Békés Megyei Népújság, 1981. november (36. évfolyam, 257-280. szám)

1981-11-14 / 267. szám

1981, november 14.. szombat A tízéves törvény és a tettek „A Magyar Népköztársaság ifjúságpolitikájának célja az ifjú nemzedék szocialista nevelése, annak elősegítése, hogy az ifjúság felkészüljön feladataira és hivatására, részt vegyen a szocializmus teljes felépítésében és védel­mében, megtalálja képességének és munkájának megfe­lelő helyét és boldogulását a társadalomban. Az ifjúság- politika céljainak megvalósítása az egész társadalom ér­deke és feladata.” A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága 1970. februárjában hozott határozatának alapján szü­letett tíz évvel ezelőtt az ifjúságról szóló 1971. évi IV. törvény, melynek első pa­ragrafusából való az idézett két mondat. Az eltelt tíz év­ben társadalmi-gazdasági életünk szerves részévé vált az ifjúsági törvény végrehaj­tása, illetve a végrehajtásra való törekvés. S hogy hol tartunk jelenleg, milyen eredményekkel járt az eddi­gi igyekezet? Ezt elemezte, tárgyalta legutóbbi ülésén a Békés megyei Tanács ifjú­sági és sportbizottsága. Az összegző beszámoló és az ülésen elhangzott vita alap­ján lássuk tehát, mi is a helyzet napjainkban. Az ifjúsági törvény és a végrehajtására hozott rendel­kezések nyomán a tanácsok mindennapos munkájába az ifjúságpolitika állami fel­adatai beépültek. Tevékeny­ségükben ez természetesen nem elkülönítve, hanem más társadalompolitikai felada­tokkal együtt nyilvánul meg. Testületi üléseken rendsze­resen foglalkoznak a témá­val és megszabják az idő­szerű feladatokat. A megyei tanács legutóbb 1977-ben tűzte napirendre a témát, és megbízta a végrehajtó bi­zottságot, hogy készítse el az ifjúságpolitikai intézke­dési tervét. Erősödött az együttműködés az illetékes társadalmi szervekkel, min­denekelőtt a KISZ-szel és az úttörőelnökséggel, s ezt jól szolgálja az együttműködési megállapodás is. Az ifjúság világnézetét, er­kölcsi magatartását, fejlődé­sét meghatározza mai_ való­ságunk. Mindenekelőtt az, hogy a gazdasági tervek megvalósításában részt vesz­nek, a társadalomtól lehető­séget és ösztönzést kapnak a hatékonyabb és több mun­kára, részesei a közéleti, üzemi demokráciának, nyit­va az út előttük a művelő­déshez, tanuláshoz. Ugyanakkor az is az igaz­sághoz tartozik, hogy a fia­talok között is vannak, akik italoznak, csavarognak, vi­selkedésükkel megbotrán­koztatják környezetüket, nincs igényük a művelődés­re, tanulásra. „A TÁRSADALOM SOK­OLDALÚ NEVELÉSSEL, OKTATÁSSAL ÉS KÉP­ZÉSSEL készíti fel az IFJÚSÁGOT FELADATAI TELJESÍTÉSÉRE.” (Ifjúsági törvény 5. paragrafus). Kezd­jük a sort a szakmunkás­képzéssel, hiszen a munkás­ifjúság, a munk'aerő'utánpót- lás megkülönböztetett fi­gyelmet érdemel, örvende­tes, hogy a diákok pályavá­lasztása egyre inkább a tár­sadalmi, gazdasági igények­hez igazodik. A megye szak­munkás-utánpótlásának bá­zisai elsősorban a szakmun­kásképzők, valamint az ipa­ri, mezőgazdasági szakközép- iskolák. A beiskolázás ezen intézményekben tervszerű, ám ennek ellenére egyes szakmákban hiány van, más területen, főleg szakközép- iskolákban pedig túlképzés történik. A középiskolák személyi, tárgyi feltételei megfelelőek. Tizenkét új tanterem, négy műhelyterem, három torna­terem készült az elmúlt idő­szakban, a középiskolai kol­légiumi helyek száma pedig 527-tel növekedett. A közép­iskolákban évente csaknem 700 fizikai dolgozó gyerme­ke részesül tanulmányi ösz­töndíjban. Rosszabb a helyzet az ál­talános iskoláknál. A terv­időszakban 191 tanterem lé­tesült, ugyanakkor 119 meg is szűnt. Az intézmények nagy része felújításra, kor­szerűsítésre szorul. Sok a szükségtanterem, elsősorban a városokban és a nagyköz­ségekben zsúfoltak az isko­lák. örvendetes, hogy sok iskolai sportudvar készült társadalmi összefogással. „AZ IFJÚSÁG SZOCIA­LISTA EMBERRÉ FORMÁ­LÁSÁBAN KIEMELKEDŐ JELENTŐSÉGE VAN A MUNKÁNAK.” (Ifjúsági tör­vény 12. paragrafus.) A megye ifjúsága, ponto­sabban a fiatalok döntő többsége becsülettel dolgo­zik. A helyi gazdasági ter­vek végrehajtását egyéni és közösségi vállalásokkal, ter­melési versenyekkel, szakmai vetélkedőkkel, védnökségek­kel, kommunista műszakok­kal segítik. Ugyanakkor job­ban oda kellene figyelni ar­ra, hogyan érzik magukat a munkahelyen a pályakezdők, segíteni őket a beilleszkedés­ben, ébren tartani érdeklő­désüket a politika, a műve­lődés, az önképzés iránt. A vállalatok, üzemek vezetői kevés helyen igénylik és be­csülik meg a fiatal műsza­kiakat és közgazdászokat, ritkán vonják be őket mű­szaki, gazdasági problémák megoldásába. Ehhez kapcso­lódik, hogy nem szorgalmaz­zák megfelelően az Alkotó Ifjúság pályázatot, amelyben pedig nagy lehetőségek rej­lenek. Miként a szocialista brigádmozgalomban is. A megyében 504 ilyen ifjúsági kollektíva működik, több mint hatezer taggal. E té­mával kapcsolatban mondta el az ifjúsági bizottsági ülé­sen az egyik hozzászóló, hogy a munkaverseny-mozgalom akkor szolgálja igazán jól a közösséget és az egyén épü­lését egyaránt, ha nem for­mális, ha a fiatalok elé olyan célt tűznek, amelynek ér­telmét látják, amely erőfe­szítésre készteti és sikerél­ménnyel biztatja őket. Hi­szen az ifjúságban van ver­senyzési hajlam, szívesen birkóznak nagy feladatok­kal, megmérve ezzel önma­gukat is. .......ELŐ KELL SEGÍTE­NI, HOGY A KÖZÜGYEK FELELŐSSÉGTELJES IN­TÉZÉSÉHEZ SZÜKSÉGES TAPASZTALATOKAT MEGSZEREZHESSÉK, JO­GAIKKAL ÉLHESSENEK ÉS KÖTELEZETTSÉGEI­KET TELJESÍTHESSÉK.” (Ifjúsági törvény 17. parag­rafus.) A társadalmi szervek, s munkahelyek nevelése és ösztönzése hatására, az utób­bi években növekedett az if­júság felelősségérzete a köz­életben. Lassan értik, és he­lyesen értelmezik a szocia­lista demokráciát, melyet sok fórumon gyakorolhatnak. A társadalmi élet demokra­tizmusának jól bevált for­mája az ifjúsági parlament, melyet ezekben a hetekben— hónapokban rendeznek meg ismét országszerte. A par­lamentek szervezésében a helyi tanácsok, feladatuknak megfelelően egyeztétő és el­lenőrző munkát végeznek. Sok tanácsi testület, így a me­gyei tanács vb is tárgyalt az ifjúsági parlamentek tapasz­talatairól, sok javaslat a ta­nácsok munkája nyomán va­lósult meg. A sikeres közéleti szerep­lés nem nélkülözheti a KISZ illetékes szerveivel va­ló együttműködést. A mun­kahelyi szabályzatok zöme tartalmazza ugyan a KISZ érdekvédelmi, érdekképvise­leti jogait, de a fiatalok többsége ezt vágy nem is­meri. vagy nem él vele. A munkahelyek középszintű vezetőinek többsége pedig az Állami Ifjúsági Bizottság irányelveit nem ismeri. A fiatalok közül sokan vona­kodnak a közéleti szereplés­től, például a tanácstagi megbízástól. Az ifjúsági bi­zottság egyik tagja szerint leginkább jól példával le­het nevelni. Egy másik hoz­zászóló azt említette, hogy rriár iskolás korban is job­ban kellene becsülni a diá­kok közösségért vállalt, vég­zett munkáját. Manapság ugyanis például az egyete­mi felvételinél sem számít, hogy az illető fiatal úttörő­ként, KISZ-esként mennyit tett a közösségért. „AZ ÁLLAM — A SZÖ­VETKEZETEK ÉS A TÁR­SADALMI SZERVEK SE­GÍTSÉGÉVEL — ELŐSEGÍ­TI A FIATALOK SZÁMÁ­RA A CSALÁDALAPÍTÁS­HOZ SZÜKSÉGES FELTÉ­TELEK MEGTEREMTÉSÉT, KEDVEZMÉNYEKET BIZ­TOSÍT A FIATAL HÁZA­SOK LAKÁSIGÉNYÉNEK KIELÉGÍTÉSÉHEZ.” (Ifjúsá­gi törvény 22. paragrafus.) Az egyik legfeszítőbb gond napjainkban a fiatalok lakáshoz jutása, illetve jut­tatása. Äz V. ötéves terv idejére a tervezett 15 ezer lakás helyett 17 és fél ezer épült megyénkben, s ezek 57—71 százaléka fizikai dol­gozóké (évente változott ez az arányszám) és 39—55 szá­zalékban fiatalok kapták. Több mint 1100 fiatal része­sült szociálpolitikai kedvez­ményben, s a vállalati támo­gatás minden második eset­ben fiatalt illetett meg. A családi házak kétharmadát 25 éven aluliak építik. És mindez mégis kevés, főként a pályakezdők jutnak nehe­zen lakáshoz. „A FIATALOK SZABAD IDEJÉNEK HASZNOS FEL- HASZNÁLÁSÁHOZ — KÜ­LÖNÖSEN MŰVELŐDÉSÉ­HEZ, SZÓRAKOZÁSÁHOZ, TESTNEVELÉSÉHEZ, SPORTOLÁSÁHOZ ÉS TU­RIZMUSÁHOZ — SZÜKSÉ­GES FELTÉTELEKET AZ ÁLLAMI SZERVEK, SZÖ­VETKEZETEK, VALAMINT A TÁRSADALMI SZERVE­ZETEK EGYÜTTES, CÉL­TUDATOS TEVÉKENYSÉ­GÉVEL KELL MÉGTEREM- TENI. (Ifjúsági törvény 25. paragrafus.) A művelődési intézmények látogatóinak 60 százaléka fiatal. Zömmel ez a korosz­tály alkot különböző művé­szeti közösségeket, szakkörö­ket is. A megyében működő 96 ifjúsági klubnak több mint 3 ezer tagja van, de esetenként jóval többen is részt vesznek a klubprogra­mokon, főként a szórakozta­tó műsorokon. A művelődé­si otthonokban helyet kap­nak a fiatalokat vonzó szó­rakoztató programok is, ezek azonban ritkán képezik ré­szét 'az intézmények tuda­tosan vállalt funkcióinak. Ez részint a szemléleten múlik, másrészt a tartalmi alapok és eszközök' is hiányoznak. A tanácsok és tömegszer- vezetek' közös erőfeszítése nyomán javultak a sportolá­si lehetőségek, elsősorban a kispályás akciók kerültek előtérbe. De a meglevő lé­tesítményeket és sportolás adta lehetőségeket sem min­dig használják ki. Tapasz­talható sok fiatalnál az ér­dektelenség. Jó együttműkö­dés alakult ki az állami, tár­sadalmi és szövetkezeti szer­vek között az Edzett Ifjú­ságért tömegsportmozgalom irányításában és szervezésé­ben. Nem csekély eredmények' születtek az elmúlt tíz év­ben — azzal együtt is, hogy korántsem pipálhatjuk még ki az ifjúsági törvényt, mint megoldott feladatot. Hiszen ez a törvény nem is tíz év­re szabatott... Tóth Ibolya MHSZ­veteránok találkozója (Tudósítónktól) Társadalmunk megbecsüli és tisztelettel övezi azon tagjait, akik az életük során fáradhatatlanul munkálkod­tak a közösségért. Már szo­kássá vált, hogy az élet kü­lönböző területein, a munká­ban megöregedett embereket egy-egy alkalommal kö­szöntsék. Ebből az elgondo­lásból tartották meg a na­pokban Orosházán, az MHSZ alapító tagokkal — a szövet­ség veteránjaival — való ta­lálkozást. E dicséretes kezdeményezés annál is inkább időszerű volt, mert immár fél emberélet telt el 1948-tól, a megalaku­lás évétől. Azóta eredményt eredményre halmozott ez a nagy múltú szövetség. Egy­kori vezetői és aktívái fölött pedig már ugyancsak eljárt az idő. Az MHSZ orosházi járási­városi vezetősége néhány lel­kes, mai aktíva segítségével fölkutatta azokat, akik a já­rás területén alapító tagjai voltak • a szövetségnek. A meglepően hosszú névsor bir­tokában ünnepélyes találko­zót rendeztek számukra. A bensőséges hangulatot tartalmas kiállítás is segítet­te ahol a szövetség történe­tét és a szakágak fejlődését mutatták be a rendezők. Az ünnepélyes fogadtatás után a megjelentek megtekintették a kiállítást, majd visszaemlé­kezéseket olvastak föl néhá- nyan a hőskorból. Abból a korból, amikor gyakran föl­vetődött a kérdés: „hogyan tovább?”. Mégis eljutottak oda, hogy a szövetséget 1978- ban Vörös Csillag Érdem­renddel tüntették ki. Abban pedig az egykori aktívák fá­radhatatlan munkája is ben­ne van. A találkozó végén emlék­tárggyal jutalmazták meg a veteránokat: valamennyien az erre az alkalomra készült ok­levelet és az MHSZ-klubok története című könyvet kap­ták. Közülük nyolcán Hon­védelmi Érdemérmet, öten Kiváló MHSZ-munkáért ér­met, tízen pedig MHSZ-emb- lémával ellátott emléktárgya­kat kaptak. Kiss Horváth Sándorné Már terven felül gyártják a karácsonyfadíszeket Befejezték az éves tervet a ka­rácsonyfadíszek legnagyobb ha­zai gyártójánál, a Győr-Sopron megyei Vegyesipari Vállalat sop­roni üvegtechnikai üzemében: 1,2 millió üvegdíszt készítettek el, s adtak át a kereskedelemnek. Pótmegrendelésre — az idei ün­nepre — még 215 ezer kará­csonyfadíszt gyártanak. Novem­ber húszadikáig, ezután már a jövő évi feladatuk megoldásához kezdenek. A választék nagy: 67-féle üvegdiszt gyártottak. Az üzem szocialista brigádjai társadalmi munkában vállalták, hogy a par­lamenti fenyőfára elkészítik a másfél száz különleges méretű üvegdíszt. • Szerdán délután szokatlan jelenség volt a Kner Nyom­dában. Fiatal anyukák je­lentek meg, sok-sok apróság­gal. A vendégek a vállalat szakszervezeti, illetve nőbi­zottságának meghívására ér­keztek, ugyanis a gyesen le­vő kismamák részére rendez­tek találkozót. A gyomai üzem kivételével — ott helyben rendezik meg —, valamennyi Kner üzem, ösz- szesen 96 gyesen levő kis­mamáját a békéscsabai köz­ponti üzemben rendezett ün­nepségre hívták meg. A gyu­lai, illetve gyulaváriakat vállalati autóbusz hozta a helyszínre. A vendégeket Huszár Mi­hály személyzeti és szociá­lis igazgató köszöntötte, majd rövid tájékoztatót tar­tott a vállalat jelenlegi gaz- I dasági helyzetéről. A talál­A kitüntetett: Takács Gábor Amikor 1945-ben, 24 éves fővel hazakerült a fogság­ból Vésztőre, gépésznek állt be a malomba. Gépész volt már kora ifjúságától a Wenckheim uradalomban, s az itt szerzett keserű ta­pasztalatok, a világégés, a Szovjetunió megismerése ha­mar meggyőzték arról, hogy hol a helye. Hazatértekor a kommunista párt tagja lett, és elsők között sietett a he­lyi gépállomás megszervezé­sére is. Hazaérkezésére, ten- niakarására hamar felfigyel­tek: a gépállomások megyei központjába hívták. Az ellenforradalom utáni újrakezdés ismét Vésztőn ta­lálja, a községi gépállomás műszaki embere, majd ami­kor a gépállomásokat gépja­vítókká alakítják, a vésztői megszűnik, Takács Gábor pedig a körösladányi gépja­vító műszaki vezetője lesz, ide jár át nap mint nap la­kóhelyéről. Időközben Vész­tőn megjelennek a megyei ipari üzemek, munkát ajánl­va: 1972-ben létrehozzák a Szarvasi Háziipari Szövetke­zet részlegét, amely képte­len igazán lábra kapni, ezért 1974-ben Takács Gábort ké­rik fel a telepvezetői poszt­ra, ő pedig hosszas gondol­kodás, tépelődés után — vasas szakmából nem egy­szerű a textilesre átnyergel­ni — elvállalja. Két évvel később a Békés­csabai Kötöttárugyár veszi át a telepet, ahonnan ez év derekán Takács Gábor hi­vatalosan nyugalomba vonul. Több ideje jut immár meg­bízatásai teljesítésére: tagja a községi pártbizottságnak, (Tudósítónktól) A kondorosi ÁFÉSZ igaz­gatósága az elmúlt évekhez hasonlóan három hétig tartó — november 3-tól november 27-ig — kereskedelmi napo­kat tart a községben. Eínnek során az ABC-áruházban egyes élelmiszereket, a kul- túrcikkboltban játékokat, a könyvesboltban hanglemeze­ket és könyveket, a ruházati boltban konfekció- és kötött­árukat, a vas-műszaki bolt­kozón jelen voltak a területi vezetők is, akiknek itt alkal­muk nyílt megbeszélni, hogy ki mikor szándékozik a gyes­ről visszajönni dolgozni. Az ünnepség kedves szín­foltja volt a 2. számú általá­nos iskola 5. b osztályának a műsora, melyet erre az al­kalomra állítottak össze, s benne a vers, a próza és sok-sok éhek mind az anya­gyermek kapcsolatáról szólt. A műsor ytán megvendégel­ték a jelenlevőket, s ezek után maradt idő még egy kis kötetlen beszélgetésre a jelenleg dolgozó munkatár­sakkal, a munkahelyi, illet­ve családi eseményekről. Igaz, hogy ez az egy alka­lom, a kismama-találkozó, amikor kimondottan őket köszöntik, s ünnepük, de a vállalat más módon is tart­ja a kapcsolatot velük: a a községi tanács vb-nek, a helyi sportkör elnöke. Leg­szívesebben mégis propagan­distaként tevékenykedik, amiért is 1977. áprilisában megkapta a párt Központi Bizottságától a Lenin Em­lékplakettet. A munkásőrségben 25 éve teljesít szolgálatot, s e ne­gyedszázad alatt kétszer ér­demelte ki a Haza Saolgála- táért Érdemérem arany fo­kozatát. Tulajdonosa az Ok­tatásügy Kiváló Dolgozója kitüntetésnek, mint egykori politechnikai oktató, meg­kapta a „25 éves tanácsi munkáért” kitüntető jel­vényt, s most november 7-e alkalmából a Munka Ér­demrend arany fokozatát. Érthető hát öröme mellett a mindig kitartó harcostárs, felesége, illetve egy lánya, két unokája, szóval az egész család, s a sikerekhez nem kis részben hozzájáruló dol­gozó kollektíva öröme is. ban pedig gránit-, és mű­anyag cikkeket vásárolhat kedvezményes áron a lakos­ság. Az akció keretében no­vember 11-től a művelődési házban bútor- és lakástextil­bemutatót tartanak. A szövetkezet gazdasági ve­zetése kereskedelmi napok megtartásával is igyekszik elősegíteni a helybeliek jobb ellátását. Urbancsok Judit gyesen levő kismamák éven­te több alkalommal megfor­dulnak a munkahelyükön, a nyomdában. Ez évben példá­ul kétszer megkereste őket a személyzeti osztály: az év elején, amikor a VI. ötéves oktatási terv készítésekor fel­mérték, s beépítették a tervbe a kismamák tovább­tanulási szándékát, majd augusztusban, amikor a fia­tal diplomások munkahelyi beilleszkedéséről végeztek felmérést. Gyermekeikkel együtt pedig rendszeresen részt vesznek a vállalati gyermekprogramokon, a gyermeknapokon és a Tél­apó-ünnepélyen. Sorsuk, éle­tük iránt érdeklődik a mun­kahelyi közösség, amelyhez ők is több szálon kötődnek, s ahová őket visszavárják. Zsíros Istvánná Kismama-találkozó a Kner Nyomdában Kép, szöveg: Kőváry E. Péter Átalakították a mezőkovácsházi Mozaik Áruház műszaki rész­legét. Ezzel az osztály egész területén önkiszolgáló rendszer­ben lehet vásárolni Fotó: Martin Gábor Kondorosi kereskedelmi napok

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents