Békés Megyei Népújság, 1982. január (37. évfolyam, 1-26. szám)

1982-01-19 / 15. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! N É PÚJSÁG 0 MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS fl MEGYEI TANÁCS LAPJA 1982. JANUÁR 19., KEDD • Ára: 1,40 forint XXXVII. ÉVFOLYAM, 15. SZÁM BÉKÉS MEGYEI Kiállítás a munkásőrségről Múzeumban. i Negyedszázad a Kfl'rV nép szolgálatá- ban címmel vasárnap jubi­leumi kiállítás ■nyílt a mun­kásőrség meg­alakulásának 25. évforduló­ja alkalmából a Magyar Mun­kásmozgalmi A megnyitó ünnepségen részt vett a párt-, állami és társadalmi szervek, valamint a fegyve­res testületek több vezető képviselője. Pozsgay Imre művelődési miniszter mon­dott megnyitó' beszédet. — Ez a szó: munkákőr, lé­nyegét tekintve végigkísérte a magyar munkásmozgalom egész történetét — hangsú­lyozta, utalva arra, hogy a testület gazdag forradalmi hagyományai is bizonyítják, a munkásosztály mindig kész, akár fegyverrel is, megvédeni vívmányait, az osztályharcban elért ered­ményeit. A mai munkásőrség a nép hatalmát fegyverrel vé­deni kész párttagokból és pártonkívüliekből álló, tár­sadalmi alapon szervezett fegyveres testület létrejötte konkrét történelmi körülmé­nyekhez kötődik. A szocia­lizmus erőinek forradalmi ellentámadása 1956. novem­ber 4-én, indult meg, s a le­nini normák alapján újjá­szervezett párt a karhatalom egységeinek megteremtése mellett 1957 első napjaiban fegyverbe szólította a mun­kásosztály, a városi és falu­si lakosság, az értelmiség legjobbjait, hogy vessenek gátat a megújuló ellenforra­dalmi próbálkozásoknak, se­gítsék a rend, a nyugalom helyreállítását. E kiélezett történelmi helyzetben külö­nös jelentősége volt a mun­kásőrség megalakulásának, hiszen meggyőzően bizonyí­totta, hogy a szocializmus mélyen gyökerezik a nép­ben, és az oly tragikus vál­ság után a dolgozó emberek vállalják társadalmi rendsze­rünk fegyveres védelmét. A munkásőrség az eltelt negyedszázad során szocia­lista társadalmunkkal együtt fejlődött, s a politikai szi­lárdságon túl jól felkészült, fegyelmezett fegyveres tes­tületté kovácsolódott. A testület az eltelt 25 év során következetesen megfe­lelt hivatásának, annak, hogy védje, óvja, erősítse a nép hatalmát, hazánk más fegyveres erőivel együtt biz­tos támasza legyen a nép ügyének. Mindez elsősorban azoknak afc érdeme, akik hosszú ideje szolgálnak, vagy szolgáltak a testület­ben, akik fegyelmezett, ön­tudatos munkájukkal, sze­mélyes.,- példaadásukkal for­málói voltak negyedszázados közös történetünknek. Róluk szól ez a jubileumi kiállítás — mondotta Pozsgay Imre. Az ünnepség résztvevői ezt követően megtekintették a kiállítás tablóit, amelyek gazdag dokumentációs és fényképanyag segítségével munkásmozgalmunk e szá­zadi történetébe ágyazottan idézik fel a magyarországi osztályharc küzdelmes, sok véráldozatot is követelő év­tizedeit, s tudósítanak a munkásőrség megteremtésé­nek körülményeiről, a testü­let felkészültségének, harc­készségének fejlődéséről. Az április 3-ig nyitva tar­tó tárlat1 látogatói megte­kinthetik a múzeumban a jubileum alkalmából készült, Riadó című dokumentumfil­met is. Vasárnap Baranya, Bács- Kiskun, Csongrád, Fejér, Győr-Sopron és Komárom megyében tartottak egység­gyűléseket. Kecskeméten a Legjobb önálló Egység cím­mel kitüntetett Szalvai Mi­hály munkásőrszázad gyű­lésén részt vett és felszólalt Horváth István belügymi­niszter. A pécsi munkásőrök rendezvényén Sághy Vilmos belkereskedelmi miniszter, Sopronban pedig Veress Pé­ter külkereskedelmi minisz­ter köszöntötte a munkás­őröket. Púja Frigyes hazaérkezett Púja Frigyes külügyminiszter — befejezve Nágy-Britan- niában és Izlandon tett hivatalos látogatását — tegnap ha­zaérkezett Budapestre. A magyar diplomácia vezetőjének fo­gadásán a Ferihegyi repülőtéren jelen volt Bryan George Cartledge, Nagy-Britannia és Észak-lrország Egyesült Király­ság budapesti nagykövete. Ülést tartott a HVDSZ Központi Vezetősége A Helyiipari és Városgaz­dálkodási Dolgozók Szak- szervezetének Központi Ve­zetőségét tegnap a szakszer­vezet érdekkörébe tartozó három ágazat vezetői tájé­koztatták az 1982. évi gaz­dasági feladatokról. Ábrahám Kálmán építés­ügyi és városfejlesztési mi­niszter mindenekelőtt azt emelte ki, hogy az építőipari ágazat 100 ezer lakás fel­újítását és 18 ezer korszerű­sítését végezte el a múlt év­ben. Ez azt is jelenti, hogy teljesítették a hatodik öt­éves tervidőszak első eszten­dejében a lakóház-felújítá­si programot. Az idén 8 milliárd forint értékű fel­újítási munkát kell teljesí­teni, Budapestre ebből 5 milliárd forintot szánnak. Kovács Antal államtitkár, az Országos Vízügyi Hivatal elnöke beszámolt arról, hogy az idén a tavalyinál 18 szá­zalékkal többet, mintegy 8 milliárd forintot fordítanak a települések vízellátásának fejlesztésére; felújításra, fenntartásra pedig 1,5 mil­liárd forintot költenek. Gábor András ipari mi­niszterhelyettes állást fog­lalt az ipari szolgáltatások színvonalának növelése mel­lett. Elsősorban a gépjár­művek, a híradástechnikai cikkek — különösen a leg­újabb elektroakusztikai be­rendezések, színes tévék — az elektromos háztartási gépek javítása és a szemé­lyi szolgáltatások terén kell előrelépni. A központi vezetőség ülé­sén a tájékoztatókat köve­tő vitában Jakab Sándor, a SZOT főtitkárhelyettese ar­ra hívta fel a figyelmet, hogy a szakszervezetek gaz­dasági munkát segítő fel­adatait mielőbb az intenzív gazdálkodás feltételeihez kell igazítani. Elegendő készletek a TÜZÉP-telepeken Az Alföldi TÜZÉP Válla­lat központjában az iránt érdeklődtünk: milyen a szén- és tűzifaellátás helyze­te megyénkben, különös te­kintettel Békéscsabán. Hor­tobágyi János osztályveze- 'tp a szövetkezeti értékesítés­sel kapcsolatban elmondta, hogy a MESZÖV-től ka­pott felvilágosítás alapján szilárd tüzelőanyagból ele­gendő mennyiséggel ren­delkeznek az ÁFÉSZ-tele­A Hungarhotels Szálloda és Étterem Vállalat két idényszállodájában, a balatonfüredi Anna­bellában és a balatonalmádi Aurórában, gombócüzemet rendezett be a dolgozók téli fog­lalkoztatására. Mintegy száz dolgozóval kezdték meg a termelést. A tervek szerint március közepéig, naponta mintegy kétszázötven mázsa szilvásgombócot állítanak elő, és küldenek hűtőkocsikkal a győri Hűtőipari Vállalatnak, ahol mélyhűtik, csomagolják és eljuttatják a hazai és a külföldi megrendelőkhöz. A képen: a gombóc üzem a balatonfüredi Annabella Szállóban (MTI-fotó: Vida András felvétele — KS) pék. Megyénkben jelenleg a következő készletek találha­tók: szénből 6074, brikettből 495 és tűzifából 1501 tonna. Eddig sehonnan sem sür­gették a szállítást, ami job­bára annak tulajdonítható, hogy a múlt év derekán, az engedményes vásárláskor mindenki igyekezett besze­rezni a télirevalót. így 1980- hoz képest tavaly mintegy 112 százalékos volt a szö­vetkezeti szénforgalom Bé­kés megyében, és ez csak­nem 16 ezer vagonnak felel meg. Most elegendő meny- nyiséggel lehet számolni, s így a hatféle szén azonnali szállítására is elfogadnak pótrendelést. Az állami értékesítés le­hetőségeit és a készletek nagyságát Uhrin Györgyné előadó ismertette. Megem­lítette, hogy a megyében le­vő 11 ezer 255 tonna szén­ből több mint 2500 tonna a békéscsabai telephelyen van, ahol viszont brikett most nem kapható. Ugyanakkor 1099 tonnát tesz ki összesen a tűzifakészlet. Jóllehet, minden mennyiségi igényt ki tudnak elégíteni a TÜ- ZÉP-telepek, de mégis elő­fordul, hogy az úgynevezett vezető szénből, azaz a sokak által keresett jobb minősé­gű tüzelőanyagból csak ke­vés érkezik. Sajnos, vannak olyan közületek, amelyek nem „eléggé előrelátóan” gondoskodtak tavaly a tü­zelőanyag beszerzéséről, és így problémák jelentkeznek az igényelt minőséggel kap­csolatban. A tapasztalatok szerint azonban elenyészően kevés panasz (például: sok a por a szénben) érkezik a fogyasztóktól évente. —y—n A RUTEX szövetkezet békési telepén az elmúlt év őszén kezdték meg NSZK bérmunkában gyártani a női nadrág­kosztümöket és eddig 2 ezer 800 készült el. Francia megren­delésre női átmeneti kabátokat varrnak az itt dolgozók. Ké­pünkön: a csinos kosztümkabátokat gőzbábun formázzák. (Cikkünk az 5. oldalon.) Fotó: Veress Erzsi Közelebb a külpiachoz Nagyobb önállóság a hütöipar vállalatainál A Magyar Hűtőipar ez év­től nagyobb önállóságot ad "tíz gyáregységének, hogy ez­zel is elősegítse a belső tar­talékok fokozott feltárását, az egészséges verseny ki­alakulását, sj végső soron az itthon és külföldön egyaránt gazdaságosan értékesíthető, jó minőségű mirelitáru gyár­tásának növelését. A belső szabályozás korszerűsítésé­ről, s ennek várható eredmé­nyeiről Csaba László, a vál­lalat termelési és kereske­delmi igazgatója tájékoztatta az MTI munkatársát. Az új feltételek között a gyáregységek már a nagy- vállalatokra érvényes sza­bályozók szerint gazdálkod­nak. önálló mérleget készí­tenek éves munkájukról, s ennek során pontosan kö­vethető, milyen eredményt értek el, ami meghatározza a nyereség alakulását, sőt a szociális juttatások mértéké­re is kihat. A központ a ko­rábbiaknál nagyobb rend­szerességgel tájékoztatja gyárait a világpiaci hely­zetről, így annak ismereté­ben alakíthatják ki termelési szerkezetüket, fokozhatják azoknak a termékeknek az előállítását, amelyeknek ép­pen kedvez a piac. Ily mó­don bizonyos mértékig már az idén átalakul a termék- szerkezet több gyáregység­nél is. Eszerint például a békéscsabai gyár a kevésbé gazdaságos paraj helyett nö­veli a meggy és a málna mirelitáru arányát, amelye­kért nagyobb árat fizet a külföldi vevő. A csepeli üzem a különféle káposzta­készítmények gyártását mér­sékli, s' a hazai közönség ál­tal inkább igényejt pizzáét fokozza. Természetesen a központ szükség szerint irányítja, koordinálja vállalatai mun­káját a termelés arányainak megőrzésére, a felesleges párhuzamosságok megelőzé­sére. A gyáregységek pénzgaz­dálkodása is önállóbbá vá­lik, hiteligényeiket a köz­pontnak nyújtják be, amely jóváhagyás után a Magyar Nemzet Bankhoz továbbítja ezeket. Ugyanakkor a válla­lat a központi fejlesztési alap egy részét belső ver­senytárgyalás útján adhatja oda gyáregységeinek, ame­lyek így még inkább rá­kényszerülnek új ötletek, fej­lesztési tervek kidolgozására, a tartalékok kiaknázására. Az is előfordul, hogy egyik­másik üzem nagyobb léleg­zetű beruházásba kezd, de ehhez nincsenek meg telje­sen az anyagi feltételek. Ilyenkor — az új megol­dás szerint — a többi, erő­sebb vállalat besegít, s egy­két évre kölcsönt ad társá­nak. Erre már van is pél­da; a zalaegerszegi és a ba­jai gyár korszerűsítéséhez a székesfehérvári, a győri, a miskolci és a dunakeszi üzem nyújt kölcsönt. A hűtőipar gyárai a me­zőgazdasági partnereikkel is keresik a megoldást a közös érdekeltségi rendszer meg­teremtésére, hogy az ipar számára megfelelő nyers­anyaghoz jussanak. Befagytak folyóink A kemény hideg nyomán befagytak a Körösök. A Fe­hér-Körösön 17 centiméter­nyi vastag a jégpáncél, s a folyón 50 százalékos a jég­zajlás. A 127 és 128-as fo- folyamkilométer között 50 centiméternyi vastag jégtor- lasz képződött. A Fekete-Körösön áll a jég, vastagsága 6—15 centi­méter között van. A 9,4 és a 13,1 folyamkilométer között egy méter vastagságú jég­torlasz keletkezett. A Ket­tős-Körösön is végig áll a jég, vastagsága 11—17 cen­timéter. A torkolatnál két- három kilométer hosszon parti jég képződött a folyón. A Sebes-Köröst is álló jég fedi, vastagsága 12—24 cen­timéter között váltakozik. A folyón két helyen, a 37— 37,5, valamint a 43,1—43,5 folyamkilométer között 60— 70 centiméteres jégtorlasz keletkezett. A Hortobágy— Berettyót álló jég borítja éppúgy, mint a Hármas-Kö­röst Békésszentandrásig, Első fokú árvízvédelmi ké­szültség van továbbra is ér­vényben a Sebes-Körösön, a Kettős-Körösön és a Hár­mas-Körösön. A folyókon to­vábbra is lassú az apadás. A Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság területén to­vábbra is első fokú a bel­vízvédelmi készültség. Bé­kés megyében csaknem 6 ezer hektárt borít belvíz, ami lefagyott. A kemény hideg miatt a szivattyútele­pek is csökkentett üzemmel működnek, a belvízcsatornák 20—40 százalékos telítettsé- gűek. A folyókon, a holtágakon és a csatornákon a jégme­ző alatt a víz leapadt, így a szokásosnál is könnyebben beszakad, ezért a jégen a csúszkálás, korcsolyázás élet- veszélyes. _ sz _

Next

/
Thumbnails
Contents