Békés Megyei Népújság, 1981. december (36. évfolyam, 281-305. szám)

1981-12-31 / 305. szám

NÉPÚJSÁG 1981. december 31., csütörtök o Óévi újdonságok Érdekességek megyénk mezőgazdaságában Új szervek — szervezetek Rekordok — új módszerek — nem nélkülözhetik a tel­jesítményt legjobban mérő adatokat. Ez alkalommal sza­kítsunk mégis a hagyomá­nyokkal, és az eredmények konkrét összegzése helyett szedjük azt csokorba: mi­lyen újdonságokkal lepte meg az óév megyénk mező- gazdaságát. ' iek be azután tavasz végé­re. amikor a megye déli fe­lében gazdálkodó termelőszö­vetkezetek a közös célokra való társulás eddig még ki nem próbált formáját vá­lasztva megalakították a tsz- ek Dél-Békés megyei Ter­melési Együttműködését. Ősszel kaptunk hírt egy, az előbbiektől eltérő jel­legű szerkezeti változásról. Mert amíg a felsorolt ese­tekben a szervezet „kifelé” is megváltozott, addig a bél­megyeri tsz maradt olyan, amilyen volt, csupán az ér­dekeltség belső rendjét for­málta át — a baksai példa nyomán — dolgozóira hagy­va, bízva, hogy a munka­csapatokat összeállítsák, s a megtermelt nyereséget el­osszák. Zárjuk e sort végül a leg­jelentősebb eseménnyel: ok­tóberben a termelőszövetke­zetek küldöttei közgyűlésü­kön kimondták a megye két tsz-szövetségének egyesülé­sét. ronként. Köztük a pusz­taföldvári Lenin Tsz a ma­ga 675 kilogrammos ered­ményével országosan is első lett. A gabonagazdaság egészét tekintve is látványosak az eredmények: hét tsz-ben 10 tonna feletti átlaghozamok születtek a' kukoricaaratás­ban. a végegyházi Szabad­ság Tsz-ben 10 kilogramm híján 12 tonna kukoricát hoztak le egy-egy hektárról, a kombájnok; Más kérdés — még ha ez alkalommal un­Ipari szövetkezetek ’81 Sokszínű paletta „A megye ipari szövetkezetei a népgazdasági tervben foglaltaknak megfelelően dolgoztak, fejlődtek az 1981-es esztendőben." Mert mit is jelent, hogy a „tervnek meg­felelően”? Részben az általános népgazdasági követel­ményeket, a hatékonyság növelését, a gazdálkodás szín­vonalának emelését, az export fokozását. Kiegészítve egy speciális, a kis- és középüzemektől várt jellemzővel: hogy fejlődésük az állami nagyiparnál intenzívebb és termék­szerkezet-váltásuk rugalmasabb legyen. A kép e szem­pontokat figyclembevévc is biztató; sikeres évet zárnak az ipari szövetkezetek. Ismét tapasztaltabbak let­tünk egy esztendővel. A saj­tó olyan most, mint egy „mérleggyár". Év végi szám­vetések ideje ez, amikor tes­tületek, szervezetek, ter­melő egységek fölmérik: mi­re jutottak az eltelt 12 hó­napban. Ezek a számadá­sok — nevükben hordozzák Az újdonságokat, kezde­ményezéseket sok szempont szerint csoportosíthatjuk. Kissé önkényesen kezdjük a sort azokkal a történésekkel, amelyek jól érzékelhető módon — a szervezésben — jelzik a változásokat. Már az új év első napján új szervezeti formát üdvö­zölhettünk állami mezőgaz­daságukban : a Mezőhegyesi Állami Gazdaság és a Me­zőhegyesi Cukorgyár össze­vonásával létrejött a Mező­hegyesi Mezőgazdasági Kom­binát, a megye legnagyobb mezőgazdasági üzeme. Nem sokkal ezután megyéi koordináló bizottság alakult a térség meliorációs prog­ramjának irányítására. A bi­zottság feladatának nagysá­gát az a 2,8 milliárd forint tükrözi, amelyet Békés a VI. ötéves terv időszakára a í átfogó talaj rendezésre ka­pott. A program generálter­vezőjévé a Békés • megyei AGROBER-t jelölték ki. Alapos előkészületek ér­Kis túlzással ijzt állíthat­juk, hogy 1981 a mezőgaz­daságban a „legek" éve volt. Tanúi lehettünk az utóbbi évtized legrövidebb aratásá­nak: az első kaszavágástól az utolsóig mindössze 24 nap telt el. Ugyanígy az el­múlt év örvendeztetett meg bennünket az eddigi legszebb ősszel. De rekordokat ho­zott az óév magában a bú­zatermesztésben is: 11 kö­zös gazdaságunkban adott hat tonna feletti termésátla­got a kenyérgabona hektá­,.Szerinted hol lakik egy milliomos, pontosabban egy kétszeres milliomos?” Isme­rősöm először aggódva vizs- gálgat, majd felcsillan a sze­me: „Hű adhatnál vala­mennyit! Különben, hol lak­na? Hát, ami a módi; két szint, plusz tetőtér-beépítés, az alja terméskőből, színes, mintás csempék, lambéria, a hallban bőrgarnitúra, meg minden. Ja és a ház mögött úszómedence.” Battonya, Hunyadi utca. Figyeljük a '„módis” háza­kat, az egyik előtt meg is állunk kérdezősködni: hol lakik Dávid János? „Az, aki nyert a totón? Amott ni, ab­ban az alacsony, kétablakos, véggelházban." Hm. A szom­szédasszony tanácsára meg­zörgetjük az ablakot. Félre- lebben az új, hófehér nylon­függöny, a házigazda kicsit elcsodálkozik a hívatlan ven», dégek láttán, de azért int, hogy mindjárt nyitja a kis­ajtót. Köntöst kerít a pizsa­ma fölé, és már fordul is a zárban a kulcs. A kétszoba-konyhás pa­rasztházban mindenütt rend, tisztaság, a berendezés egy­szerű, otthonos, fényűzésnek nyoma sincs. Az utcai szo­bában, ahol hellyel kínál idős Dávid János, régi hálószo­babútor. A két ablak között a tévé, a páros ágy fölött képek. A két szekrény kö­zött a heverőn párna, taka­ró. — Nyár óta betegeskedek, most is feküdtem, Ilyen az ember, amíg fiatal, hajtja magát, azon dolgozik, hogy rontsa el az egészségét, ilyenkor meg... — legyint, a heverő szélére ereszkedik. — A szívemmel van baj. A feleségem most nincs itt­hon, Szegedre ment, a klini­kára látogatóba, de a fiamék nemsokára bizosan jönnek, sűrűn be szoktak nézni hoz­zánk. A kerek kis asztalon gyógy­szerek és totószelvények he­vernek. — Ilyen idő volt akkor, egy péntek estén is, amikor azt a bizonyos tizenhárom találatost kitöltöttem — kez­di mesélni a nagy szerencse történetét, mert hiszen ezért jöttünk. — Kinéztem az ab­lakon, zuhogott az eső, meg már hét közben is esett. Na, mondom, mély lesz a pályán a talaj, nem támadnak, csak védekeznek, itt döntetlenek­re lehet számítani. Az első három magyar meccset mind ikszre vettem, és volt még három magyar, azokat egy- kettő-egyre. Na, azzal meg kinevettek volna, ha látják, hogy a hét olasz meccsből egyet se tippeltem ikszre! Mondtam is az asszonynak, ez aztán a meglepő variáció! Ám úgy tűnik Fortuna kedveli az ilyen szeszélyes ötleteket: a minden papír­formát felborító mérkőzés­eredmények jóvoltából Dá­vid János, a battonyai Pető­fi Tsz vasipari üzemének csoportvezetője a 43. játék­héten 13-as találatával két­millió 96 ezer forintot nyert. — Most aztán igazán min­dent megvehetnek, amire csak vágytak! — rejtem a neprontásnak számít is —, hogy jó néhány üzemünk­ben a szép eredményekkel szemben olyan termést ta­karítottak be, amivel még a tsz-szervezés hőskorában sem lett volna mit dicseked­ni. (Rekord ez is a maga módján: negative!) Ha már a gabonatermesz­tésről van szó, említsük meg két jeles szakemberünk ne­vét: Hrabovszki Mihályét, a békésszentandrási Zalka Tsz elnökét, és Karsai József, a mezőkovácsházi Űj Alkot­mány Tsz ágazatvezetőét. Nevüket a búza szórt veté­sének elterjesztésével, illet­ve a növények szükséglet szerinti „etetésének” sikerei­vel együtt kapta szárnyra a hír. A növényetetés módszeré­nek kiterjesztéséhez alapul szolgálhat az az „újdonság”, hogy a növényvédelmi és agrokémiai állomás a kötele­ző talajvizsgálatokban 23 ezer mintát véve befejezte az első fordulót, és 1981-ben megkezdte a másodikat. To­Munkasikerek — A jól végzett munka meg­érdemelt elismerése sem maradt el 1981-ben me­gyénkben. A legrangosabb kitüntetésben a kamuti Bé­ke Tsz kollektívája részesült: megkapták a Minisztertanács Vörös Zászlaját. Mellettük 16 termelőszövetkezet és szövetkezeti közös vállalat érdemelte ki a kiváló címet, a füzesgyarmati Vörös Csil­lag Tsz Március 15-e trak­toros brigádja, meg a Me­zőhegyesi Mezőgazdasági Kombinát Tessedik tehené­szeti brigádját pedig teljesít­ményéért kongresszusi okle­véllel jutalmazták a munka­versenyben. De ne feledkez­zünk meg arról sem, hogy a nagyszénási Október 6. Tsz-t még a zárszámadások idején tüntette ki — jelen­létével — a MÉM-miniszter. Nem volt hiány tehát 1981 mezőgazdaságában az ünne­pi rendezvényekben sem, amit tovább gazdagított a megjegyzés mögé a kíván­csiságot. Ám egykettőre ki­derül: a család, kitartó mun­kával már megalapozta az anyagi biztonságát. A gye­rekeik is otthont teremtettek maguknak, új családot ala­pítván. Azért ők is részesed­tek a szerencséből: a szülők 500—500 ezer forintot aján­dékoztak a fiataloknak. Egyébként, akadt családtag, aki el sem hitte, hogy ek­kora összeget egyáltalán ki­fizetnek valakinek. A terveikről beszélgetünk. Nem, nem akarnak újmódi házát építeni, inkább aláfa- laztatják ezt a régit. A. gye­rekek épp a napokban néz­tek nekik színes tévét is, de hát — így mondja — a „két­szeres milliomos” —, 30 ezer forint sok pénz, még gondol­koznak a dolgon. — Tudja, az ember sopán­kodik, hogy mi mindenre kellene a pénz, aztán, ami­kor már megvan, csak nem szórja el, akármennyi. Hej, vábbá 36 üzemben hozzálá­tott az okszerű tápanyag­gazdálkodást lehetővé tevő műszeres levélelemzésekhez. Zárja a fejezetet még há­rom figyelemre méltó érde­kesség. Az egyik a rizster­melők fegyverténye: rizs­rekord született, Csárdaszál­láson 445, Szeghalmon 441, Köröstarcsán 402 kilogram­mot adott hektáranként a vízi gabona. A másik érde­kesség szülőhelye a Mezőhe­gyesi Mezőgazdasági Kombi­nát, ahol az újszülött borja­kat vérvétellel „szom j áztat­ják ki” ahhoz, hogy minden­képpen megigyák a betegsé­gek ellen fokozott védelmet adó föccstejet, a leellett te­héntől legelőször kifejt te­jet. Ez még nem minden: a bociktól vett vért is haszno­sítják vérsavókészítéssel. A harmadik újdonság: a BA- GE közreműködésével a Hi­dasháti Állami Gazdaság te­henészetébe is „bevonult” napjaink csodája: a számí­tógép. rendezvények békéscsabai születésű, nagy kertésztudósra, Mohácsy Mátyásra emlékező centená­riumi rendezvénysorozat, azután a Szarvason megren­dezett III. mezőgazdasági nyári egyetem, illetve az 1891. június 21-i battonyai csendőrakció áldozatainak emléket állító agráremlék" mű-avatás. * * * A teljesség igénye nélkül ez volt hát 1981 a megye me­zőgazdaságában, az az év, amelynek lendületfokozó társadalmi légkörét a mező- gazdaságunkat meghatározó szövetkezeti mozgalomban a tsz-ek kongresszusára való készülődés határozta meg. Az ezt előkészítő megyei ^szö­vetkezeti aktívaértekezlet útravalót, a mérlegben sze­replő eredmények pedig — úgy hisszük — alapot adtak egy sikerekben gazdag, va­lóban boldog új esztendő­azért ha 20 évvel ezelőtt jött volna ez! — Szerencsés embernek érzi magát? — Az vagyok. Már a nősü­lés is jól sikerült, a házas­ságom is, a feleségem dol­gos, megbecsüljük a pénzt, boldogultunk az életben. Há­zat vettünk, segítettünk a gyerekeknek is. Megérdem­lik, dolgosak, beosztóak. És hát ez is, hogy egy fiú, egy lány született, ebben is sze­rencsénk volt. Szóval több­nyire sikerült, amit tervez­tünk, és most ez a totónye­remény! Most már csak egészség kellene. Inkább egészség ... A totószelvények között felfedezek egy lottót is. Megkérem a házigazdát, bú­csúzóul mondjon öt számot, hátha másoknak is szeren­csét hoznak az ő tippjei. Készséggel diktálja: 13, 37, 52, 69, 81. Tóth Ibolya Fotó: Veress Erzsi Kezdjük taian- a legfonto­sabbal. A negyven szövetke­zet nemcsak a múlt évinél, a tervezettnél is magasabb termelési értéket, hasznot ér el. A négymilliárd forintnyi értékesített áru és szolgálta­tás több, mint tíz százaléka a nyereség. Még kedvezőbb az összehasonlítás, ha az egy dolgozóra jutó termelési ér­téket vesszük figyelembe. Az idén ez kétszer akkora, mint az állami iparban kimutat­ható. A legtöbb pluszt a szö­vetkezeti gépipar és az egyéb ipari tevékenységek hozták — ez a két ágazat fejlődött a legütemesebben. « Csökkent ellenben az épí- ' tőipar bevétele. Oka, hogy a tervezettnél lényegesen töb­ben hagyták ott korábbi munkahelyüket, nem sikerült az építőmunkát és a befeje­zésüket szolgáló szakipari te­vékenységeket jól össze­egyeztetni. A tervezett 182 lakás helyett csak 131-et ad­nak át az év végéig. Ez sem egyértelműen negatív jelen­ség, ugyanis a múlt évi ár­víz miatt tavaly sok lakás átadását előre hozták, ez is szerepet játszik a lemaradás­ban. A szolgáltatások 55 száza­lékos nyereségcsökkenése az áremelkedésekkel, az állami támogatás év eleji megszün­tetésével és a fogyasztók e miatti kisebb érdeklődésével magyarázható. A jövőben a színvonal emelésével és az udvarias kiszolgálással kí­vánják növelni a bevételt. A külpiac szigorodása ér­zékenyen érintette a megye ipari szövetkezeteit is. A szocialista országokba irá­nyuló rubelelszámolású ex­portot ugyan a tervezettnél jobban növelték, de a tőkés piacon nem sikerült annyit értékesíteni, mint akartak. A több mint 17 és fél ezer dolgozót foglalkoztató szö­vetkezeteket 650-en hagyták el, és kerestek más munka­helyet az idén. A kedvezőt­len folyamat másik hatása, hogy a tervezettnél 1 száza­lékkal több bért oszthattak ki — kevesebb dolgozónak, akik nagyobb termelési ér­téket állítottak elő. Ez pedig egyértelműen az élő munka hatékonyságának javulására utal. * tt Egy mondatban összefog­lalható a szövetkezetek mű­szaki fejlesztése: szinte va­lamennyi esetben a gyárt­mányfejlesztést, a termék­szerkezet-váltást szoígálták. A Gyulai Vasipari Szövet­kezet elég korán „vette a la­pot”. Még az olajtüzelés dandárja idején szilárd tü­zelésű, jó hatásfokú kályhák kifejlesztésébe kezdett. Kiemelésre érdemes a má­sik gyulai szövetkezet, a fa­fémbútor ipari rugalmassága. Iskolai laboratóriumok, be­rendezések gyártásával tör­tek be a közel-keleti piacra. Exportsikerüket új gyárt­mányaik kialakításának kö­szönhetik. Időben váltott terméket a Battonyai Asztalosipari Szö­vetkezet. A nem kelendő fa nyílászárók helyett iskolai padok, bútorok gyártására álltak át az idén — mint eredményük is jelzi: siker­rel. Az orosházi KAZÉP nem csak jó hatásfokú kazánjai­val tett szert belföldi és kül­földi vevőkre; a korábban importból .származó bioke­rámia fogpótlások gyártására is felkészültek. Már csak a klinikai kipróbálás és egész­ségügyi hatóságok engedé­lyére várnak, s ha ez meg­érkezik, azonnal indítják a sorozatgyártást. Tegyük hoz­zá: magyar alapanyagból. Befutott terméknek köny­velhető el a körösladányi Metakémia Szuku kenőcse. A kezdeti csekély érdeklődés után a fogyasztók megked­velték a szúnyogok és kul­lancsok bizonyítottan kiváló riasztóját. Sikerrel szerepel­nek a piacon a szilikonos ci­pőápoló szerekkel, befejezé­séhez közeleg egy teljes tisz­títószercsalád kifejlesztése. a Akadnak érdekességek a szövetkezetek kooperációs kapcsolataiban is. A szarvasi Szirén például a svéd IKEA- cégnek szállít lakáskultúra­termékeket — más szövet­kezetek bútorszöveteket, rongyszőnyegeket. S hogy termelésük még hatékonyabb legyen, egy másik svéd vál­lalattól megvásárolták az ETON—2000 munkamód­szert, amely jelentősen meg­növelte a termelékenységet. Az orosházi KAZÉP dol­gozói közül sokan külföldön szolgálják szövetkezetük ér­dekeit, nem csak eladják, fel is szerelik az általuk gyár­tott berendezéseket. A körös­ladányi Metakémia svájci partnerrel működik együtt egy újabb cipőtisztítóter- mék-család kialakításában, a Gyulai Vasipari Szövetkezet a dán JOKI-cégnek gyárt dobmotoralkatrészeket.. A hazai állami vállalatok­kal az idén 180, a mezőgaz­dasági termelőszövetkezetek­kel 90, egymással 44 és fél millió forint értékben koo­peráltak az ipari szövetkeze­tek. A jövőben főként a gyen­ge adottságú tsz-ekkel kí­vánják fokozni az együttmű­ködést, segítve a partnerek jövedelemhez jutását. Sajnos, egyelőre elenyésző azok száma, akik az OKISZ szervezőit hívták segítségül. Pedig a hattagú iroda Békés megyei kirendeltsége vi­szonylag olcsón vállalja a munkaszervezés új, hatéko­nyabb módszereinek kidol­gozását. A sikeres év után hogyan tovább? A nehezedő gazda­sági körülmények miatt sem mondhatnak le a megyei szö­vetség vezetői a belső tarta­lékok feltárásáról. Egyik ilyen a bedolgozói rendszer szélesítése. Fontos ez azért is, mert az egyik legjövedel­mezőbb ágazatról van szó, amely sok munkaerőt vesz­tett az idén. Ezen a gondon segítene, ha a gyesen levő anyák is vállalhatnák a munkavégzés e — legális — formáját. Az OKISZ idei VIII. kongresszusán elhang­zott a javaslat; az ezzel kap­csolatos kormányzati döntés a jövő évben várható. A szö­vetkezeti dolgozók remélik, hogy számukra kedvező ha­tározat születik. M. Szabó Zsuzsa Ha totó, akkor szerencse

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents