Békés Megyei Népújság, 1981. december (36. évfolyam, 281-305. szám)
1981-12-04 / 284. szám
1981. december 4„ péntek o Szovjet katonák segítettek a konzerviparnak Eredmény — nem csoda! Az idei szezonban orosz szavak is keveredtek a magyarral a Békéscsabai Konzervgyár pósteleki előkészítő üzemében. Ugyanis az egyik' szovjet katonai alakulat húsz katonája is segített az idei termés raktározásában, feldolgozásában. Elfért a dolgos kéz, hiszen ezekben a hetekben egyebek mellett 70 vagon sárgarépát, 31 vagon paszternákot, 15 vagon céklát, 8 vagon káposztát, s mintegy 25 vagon sütőtököt — a kedvelt ivóié alapanyagát — kellett biztonságosan elrakni téli tárolásra, illetve feldolgozni. Mindezeken felül mintegy 300 vagon zöldpaprikát, pri- tamint és uborkát tartósítottak az udvaron levő hatalmas alumínium tartályokban. Megérkezett a sütőtök, és a vontatóról konténerekbe rakják Készül a tölteni való paprikába az alapanyag Fotó, szöveg: Béla Ottó Teljes körű melioráció a battonyai Május 1. Tsz-ben A mintegy négyezer hektáros battonyai Május 1. Termelőszövetkezetet igen jó minőségű — 33 és fél aranykoronás — földekkel áldotta meg a sors. Amit az egyik kezével adott, azt sajnos á legutóbbi időkig a másik kezével el is vette: 1970- bén 1007, 1971-ben 474 hektár állt belvíz alatt, s ez a legszerényebb számítások szerint is 15 millió forinttal rövidítette meg a közös gazdaságot két év alatt. Nem ment simán A termelőszövetkezet vezetése felmérte, hogy ezeken a nagy termékenységű földeken a követelményekkel csak úgy tud lépést tartani, ha jól előkészített munkával hozzálát a korszerű mezőgazdálkodáshoz elengedhetetlen termőtáblák kialakításához, az út- és csatornahálózat kiépítéséhez, megoldva egyes táblák vízelvezetését, s ezzel egy időben a talajjavítást is, azaz megkezdi a komplex meliorációt. Az átfogó talajrendezés kivitelezéséhez szükséges terveket a battonyai közös gazdaság 1971-ben meg is rendelte az AGROBESt Békés megyei kirendeltségénél, s ez a terv a megfelelő feltáró munkát követően és arra alapozva 1975-re el is készült. A munkálatokat egy évvel később kezdte meg az akkor még Tiszántúli Talajjavító Vállalat néven szereplő generálkivitelező — jogutódja a Szarvasi Állami Gazdaság meliorációs főmérnöksége — a vízgazdálkodási társulatot is bevonta a kivitelezésbe. Az eredeti elképzelések valóra váltása nem ment simán, de a menet közben támadt gondokat beruházó és kivitelező végül is rendre sikerrel oldotta meg. A céldrénezés azzal a minden bizonnyal általánosítható tanulsággal járt, hogy sík területen — természetes lefolyás nélküli táblákon — egyedül az alagcsövezés az üdvözítő. Kell a szakértelem A teljes körű melioráció során a Battonyai Május 1. Tsz-ben sikerült kialakítani a viszonylag szabályos, mintegy 100 hektár átlagterületű, egynemű táblafelületeket, a táblák között egyenes vonal- vezetésű utak futnak, és a megjavított talajú táblákról bármikor időben le tudják vezetni a fölösleges vizeket. Mindez lehetővé teszi, hogy a rendezett területen a kényszerű szokásoktól eltérően, már két héttel korábban megkezdhessék a munkát. Ehhez az optimális időben elvégzett talajműveléshez társul azután a gépek kihasználtságának növelése — nagy táblákon megszakítás nélkül dolgozhatnak —, valamint a kimosódás veszélyétől menekítve a műtrágyák jobb hasznosulása, ami egyértelműen a termelés biztonságának növelésében, a hozamok emelkedésében tükrözted áldásos hatását. Ha már a kivitelezés tanulságait futólag említettük, itt azt most egészítsük ki annyival, hogy a Május 1. Tsz jó tapasztalatokat szerzett azzal, hogy a nagy beruházás irányítását szakképzett meliorációs, üzemmérnökre bízta, aki a kivitelezést követően immár a kiépített rendszer működtetésére, folyamatos és állandó karbantartására felügyel. Más kérdés, hogy ha az üzemi melioráció szakszerű és célszerű üzemeltetéséhez hiányoznak az úgynevezett fő befogadók, azaz az állami és társulati- vízrendező művek, azokat a legnagyobb szakértelem sem pótolja. Ezek után érdemes csokorba szedni, milyen konkrét haszna van már ma a battonyai meliorációnak? Kezdjük a termésátlagokkal: a Május 1. Tsz-ben 1970- ben egy hektár búza meg egy hektár kukorica együtt alig három tonnát termett, 1975- ben, tehát a melioráció előrehaladtával, már nyolc és fél tonnát, 1980-ban a talajrendezés befejeztével csaknem 13 tonnát. Értelemszerűen a termelési-érték és a szövetkezet nyeresége is követi emelkedésében — ha nem is ilyen meredeken — ezt a vonalat. Biztonsággal megtérül Az a mezőgazdasági üzem, amely jó tíz évvel ezelőtt még veszteséggel küszködött, ma már a KITE intenzív gabonatermesztési programjának részese, vállalva, hogy 1985- ig búzából a hektáronkénti hat-, kukoricából a kilenc- tonnás átlagot állandósítja. Az előbbiekre alapozott számítások szerint az üzemben három év a beruházás megtérülése, de az állami támogatás összegét figyelembe véve a megtérülési idő nép- gazdasági szinten sem éri el a tíz esztendőt. Nem is beszélve arról, hogy a Május 1. Tsz a többlethozamok révén belefoghatott a sertéstelepi rekonstrukciókba is, amelyről korábban álmodni sejm lehetett. A battonyai példa tehát azt mutatja, hogy ebben a tér- ( ségben, ahol mintegy 8—10 ezer hektár igen jó föld van a „vadvizeknek” kitéve, különösen nagy a jelentősége a meliorációnak, mert — s ez Tóth Pálnak, a Május 1. Tsz termelési főmérnökének igen óvatos számítása — belvizes években csaknem 200 millió forint úszik el e tájon, szó szerint, ami egy tervciklus alatt már elérheti az egymil- liárd forintot. (Megyénk a VI. ötéves tervidőszakra egy- milliárd 280 millió forintot kapott az államháztartásból a térségi komplex meliorációra.) Kőváry E. Péter Korszerűbb lakótömbök Országszerte előtérbe kerül az elavult városrészek megfiatalítása. A minden részletre kiterjedő, komplex lakótömb-korszerűsítésben még kevés a tapasztalat, ezért az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium a helyi tanácsokkal közösen országos pályázatot hirdetett a városi lakótömbök korszerűsítéséhez szükséges beépítési, építészeti, organizációs és építéstechnológiai tervek elkészítésére. A tervezőknek két helyszínre: Budapest IX. kerületének a Sobieski János, a Balázs Béla, a Telepi és a Gát utcával határolt tömbjére, valamint Miskolcon a Korvin Ottó, a Széchenyi, a Vándor Sándor utcával és a Szinva patakkal határolt tömbjére kell kidolgozniuk az átfogó korszerűsítésre javasolt megoldásokat. A pályázat meghirdetőinek az a célja, hogy a jó ötleteket, szervezési, korszerűsítési, építési és Ülést tartott az Országos Szövetkezeti Tanács elnöksége. A szövetkezeti kongresszusokat követően, amelyek sorát december 11—12-én a mezőgazdasági termelőszövetkezetek zárják, a három ágazat képviselőiből álló Országos Szövetkezeti Tanácsot technológiai módszereket a főváros más kerületében és az ország nagyvárosaiban is hasznosítsák. Egyebek között kívánatos, hogy a lakótömb belső részét megnyissák, ezáltal az udvari lakások is kedvezőbb természetes megvilágításhoz jussanak, s a tömbhöz tartozó összes épület lakói közösen használhassák a belső területen kialakítandó zöldterületet, játszóteret. pihenőhelyeket stb. A tervezőknek természetesen javaslatot kell tenniük a műszakilag lehetséges emeletráépítésre, a tetőtér hasznosítására, a foghíjak beépítésére is. Az érdeklődők a pályázati kiírást már átvehetik a Magyar Építőművészek Szövetségének titkárságán, s a kész terveket ugyancsak ide kell eljuttatni jövő év március 15-ig. A legjobb tervek díjazására és megvásárlására összesen 680 ezer forintot irányoztak elő. is megújítják — határozta el csütörtökön a Szabó István vezetésével megtartott ülésen az OSZT elnöksége. A testület megújítására a következő év első negyedében kerül sor. Az elnökség állást foglalt abban, hogy 1982-ben az OSZT soros elnökségét Rév Lajos az OKISZ elnöke látja el. Gyümölcsiák az utcán (Tudósítónktól) Pusztaföldváron októberben és novemberben 1400 gyümölcsfát ültettek ki a házak elé, az utcára. A Hazafias Népfront községi bizottsága a faültetést az országos környezetvédelmi akció részeként szervezte. A település a 600 facsemetét díjmentesen kapta az orosházi ÁFÉSZ-től, 800-at pedig a központi alapból, a megyei népfront segítségével vásárolt, az orosházi Üj Élet Tsz faiskolájából. A gyümölcsfák ültetése már tavaly novemberben elkezdődött, és az idén folytatódott. A tanácstagok osztották szét a fákat, s a község lakói ültették el valamennyit társadalmi munkában. Ezzel az utcai környezet szépítése még nem fejeződött be: az elkövetkező 1-2 évben tovább folytatódik a faültetés. A már igen öreg, az úttestet szegélyező nyárfák vágáséretté váltak, s ezek kivágása, és új, másfajta fák telepítése a jövő évek feladata lesz. Mindezt Pusztaföldváron tervszerűen valósítják meg. Régen elmúltak azok az idők, amikor a gyógyításhoz elég volt néhány kéziműszer, és az orvostechnika csúcsát a „röntgengép” jelentette. Napjaikban a gyógyítás szolgálatában egyre több — a fejlett technika, a mikroelektronika vívmányait alkalmazó — bonyolult felépítésű készüléket üzemeltetnek, amelyek szakszerű szervizét a Röntgen- és Kórháztechnikai Vállalat végzi. > Az egészségügyi dolgozókon és egy szűk szakmai körön kívül viszonylag kevesen ismerik a vállalatot, amely országos szinten ellátja az orvostechnikai berendezések üzembe helyezését, javítását és karbantartását, valamint több külföldi gyártó vevő- szolgálatát. Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megyék ellátását a dél-alföldi szolgálat kirendeltségei végzik, biztosítva az egészségügyi intézetek radiológiai. elektromed'kai és kórháztechnikai készülékeinek műszaki kiszolgálását. A szolgálat kirendeltségei Szegeden. Kecskeméten. Orosházán és Gyulán létesültek. A gyulai kirendeltség — és egyben a szolgálat — vezetője Wlassits Nándor. — Legfontosabb feladatunk, hogy a kórházak, rendelőintézetek gépparkiának üzemképességét biztosítsuk, az esetleges meghibásodásokat pedig a|legrövidebb időn belül kijavítsuk. Munkánkat túlnyomórészt az intézményekkel megkötött átalánydíjas szerződések keretében végezzük, így nemcsak a szükség szerinti helyszíni vagy műhely javításokat, hanem a berendezések rendszeres karbantartását is magunkra vállaljuk — foglalja össze a feladatokat röviden a szolgálat vezetője. Ezek a feladatok rendkívül sokrétűek, mert az orvosi műszerek többsége tőkés és szocialista importból származik, a szakemberek több mint ötven cég berendezéseivel foglalkoznak. A széles típusválaszték nemcsak a szakmai tudnivalók elsajátítását nehezíti meg, hanem fokozottan gondot jelent az alkatrészellátásban is. Hogy ezen segítsenek, jó néhány cég már konszignációs raktárát létesített Magyarországon, ilyenkor általában nincs gond a javításokkal. Egyes gyártók viszont nem küldik az alkatrészeket, és ez jó néhány területen állandó problémák forrása. Különösen így van ez a csehszlovák gyártmányú fogászati kezelő egységeknél, amelyek javítása sokszor filléres alkatrészek hiánya miatt húzódik el. Az orvostechnikai készülékek szervizén kívül a gyulai kirendeltség végzi a kézi műszerek és operációs eszközök javítását, felületkezelését is. Ehhez a munkához galvanizálóműhely szükséges, ezek létesítése viszont meglehetősen nehéz a különféle előírások miatt. A vállalat ezért ezt a tevékenységet országosan három üzemegységre profilozta, ezek egyike a gyulai. A szerviz technikusainak jelenleg nemcsak a készülékek sokfélesége, hanem azok elavultsága is gondot okoz. Jól jellemzi a helyzetet, hogy az ország több mint 5 és fél milliárd forintnyi * orvosi műszerparkjából csak alig több mint 100 millió forint értékű jut Békés megyére, és bizony ezek sem a legkorszerűbbek. A gyulai kórház tervezett rekonstrukciója és a rövidesen működni kezdő békéscsabai kórházbővítés ezen a helyzeten jelentősen változtat maid. A Röntgen- és Kórháztechnikai Vállalat gvulai kirendeltségének szakemberei jelenleg a békéscsabai kórház műszereinek sze- re’ésén dolgoznak, és ezt a modern, nagv értékű műszerparkot a iövő évtől ’v óv five kihelvezett. készenléti szervizzel fogiák karbantartani. Ülésezett az OSZT elnöksége Jankóné Fekete Valéria L. Tj.
