Békés Megyei Népújság, 1981. december (36. évfolyam, 281-305. szám)

1981-12-05 / 285. szám

1981. december 5., szombat o Midiim.-«*!­Parlamenti tisztségviselők tanácskozása Pénteken a Parlamentben tanácskozást tartottak az or­szággyűlés tisztségviselői, az állandó bizottságok elnökei, a' megyei képviselőcsoportok vezetői. Az eszmecserén — amelyen megjelent Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Ha­zafias Népfront Országos Ta­nácsának főtitkára, Apró • Antal, az országgyűlés elnö­ke adott tájékoztatást a so­ron következő, téli ülésszak előkészületeihez kapcsolódó teendőkről. Ezt követően He. tényi István pénzügyminisz­ter Ismertette a Magyar Népköztársaság 1982. évi költségvetéséről szóló tör­vénytervezetet. Hoós János, tervhivatali államtitkár, a jövő esztendei népgazdasági terv több vonásairól, céljai­ról adott tájékoztatót. Púja Frigyes, külügyminiszter, a Magyar Népköztársaság kor­mányának külpolitikai tevé­kenységéről s az időszerű nemzetközi kérdésekről szá­molt be. A tanácskozáson felszólalt Marton János, a Győr-Sop- ron megyei képviselőcsoport vezetője, valamint Varga Zsigmond, a Békés megyei képviselőcsoport vezetője és Pesta László, a szociális és egészségügyi bizottság el­nöke. TSZKER-tanácskozás A Termelőszövetkezetek Értékesítő, Beszerző és Szol­gáltató Közös Vállalatának Országos Központja decem­ber 4-én, pénteken délelőtt 10 órai kezdettel tartotta részleges igazgatótanácsának ülését, Békéscsabán, az ifjú­sági és úttörőházban. A ta­nácskozást dr. Lőrincz Fe­renc, a sarkadi Lenin Tsz elnöke, egyben a megyei TSZKER ■ elnöke nyitotta meg, majd beszámolt az igazgatótanács ez év márciu­sában hozott határozatainak végrehajtásáról. Ezt köve­tően a TSZKER országos, il­letve területi központjának írásos beszámolóit elfoga­dásra terjesztette elő. A területi központ írásos beszámolójához hamper La­jos megyei igazgató mondott kiegészítést. Többek között tevékenységi körönként ele­mezte az elért eredményeket. Ezután a műtrágya-forgalma­zás időszerű kérdéseiről be­szélt. Elmondta, hogy a te­rületi központ megteremti a műtrágya-forgalmazás bőví­tésének személyi feltételeit. Az úgynevezett forrólevegős készítmények értékesítésére vonatkozó kérdésekre vála­szolva ismertette az eladási nehézségek okait. Az értekezlet második na­pirendi pontjában Barvich Iván, az országos központ gazdasági igazgatóhelyettese a TSZKER üzletpolitikájáról tartott előadást a gazdasági szabályozók változásának tükrében. Egyebek mellett kifejtette, hogy a TSZKER forgalma 4 év alatt négysze­resére nőtt, s az export érté­ke 1980-ban elérte a 41 mil­lió dollárt. Gondot jelent azonban, hogy nincs önálló külkereskedelmi jogosultsága a vállalatnak. A harmadik napirendi pontban a szövetkezetek kül­döttei jóváhagyták négy Bé­kés megyei termelőszövetke­zet tagfelvételi kérelmét, és egyhangúlag elfogadták az első két napirendi pont elő­terjesztését. Az ülés befejező részében bejelentések és in­dítványok hangzottak el. L. S. Tegnap, pénteken délután Békéscsabán, a József Attila Ál­talános Iskola előcsarnokában Bőke Gyuláné közművelő­dési vezető nyitotta meg a Békési alkotó klub három tag­jának, Görgényi Tamásnak, Csuta Györgynek és Makra Már­tának kiállítását. Az iskolában már hagyomány, hogy a Ga­léria-sorozaton belül egy-egy alkotó vagy alkotóközösség munkáját bmutatják be. A mostani kiállítás december 13- ig várja az érdeklődő gyerekeket és felnőtteket Fotó: Szekeres András Ülésezett az 0MB Az Országos Munkavédel­mi Bizottság pénteki ülésén megvitatta a belkereskedel­mi, valamint az Egészség- ügyi Minisztérium munkavé­delmi irányító és ellenőrző tevékenységének tapasztala­tait és a posta munkavédel­mi helyzetét. Megállapította, hogy a több mint 440 ezer belkeres­kedelmi dolgozó munkakö­rülményei jó irányban fej­lődnek, de a sok tennivaló megköveteli a minisztérium munkavédelmi irányító mun­kájának javítását. A bizott­ság konkrét munkaprogram kidolgozását kéri a minisz­tertől, a KPVDSZ-t és a Fo­gyasztási Szövetkezetek Or­szágos Tanácsát pedig arra kéri, hogy segítse a program­ban foglaltak végrehajtását. A bizottság az Egészség- ügyi Minisztériumtól is azt várja, hogy fokozza irányító és ellenőrző munkáját. Kü­lönösen szükségesnek tartja, hogy az egészségügyi létesít­mények tervezése, építése használatba vétele, valamint a rekonstrukciók során for­dítsanak több gondot a Mi­nisztertanács rendeletéiben, a szabványokban és egyéb jogszabályokban foglalt mun­kavédelmi követelmények érvényesítésére. A posta területén a mun­kavédelem kielégítő, folya­matosan fejlődik, jóllehet, itt is sok még a javítanivaló. Az OMB a posta vezérigaz­gatóságát az ellenőrzések fo­kozására, a fegyelem továb­bi erősítésére hívja fel. Az Országos Munkavédel­mi Bizottság végül a mun­kavédelmi és az állami fel­ügyeletek ellenőrző tevé­kenységének összehangolá­sával kapcsolatos kérdéseket vitatta meg. Közlemény az MSZMP Központi Bizottsága 1981. december 3-i üléséről Ülést tartott a SZOT elnöksége A SZOT elnöksége pénteki ülésén az MSZMP Központi Bizottsága és a Miniszterta­nács állásfoglalása alapján megtárgyalta a lakásépítés, a lakásfönntartás, a lakásgaz­dálkodás és -elosztás fejlesz­tésének irányelveivel kap­csolatos szakszervezeti ja­vaslatokat, s úgy határozott, hogy azokat a Szakszerveze­tek Országos Tanácsának ülése elé terjeszti. 0 KIOSZ Vili. országos küldöttgyűlése A Kisiparosok Országos Szervezete december 5-én és 6-án tartja VIII. országos küldöttgyűlését, a MEDOSZ székházában. Az ország kis­iparosainak ' 100 ezret meg­haladó táborát 296 küldött képviseli, akik az országos választmány írásos jelentése és a helyszínen elhangzó ki­egészítés alapján, összegzik az előző, 1975-ben megtartott országos küldöttgyűlés ál­lásfoglalásában meghatáro­zott feladatok végrehajtását. A tanácskozáson értékelik a kisiparnak a társadalmi munkabeosztásban betöltött szerepét, egyebek főzött a lakosság szolgáltatási igé­nyeinek kielégítésében, a vá­lasztékbővítő árutermelésben elért eredményeket. A közép­szervezeti küldöttgyűlések javaslatait is figyelembe vé­ve, meghatározzák a követ­kező 5 esztendő legfontosabb tennivalóit. Vers­és prózamondó verseny Békéscsabán Kétévenként rendezik meg a munkásfiatalok országos vers- és prózamondó verse­nyét, amely döntőjének — mindig felszabadulásunk ün­nepén — Salgótarján ad he­lyet. Jövőre a hatodik ver­senyt tartják meg, amelynek megyei selejtezőjére tegnap, pénteken délelőtt került sor a Szakszervezetek Megyei Tanácsa békéscsabai székhá­zában. Tizenöt fiatal jött él ab­ból a közel százból, akik a munkahelyi-iskolai és ága­zati selejtezőkön vettek részt: A közönség és a zsűri — amelyet Bocskai Mihály né, az SZMT titkára és Len­gyel Pál rendező, a SZOT kulturális osztálya munka­társa vezetett — igen vál­tozatos, alkalmilag érdekes összeállítású műsort hall­gathatott meg. A kiírás szerint egy SZOT-díjas al­kotótól kellett kötelezően verset-prózát választani, valamint egy tetszőlegesen választott irodalmi alkotást. A korábbi évekhez hasonló­an most is a sajnos már unalomig szavalt „iskolás” versek kerültek elmondásra Váci Mihálytól, Várnai Zse­nitől, Baranyi Ferenctől és Simon Istvántól. A magyar líra klasszikusaiból keveset és a legnehezebben elmond- hatókat hallhattuk. A me­zőny színvonalát jócskán meghaladta Bíró Tibornak, a szarvasi főiskola hallgató­jának szavalata, aki verse­nyen kívül lépett pódiumra — második díjat érdemelt. A szakmai értékelés és elemzés után Bocskai Mi- hályné nyújtotta át a díja­kat. Az első helyezést Józsa Mihály, az Orosházi Kőolaj- kutató Vállalat dolgozója érdemelte ki. Harmadik he­lyen végzett Kiss Teréz, a békéscsabai kereskedelmi és vendéglátóipari szakmun­kásképző iskola tanulója, Kiss István és Szabó Mi­hály, az Orosházi Üveggyár dolgozói. Ok négyen képvi­selik megyénket a januárban Szegeden sorra kerülő terü­leti elődöntőn. (N. L.) (Folytatás az 1. oldalról) Ütemesen halad a három műszakos és a folyamatos munkarendben dolgozók át­térése az ötnapos munka­hétre. Megépül 77 ezer — ezen belül 24 ezer állami — lakás. Az általános iskolai osztálytermek száma 1200 helyett 1900-zal gyarapszik. A tervezettnél több, össze­sen 17 500 új óvodai, mint­egy 4400 bölcsődei hely és 2500 kórházi ágy létesül. — Hazánk nemzetközi gazdasági kapcsolatai to­vább bővülnek. A rubelel­számolású kereskedelmi for­galom a behozatali lehetősé­gekkel összhangban alakul. A nem rubelelszámolások­ban a cserearányok vala­— A mezőgazdaságban a termelés fokozása a jó bel­földi ellátás biztosítását és a kivitel növelését szolgálja. Mind a növénytermesztésben, mind az állattenyésztésben tovább kell növelni a hoza­mokat. A gabonatermelés biztonságos megalapozása ér­dekében bővíteni szükséges a vetésterületet is. Tovább kell javítani a nagyüzemek és - a melyest javulnak, az áru­forgalom kismértékű hiány­nyal zárul. — Az állami költségvetés hiánya a tervezettet megha­ladja. 2. A Központi Bizottság megerősítette, hogy a VI. ötéves terv gazdaságpolitikai irányvonalával összhangban a gazdasági építőmunka fő célja 1982-ben is a külgaz­dasági egyensúly javítása, valamint az életszínvonal megőrzése. Egyetért azzal, hogy a Minisztertanács az 1982. évi népgazdasági ter­vet az alábbi fő előirány­zatok szerint véglegesítse, és az állami költségvetésről szóló törvényjavaslatot az országgyűlés elé terjessze: — Fontos követelmény az áruellátás színvonalának és választékának jobb össze­hangolása a kereslettel, a szolgáltatások iránti igények jobb kielégítése. Meg kell építeni 76-J-77 ezer lakást. Létesíteni kell 1200—1300 ál­talános iskolai osztálytermet, csaknem 3000 bölcsődei, mintegy 9000 óvodai és 1200 gyógyintézeti helyet. — Folytatódik az Állami Operaház, a Közgazdaságtu­dományi Egyetem, a film­gyár felújítása és a budavá- -ri palota rekonstrukciója. Megkezdődik az Eötvös Lo- ránd Tudományegyetem épü­letének felújítása, befejező­dik a Madách Kamara Szín­ház korszerűsítése. Megnyí­lik a budapesti nagy sport- csarnok. — A népgazdaság min­den területén javuljon a fog­lalkoztatás hatékonysága. A létszámigényeket minde­nütt a termelés és a felada­tok változásához igazítsák. A jövő év közepéig — az oktatás és a mezőgazdaság kivételével — fejeződjék be az ötnapos munkahétre való áttérés. A Központi Bizottság fel­kéri a társadalmi és tömeg­szervezeteket, hogy az 1982. évi népgazdasági terv cél­jainak megvalósítására moz­gósítsák a dolgozókat. Szo­cialista fejlődésünk és előre­haladásunk. hazánk és né­pünk érdekei minden ma­gyar állampolgártól sze­mélyes helytállást. felelős magatartást követelnek. (MTI) Nemzeti jövedelem 101,0 _ 1 01,5 Belföldi, felhasználás 98,0 — 99,0 Ipari termelés 102,0 — 102,5 Országos építés-szerelés Mezőgazdasági termékek 98,0 — 99,0 termelése Egy lakos jutó 104,0 — 104,5 reáljövedelem 100,0 — 100,5 Lakossági fogyasztás 100,5 — 101,0 Állami költségvetés bevétele 104,0 — 105,0 kiadása 105,0 — 106,0 az 1982. évi terv az 1981. évi várható teljesítés százalékában: A szocialista szektor beru­házásaira folyó áron 178— 180 milliárd forintot lehet fordítani. 3. Az 1982. évi népgazda­sági terv céljainak elérése megköveteli, hogy a gazda­sági fejlődést a termelés min­den ágazatában az eddiginél erőteljesebben a gazdaságos export fokozása, a termelés hatékonyságának és nemzet­közi versenyképességének nö­velése, az anyaggal és az energiával való ésszerű ta­karékosság alapozza meg. A belföldi felhasználást a beruházások szelektív csök­kentésével, a készletfelhal­mozás növekedésének vissza­fogásával kell mérsékelni. A társadalmi közkiadásokban fokozott takarékosság érvé­nyesüljön. A gazdasági irá­nyításnak, ezen belül a sza­bályozók következetes érvé­nyesítésének, valamint az egész gazdaságszervező tevé­kenységnek e fő feladatok megvalósítását kell szolgál­nia. — Az ipar termelésének a jelenleginél nagyobb hánya­da kerüljön exportra. Gyor­sítani szükséges a termelés szerkezetének korszerűsítését, a műszaki fejlesztést. A kül­ső piacokon gazdaságosan ér­tékesíthető, a behozatalt ész­szerűen helyettesítő, a ki­sebb anyag- és energiaigényű termékekből növekedjék a termelés. E követelmények­nek megfelelő vállalatok és szövetkezetek erőteljesen bő­vítsék termelésüket, dinami­kusan fejlődjenek. Folytatód­jék az ipar szervezeti korsze­rűsítése, a vállalatok belső szervezetének, irányításának továbbfejlesztése a vállalat- közi kapcsolatok javítása. — Az építőiparban növe­kedjék a fenntartás és fel­újítás aránya, valamint az exporttevékenység. Erősöd­jön a vállalkozási készség és a versenyképesség, javuljon a szervezettség, csökkenjen a kivitelezési idő. háztáji, kisegítő gazdaságok kapcsolatát. Segíteni kell a szarvasmarha-tenyésztés színvonalának fenntartását, a sertéstenyésztés fejlesztését a kistermelőknél. — Az áru- és személyszál­lítási feladatokat a népgaz­dasági tervvel összhangban kell megoldani. A vállalatok a szállítási feladatok teljesíté­sét energiamegtakarítást eredményező szervezési in­tézkedésekkel is segítsék. — Gyorsítani kell az ener­giatakarékossági program végrehajtását. A tüzelőai^ag- és energiafelhasználás az ez évit lehetőleg ne haladja meg. Az összes energiafelhaszná­lásban valamelyest csökken­jen a szénhidrdgének ará­nya. Elsősorban a kőolajter­mékek helyettesítésére, fajla­gos felhasználásuk csökken­tésére kell erőfeszítéseket tenni. — A szocialista szektorban felhasználható 178—180 mil­liárd forintot elsősorban a folyamatban levő beruházá­sok befejezésére kell összpon­tosítani. Előnyben kell része­síteni a műszaki fejlődést, az energiahordozók gazdaságos kitermelését, ésszerű felhasz­nálását szolgáló beruházáso­kat. Kezdődjék meg a me­cseki szénkitermelés fejlesz­tése, a Dunai Vasmű kokszo­lóművének és a Fenyőfői Ba­uxitbányának a nagyberuhá­zása. 4. A termelés hatékonysá­gának növelésével kell meg­teremteni az életszínvonal megőrzésének, az életkörül­mények javításának feltéte­leit. — A lakosság egy főre ju­tó reáljövedelme és fogyasz­tása kismértékben, a társa­dalmi juttatások a korábbi éveknél mérsékeltebben nö­vekedhetnek. A munkások, al­kalmazottak átlagbére 4-5 százalékkal, a fogyasztói ár­színvonal mintegy 5 száza­lékkal emelkedhet. 5. A külgazdasági egyen­súlyi helyzet javítása meg­követeli, hogy tovább bő­vüljenek hazánk nemzetközi gazdasági kapcsolatai. A ki­vitel 6—8 százajg^kal, a be­hozatal 2-3 százalékkal nö­vekedjen. 6. A gazdaságirányító és -szervező munka közép­pontjába a VI. ötéves terv­ben foglalt gazdaságpolitikai céloknak és programoknak lehetőségeinkhez és a vál­tozó feltételekhez igazodó megvalósítását kell állítani. Az 1982. évi terv fő cél­jainak elérését a szükséges döntések idejében és a nép- gazdasági érdekekkel össz­hangban történő meghozata­lával, következetes végre­hajtással és folyamatos el­lenőrzéssel kell elősegíteni. A gazdasági szabályozók ösztönözzenek és késztesse­nek a hatékonyság jelentős javítására, a gazdaságos ki­vitel növelésére, az import ésszerű helyettesítésére, az energia- és anyagtakarékos­ságra. 7. A vállalatok, szövekeze­tek és a tanácsok a gaz­daságpolitikai követelmé­nyekkel, a népgazdasági terv céljaival összhangban készítsék el terveiket. Igé­nyeljék a dolgozók véle­ményét. ösztönözzék, ka­rolják fel jó kezdeményezé­seiket. A változó feltételek­hez jobban igazodva, lehe­tőségeiket kihasználva, fe­lelősségteljes munkával biztosítsák a tervek végre­hajtását. A személyes fele­lősséget viselő, igényes, a rendet, a fegyelmet, a minő­ségi munkát megkövetelő, kezdeményező vezetők kap­janak nagyobb társadalmi megbecsülést és egyértelmű politikai támogatást, A Központi Bizottság ajánlja, hogy a munkaver- seny-mozgalomban a gaz­dálkodás minőségi követel­ményeit, az energia- és anyagtakarékosságot, a jö­vedelmező export fokozását, a vállalati kooperációs- és szerződéses kapcsolatok ja­vítását állítsák előtérbe. 8. A Központi Bizottság felhívja a pártszervezete­ket, hogy tegyenek meg mindent az 1982. évi terv eredményes megvalósításá­ért, A kommunisták példa­adással, aktív felvilágosító és meggyőző munkával se­gítsék a tervben foglalt kö­vetelmények és feladatok megértetését, vállalását, tel­jesítését.

Next

/
Thumbnails
Contents