Békés Megyei Népújság, 1981. december (36. évfolyam, 281-305. szám)

1981-12-18 / 296. szám

1981. december 18-, péntek Ülést tartott a megyei munkajogi bizottság Mit tesz a Vöröskereszt a Knerben? Egy szemle tapasztalatai A sáros út balesetveszélyes Sárcsík egy traktor után Fotó: Szekeres András Szerda délután Békéscsa­bán ülést tartott a Békés megyei Munkajogi Bizottság. A tanácskozás résztvevőit Patkás János, a Békés me­gyei Vendéglátóipari Vállalat munkaügyi döntőbizottságá­nak elnöke korábban írás­ban tájékoztatta a vállalat munkaügyi döntőbizottságá­nak az elmúlt három évben végzett munkájáról. A meg­hívottak a tájékoztatóval kapcsolatos hozzászólásaik­ban felvetették, hogy a dön­tőbizottságokban még mindig kevés a tagok száma. Patkás János válaszában elmondot­ta, hogy a szakszervezeti bi­zottság tájékoztatása szerint még ebben a hónapban, vá­lasztás alapján, hozzáértő szakemberekkel egészítik ki a létszámot. A vállalati’ belső ellenőr­zés eddig is hatékonyan segí­tette a döntőbizottságok munkáját. A leltárhiánnyal kapcsolatos ügyek kivizsgá­lása továbbra is az ő felada­tuk marad. Várhatóan — a vendéglátóipari egységek szerződéses üzemeltetése mi­att —, lényegesen csökken az ilyen ügyek száma. A vendéglátóipari vállalat döntőbizottságai jól és haté­konyan működnek. Ezt iga­zolja az a tény is, hogy a munkaügyi bíróság elé ter­jesztett ügyeknél az esetek többségében a döntőbizottság határozatát helybenhagyták. Kielégítő a bizottságok Szerdán tartotta Sarkadon ki­helyezett ülését a gyulai Járási- Városi. Népi Ellenőrzési Bizott­ság. Az ülésen többek között részt vett Józsa Béla, a NEB megyei elnöke, Novák Mátyás, a járási hivatal elnöke. Az első napiren­di pontban Veres István, a sar­kad! Nagyközségi Tanács költ­ségvetési üzemének vezetője tar­tott beszámolót munkájukról. El­mondta egyebek közt, hogy most legfontosabb feladatuk a nyolc­tantermes általános iskola ha­táridőre történő befejezése. Az iskola kiviteli tervei 1979-ben ké­szültek el, a következő évben hozzákezdtek a kivitelezéshez, a program szerint az oktatási in­tézmény átadására 1983 júniusá­ban kerül sor. Az iskola beru­együttműködése a vállalatok vezetőivel; szabadon, befo­lyásmentesen végzik mun­kájukat. A tanácskozás második ré­szében Bagyinka Mihály, a munkajogi bizottság tagja a vállalati munkaügyi döntő- bizottságok vizsgálata során szerzett tapasztalatokról szá­molt be. Ebben az évben 11 vállalatnál folytattak le vizsgálatot. A bizottságok működéséhez szükséges do­logi és személyi feltételek — a kisebb hiányosságoktól el­tekintve — adottak. Két vizs­gált vállalatnál azonban a bizottság és a munkahelyi vezetés közötti kapcsolat nem volt kielégítő. Előfor­dult, hogy nem tájékoztat­ták megfelelően a döntőbi­zottságot a vezetés által ho­zott határozatokról, intézke­désekről. A bizottsági tagok minden vállalatnál megfele­lő szakmai felkészültség­gel rendelkeznek. Az érdemi munkáról szól­va Bagyinka Mihály elmon­dotta, hogy nem minden esetben kezdik meg nyolc napon belül a panaszok ki­vizsgálását. Ennek legtöbb­ször — főleg a megyei szin­tű vállalatoknál — objektív oka\ vannak. A szakembe­rek, s ugyanígy a panaszo­sok, sokszor a megye külön­böző területein dolgoznak, s ez akadályt gördít a tárgya­lások gyors megszervezése elé. L. J. házási költsége 20 millió forint, a régi általános iskola felújítása csaknem ötmillió forintba kerül. A feladat nagyságát jelzi, hogy a költségvetési üzem termelési értéke tavaly még a 13 millió fo­rintot sem érte el. Az üzemve­zető írásos beszámolójával kap­csolatban igen sok kérdés hang­zott el, és azt élénk vita követte. A második napirendi pontként Zsótér Antal, a gyulai járási vá­rosi NEB elnöke adott tájékoz­tatást a legutóbbi NEB-ülés óta eltelt időben tett fontosabb in­tézkedésekről. Az ülés résztvevői Mátyási Jánosnak, a Sarkadi Cu­korgyár igazgatójának kalauzo­lásával ellátogattak a cukorgyár­ba. Béla Ottó (Tudósítónktól) A Kner Nyomda Vöröske­reszt alapszervezete a napokban beszámoló taggyűlést tartott. Per- cze Lászlóné, az alapszervezet titkára igen mozgalmas és tar­talmas évről számolhatott be a 160 tagnak és a meghívott ven­dégeknek. Az idén a rokkantak nemzetközi évében, a vállalat négy rokkant dolgozója részére a kommunista műszak bevételé­ből mintegy 15 ezer forint támo­gatást ajánlottak fel. Igen nagy sikere volt a válla­lat nődolgozói körében dr. Pólai Anna bőrgyógyász főorvos szak- tanácsadással egybekötött elő­adásának, majd az ezt követő kozmetikai kiállításnak, melyen a Fabulon kozmetikai cikkeket előállító cég képviselője tartott tájékoztatót készítményeikről. Ezt követően — bár az éves munka­tervükben nem szerepelt — de az igényeknek engedve, bőrgyó­gyászati szakrendelést is szer­veztek. Májusban ünnepi taggyű­lésén i nlékeztek meg a Vörös­kei, s.i megalakulásának 100. évfordulójáról. Tevékenységük­ben rendkívüli fontosságot tu­lajdonítottak az önkéntes vér­adás szervezésének. Ez évben is — a korábbiaknak megfelelően — két véradónapot tartottak áp­rilisban és októberben. Az év fo­lyamán összesen 150 önkéntes véradás eredményeként 65 liter vért adtak az arra rászorulók­nak. A beszámoló taggyűlésen hir­dették ki a vállalat munkatermei között az év szeptemberében „Munkahelyi környezetünk — munkahelyi közérzetünk” cím­mel meghirdetett tisztasági ver­seny eredményét. Az értékelő­bizottság megállapítása szerint á vállalat területén a papírraktár­ban és az új R. V. o. teremben tapasztalható a legnagyobb rend és tisztaság, mely nem kis mér­tékben az ott dolgozók érdeme. A vállalat vöröskeresztes aktívái jelentős szervező munkát fejtet­tek ki a megelőzést szolgáló rák- és cukorszűrő vizsgálat előkészí­tésében és lebonyolításában. 'Az egészségügyi gyermekotthon 68 beteg gyermekének a patronálá- sát a vállalat nemrég alakult mélynyomó brigádja vállalta el. A vállalat régi szocialista bri­gádjai közül, az Elektron bri­gád nyújt rendszeresen segítsé­get a szervezet rendezvényeinek technikai lebonyolításában. Az önkéntes véradók anyagi meg­becsülésének mértékét a válla­lati kollektív szerződés szabá­lyozza. Ennek értelmében az ün­nepségen 22 ezer forint összeg került kifizetésre. Zsíros Istvánná Hói hordják' fel a jármű­vek a sarat az útra? Ter­mészetesen az útcsatlakozá­soknál. Ezért a KPM Bé­késcsabai Közúti Igazgatósá­ga csaknem másfél évtized­del ezelőtt kezdte el az út­csatlakozásoknak a részbeni megszüntetését és átépítését szilárd burkolatúvá. Közben az ország gazdasági helyze­tének megfelelően új utak épültek, és a régieket folya­matosan szélesítették, erősí­tették. Lehetővé vált, hogy a gépjárművek gyorsabban haladjanak, ami pedig szük­ségessé tette az utak foko­zottabb tisztán tartását, sár­tól való mentesítését. Ma már elmondhatjuk, hogy az útcsatlakozások ja­varészt szilárd burkolatúak, és a gépkocsivezetők többsé­ge betartja azt a szabályt, amely előírja, hogy sáros járművel tilos az útra haj­tani. Előfordulnak szabály- sértések, amelyeknek bírsá­golás a következménye. A közúti csatlakozások tisztán­tartásáért a gazdaságok, vál­lalatok, intézmények felelő­sek. Most, a tél kezdetén dr. Szeberényi Andorral, a köz­úti igazgatóság igazgatási és jogi osztályának a vezetőjé­vel körutat teszünk a me­gyében, hogy meggyőződjünk arról, milyen az utak tiszta­sága, rendje. Dobozt elhagyva egy kö­zeledő, földdel teli pótkocsit vontató traktorra leszünk fi­gyelmesek, amely vagy 300 méteren sárcsíkot hagy ma­ga mögött. Dr. Szeberényi Andor állj !-t int. A vezető megállítja a traktort, le­száll. Bemutatkozunk, ö Hajdú György, a dobozi Petőfi Tsz- től. — Nem látja, hogy sarat hord fel az útra? — Mit tehetek, kérem? Én utasítást kapok. Közben gépkocsin odaér­kezik Balogh István gépjár­mű-ügyintéző, aki elismeri a szabálysértést, és ígéretet tesz, hogy addig, amíg a csatlakozó utat le nem taka­rítják, .szünetelteti a föld- szállítást, Szerencsére, még nem sók sár került az útra. A sza­bálysértés miatt a figyel­meztetés is elegendő. Sarkad és Gyula között messziről feltűnik az igaz­gatóság mozgó tengelysúly- mérő gépkocsija. Hamarosan megjelenik az „áldozat”, egy tehergépkocsi által vontatott tréler, platóján lánctalpas traktorral. Mészáros Lajos, az ellen­őrző csoport vezetője megál­lítja a gépkocsit, és a veze­tőtől, Szeredi Józseftől elő­ször is a menetokmányokat kéri. Kiderül, hogy a szállí­tásra -útvonalengedélye van, a menetlevelet azonban nem állította ki. Ez bizony sza­bálysértés. Hátra van még a tengely- súlymérés, amit azonban már nem várunk meg. Mezőkovácsháza felé ha­ladva egy-két percre megál­lunk a magyarbánhegyesi el­ágazásnál levő jól kialakí­tott cukorrépa-átvevőhely­nél. Az úton sárnak nyoma sincs, amiért a tulajdonost, a Mezőhegyesi Mezőgazda- sági Kombinátot illeti dicsé­ret. — Évekkel ezelőtt elég sok problémánk volt az át­vevőhely miatt. Az anyagi helyzet javulása tette lehető­vé, hogy ma már rendben van minden. Ezt a tájékoztatást Mező- kovácsházán Latyák István rendőr alezredestől, a járá­si rendőrkapitányság vezető­jétől kapjuk, aki - még egy érdekes dolgot mond el. — Tavaly, a battonyai Május 1. Tsz cukorrépa-tá­roló helyén a főagronómus kijelentette, hogy ő sem „ül­ni”, sem fizetni nem- akar. Ezért az útra került sarat a csatornából szivattyúzott vízzel locsoltatta, amit egy­két ember könnyen lesöpört. Nem volt rossz megoldás. Természetesen az a legjobb, ha a gépjárművek nem hor­danak sarat az útra. És ha már a síkos útról beszélünk... A kerékpáro­sok előzésénél a gépkocsive­zetőknek különösen óvatos­nak kell lenniük. Kerékpár­út ma már több helyen van, a közlekedés zavartalanságá­nak elősegítésére érdemes újakat építeni. A közúti igazgatóság ehhez segítséget nyújt. A továbbiakban az Oros­háza—Nagyszénás közötti úton (a város határában, a vasút mellett) észlelünk ren­detlenséget. Mintha szemét­lerakóhely lenne az út pad­kája és árka. Később, a Szarvas felé vezető úton, mintegy 3 kilométerre Kon­dorostól, közlekedési jelző­táblát pillantunk meg: 800 méter csúszós út. Ezen a szakaszon most ragyogó a tisztaság, sárfelhordás nincs. Szarvastól Endrőd felé ha­ladva mintegy 10 kilométer­re sáros az út. Egy dűlőúton — amelynek csatlakozásánál nincs szilárd burkolat — a traktorok kerekeinek a nyo­ma elárulja,_ hogy itt rend­szeres a szállítás. Amint megtudjuk, ez az út egy ho­mokbányához vezet. Ezután már Békéscsabáig nem tapasztalunk semmilyen rendellenességet. Pásztor Béla ­Ha megdermed Békéscsabai szobrok Kihelyezett NEB-ülés Sarkadon az olaj... Az ÁFOR téli tanácsai az olajjal tüzelőknek: Azok, akik föld alatti tá­rolótartállyal rendelkeznek, gondoskodjanak a csőveze­tékek megfelelő szigetelésé­ről, mivei a szabadon ha­gyott csövekben a megder­medt tüzelőolaj teljes dugu­lást okozhat. Dermedt vagy részben dermedt olajat a kályha tartályába nem taná­csos önteni. Ilyenkor előze­tesen melegebb helyiségben kell kannával együtt tárolni. A dermedt olajat melegítő- berendezéssel vagy nyílt lánggal melegíteni szigorúan tilos! A háztartási tüzelőolaj dermedését elsősorban azok tapasztalhatták, akik nem kellően védett helyen, vagy kinn a szabadban tárolják a folyékony tüzelőanyagot. A télen kapható, úgynevezett téli minőségű olaj mínusz 10 Celsius-fokon dermed meg. A benzinkutaknál már kapható az antiszolid elne­vezésű, a gázolaj és tüzelő­olaj • folyékonyságát javító adalék, amely az olajjal tü­zelők gondjait hivatott csök­kenteni. Az egyliteres palac­kok mindegyike 200 liternyi olajhoz elegendő. lYlladonyiczky Béla alkotása a munkásmozgalmi emlékmű a Bandikafánál Fotó: yáradi Zoltán 0 román gazdaság IV. Példaszerű építkezések Az 1980-ban befejeződött negyedik ötéves tervidő­szakban egymillió fővel gya­rapodott Románia népessé­ge, s hasonló volt a növeke­dés üteme az elmúlt öt év­ben is, így napjainkban már 22 millió körül van Románia lakossága — miközben a legtöbb európai országban a népesség csökkenése miatt fő a demográfusok feje. A növekedés ellenére Romá­niában ismeretlen a máshol oly sok gondot okozó óvoda- és bölcsődehiány. 1980-ban, és az azt megelőző öt évben csaknem harmincezer böl­csődei, és csaknem százezer óvodai férőhellyel gyarapo­dott a gyermekintézményi hálózat. Ezzel párhuzamosan tízezernél is több iskolai tan­termet építettek. E bőség miatt — miként jó néhány éve már — most ez a jel­szó: Gyerekeket az óvodák­ba, iskolákba! Ahhoz, hogy az óvodák­ban, iskolákban sok gyerek legyen, elsősorban lakásokra Í van szükség. Az infrastruk­túrának az előbbiekben már leírt méretű fejlesztése is jelzi: e téren is nagy lépé­sekkel haladnak előre. A háború óta 15 millió család költözött új otthonba. Az el­múlt öt évben 839 ezer la­kást építettek, amiből 754 ezer állami és szövetkezeti volt, 85 ezer pedig családi ház. A mostani tervekben még több, hozzávetőlegesen egymillió lakás építését tűz­ték ki célul. A lakótelepeken lakók el­látására — szintén öt év alatt — négyszázötven kór­Kukarcstbcn, a kongresszusi és hangversenyterem mellett a teret körbeölelve, tíz tömbházat építettek. Ezer családnak adtak otthont a mindössze két év alatt felépülő lakótelepen. E lakások érdekessége, hogy valamennyit bebútorozva, rá­dióval, televízióval, telefonnal adták át a lakóknak (A szerző felvétele — KS)

Next

/
Thumbnails
Contents