Békés Megyei Népújság, 1981. november (36. évfolyam, 257-280. szám)
1981-11-12 / 265. szám
1981. november 12., csütörtök o lEldiHMto I kitüntetett: dr. Mizó Mihály Olaj helyett földgáz A békéscsabai Vásárhelyi Pál Szakközépiskola nemcsak a megyehatáron belüli fiatalokat vonzza, sokan érkeznek ide az ország minden tájékáról. Kitűnő kollektíva oktatja-neveli itt a fiatalokat — élükön dr. Mizó Mihállyal, az iskola igazgatójával, aki ahhoz a generációhoz tartozik, aki nem a tankönyvből tanulta a kapitalizmust — 33 éve párttag. — Itt születtem a megyében, Kondoroson. Egy ideig a fővárosban éltem szüleimmel, de aztán hazajöttünk. A felszabadulást 14 évesen értem meg, de már előtte láttam, hogy milyen a munkás és a paraszt sorsa. Annál is inkább, hiszen minden nyáron elszegődtünk napszámba, cipőért, ruháért, szappanért... Mindez a hovatartozásomat, állásfoglalásomat ma is befolyásolja. Emlékezetes marad számomra 1944. október 6. E napon is kukoricát törtünk, s az úton jöttek a szovjet csapatok. Bombatámadás érte a környéket. Az egyik szovjet katona magával vitt, s egy gödörben bújtunk meg. Aztán könnyen kontaktust teremtettünk, hiszen nagyapám 19-es vöröskatona volt és tudott oroszul. A felszabadulás után a tanulás évei következtek. 1950-ben tanítói, később főiskolai oklevelet szereztem, majd elvégeztem a tudományegyetemet is, 1976-ban pedig doktoráltam. Kezdetben, mint tanító dolgoztam Pusztaottlakán, aztán Füzesgyarmatra kerültem. Elvégeztem a pártiskolát is, s a Pedagógus Szakszervezet titkára lettem. Már az ötvenes évek elején megismerkedtem a szakszervezeti mozgalommal. Persze, akkor még nem volt ilyen könnyű dolgunk, nem örültek, ha a szakszervezet hangoskodik. Ügy kellett kivívnunk minden jogot, meg egyáltalán azt, hogy meghallgassanak bennünket. Harcoltunk a pedagógusok üdülési lehetőségéért, étkezési lehetőségéért ... Aztán 1964-ben a megyei pártbizottság munkatársaként tevékenykedtem tovább, s 1972-ben kerültem az iskola élére. A szakszervezettől azóta sem szakadt el — ma is a megyei bizottság elnöke. Számtalan elismerés mellett — csak néhány közülük: 1959. Oktatásügy Kiváló Dolgozója; 1964. Munka Érdemrend bronz fokozat; 1978. Kiváló Pedagógus — a NOSZF 64. évfordulója alkalmából hosszú évtizedes munkássága elismeréseként a Munka Érdemrend arany fokozatát kapta megs (j. P.) A dél-alföldi tsz-ek programja Az elmúlt évtizedben megtízszereződött a földgázfelhasználás a szegedi szénhidrogén-medence környékén működő nagyüzemi gazdaságokban. A Dél-alföldi Gáz- szolgáltató Vállalat az év végéig 32 Bács, Békés és Csongrád megyei tsz-t, állami gazdaságot kapcsolt a vezetékhálózatra. Ezek együttesen évente több mint 32 millió köbméter földgázt használnak fel zöldséghajta- tásra, terményszárításra, állatnevelésre, földgázfűtéses berendezésekkel szárítják már a terület jellegzetes termékeit, a szegedi fűszerpaprika, a makói hagyma jelentős hányadát, másutt egész szövetkezeti húskombinátot — sertéstelepet és vágóhidat — táplál gázenergia. Az olajtüzelésű berendezéseket is mind több gazdaságban váltják fel földgázfűtésűvel. A gáz ugyanis lényegesen olcsóbb, s népgazdasági érdek is, hogy ha lehet, ezt használják olaj helyett. A gázfogyasztásra áttérő gazdaságok jelentős energiaracionalizálási hitelt kapnak berendezéseik átalakítására, aminek tervezetét eddig több mint félszáz dél-alföldi gazdaság készítette el. Ezek a következő két évben állnak át gázhasználatra; fogyasztásuk együttesen megközelíti majd az évi 40 millió köbmétert, ez a gázmennyiség körülbelül harmincezer tonna olajat helyettesít majd. Megvalósuló pályázatok, számítógépbe táplált ötletek az Alkotó Ifjúság Egyesülésnél Harminckét alkotóval, illetve fiatal alkotó kollektívával kötött szerződést képviseletre, az alkotáspk hasznosítására és továbbfejlesztésére egyéves fennállása óta az Alkotó Ifjúság Egyesülés. A gazdasági társulás munkájáról, terveiről Marosi György igazgató tájékoztatta az MTI munkatársát. Az egyesülés legfontosabb feladatai közé tartozik az Alkotó Ifjúság pályázat során készült pályamunkák, szellemi alkotások rendszerezett nyilvántartása, az arra alkalmas szellemi alkotások ismertté tétele. Ugyancsak kiemelt tennivalója a társulásnak, hogy minden lehetségest megtegyen a benyújtott pályázatok hasznosítására, elősegítve a vállalatoknál a pályamunkák gyakorlati bevezetését. Az egyesülésnek kialakultak a kapcsolatai az Alkotó Ifjúság pályázattal foglalkozó állami és társadalmi szervekkel- Feladatkörébe tartozik a piackutatás, a hasznosításra vállalkozók megkeresése, valamint a szellemi alkotások értékesítése is. Az alapítás óta végzett munkájában kiemelkedik az Állami Ifjúsági Bizottság titkárságával közösen szervezett tavaszi BNV-n bemutatott országos Alkotó Ifjúságkiállítás, amely számos konkrét megbízást is eredményezett a társulásnak. Így például már szerződés van a krumplis kenyér gyártásához szükséges burgonyapép előállítására, bevezetésére. A különleges kenyér gyártásához eddig importból származó burgonyapelyhet használtak a sütőiparban, mivel a nyers burgonyát technológiai és higiéniai okok miatt nem szabad bevinni a -pékségbe. A fiatal újítót az egyesülés képviselte vállalatánál, tárgyalt a nevében, a ■szabadalmaztatá-- si eljárást is elindította, vállalatot keresett a burgonyagép gyártásához, segítette a gépek beszerzését. A tartósított burgonyapéppel készült kenyér árusítását a közeljövőben kezdi meg a somogyi ZÖLDÉRT, majd további üzletekben is kapható lesz. Ugyancsak megvalósul az egyesülés segítségével egy másik jó ötlet: a játékboltokban a napokban már vásárolható a hazai gyártású játék szövőszék. Még ebben a hónapban megkezdik a gyártását annak a fékbetétszabályzó berendezésnek, amely a fékdob leszerelése nélkül teszi lehetővé a fékek utánállítását. Az egyesülés bábáskodik annak a fűtésszabályozó, programozható automatikának gyártásánál is, amely a napszaknak megfelelően szabályozza az otthonok hőmérsékletét. Elkészült a lépcsőjáró rokkantkocsi prototípusa is. ötletekben tehát nincs hiány. Azoknak az' alkotásoknak a felhasználásából, amelyekre az egyesülés szerződést kötött, várhatóan 14— 14,5 millió forint népgazdasági megtakarítás származik. Ezenkívül az egyesülés 80 alkotást műszaki-technikai újdonságként közvetített ki a különböző gazdálkodó szervezetekhez. Az ebből adódó megtakarítás hozzávetőleges értéke várhatóan 25—30 millió forint. Az egyesülés az elmúlt időben megkezdte az Alkotó Ifjúság pályázati rendszerre vonatkozó tapasztalatok ösz- szegyűjtését és átfogó értékelését. Ennek során számos gazdálkodó szervezettel és a vállalatoknál működő fiatal műszakiak és közgazdászok tanácsának egy részével sikerült kapcsolatot teremtenie. Jelenleg számítógépekbe táplálják az ötleteket, az újításokat, a szolgálati szabadalmakat, amelyekből már több ezer szerepel az egyesülés nyilvántartásában. Tervezik, hogy e nyilvántartást adatbankká fejlesztik. Az egyesülés egyik fontos szervezete és szervezője a KISZ X. kongresszusán megfogalmazott, a gazdasági építőmunkára vonatkozó feladatok megvalósításának. Eddigi tevékenységének továbbfejlesztése érdekében két speciális szakmai irodát is létrehoz. A szervezeten belül. Az egyik az anyaggazdálkodás, a másik az energetika területén fejti ki tevékenységét. Az egyesülés részt vesz az ifjúsági lakásépítő fővállalkozó szervezet létrehozásában is. A jövő egyik legfontosabb feladatának tartja, hogy szorosabb kapcsolatot alakítson ki a vállalatoknál működő FMKT- és más Alkotó Ifjúság-szervezetekkel, s tervezi, hogy kiépíti területképviseleti rendszerét. Kedves ünnepség színhelye volt nemrég a Dél-magyarországi Tégla- és Cserépipari Vállalat békéscsabai központjának az étkezdéje. Negyvenöt nyugdíjasnak szerveztek műsorral egybekötött találkozót, hogy kifejezzék megbecsülésüket azok iránt,_ akik a régi, nehéz időktől kezdve sok-sok évi munkával lerakták a jövő alapjait, ami a jelenkor dolgozóinak a boldogulását is szolgálja. A házigazda szerepét a munkaügyi osztály Váci Mihály aranykoszorús szocialista brigádja vállalta magára. Takács Sándorné, a brigád vezetője társaival együtt olyan körülményeket terem* tett, hogy mindenki jól érezte magát. Üdvözlő beszédet Krizsán András gazdasági igazgatóhelyettes tartott. A fehér asztalnál sok régi emlék idéződött vissza. Négy nyugdíjassal magam is beszélgettem a múltról és a jelenről. Ismerkedjünk meg velük! y as vári Pál 1972-től nyugdíjas. A pályafutását még 1926-ban kezdte. A Bohn-cég felvette irodai gyakornoknak. Később pénztáros lett, majd 1945-ben titkos szavazással megválasztották a békéscsabai I-es számú téglagyár vezetőjévé. A cserépgyártáshoz nem volt gipsz, a téglagyártáshoz nem volt szén. A szovjet hadsereg egyik alakulata gépkocsit bocsátott rendelkezésre gipszbeszerzéshez. A szénbeszerzés _ egyszerűbb volt, csak vagonról kellett gondoskodni. Ilyen és ehhez hasonló ezernyi feladat hárult Vasvári Pálra. Egyedül rá, mert ebben a nehéz időben minden vezető beosztású elhagyta a gyárat. Az alacsonyabb beosztásúak és a művezetők maradtak. A cserépre és a téglára szüksége volt az országnak. Az első szállítmányokat a lebombázott budapesti Keleti pályaudvar helyreállítására kellett eljuttatni. Később különböző beosztásokban dolgozott Vasvári Pál. A leghuzamosabb ideig SZTK-előadó volt. Amikor 1963-ban a megyei téglagyárakat összevonták, ő szervezte meg a kifizetőhelyeket. — Mit tart élete legszebb emlékének? — kérdezem. — Először azt, amikor gyárvezetőnek választottak meg, másodszor pedig azt, amikor megkaptam a Fel- szabadulási Jubileumi Emlékérmet. — Ma hogy él? — Nyugdíjba vonulás után még 4 évig dolgoztam a vállalatnál. Most otthon kertészkedem. Ha néha felkeresem a volt munkatársaimat, mindig szívesen fogadnak. Nemrég kaptam szakszervezeti beutalót Aggtelekre, 8 napos üdülésre. Az idén szakszervezeti segélyben is részesültem. Egyébként Elő- re-drukker vagyok. Nélkülem nincs mérkőzés Békéscsabán. Szóval, minden rendben van. Szigeti Lajos 1974-ben ment nyugdíjba. Hadifogságból való hazatérése után, 1949-ben a gyulai téglagyárban előbb fizikai munkás, majd árukiadó és irodavezető volt Később a központba került, és,fpint a statisztikai és tervgazdasági csoport vezetője dolgozott tovább. Az ő nevéhez fűződik a szocialista munkaverseny megszervezése 1958-ban. Egy-két év alatt több mint száz brigád csatlakozott a mozgalomhoz. Főként ennek köszönhető, hogy a vállalat többször megkapta a Minisztertanács és a SZOT Vörös Vándorzászlaját, illetve a kiváló címet. Felejthetetlen élmény maradt számára, hogy a Herkules brigád elsőként kapta meg a Szakma Kiváló Brigádja címet. A brigádvezető Sipiczki Pál volt. Szigeti Lajos nyugdíjba vonulása után egy ideig még dolgozott, és akkor — a SZOT pályázati felhívására — 250 gépelt oldalon megírta a vállalat történetét. 1890- től, a békéscsabai gyárak alapításától. A dokumentum- iellegű kiadvány meg is jelent. A hosszú évek során sokszor részesült elismerésben. Többször érdemelte ki a Kiváló Dolgozó jelvényt és — mint a szakszervezet elnöke — a SZOT-kitüntetés arany fokozatát is megkapta. — Milyen a kapcsolata a vállalattal ? — Ide járok párttaggyűlésre, tehát rendszeresen találkozom a régi munkatársaimmal. Az előző években háromszor voltam SZOT- üdülőben, most pedig Párádra kaptam szanatóriumi beutalót. — És otthon? — A lányom gyógyszerész, a vejem orvos. Van két gyönyörű unokám. Mi kell több? Ja, hadd mondjam még el, hogy szabad időmben szívesen horgászok. Szilágyi Károly 1950-ben mint géplakatos kisiparos került a téglaiparba, pontosabban a békéscsabai központi gépjavító műhelybe. Nemsokára a műhely vezetője lett. Részese volt az új központi gépgyártó üzem megszervezésének, majd ennek a vezetésével bízták meg. Abban az időben már exportra is gyártott gépeket, berendezéseket az üzem. Az egyik legszebb feladatának a szakmunkástanulók nevelését tartotta. Az évek során legalább száz fiatallal foglalkozott, akik 'közül né- hányan művezetők, üzemvezetők lettek. Középiskolát is végeztek. Szerette az új, az ésszerűbb megoldásokat. Voltak újításai, és gondoskodott arról, hogy a beosztottjainak az újításait bevezessék, és az újításokat díjazzák. Nyugdíjba vonulása óta évi 840 óra munkát vállal. Alkatrész-gazdálkodással foglalkozik. — Hívnak, én pedig szívesen csinálom — jelenti ki. Kellemes emlékekkel gondol vissza a vállalatnál töltött évekre. Csak akkor bosz- szankodott, amikor az új, a korszerűbb megoldásokat nem fogadták el. örült, a sikernek. — Amikor a vállalat vörös vándorzászlót, kongresszusi oklevelet, vagy kiváló címet kapott, abban természetesen része volt a műhelynek is. És sokszor kiérdemeltük mi is a Kiváló Műhely, a Szocialista Munka Üzemrésze, vagy a Kiváló Gyáregység címet — mondja. Szentiványi Sándor 15 évesen került a Kristó és társai cég orosházi téglagyárába. Lóhajtóként kezdte 1936-ban, és két év múlva nyerstégla- elszedő lett. Behívták katonának. A háború és a fogság után 1949-ben ment vissza az akkor már államosított gyárba, ahol előbb kemencemunkás volt, majd művezetővé léptették elő. Az 1956-os ellenforradalom alatti helytállásáért munkatársai kívánságára gyárvezetővé nevezték ki. — Nehéz időszak volt — emlékszik vissza —, a gyár azonban termelt tovább. Kellett a tégla. 1978-ban ment nyugdíjba, de nem búcsúzott el végleg a gyártól. Ma is bejár. Évente 840 órát dolgozik. A legszívesebben az 1958- as, 1959-es és 1960-as évekre gondol vissza, amikor a vállalat megkapta a Miniszter- tanács és a SZOT vörös vándorzászlaját, a gyár pedig ugyanekkor, tehát háromszor egymás után élüzem l^tt. 1973-ban vásárolt gépkocsit, amiről így beszél: — A. feleségemmel együtt, aki a Béke Tsz tagja volt (most lett nyugdíjas), alaposan meg kellett dolgoznom a Moszkvicsért. Egyébként abban az időben fejeztem be a közgazdasági technikumot, és ugyanakkor tettem gépkocsi- vezetői vizsgát. Kemény dió volt. A Moszkviccsal az első utam aztán a Balatonhoz vezetett. Akkor láttam először a magyar tengert. — Hogy telnek a nyugdíjas napjai? — Dolgozom, de minden nyáron két hétig járom az országot a kocsimmal. Otthon sem unatkozom, mert kertes házam van, jószágot is tartok. Kedvenc szórakozásom pedig az olvasás és a tv-nézés. Pataj Györgyné a legfiatalabb nyugdíjas. 1955. óta volt anyagkönyvelő és statisztikus a vállalat központjában. — Eleinte — emlékszik vissza —, amikor még kézikönyvelés volt, rengeteget túlóráztunk. A gépi könyvelés nagyon megkönnyítette a munkánkat, de azért most is azt mondom, hogy nehéz foglalkozás a könyvelés. Szívesen beszél arról, hogy tagja a természetjárók körének. Sok kiránduláson vett már részt a 15 éves kislányával együtt. Járt Esztergomban, Tapolcán, Sümegen, Si- montornyán és sok más szép tájon. Nyugdíjasként is folytatja a természetjárást, csak most már könnyebb lesz, mert jobban ki tudja pihenni az út fáradalmait. A vállalattal a kapcsolata nem szűnt meg. Taggyűlésekre is ide jár. Tervezi, hogy jövőre szakszervezeti beutalót kér. Valamelyik balatoni üdülőben szeretne két hetet tölteni a kislányával. Pásztor Béla Fotó: Veress Erzsi Nyugdíjasok fehér asztalnál]