Békés Megyei Népújság, 1981. december (36. évfolyam, 281-305. szám)
1981-12-13 / 292. szám
1981. december 13., vasárnap Ötnapos munkahét az egészségügyben Mindenki az ötnapos munkahét bevezetésére készül, így az egészségügyben dolgozók is. Hosszas előkészítő munka, felmérő tárgyalások sorozata, az egészségügy megyei, járási, városi és intézményi vezetőinek, szakszervezeti irányítóinak tanácskozása előzte meg megyénkben a januárban bevezetésre kerülő új rendszert. Elsőrendű szempont, hogy a lakosság ellátása folyamatosan biztosított legyen, egyetlen percre se szüneteljen a betegek gyógyítása, az egészség- ügyi munka színvonalának pedig emelkednie kell. Az egészségügyi dolgozók sem maradhatnak ki az ötnapos munkahét kedvezményéből. A többféle fontos követelményt, elvárást csak jobb szervezéssel, pontos, fegyelmezett munkával lehet megvalósítani. Miután az országos sajtótájékoztató már elhangzott e témáról, mi is megkérdeztük a megyei tanács egészségügyi osztályának vezetőjét, dr. Horváth Éva főorvost, Békés megyében hogyan valósul meg a Minisztertanács határozata, és az Egészségügyi Minisztérium általános irányelvei? — Az egészségügy egészében sor kerül az ötnapos munkahétre: a körzeti felnőtt- és gyermekrendelőkben, a fogászaton, a járóbeteg-szakrendelőkben, a fekvőbeteg-ellátásban, a bölcsődékben, a szociális otthonokban és az öregek napközi otthonaiban dolgozóknál is. A körzeti orvosok 42 órás munkaidejüket öt nap alatt dolgozzák le, s a megemelkedett napi munkaidővel a rendelési idő lesz hosszabb. Hétfőtől péntekig délelőtti és délutáni rendelések lesznek. Két részre bonthatjuk a körzeti orvosok teendőit; a járóbeteg-ellátásban és az otthon fekvő betegek gyógyításában kell helyt állniuk. Ha több felülvizsgáló orvost foglalkoztathatunk, reméljük, sikerül a célunkat elérni, hogy a jövőben indokolt esetben a táppénzes felülvizsgálatok a betegek otthonában történjenek. A körzeti orvosok szombaton nem rendelnek, a központi ügyeleti szolgálat végzi a sürgősségi betegellátást. Az ügyelet ellátja a rendelési időn kívül hozzájuk fordulókat este, éjszaka, szombaton és vasárnap is. Persze, az emberek megértését kérjük, időben forduljanak orvoshoz, ne halogassák a vizsgálatot, ha betegnek érzik magukat. Más, sürgősebb esettől vonja el az orvost az, aki indokolatlanul keresi fel az ügyeletet. — Hol lesznek az ügyeleti központok, és miként érhetők majd el? — Kilenc központi ügyeletet terveztünk: Békéscsabán, Orosházán, Békésen, Gyulán, Szarvason (folyamatosan hét közben és hét végeken), Mezőkovácsházán, Sarkadon, Mezőberényben és Gyomaendrődön (hét végén és munkaszüneti napokon, máskor ugyanis a községi körzeti orvosok dolgoznak készenlétben). Ezek kijelölt területeket látnak el, ahol állandó helyen, azonos időpontban megtalálhatók. A posta folyamatosan ellenőrzi a községekben a segélykérő telefonállomásokat, s jól láthatóan megjelöli ezeket. Innen hívhatók az ügyeletek. A központokhoz a terület nagyságától függően egy, vagy két orvos, egészségügyi szakdolgozó, URH-val felszerelt gépkocsi és gépkocsivezető tartozik. Az orvos elindul az autóval a hívásra, de a rendelővel összeköti az URH- adó-vevő készülék. A rendelőt esetleg ez idő alatt felkereső beteg érdekében a szakdolgozó konzultálni tud a távollevő orvossal is, szükség van-e kórházba szállításra, vagy elegendő a helybeni ellátás. Ha mentőre van szükség a területen, az orvos értesíti a központi ügyeletet, s az ottaniak már hívják is a mentőket. Állandó a kapcsolat a központi ügyeletek között, így egymásnak is segíthetnek. Az URH folyamatosan működik, a hívásokat hallja az orvos, a szakdolgozó, vagy a gépkocsivezető, valaki mindig tud szólni a gyógyítóknak. Természetesen amíg nincs együtt minden feltétel, nem indul be a központi ügyelet, bizonyos területeken a jelenlegi módon történik az ellátás, vagy átmeneti formákat valósítunk meg. A folyamatos betegellátás addig és azután sem szenvedhet sehol csorbát. — Milyen előnyei és hátrányai vannak az ügyeleti rendszernek? — Mint minden újjal szemben, most is észlelünk bizonyos kétkedést: sikerül-e, jó lesz-e a központi ügyelet bevezetése, hogy közlekednek a rossz utakon a gépkocsik? A válaszunk; ahogyan eddig is, sőt, ha valaki igényli, az autóhoz kismotort, kerékpárt adunk, ezzel az orvos mindenképpen eljuthat a beteghez. Ezentúl nem kell keresnie a betegnek, hol talál készenléti, vagy összevont ügyeletet, a központi elérhető lesz. Csökken az orvosok leterheltsége, ritkábban kerül rájuk az ügyelet sora, több szabad idővel gazdálkodhatnak. Az ügyeleti rendelőket lakályossá, jól felszerelt, kényelmes munkahelyekké alakítjuk. A körzeti orvosokkal a járási főorvosok egyeztetik a helyi viszonyok szerint, hogy hét végén ki vállal 24, vagy 48 órás ügyeletet. Annak megfelelően ki, mennyit bir dolgozni úgy, hogy a teljesítő- képessége ne csökkenjen. — Hogyan alakul a járóbeteg-szakrendelés, s a fekvőbeteg-ellátás ügye? — Járóbeteg-szakrendelése- ken heti 36 órá.t dolgoznak le öt nap alatt. Bizonyos alapszakmákban szombaton délelőtt is 8—12-ig lesz rendelés. A belgyógyászat, sebészet, szülészet, nőgyógyászat és a gyermekgyógyászat felkereshető a gyulai rendelő- intézetben, a békéscsabai és az orosházi kórházban. A mezőkovácsházi, szarvasi, békési és szeghalmi járóbetegszakrendelőkben, szombaton délelőtt szünetel a munka. Ha olyan beteget vizsgál az orvos, (akár a központi ügyeletén, akár a szakrendelőben) akinek gyógyításához konzílium szükséges, segít a kórházi ügyelet. A fogorvosi üpveletek rendszerét a többihez hasonló módon dolgozzuk ki. A kórházakban biztosítjuk a folyamatos betegellátást, ehhez megfelelő számú orvos, szakdolgozó és műszaki, garnitúra áll rendelkezésünkre. A szakrendelések előjegyzése alapján csütörtökön, pénteken és szombaton is felveszünk betegeket, s a kivizsgálásuk azonnal kezdődik. Dolgozik hét végén a labor, a röntgen, a diagnosztikai egységek, hogy a gyógyításhoz szükséges adatok miha- marébb az orvos kezében legyenek. A szociális otthonok pénteken, szombaton nem vesznek fel új lakókat, de ha sürgős segítségre van szükség, a rászorulót még vasárnap is befogadják. Az öregek napközi otthonai általában a jelenlegi rendszer szerint tartanak nyitva. A bölcsődék közül a városokban egy-két intézménybe csoportosítják azokat az apróságokat, akiknek a szülei valamiért nem szabad szombato- sak. Az Egészségügyi Minisztérium előkészítő munkája során kikérte az új rend lehetőségeiről a megyei vezetők, szakemberek véleményét. Megyénkben az irányelveket intézményenként a dolgozókkal közösen beszélték meg szak- szervezeti értekezleteken, bizalmi tanácskozásokon. Anyagi támogatásként 3 millió forint bérfedezetet és 75 fő létszámkeretet kaptunk. Most már az igazi próbakő, a gyakorlat következik. Az, hogy az ötnapos munkahét bevezetése után is fokozatosan emelkedjen az egészség- ügyi szolgálat színvonala, érezzék, tudják a betegek, hogy értük, a gyógyításért vagyunk. Bede Zsóka Az egészségügyi ellátás továbbra is folyamatos lesz gyerek- n.k. felnőttnek egyaránt Fotó: Faaekaa Láerló Van mit elmondani Okányban (Tudósítónktól) Decemberben Okány község 38 választókerületében számoltak be a tanácstagok a községi tanács és saját munkájukról. Ez alkalommal volt mit elmondani az 1981-es évben elért eredményekről — állapítható meg az elkészült írásos beszámolóból. A választások és falugyűlések alkalmával 147 — a községben meglevő — problémát vetettek fel, melyek a közvilágítás, a járda-, a vízellátás és a belvízelvezetés hiányosságaira hívták fel a figyelmet. A község vezetése — figyelem- bevéve a jogos igényeket — a felsőbb szervek segítségével, a lakossággal összefogva már az idén megoldotta a legsúlyosabb problémákat. Így került sor több utcában járdafelújításra, 200 ezer forint értékben. A közvilágítás javítására, a belvízelvezető árokrendszer elkészítésére, mely a kapcsolódó munkákkal 500 ezer forintba került, ugyanakkor közel 100 lakóház védelmét biztosítja. Lakossági összefogással bővült az ivóvízhálózat is. A tanácstagok értékelik választó körzetükben a lakók társadalmi munkavégzését, és egyben kérik annak fokozását a kulturált környezet még jobb kialakítása érdekében. A végzett társadalmi munka értéke 1981-ben 700 ezer forint. Komlósi Sándor Megtartotta küldöttgyűlését a Gvoma—Endröd és Vidéke ÁFÉSZ vált lehetségessé az élelmiszer-forgalom 60,4, továbbá a vend égiá tói pari forgalom mintegy 50 százalékos forgalomemelkedése. Közben megduplázódott a szakcsoportok száma, s az általuk termelt áru mennyisége. Beruházásokra és forgóalap- feltöltésre 28,5, tatarozásra és felújításra pedig 16 millió forintot költött az ÁFÉSZ. Majd a VI. ötéves tervidőszak elképzeléseit ismertette a küldöttekkel Tanai Ferenc elnök. Ezt követően az idei esztendő 11 hónapjának eredményeiről szólt, melynek legfőbb jellemzője a 449 millió forintos áruforgalom és a csaknem 12 millió forintos nyereség. Ezután Ökrösné Dusek Katalin, a nőbizottság elnöke és Toldi Lajosné, az ifjúsági bizottság titkára adott számot a végzett munkáról. A három beszámolót vita követte. Mint már évek óta, most is többen szóvá tették egy új ruházati áruház szükségességét. Á küldöttgyűlésen felszólalt dr. Szilvasán Pál, a SZÖVOSZ elnökhelyettese, aki az elkövetkező időszak legfontosabb gazdasági és szövetkezetpolitikai feladataira hívta fel a Gyoma— Endrőd és Vidéke ÁFÉSZ küldötteinek, vezetőinek és dolgozóinak figyelmét. A küldöttgyűlést követően az ország határain túl is jól ismert gyomai tánc- együttes köszöntötte nagy sikerű műsorral a jelenlevőket. Kép, szöveg: Balkus Imre Kisközség, nagy eredményekkel Hagyomány már a nyulai járásban, hogy évente több alkalommal a községi tanácsok vezetői, valamint a járási hivatal osztályvezetői felkeresnek egy-egy települést megtudakolni, hogyan élnek a község lakói, hogyan tevékenykedik a tanács. Ezt amolyan tapasztalatcserefélének szánják a tanács vezetői, hiszen okos ember mindig tanul valamit másoktól is. így volt ez az elmúlt napokban, amikor ezúttal a kötegyániak voltak a házigazdák. Nem véletlenül esett a választás erre a kisközségre. Az elmúlt időszakban ugyanis olyan beruházások születtek tanácsi, lakossági összefogással, amely példamutató lehet a többi községek számára is. A községi tanácsházán Felföldi József, a helyi tanács elnöke tájékoztatta a vendégeket arról. hogyan készült el egy 75 személyes óvoda, s miként valósult meg a már is jól működő varroda, a Gyulai Szabók Ipari Szövetkezetének kötegyáni részlege. A tanácselnök bevezetőjében arról szólt, hogy kevés munkalehetőség van a községben, mindössze a téesz és az ÁFÉSZ tudott kevés munkát kínálni. A községből mintegy 300-an járnak el dolgozni, a munkaképes lakosság 20 százaléka. Ezért volt égető gond, hogy különösen a nők számára valamilyen munkalehetőséget biztosítsanak. Ehhez alapként volt egy régi fürdőépület, amelynek — a sok újonnan épült fürdőszobás ház miatt — nem volt kihasználva a kapacitása. így aztán kézenfekvő volt a megoldás, ezt az épületet fel lehet használni munkahelynek. A gyulai szabókkal hamar szót értettek, s ma már 30-an dolgoznak szép, kényelmes, korszerű körülmények között a varrodában. Ha nő az igény, újdbb 30 nőnek tudnak itt munkát biztosítani. Az óvodával itt is gond volt korábban. A községben fogorvos, körzeti orvos, védőnő, gyógyszertár is van, az iskola is elegendő gyermeknek tud oktatást biztosítani. így aztán 1974-ben a lakosság sürgetésére is felvetődött egy óvoda építése. Az elképzelést hamar tett követte. A következő évben már elkészült az óvoda terve, s megkezdődhetett az alapozási munka. Végül is 75 gyermek elhelyezésére olyan óvoda épült, amelyet még a városok is megirigyelhetnének. S mindez saját erőből, meg némi felsőbb szervi támogatásból, a tanács kivitelezésében készült el. A vendégek a tájékoztató után megtekintették a két épületet, és bizony több tanácselnök és tisztségviselő irigykedve nézett körül a korszerű óvodában, a felszerelt varrodában. A járási hivatal elnöke, Novák Mátyás, és valamennyien elégedetten szóltak a látottakról, és példaképül állították a többi községek elé. B. O. Békéscsabai szobrok Kiss Nagy István: Kenyérvivő szobra a városi tanács udvarán Fotó: Váradi Zoltán Dr. Szilvasán Pál, a SZÖVOSZ elnökhelyettese felszólalása közben December 11-én, pénteken délután a gyomai Katona József Művelődési Házban tartotta év végi küldöttgyűlését a Gyoma—Endrőd és Vidéke ÁFÉSZ. Az elnökségben többek között helyet foglalt dr. Szilvasán Pál, a SZÖVOSZ elnökhelyettese és Sarkadi István, a MÉSZÖV elnöke. A küldöttgyűlésen elsőként Tanai Ferenc, a Gyoma—Endrőd és Vidéke ÁFÉSZ elnöke tartotta meg vitaindító beszédét. Bevezetőként az V. ötéves tervidőszak eredményéről szólt. így arról, hogjr az előző tervciklusban a szövetkezet árbevétele 43,5, a gazdálkodási eredmény pedig 26,0 százalékkal emelkedett. Ugyanakkor öt év alatt az ÁFÉSZ összes forgalma meghaladta a 2 milliárd forintot, ami a IV. ötéves tervidőszakhoz képest másfélszeres növekedést jelent. A szövetkezet az V. ötéves tervidőszak alatt 71 millió forintos nyereséget könyvelhetett el, ami szintén másfélszeres növekedésnek felel meg. Az említett eredmények eléréséhez — hallottuk a szövetkezet elnökétől — jelentős mértékben hozzájárult az elmúlt tervidőszakban megépült két új üzletház, az új cukrászüzem, és több korszerűsített üzlet. így
