Békés Megyei Népújság, 1981. december (36. évfolyam, 281-305. szám)
1981-12-28 / 302. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS fl MEGYEI TANÁCS LAPJA; 1981. DECEMBER 28., HÉTFŐ Ára: 1,40 forint XXXVI. ÉVFOLYAM, 302. SZÁM Békéscsabán Helyére kerültek a kétezredik „Pécsi típusú” panelos lakás elemei Fotó: Uhrin László A Hungaroncktár budafoki üzeme Európa legkorszerűbb mézfeldolgozó létesítménye. Évente — a negyvenöt—ötvenezer kistermelőtől felvásárolt — ezerötszáz—ezerhatszáz vagon mézet dolgozza fel. A magyar méz szinte a világ minden országába eljut huszonöt, illetve háromszáz kilogrammos exportcsomagolásban. Karácsony előtt új termékkel, a korsóba töltött vegyes virágmézzel jelentkeztek a hazai piacokon. A képen: két és fél, hárommillió mackós méz készül évente (MTI-fotó — KS) Átadás előtt az új metrószakasz Lehet, hogy másnak nem nagy ügy, de nekünk azért mégis csak jubileum. AZ ESEMENY 1981. december 23. A Békés megyei Állami Építőipari Vállalat 3. számú Főépítés-vezetőségének panelszerelői az év utolsó munkanapján helyezték el a kétezredik „Pécsi típusú” panelos lakás elemeit Békéscsabán, a Lencsési úti lakótelepen. Az új tervcsalád bevezetése óta eltelt öt év alatt a munkában végig aktívan részt vevő gyártó- és szerelőbrigádok tágjai jubileumi megemlékezés keretében zárták az évet. A legjobbakat megjutalmazták. A MÜLT 1975. A már hat éve gyártó békéscsabai poligonüzem sablonparkja elavult, korszerűbb elrendezésű lakásokra, esztétikusabb épületekre van szükség: döntés születik tehát a rekonstrukcióra. A beruházás megvalósítása közben a régi típus szerelése zavartalanul folyik. 1976. október 11., dokumentum a gyártási naplóban, illetve a korabeli vállalati újságban : „ ... a tervezők és a megyei tanács képviselői jelenlétében ünnepélyes formában került sor az első födémelem bebetonozására a panelüzemben. Az elembe kerülő alapokmányt a jelenlevők kézjegyükkel látták el. A rekonstrukció befejeződött.” 1977. február 28. Részlet az építési naplóból. „A mai napon megkezdődött az első „Pécsi típusú” ötszintes, panelos lakóépület szerelése (Békéscsaba', Kisszik u., 120 lakás).” Még ebben az évben fölépül az első csabai tízszintes panelház a Bartók Béla úton. 1978. A gyártóüzém és a szerelés kapacitása a tervezett 400 lakás/év fölé emelkedik. 1979. Megépül az 1000. lakás, Békéscsaba, Gyula és Orosháza is megismeri az új típust. 1980. Tovább bővül a teljesítőképesség : ez évben újabb rekordként már több mint 450 lakás -gyártása-sze- relése történik meg. A JELEN 1981. Év eleji célkitűzés: el kell. érnünk 2000-ig. Félévkor még biztosnak látszik, de nyáron kisebb lemaradás mutatkozik (a szerelőket Budapestre szólítja a kötelesség). Nincs más hátra: a negyedik negyedévben kell pótolni a lemaradást. Rövidebb munkaidő, roszszabb időjárás mellett, erős október, túlórákkal téli november, végül hajrá decemberben! Így történt. Sikerült! Mellesleg a főépítés- vezetőség is teljesítette több mint 200 milliós éves tervét. Lehet, hogy másnak nem nagy ügy... A JÖVŐ 1982. Cél: 500 lakás, majd újabb rekonstrukció, újabb évek, újabb rekordok. Sok lakás kell! Ilyen egyszerű dolog ez! Mácsai Sándor főépítésvezető az obi— ENSZ-társaság állásfoglalása Az Országos Béketanács és a Magyar ENSZ Társaság teljes mértékben egyetért az ENSZ Biztonsági Tanácsának azzal az egyhangú döntésével, amely semmisnek és érvénytelennek nyilvánítjá az izraeli törvényhozás határozatát a Szíriához tartozó Golan-fennsík bekebelezéséről. Izrael e lépése nem más, mint az erőszakos terület- szerzés megengedhetetlen és a nemzetközi jog alapvető normáit megcsúfoló formája — hangoztatja a két testület vasárnap közzétett közös nyilatkozata. A Golan-fennsík annektá- lása ugyanakkor súlyos csapást mér azokra az immár évek óta folyó törekvésekre, amelyek a különmegállapo- dásokat elutasítva a közel- keleti kérdés teljes és méltányos rendezését szolgálják. Izrael döntésének elfogadása egyenlő lenne azzal, hogy a nemzetközi életben az érvényben levő és mindenkire kötelező normák helyett a puszta erőszak érvényesülne. Az Országos Béketanács és a Magyar ENSZ Társaság ezért — a Biztonsági Tanács döntésének szellemében — követeli, hogy Izrael vonja vissza a szíriai Golan-fennsík bekebelezéséről hozott döntést. Amennyiben erre nem kerül sor, támogatunk a világszervezetben minden olyan kezdeményezést, amely megfelelő szankciók foganatosítását célozza Izraellel szemben. Ezúttal is kifejezésre juttatjuk szolidaritásunkat Szíriával és az izraeli agresszió ellen küzdő valamennyi arab néppel. Támogatjuk a függetlenségükért folyó igazságos, imperialistaellenes küzdelmeket — hangzik a nyilatkozat. Az év utolsó napján üzemkezdettől a szerelvények már szállítják az utasokat a Deák tér és Élmunkás tér között, miután december 30-án átadják az építők az üzemeltetőknek a metró észak—déli vonalának új szakaszát — közölte Nagy Rudolf, a Fővárosi Tanács közlekedési főigazgatóságának vezetője tegnap a városházán tartott sajtótájékoztatón. A II B jelzésű szakasz hossza 2,4 kilométer, üzembe helyezésével 25,6 kilométerre növekszik a fővárosi metróhálózat kiterjedése. A három új állomást összekötő vonalrész tehát nem tartozik a leghosszabbak közé, jelentősége azonban annál nagyobb, mert — miként Nagy Rudolf kiemelte -y így az észak—déli vonal két ponton metszi Budapest egyik legfontosabb útját, a Nagykörutat. A Deák tér és Kispest között eddig naponta mintegy 400 ezi- ren utaztak, ezután várhatóan 750 ezren szállnak metróra a meghosszabbított szakaszon; s így — a másik két földalatti vasúttal együtt — több mint egymillióan választják ezt a tömegközlekedési eszközt úticéljuk eléréséhez. A 4,1 milliárd forint költségű beruházás megvalósítása során a Deák térről a Csa- nády utcáig mélyvezetésű, pajzsos-alagútépítő módszerrel készült a pálya, ettől északra pedig a felszínről, nyitott résfalas technológiával dolgoztak az építők, a Marx tértől fokozatosan emelkedve a felszín közelébe. Az Arany János utcai mélyállomásról három mozgólépcső vezet a Bajcsy-Zsi- linszky út és az Arany János utca kereszteződésénél levő felszíni csarnokba. A Nyugati pályaudvari állomás alagútjai a várható nagy forgalom miatt az átlagosnál szélesebbek, s a mélyből két kijáraton át lehet majd a felszínre jutni. Egyelőre csak a Marx tér alatti aluljárócsarnokba csatlakozó négy mozgólépcsőt indítják meg; a Katona József utcai aluljáróhoz — s innen a vasúthoz — kapcsolódó másik kijáratot a jövő év közepén helyezik üzembe. Az Élmunkás téri állomás a kéreg alatt van, s az utasok lépcsőkön át juthatnak a csarnok galériájára, ahonnan a Victor Hugo utca és a Bulcsú utca felé vezet egy-egy gyalogos aluljáró. A téren egyébként a Csanády utcával párhuzamosan egy harmadik aluljáró is épült. Az Élmunkás térről indulnak vissza a szerelvények Kispest-Kőbánya felé, egészen 1984. őszéig, amikor a tervek szerint átadják az Ár- pád-hídig tovább épülő metrószakaszt. Számos, az új szakaszhoz kapcsolódó munkálatot csak az átadást követően lehet elvégezni, így mindenütt hátra van még az alaposan „feldúlt” munkaterületek tereprendezése, a parkosítás, valamint a Nyugati pályaudvari mélyállomás északi kijártának elkészülte és a Váci út érintett szakaszának átépítése kétszer három forgalmi sávos útvonallá. Emellett tovább folytatódnak az e területen elkezdődött egyéb beruházási programok is, így a Marx téri Skála Áruház az ahhoz kapcsolódó átjárókkal, teraszokkal együtt várhatóan 1982—83-ban készül el. A Marx tér egyébként ugyancsak' 1982. közepéig nyeri el végleges képét, ekkorra fejeződik be a pályaudvart és a metrót ösz- szekötő aluljárórendszer, továbbá a felszíni autóbuszvégállomás építése. Gyanús, ha olcsó? „Ilyet én még nem hallottam!” —"fogad feltaláló ismerősöm. Csodálkozom, hogy ő csodálkozik, hisz amíg szellemi termékei szabadalommal védettek, majd gyártmányok lettek, volt ideje megedződni, és leszokni a csodálkozásról. A mostani csodálkozást az váltotta ki a feltalálóból, hogy felkereste őt a kutató- intézet tudományos munkatársa, aki két, azonos funkcióra való terméket hasonlít- gatott össze. Az egyiket külföldön, a másikat itthon gyártják. S minthogy az utóbbi a feltalálóé, ezért hozzá jött felvilágosítást kérni. No, nem a műszaki paraméterek érdeklik, mondotta, azok benne vannak a katalógusban. Egy dolog viszont nem világos előtte. Hogy lehet az, hogy a műszakilag szinte azonos értékű magyar termék csak fele annyiba kerül, mint a kemény valutáért vásárolt import? Mindezt úgy kérdezte a tudományos kutató, hogy érezni lehetett: az ára lealacsonyítja, de legalábbis gyanússá teszi a hazai eszközt. „Már az is baj, ha valami olcsó?”... fakadt ki a feltaláló, majd elmagyarázta, hogy miként lehet ennyiből is kihozni a szóban forgó terméket. Mivel az utolsó csavar is idehaza készül, így semmiféle vám, illeték és kereskedői árrés nem terheli. A vidéki kis szövetkezet — amely vállalkozott a termék gyártására — elegendőnek tartja a 15 százalékos hasznot, pedig ha kétszer annyit kérne, még mindig olcsónak számítana a portéka. A szövetkezetben nincsenek funkcionális osztályok, vezetőkkel, beosztottakkal, titkárnőkkel. Kétszemélyes a gazdasági részleg, egy szakember végzi a rendészet pedig: egy nyugdíjas portás. Vagyis: alacsony a rezsi, gyis: alacsony a rezsi. A szövetkezet szakmunkásgárdája viszont univerzális. Ha kell, esztergapad, máskor présgép mellett állnak, - de jól forgatják a hegesztőpisztolyt is; tétlenül soha nem ácsorognak. (Ez azért is elképzelhetetlen, mert brigádteljesítmény alapján csak az elvégzett munkáért kapnak bért!) Ha a megrendelő helyszíni bemutatót vagy betanítást kér, valamelyik gyártó brigád felkerekedik, ők ismerik legjobban az egy műhelyben készülő terméket. Persze, valamennyi alkatrészt nem egyedül ez a szövetkezet gyárt: hagyománya van a környékbeli szövetkezetek kooperációjának. Egy-egy speciális gépet, technológiát nem vesznek meg valameny- nyien. Viszont, ha szükség van rá, tudják, hogy kihez forduljanak. Végül a szövetkezet és a felhasználó közé nem ékelődik be — költségeivel és az árréssel — kereskedelmi vállalat. Az azonos profilú szövetkezetek közös műszaki irodája végzi a kereskedelmi munkát — ide értve a marketing tevékenységet és a vevő által kért felhasználási tervezést is. „A sok kicsi megtakarítás pedig sokra megy” — fejezte be az okfejtést a feltaláló. Nem tudni, hogy a tudományos kutató milyen tapasztalattal távozott, de feltehetően legközelebb nem keveri gyanúba azt, aki jó minőségű árut ad — olcsó áron. A költségek szűkítése, a termelékenység növelése alapvető célja minden termelőegységnek. Hogy erre könnyebben mozdulnak a kisvállalatok és -szövetkezetek? Igaz, de a nagyobbak se mentséget keressenek, inkább figyeljék, hogy ezt mások hogy csinálják. Németh K. Géza Az ideiglenesen letakart mozgólépcsőkről leszedik a fóliát (MTI-fotó — Tóth Gyula felvétele — KS) Folyamatban a 2000. lakás panelszerelése
