Békés Megyei Népújság, 1981. november (36. évfolyam, 257-280. szám)
1981-11-10 / 263. szám
1981. november 10., kedd o Kitüntetések átadása a KISZ KB székhazában . Magas állami és KISZ-ki- tüntetéseket adtak át november 6-án Budapesten, a KISZ KB székházában november 7-e alkalmából. Fejti György, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a KISZ KB első titkára nyújtotta át a kitüntetéseket. E központi ünnepségre megyénkből hárman kaptak meghívást. Az ifjúság nevelésében kifejtett kimagasló tevékenységéért, a KISZ munkájának segítéséért „Ifjúságért Érdeméremmel” tüntették ki Frank Ferencet, az MSZMP KB tagját, az MSZMP Békés megyei bizottságának első titkárát és Zelenyánszki Györgynét, a telekgerendá* si Vörös Csillag Tsz nyugdíjasát, építőtábor-felelőst. Az úttörőmozgalomban végzett kiemelkedő munkájáért „Gyermekekért Érdemrendet” kapott Tóth Zoltán, a mezőkovácsházi Járási Hivatal osztályvezetője, a járási úttörőelnökség tagja. Békéscsabán, a Tevan Andor Nyomdaipari Szakközépiskolában is megemlékeztek a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 64. évfordulójáról. Az iskola aulájában megtartott ünnepségen sikerrel szerepelt a tanintézmény irodalmi színpada Fotó: Tina József Szovjet vendég Dobozon Színházi bemutató Boldog születésnapot November 6-án Békéscsabán, a Hazafias Népfront megyei bizottsága székházában dr. Horváth Éva, a HNF megyei elnöke fogadta Behon Jánost, a Szovjet Kultúra és Tudomány Háza osztályvezetőjét. A szovjet vendéget tájékoztatta a megye életéről, kulturális és gazdasági eredményeiről. A fogadáson jelen volt Hüttner Vilmos, a megyei pártbizottság munkatársa is. Délután Dobozra látogatott Behon János. Itt a község párt- és tanácsi vezetői fogadták, majd velük együtt részt vett a koszorúzási ünnepségen, és az ezt követő ünnepi nagygyűlésen. Az ünnepség után megtekintette a Budapesti Harisnyagyár dobozi üzemét és az általános iskolát. Marc Camoletti bohózatát mutatja be ma, kedden este 7 órai kezdettel a Békés megyei Jókai Színház Békéscsabán. A „Boldog születésnapot” című három fel- vonásos bohózat eredeti szövegét Szántó Judit fordította magyarra. A darab rendezője Ungár Tamás, a díszleteket és a jelmezeket Fábián Gabriella tervezte. A bohózat szereplői: Gálfy László, Felkay Eszter, Forgács Tibor Jászai-díjas, Nagy Mari és Petrozsényi Eszter. A Jókai Színház társulata tűzi Magyarországon első alkalommal műsorra Camoletti színpadi művét. Békéscsabán, a Munkácsy Mihály Múzeumban szombaton megnyílt a 16. Kulich Gyula országos premfotó-kiállítás. A bíráló bizottság nagy anyagból válogatott: 157 szerző ösz- szesen 897 képet küldött be, s a zsűri ezek közül 62 szerző 117 képét találta alkalmasnak a bemutatásra. A megnyitót követően Balogh Ferenc fotóművész tárlatvezetésen mutatta be a kiállított képeket „ „ .. Foto: Martin Gábor Amikor híre kelt, hogy emelik az égetett szeszes italok árát, Lump Olivér először nagyot káromkodott, majd az összes lumpok nevében feltette a kérdést: — Miért éppen ezt a réteget sújtja a balsors? Vagy talán inkább az Országos Anyag- és Arhivatal? Nem sokat töprengett, mert ez sohasem volt a szokása. Akkor sem, amikor négykézláb mászott haza, és otthon elvert mindenkit, aki útjába került, vagy amikor szondázás után az üzemből dalolva indult vissza a kocsmába. Hamar átgondolta a tennivalókat. Valahogy igy: „Még van két-há- rom hetem az áremelésig. Ha az időt alaposan kihasználom, komoly megtakarítást érek el.” Nosza, hozzá is látott „rétegpolitikája” megvalósításához. Egyik kocsmából ki, a másikba be. Amikor találkozott valamelyik sorstársával, könnyezve a nyakába borult, és panaszkodott : — Hát ezt érdemeljük mi, a törzsvendégek? Hukk ... így kell bánni velünk, akik emberemlékezet óta mindig készek voltunk arra, hogy az állami bevétel növelését — hukk ... — önként elősegítsük? Lump Olivér igyekezett egyre jobban kihasználni a megtakarítás lehetőségét. Az áremelés napja előtt már talicskán vitték haza, miközben egy saját szerzeményű nóta dallamait dudorászta. A következő fizetéskor pedig éppen annyival kevesebb pénzt adott a feleségének, mint amennyivel a pálinka árát emelték. Az asszony persze tiltakozott emiatt, ő azonban hajthatatlan maradt. így érvelt: — Még azt gondolnák a sorstársak, hogy nálunk papucskormány van — mondta, és mindjárt indult a kocsmába, hogy kifejezésre juttassa: Lump Olivér nem adja meg magát. — or — Emelik a tömény szeszes italok és a dohányáruk logyasztéi árát AZ ORSZÁGOS ANYAGés Arhivatal ÉS A BELKERESKEDELMI MINISZTÉRIUM KÖZLEMÉNYE 1981. november 9-től a tömény szeszes italok és a dohányáruk fogyasztói ára átlagosan 20 százalékkal emelkedik. A tömény szeszes italok közül nagyobb mértékben, 25 százalékkal emelkedik a magasabb szesztartalmú gyümölcspálinkák fogyasztói ára, kisebb mértékben, 15—16 százalékkal az alacsonyabb szesztartalmú likőröké. A palackozott tömény szeszes italok közül a félliteres, 40 százalékos cseresznye- és barackpálinka, valamint a rum fogyasztói ára 68,30 Ft- ról 80,30 Ft-ra, a kimért tömény szeszes italok közül a IV. osztályú vendéglátóüzletekben a 40 százalékos pálinka és rum literenkénti ára 130 Ft-ről 154 Ft-ra emelkedik. A forgalom döntő hányadát kitevő dohányáruk közül a belföldi gyártású és a szocialista importból szárma, zó cigaretták ára átlagosan 20 százalékkal, egyéb cigaretták ára 5—34 százalékkal emelkedik. A 25 db-os Kossuth cigaretta 5,60 Ft-ról 6,70 Ft-ra, a Symphonia 7,40 Ft-ról 8,90 Ft-ra, a Sopianae 10 Ft-ról 12 Ft-ra drágul. Az 50 gr-os magyar pipadohány csomagonkénti ára 2,40 Ft-ról 2,90 Ft-ra, a Csongor szivar (20 db-os csomag) ára 15 Ft-ról 18 Ft-ra emelkedik. Az egyes termékek új fogyasztói árairól a ^vásárlókat részletes árjegyzék tájékoztatja. (MTI) K Magyar Nemzeti Bank hivatalos deviza- és valutaárfolyamai DEVIZAÁRFOLYAMOK NOVEMBER 10-TÖL Devizanem vételi közép eladási árfolyam 100 egységre, forintban Angol font 6426,62 6433,05 6439,48 Ausztrál dollár 3927,75 3931,68 3935,61 Belga frank 92,33 92,42 92,51 Dán korona 480,66 481,14 481,62 Francia frank 615,63 616,25 616,87 Hollandi forint 1403,21 1404,61 1406,01 Japán yen (1000) 148,25 148,40 148,55 Kanadai dollár 2866,51 2869,38 2872,25 Kuvaiti dinár 12205,56 12217,78 12230,00 Norvég korona 584,01 584,59 585,17 NSZK márka 1546,90 1548,45 1550,00 Olasz líra (1000) 29,00 29,03 29,06 Osztrák schilling 220,63 220,85 221,07 Portugál escudo 53,42 53,47 53,52 Spanyol peseta * 36,11 36,15 36,19 Svájci frank 1820,82 1822,64 1824,46 Svéd korona 624,24 624,86 625,48 Tr. és Cl. rubel 2597,40 2600,00 2602,60 USA dollár 3439,53 3442,97 3446,41 Az államközi megállapodásokon alapuló hivatalos árfolyamok változatlanul az 1981. október 20-i közlésnek megfelelően vannak érvényben. VALUTA (BANKJEGY ÉS CSEKK) ÁRFOLYAMOK NOVEMBER 10-TÖL Pénznem vásárolható legmagasabb vételi eladási bankjegyárfolyam 100 egységre címletek forintban Angol font 50 6240,06 6626,04 Ausztrál dollár 50 3813,73 4049,63 Belga frank 5000 89,65 95,19 Dán korona 1000 466,71 495,57 Finn márka 100 760,28 807,30 Francia frank 500 597,76 634,74 Görög drachma 500 56,10 59,58 Hollandi forint 1000 1362,47 1446,75 Japán yen (1000) 10 000 143,95 152,85 Jugoszláv dinár 1000 79,17 84,07 Kanadai dollár 100 2783,30 2955,46 Kuvaiti dinár 10 11851,25 12584,31 Norvég korona 100 567,05 602,13 NSZK márka 1000 1502,00 1594,90 Olasz líra (1000) 50 000 28,16 29,90 Osztrák schilling 1000 214,22 , 227,48 Portugál escudo 5000 51,87 55,07 Spanyol peseta 5000 35,07 37,23 Svájci frank 1000 1767,96 1877,32 Svád. korona 100 606,11 643,61 Török líra 1000 25,47 27,05 USA dollár 100 3339,68 3546,26 Egy sorozat tanulságai O lenini úton címmel új cikksorozat indult a Népszabadságban. Az írások áttekintést nyújtanak az ellenforradalom feletti győzelem óta eltelt idő következetes marxista—leninista politikájának sikereiről. Bemutatják gazdagodásunkat, sikereinket, és persze nehézségeinket is. Egyfajta, folytatásokba szö- vegezett történelemóra tehát az elmúlt negyedszázadról. Hiszem, hogy ugyanolyan nagy sikere lesz, mint az előző, az 1956-os eseményeket tárgyaló, Ez történt című sorozatnak. Az írásokat tartalmazó lapokból a megyében a máskor naponta átlagosan 30 ezer példány helyett négyezerrel több fogyott ei. Van tehát érdeklődés és igény az ilyen történelmi visszatekintő, elemző írások iránt. Ezt igazoló tapasztalatokat szereztem a közelmúltban a megye egyik állami gazdaságában is. Mintegy ötven dolgozó mondta el véleményét a Népszabadság már említett előző cikksorozatáról. A jelenlevők közül fele> 30 éven aluli volt, tehát semmilyen közvetlen tapasztalata, élménye nincs a sorozat témájáról, az 1956-os ellenforradalom előzményeiről, eseményeiről, és a konszolidációról, a forradalmi erők győzelméről. A történtekről bennük kialakult kép többnyire hallomás, és az iskolában tanultak alapján állt össze. Egy 28 éves villanyszerelő a következőket mondta: „Az írások elolvasásakor jöttem rá, hogy mennyire keveset tudtam ’56-ról. Felszínesek voltak az ismereteim. Események okaira kaptam most választ, összefüggések váltak előttem ismertté. Az a rész adott a legtöbbet, amely az ’56-os esemény előzményeit tárgyalta.” Nemcsak a fiatalok, hanem a többségében fizikai munkát végző kollektíva többi tagja is hangsúlyozta, hogy fontos, hiánypótló volt a visszatekintő sorozat. Egy 44 éves műszaki dolgozó példákkal igazolta, hogy hiányos a fiatalok ismerete az ötvenes évekről, és az ellenforradalomról. Egy 45 éves szerelő elmondta, hogy őt a leírtak történelmi hűsége ragadta meg a legjobban. Mások a sorozat egy-egy írását idézték. Egy 52 éves adminisztrátor az 1957. május 1-i nagygyűlésről, az új pártvezetés iránti bizalom megerősödéséről írottakat emelte ki. Gyors kívánságlista is született arról, ki miről olvasna még. Volt, aki az ellenforradalmat megelőző esztendőkről, más a nyugati országok szerepéről az ellenforradalomban, és megint más a rend helyreállításáról szeretne többet tudni, olvasni. A véleményekből kiszűrhető sokféle tanulság közül kettőt különösen fontosnak tartok. Az egyik az ifjúság történelemismeretével, a másik az elmúlt negyedszázad alatti töretlen úttal függ össze. Napjainkban tanúi vagyunk a történelem, a történelmi munkák iránti felfokozott érdeklődésnek. Egy-egy kevéssé ismert korról megjelenő könyv, vagy adott történelmi időszakról új ismereteket felvonultató írás napok alatt keresetté válik. Különösen így van ez, ha karnyújtásnyira levő múltunk jelenik meg könyvek lapjain. Az ifjúságnak e művekhez sajátos a viszonya. Keresi velük a találkozást, mert környezeténél kevesebbet tud apja koráról, eszmélésének időszakáról. Statisztikai tény, hogy 1980ban az össznépességnek már 44%-a volt 30 éven aluli. Nekik nemhogy a felszabadulás előtti Magyarországról, de az 1945 utáni két évtizedről sincs közvetlen tapasztalatuk. Tankönyvekből, családi beszélgetésekből ellopott szavakból, mondatokból, kevesekhez eljutó, tudományos igényű munkákból próbálják összeállítani történelemképüket. Itt'Ott hiányzik valami, amott megjelenik egy kérdőjel. Van tehát adósságunk. Megmutatni mind teljesebben a fel- szabadulás utáni esztendők nehéz küzdelmét, a szocializmus építésének első esztendeit, a torzulásokat, az ellenforradalmi erők harcát és szándékait, a forradalmi erők győzelmét, és legfőképpen, negyedszázada töretlen utunk főbb állomásait. Az állami gazdaságban a fiataloknak mindössze negyede hivatkozott arra, hogy az ’56-ról kialakult képhez olvasmányélményei is hozzájárultak. Szükség van tehát az írott szóra. Az Ez történt cikksorozat és megjelenése könyvalakban fontos vállalkozás volt, melynek rangját csak emeli, hogy akkor találkozott az olvasókkal, amikor a nyugati orgánumokban egyre több szó esett — hazugsággal és elhallgatással — az 1956-os magyarországi ellenforradalomról. A másik fontos útravaló, amit magammal hoztam, Lenint idézi. Egy helyütt ezt írta: „A munkásokat és a parasztokat az elvégzett munka példáján kell tanítani. Rá kell mutatni hibáinkra, hogy a további munka során elkerülhessük őket”. Ez a legteljesebben igaz a párt, a nép 1956 óta megtett útjára. Lenyűgöző volt, ahogy a párt rövid idő alatt értékelte a helyzetet, programot adott, mozgósította a forradalmi erőket, és a konszolidáció útjára vezette az országot. De legalább ennyire lenyűgöző az a következetes ragaszkodás, amellyel viszonyul az 1956 novembere utáni hónapokban lefektetett elvekhez. Ebben fellelhető a két, idézett lenini intelem is: a hibák feltárása, és az elvégzett munka példája. A párt 1956 után gyökeresen szakított az ötvenes évek torzulásaival, és legelső határozataiban biztosítékokat teremtett arra, hogy azok ne ismétlődhessenek meg- többé. Híven őrködik azon is, hogy a dolgok rendszeres, kritikus értékelésének segítségével haladjunk előre. Kádár János a KISZ X. kongresz- szusán így szólt erről: „Nekünk minden kendőzés és mellébeszélés nélkül a valódi problémákat kell napirendre tűznünk. És ha valami javításra szorul, akkor cselekednünk kell. Ez a mi viszonyunk a hibákhoz, a hiányosságokhoz, fejlődésünk gondjaihoz. S szívesen veszünk minden olyan bírálatot, amely előbbre viszi ügyünket.” ízen az úton, a hatalmat így kezelve I válhatott példa erejűvé negyedszázados politikánk. önhittség és elbizakodottság nélkül hivatkozhatunk az elmúlt két és fél évtizedre. Arra a huszonöt évre, amelyről most heteken át .lehet olvasni a Népszabadságban, s amelyet népünk büszkén vallhat magáénak. Lehet, s legyen ugyanakkor példa az ifjúságnak, az elvégzett munka példája, olyan, amelyet érdemes megismerni, megtanulni és követni. Árpási Zoltán Én elmentem a vásárba... Országos állatvásár. Heves (Heves), Makó (Csongrádi. November 14., szombat. Országos állat- és kirakóvásár. Békéscsaba (Békés), Országos állatvásár. Abony (Pest). November 15., vasárnap. Országos állat- és kirakóvásár. Dunaföldvár (Tolna), Izsák (Bács), Mórahalom (Csongrád), Szentes (Csongrád), Tápiószent- márton (Pest), Tiszakécske (Bács), Tokaj (Borsod). Országos kirakóvásár. Szeged-Kiskundorozsma. Au tó vásár. Orosháza (Békés), Sopron (Győr), Szeged, Szolnok, Tatabánya (Komárom).
