Békés Megyei Népújság, 1981. december (36. évfolyam, 281-305. szám)
1981-12-28 / 302. szám
r 1981. december 28., hétfő o Eredményes esztendőt zár a Békés és Vidéke ÁFÉSZ Erről adhatott számot a békési Dübögő étteremben megtartott küldöttgyűlésen Paczuk József, a Békés és Vidéke ÁFÉSZ elnöke. Vitaindító beszédében először az V. ötéves tervidőszak eredményéit összegezte. Mint mondotta •— a szövetségek, az állami támogatások, a hitelek és a saját erő eredményeként — az említett tervciklusban teljesült a szövetkezet legnagyobb hálózat- fejlesztése. Valamennyi közül is kiemelkedik a Békés város központjában megnyitott iparcikkáruház. Ezt követően a VI. ötéves tervidőszak főbb célkitűzéseit ismertette. Mint mondotta, az elkövetkező évek fejlesztési lehetőségei sokkal szerényebbek lesznek. Ez azt feltételezi, hogy jobban ki kell használni a meglevő üzlethálózat adta /lehetőségeket. Ugyanakkor meg kell gyorsítani a Békésen és Tarhoson épülő ABC- áruházak kivitelezését, és ^teljesíteni kell a tervezett szinttartó beruházásokat, így érhető el, hogy a jelenlegi tervidőszakban 37,3 százalékkal emelkedjen 1985. végére az ÁFÉSZ árbevétele. Ez azt eredményezi, hogy 1985-ben a szövetkezet árbevétele 610' millió forintban . realizálódik. Az átlagosnál is nagyobb, vagyis 50 százalékos fejlődési ütemet kell elérni a szövetkezet termeltetéssel és felvásárlással foglalkozó üzemágának. Következésképp, az 1980. évi 46,8 milliós teljesítéssel szemben 1985-ben 70,1 millió forint értékű mezőgazdasági terméket kell a szövetkezetnek felvásárolnia. A legnagyobb forgalmat teljesítő kiskereskedelmi ágazatnak — az évenkénti 6,4 százalékos fejlődési ütem közepette — 1985-ben 429,7 millió forintos árbevételt kell teljesítenie. A . ruházati ágazat fejlődési ütegét a tervciklus végéig 23 százalékban határozták meg. A vendéglátás 34 százalékos forgalomnövekedésének egészén belül is az előfizetéses, továbbá a gyermek- és diák- étkeztetés továbbfejlesztése kerül előtérbe az elkövetkező években. Az ágazatok már említett forgalomnövekedése teszi lehetővé, hogy a szövetkezet nyeresége a tervidőszak végéig 44 százalékkal emelkedjen, és 1985-ben közelítse meg a 17 millió forintot. Ezután az idei esztendő várható eredményeit elemezte. Elmondta, hogy a szövetkezet idei árbevétele minden bizonnyal megközelíti a félmilliárd forintot. Következik ez abból, hogy az idén 12 százalékkál értékesít, illetve vásárol fel több árut a szövetkezet, mint 1980-ban. Vagyis a kiskereskedelem az idén megközelítően 7,4, a vendéglátás 6 százalékkal ér el nagyobb árbevételt, mint tavaly; Ugyanakkor a felvásárlási ágazat várhatóan 70 százalékos árbevétel-növekedéssel zárja az 1981-es esztendőt. Ez az ágazat a tervezett 48 millió forintos árbevétellel szemben mintegy 80 millió forintos teljesítést produkál. Az ágazatok már említett eredményei mögött várhatóan 12,5 millió forintos nyereség képződik. Ez a múlt évinél 7,5, az idei tervezettnél 15,7 százalékkal magasabb. A Békés és Vidéke ÁFÉSZ küldöttei elismerően mondtak véleményt az idei esztendő sikeres erőfeszítéseiről. És ami különösen említést érdemel: a felszólalók nem támasztottak irreális elképzeléseket az igazgatóság iránt. Sokkal inkább arról szóltak, hogy a tervezett bolthálózat-fejlesztést miként segítik társadalmi munkával, illetve mit tesznek azért, hogy az új ABC- áruházakhoz, s a korszerűsítésre váró szaküzletekhez a tagság minél több forinttal járuljon hozzá célrészjegyjegyzés útján. Balkus Imre Felemelik a kőtelező gépjármű felelősségbiztosítás diját A január elsejével hatályba lépő pénzügyminiszteri rendelet értelmében az Állami Biztosító emeli a kötelező gépjármű- felelősség-biztosítás évi díját. A magánautó-tulajdonosok évi 960 forintot, *a közületi gépjárművek üzemben tartói és a külföldiek 3200 forintot, a motorkerékpárosok 150 forintot fizetnek évente. Azok a mozgássérültek, akik az egészségügyi miniszter rendelete alapján térítésmentes üzemanyag-utalványt kapnak, továbbra is mentesülnek a díj fizetése alól. A kártérítés rendszere továbbra is változatlan, ami azt jelenti, hogy a kötelező gépjármű felelősségbiztosítás a forgalmi engedély kiadásával egyidejűleg automatikusan életbe lép, s a kárt okozó helyett az Állami Biztosító fizeti a kártérítést. Nem változik a félévenkénti díjfizetés, s a díjigazoló lap használata. A befizetéseket ezentúl is a KPM vizsgabiztosai ellenőrzik a gépjárművek időszakos felülvizsgálata alkalmával. A késedelmi pótlék és a befizetés módja ugyancsak változatlan. Az OTP átutalási betétszámlával rendelkező ügyfeleknek nem kell külön kérniük az OTP-től az új díjak levonását, mert ebben az állami biztosító megállapodott az Országos Takarék- pénztárral. ...........................•■■■■■■■............. ! Tollhegyen Televíziónk karácsonyi műsorában sokan megnézhet- ; ték azt a poltikai krimit, amelynek cselekménye — egy • De Gaulle elleni merénylet szervezése — 1963-ban ját- J szódott, egy évvel Algéria függetlenségének elismerése ! után. A „sakál” az OAS megbízásából tört a tábornok■ elnök életére, mert De Gaulle — amint az „ultrák” ■ mondták „kiárusította” Algériát, a korábban francia ! megyének mondott észak-afrikai országot. A majd két évtized sirba vitte már a legendás tábor- i nokot, s az OAS sincs többé. De a kegyetlen algériai • háború emléke néha még beárnyékolja Franciaország és j a Földközi-tenger túlsó partján elterülő arab ország ; kapcsolatait. Nemrég Mitterrand algíri útja segített el■ oszlatni a politikai-társadalmi „felhők” egy részét, de • azért maradt néhány probléma. Például, hogy a Francia- ; országban dolgozó 800 000 algériait ne tekintsék alacso■ nyabb rendűnek, hogy az algériai földgázért méltányos • árat fizessenek, s hogy Algéria visszakaphassa elhurcolt • levéltári anyagát. Mert amikor távoztak a franciák, ma- ; gukkal vittek minden dokumentumot. A múlt héten • hosszú huzavona után kompromisszumos megállapodás ■ jött létre Párizs és Algír között a földgáz árát illetően. S Az Aix-En-Provence városában őrzött levéltári anyag ; azonban sok kompromittáló adatot tartalmazhat az • „ultrák” viselt dolgairól. Ha Franciaországban pihennek | azok a dokumentumok, az egykori OAS-tagok is nyugod- ; tabban alhatnak ... (p) A tatabányai Mikrolin Ktsz újfajta játékai: a modul építőszekrény három változata és a Volvo típusú kisautó. Az építőszekrényből 60 ezer készletet, a kisautóból 20 ezret szállítottak a közelmúltban (MTI-fotó — Tóth Gyula felvétele — KS) flmatörszínjátszás Területi bemutató — országos pályázatok A napokban kapták meg megyénk amatőrszín játszó csoportjai, irodalmi színpadai a Megyei Művelődési Központ felhívását. Hagyományosan felszabadulásunk évfordulóján, április 2. és 4. között rendezik meg a békéscsabai építők Munkácsy Mihály Művelődési Házában a békéscsabai színjátszónapokat, amelyen nemcsak a Békés megyei, hanem a szomszédos megyék együttesei is a közönség elé lépnek. Ekkor lesz az országos minősítés .is. Az amatőr együtteseknek január 20-ig kell visszaküldeniük a rendező Megyei Művelődési Központ címére a kitöltött jelentkezési lapokat. * * * A Népművelési Intézet két pályázatot is hirdet amatőrszínjátszó csoportoknak. Az egyik pályázat címe: Munkás élet — Munkásélet. Négy műfajban hirdetik meg, a munkásszínjátszás történeti hagyományainak feldolr gozása, tanulmányírás a színjátszás módszertani kérdéseiről, rendezői forgatókönyvírás és drámai szövegkönyvírás témáiban. A zsűri díjazza, a Népművelési Propaganda Iroda nyomtatásban megjelenteti a jeligésen 1982. május 5-ig az intézetbe beküldött pályázatokat. A másik országos pályázat címe: Iskolaszínház. Ebben elsősorban az arany és ezüst minősítésű felnőtt és iskolai csoportok részvételére számítanak. Pályázni lehet a magyar és a világirodalom iskolában kötelező vagy ajánlott műveinek bemutatóival az ezekből szerkesztett műsorokkal, keresztmetszetekkel. A zsűri három első,' négy második és öt harmadik díjat oszt ki. A részvételi szándékot 1982. március 31-ig kell jelezni a Népművelési Intézetnek (1251 Budapest, Corvin tér 8., báb- és színjátszó osztály). A forgatókönyveket június 15-ig lehet beküldeni. A bemutatókat és a zsűrizéseket október-november hónapban tartják. Az ünnepélyes eredményhirdetést 1983. áprilisában rendezik meg. Mindkét pályázatról részletes felvilágosítást tud adni az érdekődő együtteseknek a kiíró Népművelési Intézeten kívül a Békés megyei Művelődési Központ is. N. L. Kerítés kolbászból jóllakott ember szájában is összefut a nyál, különösen, ha színesben látja a televízió reklámját, a Csemege bolt kolbászhegyeit, a fehér-rózsaszín császárhúsokat, a felvágottak tömegét, az oldalasokat, és sonkákat, egyszóval mindazt az ínyencséget, amire még népi mondásaink is számosán akadnak: Több nap, mint kolbász. Kolbászból font kerítés. Üjább hirdetés, csokoládés, kókuszos, tejszínhabos csemege. Megint más hirdetés: szakácsok ajánlják versenymunkáikat, tűzön, zsírban, olajban, ser- cegve, pirulva, tálalva kínálják magukat a jobbnál- jobb falatok. Az a miénk, amit megeszünk. Iskolatej. Nem éppen „korszerű” a reklám, a tehenet vonszoló „gyöngyösbokrétás” parasztbácsi, de csurran, és nem cseppen a finom tej, van öröm az iskolában. Már, ahol van iskolatej. Reklám. Reklámok a tévében. És műsor is arról, hogyan főzőcskézzünk, de de okosan. Igen, kis hazánk tejjel- mézzel folyó Kánaán lett. Felépítettük a szocializmus országát, be is fontuk kolbászból lett kerítéssel, és tetejét is kiraktuk, cserép helyett sóderral. így élünk mi Pannóniában, miközben harcolunk az elhízás ellen ... Hogy a szocializmus nem jelent egyet a kolbászhegyekkel, azt persze csak akkor mondhatjuk ki, s csak úgy mondhattuk ki, ha hegynyi nem is, de elegendő már volt és van abból a kolbászból. A kolbász-szocializmus ideológiájával szembeszegülni bizony csak úgy lehetséges, hogy ha ebben a harcban —, mert egyfajta harc ez is ám, és korántsem nevetséges küzdelem —, lábunkat a bizton megtermelt javak szilárd alapzatán vethetjük meg. S, hogy ilyen alapról beszélhetünk ma és itt, ebben az országban, ahhoz évtizedes és következetes politika — társadalom és gazdaságpolitika — kellett. Tanulás önmagunk botlásaiból, mások tapasztalataiból, de még elleneink kaján kézdörzsölge- téseiből is. Semmilyen politikát, gazdaságpolitikát sem lehet jó kedvből, rossz kedvből, álomból és napi vágyakból, alapvető elvünk megkerülésével figyelmen kívül hagyásával csinálni. A kerítést lehet ugyan kolbászból fonni, de fonni kell, ami munka. A kolbászhoz hús kell, amit jószágként nevelni kell — ez is munka. A jószágnak takarmány kell, amit megtermelni kell: munka ... Nézem a televízió reklámját, amolyan bőségszarunak tűnik az egész. S voltaképpen ostobaság lenne is szégyellnünk azt, amink van, miután munkával hoztuk létre. Dehát egy reklámműsornak nem is feladata a húshegyek mögött az értékesítési gondokat is megmutogatni, a gyöngyöző borral teli pohárban minek visszatükröztetni a szőlőtermelés hazai gépesítettségének igen alacsony fokát és a tárolási, értékesítési gondokat. Pedig, ha jól belegondolunk, e téren is, és más téren is a gazdaságnak — és nemcsak az élelmiszergazdaságnak —, bőven van, volt és lesz gondja. Olyan is, ami rövid távon megoldható, olyan is, ami i|em. A televíziót nézve eszembe jut, hogy nem is olyan nagyon régen, szinte még tegnap, mert évtizede tán, hogy nálunk is gond volt a hússal, majd a cukorral. Gond, mert a háztáji gazdálkodást — nem okos szabályzókkal, hanem oktalan adópolitikával akarták összhangba hozni. Néhány — kettő, három — hízósertés, anyakoca után erős a progresszív adózás: nehogy a zsírosodó malachájjal arányosan zsírosodjon a termelő is. Ügy vélték egyesek, hogy ez ellentmondana elveinknek. Rövidesen húsgondjaink lettek, ismét és igazán bosszantotta volna a Magyar Televízió nézőjét, ha a mostanihoz hasonló reklámfilmekkel traktálták volna a sertéspörkölt helyett. Minek nekünk termelni cukorrépát? Vásároljunk külföldön cukrot, még behozva is olcsóba, mint megtermelve itthon. A döntés megszületett, közben a világpiacon megugrott a cukor ára — nem a mi döntésünk miatt! —, és máris gond volt a • hazai cukorellátással. Évekig tartott, mire újból megfelelő meny- nyiség termett és visszajött a mezőgazdasági dolgozók termelési kedve, helyreállt a szükségletek egyensúlya. még azt sem lehetne mondani, hogy valamiképpen nem megfontolt döntések voltak azok. Csak nem meggondoltak. Régen volt? Igen. De annyira azért nem, hogy saját akkori hibáinkból ne tudnánk akár még ma is tanulni. Mert ehhez a rugalmas piacgazdálkodáshoz a hibákkal nyíltan is szembenézni tudó politika vezetett el. Gyurkó Géza Fenyőfaiinnepség a Parlamentben Akárcsak az előző napon, szombaton is kétszer népesült be a Parlament kupolaterme: délelőtt a kisdobosok, délután az úttörők legjobbjai érkeztek fenyőfaünnepélyre. A vendégeket a Télapó — Hadics László, a Fővárosi Operettszínház művésze — üdvözölte. Ismét nagy sikert aratott a főműsor, melyet Marton László, a Vígszínház főrendezője irányított. Kijutott a tapsból Koncz Zsuzsának épp- ú'gy, mint Rodolfónak, a Rajkó zenekarnak, a Karsai pantomimcsoportnak és az Artistaiskola növendékeinek. Nagy volt a küzdelem a különböző vetélkedőkön: ki tud a legalacsonyabbra állított limbóléc alatt átcsúszni; ki táncolja legfürgébben a rock and rollt; ki tölti ki hibátlanul a „ KRESZ totószelvényét. A csaknem 15 méteres, villogó fényekkel, több kiló szaloncukorral, sok-sok dísszel ékesített karácsonyfa körül a két nap alatt csaknem 3000 gyerek élvezte a változatos, színes programokat. A kisdobosok, úttörők közül azok jutottak el a Parlamentbe, akikről némcsak a tanárok, az ifivezetők, de saját társaik is úgy vélekedtek: ők a legjobbak. Szombaton délután nem csak budapesti gyerekeket fogadott a Parlament: valamennyi megye és a gyermekvárosok is elküldték azt a tíz—tíz úttörőt, akik a tanulásban éppúgy élenjárnak, mint az úttörőmunkában. A fővárosban szerelik azt a harminc televíziós kamerát, amellyel a forgalom alakulását figyelik majd a Budapesti Rendőr-főkapitányság irányítóközpontjában. Az új berendezés segítségével az esetleges torlódásokat, dugókat a közlekedési lámpák programjának változtatásával próbálják csökkenteni. A képen: a Híradástechnikai Szövetkezet szerelői felerősítik és beállítják a tv-kamerákat a Kálvin téren (MTI-fotó: E. Várkonyi Péter felvétele — KS)
