Békés Megyei Népújság, 1981. november (36. évfolyam, 257-280. szám)

1981-11-12 / 265. szám

1981. november 12., csütörtök Többet az életből és igazabban * Körséta egy fotókiállításon Tizenhat év nagy idő! Kü­lönösen az egy kiállítássoro­zat életében, mint ahogyan az a Kulich Gyuláról elne­vezett országos fotókiállítás esetében is. Országos érdek­lődés jellemezte az elsőt, és ugyancsak országos érdeklő­dés jellemzi ezt a mostanit, a békéscsabai Munkácsy Mi­hály Múzeum nagytermében megnyitott tizenhatodikat is, A kis katalógus előszavából kiderül, hogy 157 szerző ösz- szesen 897 képpel jelentke­zett részvételre, és a zsűri 62 szerző 116 fotográfiáját javasolta bemutatni. Nem mondhatni, hogy túlságosan kegyes volt, hiszen 95 pá­lyázót tanácsoltak el a rész­vételtől, és a beérkezett 897 képnek csupán tízegynéhány százaléka kapott falat a te­remben. Persze, megfordít­hatjuk a dolgot: az is lehet­séges, hogy az általános szín­vonallal volt baj, mert akár­hogy nézzük, ha másfélszáz pályázónak alig több, mint egyharmada érdemesül be­mutatásra, akkor valami baj van. Felhígult volna fotómű­vészetünk? Túl sokan sze­retnének jeleskedni ebben a nagyon is nehéz művészeti ágban? Az hiszem, is-is. Ha a bemutatott fotográfiákat szemléljük, észrevehetőnk valamiféle stagnálást, mi több, visszaesést. Nem állhat szemben a szemlélő igazán átütő erejű lapokkal, vala­hogy olyan érzésünk támad, mintha túl nagy teret en­gednének a még korántsem kiforrott alkotók korántsem kiforrott műveinek; mintha ötletszegényen szemlélődne maga körül a fotográfus, és nem találna igazán jó té­mákra. Pedig nem a való­ságban van a hiba, talán in­kább a jó szem, az érzék, az igazi tehetség hiányzik so­kakból, ezt pedig ügyes tech­nikai trükkökkel, másolt és erőltetett „korszerűséggel” nem lehet pótolni. Mert ugyan korszerű-e az, ami érthetetlen formanyelvet vá­laszt, ami még a „beavatott” sznobizmusnak sem mond semmit a technikai blődlíz- lésen kívül?! Már Gyulán, minden év­ben megrendezett „Székely Aladár” országos fotókiállí­táson is érződött, ami ezt a békéscsabait itt is jellemzi. Érződött, hogy fotográfusa­ink néhánya mintha légüres térben lebegne, mintha nem éreznék félreérthetetlenül a kor üzeneteit. Egyre több a tárgy- és épületfotó, és egy­re kevesebb az emberi jelen­lét. Nyilván, nemcsak attól humánus egy fotográfia, ha azon emberi arcok, sorsok pillanatai, örömök percei rögzítődnek. A környezet, a tárgyi valóság is magán hor­dozza az ember kezenyomát, az emberi lélek sugárzásait, formáló erejét; de ha nem látjuk-érezzük ezt, akkor hiányérzetünk támadhat. Tá­mad is sokakban, és megfo­galmazódik a kérdés: miért, hogy a zsűri mintha hajszál­nyi előnyt adna a technikai ügyeskedésnek, optikai já­téknak, melyben és mögött és által az ember lesz kevesebb, kisebb, lényegtelenebb egy- egy fotográfián? Jószerével példákat is kell hozni mindarra, amit fen­tebb leírtam. Számomra már több alkalommal, és önálló mezőberényi kiállításán is szimpatikus, kereső-kutató embernek, fotográfusnak tűnt az idei év első díjasa, Váradi Zoltán. Máris sokat tud, pedig nagyon fiatal ember; itt szereplő képei ezt egyértelműen igazolják. Jo­gosan kapta az első díjat. Az viszont tévedés, hogy soro­zatának kiemelkedő darab­ja az „Egy rejtélyes épület” lenne, és az is tévedés, hogy a „Mama”, ez a gondolatteli felvétel csak másodrangú, el­helyezését tekintve is. A „Húsz év elmúlt” négy fel­vétele is kitűnő, ká^, hogy erre is nehezen akad rá a szemlélődő. A díjazottak között található Bajtai La­jos, laboratóriumi trükköket alkalmazó „Quintett”-je, mely ki tudja, miért, kaphat­ta meg „a legjobb képsoro­zat díját”? Balogh Ferenc viszont jogosan került fő­helyre három képével, az „Atelier”-vel, az „Azonosí- .tással” és a „Villám”-mal, és nyerte el Békéscsaba városi tanácsának díját. Az sem vé­letlen, hogy sokaknak tet­szik, mert értelmes, mert emberi a kiállítás kevés portréja közül Fodor Ferenc és Takács Gyula képe, Roch- ner Eckehart kissé szürrea- lisztikus környezetbe helye­zett két aktja, (a Népműve­lési Intézet díjával jutalmaz­ták), ugyancsak ebben a műfajban Martin Gábor „Akt drapériával” című fel­vétele, vagy Szeverényi Ta­más mély lírával telített „Együtt” című képének két öregje és a gondolatok konf­liktusait megjelenítő Bárány Tamás „Vacsorá”-ja. Ami kevés és megszokot­tan egyhangú: az ember és a munka. Érthetetlen az a sokszori ismétlés, az a ren­geteg utánérzés, ötlettelen­ség, ami ezeket a képeket jellemzi, általában. Most, sincs másképp, talán Ka- czanda Gyula „Üveggyár­tás” című sorának négy ké­pe üt el a megszokottól. Ami még kevesebb és még egyhangúbb: a természeti környezet világának felmu­tatása, ilyen fotográfia alig egy-kettő került a falakra, vagy paravánokra. Miért?... Tizenhat év valóban nagy idő. A „Kulich Gyula” or­szágos premfotó-kiállítások rangját megőrzendő jó len­ne talán valami újabb ins­pirálót adni a fotográfusok­nak, leginkább arról, hogy az élet ezer, millió színű, az ember ezer, millió arcú, és a körülöttünk lélegző, elboru­ló, fénylő, létező valóság ugyanúgy. Hogy mindez ott legyen a képeken, hogy a szemlélő sokkal többet vi­gyen el magával, ha végig­járta a kiállítást. Sass Ervin Filmklub diákoknak Nyolc érdekes alkotásból álló sorozatot állított össze a megyei moziüzemi vállalat a békéscsa­bai középiskolásoknak. A bérle­tes filmklub őszi programjának első előadása november 12-én lesz, amikor is a Jónapot, itt va­gyok című 1965-ben készült szov­jet alkotást vetítik. Ezt követő­en minden hónap második csü­törtökjének estéjén 7 órakor lesz a klub, amelyet a csabai ifjúsá­gi és úttörőház nagytermében tartanak. A diákok többek között lát­hatják Richard Burtonnal a fő­szerepben Tony Richardson 1959- ben készített angol Dühöngő if­júságát, ismét a híres Beatles- filmet, az Egy nehéz nap éjsza­kája címűt, Francois Truffaut fe­ledhetetlen Négyszáz csapását, a bemutatójakor igen nagy vissz­hangot kiváltott NSZK-alkotást, Az ifjú Törless címűt, valamint Szabó István sok nemzetközi nagydíjat nyert filmjét, az 1970- ben készült Szerelmesfilmet. Művészetek, természettudomány a napköziben A Békéscsabai 11. számú Általános Iskola a délelőtti órák után gyerekzsivajtól hangos. A tanulók többsége a délutánt is az iskolában tölti. Estig a házi feladatok elkészítésén kívül a lazítás­ra is jutna idő. A gyerekek vele született kíváncsiságát, tudásvágyát azonban több mint vétek tétlenségre kár­hoztatni. Kökényessi Tibort, az is­kola igazgatóját arról kér­deztük, hogyan sikerült meg­valósítani a tanulók szabad idejének tartalmas eltöltését. — A napközis tevékenysé­get a képességfejlesztő és tehetséggondozó blokkfoglal­kozások egészítik ki — vá­laszolt az igazgató. — Há­rom blokkot alakítottunk ki: az anyanyelvit, a természet- tudományit és az esztétika­it. A blokkokon belül az egyes szakterületeket húsz­nál több klub fogja át. A klubfoglalkozásokon a köte­lező tananyaghoz kapcsoló­dó, de bővebb, szerteágazóbb ismeretek elsajátítására van lehetősége diákjainknak. Klubjainkban az egészség- ügyi alapismeretektől a köz­lekedési, honvédelmi tudni­valókon át a ház körüli asz­talosmunkáig szerezhetnek jártasságot az érdeklődők. A blokkrendszer kialakításá­ban, illetve működtetésében nagy segítséget kapunk a szegedi Juhász Gyula Tanár­képző Főiskola neveléstani tanszékétől. Ellátnak ben­nünket tartalmi és módszer­tani útmutatásokkal, az élő kapcsolatok pedig a rendsze­res konzultációt jelentik. Az iskola mintegy 50 nevelőjé­nek munkáját dicséri, hogy közel 600 tanulót foglalkoz­tatunk a blokkokban. Termé­szetesen az iskola nyitott, bármilyen városi szervezésű szakörbe is eljárhatnak ta­nulóink. Az esztétikai blokkban há­rom • művészeti — textilfes­tő, képzőművészeti és kerá­mia — klub dolgozik. Hi­dasi Lászlónéval, a képző- művészeti és Viczián Bélá- néval a textilfestő klub ve­zetőjével klubjaikról beszél­gettünk. Elmondták, hogy nem a művészképzés a cél­juk. Olyan embereket sze­retnének nevelni, akik a majdani szakmájukon kívül a művészeteknek is értői. Ezért a foglalkozásokon nemcsak rajzokat, metszete­ket, festményeket és külön­böző agyagfigurákat készíte­nek a tanulók, hanem mű­vészettörténeti előadásokat is hallgatnak. Bevált gyakorlat, hogy művészeket hívnak meg ezekre az összejövetelekre, így alakult ki jó kapcsolat Somogyi István festőmű­vésszel is, aki rendszeres vendége az iskolának. Tavasszal, az úttörőcsapat névadója, Jurij Gagarin szü­letésének évfordulójára rajz­pályázatot hirdettek tanuló­Ilyés Mónika 8/a osztályos tanuló linómetszete iknak. A beérkezett anyagok gondos zsűrizése után a leg­sikerültebbeket kiállították. Somogyi István végignézte a munkákat, és javasolta, mu­tassák be őket az iskolít fa­lain kívül is. Kezdeménye­zésére Áfra Gyuláné, igaz­gatóhelyettes felvette a kap­csolatot Kukely Istvánnal, a galgamácsai általános iskola igazgatójával. Ennek ered­ményeként született meg a galgamácsai.. kiállítás. (A Galga mentén azóta már szá­mos helyen bemutatták az anyagot.) A tanárnők büsz­kén mesélték, hogy két ka­tegóriában alsó és felső ta­gozaton — száznál több munka jutott el a kiállítás­ra. Természetesen nemcsak a klubtagok alkotásai. — Annak külön örültünk, hogy 17 tanulónk jelen lehe­tett a tárlatnyitó ünnepségen — mondta Hidasi -Lászlóné. — A fogadó iskola és Somo­gyi István mindent megtett, hogy ez a nap mindannyi­unk számára maradandó le­gyen. Viczián Béláné folytatta kolléganője gondolatait: — Kapcsolatainkat a galgamá- csaiakkal szeretnénk tovább­fejleszteni, ezért meghívtuk őket jövő év májusában egy kiállításra, amelyet az út­törő- és ifjúsági házban sze­retnénk megtartani. A tárlat kapcsán felmerült kérdésekről, a különböző klu­bok egymás közötti kapcso­latrendszerérői és a gyere­kek lelkesedéséről beszél­tünk, amikor — tanárnőik kérésére — pajtások jöttek be a szobába. — Beraczka Jancsi, Andó Zoli, Vári Ági, Kun Erika, Murányi Vali és Szilágyi Éva valamennyien részt vet­tek a kiállításon, és munká­juk emelte a kiállítás szín­vonalát — mondta Viczián Béláné. Az elfogódott gyerekek iga­zán csak akkor oldódtak fel, amikor rajzolásról, festésről; agyagozásról beszéltek. A kialakuló közös „nyelvről”, amit szinte észrevétlenül sa­játítanak el azokban az együtt töltött élménygazdag percekben, órákban. Lovász Sándor HANGSZÓRÓ Hang-adó Bár tánczenei koktélokban, könnyűzenei válogatásokban bővelkedik a rádióműsor, igen keveset hallunk a ma­gyar popzenei élet mélysé­geiről, ellentmondásairól, válságairól. Pedig a csillogó felszín bizony ilyesmit is ta­kar, s a zenerajongó fiatalok többsége — nem csupán egy­más mellé rakott hangokat, hanem életérzését is megta­lálni vélve az együttesek pro­dukcióiban — ezekre igen kí­váncsi. Valami effajta hiányt kíván pótolni a havonta je­lentkező Hang-adó, melynek legutóbbi műsorát hétfő este sugározta a Petőfi rádió. Érdekességek, újdonságok a hazai és külföldi könnyűze­nei életben — ezt az alcímet viseli az összeállítás. Ha mér­leget készítünk, azért szeren­csére a hangsúly inkább a hazain van, hiszen amellett, hogy ez érint bennünket job­ban, sokkal inkább szorul „pátyolgatásra” is. Sajtóban szereplő, közvéleményben élő kifogások hosszú sorát lehet­ne felemlegetni a nem létező pop-szaklapoktól kezdve a ze­nei élet olykor kiemelkedő alakjainak érdekvédelmi gondjaiig. (Ez utóbbi néhány évtized alatt megoldódott.) Mivel azonban ennek itt nem sok értelme volna, reményke­dünk abban, hogy a nagyko­rúnak még mindig nem te­kintett magyar könnyűzene egyszer elfoglalhatja méltó helyét. A Hang-adó, amely újsze­rű, és tiszteletreméltó felada­tot tűzött maga elé, még nem találta meg teljesen az „ar­cát”. Leggyengébb pontjai ta­lán a külföldi zenei életről szóló híradások, hiszen igazi áttekintést itthonról ebben a témában nemigen lehet sze­rezni. így hát maradnak a külföldi szaklapok által „szenzációsnak” kikiáltott hí­reknél. Annál színesebb, me­részebb, átfogóbb azonban néhány hazai riport. Az egy­órás műsor csúcsa számomra az „Üzlet az üzlet előtt” cí­mű riport volt, amely kom­mentár nélkül, de annál egy­értelműbben állást foglalva boncolgatta a hanglemezipar, illetve -kereskedelem rugal­matlansága, valamint a fe­ketepiac virágzása közötti összefüggéseket. Figyelemfel­keltő volt a Hohpval való be­szélgetés (Földes Lászlóról, a HBB vezéregyéniségéről van szó), s igen frappáns, sokat­mondó a Fórum együttesről szóló riport. Mi hát a legnagyobb érté­ke ennek a műsornak? Az, hogy nem marad meg a fel­színen. A könnyűzene kap­csán — közvetetten — meg­próbálja ábrázolni a fiatalok jelentős rétegének életérzését, életformáját. Az efféle „bú­vármunka” pedig nemcsak érdekes, 'de rendkívül hasz­nos is lehet. — gubucz — MAI MŰSOR KOSSUTH RÁDIÓ 8.27: A zürichi Tonhalle vonós­négyes játszik. 9.00: Népdalok, néptáncok. 9.44: Brummadzag, a zenebohóc. 10.05: Diákfélóra. 10.35: Erdélyi Miklós vezényli a Magyar Rádió és Televí­zió szimfonikus zenekarát. 11.25: Tudomány és bűnüldözés. 11.41: A Vatikán titka. 12.35: Hatvány Lajos: Harcoló betűk. 12.45: Zenemúzeum. 13.33: Verdi Simone Boccanegra. 14.30: Mindenki könyvtára. 15.10: Külföldről érkezett. 15.30: Csiribiri. 16.05: Rádiónapló — az energia- gazdálkodásról. 18.00: Szvjatoszlav Richter zon­gorázik. 18.15: Az Ifjúsági Rádiószínpad bemutatója. Az őszülés vá­ratlan órája. 19.58: Mozsár Imre nótákat éne­kel. Németh János c'-m- balmozik. 20.22: Lapok a hidegháború tör­ténetéből. 20.42: Pablo Casals felvételei. 21.40: Adottságok, lehetőségek. 22.20: Tíz perc külpolitika. 22.30: Francia madrigálok. 22.50: Metronóm. 23.10: Antigoné. 0.10: Filmzene. PETŐFI RADIO 8.05: Mario Lanza operettdalo­kat énekel. 8.20: Párizsi levél. 8.33: Napközben. 12.33: Mezők, falvak éneke. 12.55: Az ország teteje. 13.30: Rartók-muzsika gyerme­keknek. 14.00: Válogatott perceink. 16.00: Felvételek a „Röpülj pá­va” műsorából. 16.35: Idősebbek hullámhosszán. 17.30: Húszas stúdió. 18.33: Hétvégi panoráma. 19.55: Slágerlista. 20.33: A 04. 05. 07 jelenti. 21.05: Vissza tekercselés. 22.15: Nóták. 23.20: Dzsesszfelvételekből. III. MŰSOR 9.00: Iskolarádió. 9.30: Dvorzsák kamaraműveiből. 10.19: A Kinks együttes 1979-es koncertlemeze. 11.05: Költészet és valóság. 11.35: Tokody Ilona operaáriákat énekel. 12.04: Évszázadok mesterművei. 13.07: Emlékezetes dzsesszhang­versenyek. 13.57: Irodalomtudósaink fóru­ma. 14.28: Szimfonikus zene. 16.00: Zenei Lexikon. 16.20: „Bűvös égi szikra ...” 16.54: Popzene sztereóban. 17.44: Szintézis. 18.14: Bizet: Gyöngyhalászok. 20.08: Mendelssohn: D-dúr szex­tett. 20.40: Rolling Stones-nagyleme­zek. 21.40: Hanglemezgyűjtőknek. SZOLNOKISTŰDIÖ 17.00: Hírek. 17.05: Hétközben. Aktuális ma- . gazinműsor. Szerkesztő: Kardos Ernő. 18.00: Alföldi krónika. 18.15: Beatparádé. 18.26—18.30: Hírösszefoglaló, lap- és műsorelőzetes. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 8.00: Tévétoma. (ism.) 8.05: Iskolatévé. Élővilág. (Alt. isk. 7. oszt.) (f.-f.) 8.35: Fizikai kísérletek. 2. oszt. (f.-f.) 9.05: Orosz nyelv. (Alt. isk. 6. oszt.) 9.30: Környezetismeret. (Alt. isk. 2. oszt.) 10.05: Történelem. (Alt. isk. 7. oszt.) (f.-f.) 10.45: Magyar nyelv. (Alt. isk. 2. oszt.) 1 11.05: Aktuális politikai kérdé­sek. (f.-f.) 11.45: Rajz. (Alt. isk. 1—4. oszt.) 12.10: Világnézet. (Középisk. 4. oszt.) (f.-f.) 14.00: Iskolatévé. Magyar nyelv, (ism.) 14.10: Orosz nyelv, (ism.) 14.30: Környezetismeret, (ism.) 14.45: Élővilág, (ism., f.-f.) 15.10: Világnézet, (ism., f.-f.) 16.05: Hirek. (f.-f.) 16.10: Itália múzeumaiban, (ism.) 16.35: Állandó készenlét. 1. Men­tőszolgálat. 2. Ünnepélyes fogadalom. 17.05: Reklám, (f.-f.) 17.15: Tízen Túliak Társasága, (f.-f.) 17.55: Tévébörze, (f.-f.) 18.05: Telesport. 18.30: Szülők iskolája. 19.00: Reklám, (f.-f.) 19.10: Tévétorna. 19.15: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Magyar népmesék. 20.10: Családi kör. (f.-f.) 21.00: Életemről, (ism., f.-f.) 21.45: Tv-híradó 3. 21.55: Marie Laforet műsora. 22.35: Tv-tükör. (f.-f.) n. MŰSOR 18.65: Pedagógusok fóruma. (Ism., f.-f.) 18.46: Angol nyelv. 18.55: Pirosra kéket. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Az ember zenéje. 20.55: Tv-híradó 2. 21.15: Reklám, (f.-f.) 21.20: A fehér fű. 22.55: Reklám, (f.-f.) BUKAREST 16.05: Iskolatévé. 17.20: Kulturális híradó. 18.35: Rajzfilmek. 19.06: Tv-híradó. 19.30: Gazdasági figyelő. 19.50: Fiatalok órája. 20.30: Az embe. származás^. (2. rész.) 21.20: Harcban a békéért. 21.50: Könnyűzene. 22.15: Tv-híradó. BELGRAD, I. MŰSOR 17.10: Tv-napló. 17.45: Mi furcsa család vagyunk. 18.15: Építészet. 18.45: Szatirikus kabaré. 19.15: A konyha nagy mesterei­nek kis titkai. 19.20: Rajzfilm. 19.27:. Ma este. 19.30: Tv-napló. 20.00: Külpolitika. 20.50: Hobbi a szobában. 21.45: Tv-napló. ’ 22.00: Sakk. n. MŰSOR 17.15: Iskolai műsor. 18.45: Aktualitások. 19.15: Négy keréken. 19.30: Tv-napló. 20.00: Három, kettő, egy — in­dulj I 22.30: Huszonnégy óra. SZÍNHÁZ 1981. november 12-én, csütörtö­kön este i9 órakor Békéscsabán: Párhuzamosok a végtelenben találkoznak Déryné-bérlet 1981. november 12-én, csütörtö­kön délután 15 órakor Gyulán: A brémai muzsikusok 1981. november 13-án, pénteken este 19 órakor Békéscsabán: Párhuzamosok a végtelenben találkoznak Pécsi S.-bérlet MOZI Békési Bástya: 4 órakor: Csínom Palkó, 6 és 8 órakor: Rendőrök háborúja. Békéscsabai Építők Kultúrotthona: csak 5 órakor: Harmadik típusú találkozások I., n . rész. Békéscsabai Szabad­ság: minden előadáson: Fehérló- fia. Békéscsabai Terv: fél 6 óra­kort A repülés megszállottjai I., n. rész. Gyulai Erkel: Piedone Egyiptomban. Gyulai Petőfi: 3 és 7 órakor: Moszkva nem hisz a könnyeknek I., n. rész. Oros­házi Béke: Az éneklő kutya. Orosházi Partizán: fél 4 és fél 6 órakor: Muppet show, fél 8 óra­kor: Kék gallér. Szarvasi Tán­csics: Ilyenek voltunk. Váradi Zoltán I. díjas képei közül: a „Mama”

Next

/
Thumbnails
Contents