Békés Megyei Népújság, 1981. december (36. évfolyam, 281-305. szám)
1981-12-20 / 298. szám
NÉPÚJSÁG 1981. december 20., vasárnap fl népgazdaság 1981. évi fejlődése, az 1982. évi terv A Minisztertanács Tájékoztatási Hivatal közli: A kormány, megtárgyalta és jóváhagyta az 1982. évi népgazdasági tervet. A terv — az 1981. évi gazdasági fejlődésre alapozva — a VI. ötéves terv gazdaságpolitikái irányvonalának folytatását tűzi ki célul. Az 1981. évi fejlődés A Minisztertanács megállapította. hogy a népgazdaság eredményesen fejlődik. Megvalósul az 1981. évi népgazdasági tervben kitűzött két legfőbb gazdaságpolitikai cél — az, hogy a gazdasági egyensúlyt javítani kell, s a lakosság életszínvonalát meg kell őrizni. A termelésben azonban még nem bontakoztak ki kellő mértékben a hatékonyságot fokozó és a gazdasági egyensúlyt tartósan javító folyamatok. A nemzeti jövedelem kismértékben gyarapodik, de nem éri el a tervezettet. A termelés növekedése teljes egészében a termelékenység növekedéséből származik. A belföldi felhasználás majdnem azonos az 1980. évivel: a lakosság fogyasztása az előirányzottnál gyorsabban nő, a felhalmozás a tervezettnél kevésbé mérséklődik. A beruházások meghaladják a tervezettet. A nemzeti jövedelem belföldi fel- használásában tovább nő a fogyasztás részaránya. Az iDari termelés és az ipari kivitel csak kismértékben emelkedik. A termelés anyagellátása kielégítő voltl Az energiaigényes termékek termelése mérséklődésének és az energiagazdálkodási program kezdeti eredményeinek hatására a népgazdaság energiafelhasználása csökken. A szocialista inarban foglalkoztatottak száma mérséklődött. Az egy főre jutó termelés számottevően emelkedett. Az építőipar termelése a tervezett mértékben csökkent. Mérséklődött a beruházási jellegű és növekedett a karbantartási és felújítási, valamint a lakosság számára v'égzett építés. A kereslet csökkenése miatt néhány vállalat teljesítőképessége kihasználatlan maradt, míg máshol — főképp a fővárosban — az építési igények egy részét nem tudták kielégíteni. A mezőgazdasági termékek mennyisége — javarészt az időjárás miatt — a tavalyinál alig nagyobb. A kedvezőtlen időjárás elsősorban az őszi vetésű kalászosokat és a szőlőültetvényeket sújtotta. Kenyérgabonából a tavalyinál és a tervezettnél kevesebb termett. A termelés a belföldi ellátást megalapozza, kivitelre azonban a számítottnál kisebb mennyiség jut. Kukoricából az átlagtermés jó, de a vetésterület csökkent. Burgonyából . a. nagy átlagtermés bőséges ellátást biztosít. A fagykárok ellenére zöldségfélékből és gyümölcsökből több termett a tavalyinál, az áruátvételben azonban helyenként fennakadások voltak. Kicsi, de jó minőségű a bortermés. Az állattenyésztés a tervezettnél valamelyest jobban fejlődött. Mind az állatállomány, mind a hústermelés nagyobb a számítottnál. A takarmányellátás zavartalan. A mezőgazdasági és. élelmiszeri pari termékek kivitele a tervezettnél dinamikusabban emelkedett. A közlekedési vállalatok a szállítási igényeknek eleget tettek. Az energiagazdálkodási intézkedések eredményeként a szállítás és a hírközlés energiafelhasználása nem haladja meg az 1980. évit. A termelői árszínvonal lényegében a tervézettnek megfelelően alakult. A népgazdaságban foglalkoztatottak száma demokrá- fiai okok miatt csökken. Általában javul a vállalatok munkaerő-gazdálkodása, mérséklődik a munkaerőhiány. Megkezdődött az ötnapos munkahétre való áttérés. A vállalatok általában eleget tettek az áttérés feltételeként megszabott követelményeknek. A lakosság egy főre jutó reáljövedelme a tervezettet meghaladóan nőtt, az egy keresőre jutó reálbér emelkedett. Megvalósultak a tervezett szociálpolitikai intézkedések. A nyugdíjak évi rendszeres minimális emelése havi 70 forint helyett ez év júniusától 100 forint lett, egyidejűleg a házastársi pótlék összege 100 forinttal lett nagyobb. Ezáltal az átlagosnál kisebb nyugdíjak reálértéke fennmaradt. A társadalmi juttatásokra történt kifizetések reálértéke nagyobb a tavalyinál. A fogyasztói árszínvonal a tervezettet megközelítő mértékben emelkedett. Az árváltozások az átlagosnál jobban növelték a nagyobb jövedelmű, kevésbé a kisebb jövedelmű családok vásárlásainak árszínvonalát. Az alapvető jellegű javak és szolgáltatások árszínvonala — a hús árának emelkedése mellett is — az átlagosnál kisebb ütemben nőtt. A kereskedelem a növekvő keresletet kielégíti. A tervezettnek megfelelő mennviségű állami és magánlakás épült. Nőtt a felújított, és különösen a korszerűsített lakások száma. A számítottnál több kórházi ágy és bölcsődei hely létesült. Meghaladja a tervezettet az új óvodai helyek és iskolai osztálytermek száma is. A kulturális és a sportcélú fejlesztések közül az év végéig felépül az Állami Operaház üzemháza, befejeződik a Katona József Színház felújítása, elkészül a kéceli nevelési központ, a nyíregyházi megyei művelődési központ, a zalaegerszegi landorhegyi művelődési központ, a szombathelyi fedett uszoda. a balatonfűzfői uszoda, a debreceni atlétikái A termelő ágazatok fejlődése • Az ipari termelésből nagyobb hányadnak kell szolgálnia a külső egyensúly javítását. Elsősorban azok a vállalatok számíthatnak lendületes fejlődésre, amelyek képesek gyorsan növelni a nem rubelelszámolású kivitelt, vagy hatékonyan helyettesíteni a behozatalt. Ezt a szabályozórendszer módosításai és a gazdaságszervező intézkedések is segítik. A termelés akkor növekedhet jobban a tervezettnél, ha az importigényesség a tervben számítottnál jobban csökken, s ha a gazdaságos kivitel gyorsabban nő. A termelés és a kivitel növelése a gazdálkodás hatásfokának erőteljes javítását kívánja meg. Meg kell gyorsítani a termelés szerkezeté- . nek korszerűsítését, műszaki színvonalának emelését, a termékek minőségének és versenyképességének javítását. A terv előírja, hogy minden területen meg kell gyorsítani az energiagazdálkodási program megvalósítását, gyakorlati eredményeket kell elérni a hulladékok és a másodlagos nyersanyagok hasznosítására irányuló program végrehajtásában. Ki kell dolgozni továbbá a takarékosabb gazdálkodást segítő programot, s meg kell kezdeni e program megvalósítását. A terv azzal számol, hogv a felsorolt feladatok végrehajtásától és a gazdálkodás eredményességétől függően tovább differenciálódik a stadion és a szegedi evezőspálya. A folyamatban levő nagyberuházásokat általában a tervezett ütemben valósítják meg. A külkereskedelmi forgalom a tervezettnél lassabban bővül. A rubelelszámolású forgalomban a behozatal mérséklődik, a kivitel nő."Az áruforgalmi mérleg hiánya közel áll a tervezetthez, a tavalyinál kisebb lesz. A nem rubelelszámolású kivitel a tervezettnél lassabban növekedik. Az áruforgalmi mérlegben kismértékű hiány várható. Az 1982. évi népgazdasági terv fő céljai és előirányzatai A gazdasági munka fő célja 1982-ben is a népgazdaság egyensúlyi helyzetének javítása, és a lakosság élet- színvonalának megőrzése. A termelés és a belföldi felhasználás ennek a célnak alárendelve alakul. A termelés növekedése és a meglevő kapacitások kihasználásának javítása nagyobbrészt a gazdaságos kivitel bővítését, s a drága behozatal ésszerű helyettesítését szolgálja. A gazdasági szabályozórendszerben végrehajtott módosítások arra irányulnak, hogy a gazdálkodó szervezetek — különösen az iparban — aktívabban törekedjenek a termelés hatékonyságának növelésére, a nemzetközi versenyképesség erősítésére, s a termelés szerkezetének az egyensúlyi helyzet javítását szolgáló alakítására. A munka termelékenysége a termelésnél gyorsabban nő. A nemzeti jövedelem belföldi végső felhasználása a felhalmozás további csökkentésével mérséklődik. Az életszínvonal megőrzése érdekében a lakosság reáljövedelme s fogyasztása kismértékben emelkedik. dasági, pénzügyi helyzete. A nehéz helyzetbe kerülő, veszteségessé vagy alaphiányossá váló gazdálkodó szervezeteknek meg kell tenniük a tevékenységük gazdaságossá tételéhez szükséges intézkedéseket. Az iparban foglalkoztatottak száma várhatóan tovább csökken. A termelés növekedését a munka termelékenységének növekedése alapozza meg. A népgazdaság összes energiafelhasználása nem, vagy csak kis mértékben növekedhet. Minden területen fontos feladat az energiagazdálkodási program végrehajtásának meggyorsítása. A kohászat termelése — a belföldi értékesítés emelkedése mellett is — módot ad a kivitel bővítésére. A gépipari termékek belföldi értékesítése alig, kivitelük dinamikusan fokozható. Folytatódik a számítástechnikai központi fejlesztési program végrehajtása, és beindul az elektronikai alkatrészek és részegységek fejlesztésének és gyártásának központi fejlesztési programja. A • gépipar átlagát meghaladóan fejlődik a híradás-, a vákuumtechnikai és a műszeripar. A gépipari termékek közül az átlagosnál gyorsabban növekszik a számjegyvezérlésű szerszámgépek, a korszerű, villamos berendezések és készülékek, valamint a műszeripari termékek termelése. A vegyiparban csökken a kőolaj-feldolgozás, de az egyéb vegyipari ágazatok növelik termelésüket. A szerkezetváltozás fő irányát és ütemét továbbra is a folyamatban levő központi fejlesztési programok határozzák meg; a petrolkémiai központi fejlesztési program alapján tovább nő a műanyag-feldolgozás ; a gyógyszer-, növényvédőszer- és intermediergyártás központi fejlesztési programja alapján a kivitel bővül erőteljesen. A könnyűipari ágazatok termelése a kereslet és a gazdaságosság függvényében differenciálódik. Az építőiparnak és a lakosságnak az építőanyag-ipari termékek iránti kereslete mérsékelt termelésnövekedés mellett* is kielégíthető. Az élelmiszer- iparban — az exportérdekek figyelembevételével — az átlagosnál jobban fokozódhat a húsipar, a cukoripar és a növényolajipar termelése. A beruházásokon elvégzendő építési feladat tovább csökken, a fenntartási és felújítási tevékenység bővül. Számottevően nő a külföldön végzett építés értéke. Az építőipar ár-, bér- és szervezeti rendszerének módosítása elősegíti, hogy erősödjön az építőipari szervezetek vállalkozási készsége, s kialakuljanak a verseny feltételei. A munkaerő az építőiparban tovább csökken. Ezt a termelékenység növelésének kell ellensúlyoznia. A mezőgazdasági termékek termelésén belül — átlagos időjárás mellett — a növénytermesztés gyorsabban,. az állattenyésztés lassabban emelkedik. Tovább bővül a mezőgazdasági nagyüzemek kiegészítő tevékenysége. A gabonatermesztés biztonságos megalapozása végett nő a vetésterület. Kalászosokból az ez évinél jobb, kukoricából hasonló átlagtermés érhető el. Olajos növényekből az ideinél kisebb földterületről is betakarítható a belföldi ellátásra és kivitelre szükséges mennyiség. A cukorrépa vetésterülete az ez évihez hasonló lesz. A zöldségtermesztést a kereslethez jobban igazodó összetételben kell növelni. Az ideivel azonos termőterületről nagyobb bortermésre lehet számítani. A húshasznú állomány fejlesztésével a vágómarha-termelés növekedik, s valamelyest nagyobb lesz a tejtermelés is. A mezőgazdaságban is alapvető feladat a termelés hatékonyságának javítása, az eszközök jobb felhasználása. Ezt az energiatakarékosság érdekében tett és egyéb intézkedések is ösztönözni fogják. A jó élelmiszer-ellátás fenntartása mellett a mező- gazdasági és az élelmiszer- ipari termékek kivitele — főképp az idei kedvezőtlen búzatermés miatt — előreláthatólag csak szerény mértékben növelhető. Az áruszállítási és a személyszállítási teljesítmények — a szállítási szükségletek és feladatok összetételéből következően — mérsékelten emelkednek, a szállítási szükségletek kielégíthetők. A lakosság tulajdonában levő személygépkocsi-állomány tovább gyarapodik, s eléri az egymillió-száznegyvenezer darabot. A belföldi termelői árszínvonal — a várható külkereskedelmi átalakulást is figye- lembevéve — az iparban 4— 4,5 százalékkal emelkedik. A növekedés részben az 1981, évi — főként energetikai — árváltozásokból adódik. Az építőipari árszínvonal mintegy 4 százalékkal nő. A többi népgazdasági ágban mérsékelt árváltozás várható. Foglalkoztatottság, munkaerőhelyzet, a lakosság jövedelme és fogyasztása A népgazdaságban foglalkoztatottak száma előreláthatóan tovább csökken. A munkaerő ágazati szerkezetének átrendeződése az előző évekéhez hasonlóan folytatódik: a foglalkoztatottak száma az iparban és az építőiparban csökken, a mezőgazdaságban és a termelő szolgáltatásokban gyakorlatilag nem változik, a nem termelő ágazatokban kissé emelkedik. A munkaerő iránti kereslet valószínűleg tovább mérséklődik. A szabályozórendszer módosítása, az egyéb intézkedések és a szigorúbb gazdasági környezet hatására a vállalati munkaerő-gazdálkodás tovább javul, a termelés szükségleteihez jobban alkalmazkodik. Gazdaság- szervező intézkedések is segítik majd, hogy a nem hatékonyan foglalkoztatott munkaerő felszabaduljon, s a fejlődni képes területekre áramoljon át. A jövő év első felében — az oktatási intézmények, a mezőgazdaság, valamint néhány más hely kivételével — át kell térni az ötnapoá munkahétre. Ezt általában önerőből kell végrehajtani. Az áttérés miatt a gazdálkodó egységek pénzügyi, gazdasági helyzete nem romolhatja dolgozók keresete nem csökkenhet. Az egészségügyi és a művelődési ágazat a szükséges többletlétszám fedezetére támogatásban részesül. A terv előirányozza,' hogy a lakosság életszínvonalát jellemző fő mutatók az 1981 —82. évre együttesen a VI. ötéves tervben előirányzottnak megfelelően alakuljanak. A munkások és az alkalmazottak átlagkeresete 4-5 százalékkal nő. Követelmény, hogy a vállalatok bér- gazdálkodása jobban fejezze ki az egyéni teljesítményeket. A fogyasztói árszínvonal körülbelül 5 százalékkal emelkedik. Ez legnagyobbrészt az 1981. évi központi árintézkedésekből és a vállalati hatáskörben megvalósuló jövő évi árváltozásokból adódik. A társadalmi juttatásokat fedező kiadások az ez évinél mérsékeltebben növekednek. A terv előírja, hogy meg kell őrizni a kétezer forinton aluli nyugdíjak reálértékét, s emelni kell az ösztöndíjakat. A kiskereskedelmi forgalom mennyiségileg kismértékben bővül. Fontos követelmény, hogy az áruellátás, elért színvonalát fenn kell tartani. A kiskereskedelemben tovább terjednek az új üzemelési formák. A lakosság infrastrukturális ellátottsága szerény mértékben tovább fejlődik. A tanácsok az 1982. évi tervei- *ket úgy alakítják ki, hogy a VI. ötéves terv kiemelt céljai megvalósíthatók legyenek. A lakásellátottság további javítására 77 ezer új lakás épül. ebből 19—20 ezer lesz állami lakás. A tanácsok tovább korszerűsítik a lakáselosztást és a lakásgazdálkodást. nagyobb hangsúlyt kap az igények lépcsőzetes kielégítése, a szervezett lakáscsere. A terv 19—20 ezer állami lakás felújítását és mintegy 10 ezernek a korszerűsítését irányozza elő. A fővárosban és az öt nagyvárosban gyorsabban bővítik — központi támogatással is — a fenntartási építést végző kapacitásokat. Az egészségügyi ellátás javítására mintegy 1200 új gyógyintézeti ágy létesül: egyebek között Szolnokon és Budapesten éoiilnek új létesítmények. Elkészül majdnem 3000 új bölcsődéi és 8000—9000 új óvodai hely. Tovább növekszik az óvodában elhelyezettek aránya, a zsúfoltság számottevően csökken. Az általános iskolai hálózat fejlesztésére 1200— 1300 általános iskolai osztályterem .létesül. Az általános iskolát végzetteknek mintegy 92 százaléka tanul tovább a középfokú oktatás különféle intézményeiben. A felsőfokú oktatási intézményekbe felvehető hallgatók száma valamelyest csökken. A művelődésügy, a kultúra és a sport nagyobb létesítményei közül folytatódik a Marx Károly Közgazdaság- tudományi Egyetem, az Állami Operaház és a filmgyár felújítása, a budavári palota helyreálítása, megkezdődik az Eötvös Loránd Tudományegyetem átépítése, befejeződik a Madách Kamara Színház felújítása, és felépül a kaposvári sportcsarnok és a veszprémi filmszínház. Beruházások Az 1982. évi terv — az egyensúlyi követelmények miatt — beruházások további csökkentését irányozza elő. Nagyobb mértékben mérséklődnek az állami és kisebb mértékben a vállalati beruházások. Az energiamegtakarítást és az energia- termelést szolgáló beruházások növekednek. A folyamatban levő nagy- beruházások közül az év során befejeződik a Bitó II. bauxitbánya építése, a Ha- limba III. bauxitbánya bővítése, a Székesfehérvári Köny- nyűfémmű félgyártmányfejlesztése, a Csepeli Csőgyár szinten tartó beruházása, a budapesti szemétégetőmű és a Szekszárdi Húskombinát építése. A később befejeződő nagyberuházások közül részleges üzembe helyezés történik a márkushegyi és a nagyegyházi bányaüzemekben, a Dunai Vasmű és a Lenin Kohászati Művek acélműveiben, a Szolnoki Papírgyárban és az Árpád-híd szélesítésénél. Az év folyamán fontos állomásához érkezik a Paksi Atomerőmű kivitelezése: az I. számú blokk áramot ad az országos hálózatba. Megkezdődik három nagyberuházás: a mecseki kokszolható széntermelés fejlesztése, a fenyőfői bauxitbányának és a Dunai Vasmű kokszolóművének az építése. A kisebb állami beruházások körében az eszközöket elsősorban a kiemelt társadalompolitikai • célokkal (a lakásépítéssel és az ehhez kapcsolódó létesítményekkel, az egészségüggyel, az általános iskolai oktatással) összefüggő fejlesztésekre kell fordítani. Nagyobb arányú építési munkákkal járó, új beruházások csak kivételes esetben kezdhetők. A vállalatok és a szövetkezetek beruházásainak tervszerű szabályozása érdekében módosultak egyes gazdasági szabályozók. Emelkedik a konvertálható exportárualapok bővítését, a drága behozatal gazdaságos helyettesítését, az energiafelhasználás ésszerűsítését, a hulladékok és a másodlagos nyersanyagok . hasznosítását segítő fejlesztésekre adható hitel és támogatás aránya. Nemzetközi gazdasági kapcsolatok A külkereskedelmi áruforgalom az ez évinél dinamikusabban bővül. Elsősorban a kivitel emelkedése haladja meg az 1981. évit; ezt főképp az ipari termékek gazdaságos kivitelének gyors növelésével kell elérni. A behozatal csak csekély mértékben növekedhet. Ennek érdekében az energia- és anyagfelhasználásban az észszerű takarékosság fokozására, s a drága importnak a gazdaságos hazai termeléssel történő helyettesítésére kell törekedni, A külkereskedelmi hiány tovább mérséklődik. A Minisztertanács az 1982. évi népgazdasági terv jóváhagyása keretében határozatot hozott a terv végrehajtását szolgáló intézkedésekről is. Ezek célja, hogy' fokozódjon a gazdálkodás hatékonysága, javuljanak a dinamikus növekedésre képes vállalatok és szövetkezetek fejlődésének lehetőségei, erősödjön a népgazdasági és a vállalati jövedelemképződés közötti összhang, tervszerűen alakuljon a felhalrpozási és a fogyasztási vásárlóerő, megvalósuljanak a külgazdasági célok. A Minisztertanács felkéri a vállalatok és a szövetkezetek, a tanácsok és az intézmények dolgozóit, hogy legjobb tudásuk és képességeik szerint járuljanak hozzá az 1982. évi népgazdasági terv céljainak maradéktalan megvalósulásához. (MTI) Az 1982. évi népgazdasági terv legfontosabb előirányzatai az 1981. évi várható színvonal százalékában, összehasonlító áron íemzeti jövedelem leiföldi felhasználás pari termelés Irszágos építés-szerelés lezőgazdasági termékek termelése Így lakosra jutó reáljövedelem l lakosság fogyasztása l szocialista szektor beruházásaira olyó áron 101.0 — 101,5 98.0 — 99,0 102.0 — 102,5 98.0 — 99,0 104.0 — 104,5 100.0 — 100,5 100,5 — 101,0 178,0 — 180,0 milliárd Ft fordítható vállalatok fejlődése • és gaz
