Békés Megyei Népújság, 1981. december (36. évfolyam, 281-305. szám)
1981-12-30 / 304. szám
1981. december 30., szerda Szomszédolás CSONGRÁD ff V n V “ßk n » MfGril IllKLAr Az év embere. A szentesi dr. Tari Gábor főorvos és Hári László esztergályos kisiparos közös innovációja a kézsebészeti műtőasztal, amely most 30 országban élvez szabadalmi védettséget. Hári László szavaiból idézünk: „Bosszant, hogy egyik-másik helyen lehűl körülöttem. a levegő, amikor kiderül, hogy nem vagyok sem mérnök, sem ' doktor, csak „sima” esztergályos! Mondja meg nekem, mi számít: a beosztás, a foglalkozás, vagy az, hogy mit tesz le az ember az asztalra?” 2400 olajkályhával kevesebb. Jövőre a tervek szerint Csongrád megyében több mint 2400 olajkályha üzemeltetését szüntetik meg, ami az olajfelhasználást 34 százalékkal csökkenti. A helyettesítés ‘széntüzeléssel, gáz- és villamos fűtéssel történik majd. Takarékoskodni a cseppekkel is. A MÁV Szegedi Igazgatóságának területén nagy gondot fordítanak arra, hogy a dolgozók egyre tudatosabban, körültekintőbben használják az energiát. Az egyik nagy állomáson korszerűsítették a térvilágítást* s halogéngázos világítótesteket szereltek fel. Ezek amellett, hogy lényegesen jobb világítást biztosítanak, kevesebb áramot is fogyasztanak. megkeresse alatta a kis cso- mágot, amelyen a neve áll. „Nincs nap, hogy ne jönnének az otthonba anyukák, apukák; szívesen meghívnának egy-egy gyereket karácsonyra az övéik mellé — mondta dr. Orosz Endrérié, a gyermekváros igazgatóhelyettese. — Hiába a jó szándék, nem engedhetjük el a gyerekeinket az ismeretlenbe. Csak patronáló szülőknél vendégeskedhetnek az árvácskáink.” Szociális otthon, nyugdíjasház. „Ahhoz, hogy segíteni lehessen a magányos, beteg öregeknek, a létezésükről tudni kell. Gyakorlattá vált már Szolnokon, hogy felkutatásukban aktívan közreműködnek a tanácstagok, a népfront és a Vöröskereszt aktivistái. Az utóbbi években segítséget nyújtottak az idősek gondozásához a vállalatok, intézmények szocialista brigádjai, a KISZ-esek és az úttörők1. Hallgatóként a katedrán. A Jászberényi Tanítóképző Főiskola gyakorló iskolájában megkérdezték az egyik tanárjelöltet,, milyen érzés a katedrán állni? „— Olyan, mint, amikor a futballistákat nem engedik a labda közelébe, s ők alig várják, hogy a fociba rúghassanak. A bemutató tanításokon a gyakorlott pedagógusoktól sok hasznos fogást, ötletet lestünk el, azt is megfigyeltük, milyen módszereket alkalmaznak egyes óratípusoknál.” • • Nem fogyatkoznak a szabálysértők. Az elmúlt években Csongrádon emelkedett a szabálysértések száma. Elterjedőben vannak a bolti lopások: cigaretta, piperecikk, kávé és ital eltulajdonítása. Gyakran kél lába építési anyagoknak, mező- gazdasági terményeknek és állati takarmányoknak. Az elkövetők között minden korosztály, és a legkülönbözőbb foglalkozások'' képviselői is előfordulnak. Előkerült a rejtett hiba. A szó szoros értelmében rejtett hibára derítettek fényt egy debreceni lakásban. Pakol- gatás közben egy játék esett a falhoz, s abban a pillanatban villanás fénye látszott a szobában, majd sötétségbe borult minden. Rövidesen kiderült, hogy a falba egy konnektordobozt építettek, de elfelejtették lefedni, s erre került a tapéta. Az incidens végződhetett volna rosz- szabbul is a hanyag, felelőtlen munka következtében. Épül a debreceni gabona- siiló. Az elmúlt évek során a Hajdú megyei Állami Építőipari Vállalat a megye különböző helyein öt gabonasi- loi épített, és jelenleg újabb kialakításán dolgoznak Debrecenben. A Gabonaforgalmi Vállalat megbízásából a Balmazújvárosi úti telepen a már meglevő 2 ezer vagonos siló mellé újabb két, egyenként 1400 vagon siló befogadására alkalmas építmény alapozását végzik. Teljesítette tervét a Vöröskereszt. A testi vagy szellemi fogyatékos gyermekeket nevelő szülők részére létesített tanácsadó iroda ügyfél- forgalma bővült, a különböző szintű alkoholizmus elleni társadalmi bizottságok száma már több mint félszáz a megyében. Október 31-ig a rászorulókat 25 ezer véradó segítette. <->«— SZOLNOK MEGYEI VUAO PnOLEWRJAieGVHSUUtTBU ök, százan. A szolnoki gyermekváros első karácsonyán száz óvodás és diák szaladt az óriási fához, hogy A puszta télen — 1981. „— Nézze, hogy szikráznak a csillagok a puszta fölött. Alighanem nagyot fagy az éjjel. Kell is, mert most már mindennap malacsivítástól hangosak errefelé a reggelek. Tudja, ezen a kun vidéken hurka-kolbász nélkül nem is igazi a karácsony.” — mondta Labanc István, a Hortobágy nyugdíjas juhásza. Mmáűyarország Az év szegedi sportolói. Pungor Miklós, a SZEOL AK női kosárlabdacsapatának irányítását 1977. január óta végzi. A fiatal szakember ötéves munkálkodása során nagyszerű közösséggé, szellemében és akartában egységes gárdává formálódtak a lányok, kialakult egy stabil, jó csapat. Olyannyira, hogy az ellenfelek megtanulták tisztelni a SZEOL AK nevét, mert a szó legszorosabb értelmében játssza a kosárlabdát, és a legjobbaknak is feladja a leckét. A megye mezőgazdaságáról. Csongrád megyében a mezőgazdaság egyik régi gondja kezd oldódni: a korábbi évekkel ellentétben, idén növekedett az 'össztermelésen belül az állattenyésztés részesedése. Ez elsősorban a sertéstartás növekedésének, s az azt előidéző termeltetési politikának köszönhető. A kalászos gabonák termőterülete is nőtt, főként a rozs és az őszi- árpa bizonyult jövedelmezőnek. Hiányzik a függöny. A Dél- magyarország egyik olvasója írja: „Nagy örömmel vettük birtokba a termálfürdő új öltözőjét, de van egy kis szépséghibája. Nincs az öltöző ablakán sötétítő függöny. Minden este népes kis csapat gyönyörködik a lányok és asszonyok fürdés utáni törölközésében és öltözködésében.” A szerkesztőség megjegyzése: „Reméljük, e levél közlésével nem haragítjuk magunkra azokat, akik eddig jól szórakoztak.” összeállította: Lipták Judit 1981: a rokkantak nemzetközi éve volt Beszélgetés a megyei szervezd bizottság elnökével bahagyni. A KISZ megyei bizottsága az ifjúsági szervezeteket mozgósította. Hy- comat-gépkocsikat javítottak, műsoros, szórakoztató esteket, délutánokat rendeztek, patronáltak rokkant embereket, sokasok társadalmi munkát végeztek. Jól sí* került a Vöröskereszttel karöltve szervezett táboroztatás a cukorbeteg gyerekek számára. Országos gond a betegkocsik biztosítása. A Szakszervezetek Megyei Tanácsa és a Társadalombiztosítási Igazgatóság a felesleges kocsikat visszavásárolta, így 75 új igényt azonnal kielégített. A Békés megyei Rendőr-főkapitányság és a közlekedésbiztonsági tanács a rokkantak közlekedését próbálta segíteni. Felvilágosító munkát végeztek, megkülönböztető jelzéseket javasoltak, ez utóbbi területen a tanácsok műszaki osztályaival együtt dolgoztak. Indokolt esetben parkolókártyákat .adtak a rokkant gépkocsivezetőknek. A kultúra munkásai sajátos lehetőségeikkel segítenek, de a kereskedelemben és a vendéglátásban tevékenykedők is kiveszik a részüket a feladatokból. — A testileg, lelkileg sérült emberek egy része dolgozik, más része csak szeretne. Munkába állításuk, szakképzésük szervezése ösz~ szetett gond. Számukra milyen lehetőségek adottak? —• Kezdjük talán a fiatalokkal. A súlyosan fogyatékosok az egészségügyi gyermekotthonban, vagy más megfelelő - intézményekben vannak. A veleszületett, vagy korai gyermekkorban szerzett fogyatékos gyermekek szakképzésével, pálya- irányításával a Pályaválasztási Tanácsadó Intézettel és a békéscsabai kisegítő iskolával együtt foglalkozunk. Országosan figyelemre méltó eredménnyel bocsátja útjára tanítványait a kisegítő iskola továbbképző tagozata. Az általános iskolát befejezett gyerekeik egyes építőipari szakmákban, női, férfiszabó, szűcs, cipőfelsőrészkészítő szakmában betanított munkás, az egészségügyben pedig segédápolói képesítést szerezhetnek két év után. A károsodott gyermekeknek olyan szakmát kell választaniuk, hogy egészségük tovább ne romoljon. A PTI továbbtanulási tájékoztatójában az egészségkárosodás jellegének megfelelően különböző szakmákat javasol, személyre szóló tanácsadásra is vállalkozik. A felnőttek esetében más a helyzet. A munkahelyek többsége általában nem kifejezetten megváltozott munkaképességűeket alkalmaz az erre kijelölt állásokban. Orvosi javaslatra, esetleg műtét után átmenetileg foglalják el saját dolgozóik ezeket a munkaköröket. A foglalkozási rehabilitáció lényege az átképzés, képzés lenne, de ezt az intézmények kevésbé szívesen alkalmazzák. A különböző gazdasági szabályozók sem Ösztönzik a vállalatokat a rokkantak, vagy megváltozott munkaképességűek foglalkoztatósára. Néhány helyen, például a Körösvidéki Cipész Szövetkezetnél, a MEZŐGÉP-nél, a Békési Kosárfonó Háziipari Szövetkezetnél, a gyomai, a gyulai háziipamál mégis találtak megfelelő helyet az ilyen dolgozóknak. Gazdag munkalehetőségek forrása a bevált bedolgozói rendszer. Az is tény, hogy a rokkant nyugdíjasok többsége nem szívesen vállal munkát. Félti a biztonságot jelentő nyugdíjat, nem bízik a saját erejében, vagy a munkaadóban. Gondolkoztunk valamiféle szociális foglalkoztató megteremtésén, esetleg ilyen munkahelyek kialakításán. Szinte megoldhatatlan kérdés a megye különböző pontjáról a rokkantak utaztatása a távoli vállalatokhoz, gyárakhoz. A meglevő helyeken elsősorban humanitás kérdése a velük való foglalkozás, gondjaik enyhítése, átvállalása, s ez a munkahelyi vezetésen, a kollektíván múlik. — Hallottam már a rokkantak aggódó kérdését: véget ér az év, vége lesz a fokozott törődésnek is? — A lelkűnkben kell hordanunk, számon kérnünk magunktól és másoktól is a meggyőződést: nem szabad így történnie. 1981-ben csak jobban felfigyeltünk a rokkantak gondjaira, de segítenünk, megértenünk problémáikat, egymást elfogadva, együtt munkálkodnunk folyamatosan kell! Bedé Zsóka Több a tejes étel a napközikben Az Egyesült Nemzetek Szervezete 1981-et a rokkantak évének nyilvánította, s határozatához Magyarország is csatlakozott. A hazai eseménysorozat koordinálására nemzeti szervező bizottság alakult. A cél: az egész társadalom ismerje meg a rokkantak helyzetét, és lehetőség szerint segítsen gondjaikon. Keretprogramot dolgoztak ki, s az országos hatáskörű állami és társadalmi szervezetek is tervbe foglalták tennivalóikat. Nálunk is megszületett a megyei szervező bizottság, amelynek elnöke dr. Molnár Margit, a megyei tanács munkaügyi osztályának vezetője lett. Öt kérdeztük arról, egy év távlatából hogyan értékeli a bizottság működését? — Közösségünkben jelen vannak a politikai és az érdekvédelmi szervek, a rokkantak egyesületei, a rendőrkapitányság, a népfront, a KÖJÁL egészségnevelési osztálya, a Vöröskereszt, s a megyei tanács különböző osztályainak képviselői. Nem készítettünk külön munkatervet, koordinálunk a ‘szervek között. Az egyetlen döntési jogunk; a közös csekkszámlára befutott pénzek igazságos elosztása. Negyedévenként ülésezünk, s ekkor értékeljük a vállalt feladatok megoldását. Az intézményektől, kollektíváktól, egyénektől több mint 500 ezer forint gyűlt össze a rokkantak megsegítésére. Ez az összeg nem túl nagy, de sokan nem ide utalták a pénzeket, hanem közvetlenül az egyesületekhez. Várható, hogy ha véget ér az év, a pénzbeáramlás is csökken. A megyei tanács tervezi, hogy a jövőben a vállalatok ilyen jellegű pénzalapját ösz- szegyűjtjük, s a megváltozott munkaképességűek munkahelybővítésére, a kisegítő iskolás lányok kollégiumi helyének bővítésére, s bizonyos összegeket pedig az egyesületek támogatására használunk fel. — Milyen egyesületek képviselik megyénkben a rokkantak érdekeit? — A Vakok és Gyengén- látók Országos Szervezetének Békés megyei Szövetsége már történelmi múlttal és nagy tapasztalatokkal rendelkezik. Nagyságát tekintve harmadik az országban, 9 körzeti csoportjában 1400 tagot számlál. összegyűjtik, figyelemmel kísérik a sérült embereket, családlátogatásokra járnak, megbeszélik egyéni problémáikat. A vakok állami intézetébe, üdülőibe javasolhatják tagjaikat, segítik a munkaképesek munkába állítását. Huszonöt éve működik a kul- túrcsoportjuk. A pénzük nem sok, csekély tagdíjból, s némi központi pénzeszközből gazdálkodnak. Székházuk Békéscsabán, a Luther utcában van. A Hallássérültek Országos Szövetsége Békés megyei szervezete a békéscsabai Petőfi utcai klubban fogadja tagjait, ők 270 sorstársat tartanak nyilván. Színjátszó csoportjuk előadásokat rendez, kirándulásokat szerveznek. Anyagi lehetőségeik szűkösek, mégis mozgalmas az egyesületi életük. Aktívan sportolnak, főként az asztalitenisz és a sportlövészet népszerű körükben. Az arra alkalmas siketek és nagyothallók munkába állításával nincs különösebb gond. Az országos szervezet önálló iskolákat is működtet. A mozgássérültek egyesületei létrejöttükkel megelőzték az országos szövetség alakulását. Gyulán jól szervezettén, lelkesedéssel dolgoznak, ' fogadóhelyiségük, vidéki csoportjuk is van, a békéscsabaiaknak nehezebb a helyzetük. Egészséges az lenne, ha egyesítenék erőiket, így kívánja az ügy szolgálata is. A békéscsabai kisegítő iskola kezdeményezésére az ősszel szerveződött az értelmi fogyatékos gyerekek szüleinek csoportja is. — Mi vált valóra az ígéretekből, a különböző társadalmi és tömegszervezetek milyen eredményekről számolhatnak be? — Rendkívül nagy feladat a rokkant emberek felderítése, nyilvántartása. A tanácsok szociálpolitikai munkatársai, az egészségügy képviselői, a népfront és a vöröskeresztes aktívák tehetnek és tesznek is ezért a legtöbbet. Legalább ilyen fontosságú kérdés a rokkantság megelőzése. Az egészség- ügyi felvilágosító munkát, a pici csecsemők, a gyerekek állandó szűrővizsgálatát, az ifjúsági és felnőtt balesetvédelmet sohasem szabad abA megyei Népi Ellenőrzési bizottság 1981. áprilisában . vizsgálta a tejtermelést és -forgalmazást. Megállapította többek1 között, hogy még mindig nem kielégítő az iskolatej értékesítése, mostohák a tárgyi és a személyi feltételek. Az ellenőrzés tapasztalatait felhasználva, a megyei tanács művelődési osztálya több intézkedést tett. Járási és városi értekezleten hív> ták fel az intézmények vezetőinek, az élelmezésért felelős személyeknek a figyelmét arra, hogy a jövőben nagyobb gondot fordítsanak az iskolatej-akció bővítésére. Ennek eredményeképpen ma már az étlapok összeállításánál figyelembe veszik a fiatalok élettani sajátosságait. A napközis konyhákon hetente három- szor-négyszer adnak tejet és valamilyen tejterméket. Nem tétlenkedett a megyei tanács kereskedelmi osztálya sem. Üj listát állítottak össze, amelyben az üzletek nagyságának megfelelően a tej- és tejtermékek választékát határozták meg. Felülvizsgálták a hűtőberendezéseket, így 88 hűtőszekrényt és vitrint kaptak a boltok. Ugyanakkor újabb 12 vendéglátóipari üzletben — presszóban, bisztróban, büfében — vezették be a tej- árusítást. Rendszeressé váltak a kereskedelem és az ipar közös árubemutatói, ahol az új termékek megismertetésén kívül, eligazítást kaptak a fogyasztók a tej- és tejtermékek felhasználásáról, a korszerű receptek alkalmazásáról. Ennek is köszönhető, hogy egy év alatt a Hajdú megyei Tejipari Vállalatnál 4,2, a Sárréti Tej Közös Vállalátnál 8,5 százalékkal emelkedett a tej. és a tejtermékek eladása. A népi ellenőri vizsgálat után a Fogyasztási Szövetkezetek Békés megyei Szövetsége, és a Hazafias Népfront megyei bizottságával karöltve mozgósította a fogyasztási szövetkezeteket, a társadalmi szerveket a tej ellátás jobbá tételére, az egészséges táplálkozás népszerűsítésére. A MÉSZÖV ezenkívül ajánlotta a pedagógusoknak, hogy minél több helyen szervezzenek iskolaszövetkezeteket, hiszen ezzel megoldható lenne az iskolatej árusítása. Ehhez a szövetkezetek anyagilag is hozzájárulnak. Egyelőre csak néhány településről (Békésről, Gyuláról) érdeklődtek, az iskolák többsége a tanárok elfoglaltsága miatt nem karolja fel e valóban figyelemre méltó kezdeményezést. S. S. Békéscsabai szobrok : * : I' • i H Csontos László: Dr. Münnich Ferenc Fotó: Váradi Zoltán
