Békés Megyei Népújság, 1981. december (36. évfolyam, 281-305. szám)

1981-12-04 / 284. szám

o 1981. december 4., péntek II megyei vendéglátás terveiben II Szabad Nép első szerkesztője Emlékezés Rózsa Ferencre, születésének 75. évfordulóján Két hónap múlva lesz negyven éve annak, hogy 1942. február 1-én megjelent a Kommunisták Magyaror­szági Pártjának illegális köz­ponti lavja, a Szabad Nép első száma. „Pártlapunk neve jelképe­zi ezt a történelmi feladatot, amely elé a politikai fejlődés a magyar népet és annak hi­vatott vezetőjét, a KMP-t ál­lította. A nagy történelmi feladatnak — a független, szabad, demokratikus Ma­gyarország megteremtésének — a szolgálatába állítjuk a Szabad Népet, pártunk hiva­talos lapját. A háború és a reakció nyomasztó sötétségé­ben a Szabad Népnek, mint a szabadság világítótornyá­nak kell sugároznia. A Sza­bad Népnek kell azokat az eszméket kisugároznia, ame­lyek a magyar nép felszaba­dító harcának útját bevilá­gítják.” — olvashatjuk a ve­zércikkben, melyben a Köz­ponti Bizottság rögzítette és meghatározta a lap célkitű­zéseit, legfontosabb felada­tát. A lap első szerkesztője a KMP Központi Bizottságá­nak egyik titkára, Rózsa Fe­renc volt. Budapesten született 1906. december 4-én, értelmiségi, forradalmár családban. Apja mérnök, húga tanárnő, báty­ja, Rózsa Richárd szintén mérnök, az ellenállási moz­galom mártírja. Rózsa Ferenc haladó szel­lemben nevelkedett. Az 1920- as évek második felében, egyetemi évei alatt a weima- ri Németországban kapcsoló­dott be a kommunista moz­galomba. Hazatérése után bátyja ha­tására lett a Kommunisták Magyarországi Pártjának tagja 1932-ben. A Kommu­nista című illegális elméleti folyóirat egyik szerkesztője volt, majd mind a párt terü­leti bizottságának tagja ka­pott egyre több és nagyobb feladatokat a mozgalomban. A szocialista ifikkel való ak-. cióegység megszervezését bízták rá. 1935-ben közremű­ködésével jött létre az Or­szágos Ifjúsági Bizottság és a Kommunista Ifjúmunkások Szövetsége akcióegysége. Az ifjúsági mozgalomban tanúsított magatartására, végzett munkájára alapozva bízták meg 1938-ban azzal, hogy más elvtársakkal együtt szervezze újjá a pártot. Ezt a feladatát körültekintően és eredményesen teljesítette. Rózsa Ferenc 1941 nyará­tól volt a KMP Központi Bi­zottságának egyik titkára. E feladatkörében megoldotta a pártszervezetek újjászervezé­sét és a központi pártszerv létrehozását. Tevékeny ré­szese volt az 1941-es áprilisi kommunista, antifasiszta program megvalósításának, amely többek között a nem­zeti összefogást szorgalmazta a háború ellen. A munkás­egység és a népfrontpolitika következetes harcosa maradt mártírhaláláig. 1942. június 1-én fogták el, és a hírhedt Andrássy-lakta- nyába vitték. Közel két hé­tig válogatott kínzások kö­zepette igyekezték megtörni akaratát a csendőrnyomozók, de elvtársai és a mozgalom ellen felhasználható „vallo­mást” nem tudtak kikény­szeríteni tőle. Az elszenve­dett kínzások következtében halt mártírhalált a nagytu­dású kommunista, forradal­már, a Szabad Nép első szer­kesztője. Vida Sándor A Békés megyei Vendég' látóipari Vállalat az előzetes számítások alapján eredmé­nyes esztendőt zár. Az el­múlt ötéves tervidőszakban nyereségük meghaladta a 12 millió forintot, s ezzel pár­huzamosan kedvezően ala­kultak a munkabérek is. Ami még kedvezőbbé tette ezt a képet: a foglalkoztatot­tak összlétszáma jóval alatta maradt a tervezett növeke­désnek. Sajnos, az erre az idő­szakra tervezett hálózatfej­lesztési célkitűzéseket kü­lönböző okok miatt nem tud­ták megvalósítani, hiszen en­nek tervé csaknem 5 és fél ezer négyzetméter alapterü­let volt. Ezzel szemben csak 3 ezer 700 négyzetméter va­lósult meg. A hatodik ötéves tervi üz­lethálózat-fejlesztésben vár­hatóan jövőre elkészül az 1200 adagos önkiszolgáló ét­terem Békéscsabán, több mint ezer négyzetméteres alapterülettel, 32 millió fo­rintos beruházással. Egy év­vei később pedig Gyulán a 900 adagos étterem, 560 négyzetméter alapterülettel, ami 14 millió forintba ke­rül. Ezenkívül Orosházán másfél millió forintos költ­séggel felépül a piactéren egy büfé, várhatóan a jövő év végére. Ugyancsak egy büfé-ételbár épül 1983-ban Gyulán, a piactéren, amely­nek költsége 2 millió forint. A beruházásokon fúl a fej­lesztési és fenntartási összeg­ből Gyulán söröző készül, a volt Sári presszóból, korsze­rűsítik a Rondellát, ahol presszó és borkóstoló kap helyet, tetőt kap a Park ét­terem terasza, komfortosít- ják a Park Szálló B épüle­tét — fürdőszobákkal látják el — és fejlesztik a Komló éttermet, illetve bővítik a szállórészt, miután a Magyar Nemzeti Bank fiókja új he­lyére költözött. Szó van ar­ról is — amennyiben erre si­kerül megteremteni a pénz­ügyi alapot —, hogy vendég­látó célokra felhasználják a kastélyban levő nővérszállás épületének pincerendszerét. A vállalat úgy tervezi, hogy felújításra, karbantar­tásra a hatodik ötéves terv időszakában évente 15—20 millió forintot fordítanak. Béla Ottó Ki minek mestere? A Békés megyei Élelmi­szer-kiskereskedelmi Válla­latnál hagyomány már, hogy ifjú szakmunkásaik részére évente megrendezik a Ki minek mestere? vetélkedőt. Ennek alapkövetelménye, hogy az ifjú dolgozó leg­alább hároméves szakmai gyakorlattal rendelkezzék. Az elmúlt napokban Bé­késcsabán, a vállalat kiren­deltségén 25 versenyző adott számot szakmai, elméleti tu­dásáról, politikai ismeretei­ről, a pénztárgép kezelésé­ről, az adminisztrációs mun­káról és árubemutatóból. A fiatalok jó felkészültségét bizonyította, hogy a verseny végig igen szoros volt, s töb­ben holtversenyben álltak, így az első helyen ketten vé­geztek/ Portörő Sándomé gyulai és Hrotkó Magdolna békéscsabai versenyző, akik 1800—1800 forint pénzjuta­lomban részesültek. Harma­dik lett Tóth Ilona gyulai versenyző: jutalma 1200 fo­rint. A negyedik helyen végzett Kiss Lászlóné békési versenyző, jutalma 800 fo­rint volt. Ugyancsak' holt­verseny alakult ki az ötödik —hatodik helyen Bohus Éva békéscsabai és Bartyik Sán- dorné orosházi versenyző kö­zött, akik 500—500 forint ju­talmat kaptak. A vetélkedő győzteseinek és helyezettjeinek' Ábrahám György igazgató adta át a díjakat és az okleveleket. B. O. December 2-án a Békés megyei egészségügyi gyermekotthon­ban a Korányi Frigyes Szocialista Brigád rendezett ápolt gyermekeinek Télapó-ünnepséget. A gondozónők által készí­tett, valamint a békéscsabai kórház vöröskeresztes alapszer­vezete és a Kner Nyomda ajándékával bővített apróságokat nagy örömmel fogadták a gyerekek. Az egészségügyi gyer­mekotthon központi Télapó-ünnepsége december 4-én dél­után lesz Fotó: Veress Erzsébet Önjáró fejtésbiztosító Sikeresen vizsgázik a SOW —80 önjáró fejtésbiztosító, amelyet a Mecseki Szénbá­nyák speciális igényeinek fi­gyelembevételével fejlesztett ki a gyártó lengyel cég, s amelyhez hasonlóval még se­hol sem dolgoztak. A komlói Kossuth-bányá- ban az Imre Árpád vezette Béke Ho Si Minh Szocialista Brigád szeptember elején kezdett termelni a 40 millió forint értékű berendezéssel, amelynek legfőbb jellemző­je a nagy biztonság, a fizikai munka könnyítése, továbbá, hogy egyidejűleg két szállí­tóberendezésre lehet védel­me alatt termelni. Az új fel­adatra gondosan felkészített csapat és a több száz tonnás acélszerkezet kiálltává pró­bát, a teljesítmények folya­matosan emelkedtek. A mű­szakonként egy dolgozóra ju­tó szén mennyisége ma már meghaladja a 15 tonnát. Szemtől szembe Kérem, most figyeljenek! — kezdte Szabó Gergely, a békéscsabai lencsési ABC- áruház vezetője. — A na­pokban az egyik vevő hoz­závágta az eladóhoz a ke­nyeret, mert keménynek ta­lálta. Ez nem kitalálás, ha­nem halálosan komoly ügy. Egyszerűen tehetetlenek va­gyunk, hiszen a vásárlók nagy része csak a puha vagy a forró kenyeret kedveli. Késik a szállítás Ugyanakkor naponta a meg­rendelt mennyiség 20—30 százaléka már szikkadtan ér­kezik a boltba. Aligha sztaniolpapírba cso­magolt észrevételekkel kez­dődött a kereskedők és a termelők párbeszéde, amelyet a békéscsabai Népi Ellenőr­zési Bizottság kezdeménye­zett. Mészáros Gáborné, a testület elnöke mondta: — Immár 3 éve, hogy a KNEB munkatervében sze­repel az árukínálat folyama­tos figyelemmel kísérése. A mi bizottságunk a megye- székhely tej- és kenyérellá­tásáról tájékozódott. így ju­tottunk el a békéscsabai ÁFÉSZ-hez. Levelükben pa­naszolták, hogy általában reggelente akadozik a ke­nyérszállítás, a péksütemé­nyeket például a József At- tila-lakótelepre fél hét és hét óra között viszik ki, amikor sokan már munkába indul­nak. De baj van a tej- és tejtermékekkel is. Kevés a vaj, savanyú a krémtúró, mellőzik a megrendelést, az igényeket a gépkocsin talál­ható cikkekből próbálják ki­elégíteni, 3 hónapig dél kö­rül érkezett meg az áru. Persze, az egybegyűltek ré­gi ismerősök, és a gondok sem mai keletűek. Ismét az üzletvezetőt hallgattuk: — A környéken rengeteg építőmunkás dolgozik. Már nyitáskor ott toporognak az ajtó előtt tejért, kifliért. Az utóbbira' viszont hiába vár­nak. Aztán: nincs elegendő alföldi kenyér. A szemben levő sütőipari üzlet is be­folyásolja a kereslet-kínála­tot. Előfordul, hogy a gom­bában délután négy órakor elfogy a kenyér, de nekünk este hétkor is árulni kell. — Legyünk őszinték egy­máshoz, mert csak így vár­hatunk javuló együttműkö­dést — fogalmazta meg Ná- tor István, a fogyasztási szö­vetkezet főosztályvezetője. — Valljuk be: a tökéletes szál­lításra való törekvés helyes, de még messze vagyunk et­től. Az sem tisztázott telje­sen: ki a felelős az ellátá­sért a lakótelepen? Felépí­tették 300 ezer forintért a sütőipari pavilont, ott van az állami, a magánkereskede­lem. Ez önmagában nem baj, viszont az érthetetlen, hogy a szövetkezeti faházban egészségügyi okokra hivat­kozva megtiltották a kenyér árusítását, ugyanakkor kocs­mákban is kapni lehet ugyan­ezt az árut. Hévízi László NEB-tag, a vizsgálat vezetője ennél to­vább ment, és hangsúlyoz­ta: — összességében kell néz­ni a dolgokat, hiszen ez nem csupán egy lakótelep gondja, Békéscsabára jellem­ző. Arra lennék kíváncsi: miként szervezi a szállítást a sütőipar, van-e, aki fogad­ja az árut az üzletekben? Az ipar és a kereskedelem egy­másra mutogatása helyett a megoldás közös módszereit szükséges keresni. Közös felelősség Az ipar képviselője sem késlekedett a válasszal. Zöldhegyi József, az 1. szá­mú Sütőipari Vállalat főmér­nöke megjegyezte: — Amiről itt szó van, az a bajoknak csak szűk körét érinti, de fontos. Tudjuk: megnőtt a kenyér és a pék­sütemény fogyasztása, az árak pedig még mindig ala­csonyak, és mi tagadás, pa­zarolunk is. Csak kifliből 30 ezret készítünk naponta. Alig győzzük a termelést, az új süteményüzem építése 10 éve csúszik. Jelenleg Békésről hordjuk a pékáru egy ré­szét Békéscsabára. Minden üzletbe, üzemi büfébe, isko­lába képtelenség reggel hat órára kiszállítani a kiflit, a zsemlét. Ennek az elvárás­nak 60—65 százalékban tu­dunk megfeleifii. Nem áru­lok zsákba macskát: néha megváltoztatjuk a sorrendet. De be kell látni: ha valahol előrehozzuk a szállítást, más­hová később érkezünk. Ör­dögi kör ez! Nincs elég em­ber, gépkocsi. Négy olyan bolt van a megyeszékhelyen, amelyeket csak föld úton vagyunk képesek megközelí­teni. Azért tartunk terepjá­ró autót, hogy naponta 3 mázsa kenyeret fuvarozzunk. Ami az alföldi és a burgo­nyás kenyeret illeti: a MÉM rendelete szerint az éves termelés 10 százaléka lehet ilyen termék. Ez nálunk 10 ezer mázsa, nincs tovább. Visszatérő mozzanata volt a vitának, miszerint termel­ni az ipari vállalatok képe­sek a legjobban, eladni pe­dig a kereskedők. Felesleges olykor beavatkozni egymás munkájába, inkább segítse­nek a lehetőségek szerint. Vagyis a közös felelősséget törvény rögzíti, a közös ér­dekeltséget azonban még nem sikerült tökéletesen ki­alakítani. Mert hogyan le­hetne megoldani például az időbeni péksütemény-szállí­tást? A főmérnök jogosan bosszankodott: — Felvetettük a munkaidő előtti szállítást legalább a nagyobb' ABC-áruházakban. Már hajnali fél négykor in­dulhatnának a kocsik, de a kereskedők nem egyeztek be­le. Korán kellene felkelni. Aztán itt van az úgyneve­zett zsilipes vagy kétkulcsos rendszer, amikor a szállító- munkás berakja a kenyeret és a pékárut az erre a célra fenntartott helyiségbe. Per­sze, ehhez cseregöngyölegre van szükség, ami pénzbe ke­rül. A kereskedelem nem hajlandó a költségekhez hoz­zájárulni. Hiába partnerünk ebben az ÁFÉSZ, ha az élel­miszer-kiskereskedelemi vál­lalat hallani sem akar róla. Igen. A zavartalan áruel­látás politikai feladat, és ezt elsősorban kereskedelmi módszerekkel kell megvaló­sítani. Az ötnapos munkahét bevezetésével még inkább nőnek a gondok. Az élelmi­szerboltok ugyanis szomba­ton 14 órakor bezárnak. Ezért a kenyeret minden boltba legalább 9 órára ki kell vin­ni, mert idő szükséges az el­adásához. Tehát a sütőipar zömében elősütött kenyérrel képes a lakosságot ellátni a hét többi napján is, hiszen csak úgy boldogul, ha egy nappal előre dolgozik. Nincs Mese? Az ipar és a kereskedelem munkájának az ellátás szín­vonalában kell kifejezésre jutni. Ez a mondat a tár­gyalás alaphangvételét jelle­mezte. Csakhogy nem mind­egy, milyen ez a színvonal. Csepregi Frigyes, a Hajdú- Bihar megyei Tejipari Vál­lalat békéscsabai telepének kereskedelmi vezetője jobbá­ra csak védekezett: — Sajnos, mindössze két bérelt gépkocsi szállítja a tejet és a tejterméket a me­gyeszékhely üzleteibe, tarta­lék autónk nincs. Először a tejet visszük ki, azután kö­vetkezik a többi áru. Egyéb­ként a túrajáratokat a be­küldött megrendelés alapján állítjuk össze. A legnagyobb gond az, hogy 6-7 hónapja akadozik a tejtermékek ellá­tása. Dobozos sajtból 24 ezer helyett 12 ezret kaptunk. A példákat hosszan sorolhat­nám. A lényeg: a megrende­lések 40 százalékát teljesít­jük. Szeletelt sajt, tartósított tej azért van ritkán, mert kevés a csomagolóanyag. A különböző hazai és import cikkek elosztásáról a tröszt gondoskodik. Ehhez szorosan hozzátar­tozik: a Belkereskedelmi Mi­nisztérium utasítására a me­gyei tanács kereskedelmi osz­tálya körlevelet adott ki, hogy hányfajta tejterméket kell tartani egy-egy boltnak. Egy nagyobb ABC-áruház- nak mondjuk 120-félét. Hon­nan vegyék? Érdekességként: két hónapja nem lehet kap­ni a gyerekek közkedvelt Mese névre hallgató sajtját. A kereskedelmi vezető még szeptember közepén jelezte a gondokat a debreceni köz­pontnak. Eddig senki sem vá­laszolt a levélre. Talán a legjobbkor jön a sárréti kon- kurrencia. Akik azt várták e tanács­kozástól, hogy világosabban lássák egymás gondjait és lehetőségeit, nem csalódtak. Kézzelfogható eredményét viszont a vásárlók minél előbb érezni szeretnék. Seres Sándor Nyugdíjas-találkozó a Kner Nyomdában (Tudósítónktól) A Kner Nyomda szakszer­vezeti bizottsága minden év novemberében találkozót rendez a vállalat nyugdíjasai részére. Ez évben erre az eseményre november 30-án délután, a központi üzem ebédlőjében került sor. A meghívásnak 190-en tet­tek eleget. A vidékiek a vál­lalat autóbuszával érkeztek a helyszínre. Az előcsarnok­ban — kérésükre — azokból a híres, szép könyvekből rendezett kiállítás fogadta az érkezőket, melyek az utóbbi időben készültek, s csak hal­lottak róluk, de nem láthat­ták. A vendégeket Cs. Nagy Lajos szb-titkár köszöntötte, és tájékoztatta a vállalat gazdasági helyzetéről. A korábbi évek gyakorla­tának megfelelően az idén is minden nyugdíjas részére ajándékot, illetve 11 fő ré­szére 8000 forint összegű se­gélyt adtak át a szervezők. Igaz, hogy ez a legnagyobb szabású rendezvény, ame­lyen őket köszöntik és ün­nepük a vállalatnál, de a nyugdíjasokkal való törődés nem merül ki ezzel az egy alkalommal. Meszjár László­né irányításával már ötödik éve működik a nyugdíjasok klubja, melynek foglalkozá­sain — minden hónap első csütörtökén — rendszerint 50—60 nyugdíjas vesz részt. Az éves programjukban rendszerint szerepel: diafil­mes útibeszámoló, farsangi mulatság, orvosi előadás, vállalati autóbusszal egy kül- és 2-3 belföldi kirán­dulás, Télapó-ünnepség, va­lamint 1-2 közös program más vállalat nyugdíjasklub­jával. Ezentúl klubfoglalkozáso­kon megkapták a vállalat havi kulturális rendezvény­naptárát, s részt vesznek az őket érdeklő programokon. Zsíros Istvánná

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents