Békés Megyei Népújság, 1981. november (36. évfolyam, 257-280. szám)

1981-11-07 / 262. szám

1981. november 7., szombat NÉPÚJSÁG A világ élelmezése Hol a kiút? Uljanov-emlékek Penzában M. Mekszandrov: flz iskola várja vendégeit Lenin szüleinek szobra Penzában. Háttérben a Belinszkij középiskola, az egykori nemesi nevelőintézet, amelyben I. Ny. Uljanov, Lenin édesapja nyolc éven át tanított Ma már „klasszikus" bronz színben ragyog a Belinszkij nevét viselő 1-es sz. közép­iskola felújított épülete. Ne­héz elhinni róla, hogy már „megélt” 130 évet. Csupán az arcképet ábrázoló féldom­bormű • és a felirat jelzi: 1855-től 1863-ig itt tanított I. Ny. Uljanov, Lenin édes­apja; ami egyben utal arra, hogy történelmi nevezetessé­gű emlékhelyen járunk. A penzai emberek hatal­mas erőfeszítését és őszinte szeretetét igazolta az a tö­rekvés, hogy Ilja Nyikoláje- vics születésének 150. évfor­dulójára ez a régi épület úgy nézzen ki, mint amilyennek 1855 júniusában látta. Éppen itt vált Uljanov igazi peda­gógussá, tudóssá és közéleti személyiséggé, s itt szilárdult meg benne a demokratikus meggyőződés. Végül, amire mi, penzaiak különösen büsz­kék vagyunk: a nemesi ne­velőintézet egyik termében — rögtön azután, hogy Ilja Nyikolójevics a viharról és a villámhárítóról tartott elő­adást — megismerkedett ké­sőbbi feleségével, Marija Alekszandrovna Blankkal, V. I. Lenin édesanyjával. A történelmi és kulturális jellegű műemlékek helyre- állításával megbízott moszk­vai intézet tervet készített, s ez alapján fogtak hozzá a restaurálási munkálatokhoz. Más lett az épület homlok­zata és a falak színe, s meg­változott az ablakok formá­ja, s átszerelték az esőcsa­tornákat is. A főbejáratnál faragott ajtókat építettek be. Most már minden olyan, mint annak idején volt. Néhány éve gondosan át­alakították az iskolaépülettel határos területet és parkot. Ezen a helyen valamikor Il­ja Nyikolájevics lelkesen tett eleget Ny. I. Lobacsevszkij megbízásának: naponta há­rom alkalommal végezte el a meteorológiai megfigyelése­ket. A reggeli és esti felügye­letet — különösen ősszel és télen — lámpafény mellett kellett ellátnia. A penzaiakat és az idelátogató vendégeket mindig megragadja a kör­nyezet szépsége és kényel­me. Mostanában még szor­galmasabb lett a környék la­kossága. Sőt. a városi áram- szolgáltató vállalat dolgozói a régi kor hangulatát idéző utcai lámpákat szereltek fel. Menjünk be az épületbe. Éppen vidáman telik az óra­közi szünet. Az előcsarnok­ban, jobbra és balra, az egész falat festmények bo­rítják. Az egyiken Uljanov tanítványának, V. A. Kalas- nyikovnak a visszaemlékezé­seiből vett idézet olvasható: „Fel tudta kelteni érdeklődé­sünket, és lelkesített az órák­ra, amelyeket úgy vártunk, mint az ünnepet.” A festmé­nyek olyan epizódokat ábrá­zolnak, melyek Ilja Nyikolá- jevicsnek városunkban kifej­tett pedagógiai és tudomá­nyos tevékenységével kap­csolatosak. A másik képen Marija Alekszandrovna és az Uljanov házaspár gyermekei láthatók. Sz. Sz. Koszulnyikov, az is­kola igazgatója vezet végig a tanintézeten. A földszinti és a második emeleti terme­ket teljes egészében iskolai témáknak szentelték. Ezek a nevelők és a tanulók mai és holnapi teendőinek bemuta­tására szolgálnak. Mire gon­doltak itt? Főként arra, mi­lyen nagy utat tettek meg azóta. Ma már nehéz elkép­zelni, hogy Ilja Nyikolájevics tanároskodása idején ezen a helyen dugták zárkába a le- nitenskedő tanulókat, s ugyanakkor a templomban naponta imádkoztak. Amott meg a felügyelők vigyáztak vasszigorral a rendre, s nem voltak ritkák a gúnyolódások sem. Igazi kaszárnyahaogu'at uralkodott. Az első emeleten a tanin­tézet múltja elevenedik meg előttünk. Az első, ami a vas­lépcsőkön felfelé haladva azonnal feltűnik: Hja Nyiko­lájevics és Marija Alek­A világ földgáztermclése 1980-ban — ha kisebb mér­tékben is, mindössze 3 mil­liárd köbméterrel — csök­kent az előző évi kiterme­léshez képest. Ennek a visz- szaesésnek földrészenként más és más oka van. Észak- Amerikában elsősorban az árak kialakításával kapcsola­tos viták korlátozzák a kiter­melést és a felhasználást. Ennek következtében Kana­dában több mint 7, az USA- ban pedig közel 2 százalék­kal kevesebb földgázt ter­meltek ki, mint 1979-ben. Ugyancsak visszaesett a ter­melés a Közel-Keleten — szandrovna életnagyságú portréja. Ez a penzai művé­szek műhelyeiben készült. A látogatók nagy érdeklődését váltja ki az emlékszoba, melynek berendezései az adott kor stílusát tükrözik: a régi csillár, falikar, asztal, szék, zongora ... Az iskola nem kis büszke­sége — a múzeum. Itt van­nak az Ilja Nyikolájevics által használt eszközök: a Volta- oszlop, barométer, csillagá­szati glóbusz, teleszkóp, táv­cső, a szikratávíró modellje és így tovább; no meg az életéről, munkásságáról szó­ló érdekes dokumentumok. A gyűjtemény állandóan új anyagokkal gazdagodik ... Az iskola kollektívája — az Uljanov család példáját alapul véve — immár több mint 10 éve foglalkozik neve­lési kérdésekkel. Hagyomá­nyossá váltak a lenini órak, az úgynevezett „Iljics-beszá- molók”. Ennek lényege az, hogy a diákok előzőén konk­rét feladatokat kapnak: gyűjtsék össze az Uljanov családdal és Leninnel kap­csolatos adatokat; szélesítsék a hazai és külföldi múzeu­mokkal folytatott levelezésü­ket, kutassák fel a kiváló forradalmárról, valamint a polgárháború és a Nagy Honvédő Háború hőseiről, és a munka veteránjairól szóló dokumentumokat. S ami még érdekes: ez egy térkép. Rajta azok a váro­sok, illetve országok látha­tók, ahonnan már felkeresték a múzeumot. Nemcsak a Szovjetunió különböző ré­szeiből, hanem az NDK-ból, Magyarországról, Kubából, Vietnamból, Afganisztánból, Szíriából és máshonnan is érkeztek ide vendégek. Jól­lehet különféle nyelveken mondtak .véleményt a látot­takról, de mondanivalójuk lényege egy és ugyanaz: őszinte elismerésüket fejez­ték ki azért, hogy lehetősé­gük nyílt megismerni I. Ny. Uljanov életét, tevékenysé­gét; s hogy megtekinthették mindazt, ami a világ első munkás-paraszt államának alapítójához fűződik. (Pen- zenszkaja Pravda) Fordította: Bukovinszky István mintegy 22 százalékkal —, de elsősorban politikai okok mi­att (pl. Irán). A Nyugat-Európában bekö­vetkezett 3 százalékos csök­kenés az időjárás, a sikeres cnergiamegtakarítási törek­vések, valamint néhány me­ző esetében a kimerülés kö­vetkezménye. Az afrikai visz- szaesés, amely meghaladja a 20 százalékot is, részben szintén árviták eredménye, de annak a késének is, hogy Nigériában a tervek ellenére a mai napig sem sikerült megoldani a kőolajjal együtt feltörő földgáz hasznosítását, 1981-ben a világ gabona- termelése rekorddal kecseg­tet — a FAO-nak, az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének ez az előrejel­zése jó hírt jelentett az idén október 16-án először meg­hirdetett élelmezési világna­pon. Reményt keltő az is, hogy az elmúlt 30 évben az élelmiszeripari termékek ter­melése gyorsabban nőtt, mint bolygónk lakossága. Ám az éhezők száma jelenleg még­is több, mint akár 30 évvel ezelőtt. A krónikus alultáp­láltság emberek millióit vi­szi idő előtt a sírba. A „har­madik világ” nagy kiterjedé­sű régióiban a helyzet tehát továbbra is riasztó. Kataszt­rófahelyzetben a FAO félre­veri a vészharangot, de a szórványos segítség nem ve­zet el a probléma radikális megoldásához. Hol a kiút? „Az emberiség előtt álló egyetlen valóban komoly probléma — a túlnépesedés” — fogalmazza meg a tipikus nyugati észjárást az angol John Postgait professzor. Ez a tömeges éhínség oka, tehát „csak” a születési arányszám Arckép háttérrel Az október 18-i választási siker óta csak így emlegetik Görögországban, és annak határain túl: a remények po­litikusa. Nyilvánvaló utalás ez arra, hogy a görögög jó része azért adta voksát a Pánhellén Szocialista Mozga­lomra, a PASOK-ra, és sze­mély szerint rá, mert tőle és pártjától remélik a hőn óhaj­tott allaghit — magyarul: a változást — Hellasz földjén. Az embereknek elegük volt a romló gazdasági helyzetből, a 25 százalékos inflációból, a növekvő munkanélküliség­ből, s abból, hogy hazájukat hét évig a jobboldali Űj De­mokrácia Párt uralta. Papandreu és pártja lénye­gében a változás jelszavával diadalmaskodott. Az új mi­niszterelnök Görögország el­ső baloldalinak mondható ka binetjét megalakítva kijelen­tette, hogy az minden .görög s igy kénytelenek azt eléget­ni (fáklyázás). Emelkedett viszont a ki­termelés Latin-Amerikában 22 (Mexikóban 26) és a szo­cialista országokban 6 száza­lékkal. Ezen belül a Szovjet­unió növekedése 10 százalék, Magyarország, Lengyelország, valamint Jugoszlávia terme­lése 1—2 százalékkal csök­kent. A Szovjetunió terme­lése adja jelenleg a világ összes földgáztermelésének 29 százalékát, de az 1985-re tervezett 700 milliárd köb­méter a világtermelés 40 szá­zalékát fogja jelenteni. ellenőrzésére van szükség. A legtöbb tudós azonban tilta­kozik ez ellen, hiszen valójá­ban a gazdasági és kulturális elmaradottságot kell felszá­molni, elősegítve a társadal­mi haladást — ez a jövőbe­ni jólét és egyben a „család- tervezés” záloga. „Zöld forradalomnak” ne­vezték el számos fejlődő or­szágban a 60-as évek mező- gazdasági fellendülését. De az új növényfajták több ned­vességet igényelnek a koráb­biaknál. Így öntözőberende­zésekre van szükség, ezekből mindig kevés van. De még a szakképzettség terjesztése sem mindig segít. A parasz­tok jövedelme ugyanis ala­csony; a földbérlet pedig a legtöbbször nyomasztóan ma­gas. Mindez ugyan nem szé* les körű elemzés, de így is világos: széles körű agrárre­formra, a kisgazdaságok szö­vetkezésére és szociális át­alakulásra van szükség. Elsősorban társadalmi kér­désekről van tehát szó. Ter­mészetesen a természeti adottságokról, a klíma sze­kormánya lesz. Mint mond­ta, először a társadalombiz­tosítás, az egészségügy, az oktatás és a mezőgazdasági felvásárlási rendszer terüle­tén tervez reformokat. A 62 éves politikus a választási kampányban fellendülést ígért, s kilátásba helyezte a gazdaság „társadalmasítását”, ami azonban nem jelent szé­les körű államosítást. Ami a külpolitikát illeti, szívesen látná hazáját a NATO-n kí­vül, a semleges országok kö­rében, s felül kívánja vizs­gálni a Görögországban levő amerikai támaszpontok ügyét, a közös piaci tagság feltételeit. A változás mellett minde­nekelőtt az önálló nemzeti politikára való törekvés köl­csönöz nagy tekintélyt az új miniszterelnöknek. Megfi­gyelők azonban mindjárt ki­egészítik ezt azzal, hogy nép­szerűségéhez hozzájárult csa­ládi háttere is. Apja, Geor- giosz Papandreu évtizedeken át részt vállalt az ország po­litikai életében, és sok gö­rög szerint hibái mellett azért nem tudta megvalósíta­ni ígéretes elképzeléseit, mert az ezredesek puccsa 1967-ben megakadályozta ebben. Az ifjabb Papandreu atyja révén került a politikusi pá­lyára, miniszteri tárcát kap­va annak kabinetjében 1964- ben. Andreasz előzőleg 1940- től, Görögország fasiszta megszállásától az Egyesült Államokban élt. Ott szerzett közgazdászdiplomát a Har­vard Egyetemen, majd Kali­forniában a Berkeley Egye­tem tanára volt. Amerikai nőt vett feleségül, három gyermeke született. 1960-ban tért haza, de hét év múlva a katonai puccs — nyolc ha­vi börtön után — ismét emigrációba kényszerítette. Az ezredesek bukásakor, 1974-ben immár népszerű po­litikusként érkezett hazájába, s hamarosan megalakította a demokratikus haladó politi­Üzemek a barátság A Duna alsó folyásának mind­két partja hatalmas ipari terület­té fejlődött az elmúlt években. A két szomszédos ország, Romá­nia és Bulgária számos nagybe­ruházását itt létesítették. A töb­bi között itt épült meg a Rusze— Giurghiu Nehézgépgyár bolgár— román üzeme, a Nikopol—Turnu —Magurele-i Hidrotechnikai Kombinát és a Duna Vegyesgaz­dasági Társaság. Negyed százada építették meg a Barátság-hidat Rusze és Giur­ghiu között, amely a két ország baráti, gazdasági szövetségének jelképe. Ezen a hídon keresztül II földgáztermelés alakulása 1980-ban andreasz Papandreu szélyeiről sem lehet megfe­ledkezni, de ezeket túlérté­kelni sem szabad, hiszen egy ENSZ-felmérés szerint a föld 70 milliárd ember táplálékát képes biztosítani! Bolygónk népessége pedig remélhetőleg nem fogja meghaladni vala­ha is a 10—15 milliárd főt. Az agráripari komplexumok persze komoly beruházásokat igényelnek, de honnan ve­gyük hozzá a pénzt? Nem egyszerű a kérdés. De ne fe­lejtsük el: a világ már 550 milliárd dollárt költ évente fegyverkezésre. Nyilvánvaló, hogy a fegy­verkezési verseny megféke­zésére mindenekelőtt a tar­tós béke érdekében van szük­ség. De a hatalmas pénzesz­közök és erők felszabadulása elősegítené más feladatok megoldását is: az egykori gyarmatok elmaradottságá­nak felszámolását, a föld nö­vekvő lakosságának élelmi­szerrel, nyersanyaggal, ener­giával való ellátását. Magá­tól értetődik azonban, hogy nem elegendő a termelés bő­vítése. El kell érni az igaz­ságos elosztást, el kell érni az ésszerű gazdasági rend megteremtését az egyenjogú, kölcsönösen előnyös együtt­működés feltételei között. Lev Bobrov APN—KS Andreasz Papandreu, Görög­ország új kormányfője (Fotó: AP — MTI — KS) kát követő PASOK-at. Az akkori választásokon pártja a harmadik, 1977-ben már az ország legfőbb ellenzéki ereje volt. Most októberben pedig elsöprő fölénnyel a PASOK nyerte _ a választásokat. Az ifjabb Papandreu 62 éves korára politikai pálya­futása csúcsára jutott. Sze­mélyiségét annyira meghatá­rozónak tartják a megfigye­lők, hogy azt mondják: nél­küle aligha lett volna képes győzni a PASOK. Papandreu valóban kiváló szónok, erős akaratú, de nem erőszakos, hanem megnyerő ember. Kormányában az ő személye a meghatározó. Megtartotta magának a hadügyminiszteri tárcát. „A hadseregnek egyetlen feladata van: az or­szág területi épségének és a nemzeti függetlenségnek a megvédése” — nyilatkozta. Valószínűleg nagy befolyása lesz a gazdasági és a külpo­litikai kérdésekre is — tisz­tában van vele, hogy mind­két területen kényes felada­tok várják, ha eleget akar tenni választási ígéreteinek. Kormányfőként minden bi­zonnyal új oldalról mutat­kozik meg. Várhatóan óva­tos, realista politikus lesz, mert nem akarja ismét az ezredesek karmai közé jut­tatni népét. K. M. folyója mentén érkeznek a román partnerválla­latokhoz a Balkancar emelő- és szállítógépei, elektronikai termé­kei, szerszámgépei, textil- és élelmiszeripari gépei, berendezé­sei és ugyanilyen úton kapja meg Bulgária a megrendelt Die­sel- és villanymozdonyokat, kő- olajtermékeket, magasfeszültsé­gű vezetékek műszereit, és egyéb termékeket. Az elmúlt években megújított gazdasági együttmű­ködési szerződés részleteit húsz különféle megállapodásban rög­zítették. Ezek szerint a két or­szág közötti árucsere-forgalom a következő öt évben megkétszere­ződik.

Next

/
Thumbnails
Contents