Békés Megyei Népújság, 1982. január (37. évfolyam, 1-26. szám)

1982-01-17 / 14. szám

1982. január 17., vasárnap NÉPÚJSÁG SPORT pólyuszéljegyzet Mezey edző Katzirzcal gyakorol (MTI-fotó: Pctrovicg László íelvétclc — KS) A magyar labdarúgó-válo­gatott a most következő hét közepén hosszabb tengeren­túli túrára indul, teszi mind­ezt kéthetes kemény tatai edzőtábor (itt készültek fel­vételeink is) után. A két „programpont” közt azon­ban volt egy harmadik is: tegnap este a VB-sorsolás. A madridi kongresszusi palotában az ilyenkor szo­kásos ünnepélyes ceremó­nia vezette be a sorsolást. Először Pablo Porta, a spa­nyol labdarúgó-szövetség el­nöke, majd Jao Havelange, a FIFA elnöke beszélt, az­tán H. Neuberger. a szerve­ző bizottság elnöke szólt a labdarúgás barátaihoz; hang­súlyozva és megcáfolva az előzetes állításokat, mely szerint nincsenek „kész” cso­portok. Dicsérte az eddigi kitűnő előkészületeket, vé­gül pedig kifejezte remé­nyét, hogy Spanyolország méltó házigazdája lesz a Mundiálnak. Ezután J. S. Blatter, a FIFA új főtitkára ismertette a sorsolás részleteit, majd minden tekintet az urnákra szegeződött és — az ese­ményhez méltatlanul szerve­zetlenül — megejtették a sorsolást. A sorsolás alapján a XII. világbajnokság csoportjai: 1. csoport (Vigó, Coruna): Olaszország (1). Lengyelor­szág (2), Peru (3), Kamerun (4). 2. csoport (Gijon, Oviedo): NSZK (5), Algéria (6), Chile (7), Ausztria (8). 3. csoport (Alicanthe, El­che): Argentína (9), Belgium (10), Magyaország (11), Sal­vador (12). 4. csoport (Bilbao, Valla­dolid): Anglia (13), Francia- ország (14), Csehszlovákia (15), Kuvait (16). 5. csoport (Valencia, Za­ragoza): Spanyolország (17), Honduras (18), Jugoszlávia (19), Észak-Írország (20). 6. csoport (Sevilla, Mala­ga): Brazília (21), Szovjet­unió (22), Skócia (23), Üj- Zéland (24). Az már a korábbi „mű­sortábla” alapján azonnal ismert lett, hqgy Magyaror­szág június 15-én Elchében Salvador ellen játssza első mérkőzését 21 órai kezdet­tel. A további két csoport- mérkőzésre is 21 órától ke­rül sor, június 18-án Ali- canteban a vidágbajnok Ar­gentína, 22-én pedig újra Elchében Belgium ellen. „Nem kell elkeseredni” Miért vállalják? Először került terítékre a magyar versenysport után­pótlásának hanyatló helyzete. Ez alkalommal azonban különös nyomatékot adott az ügynek, hogy az OTSH el­nöke az idei feladatokról szólva, nem csupán a legfonto­sabb tennivalók egyikeként említette sajtótájékoztatóján, hanem egyidejűleg leszögezte: élsportunk jelenlegi ered­ményessége mögött egyre kevesebb a fedezet, nincs biz­tosítékunk a jövőbeni sikerekre. Már az is sokat jelent, hogy a magyar sportélet első embere, felelős vezetője adott hangot aggodalmának, méghozzá elég egyértelműen, mellőzve az ilyenkor szo­kásos enyhítő jelzőket. Erre persze minden oka meg­van. Igaz, attól, hogy gondjainkról beszélünk, azok még nem oldódnak meg feltétlenül. A magyar sportélet utánpótlásának szervezett frissítéséről akkor kezdtünk első alkalommal meditálni, amikor a még kimeríthetet- lennek tűnő kincsesbánya apadni kezdett. Amíg tucat­jával, sőt százával tűntek föl tehetségek, addig elég volt felszerelést, pályát, esetleg jó edzőt biztosítani, és a többi már ment a maga útján. Ez azonban már leg­alább tíz éve is kevésnek bizonyult. Ha kevéske késés­sel is, de létrehoztuk a sportiskolái hálózatot, ami nagy­jából biztosíték arra, hogy egy-egy tehetség kibontakoz­tatásához keretek legyenek. De még mindig kevés ah­hoz, hogy a talentum csillaggá váljék. Hajlamosak vagyunk elfeledkezni arról, ami pedig a legfontosabb: vajon a serdülő korú gyerekek, vagy az ifjúsági sportoló eléggé vonzónak találja-e az élverseny­zői életét? Mert ezelőtt 20—30 évvel még ez roppant vonzó volt. Tévedés ne essék: nem a sport iránti érdek­lődést és vonzalmat vonom kétségbe. A gyerekek több­sége vágyik a mozgásra, szeretné próbára tenni a tes­tét, az ügyességét. De csak addig, amíg az számára szó­rakozást, játékot, egyszóval örömet jelent. Márpedig a versenyszerű sportolás egy bizonyos színvonal elérése után (vagy már előtte?) minden, csak nem élvezet. Ha az eredmények utólag megszépítik is az edzések emlé­két, bizony mégis: ezek a gyakorlások gyötrelmesek. Ez­előtt 20 évvel sem adták olcsón az érmeket, s az akkori eredményeken ma már mosolygunk. Az akkori edzés­munkát pedig elviselhetőnek találjuk a mostanihoz ké­pest. Mert, bár akkor sem volt leányálom kivívni egy világversenyen az elsőséget, azért keményen meg kel­lett dolgozni. Miért vállalták akkor a fiatalok? Egy­részt, mert a szórakozási lehetőségek közül legfontosab­bak és legkézenfekvőbbek egyike volt a sport. Másrészt, mert az élsportoló kivételezett helyzetet élvezett. Es ez nagyon fontos. Az átlagosnál nagyobb jövedelme volt, gyakran utazott külföldre, soronkivül jutott olyan anya­gi javakhoz, amely mások számára nehezen volt elér­hető, vagy elérhetetlen maradt. Ma szinte nem tudunk olyan szempontot említeni, ami az élsportoló helyzetét megkülönböztetné az átlagemberénél. Az élsportolók jö­vedelme nem több annyival, mint amennyivel több megterhelést kell fizikailag és idegileg egyaránt elvisel­niük. Külföldre bárki utazhat. Kocsija nagyon sok embernek van, a lakáskérdés is elöbb-utóbb rendező­dik mindenkinél. Akkor hát, miért vállaljon egy fiatal­ember feleslegesnek tűnő gyötrelmeket? Az az igazság, hogy az életszínvonal emelkedése — egyben az élsport vonzerejét is csökkentette. Dehogy kívánnám vissza azt az időt, amikor a kiemelkedés, a gyarapodás egyetlen útjának a sportbeli eredményesség tűnhetett. Kényelmesebbé, jobbá vált életkörülményeink kö­zött keresni kell tehát azokat a formákat, azokat az ér­veket, amelyek az élsportot vonzóvá tehetik. Pusztán a dicsőség, a hírnév ehhez kevésnek tűnik, legalábbis ke­vés embert mozgat meg igazában. De a dolog nyitjára rá kell jönni. Nagyjából egyetlen kérdésre kell választ találnunk: miért éri meg a tizen-, huszonéves fiatal szá­mára, hogy vállalja a világszínvonalú versenyzéssel együttjáró megterhelést? Mivel, s meddig lehet fanati­zálni? Ha erre megtaláltuk a választ, a többitől már nincs mit tartanunk. Akkor a sportiskolái hálózat, az utánptólás-nevelési rendszerünk megteszi a magáét. De csak akkor. 82 súlyemelő csúcs — mégis visszaesés II szakmai előrelépés érdekében Mint arról már hírt ad­tunk, a Békéscsabai Előre Spartacus NB I-es labdarú­gócsapata új edzővel készül a tavaszi idényre. Az edző­változásról a klub szakosz­tályvezetése a következő nyi­latkozatot adta: — Labdarúgó-szakosztá­lyunk 1982. január 1-től „külföldi” labdarúgóedzőt szerződtetett. Zalai László kapta a megbízatást, aki ko­rábban Hollandiában és Ma­rokkóban dolgozott. Az új szakvezető békéscsabai szü­letésű, korábban a Békéscsa­bai Előre labdarúgója volt. Szerződtetésével szakmai elő­relépést szeretnénk elérni, ugyanekkor lehetőséget kívá­nunk teremteni a különböző csapatainknál működő ed­zőknek, a korszerű edzés­módszerek elsajátítására. Eb­ben joggal bízhatunk, hiszen Zalai László a labdarúgóed­zők képzésében híres kölni főiskolán szerezte diplomá­ját, és I. osztályú holland csapatoknál hasznosította tu­dását. Edzői működése előtt NSZK-belí és spanyol profi­csapatokban játszott. — Rövid idő áll rendelke­zésünkre ahhoz, hogy mesz- szemenő következtetést von­junk le a most folyó mun­káról. Azt azonban máris megállapíthatjuk, hogy lé­nyegesen keményebb, inten­zívebb felkészülés folyik a korábbiakhoz képest. Az új­donsült edző és a játékosok között jó kapcsolat alakult ki. Labdarúgóink fegyelme­zetten, szorgalmasan dolgoz­nak. Bízunk abban, hogy a becsületes, kemény munka a csapat és az edző jó együtt­működése meghozza a kí­vánt eredményt. Tömegsport Mint arról beszámoltunk, Szeghalmon nagy sikerrel bo­nyolították le a községi ko­sárlabda-bajnokságot. Most a röplabdázást kedvelők szá­mára teremtettek rendszeres testedzési alkalmat: holnap­tól zajlik az előzőhöz hason­ló rendszerű tömegesemény. A Péter András Gimnázium tornatermében — zömmel hétfőnként — tíz alkalom­mal lesz játéknap: öt női és tíz férfiegyüttes küzd a baj­noki címért. * * * Január 20-ig írásban lehet jelentkezni arra a játékveze­tői-versenybírói tanfolyamra, melyet a gyulai testnevelési és sportfelügyelőség és a KISZ-bizottság szervez. A cél most is az, mint a tavalyi tanfolyam során: minél több, a tömegsportesemények le­bonyolításában szakszerűen közreműködő aktivistát be­vonni a mozgalomba. Vár­ják a középfokú iskolákból is a jelentkezőket. Sikeres^ vizsga esetén atlétika, kosár­labda, kézilabda, labdarúgás, asztalitenisz és sakk sport­ágban szerezhetnek verseny­bírói-játékvezetői igazolványt az érdeklődők. A vasárnap érdekesebb Bé­kés megyei sporteseményei: TEREMFOCI: Téli Kupa. Mezőkovácsházán és Csorvá- son. 8.00. KÉZILABDA. Béke Kupa teremtorna. Orosháza, Tán­csics Gimnázium. 8.00. Váro­si terembajnokság, Békéscsa­ba, Kemény G. Szk. 8.00. Az országban 89 szakosztály­ban folyik rendszeres súlyeme­lés. további 13 szakosztályban al­kalomszerűen tevékenykednek, az ,,A” kategóriás szakosztályok száma hétre emelkedett, és nőtt a ,.B” kategóriások száma is. Emelkedett a versenyzői létszám, az egy évvel korábbi 5644 súly­emelő helyett már 6391-et tar­tanak nyilván, ezekből több mint négyezer jut vidékre, egyébként 1913 a felnőttek, 1780 az ifjúsá­giak és 2698 a serdülők és út­törők száma. Nőtt az első osz­tályú minősítéssel rendelkező versenyzők létszáma (150-re), mi­ként az aranyjelvényeseké is (153-ra). A szakosztályok között válto­zatlanul a Szombathelyi Hala­dás dolgozik a legeredménye­sebben, 106,283 ponttal nyerte az országos pontversenyt, a Diós­győr (90.937) és a Tatabánya (89,539) előtt. A további sorrend: 4. Olefin, 5. Oroszlány, 6. Tata, 7. Debrecen. 8. Csepel, 9. Bp. Honvéd. 10. Nyíregyháza. Az utánpótlás-pontversenyben a Di­ósgyőr bizonyult a legjobbnak a Haladás előtt. Az elmúlt esztendőben — hangzott el a sportág év végi be­számolóértekezletén — 82 orszá­gos csúcs született, ebből nyol­cat a serdülők, negyvenet az if­júsági második korosztályúak, huszonhatot az ifjúsági első kor­osztályúak, nyolcat pedig a fel­nőttek állították fel. A csúcsok ellenére a magyar súlyemelés élvonala — ezt tükrözi egyéb­ként a felnőtt rekordok kevés száma is — jelentősen vissza­esett. a Lille-ben rendezett vi­lágbajnokságon csak 11 olimpiai pontot szerzett a csapat, és 5. lett a nemzetek rangsorában. A magyar súlyemelés előtt ál­ló legfontosabb feladat, hogy visszaszerezze régi dicsőségét, az élvonal hasonló szerepet töltsön be a nemzetközi porondon, mint a korábbi esztendőkben. 1982-től a nemzetközi porondon már nagy sikert aratott Világ Kupa mintájára bevezetik a Magyar- Kupa-sorozatot, amelynek ered­ményét öt hazai verseny telje­sítményei alapján értékelik, és külön pontokkal jutalmazzák az országos csúcsokat elérő ver­senyzőket. Sorsoltak Madridban Ellenfeleink a harmadik csapodban: Argentína, Belgium, Salvador BÉKÉS MEGYEI Az MSZMP Békés megyei Bizottsága és a Békés megyei Tanács lapja. Főszerkesztő: Enyedi G. Sándor. Főszerkesztő-helyet­tes: Séleszt Ferenc. Szerkesztőség: Békéscsaba. Pf.: 111. Munkácsy u. 1. sz., 5601. Tel.: 12-196, 12-035, (őszerkesztő: 11-021. Ki­adja a Békés megyei Lapkiadó Vállalat, Békéscsaba. PL: 111. Munkácsy u. 4. sz., 5601. Telefon: 11-051. Felelős kiadó: dr. Árpási Zoltán. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a hírlapkézbesítő postahivataloknál és a kézbesítőknél. Előfizetési díj: egy hónapra 34 Ft, egy évre 40D Ft. Kner Nyomda Dürer üzeme, Bcs., Szerdahelyi u. 2 A, 5600. Vezérigazgató: Háromszéki Pál. INDEX: 25054 ISSN 0133—0055 Kéziratokat, képeket nem őrzünk meg és nem küldünk vissza.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents