Békés Megyei Népújság, 1982. január (37. évfolyam, 1-26. szám)

1982-01-17 / 14. szám

iguiinm»! 1982. január 17., vasárnap Tél a békési Körös-parton Fotó: Veress Erzsi Fejlesztés a Graboplastban A jelenleginél évente egy­millió-kétszázezer négyzet- méterrel több szállítókonté­ner, takaróponyva, tároló és — akár mosodák, sportcsar­nokok beborítására alkalmas — sátorépítmény készül an­nak a fejlesztésnek eredmé­nyeként, amelyhez az idén kezdtek a Győri Graboplast Pamutszövő és Műbőrgyár­ban. A fejlesztéssel kapcso­latos döntést körültekintő piaci, felmérés előzte meg a termékek iránti kereslet vár­ható változásáról. Eszerint a mezőgazdaság, az ipar és a kereskedelem több, úgyne­vezett konfekcionált műszaki árut igényel a következő években; ez indokolja a ter­melés bővítését. A Nemzeti Banktól csak­nem hatvanegy millió két­százötvenezer forintot ka­pott a Graboplast, s további hétmillió forintot a saját fej­lesztési alapból költ új gé­pek vásárlására. Újabb gázvezeték épült Gyulán A lakosság összefogásá­val és a tanács segítségé­vel sok gond megoldódott már Gyulán. Most a 43~as tanácstagi körzet lakói, a galbácskertiek adták tanúje­lét annak, hogy közös ösz- szeíogással, a lakosság hoz­zájárulásával, és persze jó szervező munkával messzi­nek tűnő célokat is el lehet érni. A közelmúltban készült el a szakmunkásképző intézet leánykollégiuma a Galbács- kert szomszédságában. Ezt a lehetőséget kihasználva Szabó Jánosáé tanácstag szervezőmunkába kezdett a lakosság körében a gázveze­ték továbbépítésére. Vala­mennyi család hozzájárult ahhoz, hogy saját anyagi erőforrással kiépíttesse a gázvezetéket. Így a közelmúltban egy­millió forintos költséggel el­készült a gázvezeték, amely­hez a családok nemcsak a forintjaikat ajánlották fel. hanem társadalmi munkáju­kat is. A tanács, látva a lakossá­gi erőfeszítéseket, szintén hozzájárult anyagiakkal ah­hoz, hogy ez a csaknem két és fél kilométer hosszúságú gázfővezeték megépüljön, s ezzel több, mint száz család gázvezetékhez jutott. Béla Ottó Hz üzemben is közlekedjünk szabályosan! Az Orosházi Üveggyár­ban az elmúlt években több súlyos üzemi baleset történt, amit. szabálytalanul közle­kedő gyalogosok, kerékpáro­sok és targoncavezetők okoz­tak. Az ilyen jellegű bal­esetek megelőzésére a gyár szakszervezeti bizottsága és munkavédelmi csoportja „Közlekedjünk szabályo­san” címmel mozgalmat hir­det. Ennek során március­ban, az Országos Közleke­désbiztonsági Tanács által kiadott KRESZ-tesztlapok felhasználásával a közleke­dési ismeretekből felmérést végeznek. A legtöbb helyes választ beküldő üzemek kö­zött később vetélkedőt tar­tanak. A legjobbakat dí­jazzák. P. B. Kőolajkutató bányászok A nagyalföldi olajmező­kön a kemény januári hi­degben is helytállnak á kő- olajkutató vállalat olajbá­nyászai : a jégcsapokkal bo­rított fúrótornyoknál folya­matos a termelés, a hónap első felében is teljesítették az előirányzatot. A munká­sokra az idén 245 ezer mé­ter kutató- és feltáró fúrás vár, amely tizennégyezer méterrel több, mint az el­múlt esztendőben. Az egy fúróberendezésre tervezett teljesítményt tavaly csak­nem ezer méterrel túltelje­sítették, ezt az ütemet az idén is tartani, sőt fokozni akarják. Az olajkutatók elsősorban a Körös, Berettyó vidékén, a Nagykunságban, illetve a szegedi medencében dolgoz­nak újabb szénhidrogénme­zők, valamint -készletek fel­tárásán. Tekepálya — önerőből Mezőgyánban néhány más megyei településhez hasonló­an folyton csökken a lakók száma. Ezt azonban nem né­zik közömbösen a község ve­zetői. Mint ahogy Baracsi Ferenc, a községi tanács vb- titkára elmondta, sokat tesz­nek azért, hogy az itt élő kétezer embernek vonzóbbá tegyék a környéket. Tavaly például több kilo­méter járdát építettek. Száz­ezreket költöttek a Petőfi út felújítására, ami azért is je­lentős, mert itt van az óvo­da, a napközi, a tűzoltószer­tár, a vágóhíd és az üzletek. Megoldódott a szennyvízürí­tő- és szemétlerakóhely prob­lémája is: szilárd burkolatú út vezet mindkettőhöz. Vég­ié a temetőben is elkészül­tek a szélesebb járdák. Hoz­záfogtak ősszel a körzeti or­vosi rendelő rekonstrukció­jához is. F,gymillió 400 ezer forintot költenek rá, s ennek eredményeként augusztusban már korszerű körülmények között öltözővel, központi fű­téssel, hideg-meleg vízzel fel­szerelt rendelőben láthatják el a betegeket. Persze nemcsak a tanács igyekszik „otthonosabbá” ten­ni a kis települést, hanem maguk a lakók is. Teljes égé­Egy kis iskola Sarkadon 195Í. január 18.! Felejthetetlen nap egy kis iskola történetében, volt tanítványai életében. Ezen a napon neveztük el cso­portunkat Kommunista Ifjúsági Szövet­ségnek, amely nevelt, felelősséget vállalt, a jelszó szerint: „Hűség a néphez, hűség a párthoz!” Iskolánkban a KISZ-t alapítók csoportja 1956. november 4-től a párt felhívását teljesítve agitált, szervezett, harcolt azok ellen, akik tömjénfüstös ős­magyarkodással akarták elhitetni, hogy mindenki magyar, még a gyárat-földet visszakövetelök, a volt béruradalmat visz- szaállítani akarók is...! Iskolában, baráti körben gyűltünk ösz- sze: kommunista elkötelezettség fűzött össze bennünket, együtt dolgoztunk Sar­kad ifjú kommunistáival, a szimpatizáló barátokkal. Talán először mi rajzoltuk- írtuk fel számtalan kerítésre, falra: „Vörös csillag, ragyogj örökké!” Az alapítók pél­damutatóan tanultak, dolgoztak . . . 1957 márciusában már a járási-megyei szerve­zés bázisa, meggyőző bizonyítéka lett. 1957. január első napjaiban nyílt levélben (me­gyei lapunk hasábjain) fordultam a fia­talokhoz: ebben csoportunk programját fogalmaztuk meg, tanulásra, a szocializ­must építő szeretetne szólítottuk fel őket. Iskolánk tanácskozóhelye lett Sarkad if- júkommunistáinak. Ma is ezt az iskolát vezetem, az én kötelességem köszönetét mondani volt ta­nítványainknak, az alapítóknak: Ráki Tóth Lászlónak, Bera Gézának, Jeges Alajos­nak, Beke Lajosnak, ölyüs Rozáliának, Tiisér Erzsébetnek, Monszport Jánosnak, Szabó Ilonának, Zalai Juliannának, Bállá Ilonának, Barát Istvánnak, Czeglédi Vero­nikának, Pallag J. Róbertnek, Podoni Sán­dornak, Puskás Ilonának, Sperenyi Erzsé­betnek, Szabó Juliannának, Varga István­nak, Debreceniné Kovács Máriának, Fodor Mihálynak, ölyüs Imrének, Bertalan Sán­dornak és Gulyás Károlynak. Tetté vált a jelszó: „Párt és KISZ! Győ­zelemre visz!” A vállalt munkát elvégez­tük, elvégezzük! Négyszer kaptuk meg a KISZ KB Vörös Vándorzászlaját, három­szor a KISZ KB Kiváló Szervezet Zászló­ját, megdolgoztunk a Vietnami Serlegért, megkaptuk az Országos Béketanács kitün­tetését, sok-sok háromszögletű zászlócska hirdeti a Kiváló Építőtáborozók kitünte­tésének jogosságát. Iskolát, klubot, sport­pályát, tornatermet, ebédlőt építettünk, újabb és újabb feladatokra készülünk! Ta­nítványaink közül sokan üzemek, tudomá­nyos kutatóintézetek, iskolák, intézmények és hivatalok kiváló dolgozói. Ifjúkommu­nistaként kezdték meg a munkát, kom­munisták lettek! Egy kis iskola Sarkadon, ahol a KISZ-t alapítók öröksége a fejlett szocializmus építésére való felkészülés forrása lett. 1982. január 18-án ezekkel a gondola­tokkal helyezik el az alapítók, a tanulók, a nevelők piros szalagjaikat a KISZ isko­lai megalakulását hirdető emléktáblán. A visszatekintés büszkesége váljon jövőt épí­tő kemény munkává, a forradalmi roman­tika megvalósuló tetteivé! Csausz Vilmos, a sarkadi középiskola igazgatója szében társadalmi munkában — értéke meghalad in a száz­ezer forintot — kétsávos, ver­seny tekepályát hoztak létre. A magas színvonalú, fedett, fűtött, üvegfalú építményt egy régi malom melléképüle­tének építőanyagából alkot­ták a helyi sportegyesületi és KISZ-es fiatalok. így most a tekézés a legnépszerűbb szórakozás Mezőgyánban. De nem az egyedüli, mert aki akar, az itt is talál tartalmas kikapcsolódást a díszítő- és varrószakkörben, vagy a ci- terazenekarban. Sokat foglalkoznak a köz­ség vezetői a 400 főnyi ci- g árny lakossággal is. Az el­múlt esztendőben öt -lakást építettek és négyet vásárol­tak a részükre. Jó ütemben halad a cigánytelep felszá­molása; már csak 94 lakója van. Nagy eredmény, ami­vel sajnos kevés helyen di­csekedhetnek, hogy a mező- gyáni cigánygyerekek mind­egyike — összesen 93 — jár iskolába, vagy óvodába, és az elmúlt tanévben nem volt bukott sem közöttük. A község évről évre szé­pül, kulturálódik. Azért gond­juk is van a mezőgyániak- nak, hogy ebben a nagy hi­degben kevés a palackos gáz. —szatmári— alföldi amatőrfilmszemle A Bács-Kiskun megyei Művelődési Központ a Bács, Békés és Csongrád megyei amatőrfilmesek részére meg­hirdeti a XII. alföldi amatőr­filmszemlét, melyet Kecske­méten, a megyei művelődési központban rendeznek meg január 29., 30., 31-én. A versenyen részt vehet minden olyan egyénileg vagy közösségben készített amatőr film, amely eddig tájegységi szemlén vagy országos fesz­tiválon még nem szelepeit. Célja a résztvevők további munkájának segítése a vetí­tett filmek részletes szakmai elemzésével. Nevezni lehet 8, S—8 és 16 mm-es fekete-fe­hér vagy színes filmmel, me­lyet vetítésre kész állapot­ban kell beküldeni január 20-ig a kecskeméti művelő­dési központba. A rendezvény programja január 29-én versenyvetítés­sel és szakmai értékeléssel kezdődik, másnap ugyanez­zel folytatódik. Az eredmény- hirdetésre és a díjak átadá­sára, valamint a részt vevő alkotások nyilvános vetítésé­re január 31-én került sor. g. k. Gondolatok a mezőgazdasági akívaértekezlet után A hány mezőgazdasági üzem, annyiféleképpen ke­resi, kutatja, adottságainak megfelelően, a meg­élhetést — hallottuk. a pénteki mezőgazdasági aktívaértekezleten Sótyi Jánostól, a gyulai Munkácsy Termelőszövetkezet elnökétől. S hogy az útkeresés alatt a módszerék gazdagságát, a jövőt illetően pedig a lehe­tőségek sokaságát értette, az nyilvánvaló, hiszen kevés olyan ágazata van a népgazdaságnak, amelynek fejlődé­sét annyi sokszínűség jellemzi, mint éppen a mezőgaz­daságét. így volt ez az elmúlt negyedszázadban is, amikor a gabonából és sok más alapvető élelmiszerből behozatalra szoruló ország előbb önellátó, majd később exportképes lett. Hazánk ma az egy főre jutó gabonatermelésben a világ első három állama közé tartozik. S hogy Békés megye helyét is reprezentáljuk; 1981-ben a rubelelszá­molású exportot nem számolva, 100 millió dollár értékű élelmiszerrel járultak hozzá a tsz-ek, állami gazdaságok, élelmiszer-ipari vállalatok fizetési mérlegünk egyensúlyá­nak helyreállításához. A megyék között Békés első a búza-, a kukoricatermesztésben és a hústermelésben. Hosszan sorolhatnánk még a barátaink között és má­sutt is elismeréssel illetett eredményeket, de -már a fel­soroltak is hűen bizonyítják, a gazdaságok jól éltek a felkínált lehetőséggel. S ha a jövőben sem elégszik meg az ágazat azzal, amit már elért, minden bizonnyal eddigi módszereinek gazdagodására, a termelés további növe­kedésére számíthat. A fejlődés gyorsabbá válhat, ha a tapasztalatokat az üzemek ezután sem kezelik hétpecsé­tes titokként. Az aktívaértekezleten közreadott eredmények, gondok elhatározást érlelnek, cselekvésre sarkallhatnak. A ked­vezőtlen adottságú gyulai Munkácsy Termelőszövetkezet kiegészítő tevékenységének megszervezésével ma példa­ként állhat. A tevékenység 1977-ben 3,5 millió forint ér­tékű ekealkatrész gyártásával kezdődött. Rá egy évre megalakult a földmunkát végző egység, majd villanymo­tor-tekercseléssel bővült a kör. ^ Az új ágazat létrehozása lehetőséget biztosított a mun­kaerő ésszerű foglalkoztatására, a tevékenységekből szár­mazó több milliós eredmény pedig kiegyensúlyozottabbá, sikeressé tette a gazdálkodást. Az új ágazat megszerve­zése azonban a Munkácsy Tsz-ben sem óhaj kérdése volt. A vezetőknek a rendeletek tömegét kellett megismer­niük, árképzéssel foglalkozó szakembert, jogászt vettek fel, létrehozták azt a szakmai- szervezetet, amely nap mint nap a sokrétű munka szakmai irányításával talál­kozik, és akkor még nem szóltunk az adatszolgáltatás, a termeléshez feltétlenül szükséges információs rend­szer kialakításáról. A tsz-ek említett tevékenysége végül is nem önmagáért létező valami, hiszen alkatrészek, rész­egységek. hiánveikkek gyártásával, szolgáltatásaikkal meglevő igényeket elégítenek ki. pótolnak. A kínálkozó lehetőségeket a mezőgazdasági üzemek az elmúlt időszakban olyan sokszínűén aknázták ki, hogy • a gyulai Munkácsy Tsz-hez hasonló gazdaságok vezetőit, a ma különösen elismerésnek számító, vállalkozó szelle­mű jelzővel illethetjük. És hogy ez valóban így van, arra bizonyíték az a türelmetlenség, amelyet az új vállalkozá­si formákkal kapcsolatosan hallottunk: „Két hónapja már, hogy megjelentek az új vállalkozási formákról szóló rendelkezések. A tsz-tagok jönnek hoz­zánk, hogyan lehet ezeket, kezdve á szakcsoportoktól, a cukorrépa-részművelésig beindítani. A jogszabályok hiá­nyosságai miatt erre konkrét választ nem tudunk adni, s ezt tagjaink úgy fogják fel, hogy a tsz vezetői értetle- nek, érzéketlenek az új iránt. Megtörténhet azután, hogy a kezdeményezést, kockázatot vállaló tsz-ek két év múlva az ellenőrzéskor kellemetlen helyzetbe kerülnek, mert akkor már másképpen értelmezik a paragrafuso­kat.” Más gondokról szólt Bordás Mihály ,a Békés megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat igazgatója. Az ő feladatuk a nagy mennyiségű gabona veszteségmentes tárolása. Igen ám, de hogyan oldják meg ezt a felada­tot hibátlanul, ha az elmúlt években gyorsabban nőtt a termésátlag, mint a tárolóterek befogadóképessége? Ennek alighanem az a 100 ezer tonnánál is több, fólia alatt tárolt termék látja kárát, amelyet nem tudtak kor­szerű silókban elhelyezni. Lényeges változás a VI. ötéves tervben sem várható, hiszen több tízezer, sőt százezer tonna tárolótér építése a népgazdaság erejét meghaladó vállalkozás lenne. A nehéz helyzetben biztató remény­sugár, hogy a gabonaforgalmi vállalat és néhány mező- gazdasági üzem közösen épít, használ tárolókat. Hasonló együttműködést kínál a vállalat a tsz-eknek, az állami gazdaságoknak a takarmánygyártásban is. Természetesen, mint másutt, itt sem maradhat el a kölcsönös érdekeltség, és ami végül is a legfontosabb, a takarmány minőségé­nek, az ellátás színvonalának javulása. Ha más megközelítésben is, de végül ugyanarról be­szélt dr. Hankó Mihály, a békéscsabai Lenin Termelőszö­vetkezet elnöke és Mészáros István, a Szarvasi Állami Tangazdaság igazgatója is. A békéscsabai tsz-ben a ter­melés, az eredményesség növelésének nehezebb, ma .mégis járhatóbb útját választották. A költségek tervezett alakulása mellett több növényből rekordtermést takarí­tottak be, s közben arra is volt gondjuk, idejük, hogy az energiatakarékosságra ügyeljenek. Az elmúlt évben rendszeresen ellenőrizték az erőgépek üzemanyag-fel­használását, újdonságnak számító, energiatakarékos be­rendezéseket alkalmaztak. E munka sikerének hátterében persze mindig ott találjuk a jól képzett szakembert. A Lenin Tsz-ben az utóbbi időben nagy figyelmet fordítot­tak a szakmunkásképzésre. Tavaly például 70-en szerez­tek szakmunkás-bizonyítványt, és sok a több szakmával rendelkező is. Ennek előnyeit a sokféle tevékenységet folytató üzemekben aligha kell részletesen elemezni. A Szarvasi Állami Tangazdaság a Tiszántúli Talaj­javító Vállalattal történt egyesülés óta nyereséges gazdálkodást folytat, Ám sok területen, ha má­sért nem, hát a jobbító szándék miatt, még keresi az utat. Az önelszámolási rendszer bevezetése sok eredményt hozott már, de a legutóbbi időkig nem sikerült megta­lálni az érdekeltség valóban ösztönző módszereit. Keresik az utat. „Szívesen szereznénk másutt is tapasztalatot” — hallottuk Mészáros István igazgatótól. És éppen ez az, amely az elmúlt évtizedekben és a jövőben is a fejlődés egyik záloga volt és lesz; vagyis a másutt is hasznosítha­tó tapasztalatok, módszerek átadása. Kepenyes János

Next

/
Thumbnails
Contents