Békés Megyei Népújság, 1981. november (36. évfolyam, 257-280. szám)
1981-11-12 / 265. szám
1981. november 12., csütörtök Többet az életből és igazabban * Körséta egy fotókiállításon Tizenhat év nagy idő! Különösen az egy kiállítássorozat életében, mint ahogyan az a Kulich Gyuláról elnevezett országos fotókiállítás esetében is. Országos érdeklődés jellemezte az elsőt, és ugyancsak országos érdeklődés jellemzi ezt a mostanit, a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum nagytermében megnyitott tizenhatodikat is, A kis katalógus előszavából kiderül, hogy 157 szerző ösz- szesen 897 képpel jelentkezett részvételre, és a zsűri 62 szerző 116 fotográfiáját javasolta bemutatni. Nem mondhatni, hogy túlságosan kegyes volt, hiszen 95 pályázót tanácsoltak el a részvételtől, és a beérkezett 897 képnek csupán tízegynéhány százaléka kapott falat a teremben. Persze, megfordíthatjuk a dolgot: az is lehetséges, hogy az általános színvonallal volt baj, mert akárhogy nézzük, ha másfélszáz pályázónak alig több, mint egyharmada érdemesül bemutatásra, akkor valami baj van. Felhígult volna fotóművészetünk? Túl sokan szeretnének jeleskedni ebben a nagyon is nehéz művészeti ágban? Az hiszem, is-is. Ha a bemutatott fotográfiákat szemléljük, észrevehetőnk valamiféle stagnálást, mi több, visszaesést. Nem állhat szemben a szemlélő igazán átütő erejű lapokkal, valahogy olyan érzésünk támad, mintha túl nagy teret engednének a még korántsem kiforrott alkotók korántsem kiforrott műveinek; mintha ötletszegényen szemlélődne maga körül a fotográfus, és nem találna igazán jó témákra. Pedig nem a valóságban van a hiba, talán inkább a jó szem, az érzék, az igazi tehetség hiányzik sokakból, ezt pedig ügyes technikai trükkökkel, másolt és erőltetett „korszerűséggel” nem lehet pótolni. Mert ugyan korszerű-e az, ami érthetetlen formanyelvet választ, ami még a „beavatott” sznobizmusnak sem mond semmit a technikai blődlíz- lésen kívül?! Már Gyulán, minden évben megrendezett „Székely Aladár” országos fotókiállításon is érződött, ami ezt a békéscsabait itt is jellemzi. Érződött, hogy fotográfusaink néhánya mintha légüres térben lebegne, mintha nem éreznék félreérthetetlenül a kor üzeneteit. Egyre több a tárgy- és épületfotó, és egyre kevesebb az emberi jelenlét. Nyilván, nemcsak attól humánus egy fotográfia, ha azon emberi arcok, sorsok pillanatai, örömök percei rögzítődnek. A környezet, a tárgyi valóság is magán hordozza az ember kezenyomát, az emberi lélek sugárzásait, formáló erejét; de ha nem látjuk-érezzük ezt, akkor hiányérzetünk támadhat. Támad is sokakban, és megfogalmazódik a kérdés: miért, hogy a zsűri mintha hajszálnyi előnyt adna a technikai ügyeskedésnek, optikai játéknak, melyben és mögött és által az ember lesz kevesebb, kisebb, lényegtelenebb egy- egy fotográfián? Jószerével példákat is kell hozni mindarra, amit fentebb leírtam. Számomra már több alkalommal, és önálló mezőberényi kiállításán is szimpatikus, kereső-kutató embernek, fotográfusnak tűnt az idei év első díjasa, Váradi Zoltán. Máris sokat tud, pedig nagyon fiatal ember; itt szereplő képei ezt egyértelműen igazolják. Jogosan kapta az első díjat. Az viszont tévedés, hogy sorozatának kiemelkedő darabja az „Egy rejtélyes épület” lenne, és az is tévedés, hogy a „Mama”, ez a gondolatteli felvétel csak másodrangú, elhelyezését tekintve is. A „Húsz év elmúlt” négy felvétele is kitűnő, ká^, hogy erre is nehezen akad rá a szemlélődő. A díjazottak között található Bajtai Lajos, laboratóriumi trükköket alkalmazó „Quintett”-je, mely ki tudja, miért, kaphatta meg „a legjobb képsorozat díját”? Balogh Ferenc viszont jogosan került főhelyre három képével, az „Atelier”-vel, az „Azonosí- .tással” és a „Villám”-mal, és nyerte el Békéscsaba városi tanácsának díját. Az sem véletlen, hogy sokaknak tetszik, mert értelmes, mert emberi a kiállítás kevés portréja közül Fodor Ferenc és Takács Gyula képe, Roch- ner Eckehart kissé szürrea- lisztikus környezetbe helyezett két aktja, (a Népművelési Intézet díjával jutalmazták), ugyancsak ebben a műfajban Martin Gábor „Akt drapériával” című felvétele, vagy Szeverényi Tamás mély lírával telített „Együtt” című képének két öregje és a gondolatok konfliktusait megjelenítő Bárány Tamás „Vacsorá”-ja. Ami kevés és megszokottan egyhangú: az ember és a munka. Érthetetlen az a sokszori ismétlés, az a rengeteg utánérzés, ötlettelenség, ami ezeket a képeket jellemzi, általában. Most, sincs másképp, talán Ka- czanda Gyula „Üveggyártás” című sorának négy képe üt el a megszokottól. Ami még kevesebb és még egyhangúbb: a természeti környezet világának felmutatása, ilyen fotográfia alig egy-kettő került a falakra, vagy paravánokra. Miért?... Tizenhat év valóban nagy idő. A „Kulich Gyula” országos premfotó-kiállítások rangját megőrzendő jó lenne talán valami újabb inspirálót adni a fotográfusoknak, leginkább arról, hogy az élet ezer, millió színű, az ember ezer, millió arcú, és a körülöttünk lélegző, elboruló, fénylő, létező valóság ugyanúgy. Hogy mindez ott legyen a képeken, hogy a szemlélő sokkal többet vigyen el magával, ha végigjárta a kiállítást. Sass Ervin Filmklub diákoknak Nyolc érdekes alkotásból álló sorozatot állított össze a megyei moziüzemi vállalat a békéscsabai középiskolásoknak. A bérletes filmklub őszi programjának első előadása november 12-én lesz, amikor is a Jónapot, itt vagyok című 1965-ben készült szovjet alkotást vetítik. Ezt követően minden hónap második csütörtökjének estéjén 7 órakor lesz a klub, amelyet a csabai ifjúsági és úttörőház nagytermében tartanak. A diákok többek között láthatják Richard Burtonnal a főszerepben Tony Richardson 1959- ben készített angol Dühöngő ifjúságát, ismét a híres Beatles- filmet, az Egy nehéz nap éjszakája címűt, Francois Truffaut feledhetetlen Négyszáz csapását, a bemutatójakor igen nagy visszhangot kiváltott NSZK-alkotást, Az ifjú Törless címűt, valamint Szabó István sok nemzetközi nagydíjat nyert filmjét, az 1970- ben készült Szerelmesfilmet. Művészetek, természettudomány a napköziben A Békéscsabai 11. számú Általános Iskola a délelőtti órák után gyerekzsivajtól hangos. A tanulók többsége a délutánt is az iskolában tölti. Estig a házi feladatok elkészítésén kívül a lazításra is jutna idő. A gyerekek vele született kíváncsiságát, tudásvágyát azonban több mint vétek tétlenségre kárhoztatni. Kökényessi Tibort, az iskola igazgatóját arról kérdeztük, hogyan sikerült megvalósítani a tanulók szabad idejének tartalmas eltöltését. — A napközis tevékenységet a képességfejlesztő és tehetséggondozó blokkfoglalkozások egészítik ki — válaszolt az igazgató. — Három blokkot alakítottunk ki: az anyanyelvit, a természet- tudományit és az esztétikait. A blokkokon belül az egyes szakterületeket húsznál több klub fogja át. A klubfoglalkozásokon a kötelező tananyaghoz kapcsolódó, de bővebb, szerteágazóbb ismeretek elsajátítására van lehetősége diákjainknak. Klubjainkban az egészség- ügyi alapismeretektől a közlekedési, honvédelmi tudnivalókon át a ház körüli asztalosmunkáig szerezhetnek jártasságot az érdeklődők. A blokkrendszer kialakításában, illetve működtetésében nagy segítséget kapunk a szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskola neveléstani tanszékétől. Ellátnak bennünket tartalmi és módszertani útmutatásokkal, az élő kapcsolatok pedig a rendszeres konzultációt jelentik. Az iskola mintegy 50 nevelőjének munkáját dicséri, hogy közel 600 tanulót foglalkoztatunk a blokkokban. Természetesen az iskola nyitott, bármilyen városi szervezésű szakörbe is eljárhatnak tanulóink. Az esztétikai blokkban három • művészeti — textilfestő, képzőművészeti és kerámia — klub dolgozik. Hidasi Lászlónéval, a képző- művészeti és Viczián Bélá- néval a textilfestő klub vezetőjével klubjaikról beszélgettünk. Elmondták, hogy nem a művészképzés a céljuk. Olyan embereket szeretnének nevelni, akik a majdani szakmájukon kívül a művészeteknek is értői. Ezért a foglalkozásokon nemcsak rajzokat, metszeteket, festményeket és különböző agyagfigurákat készítenek a tanulók, hanem művészettörténeti előadásokat is hallgatnak. Bevált gyakorlat, hogy művészeket hívnak meg ezekre az összejövetelekre, így alakult ki jó kapcsolat Somogyi István festőművésszel is, aki rendszeres vendége az iskolának. Tavasszal, az úttörőcsapat névadója, Jurij Gagarin születésének évfordulójára rajzpályázatot hirdettek tanulóIlyés Mónika 8/a osztályos tanuló linómetszete iknak. A beérkezett anyagok gondos zsűrizése után a legsikerültebbeket kiállították. Somogyi István végignézte a munkákat, és javasolta, mutassák be őket az iskolít falain kívül is. Kezdeményezésére Áfra Gyuláné, igazgatóhelyettes felvette a kapcsolatot Kukely Istvánnal, a galgamácsai általános iskola igazgatójával. Ennek eredményeként született meg a galgamácsai.. kiállítás. (A Galga mentén azóta már számos helyen bemutatták az anyagot.) A tanárnők büszkén mesélték, hogy két kategóriában alsó és felső tagozaton — száznál több munka jutott el a kiállításra. Természetesen nemcsak a klubtagok alkotásai. — Annak külön örültünk, hogy 17 tanulónk jelen lehetett a tárlatnyitó ünnepségen — mondta Hidasi -Lászlóné. — A fogadó iskola és Somogyi István mindent megtett, hogy ez a nap mindannyiunk számára maradandó legyen. Viczián Béláné folytatta kolléganője gondolatait: — Kapcsolatainkat a galgamá- csaiakkal szeretnénk továbbfejleszteni, ezért meghívtuk őket jövő év májusában egy kiállításra, amelyet az úttörő- és ifjúsági házban szeretnénk megtartani. A tárlat kapcsán felmerült kérdésekről, a különböző klubok egymás közötti kapcsolatrendszerérői és a gyerekek lelkesedéséről beszéltünk, amikor — tanárnőik kérésére — pajtások jöttek be a szobába. — Beraczka Jancsi, Andó Zoli, Vári Ági, Kun Erika, Murányi Vali és Szilágyi Éva valamennyien részt vettek a kiállításon, és munkájuk emelte a kiállítás színvonalát — mondta Viczián Béláné. Az elfogódott gyerekek igazán csak akkor oldódtak fel, amikor rajzolásról, festésről; agyagozásról beszéltek. A kialakuló közös „nyelvről”, amit szinte észrevétlenül sajátítanak el azokban az együtt töltött élménygazdag percekben, órákban. Lovász Sándor HANGSZÓRÓ Hang-adó Bár tánczenei koktélokban, könnyűzenei válogatásokban bővelkedik a rádióműsor, igen keveset hallunk a magyar popzenei élet mélységeiről, ellentmondásairól, válságairól. Pedig a csillogó felszín bizony ilyesmit is takar, s a zenerajongó fiatalok többsége — nem csupán egymás mellé rakott hangokat, hanem életérzését is megtalálni vélve az együttesek produkcióiban — ezekre igen kíváncsi. Valami effajta hiányt kíván pótolni a havonta jelentkező Hang-adó, melynek legutóbbi műsorát hétfő este sugározta a Petőfi rádió. Érdekességek, újdonságok a hazai és külföldi könnyűzenei életben — ezt az alcímet viseli az összeállítás. Ha mérleget készítünk, azért szerencsére a hangsúly inkább a hazain van, hiszen amellett, hogy ez érint bennünket jobban, sokkal inkább szorul „pátyolgatásra” is. Sajtóban szereplő, közvéleményben élő kifogások hosszú sorát lehetne felemlegetni a nem létező pop-szaklapoktól kezdve a zenei élet olykor kiemelkedő alakjainak érdekvédelmi gondjaiig. (Ez utóbbi néhány évtized alatt megoldódott.) Mivel azonban ennek itt nem sok értelme volna, reménykedünk abban, hogy a nagykorúnak még mindig nem tekintett magyar könnyűzene egyszer elfoglalhatja méltó helyét. A Hang-adó, amely újszerű, és tiszteletreméltó feladatot tűzött maga elé, még nem találta meg teljesen az „arcát”. Leggyengébb pontjai talán a külföldi zenei életről szóló híradások, hiszen igazi áttekintést itthonról ebben a témában nemigen lehet szerezni. így hát maradnak a külföldi szaklapok által „szenzációsnak” kikiáltott híreknél. Annál színesebb, merészebb, átfogóbb azonban néhány hazai riport. Az egyórás műsor csúcsa számomra az „Üzlet az üzlet előtt” című riport volt, amely kommentár nélkül, de annál egyértelműbben állást foglalva boncolgatta a hanglemezipar, illetve -kereskedelem rugalmatlansága, valamint a feketepiac virágzása közötti összefüggéseket. Figyelemfelkeltő volt a Hohpval való beszélgetés (Földes Lászlóról, a HBB vezéregyéniségéről van szó), s igen frappáns, sokatmondó a Fórum együttesről szóló riport. Mi hát a legnagyobb értéke ennek a műsornak? Az, hogy nem marad meg a felszínen. A könnyűzene kapcsán — közvetetten — megpróbálja ábrázolni a fiatalok jelentős rétegének életérzését, életformáját. Az efféle „búvármunka” pedig nemcsak érdekes, 'de rendkívül hasznos is lehet. — gubucz — MAI MŰSOR KOSSUTH RÁDIÓ 8.27: A zürichi Tonhalle vonósnégyes játszik. 9.00: Népdalok, néptáncok. 9.44: Brummadzag, a zenebohóc. 10.05: Diákfélóra. 10.35: Erdélyi Miklós vezényli a Magyar Rádió és Televízió szimfonikus zenekarát. 11.25: Tudomány és bűnüldözés. 11.41: A Vatikán titka. 12.35: Hatvány Lajos: Harcoló betűk. 12.45: Zenemúzeum. 13.33: Verdi Simone Boccanegra. 14.30: Mindenki könyvtára. 15.10: Külföldről érkezett. 15.30: Csiribiri. 16.05: Rádiónapló — az energia- gazdálkodásról. 18.00: Szvjatoszlav Richter zongorázik. 18.15: Az Ifjúsági Rádiószínpad bemutatója. Az őszülés váratlan órája. 19.58: Mozsár Imre nótákat énekel. Németh János c'-m- balmozik. 20.22: Lapok a hidegháború történetéből. 20.42: Pablo Casals felvételei. 21.40: Adottságok, lehetőségek. 22.20: Tíz perc külpolitika. 22.30: Francia madrigálok. 22.50: Metronóm. 23.10: Antigoné. 0.10: Filmzene. PETŐFI RADIO 8.05: Mario Lanza operettdalokat énekel. 8.20: Párizsi levél. 8.33: Napközben. 12.33: Mezők, falvak éneke. 12.55: Az ország teteje. 13.30: Rartók-muzsika gyermekeknek. 14.00: Válogatott perceink. 16.00: Felvételek a „Röpülj páva” műsorából. 16.35: Idősebbek hullámhosszán. 17.30: Húszas stúdió. 18.33: Hétvégi panoráma. 19.55: Slágerlista. 20.33: A 04. 05. 07 jelenti. 21.05: Vissza tekercselés. 22.15: Nóták. 23.20: Dzsesszfelvételekből. III. MŰSOR 9.00: Iskolarádió. 9.30: Dvorzsák kamaraműveiből. 10.19: A Kinks együttes 1979-es koncertlemeze. 11.05: Költészet és valóság. 11.35: Tokody Ilona operaáriákat énekel. 12.04: Évszázadok mesterművei. 13.07: Emlékezetes dzsesszhangversenyek. 13.57: Irodalomtudósaink fóruma. 14.28: Szimfonikus zene. 16.00: Zenei Lexikon. 16.20: „Bűvös égi szikra ...” 16.54: Popzene sztereóban. 17.44: Szintézis. 18.14: Bizet: Gyöngyhalászok. 20.08: Mendelssohn: D-dúr szextett. 20.40: Rolling Stones-nagylemezek. 21.40: Hanglemezgyűjtőknek. SZOLNOKISTŰDIÖ 17.00: Hírek. 17.05: Hétközben. Aktuális ma- . gazinműsor. Szerkesztő: Kardos Ernő. 18.00: Alföldi krónika. 18.15: Beatparádé. 18.26—18.30: Hírösszefoglaló, lap- és műsorelőzetes. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 8.00: Tévétoma. (ism.) 8.05: Iskolatévé. Élővilág. (Alt. isk. 7. oszt.) (f.-f.) 8.35: Fizikai kísérletek. 2. oszt. (f.-f.) 9.05: Orosz nyelv. (Alt. isk. 6. oszt.) 9.30: Környezetismeret. (Alt. isk. 2. oszt.) 10.05: Történelem. (Alt. isk. 7. oszt.) (f.-f.) 10.45: Magyar nyelv. (Alt. isk. 2. oszt.) 1 11.05: Aktuális politikai kérdések. (f.-f.) 11.45: Rajz. (Alt. isk. 1—4. oszt.) 12.10: Világnézet. (Középisk. 4. oszt.) (f.-f.) 14.00: Iskolatévé. Magyar nyelv, (ism.) 14.10: Orosz nyelv, (ism.) 14.30: Környezetismeret, (ism.) 14.45: Élővilág, (ism., f.-f.) 15.10: Világnézet, (ism., f.-f.) 16.05: Hirek. (f.-f.) 16.10: Itália múzeumaiban, (ism.) 16.35: Állandó készenlét. 1. Mentőszolgálat. 2. Ünnepélyes fogadalom. 17.05: Reklám, (f.-f.) 17.15: Tízen Túliak Társasága, (f.-f.) 17.55: Tévébörze, (f.-f.) 18.05: Telesport. 18.30: Szülők iskolája. 19.00: Reklám, (f.-f.) 19.10: Tévétorna. 19.15: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Magyar népmesék. 20.10: Családi kör. (f.-f.) 21.00: Életemről, (ism., f.-f.) 21.45: Tv-híradó 3. 21.55: Marie Laforet műsora. 22.35: Tv-tükör. (f.-f.) n. MŰSOR 18.65: Pedagógusok fóruma. (Ism., f.-f.) 18.46: Angol nyelv. 18.55: Pirosra kéket. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Az ember zenéje. 20.55: Tv-híradó 2. 21.15: Reklám, (f.-f.) 21.20: A fehér fű. 22.55: Reklám, (f.-f.) BUKAREST 16.05: Iskolatévé. 17.20: Kulturális híradó. 18.35: Rajzfilmek. 19.06: Tv-híradó. 19.30: Gazdasági figyelő. 19.50: Fiatalok órája. 20.30: Az embe. származás^. (2. rész.) 21.20: Harcban a békéért. 21.50: Könnyűzene. 22.15: Tv-híradó. BELGRAD, I. MŰSOR 17.10: Tv-napló. 17.45: Mi furcsa család vagyunk. 18.15: Építészet. 18.45: Szatirikus kabaré. 19.15: A konyha nagy mestereinek kis titkai. 19.20: Rajzfilm. 19.27:. Ma este. 19.30: Tv-napló. 20.00: Külpolitika. 20.50: Hobbi a szobában. 21.45: Tv-napló. ’ 22.00: Sakk. n. MŰSOR 17.15: Iskolai műsor. 18.45: Aktualitások. 19.15: Négy keréken. 19.30: Tv-napló. 20.00: Három, kettő, egy — indulj I 22.30: Huszonnégy óra. SZÍNHÁZ 1981. november 12-én, csütörtökön este i9 órakor Békéscsabán: Párhuzamosok a végtelenben találkoznak Déryné-bérlet 1981. november 12-én, csütörtökön délután 15 órakor Gyulán: A brémai muzsikusok 1981. november 13-án, pénteken este 19 órakor Békéscsabán: Párhuzamosok a végtelenben találkoznak Pécsi S.-bérlet MOZI Békési Bástya: 4 órakor: Csínom Palkó, 6 és 8 órakor: Rendőrök háborúja. Békéscsabai Építők Kultúrotthona: csak 5 órakor: Harmadik típusú találkozások I., n . rész. Békéscsabai Szabadság: minden előadáson: Fehérló- fia. Békéscsabai Terv: fél 6 órakort A repülés megszállottjai I., n. rész. Gyulai Erkel: Piedone Egyiptomban. Gyulai Petőfi: 3 és 7 órakor: Moszkva nem hisz a könnyeknek I., n. rész. Orosházi Béke: Az éneklő kutya. Orosházi Partizán: fél 4 és fél 6 órakor: Muppet show, fél 8 órakor: Kék gallér. Szarvasi Táncsics: Ilyenek voltunk. Váradi Zoltán I. díjas képei közül: a „Mama”
