Békés Megyei Népújság, 1981. december (36. évfolyam, 281-305. szám)
1981-12-18 / 296. szám
1 1 1 1981. december 18., péntek Megnyílt az országgyűlés téli ülésszaka (Folytatás az 1. oldalról) építésére. Tovább nő a felújítások előirányzata. A tanácsok rendelkezésére álló előirányzat kereken 70 százaléka a kiemelt fejlesztések megvalósítását, illetve az alapellátást nyújtó intézmények fenntartását szolgálja. Az életkörülmények javításában továbbra is nagy szerepe van a kórházfejlesztésnek, az általános iskolai tanteremépítésnek, 1982-ben 1300 új általános iskolai tantérem létesül, és mintegy 1200 új kórházi ágy. Jelentősebb fejlesztés valósul meg többek között a szolnoki megyei kórházban. Folyamatosan gondoskodunk az ország védelmi erejének fenntartásáról, fejlesztéséről. Az e célra fordított kiadások mintegy 4 százalékkal nőnek. Keressük a gazdálkodási kötöttségek további egyhíté- sének, feloldásának, a bevételi érdekeltség erősítésének lehetőségeit is. A már meglevő intézmények színvonalának megőrzése rendkívül fontos feladat, s ezért a költségvetési szervek a felújítási forrásokat — véleményünk szerint — nem csoportosíthatják át új intézmények létesítésére. A bevételeket és a kiadásokat összegezve 1982-re a költségvetés 491,5 milliárd forint bevételre tesz szert, ami az 1981. évit 4,4 százalékkal haladja meg, kiadásai ugyanakkor 506,5 milliárd forintot, az ideinél 5,5 százalékkal többet jelentenek. A költségvetés tervezett hiánya tehát 15 milliárd forint. Többet várunk a mezőgazdaságtól Az expozé következő részében a miniszter az idei intézkedések közül kiemelte, hogy áttekintettük a mező- gazdasági termelőszövetkezetek differenciálódásának alakulását. A differenciálódás — a természeti tényezők sajátos szerepe miatt — a mezőgazdaságban összetettebb és más természetű, mint a népgazdaság egyéb ágazataiban. Azt tapasztaltuk — mondta —, hogy a jó és közepes színvonalon gazdálkodó üzemek dinamikusan fejlődtek, a kedvezőtlenebb körülmények között gazdálkodók viszont lemaradtak a fejlődésben. Programot dolgoztunk ki — folytatta — az alacsony hatékonyságú, kedvezőtlen adottságú szövetkezetek termelésének fellendítésépe. A program számos konkrét intézkedést tartalmaz a beruházási támogatástól a szakemberellátásig. Célunk ezzel, hogy ezeket a gazdaságokat is nagyobb teljesítményre, jövedelemképzésre sarkalljuk. Pénzügyi intézkedéseink ezt szolgálják. Erre a teljesítményre nagy szükség van, mert jövőre a mezőgazdaságtól is sokat várunk. / Tisztelt Országgyűlés! A kormány jövő évi feladatának mindenekelőtt a terv megvalósításának megszervezését, folyamatos, aktív figyelemmel kísérését, a gazdaságpolitika fő céljainak megvalósítását tekinti — hangsúlyozta Hetényi István, majd kiemelt néhány, várhatóan nagy jelentőségű, aktuális feladatot. A társadalom érdeklődésének középpohtjában áll — mindenki tudja, hogy nem ok nélkül — a lakáskérdés. A lakásgazdálkodással kapcsolatos elképzeléseket társadalmi vitákon értékelik, s jövőre egyik legnagyobb feladatunk lesz a kialakított elvek és a társadalmi viták tapasztalatai alapján meghozni a szükséges állami intézkedéseket. Folytatjuk a gazdasági mechanizmus javítását. A mindenkor időszerű szabályozási és a szervezetfejlesztési munkán túl, 1982-ben konkrét lépéseket kívánunk tenni a vállalatirányítás terén. Megkülönböztetett figyelmet fogunk fordítani az élet- körülmények javítását szolgáló feladatok megoldására, köztük’ az ötnapos munkahét zökkenőmentes, általános bevezetésére. Befejezésül a miniszter •utalt arra: az utóbbi időben sokszor mondjuk, hogy kihívással kell szembenéznünk, többet kell teljesítenünk már ahhoz is, hogy a már elért szinten maradhassunk. Ha pedig ennél többre vágyunk, magasabbra szeretnénk jutni, vállalnunk kell, hogy a nagyobb feladatokra felkészülve, annak nagyságához igazítsuk erőfeszítéseinket — zárta expozéját Hetényi István, és kérte az országgyűlést, hogy mindezeket mérlegelve vitássá meg és fogadja el a beterjesztett törvényjavaslatot. Ezután Novák Béla (Pest megye, 16. választókerület), a Csepel Autógyár vezér- igazgatója, a törvényjavaslat bizottsági előadója öszszegezte az országgyűlés bizottságaiban a költségvetési tervezetről folytatott alkotó vitát. A vitában ezután felszólalt Peják Emil (Budapest, 56. vk.), az MSZMP XVIII. kerületi bizottságának első titkára, Bata János, (Pest, 12. vk.), a Gyömrői Ruhaipari Szövetkezet elnöke, Dobi Ferenc (Csongrád megye, 5. vk.), a MEDOSZ főtitkára, Karakas László (Hajdú-Bi- har m., 12. vk.), az MSZMP KB pártgazdasági és ügykezelési osztályának vezetője, Vastag Ottilia (Nógrád m., 8. vk.), a Finommechanikai Művek romhányi gyárának csoportvezetője, Boza József (Bács-Kiskun m., 18. vk.), az állampusztai célgazdaság igazgatója, Hornyák Tiborné' (Szabolcs-Szatmár m., 9. vk.), az MSZMP nyírbélteki nagyközségi bizottságának titkára, Skaliczki Károlyné (Békés m., 2. vk.), a Dél-alföldi Tégla- és Cserépipari Vállalat csoportvezetője. lőesoportunk és a magam nevében elfogadom, képviselő- társaimnak , elfogadásra ajánlom. Ezt követően Marjai József, a , Minisztertanács elnökhelyettese emelkedett szó. lásra. Marjai József expozéja Skaliczki Károlyné felszólalása Tisztelt Országgyűlés! A most tárgyalt napirendet Békés megyei képviselő- csoportunk megtárgyalta, és kialakította egységes véleményét. Az írásban is kiadott 1982. évi népgazdasági tervjavaslatával csoportunk minden tagja egyetértett, kész annak megvalósításában aktívan közreműködni. Békés megye lakossága áz 1981. évi gazdasági tervek teljesítéséből jól vette ki részét. Felismerve változó gazdasági helyzetünket és körülményeinket, megyénk lakossága igyekezett munkáját úgy végezni, hogy megfelelőképpen szolgálja a párt és a kormány ilyen irányú elvárásait; a megyében élők mindennapi boldogulását is. A lakosság nyugodt és kiegyensúlyozott mindennapjainak jelentős meghatározója társadalmunk • gazdasági helyzete, benne az egyes ember életkörülményeinek megfelelő alakulása. Azok a gazdasági eredmények, melyek megyénket 1981-ben jellemezték, • egyértelműen bizonyítják a párt és a kormány politikájának helyes értelmezését, a lakosság cselekvési készségét. Ismeretes a tisztelt jelenlevők és a szakemberek körében, hogy Békés megye mezőgazdasága 1981-ben az országos átlagot meghaladóan növelte termelését, mely hatékonysággal és kiemelkedő átlagterméssel járt együtt. Ugyanilyen tény az is, hogy a mezőgazdaság energiaigénye igen jelentős. Éppen ezért sajnálatos és sok területen ellentmondást hoz felszínre, hogy a jó termőföldön hatékony munkával megtermelt értékek megóvása nem mindig biztosított. Az említett gondokból ered javaslatunk és kérésünk, hogy nagyobb támogatást kapjunk a megtermelt mezőgazdasági termékek tárolókapacitásának bővítésében. Úgy gondoljuk, ez az anyag- és energiatakarékosság egyik igen ésszerű megvalósítása. Jó eredményekről és cselekvési egységről szóltam, de azt is tisztán kell látnunk, hogy munkánkat még napjainkban is akadályozza néhány olyan tényező, ami zavarokat idéz elő a termelésben részt vevők, illetve az irányítók között. Sokszor tapasztaljuk, hogy takarékosságról beszélünk, de a takarékos módszerek és technológiák meglehetősen lassan terjednek a bonyolult intézkedések folyamatában. Példák sorát tudnám felsorolni, de itt és most ' csak egyet említek meg, nevezetesen a mezőgazdasági üzemek terményszárításával kapcsolatos gondokat. Az olajtüzelés kiváltására javasolt és ajánlott technológiák esetenkénti ma- * gas ára, technológiai tökéletlensége nehéz helyzetbe hozza a takarékosságra vállalkozó mezőgazdasági üzemek vezetőit, dolgozóit. A gazdasági tervek elkészítésénél tapasztalható bizonytalanság is fékezi a gazdaságvezetők megfelelő szintű felkészülését a gazdasági év munkáira. Gyakorta tapasztalható a kevés információ és a tervezéssel kapcsolatos bizonytalanság káros hatása. Az információk fontosságáról szóltam az imént, amelynek feltétlen részeként tekintem azoknak az informálását is, akik a munkapadok mellett állnak vagy a traktorokat vezetik. A megyében úgy tapasztaljuk, hogy az embereket fokozottabban érdekli, hogy mi történik a világban és közvetlen környezetünkben. Nem lehet feladatainkat jól megszervezni, azokat megfelelő színvonalon végrehajtani, ha nem tudatosul annak lényege és jelentősége, azoknak körében, akik a tervek végrehajtásában, a mindennapok során részt vesznek. Nem lehet csak az első számú vezetők ügyének tekinteni a tájékoztatást. Meg kell adni azt a rangot — e nagyon jelentős gazdaságvezető rétegnek —, ami őket az üzemben megilleti. Tisztelt Képviselőtársaim! Én jómagam is fizikai munkásként dolgozom a Délalföldi Tégla- és Cserépipari Vállalatnál. Amiről szóltam, az az én és környezetem véleménye is. Magam is, aki az . építőipar egy jelentős ágazatában dolgozom, nap mint nap érzem a korszerű technika könnyebbségét, ugyanakkor az elavult műszaki színvonal nehézségeit is, amit még sokszor a krónikusnak mondható létszámgond is súlyosbít. De munkatársaim is tudomásul veszik, hogy ágazatunk állandó fejlődése biztos jelent és jövőt teremt számunkra, és készek — miként megyénk dolgozóinak döntő többsége — mindennapi munkájukkal bizonyítani gazdasági terveink megvalósításában való aktív részvételüket. Tisztelt Képviselőtársaim! Az országgyűlés által most tárgyalt napirendet képviseEgyetértek a költségvetés tervezetével és a pénzügyminiszter által elmondottakkal. — kezdte hozzászólását a Minisztertanács elnökhelyettese. — A magyar nép pártunk politikáját támogatva, azzal egyezően meggyőződéssel vallja, hogy a szocializmus előnyei, értékei teljes kibontakozásának nélkülözhetetlen feltétele az enyhülés, a feszültség csökkentése. Népünk — mondotta — nagyra értékeli és megbecsüli azt a történelmi jelentőségű változást, amely felszabadulásunk óta, a szocializmus építésének évtizedeiben következett be. Történelmünkben több évszázadra visszatekintve először mondhatjuk, hogy nemzeti létünket, békénket és biztonságunkat olyan szövetségi rendszer garantálja, amelynek egyenrangú és megbecsült tagjai vagyunk, s ami békénket és létünket fenyegeti, az nem a magyarság ellen, az az egész emberiség ellen irányul. így a legszorosabban fonódik össze a világbéke megőrzésében és biztosításában a magyar nemzeti érdek és az egész emberiség érdeke. Természetes közegünk és minden ilyen jellegű tevékenységünk alapja a szocialista integráció — és ezen belül együttmunkálkodás mindenekelőtt a Szovjetunióval —, amely meghatározott tényező a ma és a jövő szempontjából is. A világ minden más részével erre az alapra támaszkodva folytatjuk gazdasági kontaktusaink fejlesztését. Különösen nagy nemzeti, politikai és gazdasági érték, hogy történelmünkben soha ilven jó hírünk, tekintélyünk és megbecsülésünk nem volt, mint most. Biztatás számunkra mindenekelőtt szocialista barátaink, testvéreink megbecsülése, és a velünk szemben táplált bizalom. Joggal állapíthatjuk meg, hogy olyan nagy erőfeszítések, mint amilyeneket 1978 óta ez az ország, ez a gazdaság kifejtett, a korábban megszokott kedvezőbb körülmények között rendkívül látványos számokat produkáltak volna. Nem rajtunk múlik, és nem rajtunk múlott, hogy ez most nem így van. Az utolsó időszakban jelentős mértékben romlott a nemzetközi helyzet, időnként drámai módon kiéleződtek a nemzetközi politikai viszonyok, ennek minden közvetlen gazdasági és anyagi hatásával és terheivel együtt. 1979-től következett be a második árrobbanás, amely méreteiben és hatásában az elsőnél nem volt kevésbé terhes. Ugyanebben az időszakban közel került mélypontjához a tőkés világgazdaság válsága, magával rántva a legfejlettebb országokat is, köztük legfontosabb kereskedelmi partnereinket. Politikánk és politikai gyakorlatunk helyességét — beleértve gazdaságpolitikánknak a Magyar Szocialista Munkáspárt XII. kongresszusán megerősített irányvonalát —, az ország stabilitása, szocialista társadalmunk és gazdaságunk teljesítőképességét. igazolták a tények, és a nagy megpróbáltatások mércéjével értékelték fel az elmúlt évek. Most nyugodt lelkiismerettel “mondhatjuk, hogy a szocialista Magyarország minden összehasonlításban — nemcsak az őt körülvevő világhoz mérve -— erősítette helyzetét, pozícióit, megbecsülését és hitelét, az iránta érzett, tanúsított bizalmat, hanem saját magához mérten is fejlődött, előrelépett. Eddig nemzetközileg is elismert módon teljesítettük két fő gazdaságpolitikai célkitűzésünket: az ország külgazdasági egyensúlya javult, külkereskedelmi mérlegünk gyakorlatilag egyensúlyba került, és megteremtettük a feltételeit annak, hogy a következő években fokozatosan többletet biztosítsunk. Lényegesen javult nemzetközi, fizetési mérlegünk, hitelképességünk erősödött. A forintnak nemzetközi megbecsülése van. Ezek olyan tények, amelyek a gazdaságpolitika helyességét igazolják. Igazolják ugyanakkor, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt megőrizte és erősítette a forradalmi erényét: ' az alapkérdések? a fő célok stabilitásának és változatlanságának megőrzése mellett a gyakorlatban rugalmasan al* kalmazkodik a változó feltételekhez, képes a megújulásra. A terv és a költségvetés azt a szilárd elhatározást fejezi ki, hogy folytatjuk eddigi gazdaságpolitikánkat, folytatjuk a reformot. Folytatjuk az egész társadalom, és ezen belül mindenekelőtt a gazdaság ösztönzését, ha úgy tetszik: kényszerítését nagyobb teljesítmények elérésére. Gyorsan változó világunkban olyan körülmények között, amikor gyorsan kell magunknak is megváltoznunk, átalakulnunk, amikor folyamatosan új, eddig nem ismert, és máshol ki nem próbált megoldásokat kell alkalmaznunk, természetes a széles körű, időnként élessé váló vita, a sokoldalú mérlegelés. Ezek alapelveinket nem érinthetik. Egyértelműen le kell és le lehet szögezni, hogy a Magyar Népköztársaság politikája, kül- és belpolitikánk tiszta, világos, egyenes, becsületes és kiszámítható. Igaz, a kormány, a kormányszervek munkájának javításában még sok a teendő. Az államigazgatási munkában még mindig nagy a bürokrácia, adódik tehetetlenség, gyakori a döntésekkel kapcsolatos huzavona, naponta meg kell küzdeni a régi beidegződöttségek, a régi, rossz szokások újratermelődésével. A megtett jelentős és minőségi előrelépés ellenére sajnos nincs, és valószínűleg abban az időszakban, amely számunkra belátható, nem is áll majd rendelkezésünkre tökéletes szabályozási rendszer. A gazdaságirányításnak a tervezés és a szabályozás által kialakított feltételrendszerét azért folyamatosan karban kell tartanunk, a gazdaságtól megkövetelt azonos szemlélettel és magatartásformával, tehát vállalkozási szellemmel is. A kormánynak, a kormányszerveknek ugyanakkor megfelelő irányítási eszkö- ' zökkel azt a követelményt kell érvényesíteniük, hogy a vállalatok a rendelkezésre álló értékes emberi erőt, a nagy anyagi értékeket, fejlesztési eszközeiket maximálisan, minden lehetőség kihasználásával, a legjobb jövedelmezőséggel hasznosítsák. Tisztelt Országgyűlés! A nemzetközi munkamegosztásba való fokozott, és számunkra nélkülözhetetlen bekapcsolódásunk folyamatát, lehetőségét és eredményességét a mi oldalunkról alapvetően a népgazdaság minőségi fejlődésé határozza meg. Ebben a kormánynak is sok teendője van. Alapkérdés számunkra a szocialista integráció erősítése, fejlesztése, a KGST-tagorszá- gokkal eddig kialakított együttműködés megszilárdítása és megőrzése. A nem szocialista világgal gazdaságunk versenyképességének növelése alapvető feltétele a kapcsolatok fejlesztésének. A kormánynak ugyanakkor továbbra is minden eszközt fel kell használnia érdekeink védelmében, az ellenünk irányuló intézkedések elhárításában, a diszkrimináció visszaszorításában, mint ahogyan ott kell lennünk minden olyan nemzetközi gazdasági és pénzügyi intézményben, amely a világgazdaságban, vagy annak jelentős szektorában szerepet játszik, és ott, mint szocialista országnak érvényesítenünk kell befolyásunkat és jogainkat. Tisztelt Országgyűlés! Az eddig elhangzottak — és mindaz, ami előrelátható — világossá teszi, hogy az 1982-es év sem lesz köny- nyebb, mint az 1981-es volt. Nehezíti az 1982-es évre elképzeléseink — korábbi elképzeléseink — végrehajtását, hogy terveinkkel ellentétben alacsonyabb bázisról indulunk, viszont a minőségi változások eredményeinek megítélésünk szerint már 1982-ben érvényesülniük kell. Bizonyosak vagyunk abban, hogy 1982-ben mindkét fő' célunkat teljesíteni fogjuk, tovább fog javulni nemzetközi külgazdasági kapcsolatunk, külgazdasági egyensúlyunk, fizetőképességünk. Biztosítani tudjuk a lakosság életszínvonalának megőrzését, ezen bélül különös súllyal az ellátás színvonalának nemcsak fenntartását, hanem mindenekelőtt minőségi javítását is, és az élet- körülmények javítását is. Mindezek alapja a gazdaság minőségi átalakításának gyorsítása. Biztosítani tudjuk a megfelelő alapokat és átmenetet az 1982-t követő évekre is. Ezután felszólaltak még: Reidl János (Somog; m. 5. vk.), a Videoton tabi gyáregységének csoportvezetője. Szalai Géza (Budapest,' 20. vk.), a Ganz-MÁVAG- Szerszámgyár vésnöke, Jávorka István (Komárom 2. vk). a Tatabányai Szénbányák Vállalat fóaknásza, Szabó La- josné (Szolnok m. 5. vk), a Tisza Cipőgyár tüzőnöje, Gazsiit/ Milutinné (Baranya m. 12. vk.), a drávaszlárai általános iskola tanára és Novák János (Budapest, 54, vk.) az Egyesült Vegyiművek vegyésztechnikusa. A törvén'yjavaslathoz hozzászólásra több jelentkező nem volt, ezért az országgyűlés elnöke, a vitát lezárta. Ezután Ábrahám Kálmán építésügyi és városfejlesztési miniszter válaszolt Szalai Géza képviselő hozzá intézett kérdésére. Ezt követően Hetényi István foglalta össze a vita tanulságait. Határozathozatal következett: az országgyűlés a Magvar. Népköztársaság 1982. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslatot általánosságban és részleteiben, az eredetileg beterjesztett összegekkel egyhangúlag elfogadta. Ezzel befejeződött az országgyűlés csütörtöki munkanapja, melyen felváltva elnökölt Apró Antal, Cserven- ka Ferencné és Péter János. Az ülésszak ma 10 órakor folytatódik.
