Békés Megyei Népújság, 1981. november (36. évfolyam, 257-280. szám)

1981-11-13 / 266. szám

1981. november 13., péntek Még jobban redményes öt eszten­dőt zártak a fogyasz­tási és értékesítő szö­vetkezetek — hangsúlyozta parlamenti sajtótájékoztató­ján dr. Szlamenicky István, a SZÖVOSZ elnöke. De nem csupán a kiskereske­delmi forgalom, a boltháló­zat gyarapodott, hanem ko­moly fejlődést értek el a takarék- és a lakásszövetke­zetek, s egyáltalán nincs szé­gyenkezni valójuk a felvá­sárlóknak, az ipari tevé­kenység szélesítésén mun­kálkodóknak. Amikor arról beszélünk, hogy a népgazdaságnak ez az ága magasabb osztályba lépett, nem szabad megfe­ledkezni arról: összetettebb, nehezebb körülmények kö­zött, a gazdaságpolitika új követelményeinek megfele­lően kellett előrehaladni. A változásokhoz való alkal­mazkodás miatt módosítot­ták a VIII. kongresszus cél­jait, előirányzatait. A több mint 3 millió tagot és 180 ezer dolgozót számláló szö­vetkezeti mozgalom az egy­re fokozódó verseny köze­pette nemcsak megtartotta, hanem szinte minden terü­leten erősítette pozícióit. Mi volt a fő feladatuk az ÁFÉSZ-eknek, a szövetke­zeti vállalatoknak? Minde­nekelőtt az, hogy a közsé­gekben és a városokban ki­egyensúlyozott, zavartalan, jó színvonalú ellátás legyen, összességében ezt sikerült megvalósítani, hiszen a kis­kereskedelmi forgalmuk öt év alatt folyó áron 67, vál­tozatlan áron pedig 20 szá­zalékkal nőtt. És mi van a falvak, a kisebb települések áruellátásával? — teszik fel sokan a kérdést, amely mö­gött kétségkívül a differen­ciált áruterítés igénye hú­zódik meg. Az tény: az el­múlt tervciklusban soha nem látott gyorsasággal tört be a szövetkezeti kereskede­lem és vendéglátás a váro­sokba. Ennek hatására az alapellátás területileg is ki­egyenlítettebb lett. A Ská­la áruházak hálózata hatás­sal volt az egész honi ke­reskedelemre. Megváltozott a falusi lakosság életvitele, a városiasodási folyamat át­alakította a fogyasztás szer­kezetét. Különösen a tej és tejtermékek, a húskészítmé­nyek, valamint a konzerv­ipari termékek kínálata bő­vült. Persze, gondok is van­nak. Mintegy ezer község­ben nincs tőkehús-értékesí­tés. A kenyérnél és a péksü­teménynél a minőséggel, a választékkal és a kiszállítá­si idővel kapcsolatos kifo­gások csökkentek, de még számos településen gyakori a jogos panasz. Kétarcú a szövetkezeti vendéglátás is. Az ételforga­lom az átlagot meghaladó­an évenként 10 százalékkal emelkedett. Figyelemre mél­tó kezdeményezések, ered­mények születtek a munka­helyi és a közétkeztetésben, illetve a gyermek- és diák­élelmezésben. Az étlap sze­rinti és az úgynevezett egyéb ételek eladásában viszont sürgető tennivalók vannak. Az üzletvezetők nehezen al­kalmazkodnak az utóbbi években bekövetkezett vál­tozásokhoz. Az éttermek, a vendéglők kínálatukkal, áraikkal, szolgáltatásaikkal nem követik a megváltozott igényeket. Számos üzletben nem törekednek a vendégkör megtartására, növelésére, a melegkonyhás egységek le­hetőségeinek teljes kihaszná­lására. Nem közömbös, hogyan látják el a kistelepülések és a tanyák lakóit közszükség­leti cikkekkel. Akárhogyan is játszunk a számokkal, a valóság az: az intézkedések hatására bővült az árukíná­lat és javultak a vásárlás körülményei. önmagáért beszél, hogy a 81 szövetke­zeti áruház 85 százaléka kis­városokban. nagyközségek­ben található, és 2800 falu­ban csak a szövetkezeti ke­reskedelem elégíti ki az igé­nyeket. Az ÁFÉSZ-ek a kis­településeken az V. ötéves tervben 250 új üzletet léte­sítettek, 700 boltot és 350 vendéglőt pedig korszerűsí­tettek, ebben az évben 11 mozgó ABC járja a világtól elzárt külterületeket Az is igaz: a hosszú évek alatt ki­alakult elmaradottságot nem sikerült teljesen felszámolni. A boltok egy része elavult, kis alapterületű, alkalmat­lan a mai modem technika és áruválaszték befogadásá­ra. Felújításukat, korszerű­sítésüket gátolja a bérlemé­nyek magas aránya. Ugyan­akkor az élelmiszer és ve­gyiáru nagykereskedelmi vállalatok kivételével csak­nem minden szállító ritkább időközönként juttatja el az árut ezekre a településekre. Néhány szövetkezet a vá­rosok és a nagyközségek fej­lesztését helyezte előtérbe, nem fordított megfelelő gon­dot az áruforgalom szerve­zésére, a hatáskörök ész­szerűbb megosztására. Sajnos, vannak olyan ne­hézségek, amelyekkel a szö­vetkezeti kereskedelem sem képes megbirkózni, iiyen az egyes termékek krónikus hiánya. Az okok között sze­repel az ipari termékszer­kezet-váltás, a késedelmes, a nem megfelelő összetételű, és viszonylag drága import, az áruterítésben tapasztal­ható hibák. Ez utóbbira pél­da, hogy a vetőmagvak, a mezőgazdasági kisgépek és szerszámok leginkább Bu­dapesten és a nagyobb vá­rosokban kaphatók. Az árak gyakoribb válto­zásával nagyobb hangsúlyt kapott az ár és a minőség összhangja. A lakosság kö­rében. A tapasztalatok ugyanis azt mutatják: az ipar és a kereskedelem még mindig nem figyel eléggé ennek a fontosságára. Elő­állítanak és első osztályú áron forgalomba hoznak korszerűtlen, hibás árukat. A kereskedelem — részben a kiszolgáltatottság, illetve szemléletbeli hiányosságok miatt — nem lép fel eré­lyesen a minőség védelmé­ben. A szövetkezeti boltok többségébeh nincs minőségi áruátvétel, sokszor a ha­nyag szállítás és a szaksze­rűtlen árukezelés, -tárolás következtében 'éppen a ke­reskedelemben romlik az áru minősége. A november 14-én kez­dődő IX. SZÖVOSZ-kong- resszuson nagy teret szen­telnek a jövőnek. Ennek lé­nyege: korszerűbb, moder­nebb ÁFÉSZ-rendszer ala­kuljon ki hazánkban. A méretek adottak, változta­tásra nincs szükség. Ami meghatározó: a népgazdaság programjához igazodva erő­södjön az együttműködés más szervezetekkel és egy­mással. A szövetkezetek és a vállalatok sokrétű mun­kája változatos lehetősége­ket, sokféle megoldási for­mát kínál. Nem egy jó pél­da bizonyítja mindezt. Lét­rejött a Skála-Coop rend­szer, jól működik a VOSZK, a Herbária, a Hungaronek- tár, a FOTK. Szeré­nyebb az előrehaladás a szö­vetkezetek egymás közötti együttműködésében. Az áru­beszerző és áruházi közös vállalatok nem tudtak tag­jaiknak érdemi segítséget nyújtani az áruellátás, az ipari és a szolgáltatási fel­adatok jobb megoldásához. Az elkövetkezendő években szorosabbá kell tenni a kap­csolatot többek között a köz- étkeztetésben, az építőbrigá­dok szervezésében, a raktá­rozásban. M indent egybevetve, a cél világos: még job­_____ban! Ez aligha mond e llent annak, hogy a szö­vetkezeti mozgalom hozzá­járult a társadalmi, a gaz­dasági, a szövetkezeti célok megvalósításához. A kong­resszus bizonyára sokoldalú­an és reálisan értékeli az el­múlt öt esztendő munkáját, és meghatározza a követke­ző, nem is olyan könnyű idő­szak feladatait. Seres Sándor A Társadalmi ünnepségeket és Szertartásokat Szervező Iro­da vasárnap, november 8-án a 60. házassági évfordulójuk al­kalmából köszöntötte Trájer Györgyöt és Nagy Juliannát me­zőkovácsházi otthonukban. Az Űj Alkotmány Tsz, .valamint a Kossuth Szocialista Brigád virágkosárral, az úttörők mű­sorral és virággal, gyermekeik, unokáik és dédunokáik pedig sok ajándékkal és nagy szeretettel kedveskedtek az idős házaspárnak Békésszentandrás Megfelelően gondoskodnak a rászorulókról Tény, hogy a gyámügyi és a szociálpolitikai tevékeny­ség hatékonyságának, ered­ményességének egyik felté­tele az ellenőrzés. Ugyanis se az egyénnek, se a társa­dalomnak nem lehet közöm­bös, hogyan látják el fel­adataikat a kis- és felnőtt korúak ellátásával megbí­zott gyámok, illetve gondo- zók az egyes településeken. Békésszentandráson jelen­leg 6 gyermek áll gyámság alatt, míg az úgynevezett gondnokoltak száma 16. Az idei komplex vizsgálat alkal­mával bebizonyosodott, hogy lelkiismeretesen és célszerű­en kezelik vagyonukat, és in­tézik hivatalos ügyeiket az ilyen teendőket vállaló la­kosok. Az ellenőrök -felkeresték azt a 14 családot is, ame­lyekben több mint 30 gyer­meket kellett veszélyeztetett­ség miatt nyilvántartásba vennie a gyámhatóságnak. Ahol anyagi okok miatt nem kielégítő a környezet,, ott a gyámhatóság rendkívüli se­gélyekkel — esetenként kü­lönböző térítési díjak átvál­lalásával — igyekszik javí­tani a kiskorúak helyzetén. A szülők ezeket az összege­ket kizáróan a gyermekek ruháztatására, élelmezésére kötelesek fordítani. Az állami gondozásban le­vő gyermekek rendszeres el­lenőrzésének főként az a célja: megváltozott-e időköz­ben a kiskorú tartására kö­telezett hozzátartozó helyze­te vagy sem? Erre az álla­mi gondozás megszüntetése, illetve a gondozási díj ösz- szegének módosítása szem­pontjából van szükség. A legutóbb szerzett tapasztala­tok szerint a gyámhatóság nyilvántartásában szereplő családok 13 gyermekének esetében sajnos nem lehet pozitív változásról számot adni, s ezért az állami gon­Gyümölcslé, gyümölcskrém cukorbetegeknek / Nyolcvanmillió forintom beruházással megkétszerezik a drégelypalánki Szondi Tsz szörpüzemének teljesítmé­nyét: tízezer tonna szörpöt és ötezer tonna gyümölcsve- • löt gyártanak majd az új gépsorokon. Az utóbbi ter­mék egy részét tejfeldolgozó vállalatoknak adják el krém­túrók', joghurtok ízesítésére, másrészt fagylaltot helyette­sítő gyümölcskrémként hoz­zák forgalomba. A tsz veze­tői tekintettel voltak a cu­korbetegekre és a fogyókú­rázókra : a gyümölcskrémek, ivólevek egy részét nem cu­korral fogják’ ízesíteni, tar­tósítani. Az új üzemépület már tető alatt van, a tech­nológiai berendezések szere­lése után — a jövő év má­sodik felében — megkezdik a termelést. dozást a jövőben is fenn kell tartani. A szakigazgatási szerv fe­lülvizsgálta a rendszeres szo­ciális juttatásban részesülők és a tartásra kötelezett hoz­zátartozók életkörülményeit is. Megállapította, hogy 17- en teljes és 5-en részösszegű rendszeres szociális segélyt kaptak ebben az évben. Eze­ket az összegeket nyomós érvek, indokok alapján álla­pították meg, sőt 2 rászoru­ló részére — kivételes mél­tányosságból — továbbra is engedélyezték ennek a se­gélynek a folyósítását. —y —n A kitüntetett: Nagy József f Harminchat éven át nem csupán szemtanúja, hanem alkotó részese is volt a szo­cialista mezőgazdaság kiala­kulásának, fejlődésének — így jellemezhetnénk röviden Nagy József pályáját. A mezőgazdasági főiskola elvégzése után gazdasági ta­nárként dolgozott. Ez azon­ban alig másfél évet tartott — majd a front, a hadifog­ság következett. 1946-ban tért vissza újra Magyaror­szágra, ekkor Szentgotthár- don megalapította a mai ÁFÉSZ elődjét, a földműve­lő szövetkezetét, melynek három éven keresztül vezető­je volt. A negyvenes évek végén megkezdődött az álla­mi gazdaságok szervezése hazánkban, ekkor a jáki gaz­daság főagronómusa, majd a soproni gazdaság vezetője lett. Szarvasra 1959-ben került, s azóta — égy év megszakí­tással — a gazdaság igazga­tója volt. Tavaly, amikor az állami gazdaságot összevon­ták a talajjavító vállalattal, kérte felmentését, azóta mű­szaki-gazdasági szaktanács- adóként dolgozott. Mindennapi munkája mel­lett aktív tevékenységet foly­tatott a pártban és a nép­frontban is, tíz évig a me­gyei népfront elnöke volt. Több évtizedes tapasztalata­it a DATE mezőgazdasági főiskolai karán tartott elő­adásain adta át a jövő me­zőgazdasági szakembereinek. Több rövid írása, tanulmá­nya jelent már meg, s ez­után is szeretné történelmi tapasztalatait papírra vetni. Ahogyan ő fogalmaz: aki egész életében a mezőgazda­sággal foglalkozott, az nem tud attól teljesen elszakadni csupán azért, mert közben hatvanéves lett. A jövőről elmondotta, hogy gazdasági szaktanácsadóként segíti majd a Táncsics Termelőszö­vetkezet munkáját, s ha ké­rik, szívesen tart továbbra is előadásokat a főiskolán. Büszkén mutatja kitünte­téseit, melyek közül legjob­ban egy két nyelven írott díszoklevélnek örül. Ezt a Magyar—Szovjet Baráti Tár­saságban folytatott munká­jáért kapta 1979-ben. A napokban, nyugdíjba vonulása alkalmából, újabb kitüntetést vehetett át: több évtizedes munkája elismeré­seként megkapta a Munka Érdemrend arany fokozatát. Lipták Judit • Fotó: Fazekas László Népi ellenőrök az ellenőrzésről Mint azt a népi ellenőrök egy nemrégiben végzett — az ipari szövetkezetek belső el­lenőrzésének színvonalát fel­mérő — vizsgálatukban meg­állapították: a belső ellenőr­zés tevékenysége még ;nem minden szövetkezetben felel meg a négy évvel korábban hozott kormányhatározat elő­írásainak. Igaz, ellenőrzési tervek csaknem mindenütt készülnek, ezek tartalmi megvalósítása azonban he­lyenként várat magára. Pe­dig a rendelet egyértelműen előírja, hogy az ellenőrzés ré­sze a vezetésnek, tevékeny­ségének át kell fognia a szö­vetkezet belső életét, a gaz­dálkodás minden területén. A belső ellenőrzés hivatott arra is, hogy segítse a döntések­ben megjelölt célok elérését, segítse a munka hatásfoká­nak javítását, valamint a köz­érdek és a jogos egyéni ér­dekek védelmét. Ahol mindez ma még csak vágyálom, ott alighanem a vezetők szemléletében van a hiba. Emiatt a belső ellenőr­zés még több szövetkezetben nem tölti be valódi szerepét. Mert néhol szükséges rossz­nak tartják a belső ellenőr­zést, s ezt a munkát osztott vagy kapcsolt munkakörben végzik. A népi ellenőrök ta­láltak olyan szövetkezeteket is, ahol a belső ellenőr fel­adata az volt, hogy a szabad­ságon, betegállományban le­vő kollégákat helyettesítse. E példák igazolják; a ren­delet előírásaival ellentétben még nem mindenütt tettek meg mindent, hogy a belső ellenőri munka megfelelő színvonalra emelkedjen. Jel­zi ezt a belső ellenőrök egy- egy szövetkezetben elfoglalt helye is. A megye egyik ipa­ri szövetkezetében például a szervezési, másutt pedig a közgazdasági osztály vezető­je határozza meg a belső el­lenőr tennivalóit. Képtelen­ség, hogy az ellenőrök komo­lyan minősítsék, bírálják ép­pen azoknak a munkáit, akiktől előléptetésük, anyagi megbecsülésük függ. így az­tán — mert erre is volt pél­da — néhol egy-egy osztott munkakörben dolgozó belső ellenőr csak saját gazdasági munkáját vizsgálhatja elmé­lyült elemzéssel. Az esetek jelentős hányadában ugyanis a belső ellenőrök csak azt vizsgálják, hogy munkatár­saik pontosan írják-e be a jelenléti ívre érkezésük és távozásuk időpontját. De ab­ban a szövetkezetben sem lehet sok becsülete a belső ellenőrnek, ahol munkaidejé­nek jelentős részében a szál­lítási jelentések és a tmk- sok tevékenységének vizsgá­latával kell foglalkoznia. Jó esetben az átfogó, elemző munka helyett cél- és téma- vizsgálatok elvégzésére kap­nak lehetőséget, de megesik, hogy csak akkor, ha már vá­rosszerte beszélnek a szövet­kezeti munka egy-egy fo­gyatékosságáról. A népi ellenőrök megálla­pítása szerint napjainkban kevés az összefüggések feltá­rására történő elemző vizsgá­lat. Több olyan vizsgálatra van szükség, amely nemcsak a tények feltárására, hanem az okok és összefüggések ku­tatására helyezi a hangsúlyt. Mert néhány követésre mél­tó példa azt igazolja, hogy azokban az ipari szövetkeze­tekben, ahol rangjának és tisztének megfelelő feladattal bízzák meg a belső ellenőrt, nemcsak a munka szervezett­sége javult jelentős mérték­ben, hanem a munkavégzés hatásfoka is emelkedett. S az is eredmény, hogy je­lentős sikereket értek el a társadalmi tulajdon védel­mében. Igaz, ezekben a szö­vetkezetekben a munkahelyi vezető több fegyelmi határo­zatot volt kénytelen aláírni, mint a korábbi években. En­nek kedvező hatása azonban nem csupán a közös vagyon megóvásában, hanem a gaz­dasági eredményekben is érezhető. Császár Nagy László Nem lehet elég korán elkezdeni (MTI-fotó: Pintér Márta felvétele — KS)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents