Békés Megyei Népújság, 1981. december (36. évfolyam, 281-305. szám)
1981-12-31 / 305. szám
NÉPÚJSÁG 1981. december 31., csütörtök o Már kedves hagyománynak számít, hogy az esztendő végén a megyei Közlekedésbiztonsági Tanács és az Autóklub képviselői köszöntik a szolgálatot teljesítő közlekedési rendőröket. Tegnap délelőtt — képünkön — Békéscsabán Vándor Pál, az MKBT társelnöke és dr. Horváth Ferenc, az Autóklub megyei titkára, ajándékot nyújtott át Tuska Pál rendőr törzs- őrmesternek, a békéscsabai városi kapitányság és Ruzsányi Sándor törzsőrmesternek, a szeghalmi kapitányság beosztottjának Fotó: Fazekas László Fortuna Békés megyében járt. Kapitány Ferenc békéscsabai lottózó 51. heti szelvényével négyes találatot ért el. Nyereményének összege 204 ezer 856 forint. A nyilvános kifizetésre tegnap délelőtt került sor az OTP békéscsabai körzeti fiókjában. A képen jobboldalon a szerencsés nyertes 4 Fotó: Martin Gábor R szövetkezeti ágazatok közötti együttműködés A Békés megyei szövetkezeti ágazatok — fogyasztási, ipari és mezőgazdasági — érdekképviseleti szerveinek vezetőiből létrehozott koordinációs bizottság december 29-én többek között áttekintette az együttműködésben 1981-ben elért eredményeket. Megállapította, hogy az utóbbi években, de különösen 1981-ben mindhárom szövetkezeti formában jelentős előrelépés következett be. Az együttműködések jelentős mértékber) hozzájárultak a hazai pótalkatrésziel látáshoz, a pótalkatrész-export növeléséhez, új termékek gyártásával, belföldi igények .választékosabb kielégítéséhez, az egyre jövedelmezőbb külkereskedelmi munkához. A legfontosabb, hogy a szövetkezeti ágazatok gazdasági együttműködése folytán holtnak vélt tőkéket mobilizálták. Ezért az újabb együttműködések segítésére, koordinálására ágazatonként két fővel szervező bizottságot hoztak létre, melynek elnökévé László Antalt, a KI- SZÖV főmérnökét jelölték. Szó volt még az eszperantó nyelvtanfolyamok szervezéséről, az 1981. évi költségvetés tételes teljesítéséről, melyről dr. Balogh Mihály, a bizottság titkára adott tájékoztatást, majd Kiss Sándornak, az MSZMP megyei bizottsága osztályvezetőjének javaslatára dr. Sümeghy Csabát, a KISZÖV elnökét választották soros elnöknek, a koordinációs bizottság élére 1982-re. d. K. Fórum a gyulai gyógyüdülőben Régi hagyomány már Gyulán, a SZOT—MEDOSZ Gyógyüdülőben, hogy_a Szocialista Hazáért Érdemrenddel kitüntetett vendégeknek beszélgetést szerveznek. így volt ez december 29-én, kedden délelőtt is, amikor Dö- mény Ferenc, az üdülő vezetője nyolc olyan kitüntetett vendéggel találkozott, akik Gyulán üdülnek. Bevezetőjében köszönetét mondott munkájukért, amelynek eredményeként felépült ez az üdülő is, ahol pihenhetnek, gyógyulhatnak. A vendégek elmondták tapasztalatukat az itt töltött napokról és hasznos tanácsokat adtak: hogyan lehetne még tartalmasabbá tenni a pihenésre szánt két hetet. Ezután ugyancsak az üdülőben fórumot rendeztek az üdülőknek. Tájékoztatást hallottak arról, hogy a jövőben miként épül, fejlődik nemcsak az üdülő, hanem a város is. Dömény Ferenc elmondotta azt is: a turnus befejezésével, júniusig újra bezárja kapuit a gyógyüdülő. A kényszerpihenő alatt az itt dolgozók nem maradnak munka nélkül. Megegyeztek a Békéscsabai Kötöttárugyárral 50 ezer jéger- alsó varrására. A gépekről és a betanításról az üzem gondoskodik. B. O. Nyereménybetétkönvvsorsolás Az Országos Takarékpénztár 1981. december 30-án Budapesten rendezte meg a nyereménybetétkönyvek 1981. IV. negyedévi sorsolását. Mindazok: az 1981. december 29-ig váltott és a sorsolás napján forgalomban volt nyereménybetétkönyvek, amelyek sorszámának utolsó három számjegye (számvégződése) megegyezik az alább felsorolt számokkal, az 1981. IV. negyedévi átlagbetétüknek a számok mellett feltüntetett százalék nyerték. Számvégz. Ny»reménysz. 037 250 058 50 177 25 283 50 326 25 367 25 464 25 518 100 528 25 542 25 565 25 596 25 621 25 785 100 808 50 832 25 865 50 869 50 934 25 978 25 A nyereményösszeget a betétkönyvet kiállító fiók, takarék* szövetkezet, vagy postahivatal 1982. január 19-től fizeti ki. A közelmúltban reprezentatív szórakozóhely nyílt Gyulán, a Sörpatika. A volt Sárika presz- szót igen rövid idő alatt, mintegy 800 ezer forintos költséggel korszerűsítették, ötfajta, minőségi külföldi sört árusítanak rendszeresen, de emellett természetesen minőségi rövid italokat, üdítő italokat és rostos ivóleveket. A nonstop nyitva tartási renddel működő zenés szórakozóhelyre már régóta van igény a nagy idegenforgalmú fürdővárosban Fotó: Béla Ottó Számvetés és tennivalók írta: Csatári Béla, a megyei pártbizottság titkára □ Magyar Szocialista Munkáspárt Békés megyei bizottsága elvégezte az 1981-es esztendő gazdasági tevékenységének számvetését, megjelölte az 1982. évi legfontosabb gazdasági feladatokat. Megállapította, hogy a megye gazdasága az MSZMP XII. kongresszusa, a Központi Bizottság, a megyei pártértekezlet határozatai alapján a népgazdasági tervvel összhangban, a megyei terveknek megfelelően fejlődött. A fő figyelmet a gazdasági egyensúlyt javító folyamatok fejlesztésére, az életszínvonal megőrzésére fordítottuk. Követelmény volt: az éves és középtávú tervek elkészítése, az ár- és más gazdasági szabályozók jobb érvényesítése, a tovább nehezedő piaci helyzethez való rugalmasabb alkalmazkodás, a hatékonyabb, a takarékosabb, a fegyelmezettebb munka. A nem könnyű helyzet ellenére az irányító pártszervek és -szervezetek, az állami, a társadalmi, a tömegszervezetek, az érdekképviseleti szervek határozott irányításával és közreműködésével a megye munkássága, szövetkezeti parasztsága, az értelmiség, a megye dolgozói erőfeszítése révén jó eredmények születtek. A megyében az ipari termelés dinamikusabban nőtt, mint az előző évben, nagyobb, mint az országos átlag, megközelíti a négy százalékot. Különösen figyelemre méltó a nehézipar, ezen belül a szénhidrogén-kitermelés és a gépipar fejlődése. A gépiparban a szövetkezeti ipar meghaladja az államit. Növekedett az építőanyagipari termelés. A könnyűiparban nagyobb volt a növekedés az előző évinél. Az építőipar tervteljesítésével adós maradt. Az élelmiszeripar növekedése tovább tart. Egyes vállalatok és gyárak elmaradtak terveik teljesítésével, mely gondokat okoz és következményekkel jár. Az iparban két százalékkal csökkent a foglalkoztatottak aránya, ugyanakkor az egy főre jutó termelés hat százalékkal emelkedett. A jövő feladatai meghatározásánál figyelembe kell venni a jelen tanulságait. Melyek ezek? A megye iparának eredményei jobbak az 1980. évinél, az árbevételek nagyobbak, mint a ráfordítások, a vállalatok, szövetkezetek nyeresége nőtt, és egyben differenciálódott. A gazdálkodás javulásában a szabályozók adta lehetőségekkel való élés, a csökkenő munkaerőlétszám, alacsonyabb készletek, dinamikusabban növekvő termelés játszott szerepet. A tanulságok között figyelmeztető is van: a fokozott nyereségorientáltság miatt nem minden eredmény a hatékonyság, a termékszerkezet javítása, a jobb üzem- és munkaszervezésből keletkezett, hanem áremelésekből, árarányosításból, mely nem ösztönöz a tartalékok fokozottabb kihasználására. A jelentős belföldi piac nem ösztönöz eléggé a nem rubelelszámolású export növelésére. Az egyik legfontosabb következtetés: növekednie kell az ipar általános teljesítőképességének, hogy még inkább hozzájáruljanak a népgazdaság egyensúlyi helyzetének javításához, s az életszínvonal megőrzéséhez. A megye mezőgazdaságának alap- és kiegészítő tevékenysége' 1981-ben a célkitűzéseket közelítve az országos átlagot meghaladó ütemben nőtt. A mezőgazdaság helyzete több tényező miatt kedvezőtlenebb volt az előző évhez képest. Az 1980- as fokozottan csapadékos ősz miatt nem vetették el az előirányzott búzát. Tavasszal végezték el mintegy 45 ezer hektár területen a szántást, 10 ezer hektár búzavetés pusztult ki, 50 ezer hektáron volt vízborítás, 27 ezer hektáron egyáltalán nem volt termés. A 76 ezer tonna búzatermés-kiesés 1981-ben, valamint a hektáronként 5-6 mázsával nagyobb termést adó kukorica, a 400 mázsa cukorrépát meghaladó termés, s még néhány más növény növekvő hozama a búzatermés mennyiségének csökkenését pótolta. Az állattartás, -tenyésztés minden fő állatfajnál és hasznosítási ágban, minden szektorban kedvezően alakult, a termelés 1,5 százalékkal nőtt 1980-hoz viszonyítva. Javult az állategészségügyi helyzet s a fajlagos takarmányfelhasználás. A háztáji és kisegítő gazdaságok termelése tovább fokozódott. A mezőgazdasági termékek, termények felvásárlása az 1980-as szintet meghaladóan növekedett. D mezőgazdasági üzemek ipari és kiegészítő tevékenysége több terű- létén bővült, s eléri az 1,5 milliárd forintot, azonban a fejlődés ellenére még nem kielégítő. A mezőgazdasági üzemek nyeresége jelentős differenciálódással, a tervezettnél kedvezőbben alakult. Nagyon nagy tartalékok vannak a tájankénti hozamok közelítésében. A búzatermelés szóródása 20 és 68 mázsa, a kukoricáé 12 és 109-mázsa, a cukorrépáé 211 és 517 mázsa között van. Határozottan állíthatjuk, hogy nincs ekkora eltérés objektív okok miatt. Összességében a mezőgazdaság eredményesen dolgozott, jól teljesítette a vele szemben támasztott követelményeket, hogy hozzájáruljon a népgazdaság egyensúlyának javításához. A mezőgazdasági üzemek döntő többsége törekszik a hatékony eljárások alkalmazására, az elért eredmények stabilizálására és fejlesztésére, örvendetes, hogy a nehezebb helyzet ellenére is van törekvés a termelés fejlesztésére, az ezt szolgáló beruházásokra. Az energiatakarékosság érdekében a megyében 30 pályázat érkezett az illetékes szervekhez, ebből huszonötöt elfogadtak, és huszonötből 18 a mezőgazdasági üzemekben van. Van árnyoldal is, több termelőszövetkezetben veszteség és alaphiány mutatkozik, mely azonban feleannyi, mint egy évvel korábban volt. A vasúti és közúti személy- és áruszállítás teljesítménye növekedett. A Volán ez évi áruszállítása tovább nőtt, a személyszállítás feltétele és kulturáltsága javult. A vasút exportszállítási növekedése eléri a 40 százalékot. Ugyancsak javult a szállítók rakodási készsége és együttműködése. A kiskereskedelem eladási forgalma — összehasonlítható árakon számítva — öt százalékot meghaladóan nőtt. A megye lakossága szükségletét a kereskedelem — néhány cikk kivételével — jól kielégítette. A vegyesiparcikk-forgalom nőtt, az élelmiszer és élvezeti cikk forgalma szinten maradt. A kereskedelem dolgozói eredményesen segítették a lakosság áruellátását. Bár csökkenő, de mégis számottevő a beruházásokra fordított összeg. A fejlesztések alkalmazkodnak gazdaságpolitikánk követelményeihez — technikai, technológiai fejlesztések, rekonstrukciók formájában. Nem lehetünk azonban elégedettek a beruházások megvalósításának ütemével, költségeivel és határidejével. Az életszínvonal megőrzésére vonatkozó célkitűzéseink megvalósultak. Az országostól való eltérés a megye történelmi helyzetével és termelési szerkezetével függ össze. Az anyagi javak szocialista elosztásában vannak félreértések. A vállalatokra, szövetkezetekre és gyárakra egyaránt érvényes az, ami az országosra, ugyanis nem lehet többet elosztani a tervezettnél. Nem támogatható olyan felfogás, hogy a termelési és más tervek nem teljesülnek, ugyanakkor a tervezett bért osztják. Italában nehéz esztendő lesz az 1982-es a gazdaságban. Az MSZMP politikája és gazdaságpolitikája változatlan. A párt Központi Bizottsága 1981. december 3-i határozata megjelölte az 1982-es feladatokat. Az országgyűlés törvényerőre emelte a népgazdasági tervet és az állami költségvetést. Jelentősek társadalmi, politikai és gazdasági feladataink: a népgazdaság egyensúlyi helyzetének javítása, az életszínvonal megőrzése és az életkörülmények javítása. Megyénkben az ipari termelés 2—2,5 százalékkal, a mezőgazdasági termelés 4— 4,5 százalékkal való növelése reálisan megalapozott, ugyanakkor nagy erőfeszítésekkel oldható meg. A célkitűzéseink megvalósításának egyetlen forrása a szocialista tudaton alapuló, szervezett, jó minőségű és hasznos munka. Az ötnapos, 42 órás munkahétre való áttérés a társadalmi munkaidőalapot csökkenti, ez a tény még inkább követeli a munka színvonalának, és helyenként intenzitásának növelését. Az ipari termelés megyei előirányzata nem lehet sematikus, differenciáltan valósulhat meg. Az átlagosnál jobban nőjön a termelés olyan cikkekben, melyek jó áron értékesíthetők, főleg nem rubelelszámolású piacon. Ugyanakkor ne növekedjen, sőt csökkenjen a nem vagy kevésbé hasznos termékek mennyisége. A mezőgazdasági termelés növekedésének a tavalyinál kedvezőbb feltételei vannak, melynek alapján várható a növénytermelés erőteljesebb, az állattenyésztés mérsékeltebb, valamint a háztáji és kiegészítő gazdaságok termelésének .stabilizálása. Az életszínvonal megőrzésének és az életkörülmények javításának néhány fontos elemét mindig szem előtt kell tartani. Melyek ezek? A munkaidő eredményes kihasználása, a munka hatékonyságának növelése, a jó szervezés és a szocialista elosztás elveinek érvényesítése. Az új esztendő első munkanapjain ajánlatos rövid, -pár perc alatt szót váltani a munkásokkal, dolgozókkal, ahol az adott terület vezetői mondják el, melyek a követelmények, és mik azoknak az ellentételei. □ szocialista nagyüzemi termelés, értékesítés és szolgáltatás elsődlegességét biztosítani kell. Ugyanakkor a kisgazdaságok ésszerű kialakítását elő kell segíteni, hogy ezzel is hozzájárulhassunk az életkörülmények javításához: Az ötnapos munkahétre való áttérés előkészített. Azonban még egyszer át kell tekinteni a munkaidőkezdés és -befejezés jó összehangolását a közlekedési és munkahelyi szerveknek. Különösen fontos ez Békéscsabán. Az áruellátás jelenlegi színvonalát biztosítani kell, s ahol mód van, javítani, törődni a kereskedelem dolgozóival. Szükséges a fogyasztók érdekvédelmét biztosítani. Nagyok és sokoldalúak feladataink, de ~vgn erőnk, akarásunk azok megoldására. Tegye hát mindenki azt, amit tennie kell. A megyei pártbizottság nevében köszönjük megyénk dolgozóinak a sikeres munkát. Kérjük fokozott erőfeszítésüket közös céljaink eléréséért. Az új esztendőben sikereket, örömöt, boldogságot, és jó egészséget kívánunk megyénk dolgozóinak.
