Békés Megyei Népújság, 1981. december (36. évfolyam, 281-305. szám)

1981-12-13 / 292. szám

1981. december 13., vasárnap o Mindenki szeretne még nagyobb hasznot II hat évvel ezelőtti eset még egyszer nem ismétlődhet meg! A mezőgazdasági földek felett megszokottá váltak a munkájukat végző helikopterek, re­pülők. Az 1957 óta működő szolgáltatás nagymértékben segíti a mezőgazdaság kemizálá- sát. Míg 1957-ben háromezer-háromszáz hektáron, addig 1980-ban több mint négymillió hek­táron végezték el a növényvédelmi munkákat. Képünkön: a Ka—26 típusú helikoptert a legkisebb csavarig átvizsgálják (MTI-fotó: Balaton József felvétele — KS) A gyepgazdálkodás helyzete és feladatai Békés megyében Nem is olyan régen még azt mondogatták1, hogy a pa­raszt a legjobb közgazdász. Elég csak benézni a csűrök­be, az ólakba, és kiderül, mit érdemes eladásra termelni. Ha a földművelő úgyszólván semmiben sem találja meg a számítását, kiürülnek a csű­rök, az ólak, parlagon marad a föld ... Az érdekeltség szigorú, semmivel sem helyettesíthe­tő törvényszerűségei átörök­lődtek a mába. A mezőgaz­dasági munkás, a kistermelő most is ugyanúgy mérlegel, mint évtizedekkel ezelőtt: ér­demes-e? ♦ Amikor 1975-ben az ala­csony átvételi árak, az aka­dozó takarmányellátás, az értékesítési biztonság' hiánya miatt a sertéshizlalással fog­lalkozók levágták vagy ér­tékesítették az anyakocákat, még kevesen figyeltek a várható következményekre. A kistermelők panaszaira ké­szen állt a válasz: ugyan már, mikor volt elégedett a termelő az árakkal?! Azután 1976-ban kiderült, milyen rosszul számoltak a hivatalokban. Két év alatt (Békés megyei adatok) 120 ezerrel csökkent a hízottser- tés-értékesítés. Ekkor mind­össze 290 ezer sertést hizlal­tak a gazdák. Nyilvánvalóvá vált, ha ezt a folyamatot nem sikerül megállítani, a me­zőgazdasági nagyüzemek minden erőfeszítése ellenére is súlyos ellátási zavarokkal kell számolni... A Minisztertanács 1976- ban a kistermelés fejleszté­sére hozott határozata volt az első lépés, amelyet köve­tően nemcsak a kialakult helyzet, de a szemlélet is megváltozott. A kistermelés többé már nem elsorvasztás­ra váró tevékenység ... Érdemes nyomon követni, hogy a határozatot a felvá­sárlási árak rendezését köve­tően, a húsipar, a mezőgaz­dasági nagyüzemek mit tet­tek a termelés növeléséért. ♦ A háztáji sertéstermelés feltételrendszerének korsze­rűsítése meglepően rövid idő alatt ment végbe. A közpon­ti rendelkezésnek, valamint a húsipar intézkedései meg­szilárdították a termelői ked­vet. Hagyománytisztelet (Tudósítónktól) Szabadkígyóson, a szakmun­kásképző iskolában szerdán tar- I tóttá évi rendes közgyűlését Zá­tonyi Pál elnökletével a Magyar Mezőgazdasági Múzeum baráti körének helyi csoportja. Az 5 éve működő múzeumbaráti kör­nek ma már 11 tagja van, s egyre eredményesebben tevé­kenykednek a múlt hagyomá­nyainak megőrzésén. Erről, va­lamint a jövő évi tervekről szá­molt be a közgyűlés előtt Raf- fay József iskolaigazgató, a ba­ráti kör elnöke. A csoport tagjai gyűjtik, rend­szerezik, majd későbbi időpont­ban kiállításon is bemutatják a mezőgazdaság és élelmiszeripar e tájon használt tárgyait és esz­közeit, írásos dokumentumait. Folynak az előkészületek a sza- badkígyósi kastélymúzeum lét­rehozására is. Eredményesen tevékenykedett ebben az évben Uhrin Mária ve­zetésével a természetvédelmi al­bizottság. Tagjai 620 óra társa­dalmi munkát fordítottak a kör­nyezet védelmére. A jövő évi munkatervben a rendszeres gyűj­tőmunka mellett ismeretterjesz­tő előadások tartása, pályamun­kák készítése és tanulmányi ki­rándulások szervezése is szere­pel. Kiss Pál Még a minisztertanácsi ha­tározat évében a húsipar vállalatai megbízói szerző­dést kötöttek a termelőszö­vetkezetekkel, állami gazda­ságokkal. A nagyüzerhek a kétoldalú megállapodások ér­telmében a sertéshizlalás szervezésére, segítésére vál­lalkoztak. Mindez persze nem ment önmagától. A feldolgozóipar saját ’ól felfogott érdekében is olyan ösztönző rendszert dolgozott ki, amely az üze­meket termelésszervezésre serkenti. A Békés megyei Húsipari Vállalat (továbbiak­ban húskombinát) 1976-tól kezdve megbízói és mennyi­ségi felár címén évente 55 —60 millió forintot fizet ki a téeszeknek, állami gazda­ságoknak. A vállalat már az első évben 80 üzemnek adott megbízást. A húsipar az intézkedé­sekkel két legyet ütött egy csapásra. Egyrészt a gazda­ságok' segítségével újra moz­gósította a háztájit, a kis­termelést, másrészt a szö­vetkezetekben megteremtet­te a háztáji ágazatok létre­hozásának pénzügyi előfelté­telét. 1976-tól egymás után jöttek létre a csak a kister­melés szervezésével foglalko­zó háztáji bizottságok. ♦ A felvásárlási árak rende­zése után, a szervezési in­tézkedésekkel egy időben még további lépések történ­tek. Mindenütt biztosították a kiegyensúlyozott takarmány­ellátást. Ebben a gabonafor­galmi vállalatok mellett egy­re nagyobb részt vállaltak a gazdaságok. Ma már a mezőgazdasági üzemek megbízottként szol­gáltatások egész sorával, ta­karmánnyal, tenyészanyag- gal, szállítójárművel segítik' a kistermelőket. A húskom­bináttal együtt végül is megteremtették a folyamatos termelés alapfeltételeit. Olyan érdekeltségi lánco­lat alakult ki, amelyben mindenki, a termelő, a meg­bízott, a feldolgozó üzem is megtalálja számítását. Más­ként aligha történhetett vol­na meg, hogy négy év alatt 180 ezerrel nőtt a kisgazda­ságok hízottsertés-értékesíté- se. Ma a megye hízottsertés­termelésének 53 százalékát a kisgazdaságok adják. A Szarvasi Vas- és Fém­ipari Szövetkezetben jó né­hány gonddal várják az év végét. Egyik fő problémájuk, hogy kereskedelmi partnere­ik közölték velük: csak de­cember 10-ig hajlandók át­venni az általuk gyártott cik­keket. Nyilvánvaló, hogy ezt a döntést készletcsökkentési megfontolások szülték, a ke­reskedelmi vállalatok a le­hető legkisebb árukészlettel kívánják kezdeni az új évet. No, de mit tehet ilyenkor egy gyártó ? Azt nyilván nem, hogy december 10-én befejezi a termelést, és csak január 1-én kezdi újra. Kény­telen tehát raktárra gyárta­ni, és vállalni a készletnö­vekedésből származó elma­rasztalást. Ezt a gondot még súlyosbítja, hogy a nekik szál­lító alapanyaggyártók nem hajlandók heti vagy havi bontásra szerződni, legfel­jebb negyedévesre. így a kö­rülmények szerencsétlen ösz­Az érdekek szerencsés ta­lálkozása természetesen nem jelentette azt, hogy az elmúlt években mindez zökkenők, ellentmondások nélkül való­sult meg. Az üzlet az üzlet! Mindenki szeretne még na­gyobb hasznot. A feltételeket most is a húsipar diktálja, de egyáltalán nem mindegy, hogyan... X Két évvel ezelőtt az ipar szigorította a szerződések feltételeit. Az üzemek, a kistermelők nagyfokú elége- dettlensége — több helyütt szerződéseket sem voltak hajlandók kötni —, a jogos észrevételek alapján az ipar vezetői is elismerték: a szer-t ződéses rendszer túlszabályo­zottsága bénítóan hatna a termelői kedvre. A rugal­masság bizonyítékaként visz- szavonták a bürokratikus rendelkezést. Természetesen arról sem feledkezhetünk meg, hogy a termelés növelésére tett in­tézkedések hiábavalónak bi­zonyultak volna, ha az utób­bi öt évben nem építenek új, korszerű üzemeket, köztük a Gyulai Húskombinátot. ♦ Az évente félmilliónál is több sertést feldolgozó hús­kombinátban ma már az el­ért eredmények megőrzésére törekszenek. Ez is óriási fel­adat. A megbízói hálózattól még több, pontosabb infor­mációt, jelzést várnak, az állomány, a takarmányellá­tás alakulásáról. A hat év­vel ezelőtti eset még egyszer nem ismétlődhet meg! A jövőben a téeszeket, ál­lami gazdaságokat még job­ban ösztönzik majd arra, hogy a megbízói díjként ki­fizetett pénz ellenében újabb szolgáltatásokkal segítsék a termelést. Lehetőséget lát­nak arra is, hogy a gazdasá­gok támogatásával a kister­melőktől nagyobb arányban szállítsanak élő állatokat ex­portra. Ez a kistermelőknek is megérné, hiszen export­felár címén kilogrammon­ként további egy forintot kaphatnak. A húskombinát ebben az évben termelés­programozás céljából a kis­termelőknek először fizetett időszaki felárat. Nyugodtan mondhatjuk, ami a háztáji sertéstermelés szervezése területén az utób­bi években történt egyedül­álló, és példaként állhat más élelmiszeripar-ágak előtt is. Kepenyes János szetalálkozása esetén zsúfo­lásig telnek a raktárak. Mindezek ellenére nem zár rossz évet a vasipari szövet­kezet. A mintegy 1600 dol­gozó 586 millió forintos ter­melési értéket állít elő, szo­cialista országokba 34, dol­lárelszámolású piacokra 52 millió forint értékű terméket exportált. Az értékesítésből származó árbevételük 638 millió forintra várható, és több mint 49 millió forintnyi nyereségre számíthatnak. Jelentős a szövetkezet épí­tőipari tevékenysége is. Eb­ben az évben 34 millió fo­rintnyi volt a munkák érté­ke, és a különféle korszerű­sítéseken, felújításokon kívül 26 új lakást is átadnak 1981- ben. Bérszínvonaluk 42 ezer forint fölé emelkedett, és az eredmények alapján a jövő évben további fejlesztésre lesz majd lehetőség. L. L. A különböző növényter- nfesztési ágazatok fejlődésé­nek ütemét vizsgálva azt tapasztalhatjuk, hogy a töb­bi ágazat fejlődése jelentő­sen megelőzi a gyepgazdál­kodás fejlődését. A gyepte­rületek hasznosítása, vala­mint az ágazat technikai és technológiai szintje nincs még kellő színvonalon. Az üzemek gyepgazdálko­dásában bekövetkezett szem­léletváltozás és az emelkedő tendenciát mutató termés­átlagok biztató jelek — de továbbra is érzékeny figye­lemmel kell foglalkozni az ágazat problémáival. Mezőhegyesi tehenek Mezögyánban Az utóbbi években növe­kedett megyénkben a gyep­területek átlaghozama, 1980- ban hektáronként elértük a 2,15 tonnás átlagot, míg ez 1977-ben csak 1,72 tonna. Nagy segítséget jelentett az ágazatnak az állami tá­mogatás, amely lehetővé tette évenként kétezer hek­tár feletti terület újratelepí­tését vagy felújítását me­gyénkben. Megállapítható, hogy a telepítések és a fel­újítások minősége jó. Az üzemek rendelkeznek a szükséges erő- és munkagé­pekkel, a telepítés munka- műveleteit a technológiai terv előírásainak megfelelő­en végzik. A műtrágyázott területen az egy hektárra jutó hatóanyag 138 kilo­gramm volt, az 1980. év adatai alapján. A mezőgazdasági üzemek ez ideig nem vagy alig kényszerültek a szálas ta­karmányokat termő terület „csökkentésére. Ilyen törek­véseket a nagyobb hozamo­kat eredményező gyepfelújí­tások révén már tapasztal­hattunk. A nagyobb gyep­területű mezőgazdasági üzemek közül nem minde­nütt tudják a gyepterülete­ket állatokkal kellőképpen hasznosítani. Ahhoz, hogy egy-egy földrajzi egység­ként eleve adott gyepterü­letet teljesen 'le tudjunk kötni, a gazdaságok közöt­ti együttműködésre van szükség. Jó példa erre a Mezőhegyesi Mezőgazdasági Kombinát és a mezőgyáni Magyar—Bolgár Barátság Tsz kapcsolata. A kombinát ezer hektár gyepterületet használ tartósan Mezőgyán környékén, ahová növen­dék üszőket telepített. E te­rületen még további együtt­működés kialakulása kívá­natos. A gyepszemlék során 1979 óta minden évben megtör­tént a megye összes gyep­területének termőképesség szerinti minősítése, s a bi­zottságok vizsgálták az üze­mek gyepgazdálkodási tevé­kenységét is. A szemléken is tapasztalható volt, hogy az üzemek az elmúlt években az eddigieknél nagyobb gon­dot fordítottak a gyepgaz­dálkodás területén az alap­vető feltételek megteremté­sére. A VI. ötéves terv a cél­kitűzések között a gyepgaz­dálkodás további fokozott fejlesztését jelölte meg, azt hangsúlyozva, hogy a hoza­mok növelésével a szántó­földi tömegtakarmányt ter­mő terület csökkenthető. Juhok villamos karámban . Ahhoz, hogy az előbbi célkitűzés megvalósuljon, szükséges a termesztéstech­nika és a hasznosítás terü­letén még előbbre lépni. Ezért a jövőben a műtrá­gyázást a talajvizsgálatok eredményei és a várható termés figyelembevételével kell elvégezni, a korszerű legeltetéstechnikát a lehető legnagyobb területre kiter­jesztve, továbbá a gyepte­rületek ápolási-karbantartá­si munkáira több gondot kell fordítani, fokozva a gé­pesítettséget. E feladatok megvalósulá­sát az új ösztönzőrendszer is segíti: nem emelkedik a műtrágyák, ' növényvédő szerek ára annak ellenére, hogy azok hazai termelői, illetve importárai 1981-ben is tovább növekedtek. A gé­pek ára sem növekszik szá­mottevően. A legeltetés a gyep hasz­nosításának leggazdaságo­sabb módja. De nem mind­egy, hogyan történik! A le­geltetve hasznosított gyep­terület elég jelentős részén „szabad” legeltetést végez­nek, melyben a terhelés rendszertelen, a kellő után- sarjadzásra nincs mindig le­hetőség, és így a legeltetési veszteség nagy. Terjed a korszerű legeltetéstechnika alkalmazása, mely lehetővé teszi a gyepterületek egyen­letes kihasználását, a nö­vényzet erőteljes újrasarjad­zását, és jelentősen csökken­ti a szabad legeltetés hát­rányait. A tótkomlósi Viharsarok Tsz-ben az ÖKI szakmai irányításával nagyobb lét­számú növendékjuh-állo- mány kísérleti jelleggel tör­ténő legeltetése valósult meg villamoskarám-berendezés alkalmazásával. A gyepgaz­dálkodás területén kiemel­kedő eredményeket elérő üzemek száma örvendetesen gyarapodott. Dicséretes a nagyszénási Október 6. Tsz, a bucsai Uj Barázda Tsz, a szeghalmi Sárréti Tsz, a vésztői Körösmenti Tsz, a tótkomlósi Viharsarok Tsz, a szarvasi Dózsa Tsz és még sok üzem gyepgazdálkodásá­nak fejlődése. Különbségek - növekvőben A mezőgazdasági üzemek differenciálódása a gyepgaz­dálkodásban is érezteti ha­tását, mely az ágazat fej­lesztésének a lehetőségében nyilvánul meg: például nagy különbségek vannak az egy hektár területegységre jutó gépi eszközök értékében és így tovább. A termőhelyi adottságok eltérősége, a gépesítettség foka, a szervezés színvona­lának különbségei arra kész­tették az érdekelteket, hogy az üzemek sajátos gondjait, fejlesztési elképzeléseit, gyepgazdálkodási problémáit „konzultációs napok” szerve­zésével segítsék elő. Az ÖKI és a DATE Szarvasi Főiskolai Kara a „konzultációs napok” alkal­mával is jelentős segítséget adott a mezőgazdasági üze­meknek. A megjelent szak­emberek kérdéseire a hely­színen — kísérleti telepei­ken vagy a kérdés jellegé­től függően az illető üze­mekben is — segítséget, il­letve szaktanácsot adtak. Ezt a jól bevált gyakorlatot a jövőben is követni kell. / A gyepgazdálkodás terüle­tén bekövetkezett szemlélet- változás, az emelkedő ter­mésátlagok mellett még na­gyok a feladatok, s az e munkában már élenjárók eredményeikkel nagy húzó­erőt gyakorolhatnak a többi mezőgazdasági üzemre. Hunyadvári Árpád megyei gyepgazdálkodási felügyelő Jó évet zárt a szarvasi vasipar

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents