Békés Megyei Népújság, 1981. december (36. évfolyam, 281-305. szám)

1981-12-18 / 296. szám

1981. december 18., péntek o Takarékos kemence a KflZÉP-nél * . Földgázzal üzemel az új égetőkemence Fotó: Lónyai László A KAZEP Ipari Szövetke­zet főleg . kazángyártásáról ismert, de az orosházi kol­lektíva jelentős mennyiségű oxidkerámiát is gyárt. Ez az anyag rendkívüli keménysé­génél fogva kiválóan alkal­mas az erős igénybevételnek kitett alkatrészek készítésé­re, többek között textilszál­vezetők, szemcseszóró fú- vókák, gyújtóelektródák ké­szülnek belőle. A külföldi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy embe­ri protézis előállítására is alkalmas ez- az anyag, jól összefér a szövetekkel, nem korrodál, és szinte elkopha- tatlan. Különféle ízületek, forgók gyárthatók belőle, és újabban kísérletek folynak fogprotézis előállítására is. Orosházán a továbblépés­nek eddig az volt az akadá­lya, hogy a nagyobb ke­ménység és a biológiai al­kalmazásban megkövetelt minőség a 85—86 százalé­kosnál magasabb alumínium- oxid tartalmú keveréket kí­vánt volna, de ennek kiége­téséhez a meglevő kemencék hőfoka nem volt elegendő Erről a problémáról már la­punkban is beszámoltunk. Kapóra jött a szövetke­zetnek, hogy létrehozták a Magyar Nemzeti Bank Inno­vációs Alapját, mely műsza­ki fejlesztésekre, új ered­mények kikísérletezésére ad pénzt. Az elsők között for­dultak az alaphoz, és hét­millió forintot kaptak az oxidkerámiával kapcsolatos kísérletek elvégzésére, és a szükséges berendezések vá­sárlására. Egy évvel ezelőtt kötötték meg a szerződést, és a hét elején már begyújtot­ták az NSZK-ból beszerzett, alacsony kalóriájú földgáz­zal üzemelő égetőkemencét, amely szellemes műszaki megoldásaival képes az 1750 Celsius-fokos hőmérséklet elérésére. Ez a hőfok már elegendő arra, hogy az úgy­nevezett négykilences, azaz 99,99 százalékos alumínium- oxid tartalmú keveréket is kiégessen. Ez a tisztaság már több mint elegendő, min­den szóba jöhető alkalmazás­ra. Az új berendezés a leg­korszerűbbnek számít a vi­lágon, mikroprocesszoros ve­zérlésével tetszőleges felfű­tési és lehűtési görbe állít­ható be, és az egyszer be­táplált programokat mikro- kazettán tárolja. Így ezek bármikor könnyen megismé­telhetek. Az új kemence ka­pacitása többszöröse a régi, villanyfűtésű készülékeknek, és a drága villamos- energia helyett olcsó földgázzal üze­mel. Jóval kevesebb az üze­meltetési költsége, mint az elektromos kemencének, már csak azért is, mert az utóbbiakhoz évente egymillió forint értékű fűtőbetétet kel­lett felhasználni. Ezenkívül a régi típusoknál az állan­dó, három-négyhetenkénti újrafalazás is gondot oko­zott. Az új kemencével jelen­leg a kísérletek folynak, 1983. március 31-ig. Eddig az időszakig kell megtanulni a magasabb színvonalú gyártás minden csínját-bínját, és el­készíteni az új technikai, és biológiai alkalmazásra szánt munkadarabokat. Ezután kez­dődhet meg a hitel tör­lesztése, és az Innovációs Alap részesül a többletered­ményből is. L. L. Teljesítette tervét a HUFE A Hajtómű- és Festőberen­dezések Gyárának békéscsa­bai 3-as számú gyára 270 millió forintos tervvel kezd­te meg az idei esztendőt. En­nek az összegnek a nagyobb részét — 210 millió forintot — a festő- és konvejor- berendezések vezérlései tet­ték ki, 60 millió forintért haj­tóművet kellett gyártani. Mint Hankó Pál, a gyár főmérnöke elmondta, a jól szervezett munka eredménye­ként december 15-én, kedden a gyár teljesítette éves tervét. Sőt nemcsak legyártották a tervben szereplő berendezé­seket, hanem a vagonhiány, és más szállítási nehézségek ellenére útnak is indították azokat. A vezérlőrendszerek túl­nyomó többsége a Szovjet­unióba kerül, ahová hosszú - távú szerződés keretében szál­lítják évről évre a különféle egységeket. A hajtóművek részben hazai, részben pedig mint nagyberendezések ré­szei, exportra kerülnek. Természetesen a gyár a terv teljesítése után sem hagyja abba a munkát, hanem meg­kezdték a jövő évi termelés­hez szükséges előgyártást. A hajtóműveknél pedig mintegy hétmillió forintos terven fe­lüli késztermék előállítására van igény. Eközben már készülnek a jövő évi új termékek, melyek beilleszkednek a gyár terve­zett profilváltásába. Az új, korszerűbb hajtómű fokozat­mentes áttételű és hidrauli­kus vezérlésű lesz. A festő- és konvejorberendezések ve­zérlésénél pedig az eddigi re-' létechnikát az elektronika váltja fel. L. L. Jövő évi feladatairól tárgyalt a BIIGE Mi lesz velünk tröszt nélkül? Tegnap, december 17-én délelőtt Békéscsabán a BA- GE tanácsülése vitatta meg a Békéscsaba és Környéke Agráripari Egyesülés, vala­mint a tagüzemek 1982. évi termelési és gazdálkodási fel­adatait, terveit.' A tanácsülés ennek során megállapíthatta, hogy a taggazdaságok 1981- es célkitűzéseiket várhatóan teljésítik, s ez jó alapokat szolgál a mezőgazdasági ter­melés további bővítéséhez. A BAGE-hoz tartozó iparválla­latokra is megnövekedett fel­adatok várnak 1982-ben: a Békéscsabai Konzervgyár most kezdi első önálló gaz­dálkodású esztendejét, a hű­tőház rekonstrukció előtti időszakát éli, a ZÖLDÉRT- nek pedig bővülő termelte­tésszervezési teendőket kell ellátnia. Ugyanez a tanács­ülés vitatta meg azt a terve­zetet is, amely a BAGE ag­rokémiai főágazatának ki­alakítását lehetővé tevő szer­vezeti és pénzügyi feltétele­ket fogalmazza meg. házat klinikát, rendelőt, fo- hegyekben levő táborba gászatot adtak át. Míg az ipari létesítmények építése általában lassan ha­lad — mert rosszul készítik elő á területeket, szétforgá­csolják az erőket, s nem használják ki az építőipari berendezéseket — a lakás- építkezések — bizonyára a nagy gyakorlat miatt — szer­vezettek és gyorsak. Egy-egy épületet az alapok lerakását követően két hónap alatt készre szerelnek. A lakótele­pek többsége egy-két év alatt elkészül. Romániában is panelekből építkeznek, de az elemek változtatásával számtalan variációban készülnek az azonos jellegű, ám mégis egyedi házak. Kísérletként próbálkoznak azzal is, hogy berendezett lakásokat adnak át a fiatal házasoknak. Miként nem gond a gyere­kek óvodai, bölcsődei elhe­lyezése, úgy nem kell la­kásra sem sokat várniuk. Bordán Tiberiu, a hunyadi kohászati kombinát alkal­mazottja és feleségé — ők úgymond egy átlagos fiatal román házaspár — két hó­nap alatt kaptak lakást, a gyerekeket a közeli óvodába és iskolába viszik, nyáron a mesterséges tóhoz, vagy a mehetnek nyaralni. A lakásépítés nagy üteme fejlett építőipart feltételez. Az ötéves tervidőszakban — az előzőhöz képest — két és félszeresére növelték az épí­tőipari beruházásokra fordí­tott összeget, öt év alatt 56 milliárd lejt költöttek erre. Románia rendelkezik az építésekhez szükséges nyers­anyagokkal, alapanyagokkal, amelyeket főként a temes­vári, a tirgu jiu-i és a cim- pulungi üzemekben dolgoz­nak fel. Az ipari ágazatok közül az építőipar termelése fejlődött a legnagyobb ütem­ben, évi 13 százalékkal nö­velték a termelést. A román építőipart nagy feladat elé állította az 1977. tavaszán pusztító földrengés. Bukarestben szinte utcák dőltek romba, a katasztrófa roppant áldozatokat követelt. Az összedőlt házak helyére modern palotákat emeltek (Bukarestben sajátosan il­leszkednek a régi és az új stílusban épült házak), de a földrengés következményei­nek a felszámolása, a sebek begyógyítása még ma is tart. Jakab Klára (Következik: Magyar—ro­mán kapcsolatok.) A Minisztertanács ez év október 29-i határozata 1981. december 31-vel elrendeli a konzervipari, a baromfiipari, a söripari tröszt, valamint, az AGROTRÖSZT megszün­tetését. A döntés az irányí­tói rendszer korszerűsítése, valamint a piaci követelmé­nyekhez való rugalmasabb alkalmazkodás érdekében született. A korábbi tröszt­höz tartozó vállalatok ön­álló gazdálkodó egységként működnek tovább. A határozat óta másfél hónap telt el. Hogyan fogad­ták az intézkedést a Békés­csabai Konzervgyárban, mi történt az elmúlt ötvén nap­ban, erről beszélgettünk Kar­dos Ernőnével, a gyár igaz­gatójával. — A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium vezetői júniusban tájékoztat­tak bennünket a Miniszter- tanács elé kerülő javaslatról. A döntés tehát nem ért vá­ratlanul. Ami a gyári fogad­tatást illeti, természetesen megoszlottak vélemények. Én mindenesetre úgy gondo­lom, egy önálló vállalat, ha jól él lehetőségeivel, rugal­masabban tud alkalmazkod­ni a piaci követelmények­hez . .. — Mindenekelőtt ennek gyári feltételeit kell meg­teremteni ... — Természetesen. De azért hadd jegyezzem meg, ma még nagyon sok a nyitott kérdés. Ezek egy részére végleges választ majd csak az önálló gazdálkodás gya­korlatában adhatunk, adhat­nak a felügyeletet ellátó szervezetek. — Az átszervezés milyen gazdasági helyzetben találta a gyárat? — A' Békéscsabai Konzerv­gyárat eddig sem kellett a közösből eltartani... — Ez bíztató a jövőre nézve. — Mi is így értékeljük, de azzal is tisztában vagyunk, hogy a tröszt megszünteté­sét követően ugyanazokkal a korszerűsítésre váró beren­dezésekkel, technológiákkal kell termelnünk, mint ed­dig. A nagyon is indokolt rekonstrukcióra még nem született döntés. Majd 1982- ben. Addig is saját fejleszté­si és amortizációs alapunk­ra vagyunk utalva. — Lesz-e változás a mező- gazdasággal kialakított kap­csolatokban, és lesz-e ex­portjoga a gyárnak? — A következő évre a mezőgazdasági üzemekkel már megkötöttük a szerző­dést. Az árképzés elveire, gyakorlatára vonatkozóan még nem született döntés. Az exportot a külkereskedelmi vállalatok közreműködésével bonyolítjuk. Itt annyi a vál­tozás, hogy a külkereskede­lem vállalataival most már mi kötjük a szerződést, és az exportból származó esetleges többletbevételt is közvetlenül a gyár kapja. — Az októberi miniszter- tanácsi határozat intézkedik a korábban megszűnt trösz­tök helyett létrehozott ága­zati irodák felszámolásáról. — Erről mi is tudunk. Ugyanakkor lehetőségünk volt arra, hogy bizonyos fel­adatok ellátására a konzerv­gyárak közös vállalatot hoz­zanak létre. Ennek tevé­kenységi körét a gyárak ve­zetőiből álló igazgatótanács a közelmúltban hagyta jóvá. A közös vállalat elsősorban szolgáltatásokat végez majd. Feladata közé tartozik majd többek közt importanyagok, alkatrészek beszerzése, a termeltetés koordinálása, a közös vállalat továbbá infor­mációt, tapasztalatokat gyűjt, ad közre. Kepenyes János Iparkodó iparágunk — a gépgyártás ok mindent elmond­hatunk Békés megye gazdaságáról, de azt aligha állíthatnánk, hogy a Viharsarok a hazai gépgyár­tás nagy hagyományokkal büszkélkedő fellegvára. Hä ez igaz Békés megyére, még inkább igaz a Sárrétre, ahol igazán merész vállalkozás­nak számított égy - olyan gyár letelepítése, mint ami­lyen a Csepel Autóé. El lehet képzelni, micsoda erőfeszítéseket követelt a szeghalmi gyár vezérkarától T70Ü olyan dolgozót toboroz­ni a környékről, akik hajlan­dók voltak évtizedes kenyér­adó mezőgazdasági te­vékenységüket a fegyelme­zettebb, nagyobb szakis­mereteket követelő gyári munkára felcserélni. Min­denesetre megnyugtató — miként azt Boross Mihály igazgató a múlt héten meg­tartott Békés megyei gépipa­ri aktíván is elmondta —, hogy az első félévi nagy jö­vés-menés után a második félévben már minden szem­pontból kiegyensúlyozottan termelt a Sárrét e nagy ipa­ri létesítménye. A Csepel Autó szeghalmi gyáráról tudni kell, hogy ma már az Ikarusz egyik fő al­vázszállítója. De máris sora­koztathatja mellé megyénk másik nagy gépgyártóját, a MEZÖGÉP-et, amely a ku- koricacső-törő adapterek egyetlen hazai előállítója. Azután itt van a Szarvasi Vas-, Fémipari Szövetkezet, amely egyes lakásvilágítási cikkekből a hazai szükség­letnek több mint 90 százalé­ksát fedezi termékeivel. A szövetkezet minőségi munká­járól csak annyit: az aktíva­értekezleten részt vett ipari miniszterhelyettes, Littvai István szerint a tárca be­kapcsolja őket az elektroni­kus részegységgyártás most induló programjába. Amiként a jó minőségre a vas-, fémipari szövetkezet ad példát, úgy á napjaink legfőbb termelői erényének tartott gyorsaságot, szorgal- masságot és alkalmazkodó­készséget a MEZÖGÉP-től tanulhatják el a többiek. E nagyvállalat kollektívája ugyanis már nem egyszer bi­zonyította, hogy napok alatt képes egyik feladatról a má­sikra az egész szervezetet át­állítani. Mind e példák talán már magukban, de együttesen is tükrözik, amit a konkrét számvetés kézzelfoghatóan mutat ki: megyénk iparának legdinamikusabban fejlődő ága az utóbbi időkben éppen a legkisebb múltú, valójá­ban hagyományok nélküli gépipar. Emellett, a legfris­sebb statisztikák szerint, élen jár a megújhodásban, tudniillik, míg a megye iparágainak termékei kö^ zött csupán 1,3 százalékot képviselnek 1980-ban az'' újonnan bevezetett gyártmá­nyok, a gépiparban ez az arány meghaladta a 10 szá­zalékot. Tegyük még hozzá, hogy a gépipar termékeinek 54 százaléka minden piacon versenyképes, ezzel szemben például az építőanyag-ipar ugyanezt csupán árucikkei­nek ‘ három százalékáról mondhatja el. A felsoroltakból ugyanak­kor nem szabad azt a követ­keztetést levonnunk, hogy e példásan iparkodó iparágunk a tökéletesség állapotába ju­tott immár. Elég csak egy pillantást vetnünk a gép­gyártók berendezéseire, fel­szereléseire, máris kitűnik: mekkora az adósság a gépek felújításában, folyamatos cseréjében. Árulkodó az az adat is, amely szerint a me­gye ipari munkásainak 20 százalékát foglalkoztató gép­ipar az ipari állóeszközök­nek mindössze egynyolcadát működteti. Azután szólhat­nánk a munka- és üzemszer­vezés hiányosságairól, illet­ve a termelőberendezések­ről elmondottak furcsa el­lentéteként az eszközök ki­használtságában megmutat­kozó lemaradásról. Az iparág még meglevő belső gyengeségei mellett — melyeknek felszámolása egyébként éppen a jövő so­kasodó feladatainak megol­dásában képez nagy tartalé­kot — számosak a fejlődést nehezítő külső tényezők. Ezekről az említett aktívaér­tekezlet vitájába bekapcsoló- dók ugyancsak szenvedélye­sen szóltak. Szinte vala­mennyien fölemlítették az akadozó alapanyag-ellátást, a külkereskedelem nehézkessé­gét. A belkereskedelemre és a szállításra azért panasz­kodtak, mert nem hajlandók a kockázatot a termelőkkel megosztani. Van mit tenni azután — megint csak házon belül — az anyag, és ener­giatakarékos gazdálkodás ál­talános gyakorlattá tétélé­ben, s végül a termelőeszkö­zök koordinált, közös jobb kihasználásában is. Mindez mit sem von le az ágazat pozitív megítélésének mérlegéből, nem másítja meg azt a megállapítást, misze­rint fiatal iparágunk, a gép­ipar büszke lehet elért ered­ményeire, eddigi teljesítmé­nyére. S hogy büszke is va­lójában, arról tanúskodik munkavállalóinak növekvő serege, egy olyan időszak­ban, amikor az ipari terme­lés más ágaiban éppen hogy csökken a munkavállalók száma. Tudomásul kell ven­nünk ugyanis, hogy az anya­gi megbecsülés mellett egyre többet nyom a latban a pá­lyaválasztáskor és a munka­helyen megmaradásban a szakma presztízse, a munka­kollektíva, a munkavégzés körülményeinek korszerűsé­ge. zért is nehéz elfogad­nunk a békéscsabai forgácsoló főmérnö­kének az aktívaértekezleten elhangzott azon megállapítá­sát, mely szerint gyárukból azért távozik sok munkás, mert a megye e legkorsze­rűbb üzemében a modern termelőberendezések megfe­lelő működtetése a megyei átlagnál nagyobb fegyelmet, teljesítményt követel. A kö­vetelmények valóban meg­nőttek, de nemcsak a mun­kásokkal szemben, hanem a termelés irányítóival szem­ben is, akikre nem kevesebb vár, mint a munka és az üzem szervezetének fejlesz­tése, a többletteljesítmény feltételeinek megteremtésé, utóbbiak között a valós hely­zetet követő-alakító érdekelt­ségi rendszer kialakítása. Csupán az új gépek üzembe állíthatói maga az üzem ugyanis még nem válik kor­szerűbbé. Ez' a gépgyártá­sunkra, benne a békéscsabai forgácsolóra éppen úgy igaz, mint a termelés minden más ágazatára. Kőváry E. Péter Kertbarátok tanácsadója Ezúttal a permedé készíté­séhez ad tanácsokat a MÉM Növényvédelmi és Agroké­miai Központja. Mindenki számára létfontosságú — ta­nácsolják —, hogy a drága pénzen megvásárolt növény­védő szerekkel kellő haté­konyságot érjen el a kárte­vők elleni küzdelemben. En­nek igen fontos láncszeme a perrríetlékészítés szakszerű technikája. Lehetőleg lágy esővizet használjunk, és csak az előírt dózisokat keverjük be. Minden esetben csinál­junk törzsoldatot — először kevés vízben péppé keverjük a növényvédő szert, majd fo­kozatosan hígítsuk föl. Az elkészített permetlevet lehe­tőleg azonnal permetezzük ki. A munka befejeztével az eszközöket alaposan tisztít­suk meg. A mosó- és tisztí­tóvizet, amely még tartalmaz vegyszereket, embertől, ál­lattól, élővíztől távoli helyen locsoljuk szét. ,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents