párt programtervezetét.

A Tanácsköztársaság leverését követően néhány heti bujkálás után külföldre ment. Európa számos országában élt és tartózkodott hosszabb-rövidebb ideig. Csehszlovákia, Németország, Ausztria. Svájc, Franciaország, a Szovjetunió, Olaszország, Belgium, Svédország útjának egy-egy állomása. Mindenütt a munkásmozgalom, a proletariátus ügyét képvisete és szolgálta. Legtöbbször illegálisan utazott, hamis iratokkal, s rejtett utakon jutott át országhatárokon. Németországban segítette megszervezni a német és csehszlovák kommunisták képviselőinek találkozását. A Szovjetunióban ott volt a Komintern III. kongresszusán.

Ez a kongresszus Alpári Gyula életében nagy fordulópontot jelentett. Itt határozták el egy nemzetközi sajtótájékoztató kiadását. Ez a lap az INPREKORR (In- ternacionale Presse Korrespondenz) volt, és szerkesztésével, Lenin javaslatára Alpári Gyulát bízták meg. E sajtóorgánum megszervezése, majd szerkesztése, fejlesztése. színvonalának emelése volt Alpári Gyula munkásságának gerince az 1921—1940 közötti években. Emellett természetesen részt vett a magyar és a nemzetközi munkásmozgalom napi küzdelmeiben, harcaiban Berlinben, Bázelban, Párizsban. 1940-ben a francia fővárosban fogta el a Gestapo és Sachsenhausenbe, a hírhedt internálótáborba hurcolták. Sötétzárka, verés, válogatott kínzások vártak rá, de elveit és elvtársait nem árulta el.

„Ha a halál és az árulás közt kell választanom, akkor a halált választom” — vallotta. Életem egész során a munkásmozgalomban álltam, életem alkonyán nem leszek osztályom árulójává” — nyilatkozta. Utolsó percéig hű maradt a párthoz. Egyik elvtársára bízta az utókorhoz szóló üzenetét: „Üdvözöld nevemben a pártot, és mondd el, hogy hűséges voltam, és halálomig az maradtam. Kihallgatásom alkalmával senkit el nem árultam . .. Ügyünk győzelmébe vetett szilárd hittel halok meg”.

1944. július 17-én a tábor udvarán kivégezték. Születésének centenári urnán a magyar és a nemzetközi munkásmozgalom egyik kiváló publicistájára, j^ctív harcosára emlékezik az utókor.

V. S.

Új eszperantó magazin

Megjelent a Magyar Eszperantó Szövetség Világ és nyelv című folyóiratának első színes magazinja. Ismeretterjesztő írásaiból kiemelést érdemel: Claude Piron pszichológus, genfi egyetemi tanár Klinikai beszélgetés másként vélekedőkkel című, meglepően érdekes, polémikus cikke, valamint Ludwig Zamen- hof lengyel orvos, és az eszperantót megalkotó nyelvész publikációja, amelyben a nemzetközi nyelv eszméjének lényegét és jövőjét vázolja. Bekerült a

magazinba Illyés Gyula Állati szép és oltári jó — vagy: Hogyan beszéljünk fiatalul című kedélyes és elgondolkodtató meditációja is.

A számos fotóval és karikatúrával illusztrált változatos témájú írások mellett sokféle rajzos, kétnyelvű humor, köztük a szex- perantó című érdekes tréfacsokor olvasható az új magazinban. E műfajokhoz társul néhány eredeti és nemzetközi vonatkozású pályázat, rejtvény, és egy önismereti tesztjáték.

Munka és alkoholfogyasztás

Szilveszter napján és éjszakáján, új évet köszöntve nemcsak szokás, de szinte kötelező is néhány pohár pezsgő vagy más szeszes ital elfogyasztása, ami még önmagában talán rendjén is lenne. Az viszont már kevésbé, hogy — hovatovább

— egész évben iszunk. Munka után (de olykor előtte is), hétvégeken, örömünkben és bánatunkban, külföldi vagy belföldi- vendég tiszteletére, otthon és- baráti társaságban, nem egyszer munkahelyen — de minek sorolni?

Korkép ez vagy kórkép? A Társadalmi Szemle szerkesztőségének szervezésében erről tanácskoztak nemrégiben a kérdés szakértői, amint erről a folyóirat 1981. decemberi száma részletesen beszámolt. S mint a vita címében — a továbbiakban is

— sok volt a kérdőjel, a meg nem válaszolt kérdés.

HETEDIK HELYEN A VILÁGRANGLISTÁN

Megdöbbentő adatot közölt az Alkoholellenes Országos Bizottság titkára: 1980-ban Magyarország minden lakosára egy deci 40 százalékos pálinkának megfelelő alkohol elfogyasztása jutott — naponta. Ebben az átlagban természetesen benne vannak a csecsemők, a kisgyermekek, továbbá az antialkoholisták, az egyéb — például egészségi vagy vallási — okból szeszes italt nem fogyasztók. Vagyis: azok, akik rendszeresen isznak, legalább 2—3 deci pálinkának megfelelő szeszt fogyasztanak naponta. Természetesen olyan is van —- s nem is kevés! —, aki ennél lényegesen többet.

S ha már a pálinkánál tartunk: a szeszesital-fogyasztásban néhány év alatt any- nyit haladtunk a „világranglistán”, amennyit — például

— az egy főre jutó ipari termelés vagy nemzeti jövedelem terén lett volna hasznos és érdemes. A 13-ról a 7. helyre kerültünk — és mind a hat, „előttünk járó” országban alacsonyabb a tömény szesz fogyasztása, mint nálunk! Az elfogyasztott alkoholnak 1960-ban 55,7 százaléka volt bor és 23 százaléka tömény — 1980-ban viszont a borfogyasztás 34 százalékot képviselt, a tömény italok 40,2 százalékával szemben.

Márpedig a tömény ital — a rum, konyak, pálinka, vodka és a többi — sokszorosan károsabb, mint a bor. Magyarország évszázadokon át borfogyasztó ország volt, hasonlóan mindazokhoz,

amelyek szőlőt hasonlóan nagy arányban termesztenek. Az utóbbi években azonban

— ki tudja milyen meggondolásokból -— a bor árát többször is emelték, még akkor is, amikor országszerte nagy készletek voltak belőle. Ugyancsak érthetetlen, hogy a vendéglátóiparban a bor aránylag drágább, mint a tömény ital.

ÉLNI A MEGELŐZÉS ESZKÖZEIVEL

Az alkoholizmus ma népbetegség, az említett kerékasztal-beszélgetésen már

morbus hungaricusként emlegették, magyar betegségként, ami tudvalévőén a felszabadulás előtt a tüdőbaj volt. Ma már a tbc hasonlíthatatlanul ritkábban fordul elő, ami az intézményes megelőzésnek köszönhető. Kétségtelen, hogy az alkoholizmus ellen is elsősorban a megelőzés eszközeivel lehet eredményesen fellépni. De ma még csak vitatkozunk arról, hogy mi lenne a megfelelő megelőző módszer.

Annyi mindenképpen biztos, hogy kevesebb alkalmat kellene adni az ivásra. No meg: kedvteremtőt! A boltokban — a polcok tele vannak különféle italokkal. Többnyire mindjárt a bejáratnál, vagy más, feltűnő helyen. Az is vásárol, aki nem azért ment be a boltba. Mint ahogyan az éttermekben, vendéglőkben, eszpresszókban is szinte kötelező szeszes ital fogyasztása. Aki üdítő italt, ásványvizet kér, számíthat rá, hogy a pincér kinézi. Hiszen neki is a szeszes ital felszolgálásából, van igazán haszna. Sokkal több, mint az ételekből.

S az is tény — ne kerülgessük! —, hogy az államnak nagy haszna van az alkoholos italok értékesítéséből. 1978-ban 14 milliárd forint volt az ebből származó tiszta bevétel. Azt viszont mindez ideig nem sikerült pontosan felmérni, hogy mennyi kárt okoz az alkohol. Ami kimutatható volt, az ennek az összegnek a fele, de sehol sem szerepel az alkohol okozta halálozásokban, a tönkretett családoknál, az alkoholistává „nevelt” gyerekeknél mutatkozó, forintban aligha kifejezhető kár. Sőt, még az sem, hogy egy sor bűncselekményt csak azért tudnak elkövetni a bűnözők, mert a kiszemelt áldozat ittas.

ALKOHOL ELLENI KÜZDELEM —

SVÁJCI MÓDRA

Svájcban bevált gyakorlat — sokan úgy hiszik, nálunk is van ilyen —, hogy az állam az alkoholból nyert bevételének egy részét alkohol- ellenes propagandára fordítja. Ez már csak azért is jó és hasznos volna, mert — nálunk alig-alig tapasztalható alkoholellenes propaganda. A Magyar Vöröskereszt és annak égisze alatt az Alkoholellenes Országos Bizottság sokat tesz ugyan — de kevés a rendelkezésre álló eszköz. Például: van önálló lapjuk a kézimunkázók- nak, a kempingezőknek és a legtöbb sportegyesületnek, de az alkoholellenes küzdelemnek be kell érnie a kis példányszámú, korszerűtlenül előállított Alkohológiá- val, ami inkább orvosi-alko- holbeteg-gyógyászati, mint népszerű tudományos lap.

Minden módszer között azonban legfontosabbnak látszik az, amit a kerekasztal- beszélgetés egyik résztvevője úgy foglalt össze: válasz- szuk el a munkát és az alkoholfogyasztást! Szép számmal vannak már üzemek, ahol munkakezdés előtt az „italgyanúsaknak” szondába kell fújniuk, de ez még nem

általános. Pedig sok -állványról zuhanás, targoncával gázolás és egyéb üzemi baleset bizonyítja, hogy éppen a dolgozók érdekében, védelmében kell — legalábbis kellene — ezt általánosabban alkalmazni. S talán nem túlzás megjegyezni, hogy bizonyára az ügyintézés, a szellemi munka is jobban menne nem egy. irodában, intézménynél, ha megszűnne a név- és születésnapok, kitüntetések, fizetésemelések és minden lehető és lehetetlen alkalom megünneplése néhány pohár itallal.

Természetesen sok más téren is van még teendő, bőségesen. Tudományos megállapítások szerint a túl kicsi beosztás, a képességek kibontakoztatásának hiánya éppúgy okozhat szorongásokat és következményeiben alkoholizmust, mint a túlságosan nagy beosztás, az alkalmatlanságtól való félelem. Családi gondok, lakás- problémák, létező vagy képzelt betegségek ugyancsak vezethetnek ide. Mindez nem utolsósorban orvosi probléma, ha nem is könnyen megoldható.

Azt senki sem kívánja, hogy egyetlen varázsütésre szűnjék meg az ivás minden fajtája. Egy vacsora utáni fröccs vagy egy pohár sör még hasznos is lehet. De annyi biztos: minden lehetségest meg kell tenni azért, hogy az alkoholfogyasztás „világranglistáján” fokozatosan lejjebb kerüljünk.

Az utóbbi évtizedben nagymértékben tért hódított a mezőgazdaságban a vegyszerezés. A felhasználás azonban nagy körültekintést és szakértelmet igényel. A helytelen módon és időben alkalmazott gyomirtó szerek ^ugyanis jelentős kárt okozhatnak. Ezt igazolja az a per is, melyet a kardoskúti Rákóczi Termelőszövetkezet indított a megyei bíróság előtt a Békés megyei AGROKER Vállalat felien.

A termelőszövetkezet 1980. március elején nagy mennyiségű Aniten DS gyomirtó- szert vásárolt a vállalattól. A hónap végén a Lubileljna- ja, Libelulla és a Rajna-faJ- tájú őszibúza-táblákon a szert kipermetezte. A búza szépen fejlődött valamennyi táblán, a Rajna-fajtánál azonban szárcsavarodás keletkezett, a szem egy része nem fejlődött ki. A jegyzőkönyv szerint a Rajna-fajtájú búzából hektáronként 46, illetve 38 mázsa termett, ahol pedig nem permeteztek, ott több mint 59 mázsa volt az átlagtermés. A kár meghaladta az egymillió 400 ezer forintot. A tárgyalás során kiderült, hogy 1980-ban ebből a gyomirtó szerből a Nitrokémia Ipartelepek fűzfői gyára több száz tonnát gyártott és forgalmazott, ennek ellenére reklamáció egyik gazdaságból sem érkezett. A megyei bíróság szakértői bizonyítást rendelt el. Eszerint a Rákóczi Termelőszövetkezetben csaknem 10 éve rendszeresen alkalmaztak Aniten DS gyomirtó szert. Hasznosan segítette elő a növények fejlődését, növekedett az átlagtermés. Két évvel ezelőtt azonban valóban jelentős kár keletkezett. A Rajna-fajtájú búza ugyanis bizonyos fejlettségi fokon túl erősen érzékeny a gyomirtó szerre.

1980-ban az őszi búzák fejlettebbek voltak az átlagosnál. A Rákóczi Termelőszövetkezetben március 18-án kezdték meg a permetezést. Mivel az időjárás hidegre fordult, március 28-ig kényszerszünetet tartottak. A szakvélemény szerint a gyomirtó szerrel való kezelés akkor is kalásztorzulást idézhet elő, ha a talaj levegőtlen, oxigénhiányban szenved, ilietőieg túl nedves. Márpedig március 19-e után erőKülföldi

utazási ajánlatok

Négynapos prágai kirándulásra invitál a Budapest Tourist március 12—15-ig. Elhelyezés 2-3 ágyas hideg-meleg folyóvizes szobákban, diákotthonban, fél- penziós ellátással. Utazás vonattal, a részvételi díj személyenként 2200 forint.

Nyelvtanfolyam Párizsban. Az Alliance Francaise nyelviskolájába francia nyelvtanfolyamot szervez a Budapest Tourist. Az utazással együtt 30 napig tartó program részvételi dija személyenként 42 300 forint. Utazás repülőgéppel. Elhelyezés diákszállókban, 2-3 ágyas szobákban, teljes ellátással. Időpont: július.

Üdülés a legendás Atlantisz- szigeten, Santorinin. Az utazással együtt 11 napig tartó út résztvevői a Budapest—Athén útvonala« repülőgéppel, az Athén —Santorini—Athén útvonalat hajóval teszik meg. Elhelyezés 2-3 ágyas zuhanyozós szállodai szobákban, az ellátás félpenziós. A részvételi díj személyenként 18 950 forint, az időpont: július 19—29-ig.

Az utakra 1982. január 23-ig jelentkezhetnek az érdeklődők.

Szerb ínyenetúrát szervez az IBUSZ, Az utazással együtt három napig tartó, félpenziós ellátású út részvételi díja 2300 forint személyenként. Az utakat márciustól decemberig indítják.

Nőnapi különvonat indul Drezdába és Berlinbe, március 6-án. Az utazással együtt 7 napig tartó út részvételi díja személyenként 3500 forint.

Lipcsei Tavaszi Vásár. Indulás vonattal március 14-én, elhelyezés diákszállóban, teljes ellátással. Az út utazással együtt 7 napig tart. melynek részvételi díja 2800 forint.

Az utakra az IBUSZ-irodák- ban jelentkezhetnek.

Olaszországi körutat szervez április 5—12-ig a MALÉV Air- tours. Róma—Sorrento—Pompei_ Nápoly—Capri útvonalon. Részvételi díj. mely a lakossági valutakeretet terheli. 278 dollár, plusz 5070 foriót.

A MALÉV Airtours valutakerete terhére 7 napos túrát szerveznek Londonba március 7-13- ig. Részvételi díj 10 600 forint személyenként.

Az utakra a MALÉV Airtours- nál jelentkezhetnek.

sen csapadékos időjárás következett. A március 19-én és 20-án elvégzett gyomirtás a Itajna-fajta búzában egyáltalán nem okozott károkat. A 10 nappal későbbi permetezés viszont már jelentős károkkal járt. Az időjárás és egyéb gátló tényezőkre a termelőszövetkezetnek nagy figyelmet kellett volna fordítani. Erről azonban megfeledkeztek. s kárt okoztak önmaguknak. A megyei bíróság a a kardoskúti Rákóczi Termelőszövetkezet kártérítési követelését elutasította; mégpedig olyan címen, hogy az viselje a kártérítés költségét, aki azt okozta.

Az ítélettel szemben a termelőszövetkezet a Legfelsőbb Bírósághoz fordult fellebbezéssel. Szóba került az is, hogy április elején a növényvédő állomás felhívásban közölte a mezőgazdasági üzemekkel, hogy a szokásosnál jóval fejlettebb őszi gabonáknál a kombinált hatóanyagú gyomirtó szer — ilyen az Aniten DS is — felhasználása tilos. Igaz, ekkor már a permetezés megtörtént. Tehát későn jött a felhívás. A fellebbezésben a termelőszövetkezet arra is hivatkozott, hogy a gyomirtó szer vásárlásakor sem az AGROKER- től, sem a fűzfői gyártól nem kaptak olyan tájékoztatót, hogy erre a szerre a Rajna- fajtájú búzák fokozottan érzékenyek. A Legfelsőbb Bíróságon azonban kiderült, hogy a Rajna búzafajtáknak az Aniten DS gyomirtó szerre való érzékenysége már 1977-ben ismert volt a szakemberek előtt. Erről még abban az évben előadást is tartottak. A termelőszövetkezet szakmérnöke, aki a gyomirtást irányította, részt vett egy ilyen témájú előadáson.

A Legfelsőbb Bíróság ennek alapján hozta meg a közelmúltban az ítéletet. Jóváhagyta a megyei bíróság döntését, s ugyanakkor 65 ezer forint fellebbezési illeték megfizetésére kötelezte a termelőszövetkezetet. A termelőszövetkezet mulasztást követett el, viselnie kell tehát a mulasztásból származó kárt is. A bíróság ítélete okulásul szolgálhat. A vegyszereknek nagy jelentősége van a termésátlagok növelésében, ám szakszerűen kell bánni velük. (Serédi)

A kemény tél szükségessé teszi, hogy fokozottabban gondoskodjanak az erdők-mezők vadjainak táplálásáról

(MTI-fotó: Ruzsonyi Gábor felvétele — Telefotó —KS)

Várkonyi Endre

II tárgyalóteremből

Ki viselje a milliós kárt?