Békés Megyei Népújság, 1981. december (36. évfolyam, 281-305. szám)

1981-12-24 / 301. szám

NÉPÚJSÁG 1981. december 24., csütörtök o Huszonöt év —1,3 millió méter fúrás Jubilál az alföldi szénhidrogén-kutatás Gra ham-kenyér, Cuki-Sári, Farmer-Kolbász Hetvenkét új termék az élelmiszeriparban Ez az esztendő jubileumi éve volt az alföldi olajkuta­tásnak: szeptember 11-én volt 25 éve. hogy újra kezd­ték a kutak fúrását. Maga az olajkutatás jóval régebbi múltra tekint vissza, még a háború előtt a Magyar—Né­met Ásványolaj Társaság, vagyis a MANÁT kezdte. Tevékenységük nem hozott túl nagy sikert, fúrtak né­hány meddőt, egy kútjuk ki­gyulladt, és a hatodik fúrás után megjöttek a felszabadí­tó szovjet csapatok, és ezzel véget is ért a MANÁT, és egy időre az alföldi olajku­tatás története. Néhány éves szünet után, az Ötvenes évek elején újra megindult a szénhidrogén-ku­tatás. Lefúrták a Tótkom­lós—7-es kutat, telibe talál­tak egy nagy nyomású ré­teget, aminek hatalmas ki­törés, és az egész berendezés elsüllyedése lett a következ­ménye. A 8-as fúrás meddő lett, és ez. no meg az akkori gazdaságpolitika azt okozta, hogy abbahagyták az egé­szet. Ezeket a fúrásokat már a MASZOVOL, majd ké­sőbb a MATOLAJ nevű magyar—szovjet részvény- társaság végezte, ők később áthelyezték a kutatások súly­pontját Hajdú-Bihar megyé­re, Mezőkeresztes környéké­re. Ez a terület nem váltot­ta be a reményeket, így jó időre abbahagyták az egé­szet. Ezután jött 1956. szeptem­ber 11., az alföldi szénhidro­gén-kutatás újrakezdése. Ez már teljesen hazai vállalko­zás volt, a részvénytársasá­gok megszűntek, a kutatás állami jog lett. Tótkomlósra települt az első berendezés, ott fúrták a 9-es számú ku­tat. Az úrjakezdők megér­demlik, hogy lejegyezzük a nevüket: Götz Tibor volt az, üzemvezető, Vadász György a főgeológus és Újvári Béla a főfúrómester. Munkájukat siker koronázta, komoly földgázleletre bukkantak. Most már nem volt megál­lás, egyik kutat a másik után mélyítették. Puszta- földvár térségében is meg­indult a munka 1958-ban, és már az első kút gáz adott. Utána még hetet mélyítet­tek, és végre a kilencedik olajat adott.' Battonyán is 1958-ban indult a munka, itt általában vegyesen jött az olaj és a gáz. Visszagondolva azokra az időkre, nyugodtan mondhat­juk, hogy hősies munka folyt akkortájt. A mainál jóval kezdetlegesebb eszközökkel birkóztak meg a hóval, fagy- gyal, sárral, és persze a föld alatti erőkkel. Ha a teher­autón már egy fabodega volt, akkor kényelmesnek nevez­ték a munkásszállítást, a fú­róberendezéseket pedig gőz­gép hajtotta, ennek a ka­zánját előbb pakurával, majd ahol földgázt találtak, .ott azzal fűtöttek. És mindehhez ráadásul munka közben kellett meg­szerezni a tapasztalatokat, egy olyan geológiai környe­zet kutatásához, mely szinte egyedülálló a világon. Elfo­gadott mérce a világon min­denütt, hogy a kút hőmér­séklete 33 méterenként nő egy fokot. Itt az Alföldön 14 méterenként változik eny- nyit a hőmérséklet. A réteg­nyomást akkor tekintik nor­málisnak, ha egyensúlyt tart a mélységnek megfelelő magasságú vízoszloppal. Ezen a konyákén előfordul ennek az értéknek két-há- romszorosa is. A magas hő­mérséklet nagyon igénybe veszi a fúróberendezést, a nyomás pedig állandó kitö­résveszélyt jelent. Itt mind­ehhez hozzá kellett szokni. Az alföldi olajkutatók al­kalmazkodtak a körülmé­nyekhez, és remekül dolgoz­tak. Ezt bizonyítja, hogy 25 év alatt pontosan egymillió 309 ezer 659 méternyi fúrást végeztek. Ezek főleg sekély és középmély fúrások voltak, a mélység ritkán haladta meg a háromezer métert. Csakhogy ezeknek a rétegek­nek a kutatása napjainkra jórészt befejeződött. Mi lesz ezután ? Tóth Lajosnak, a Kőolaj- kutató Vállalat orosházi üze­mének vezetője szerint nem félnek a jövőtől, lesz mun­kájuk a későbbiekben is. Igaz, ez nehezebb lesz, mint az eddigi, a középmély és mélyfúrások, vagyis a há­romezer méter mélység alat­ti rétegek kutatása a fel­adat. Most a 4-5 ezer mé­teres mélységeket vallatják, de hatoltak már ennél mé­lyebbre is. Ezeknél a kutatá­soknál azonban fokozottak a nehézségek. Dr. Kurucz Bé­la üzemi főgeológus szerint nemcsak az a baj, hogy a mélységgel hatványozottan nőnek a költségek, hanem az is, hogy az itteni speciális geológiai viszonyok miatt hatezer méteres mélységben olyan viszonyok uralkodnak, mint másutt 10—12 ezer méteren. Az ilyen viszonyok közötti kutatásokhoz pedig ma még a világ leghíresebb olajberendezéseket gyártó cé­gei sem készítenek megfele­lő eszközöket. De a kísérle­tezés folyik, és vigasz benne, hogy néhány éven belül ren­delkezésre áll a megfelelő technika 'is. Egy munka 25 éves jubi­leumán nem lehet kihagyni azt a kérdést, hogy lesz-e újabb 25 éves évfordulója az orosházi üzemnek? Nos, a válasz optimista: lesz. Való­színű persze, hogy akkor már nem szénhidrogén után kutatnak, rejt másféle kin­cset is a föld mélye. Ez pe­dig a geotermikus energia, amelyből — és ezt az eddigi kutatásokból is tudjuk — nagyon sok lelhető majd fel. Ennek az energiafajtá­nak a hasznosítása még gye­rekcipőben jár, és nem is Arra kerestünk választ, milyen új ('emlékeket hoztak forgalomba 1981-ben Békés megye élelmiszeripari üze­mei. Arról is érdeklődtünk, milyen új termékekkel le­pik meg a feldolgozó üzemek a vásárlókat 1982-ben. Mint majd látni fogjuk, az élelmiszeripar tíz üzeme 72 új termékkel bővítette és bővíti választékát. Több vásá­ri díj is bizonyítja, hogy az új élelmiszerek nemcsak a fogyasztók igényeit, de a szigorú szakmai szempontokat Is kielégítették. túl gazdaságos jelenleg. De előrevetítve a szénhidrogé­nek jövőbeni áralakulását, és számot vetve azzal is, hogy a készletek nem tartanak örökké, indokoltnak tarthat­juk az optimizmust: hosszú távon szükség lesz az új energiafajtákra, és szükség lesz az orosházi szénhidro­gén-kutatók munkájára is. Lónyai László Azt mondja az öreg sza­ki : dolgozik velem néhány srác, olyanok, hogyha szépen szól hozzájuk az ember, hát a hegyeket is arrább hengerítik. Vagy" ott görnyednek az udvaron, zu­hogó esőben, fektetik a csöveket egész nap. Utána meg odaállnak elém, hogy reggel, ha lehetne, később jönnének be, mert viszik leadni a nyulakat. No, ak­kor nekem nincs szívem azt mondani, hogy szó se lehet róla... • Varrónő a szalag mellett úgy érzi: képtelen lenne hó­napokon, éveken át nap mint nap gallérokat összevarrni, ha nem ez a nagyszájú Pi­roska ülne a szomszédos gépnél, aki egész nap vic­cekkel eteti őket. De ez is csak úgy ér valamit, ha mö­götte meg ott a Juli, aki akkorákat kacag, hogy már attól a hasát fogja az em­ber nevettében. A Bori egész nap csendesen dolgozik, de minden nehézségre tartogat valami jó megoldást. Azután a Kati néni: a társaság meg se tudna mozdulni nélküle, ha összecsapnak valami kis bulit — valamennyien, szin­te kivétel nélkül, kisgyer­mekes anyák — hát ez az arany Kati néni, mert, hogy neki senkije nincs, vállalja a gyerekeket. És a gyerekek is úgy szeretik... A traktoros így vélekedik: és elhiszem, hogy a főagro- nómusnak tele a feje min­Az év egyik slágere a Bé­késcsabai Konzervgyár ok­tóberben egyliteres üve­gekben forgalomba hozott Csaba rostos gyümölcslécsa­ládja volt. Az engedélyezés körüli huzavona után a fo­gyasztók válasza mindennél egyértelműbb; négy hét alatt 1200 tonna fogyott el a rostos gyümölcsléből. De­cemberben kerültek a bol­tokba a gyár két és fél szá­zalékos, tojásfehérjével ké­szült tésztái. Az év elején tudósítást adtunk a glutén- mentes tészta sikeréről. Az új év első hónapjában kap­ható lesz a Sári termékcsa­lád. A Gogo-Sári olajos le­csó mintájára zöldségkon­zervek sajátos ízesítésűek. A Sogo-Sári moldávia nyelven piros paradicsompaprikát je­lent. Ezek a termékek: a Gomba-Sári, a Padli-Sári és a Cuki-Sári. A Gyulai Húskombinát hagyományos termékei, a gyulai és a csabai kolbász mellett újakkal jelent meg a piacon. A paraszt-, a pusz­ta- és a Körös-kolbászból exportra is jut. Marhahús­kolbászt a közel-keleti or­szágokba gyáx’tanak. Emlí­tést érdemelt még a Tisza- kolbász, valamint a Morta­della, amely az olasz felvá­gottra hasonlít, de más az ízesítése. A bácskai pőre, különleges pácolás után ke­rül forgalomba. Keresett ter­mékké vált 1981-ben az er­délyi szalonna. A csabai kolbász az idén a BNV-dí- jas termék lett. A húskom­binát termékei egyébként az utóbbi tíz évben háromszor nyerték el a Budapesti Nemzetközi Vásár díjait. Az Orosházi Baromfifel­dolgozó Vállalat 1981-ben si­keres lépéseket tett a vá­laszték bővítésére. Az Or­szágos Műszaki Fejlesztési Bizottság anyagi támogatá­sával új termékek gyártá­denféle tudománnyal. De annyira belefeledkezik ab­ba, hogy sokszór még a kö­szönést sem fogadja. Nem kötelező a főnököt szeretni, az biztos, meg neki se elő­írás imádni bennünket. De az ember mégiscsak ember, csak várja, hogy megkér­dezzék tőle: na mi van, Ko­vács, hogy aludt? Rendben van minden otthon? Ha meg keresztül néznek az embe­ren, ne várják el, hogy az jó kedvvel fog hajtani ne­kik! A főagronómus igazat ad: rá kellett jönnöm a magam tapasztalatán, hogy nem elég a legkorszerűbb gépet az' emberek alá adni. Felfedez­tem ugyanis, — lehet, hogy csak a véletlen hozta így—, de amikor nem néztem ki az emberekhez, fele akkora te­rületet vetettek csak be, mint amikor ott voltam kö­zöttük. Pedig nem igaz, hogy maguk nem tudták volna elhárítani a műszaki hibát, ami megállásra kény­szerítette őket. Ravasz fiúk ezek. Engem tettek próbára: jöjjön a főagronómus elv­társ — mondták —, és mu­tassa meg, mit csináljunk. Én mentem, nekikezdtem, végül együtt fejeztük be, és észre sem vettük, hogy egy­szer csak minden további nélkül tegeződünk... A gyárigazgató: több mint ezer embert hoztunk be a környező falukból, az álla­sának feltételeit teremtet­ték meg. Budapesten, Békés­csabán, Orosházán — kíséri létképpen — kijelölt üzletek­ben árusították a baromfi­virslit, a pulykafelvágpttat, a pulykajavát, a szárnyas­felvágottat és a baromfi- mortadellát. Számolva a fo­gyasztói kereslet további át­rendeződésével, jövőre már ezer tonna ilyen termék gyártását tervezik. 1982-ben új készítmény lesz a pácolt, füstölt pulykamell. Üj vonás a szeghalmi Sár­réti tej és a Hajdúsági Tej­ipari Vállalat együttműkö­désében, hogy 1982. január 1-től a két vállalat egymás termékeinek forgalmazására is vállalkozik. Ezzel várha­tóan tovább javul a tej- és tejtermékellátás. A sárréti­ek az új évben szendvics- túró gyártását kezdik el. A körözött alapanyagául szol­gáló. kellemes ízű túró-vaj- keverék várhatóan májustól jelenik meg a boltokban. A szendvicstúrót a békéscsa­bai tejüzemben készítik majd. A Sárréti Tej egyéb­ként 1981-ben nem hozott forgalomba új terméket. A Sárrét'' gyöngye gomolya- sajt viszont az őszi BNV vá­sári díjas élelmiszere lett. A Békés megyei ZÖLD­ÉRT Vállalat sertéshúsból készíti termékeit, melyek változatlanul a legkeresettebb élelmiszerek közé tartoznak. A csabaiak ebben az évben a Gyulai Húskombináthoz hasonlóan a Körös- és Pa­raszt-kolbász gyártását kezd­ték meg. Űj termék még az erdélyi turista felvágott és a diákcsemege. Különlegesség­nek számítanak a húsüzem­ben kikísérletezett diétás ké­szítmények: így a diétás pá­rizsi, virsli, kenőmájas és sonkás felvágott. Jövőre új termék lesz a húsüzemben, a Farmer-kolbász és a májas felvágott. Megkezdték a kí­tok mellől. Odaállítottuk a munkapadok mellé, tessék, dolgozzatok. Rövid idő után szökdösni kezdtek. Nem volt mese, az egész gyár vezér­kara letette a munkát, ami épp a kezében volt, és el­kezdtük „megdolgozni” az embereket. Mindenkire sort kerítettünk, hogy elbeszél­gethessünk velük gondjaik­ról, terveikről, hogy elma­gyarázzuk, mit vár ettől a gyártól á népgazdaság. Kü­lön tárgyaltunk a műveze­tőkkel, megértetve, velük, hogy rajtuk áll: meg tud- ják-e szerettetni ezt a mun­kát, ezt a szakmát, ezt a gyárat, a kollektívát, beosz­tottaikkal —, mert minden ettől függ. Örömmel mond­hatom, hogy megállt a nép- vándorlás nálunk... Művezető ugyanabban a gyárban: Tudja azt minden­ki, nem titok, hogy van né­hány rendes emberem. Órá­juk nagyon nagy szükségem van. Ha őket meg tudom nyerni a feladatra, már nem fáj a fejem. Amikor szabad­ságon van valamelyik vagy táppénzen, akkor valahogy minden a feje tetejére áll. Egyszerűen nem tudom nél­külözni őket. Szükségem van rájuk. Hogy szeretem-e őket? Ez így rossz kérdés, mert úgy külön-külön egyiknek se ádnék magam­tól puszit, de ha együtt van­nak, ahogy hajtanak, viszik a többit, jó a hangulat... szóval akkor ... már majd­Szereti Ön a munkatársait? a ■ - ■ *, ^ ___________________ 4 s érleti gyártását a liba- és sertéshúsból készülő kol­básznak. A csabai vastag­kolbász 1981-ben Kiváló Áruk Fóruma kitüntetést kapott. A Hajdú megyei Tejipari Vállalat békéscsabai kiren­deltsége is a választék ál­landó bővítésére törekedett. Ebben az évben hozták for­galomba először az alacsony zsírtartalmú diétás tejet, a citromos, banános krémtúrót, a joghurthabot, a narancsos, citrorpos, meggyes fagylalt­port, a Daniella krémtúrót. Az elkövetkezendő hónapok­ban Békés megyében is_ az üzletekbe kerül az ízesített karamellás tejital, a gyorsan oldódó tejporok. Mindemel­lett az eddigieknél nagyobb mennyiségben hoznak forga­lomba túrórudit. Javul az ellátás joghurthabból és íze­sített joghurtból is. A nagy- bánhegyési Zalka Máté Tsz tejüzemében is ettől az év­től kezdve gyártanak túró­rudit. A- Békés megyei Ga­bonaforgalmi és Malomipari Vállalat a Gabona Tröszt koordinálásával^ az idén 13 új élelmiszerterméket, első­sorban kenyér- és lisztfélé­ket hozott forgalomba. így a sajtos, a fűszeres, a sorok­sári és a Graham-kenyeret, továbbá étkezési korpát és csírát, árpagyöngyöt, kuko­ricalisztet és darát, rizs-, sár­gaborsó-, Graham- és szója- lisztet. A különleges ízesíté­sű kenyerek a vállalat áru­sítóhelyéről mindig rövid idő alatt elfogytak. A Sütőipari Vállalat nyolc új terméket értékesített. Ke­resett lett a burgonyás ke­nyér, a kolbászos bordás, a szegedi rétes, a kalácstésztá­ból készült puffancs. Decem­ber óta árusítják a kukori- capehely-kenyeret, megkez­dődött a linzerfélék kísérleti gyártása is. A választékot sajtoskocka és tejfölös po­gácsa gazdagította. A Békés megyei Üdítőital­ipari Vállalat barack üdítő itala mindenki előtt közis­mertté vált. Ebben az évben kezdték el gyártani a sza­móca ízesítésű szörpöt is, a literes zöldalma üdítő ital pedig elnyerte a Kiváló Áruk Fóruma minősítést. Űj termék lesz 1982-ben a kaló­riaszegény Arola megy üdí­tő ital. Kepenyes János nem, hogy szeretem is őket... Az egyik kulcsember: a suliban ez még úgy volt, hogyha csíptük a tanárt, akkor tanultunk neki, ha nem díjaztuk a fejét, akkor csinálhatott) amit akart. Itt, a gyárban máshogy van. A művezető olyan, amilyen, a melón van a hangsúly. Min­denesetre nem mindegy, hogy kikkel van együtt az ember nyolc órát naponta. Az a művezető, aki nem kö­zénk való, mert nem ért semmihez, így azután le sem meri tisztességesen tolni az embert, amikor megérde­melné, hát az ilyen az ha­mar átkéri innen magát. Ez a mostani, ez egy brigádban volt velünk ezelőtt. Jó fej. Személyzeti vezető: nézze, ez egy i nagy cég, itt nehéz ezt a kérdést feltenni. Az egyik üzemrész dolgozói szinte nem is ismerik a másik műhely munkásait. Esetleg a bányászoknál. Ott, ugye, más a helyzet. Nap, mint nap a veszélyérzet, az összezártság, az egymásra­utaltság, az ugye, összehoz­za az embereket. Ismerniük kell még egymás gondola­tait is, másként talán az életükkel játszanak. Ha ott nincs megértés, egymás meg­becsülése, csak maguk fizet­nek rá. Egy ekkora verkli­ben, mint a miénk, ahol mindent a feszes technoló­gia szab meg, nem érünk rá lelkizni. Ennyit röviden, és ha nem haragszik meg, sie­tek — egy brigádrendez­vényre hívtak. Hármas név­adó, tudja, nagyon vidám kis társaság, szeretek köz­tük lenni... 1 Kőváry E. Péter

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents