Békés Megyei Népújság, 1981. december (36. évfolyam, 281-305. szám)
1981-12-24 / 301. szám
o 1981. december 24., csütörtök NÉPÚJSÁG SPORT SPORT SPORT Az év felnőtt sportolói A magyar sportújságírók 1958-tól választják meg az év legjobb magyar sportoló- ' it. Az idén 24. alkalommal került sor a Szavazásra, a nőknél, a férfiaknál és csapatban egyaránt új győztest avatnak. A szavazás eredményeként 1981. legjobb magyar női sportolója a kajakozó Ra- kusz Éva (Olefin), a legjobb férfisportoló Wladár Sándor úszó (Ü. Dózsa), míg csapatban a kardválogatott az első. A nőknél Rakusz Éva a 16. győztes, az első Körmö- czi Zsuzsa teniszező volt. A nőknél az evezős Pap Jenő- né — és az úszó Gyarmati Andrea vezet az összesítésben, 1959^ben, 1960-ban, 1961-ben, illetve 1970-ben, 1971-ben és 1972-ben kiérdemelt 3—3 győzelmükkel. Rakusz Évát 26-an jelölték az első helyre, s biztosan előzte meg az ifjú, mindössze 15 esztendős teniszező reménységet, Temesvári Andreát. A férfiaknál Pólyák Imre kapta az első díjat 1958-ban, Wladár Sándor a 17. győztes. Visszavonulásával megszakadt a tornász Magyar Zoltán sorozata, három alkalommal (1974., 1978. és 1980.) volt az év legjobb férfisportolója. Rajta kívül csak az öttusázó Balczó András (1966., 1969. és 1972.) rendelkezik 3 első helyezéssel. Wladár Sándort 30-an jelölték az első helyre, győzelmét a birkózó Tóth István nem veszélyeztette. Csapatban a kardválogatottat helyezték az újságírók az első helyre, a vb-döntőbe került labdarúgó-válogatott elé. Párbajtőrben már négyszer volt a válogatott az év legjobb csapata, de meglepő, hogy a kardvívók ezt a címet most érdemelték ki először, 1973. és 1978. évi második helyük után. A rekorder a csapatoknál a vízilabdaválogatott az 1958. és 1977. közötti 7 győzelemmel, s mindössze eggyel maradnak el tőlük az öttusázók. 1958-tól 16 sportág jutott a női, a férfi- és a csapatverseny összesen 72 első helyéhez az alábbi megoszlás szerint: vívás öttusa atlétika vízilabda úszás birkózás evezés kajak-kenu torna asztalit. kézilabda korcsolya labdarúgás sakk súlyemelés tenisz összesen: női ffi. csap. ossz. 5 3 5 135 7 12 7 3107 7 4 2655 55 1 2333 11 21 11 11 11 1I1 11 24 24 24 72 1981. legjobb női sportolója: Rakusz Éva kajakozó (Olefin) 177 pont (26 első hely), 2. Temesvári Andrea teniszező (Bp. Spartacus) 109 pont (15), 3. Fórián Éva (Bp. Honvéd) sportlövő, 77 pont (9). Szavazatot kapott még — többek között — Polgár Zsuzsa sakkozó (MTK-VM), Orosz Irén atléta (Ü. Dózsa), Petronicsné Verőczi Zsuzsa sakkozó (Vasútépítő Törekvés). 1981. legjobb férfisportolója: Wladár Sándor úszó (Ü. Dózsa) 198 pont (30), 2. Tóth István birkózó (Ganz-MÁV- AG) 91 pont (10), 3. (holtversenyben) Székely Zoltán vívó (Ü. Dózsa) 72 pont (8) és Vaskút! István (Bp. Honvéd) 72 pont (8). Versenyben volt még Klam- pár Tibor asztaliteniszező (Bp. Spartacus), Gedővári Imre kard vívó (Ű. Dózsa), Guczoghy György tornász (Bp. Honvéd) és Mészáros Ferenc labdarúgó (Sporting Lisszabon). 1981. év legjobb csapata: kardválogatott 175 pont (24), 2. labdarúgó-válogatott 136 pont (21), 3. fogathajtó-válogatott 57 pont (8). Szavazatot kapott még- az öttusa-, a férfi asztalitenisz-, a női röplabda és a vízilabda-válogatott, valamint a Vasas női kézilabdacsapata. Az év ifjúsági sportolói \ A Magyar Televízió sportosztálya a szövetségek javaslatai alapján az OTSH- val egyetértésben az idén huszonegyedszer ítélte oda az Év Ifjúsági Sportolója címet a legjobb fiatal versenyzőknek. A győzteseknek és a helyezetteknek, valamint edzőiknek a díjakat a MUOSZ, az OTSH és a Magyar Televízió • szervezésében a január 31-i tévéműsorban adják át. Az év ifjúsági sportolója a lányoknál: Temesvári Andrea (Bp. Spartacus). A kiváló teniszező az idén junior Európa-bajnokságot, ifjúsági Európa-bajnokságot és felnőtt rhagyar bajnokságot nyert többek között. Edzője édesapja, Temesvári Ottó. A Vörösmarty Gimnázium magántanulója. 2. Orosz Andrea úszó, a Bp. Spartacus versenyzője. A 100 méteres gyorsúszásban 58.40 mp-cei IBV- és országos felnőttcsúcsot úszott. Ötszörös IBV-győztes, 400 méteren is országos csúcstartó 4:22.23 perccel. Edzője Kiss László. 3. Bolvári Katalin asztaliteniszező és Polgár Anna kajakozó. Bolvári Katalin serdülő Európa-bajnok csapatban és bronzérmes egyéniben.- Első osztályú versenyző, második helyezett az ifjúsági ranglistán. Kitűnő tanuló. A Tolnai Vörös Lobogó SE versenyzője, edzője Sáth Sándor. Polgár Anna IBV-győztes, az ifjúsági EB harmadik helyezettje, felnőtt magyar bajnok, az FTC versenyzője. Edzője Kluka József. A budapesti Petőfi Gimnázium tanulója. Az év ifjúsági versenyzője a fiúknál: Wladár Sándor. Wladár az idén is folytatta sikersorozatát, Európa-bajnokságot nyert a 100 és a 200 méteres hátúszásban. Edzője: Széchy Tamás. Egyesülete az Ü. Dózsa. A II. Rákóczi Ferenc Gimnázium tanulója. 2. Bereczki József atléta és Hlavati András súlyemelő. Bereczki 800 méteres síkfutásban ifjúsági Európa-bajnok, 1:46.17 perces csúccsal. Felnőttválogatott. A Miskolci VSC versenyzője, MÁV- műszerész, edzője Schweick- hardt Gyula. Hlavati a Bp. Honvéd versenyzője, az ifjúsági EB-n, vb-n szakításbán második helyezést ért el. Edzői: Horváth József és Ambrus László. 3. Spránitz Gábor sportlövő. A kisöbű sportpuska 60 lövéses fekvő versenyszámában ifjúsági Európa-bajnok, 598 körös teljesítménnyel. Az Ü. Dózsa versenyzője, edzője Sándor Zoltán. Átadták a Budapest sportcsarnokot Tegnap, a beruházó Fővárosi Tanács nevében Szépvölgyi Zoltán tanácselnök átvette a kivitelezőktől a Budapest -sportcsarnokot és átadta az üzemeltető Országos Testnevelési és Sport- hivatal elnökének, Buda István államtitkárnak. / A Budapest-sportcsarnok a tervezett költségkereten belül, határidőre készült el. Az impozáns létesítmény tizenhét sportágban nagyszabású versenyekre, kulturális, szórakoztató rendezvények, társadalmi, illetve politikai tömeggyűlések megtartására egyaránt alkalmas. Építése 1978 elején kezdődött. Terveit a leningrádi tervező iroda által kidolgozott elképzelések alapján a Középülettervező Vállalat készítette. A kivitelezést a 31. számú Állami Építőipari Vállalat több mint 40 vállalat közreműködésével végezte. A sportcsarnok építését a fővárosi üzemek és szövetkezetek több millió forinttal; a KISZ építőtáborainak tagjai, a vállalatok, intézmények dolgozói, a honvédség katonái, sportolók A TERVEZŐ A gyönyörű létesítménynek Békés megyei vonatkozása is van. Tervezője a sarkaűi születésű, 1942- ben, Gyulán érettségizett Kiss István, aki ifjúsági Európa-bajnokságot nyert távolugíásban, sokszoros országos bajnok. tízpró- bázó, egykori válogatott atléta. Testnevelő tanár és Ybl-dijas építész. és a budapesti lakók mintegy 100 ezer óra társadalmi múnkával segítették. A sportcsarnokot a főváros lakossága számára várhatóan 1982. február első felében nyitják meg. Csoportelsők a csabaiak V; Kézilabda Bcs. Előre Sp.—Bp, Spartacus 25—24 (13—12). Kézilabda, MNK, női, Mezőtúr, 200 néző. V: Papp, Kliment. Békéscsaba: Bjelik — Oláh II. í, Rácz É. 2, Tobakné 1, JAKAB 6 1, CSULIKNÉ 10/5, Kisuczki 1. Csere: RÁCZ GY. (kapus), Nagy 3, Varga 1, Oláh I., Juhász-Nagy. Edző: Szabó Károly. Bp. Sp.: Acsbog — Gál- hidiné 1, OSZVALD 6/4, Tusjak 2, Czeglédi 4, Elekes, NYÁRI 11/1. Csere: Urszulyné (kapus). Erdős. Edző: Szabó Károly. Heves iramban kezdődött a mérkőzés, és ez szoros eredményalakulás mellett csaknem végig jellemezte az első félidőt. Később sem csökkent az iram; atcsabaiaknak az elődöntő csoportelsősége, a fővárosiad számára a továbbjutás jelentett tétet. Váltott vezetés után a hajrá a jobb erőben levő liláké volt, a 26. percben 25—22-re vezettek, s a végén csak arra ügyeltek, hogy megmaradjon az elsőség, ami az egygólos győzelemmel sikerült is. n játékoskijáró ™elluetti * ■■ ■■ * dombon állt vasárnaponként, fényestiszta, meggypiros cipőben, drapp pantallóban. Tekintete követte a labdát, amelybe már esztendőnél is régebben rúghatott bele „hivatalosan”. „Vasárnap már játszik!” A következő hazai meccsen a pénztáros csaknem kifogyott a jegyekből. De nem, mégsem. Aztán csak eljött a nap, újra a gyepen, 8-asban. „Semmit sem változott a kicsi” — tudatta egy hang a lelátón, amint az ellenfélből csúfot űző labda hajszálpontosan landolt a kiugró társ előtt. Nála, ott bent a jó mozdulatot szájszéli mosoly nyugtázta, a rossz passzot a csalhatatlan elégedetlenséget jelző hajsimítás követte. Valóban? Tényleg nem változott Kocsis Lajos? Kék felirat az ajtón, a házigazda kék melegítőben fogad, már semmi sem emlékeztet az egykori klubra. A félig berendezett, nagyobbik szobában a mindjárt kétéves Kriszti felfedezi a vendég táskáján a futballcím- két, s azon nyomban vonszolja is a hatodikos Lalit focizni a másik szobába. A Tv-híradóban éppen a sport megy, a spanyol—belga meccs összefoglalója Valenciából. Akár indítógomb is lehetne a beszélgetéshez. Hogy érzed Lajos? — Jól, most már egyre jobban. A higgadt válasz mögött az évek teremtette bölcsesség látszik megbújni. Elő- ráncigálni a múltat, immár talán fölösleges. Látszik, a helyén van már minden fegyelmi, eltiltás, a kényszer- pihenő, nem hiányzik az „elveszett” igazolás. Egy rövidnek induló, de aztán bővítettre sikerülő mondatot jegyezget a krónikás sebesen: — Nem, dehogy akarom azt mondani, én voltam a makulátlan. Persze hogy sok marhaságot csináljam, de Középpályán, mint apu megbűnhődtem, az biztos! Gondolkozhattam a Lehelpiacon reggeltől estig. Még jó, hogy kaptam munkát egyáltalán. Kis- meg nagycsapat is keresett, az egyik felajánlotta, játszanom sem kell, ott náluk nyugodtan edzhetek. Azt hitték elment az eszem, mert azt mondtam: csak egyet akarok, hagyjanak békén! Ügy hidd el, ahogy most mondom: a padlón voltam teljesen. Nincs benne semmi talányos, hogy jó idő elteltével Gyű-. Ián kötöttem ki. Vidék, mesz- sze a csalóka fénytől. Azért jöttem ide, mert talán jókor kerestek. Nem túl hamar, és nem tűi későn. Örökké hálás lehetek az itteni vezetőknek. Szívesebben beszélne ———— a marói, mégis abban maradunk, elevenítsük fel a szebb korszakot is, elvégre először van születőben Kocsis-cikk, itt nálunk. — Király Józsi bácsi fedezett fel a Móravárosi Kinizsiben, de hamar a Vas. utasban találtam magam, aztán, még ifiválogatottságom közben Tarjánba vezetett az út, Grosics hívott az épp NB I-be jutott Bányászba. Ment a foci, de mindig a kiesés volt a fő ellenfelünk. Csábított Bozsik József ajánlata, nagycsapatba kerülni, mint a Honvéd, mégis az az igazi. A honi futballtörténet ak- ■ kor sorjázó esztendeiben kijutott kudarcból (néha sikerből is) válogatottunknak. Isten őri2z a karácsonyfa mellé készülő riportban Marseille, Szófia ' vagy a svédek elleni 3—3 emlékét idézni, istencsapás az nálunk hétköznapokon is. Mégis akad egy játékos, akit még ebben a korszakban is csak a legnagyobbak között emlegetnek. Hát nem furcsa? Ugye, nagyon tudhatott focizni?! Hogy is volt a Prá- . terben az a gól, a magyar válogatott 471. találkozóján, 1972. október 15-én? Igen, amikor a híres sívilágbajnok, nemkülönben remek labdarúgó, így kiáltott fel a nézőtéren: „Lehet, hogy nem jól látok?” A szenzációs Kocsis-alakítás diktálta Kari Schrantz szavait. — Még most is Rudi bácsi hangja cseng a fülembe: „Hova viszi? Hova viszi? Mit akar egyedül, miért nem adja már le?" — én meg csak vittem, vittem a labdát. Dunai beindult, de Horváth bevette a lövőcselemet, és amikor a bal lécről bepattant a labda a hálóba, már tudtam, hogy Rudi bácsi sem fog annyira haragudni, mint az előbb. Kevés nemzetejv közötti meccs volt ama bizonyos 33 között, amelyeken válogatottunk egyik karmestereként ne ragadtatta volna tapsra a szurkolókat, függetlenül az eredménytől. Kis ideig egyedül kutatunk az emlékek között, mert elnézést kér, eljött a lefekvés ideje. Kriszti elégedetten nevetgél, és rúg- kapál aprókat, amint apu tisztába teszi, és megmutatja a tejcsisüveget. jelezve, hogy mindjárt itt lesz a vacsora is. Lali, a nagyfiú, dfsöz2kb“ ten elrejti az úszószemüveget, mert szeret ugyan úszni. meg büszke a városi úttörőolimpián asztaliteniszben nyert bronzérmére is, de a foci az más. „Középpályás vagyok, úgy mint apa. Jó kis csapatunk van a hármasban, 12—0-ás gólkülönbséggel vezetünk a városi kispályás bajnokságban. Főleg szabadrúgásokat szeretek rúgni, abból már lőttem pár gólt.” Végszóra toppan be újra Lajos, s . a szabadrúgásról eszébe is jut a mindmáig legemlékezetesebb dicséret, Athétból. Panatinaikosz— Honvéd edzőméccs, 3—1-re nyertek a mieink. — A kis történet másodkézből való, a banketten hallottam, szavahihető fültanúktól. Szabadrúgáshoz készültünk, felállt a sorfal, valószínű rosszul, mert Puskás Ferenc dohogott a kispadon, valahogy emígyen: lyukas a sorfal, ott van egy rés, ez a gyerek ott fogja berúgni, fogadom.” Berúgtam, kissé jobbról a rövid sarokba, a felső léc mellé, ahová a legjobban szeretem. Mit mondjak, ízlett a vacsora a banketten. — Ez az elismerés azonban nem jelentett egymillió dolláros szerződésajánlatot, mint 1975-ben a Kanári-szigeteken a polgármesteré. — Ekkora összegre sokaknak nyilván melege lett volna egy pillanatra, de számomra nem okozott álmatlan éjszakát a mesés pénz közelsége. Meg sem fordult a fejemben, hogy kint maradjak. Nézd csak —- bök mutatóujjával előre —, ott a tv tetején azt a rádiós magnót, azt hoztam a Kanári-szigetekről a tornagyőzelem emléke mellé. — Azt beszélik, a napokban a békéscsabai vezetők kopogtattak, a legjobban értesültek úgy tudták, ha nem marad el a kispesti idényzáró, újra az NB I-ben játszik egykori csapta ellen. — Volt róla szó, már nem téma. Egyenes ajánlat volt, rövid gondolkodási időt kértem. Maradok. Annyi mindenről lehetne még beszélnünk, s úgy elszaladt az idő. Csendesen nyílik az ajtó, halkan fordul a kulcs a zárban, vége a délutános műszaknak az- Ibolyában. Kati asszony érkezik. Rendben vannak-e a gyerekek? — kérdezi, s az igen után forog még sokáig a szó. Arról, hogy ma sem szívderítő, ha az edző cserét mutat a 85. percben, ráadásul, amikor ment is a zsuga, aztán arról, hogy jó lenne, ha bent lenne a csapat az ötben, s hogy mi mindent másképpen csinálna az ember, ha újra kezdhetné, mert az ember tudjon fogszorítva is alkalmazkodni, meg arról is, hogy bizony telik az idő, kopik a gyorsaság, az élvonalban méterekről csúsznak be a védők, szóval kopik a reflex. Nem jut idő mindig elrántani a lábat, olykor célt téveszt az átadás, de talán marad még mit átadni a. fiataloknak. Igen, majd Szegeden, ahol hármast adott a testnevelő tornából, és máig nem „hall” jól a megtépett fülére, mert engedély nélkül játszott az 'ifiválogatottban. hány óra van, csak meg ne tudja az edző, hogy Kocsiséknál még ilyenkor ég a villany. Fábián István Úristen, BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG Az MSZMP Békés megyei Bizottsága és a Békés megyei Tanács lapja. Főszerkesztő: Enyedi G. Sándor. Főszerkesztő-helyettes: Seleszt Ferenc. Szerkesztőség: Békéscsaba. Pf.: 111. Munkácsy u. 4. sz., 5601. Tel.: 12-196, 12-035, főszerkesztő: 11-021. Kiadja a Békés megyei Lapkiadó vállalat, Békéscsaba. Pf.: 111. Munkácsy u. 4. sz., 5601. Telefon: 11-051. Felelős kiadó: dr. Árpás! Zoltán. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a hírlapkézbesítő postahivataloknál és a kézbesitőknél. Előfizetési díj: egy hónapra 34 Ft, egy évre 400 Ft. Kner Nyomda Dürer üzeme, Bcs., Szerdahelyi u- 2 A, 5600. Vezérigazgató: Háromszéki Pál. INDEX: 25054 ISSN 0133—0055 Kéziratokat, képeket nem Srzttnk meg és nem küldünk vissza.