Békés Megyei Népújság, 1981. november (36. évfolyam, 257-280. szám)

1981-11-14 / 267. szám

NÉPÚJSÁG 1981. november 14„ szombat Távközlési dolgozók tűzvédelmi vetélkedője Képünkön a tűzoltással kapcsolatos munkavédelmi filmet vetítik a résztvevőknek, a film ugyanis kapcsolódott az elméleti feladatokhoz Fotó: Martin Gábor Schener Mihály Corvina műterem Új könyv a csabai művészről „A fantázia seprűjén, avagy: mit keres egy mű­vész a kéményben?” cím­mel rendkívül szép, művek­kel gazdagon szemléltetett új könyv jelent meg a Bé­késcsabán élő Schéner Mi­hály Munkácsy-díjas kép­zőművészről. A Corvina Ki­adó „Műterem”-sorozatában közreadott, sajátos műfajú tanulmány (Schéner Mihály munkásságát interjúval fris­sítő elmefuttatás) szerzője Menyhárt László. A kötet írója, aki a hazai és az egyetemes képző-, ipar­és építőművészet fő törek­véseihez méri Schéner Mi­hály változatos műfajú al­kotásokat produkáló alkotó­művészetét, alapos elemzé­sét adja a festészetben, szobrászatban egyaránt ki­emelkedőt, sokszor vitára késztetőt teremtő eddigi élet­művet. Az újabb munkái­ban a népművészetet és a pop-artot sajátosan elegyítő Schéner Mihályról szóló könyv hasznos Olvasmány — a szemléltetés nyomán széles áttekintést nyújtó Schéner- tár segítségével — a művészt és' művészetet alaposan megismerni akaró művészet- barátoknak. A medgyesegyházi Hala­dás Tsz mogyorópörkölő üzemében egyelőre szünetel a munka, mert az .arab és más országokból várt mo­gyoró nem érkezett meg. A tsz azonban gondoskodik az itt dolgozó asszonyok fog­lalkoztatásáról. A telepen a szegedi Április 4. Cipőipari Szövetkezettel együttmű­Legjobban akkor örülünk, ha munkájukra soha nincs szükség. Amikor azonban izzik a vezeték, robban a hordó, magasra csap a láng — minden másodperc döntő lehet. Százezrektől, milliók­tól mentheti meg a népgaz­daságot a gyors és sikeres beavatkozás. A tűzről, a tűzoltókról van szó, akiknek hatékony munkáját a mun­kahelyi kollektívák is segít­hetik. Ennek jegyében ren­dezték meg tegnap Békés­csabán a Helyközi Távbeszé­lő Igazgatóság szolnoki gó­cához tartozó üzemeinek — Szolnok, Martfű, Szarvas, Békéscsaba — tűzvédelmi vetélkedőjét. A hat csapat elméleti és gyakorlati fel­adatokat kapott; s a „jó pontokhoz” egyaránt szük­ség volt szaktudásra, találé­konyságra, gyorsaságra. Vé­gül is a csabaiak Kopcsák Mihály, Kiss Andrásné, Tur- bucz Sándor összetételű csa­pata lett az első, míg az ködve cipőfelsőrész-készítő üzemet létesít, ahol 45—50- en dolgozhatnak majd. Be­tanításuk, ami egy hónapig tart, hamarosan elkezdődik. A mogyorópörkölő beren­dezést a tsz a terményszá­rító üzeme mellé telepítette át. Ha mogyoró érkezik, a pörkölés azonnal megkez­dődhet. „igazi” tűzoltásban az ugyan­csak békéscsabai Búzás Zol­tán bizonyult a legjobbnak. A HTI üzembiztonsági osz­tályának támogatásával szer­Az elmúlt napokban me­gyénkbe is beköszönt a tél, igaz, ha csak átmenetileg is, fehérbe borult néhány he­lyen a vidék. A téli útüze­meltetésről tartottak tegnap, pénteken délelőtt tájékozta­tót Békéscsabán, a KPM Közúti Igazgatóság székhá­zában, amelyre meghívták a tanácsok, a közlekedési vál­lalatok, a szállítók képvise­lőit. Pintér László, a KPM Bé­kés megyei Közúti Igazgató­ság fenntartási osztályának vezetője elmondta: már a nyár végén megkezdték a felkészülést a télre, amikor is hozzáláttak a hóekék, a sószóró berendezések javítá­sához. A megye 1500 kilo­méternyi állami úthálózatá­ból mintegy 230 kilométer a másodrendű főutak hossza, míg a többi az alsóbb rendű utak csoportjába tartozik. A síkosság elleni védeke­zést, és az utak hótól való megtisztítását a korábbi évekhez hasonlóan a főuta­kon kezdik. A téli munkák­hoz, vagyis a hóeltakarítás­hoz és a síkosság megszün­tetéséhez készenlétben áll 18 egyszárnyú, 20 kétszárnyú vezett vetélkedőt Szemerédi László tűzoltó százados, a megyeszékhelyi parancsnok­ság előadója vezette és ér­tékelte. F. I. hóeke, öt gréder, 23 sószóró gép, valamint 2 hómaró és 4 hószóróberendezés, mely az előbbi munkáját hivatott se­gíteni. Ha a szükség úgy kí­vánja, a mezőgazdasági üze­mektől további 40 gépet bé­rel az igazgatóság. A me­gye különböző helyein ösz- szesen .4 ezer tonna só és 2 ezer tonnányi érdesítő anyag vár kiszórásra. Az igazgató­ság szakemberei a lehetősé­gek és az időjárás függvé­nyében mindig a legjobb út­viszonyokat igyekeznek meg­teremteni a forgalomnak. Téli ügyeletet november 16-tól, hétfőtől tartanak. A hosszabb útra indulóknak felvilágosítást adnak a me­gyei központi ügyeletén, a 12-966-os és a 12-235-ös tele­fonon, a 83-374-es telexen, vagy a gyomai, az orosházi, a sarkadi és a békéscsabai üzemmérnökségen, ezenkí­vül a mezőkovácsházi, a szarvasi és a szeghalmi ké­szenléti helyen. Az országos úthálózat közlekedési viszo­nyairól az UTINFORM a 022-6055-ös telexen tájékoz­tatja az érdeklődőket. —sz— Cipőfelsőrész-készítő üzem létesül Készülnek a télre Lövészverseny Szarvason A napokban negyedik al­kalommal rendezték meg a hagyományos lövészversenyt a Szarvasi Öntözési Kutató Intézet szocialista brigádjai között. A résztvevők száma évről évre nő, most 90-en vettek részt a versenyben. A legjobbak jutalmazására ala­pított vándorserleget a Vá­sárhelyi Pál Szocialista Bri­gád nyerte el. A kiemelkedő eredményt elért versenyzőket a szak- szervezeti bizottság és a Zalka Klub jutalomban ré­szesítette. Verekedösek lettünk Ki gondolná, hogy a hidegre fordult idő verekedőssé te­het bennünket? Lépek be a békéscsabai nagy postahivatal üvegajtaján. Hirtelen gyomorszájon vágnak. Még jó, hogy az­nap nem reggeliztem. Néhány méterre innen, a József Attila utcasarki papírboltban tízéves korú, kifelé igyekvő srácot tö­röl orrba egy nagyméretű asszonyság. A főtéri illatszerbolt­ban tetemes férfit vágtak karon. De lehetne sorolni tovább a példát, nem csak békéscsabaiakat. S mindezeknek a „vere­kedéseknek” az oka egyvalami, a függöny! Beköszöntött a hideg, s minden olyan üzletben, ahol csak egy ajtó nyílik, felszerelték az úgynevezett szélfogó függö­nyöket. Nagyszerű ötlet, kétségtelen! Csakhát a kivitelezés, már megint. Nem kell külföldre sem utazni, hogy ne a fél, hanem a teljes, a jó megoldást lássuk, illetve láthatták vol­na azok, akik a kereskedelem dolgozóinak egészségét is vé­deni akarták ezzel a praktikus textil- és műbőr-alkalmatos­sággal. Kifelejtettek egy anyagot, egy (vagy két) fejmagas­ságban a függönybe belerakott plexilapot. Hogy miért? Nem kell (kellene?) nagy fantázia ahhoz, hogy kitaláljuk. . . Ügy tűnik, hogy mégsem a függöny az oka annak, hogy verekedösek lettünk. Szándékunk ellenére. Kíváncsi lennék arra, hogy mit mondana a függöny rendszeresítője, amikor éppen őt törlik orrba valamelyik ajtó mögött? . . . (-—silá—) Szakszervezeti munka a TITÍSZ szeghalmi kirendeltségénél (Tudósítónktól) A napokban a TITÁSZ szeghalmi kirendeltségén szakszervezeti csoportgyűlést rendeztek. Másfél éve, hogy szakszervezeti választás volt a kirendeltségen, s újravá­lasztották a szakszervezeti bizalmit. A gyűlésen megjelent a berettyóújfalui üzemigazga­tóság szakszervezeti alap­szervezetének két képviselő­je is. A beszámolóból töb­bek között kiderült: az el­múlt másfél évben a mun­kaversenyeken, vetélkedőkön és társadalmi munkában de­rekasan részt vett a szak- szervezet tagsága, a koráb­binál többen voltak üdülni, és többen kaptak szociális juttatást. Szó volt a védőru­ha és más juttatások rend­szerének jobbátételéről. B. L. Úttörők hulladékgyűjtése (Tudósítónktól) A hulladék újra felhasználása — mint nyersanyag — egyre na­gyobb szerepet játszik a terme­lési költségek, az import arányá­nak csökkentésében. Ezt legjob­ban a mindennapokban a ter­melőegységek érzik,fi mindinkább arra ösztönöz, hogy mindenki a maga módján hozzájáruljon a hulladék újrafelhasználásához. A gyulai JECörösi Vízgazdálko­dási Társulat KlSZ-alapszerveze- te ez év április 4-től október 31- ig hulladékgyűjtő akciót hirde­tett meg a társulatnál dolgozók gyermekei, a patronált úttörő- őrsök, osztályok és nevelőotthon gyularemetei tanulócsoportjai ‘ré­szére. Az akció irányítója, a társulat KTSZ-alapszervezetének úttörő­felelőse jól tudta mozgósítani a gyerekeket. A részvevők 2 ezer 309 kilogramm papírt, vasat, ron­gyot gyűjtöttek, azon felül az is­kolai hulladékgyűjtésben is részt vettek. A jutalmakat a napokban tár­sulati ünnepségen adták át a gyerekeknek. A verseny ered­ménye: elsők lettek a Gyulai 3-as számú Általános Iskola 6. b. osz­tályos tanulói, az egyéni ver­senyben a legtöbb hulladékot Végh Edit, a 2-es számú általá­nos iskola 8. osztályos tanulója gyűjtötte. A KlSZ-alapszervezet ezzel az akcióval is szélesítette kapcsola­tát az úttörőmozgalommal, annál is inkább, mivel a jövő KISZ- tagjainak utánpótlását látja ben­nük. Ferenczi Józsefné Magyar—osztrák kapcsolatok CSÁSZÁR TIBOR, AZ MTI MUNKATÁRSA ÍRJA: agyarország és Auszt­ria kapcsolatai az . utóbbi évtizedek­ben egyenletesen, jól fejlőd­tek, s e kedvező — mindkét nép érdekeinek megfelelő — folyamat az elmúlt eszten­dőkben, a feszültebbé vált nemzetközi légkör hatására sem ^torpant meg: államközi kapcsolatainkat, a gazdasá­gi, a kulturális együttműkö­dést egyaránt a megalapo­zottság, az állandóság jel­lemzi. Miként a két ország vezető politikusai több ízben megfogalmazták: államaink viszonya a békés egymás mellett élés jó példája. Ausztria — semlegességi politikája alapján — nem­zetközi tevékenysége során arra törekszik, hogy a ke­let—nyugati viszonyban az ..összekötő kapocs” szere­pét töltse be. Megmutatko­zott éz abban, hogy az oszt­rák kormány a helsinki fo­lyamat egyik aktív támoga­tója volt, s jelenleg is az el­térő társadalmi rendszerű országok közötti párbeszéd fenntartására és elmélyíté­se mellett foglal állást. Nagy figyelemmel kíséri a bécsi közép-európai fegyverzet- csökkentési tárgyalásokat, s aktívan részt vesz a madri­di találkozón, tevékenységé­vel a konferencia eredmé­nyes befejezését, megfelelő záródokumentum elfogadá­sát szolgálva. Osztrák hiva­talos körök egyébként több ízben bírálták a Reagan-kor- mányzat —• kontinensünk bé­kéjét is fenyegető — politi­káját, s Bruno Kreisky szö­vetségi kancellár éppen a napokban egy. megnyilatko­zásában utalt a neutronbom­ba gyártására vonatkozó amerikai döntés veszélyére is. A több alapvető nemzet­közi kérdésben hasonló ma­gyar, illetve osztrák állás­pont kifejezésre jutott a két ország magas szintű vezetői­nek megbeszélésein is. Rend­szeressé váltak e találkozók, politikai konzultációk: Ká­dár János 1976 végén láto­gatott Ausztriába, az oszt­rák államfő egy évvel ké­sőbb volt hazánk vendége, s e látogatást Losonczi Pál 1979-ben viszonozta. Jól szolgálják a kapcsolatok to­vábbfejlesztését az időről időre . megismétlődő kor­mányfői tárgyalások, munka- jellegű találkozók is: Lázár György legutóbb tavaly áp­rilisban járt nem hivatalos látogatáson a szomszédos or­szágban. Az idén a magyar külügyminiszter, továbbá a belügyi, a honvédelmi, az építésügyi és városfejleszté­si, valamint a művelődési tárca vezetője találkozott osztrák partnerével. Az ál­lamközi kapcsolatokat szá­mos területen kétoldalú megállapodások szabályoz­zák, így például az utóbbi években született konzuli, valamint a kulturális és tu­dományos együttműködésre, a vízumkényszer megszünte­tésére vonatkozó egyezmény, és az idegenforgalmi szerző­dés. Magyarország és Ausztria szoros és folyamatosan fej­lődő gazdasági kapcsolataink alapvető meghatározója a kölcsönös érdekeltség, emel­lett a földrajzi közelség, és az e területén meglevő ha­gyományok is kedvező felté­teleket teremtenek az együtt­működéshez. A két ország kereskedelmi forgalma 1976— 1980 között csaknem a két­szeresére növekedett, s ta­valy mintegy 830 millió dol­lár értékű volt. Az export és az import egyenlege azon­ban a magyar fél számára kedvezőtlenül alakult az el­múlt években. Bár az utóbbi két eszten­dőben a magyar kivitel erő­teljes növelése javított a passzív külkereskedelmi mérlegen, a szállítások érté­ke továbbra is kiegyensúlyo­zatlan. Exportunk összetéte­le is korszerűsítésre szorul: az osztrák partnerekhez szállított áruknak még min­dig jelentős része további feldolgozásra kerülő termék. A- magyar vállalatokra is sok tennivaló hárul tehát ab­ban, hogy az igényes auszt­riai piacon a nagy nemzet­közi konkurrencia köze­pette is helytállni képes cik­kekkel jelenjenek meg, ám az áruforgalom további nö­velését, szerkezetének meg­változtatását osztrák részről is nehezítik bizonyos vám­hátrányok, kereskedelem­politikai megkötések. Több mint száz kooperá­ciós megállapodás van ér­vényben magyar és osztrák cégek között, főként a gép­iparban és a vegyiparban alakultak ki a gazdasági kapcsolatok e fejlettebb for­mái, s a kedvező tapaszta­latok alapján jelenleg is folynak tárgyalások újabb szerződésekről. Lendületet adott e tevékenységnek az idén ősszel Bécsben meg­rendezett — a hazai gazda­ságról átfogó képet nyújtó — magyar hét is. Két ittho­ni nagyberuházás — a Ka­posvári Húskombinát és a Szabadegvházi Cukorgyár — megvalósításában osztrák vállalatok is részt vettek. Az Ausztriától felvett jelentős idegenforgalmi fejlesztési hitel segítségével ugyancsak a szomszédos ország építői vállaltak feladatot szálloda­hálózatunk korszerűsítésé­ben: a négy új fővárosi lé­tesítmény közül éooen a kö­zeli napokban adják át az el­sőt. a Duna-parti Fórum Szállodát. A vízumkényszer megszűnése óta egyébként tovább bővült az addig is élénk idegenforgalom, éven­te csaknem egvmillióan lá­togatnak hazánkba, s fo­lyamatosan gyarapszik az Ausztriát fölkereső magyar turisták száma is. okszínű, kiterjedt kulturális kapcso­latainknak állam­közi egyezmény, s az ezen alapuló kétéves munkaterv ad megfelelő keretet. A Bé­csi Magyar Intézet évi 35— 40 nagyobb rendezvényén — képzőművészeti kiállításo­kon, könyvbemutatókon, művészeti előadásokon — igyekszik változatos képet nyújtani a magyar kultúra hagyományairól, s az új szel­lemi értékekről. Miként mű­vészeti életünk kiemelkedő képviselőit jól ismeri az osztrák közönség, úgy az ausztriai előadók is gyakori, szívesen látott vendégei a hazai pódiumoknak, hang­versenytermeknek. Az idén nyáron például a győri ba­lett aratott nagy sikert Ausztriában, s tervezik a kortárs magyar lírát bemu­tató antológia megjelente­tését. Én elmentem a vásárba... 1981. november 16., hétfő. Országos állat- és kirakóvásár. Mándok (Szabolcs), Mátészalka (Szabolcs), Mohács (Baranya), Örkény (Pest), Szil (Győr). November 17., kedd. Országos állat- és kirakóvásár. Felsőriyárád (Borsod), Kiskun- lacháza (Pest), Soltvadkert (Bács), Sümeg (Veszprém). Autóvásár. Kiskunlacháza (Pest). November 18., szerda. Országos állat- és kirakóvásár. Iregszemcse (Tolna), Jánoshá­za (Vas), Kápolna (Heves), Ru- dabánya (Borsod). November 20., péntek. Országos állat- és . kirakóvásár. Csenger (Szabolcs), Gyöngyös (Heves). Országos állatvásár. Szeged-Kiskundorozsma. November 22., vasárnap. Országos állat- és kirakóvásár. Abony (Pest), Kalocsa (Bács), Kóka (Pest), Monor (Pest). Autóvásár. Debrecen, Kalocsa (Bács), Ko­márom, Miskolc, Monor (Pest).

Next

/
Thumbnails
Contents