Békés Megyei Népújság, 1981. november (36. évfolyam, 257-280. szám)

1981-11-13 / 266. szám

1981. november 13., péntek Őszutó Fotó: Martin Gábor Diákklubvezetők továbbképzése A Békés megyei Klubta- nács rendezésében e hét vé­gén Kétegyházán, a mező- gazdasági szakmunkáskép­ző iskolában tartják meg a középiskolai diákklubok ve­zetőinek hagyományos talál­kozóját. A kétnapos tovább­képzéssel egybekötött talál­kozót november 14*én, szom­baton délelőtt 9 órakor Rácz Sándor, a KISZ megyei bi­zottságának középiskolai fe­lelőse nyitja meg. A részt­vevő mintegy hatvan diák először a közelmúltban meg­tartott megyei szakfelügye­leti vizsgálat eredményeiről hallgat meg tájékoztatót, majd konzultáció kezdődik a klubok hétköznapi tevé­kenységéről. Délután cso­portos foglalkozások lesznek, amit a diákújság, illetve az iskola- és klubrádió szer­kesztésének, készítésének lehetőségeiről tartott fog­lalkozás követ. A klubveze­tők a helyszínen klubújsá­got is szerkesztenek, készí­tenek. A találkozó első nap­ja Lehidisz Andreász görög együttesének műsorával zá­rul. A kétegyházi megyei diák- klubtalálkozó vendégei va­sárnap délelőtt megismer­kedhetnek a gyulai Délibáb ifjúsági klubbal, majd talál­koznak Komjáthy Györggyel, a Magyar Rádió szerkesztő­munkatársával. A kora dél­utáni záró- és értékelő fog­lalkozás után utaznak haza a középiskolás klubvezetők. Autóbusz balesete Borsodban Tegnap kora reggel Mező­kövesd és Andomaktálya közötti úton Borsod és He­ves megye határa közelében az Egri Csillagok Termelő- szövetkezet munkásszállító autóbuszának vezetője, Ma. gyár József 47 éves egri_ la­kos a járművét nem az út­viszonyoknak megfelelő se­bességgel vezette, forgalmi okból a csúszós, jeges úton fékezésre kényszerült, az autóbusz megcsúszott és az út melletti árokba borult. A baleset következtében az autóbusz utasai közül tízen — valamennyien tardi lako­sok — könnyebben megsé­rültek. Magyar József veze­tői engedélyét a rendőrség bevonta, és az ügyben a vizsgálatot tovább folytatja. Magyar—román határmegbizott találkozó November 10-én az oros­házi határőrkerület területén magyar—román határmegbí­zott értekezletet tartottak. A román delegációt Rada ezre­des, a magyart dr. Csentes Mihály ezredes, határmegbí­zottak vezették. A konstruk­tív baráti légkörben lezaj­lott tárgyaláson részt vett Hajós Sándor vezérőrnagy, a Belügyminisztérium határőr­ség országos parancsnokság törzsfőnöke. Az értekezlet után a vendégek látogatást tettek a gádorosi November 7. Termelőszövetkezetben, ahol a nagyközség fejlődésé­ről Szabó Sándor, a községi pártbizottság titkára, a ter­melőszövetkezet gazdasági életéről Nadrand József tar­tott tájékoztatót. A delegá­ció tagjai nagy elismeréssel szóltak a nagyközség és a termelőszövetkezet által el­ért eredményekről. Nyugdíjas pedagógusok találkozója (Tudósítónktól) A Pedagógusok Szakszer­vezete városi bizottságának támogatásával rendezte meg hagyományos nyugdíjastalál­kozóját a megyeszékhely nyugdíjas pedagógus klubja. Ez alkalommal, november 11-én, szerdán a Körös Ho­telben 120 nyugdíjas oktatá­si dolgozót láttak vendégül. A jó hangulatú találkozót a másfél éve működő lökös- házi úttörő beatzenekar mű­sora tette vidámabbá, színe­sebbé. A Viszokai János ve­zette zenekar méltán aratott sikert és érdemelt ki elis­merést a meghívott nyugdí­jasok körében. Román Aladár ELŐSZÖR MEGYÉNKBEN Csereberenap Békéscsabán Feleslegessé vált a horgászbot, ráunt ékszerteknőseire, Jó gazdát szeretne kiscicálnak? Es helyet­te elkelne egy régi mákdaráló, szüksége lenne olyasmire, ami­hez nagyon nehéz hozzájutni, mint például délszaki növényrit­kasághoz, fanyelű esernyő alkat­részéhez? És akiket mindezek a lehetőségek érdekelnek, azoknak rendezi meg november 14-én, szombaton délelőtt a Megyei Művelődési Központ békéscsabai székházában, a nagyteremben az első csereberenapot. A reggel kilenc órakor kezdő­dő kirakodóvásáron elvileg min­den új gazdára találhat, ami még használható, ép, de tulajdonosá­nak megunt, feleslegessé vált tárgya, s helyette valami mást szeretne — cserélni. Ezen a dél­után 2 óráig tartó akción ugyanis a pénz kikerülésével, csak cserebere útján lehet „ke­reskedni”. Ahogy mondani szo­kás : próba — szerencse . .. Hétfőn délután Pap István tanácselnök-helyettes mutatta be a békési Városi Tanács és az alkotóközösség „Folyosótárlatá”-nak két újabb kiállítóját: Bartóki Józsefet és Várkonyi Jánost. A kiállítást december 5-ig láthatják az érdeklődök Fotó: Juhos János II Minisztertanács tárgyalta (Folytatás az 1. oldalról) Módosultak a lakossági adóigazgatási eljárási rendel­kezések is. A változott sza­bályok egyrészt igazodnak a közelmúltban módosult ál­lamigazgatási törvény előírá­saihoz, másrészt rendezik az új kisüzemi formák adózta­tásának eljárási kérdéseit. Az adóhatóságok közötti feladat- elhatárolás elve az, hogy az egyénileg tevékenykedők adóztatása továbbra is a ta­nácsi szakigazgatási szervek, míg a közös tevékenységet folytatók általában a Pénz­ügyminisztérium bevételi fő- igazgatósága hatáskörébe tar­toznak. Szigorodnak a fizetési kö­telezettségüket nem pontosan teljesítő személyekkel szem­beni adóbehajtási szabályok: a jövőben ugyanazon előírá­sok érvényesülnek, mint a bí­rósági végrehajtási eljárás­ban. A rendelkezések korszerű­sítése lehetővé teszi az elekt­ronikus adatfeldolgozás tel­jesebbé tételét az adóügyi munkában, s ezáltal megte­remti a feltételeit az igazga­tási munka egyszerűsítésé­nek. Egyidejűleg az állam­polgárok tájékoztatása is pontosabbá, szélesebb körűvé válik a jövőben. A részletes szabályok a Magyar Közlönyben jelennek meg. Megelőzés és újrahasznosítás — rendelet a veszélyes hulladékról A Minisztertanács csütör­töki ülésén elfogadta és jó­váhagyta az Országos Kör­nyezet- és Természetvédelmi Hivatal által előterjesztett, a veszélyes hulladékok kelet­kezésének elhelyezéséről és az azok ártalmatlanításával kapcsolatos tevékenységekről szóló rendelettervezetet. Hazánkban évenként kö­rülbelül hatmillió tonna olyan hulladék keletkezik, amely az emberi egészségre, az emberi és a természetes környezetre közvetlen ve­szélyt jelenthet. E nagy mennyiségű mérgező és fer­tőző hatású veszélyes hulla­dék közül mintegy 300 ezer tonna különösen ártalmas, és éppen ezért különös figyel­met és kezelési módot igé­nyel. A veszélyes (mérgező és fertőző) hulladékok többsé­gére jellemző, hogy termé­szetes úton nem bomlanak le, hatásukat tartósan fejtik ki, így fokozott veszélyfor­rást jelentenek. Ezen túlme­nően a felhalmozódott ve­szélyes hulladék egyre nö­vekvő gondot jelent a terme­lőknek is. Megfelelő kezelési szabályok, ártalmatlanítóbe­rendezések, lerakótelepek hiányában — egyes esetek­ben kényszerből, máskor lel­kiismeretlenségből — a mér­gező és fertőző hulladékokat gyakran nem megfelelő he­lyen, nem ellenőrzött körül­mények között helyezik el. Ez a tény — különösen az olyan sűrűn lakott országok­ban, mint Magyarország is — a váratlan veszélyhelyze­tek kialakulásának lehetősé­gét fokozza. Az elmúlt évek­ben bekövetkezett környe­zetszennyezések nyilvánva­lóvá tették, hogy a kérdés átfogó rendezése nem ha­lasztható tovább. A most megjelenő rende­let a környezetvédelmi tör­vénnyel összhangban a ter­melő kötelezettségévé teszi a veszélyes hulladékok ártal­mas hatásainak megelőzését. Alapvető szabályokat állapít meg az ilyen hulladékok ke­letkezésének ellenőrzésére, átmeneti tárolására, szállí­tására és az ártalmatlanítá­sára. E szabályok betartásá­val megakadályozható, hogy a veszélyes hulladék a talaj­ba a felszíni, illetve a fel­szín alatti vizekbe, vagy a levegőbe jusson, és ottszeny- nyeződést okozzon. Ugyan­akkor a rendelet intézkedé­sei közvetett módon — a vállalatok érdekeltségének megteremtésével — lehetősé­get nyújtanak arra, hogy az e célra szóba jöhető hulla­dékanyagokat a jelenleginél nagyobb arányban visszave­zessék a termelési folyamat­ba, azaz sok, ma még ve­szendőbe menő anyagot újra­hasznosítsanak. Ez mind a népgazdaság, mind a vállalat számára közvetlen hasznot eredményez. Ezt a célt szolgálja az igen szigorú és pontos könyvelést kívánó nyilvántartási rend­szer, valamint a veszélyes hulladék kezelésével kapcso­latos szabályok megszegésé­ért kiróható bírság, illetve személyi felelősségre vonás lehetőségének a megteremté­se. (MTI) Iparművészeti kiállítás a Szovjet Kultúra Házában Grúz és örmény iparmű­vészek alkotásaiból kiállítás nyílt a Szovjet Kultúra és Tudomány Házában. A szovjet kultúra napjai­nak rendezvénysorozatóhoz kapcsolódó tárlaton jellegze­tes kerámiák, vörös eozin- nal díszített fekete kancsók, falitólak, fafaragású dísztár­gyak képviselik a grúz ipar­művészetet, az örmény ipar- művészeti alkotások sorában pedig díszes réztórgyakat, ezüstötvözetből formált, csil- lagöveket ábrázoló láncocs- kákat mutatnak be. A november 20-ig látható tárlat iparművészeti tárgyai megvásárolhatók a Kossuth Lajos téri Nyírfácska bolt­ban. Éjszakai szivárvány Somogy felett Nem mindennapi tér- ■ mészeti tünemény szem- ■ tanúi voltak szerdáról csütörtökre virradó éj- : szaka Somogy megye la. ■ kői. A tiszta égbolton, a világító hold körül, fél­koszorú alakban szívót- * vány jelent meg, s csak- • nem félórán át látható volt. A siófoki meteoroló­giai obszervatórium szak­emberei szerint tízezer _ ; kilométernél magasab­ban elhelyezkedő felhők- i bői lehulló hókristályo- \ kon tört meg a hold fé­nye és ez idézte elő a szivárványt, amely egyéb­ként főleg nyáron a csa­padékos időjárásban lát­ható. A ritka természeti tüneményt több somogyi : településen, köztük Ka- \ posvárott és Nagybajom- • ban is megfigyelték. Néhány napja már közlekednek a budapesti Marx-teret át­ívelő felüljárón, amelyet minden ünnepélyes külsőség nélkül adtak át a forgalomnak. Az enyhe ívben hajló autóshíd kör­nyékén még javában folyik a munka, de a háttérben látható leendő áruház épülete már sejteti, hogy a Marx tér Buda­pest látványos, világvároshoz illő forgalmi csomópontja lesz (MTI-fotó: E. Várkonyi Péter felvétele — KS) Az oktató ós tájékoztató kiadványok fejlesztéséről tárgyalt az Országos Munkavédelmi Bizottság Meg kell gyorsítani a mun­kavédelmi kiadványok és szemléltető eszközök gyártá­sát és forgalmazását. Ezt a feladatot jelölte meg egyik legfontosabb tennivalóként az Országos Munkavédelmi Bizottság tegnapi ülésén. A Táncsics Könyv- és Folyó­iratkiadó igazgatójának je­lentése alapján áttekintették a munkavédelmi oktatás és tájékoztatás e fontos eszkö­zeinek közreadásában szer­zett tapasztalatokat, és meg­határozták a további tenni­valókat. A kiadó gondozásá­ban évente átlagosan 35-féle munkavédelmi könyv jelenik meg mintegy félmillió pél­dányban, s ezenkívül általá­ban 20 különböző munkavé­delmi diasorozatot készítenek több mint 4000, mintegy 150- féle plakátot és oktatótáblát pedig csaknem 700 ezer pél­dányban. Egyebek között az idén adták ki a munkavédel­mi műszaki zsebkönyvet, to­vábbá új kötetet a foglalko­zási betegségekről, az előre­gyártott elemek szerelésének biztonságtechnikai követel­ményeiről, s a jövő év ele­jén jelenik meg a munkavé­delmi lexikon. A nyomda a kéziratok át­adásától számítva átlagosan fél év alatt készíti el a kiad­ványokat, s jóllehet e mun­ka gyorsításában is van még tennivaló, elsősorban az elő­készítés ütemessége, tervsze­rűsége javítható jelentősen. Ezért a kiadó önálló kiad­ványszerkesztőséget alakít, s igénybe veszi külső szakértő közreműködését is. Az ülés részvevői 'állást fog­laltak amellett, hogy messze­menő segítséget nyújtanak a munkavédelmi és az állami felügyeletek ellenőrző tevé­kenységének összehangolásá­hoz'.

Next

/
Thumbnails
Contents