Békés Megyei Népújság, 1981. december (36. évfolyam, 281-305. szám)

1981-12-05 / 285. szám

1981. december 5., szombat Az ember életének egyik legnagyobb öröme a kisbaba, a gyermek varasa, egészséges születése, felnevelése. A termé­szet önmagát nem tagadja meg, gyermek bármilyen körülmények között születhetik. Az azonban, hogy normális fejlődése az édesanya testében, majd a külvilágban is biztosított legyen, komoly egészségügyi fel­készülést, gondoskodást kíván az anyák­tól, s a társadalomtól egyaránt. A szocia­lista egészségügyet a felszabadulás óta a megelőző, gyógyító és közegészségügyi-jár­ványügyi munka egybefonódása jellemzi, amelyhez egyre inkább társul a megelőző, gondozói tevékenység. A terhességi és szü­lési szövődmények egy része megelőzhető, veszélye csökken, ha számítanak rá. Egész­séges asszonyok megfelelő előkészítése az anyaságra, majd a kisbaba életfeltételeinek biztosítása döntő fontosságú orvosi és vé­dőnői munka. A csecsemőgondozás alap­jait az 1927-ben létesített zöldkeresztes vé­dőnői szervezet jelentette. Megyénkben manapság több mint másfél száz védőnő segít a gyermekgyógyászoknak, őrködik az anya- és csecsemővédelemben. Hogy eljusson hozzájuk a hang! Ottilia néni elmúlt 70 éves. Dévaványa utcáit járva, őt keresve, sokan ismerték, könnyedén útba igazítottak bennünket. Csatári Istvánná nyugdíjas védőnő mozgása kicsit már nehézkes, de szel­leme friss és derűs. Emléke meg annyi, hogyha papírra vetné egyszer, több kötetet megtöltene. — Kolozsvárott tanultam ki védőnőnek 1940-ben — meséli. — Nem ismerték minden faluban a munkánk jelentőségét. Ahol volt vé­dőnő, tanította a kismamá­kat, tejet szerzett a nincs- teleknek. Az első éveimet a Csík megyei Gyergyótöl- gyesen dolgoztam le. Ott, akkoriban igazán nem volt csecsemővédelem. Annál több a babonaság, a rossz szokás. Nem pólyálták a piciket, hanem felülről le­felé betekerték vászonnal, hogy egyenesen nőjön a testük. Szegények mozdulni se tudtak. Az anya a bölcső fölé hajolva szoptatta ki­csijét. Tele lendülettel jöt­tem az iskolából, boldog voltam, hogy taníthatom az anyákat. Szívesen fogadtak, de a sok régi hiedelemmel nehezen száílhattunk szem­be. Gyerek annyi volt, akár négy-öt is minden házban. Csak a betegség, a bél hurut tizedelte őket. összefogtunk a tisztiorvossal, kaptunk né­mi gyógyszert, osztottuk, akinek kellett, mértük, fi­gyeltük a gyerekeket. Nem volt nálunk boldogabb, ami­kor egy év után több gyerek maradt életben, mint az­előtt. A háború, a bizonytalan­sággal, félelemmel teli kor­szak eseményei Ottíliát, a fiatal védőnőt Biharnagyba- jomba sodorták. A járási székhelyen ismerték már a védőnőket. Gondozás? Mit lehetett ott tenni, ahol szal­mán fekve szültek az asz- szonyok, pelenkának pedig rongyokat használtak. — Mégis, eredményesen dolgoztunk. Az orvossal csak úgy magunknak mértük, rajzoltuk a grafikonokat, s évről évre szemlátomást csökkent valamicskét a gyer­mekhalandóság. A felszabadulás utáni vö­röskeresztes csomagokból egy kis szappant, ruhát ad­tunk a rászorulóknak. Fize­tés nélkül dolgoztunk, én abból éltem, hogy kézimun­kákat készítettem és elad­tam. Ennek is van már vagy 28 esztendeje. A forint meg­jelenése után változott a helyzet. A gyerekeknek is más került már a tányérjá­ba, lisztleves helyett táp­szert javasolhattunk nekik. Tejet, tejport, cukrot osztot­tunk. Nagyon komolyan vet­tük a családgondozást. A ki­csikhez mentünk, de az ágyon fekvő öreg mamát is megkérdeztük, mije fáj. Né­hány évvel a felszabadulás után kerültem ide Ványára. Ahogy változott az élet, mi is egyre jobban, eredménye­sebben dolgozhattunk. Min­den napra jutott egy szülés, volt gyerek bőven. Hárman, majd négyen lettünk védő­nők, s feladataink is soka­sodtak. Én az egész falunak csak Ottilia néni voltam és maradtam. Nyolc éve, 83 évesen mentem nyugdíjba. Addig minden reggel öröm­mel indultam munkába, biz­tosítottnak tudtam a gyere­kek sorsát. Tavaly nyáron 3 hónapig újra dolgozott, helyettesített Csatári Istvánná. Bevallot­ta, hogy manapság is éjsza­kai álmában családokat lá­togat. * * * Szeghalomban négy védő­női körzet van. Nehéz terü­let a városiasodó község. Van itt tanyavilág és lakó­telep, rozoga házikó és össz­komfortos, modern lakás. Születésüktől 14 éves koru­kig gondozzák itt is a védő­nők a gyerekeket, sőt, né­hány éve még a középisko­lák első és harmadik osz­tályosait is ellenőrzik. Gyer­mekorvos Szeghalmon és Vésztőn van a járásban, ha­vonta egyszer minden köz­ségbe eljutnak. A védőnők egyike, Pálnik Ferßncne, tö­rékeny alkatú, szemüveges, fiatal nő. Pályáját Kertész- szigeten kezdte. — Eleinte nagyon fiatal­nak tartottak. A hajvisele­temmel, vagy más külsősé­gekkel öregítettem magam, hogy megfogadják a szava­mat — mondja nevetve. — Itt, Szeghalmon, lakótelepi a körzetem, s látom, hogy zak- latottabbak az emberek, mint a tanyasiak. Fiatalok, sokan' nem tudják, hogyan kell a gyermeket nevelni, nincs előttük családmodell. Óriási előny, kedvezmény a gyermekgondozási szabad­ság, mégsem él vele min­denki. Egyre több és több pénz kell a lakásra, a meg­növekedett igények kielégí­tésére. Ha az anya meggyő­ződésből marad otthon, ak­kor jó, de ha kényszerből, okosabb a kicsit bölcsődébe vinni. Látszólag több mos. tanában a veszélyeztetett terhes. Szerintem az egyik oka az, hogy minőségibb a terhesgondozás, jobban fi­gyelünk az asszonyokra, de a káros hatás is több. Pró­báljuk a szövődmények ki­alakulását, a terhesség meg­szakadását megelőzni. Ma is a legfontosabb egészében végezni a családgondozási munkát, önkritikusan kell értékelnünk magunkat. Ha nem fogadnak szeretettel bennünket, bizonyosan nem jó, bizalomkeltő a módsze­rünk. Sokat foglalkozunk manapság az anyatej-táplá­lással. Az asszonyok többsé­ge nem az alakját félti, csak a régieknél kevesebb a tü­relme, az ideje. Így aztán könnyen elapad a tej. A má­sik nagy gond: a veszélyez­tetett terhesek, a koraszülöt­tek problémája. El szeret­nénk érni, hogy a terhesek az állapotuknak megfelelően éljenek: ne szívják a ciga­rettát, tartózkodjanak az al­koholtól, és ne kerékpároz­zanak elnehezedett, érzé­keny testükkel. A csecsemők táplálásánál is sok még a tennivaló. A konzervek, a bébiételek, a természetes anyagok megfelelő adagolá­sát meg kell tanítani az anyukákkal. Bár sok új fel­adatot jelent számunkra az iskolaegészségügy, szeretünk dolgozni ezen a területen. A gyerekek, a pedagógusok, megértik a munkánkat, se­gítenek. Éva védő néni hamarosan befejezi kiegészítő főiskolai tanulmányait Szegeden. Mert ezen a pályán sem elég az emberszeretet, sokfajta tu­dás kell az egészséges em­ber kialakításához, nevelé­séhez. Bede Zsóka Pályázat anyagtakarékosságra A nyers- és alapanyagok vi­lágpiaci árának növekedése szük­ségessé teszi az ésszerűbb fel- használást, a takarékosságot. A fajlagos anyagfelhasználás javí­tására kidolgozott program ered­ményes megvalósításának segí­tésére az Ipari Minisztérium — a társintézményekkel és a társa­dalmi szervekkel együtt — orszá­gos pályázatot hirdetett. A pályázat kiírói főként olyan módszerek, megoldások kidolgo­zását várják, amelyek a kohá­szatban, a műanyag-, textil-, pa­pír-, fa-, üveggyártásban és fel- használásban jelentős népgazda­sági megtakarítást eredményez­nek. A javasolt módszerek a je­lenlegi technológiákra, termé­kekre vonatkozzanak, s a pá­lyázat tartalmazza a megvalósí­tás feltételeit, ezenkívül az elér­hető anyagmegtakarítás mennyi­ségét és értékét, valamint a szük­séges beruházás, fejlesztés és élőmunka költségeit. Az anyag- takarékosság nem mehet a mi­nőség rovására, s a pályázók­nak figyelembe kell venniük az energiagazdálkodási. biztonság- technikai. és környezetvédelmi szempontokat is. A pályázatokat — melyeknek beküldési határideje 1982. április 30. — szakmai bírálóbizottság ér­tékeli. A beérkező pályamunkák díjazására és megvételére 580 ezer forintot szánnak. Az ered­ményt 1982. június 30-ig hirdetik ki. Egy történet szerint a vak és süket leány, Keller Helén a hallását kérte visz- sza, mikor megkérdezték tő­le, mit kívánna inkább: lát­ni vagy hallani? — Környezete , sokszor szófogadatlan, rossz gyer­meknek tartja a nagyothal­lót, nem sejtve halláscsökke­nését, akivel állandóan han­gosan, ordítva kell beszélni, aki, „míg szépen szólnak hozzá” semmit sem hajlan­dó megérteni. A szülő sok­szor nem érti a dacosság, makacsság okát, a gyermek még kevésbé a szülő inge­rültségét . .. Pedig egy egy­szerű hallásvizsgálat tisz­tázná a gyermek furcsa, ko­nok magatartásának okát — mondja dr. Hirsberg Jenő, a Heim Pál Gyermekkórház fül-orr-gége osztályának főorvosa. — Milyen lehetőségek van­nak erre hazánkban, ma? — Magyarországon az is­kolaérettségi vizsgálatokhoz, és egyre inkább a pályaal­kalmassági szűrésekhez - is hozzátartozik a hallás meg­ítélése, de csecsemőkorban — egyelőre — rendszeres hallásvizsgálat nincs. A szülő felelőssége tehát igen nagy, hogy a halláscsökke­nés gyanújeleire a gyermek- orvos figyelmét felhívja. — Milyen jelekből is­merheti fel a szülő, hogy újszülött gyermeke rosszul hall? — Ehhez mindenekelőtt azt kell tudni, hogy vajon hall-e, .és mit hall az újszü­lött. A csecsemő már szü­letése pillanatában, sőt már a magzati élet utolsó perió­dusában is hall; erősebb hangot, lármát érzékel. Erős zajra a csecsemők összerez­zennek, szemüket hirtelen becsukják, karjaikkal átka­roló mozdvjlatot tesznek. 3-4 hónapos csecsemő lár­mára esetleg sírni kezd, de A kunágotai postahivatal Ady Endre ezüstkoszorús szocialista brigádjában 5 férfi és 5 nő dolgozik. A nők az irodai tisztviselők, a fér­fiak az egyesített kézbesítők. Az utóbbiak leveleket és új­ságokat, valamint más kül­deményeket is eljuttatnak a címzettekhez. A brigád 1968-ban alakult meg, és bizonyos személyi változások után ma is az átlagosnál jobban hajtja végre a feladatát. Ez nem utolsósorban Bagi Pál bri­gádvezetőnek az érdeme, aki immár 30 éve dolgozik a postán. A hivatal a jó minősítésű­ek közé tartozik. A legfőbb érdeme a lakosság és a kö- zületek panaszmentes ki­szolgálása. Hírlapkézbesítés, hírlapterjesztés és előfizetés­gyűjtés szempontjából pedig a megye legjobb postahiva­talai közt tartják számon. Ebben a munkában különö­sen Beharóczki Béláné, va­lamint az 5 egyesített kézbe­sítő. Bagi Pál, Kovács Jó­zsef, Debreczeni Benjámin, Major Béla és Kiss György jeleskedik. A kézbesítők nemcsak pontos időben juttatják el a Csizmadivat Bár a gépsorokon ezekben a napokban még az idei téli szezon csizmaújdonságait készítik a rakamazi Racita Cipőipari Szövetkezetben is, szakembereik már a jövő_ esztendő telének modelljeit tervezik, a sietség érthető, hiszen a napokban várják az észak-amerikai és az ang­liai kereskedők érkezését, s az üzletfelek az 1982-es csizmadivat szerint készült lábbeliket akarják szemre­a megnyugtató emberi szóra lecsillapodik, mosolyog, 6-7 hónapos korban a hangfor­rás irányába fordul, az egy­éves gyerek pedig már ha­tározottan reagál. Kétéves korban a 4—6 méterről, sut­togva ejtett kérdésekre fi­gyel, háromévesen pedig az előmondott szavakat ismét­li. A zajt — hallásvizsgálat­nál — mindig a csecsemő háta mögött keltsük, úgy, hogy közben ne lásson ben­nünket, és ki kell zárnunk a vibráció lehetőségét, is, mert az így kapott reakció téves megítélésre vezet. — Később miből lehet kö­vetkeztetni a rossz hallásra? — A nagyothalló gyermek beszédkialakulása rendsze­rint késik, vagy bizonyos szinten megreked. Ezek a gyermekek feltűnően vizuá­lis beállítottságúak: keresik, figyelik a beszélő szájmozgá­sát Beszédük pedig akuszti­kailag többnyire jellegzete­sen megváltozik, mert sa­ját hangképzésük hallás út­ján történő pontos kontroll­ja hiányzik. Beszédjük mo­noton, tagolt, a szóhangsúly rossz. A nagyothallók álta­lában magas hangon beszél­nek, néha hangosan, más­kor túl halkan, lágyan. A halláshiba néha nemcsak a kiejtésben, hanem az írás­ban, olvasásban is jelentke­zik. Ezért az iskolában ne­hezen tanítható, hibásan író, beszélő, vagy olvasó gyer­mek esetében is gondolni kell hallászavarra. — Hogyan lehet, illetve lehet-e segíteni a nagyot­hallókon? — Ha a gyermek születés­től fogva süket, vagy nagy­fokú nagyothalló, segítség nélkül soha nem tanul meg beszélni. A süket, csupán mert süket, nem néma, de néma marad a súlyosabb nagyothalló is, ha nem kap megfelelő kezelést. Időben lapokat az előfizetőkhöz, hanem ajánlják is azoknak, akik még nem előfizetők. Időt fordítanak rá, hogy fel­keltsék az emberekben az olvasás, a világon, az ország­ban végbemenő események­ről való tájékozódás igé­nyét. Ennek eredménye, hogy Kunágotán a családok mintegy 15 százaléka a Nép- szabadság, 40 százaléka pe­dig a Népújság előfizetője. A község lakossága elis­meri a postások jó munká­ját. Ennek bizonysága, hogy a községi pártbizottság többször is dicséretben ré­szesítette a hivatal dolgozó­it, míg a tanács a társadal­mi munkájukért írásban jut­tatta kifejezésre a köszöne­tét. Mert tudni kell, hogy a brigád nagy szeretettel patronálja az 1. sz. óvodát. Az évek során eddig Ma­gyar Gézáné, Beharóczki Béláné és Bagi Pál érdemel­te ki a Kiváló Dolgozó ki­tüntető jelvényt. S vala­mennyiük jó munkájának az elismerése, hogy most, a sajtónap alkalmával a kun­ágotai postahivatal is meg­kapja a Békés megyei Lap­kiadó Vállalat emlékplakett- jét. P. B. vételezni a szabolcsi nagy­községben. A modellekből több mint százat ajánlanak; tervezőik szerint jövő ilyenkor a ke­csesebb és a rövidülő sa­rok lesz a módi, színben pe­dig a fekete és a bordó mel­lett a szürke különböző ár­nyalatai jönnek divatba. A nyugat-európai piacon felte­hetőleg divatosak lesznek a metáll — azaz fémszínek is. A rakamaziak 1982-ben csaknem egymillió pár láb­belit készítenek, e mennyi­ség egyötöde csizma lesz. kezdett kezeléssel viszont je­lentős eredményeket lehet elérni: „nagyothallóvá” le­het tenni a süket, és „halló­vá” a nagyothalló gyerme­kek nagy részét. Az eredmé­nyes terápia alapfeltétele azonban a korai diagnózis. Fontos tehát, hogy nemcsak az orvosok, hanem a szülők, a nevelők is ismerjék a hal- „lás és nagyothallás alapvető kérdéseit, a halláscsökkenés korai tüneteit, a gyanújele­ket, a hallásvizsgálatok módját, a nagyothallók ke­zelésének és gondozásának korszerű lehetőségeit. — Hová fordulhat az a szülő, akinek az a gyanúja támad, hogy gyermeke rosz- szul hall, és milyen kezelés­ben részesül a beteg gyer­mek? — Audiológiai állomáso­kon, egyes megyei kórhá­zakban, valamint gyermek- klinikák és gyermekkórhá­zak fül-orr-gége ■ osztályain végeznek hallásvizsgálatot. De kialakulóban van egy új tudományág, a pe- doaudiológia, mely a na­gyothalló gyermek vizsgála­tával,. gyógyításával és gon­dozásával foglalkozik. Van­nak szubjektív hallásvizs­gáló eljárások, melyek a vizsgált egyén együttműkö­dését kívánják meg, és ob­jektív metódusok, melyek segítségével az illető tudatos együttműködése nélkül is meg tudják állapítani a hallás mértékét. — Mikor van szükség műtéti beavatkozásra? — Hallásjavító műtét olyan halláscsökkenés ese­tén indokolt, melyet króni­kus középfülgyulladás, a hallócsontok fejlődési rend­ellenessége, vagy dobűri he- gesedés okoz. Ezek a műté­tek az esetek 60—70 százalé­kában eredményeznek hal­lásjavulást. Oravecz Éva Dohogás lángügyben Nem tudom, más hogy van vele, de pár hónapja feltűnt, hogy megváltozott a fürdőszobai boylert me­legítő gáz fiatalos hevüle­te. Mint egy öreg gavallér, látványos, elegáns tűzcsó- vát ereget, de sehogyan sem lehet felmelegedni tő­le. Legalábbis a víz nem tud. Korábban fele ekkora lángtól kiolvadt a vízmele­gítő rész, s azóta érthető­en óvatos vagyok. Illetve voltam, mert most a maxi­mumra felcsavarva sem óhajtja a korábbi vízhőfo­kot produkálni A gázfogyasztásom tehat nő, s mégsem mondhatom, hogy jaj, de melegem van. Ezek eddig tehát a té­nyek. S, hogy miért teszem szóvá? Hát kérem. Bor­zasztó lelkiállapotba kerül­tem miatta. Mert mást sem hallani, mint hogy ta­karékoskodni kell az ener­giával. És most én kényte­len vagyok a korábbinál jóval többet fogyasztani. Pedig nem lettem fázó- sabb, s az időjárás is ked­vezne a takarékosságról kialakult elveimnek. Csak ez a fránya gáz nem hagy­ja érvényesülni. Persze, az már inkább megnyugtatna, ha mondjuk, kalóriában mérnék a fogyasztást. Mert ugye. akkor kiderülne, most sem vagyok kevésbé energiatakarékos háziasz- szony, mint korábban vol­tam. De ez sajnos, nem le­hetséges. Marad a pazar­lás — ezt a pénztárcámra is értem — s a fazekak belállítása, amivel a kony­hában üzemelő gáztűzhely bevonásával pótolni igyek­szem a fürdővízből kima­radt meleget. B. S. E. .........—...... —........ ) P ostások Kunágotán 5 'IT- rí! mmmU &7r|1 fíTTfíl H

Next

/
Thumbnails
Contents