Békés Megyei Népújság, 1981. november (36. évfolyam, 257-280. szám)
1981-11-29 / 280. szám
1 1981. november 29,, vasárnap dHiiUMte NAGYVILÁG Rába és Zastava Magyar—jugoszláv együttműködés Magyar segítséggel épült timföldgyár Obrovácon, az Adria partján Ha ma valaki Belgrádból Szarajevóba indul, a helybeliek feltétlenül az Olim- pik expressen való utazást ajánlják. A boszniai főváros nagyban készül már az 1984- es téli olimpiára. Ennek tiszteletére kapta nevét az a vonatpár is, ami a szövetségi fővárost köti össze — minden korábbi vasúti összeköttetésnél gyorsabban — Szarajevóval. A vasúti kocsik nemcsak gyorsan száguldanak, de igen kényelmesek is, forgatható repülőgépüléseik vannak, a panorámaablakokból szép kilátás nyílik a változatos tájra. A magyar utas számára különösen jólesik, ha dicsérő szavakat hall a motorvonatról, amely szintén „hazánkfia”, a Ganz- MÁVAG terméke. Természetesen nem ez az egyetlen-, magyar gyártmány, amivel Jugoszláviában találkozhat az utazó. Az országutakon például gyakorta lehet látni Rába-kamiono- kat. Nálunk viszont nemsokára megjelennek az új jugoszláv Zastavák. Igaz, áruk kicsit borsosnak ígérkezik, ám ezt kárpótolja majd a benzintakarékos és igen kényelmes, gyors jármű. Az árucsere ezen mutatós Ós szembeötlő formái természetesen nem kizárólagosak. Sőt, ma a magyar—jugoszláv forgalom nagyobb részét a gépipari, vegyipari és egyéb együttműködés keretében szállított gépek, félkésztermékek teszik ki. A forgalom gyorsan fejlődött az elmúlt években. 1976—1980 között a tervezett 1,5 milliárd dollárt alaposan meghaladva 2,1 milliárdot tett ki az árucsere. A következő ötéves tervben pedig további növekedésre lehet számítani: 3,5 milliárd dollár értékű árucsere és 800 millió dollár szolgáltatási forgalomra. A két népgazdaság viszonylag hasonló fejlettségi szintje és szerkezete nem akadályozza az együttműködés fejlesztését. Országaink sok tekintetben hasonló gondokkal küzdenek: a megoldás közös keresése előremozdíthatja a kooperációt is. «Ismeretes, hogy Magyarország már kőolajat kap a hármas — jugoszláv—magyar—csehszlovák — beruházással épült Adria-kőolaj- vezetékből, s déli szomszédunkhoz hazánkon keresztül jut el a szovjet földgáz. Az energetikai együttműködés fontos mind a két ország számára, csakúgy, mint a gép-, vegyi, és élelmiszer- ipari kooperáció. Ezek keretében épült Jugoszláviában „magyar” timföldgyár és több élelmiszeripari üzem. Fontos összetevője a gazdasági együttműködésnek' a határ menti területek kapcsolata. Ez ma már túllép a kishatárforgalmi árucserén. Gyümölcsözően fejlődik a magyar vállalatok és a szomszédos jugoszláviai munkaszervezeték közötti termelési kooperáció az élelmiszerfeldolgozásban, mezőgazdaságban. Ennek kialakultak'az intézményes formái is: szerződéses kapcsolatra léptek például az idén a baranyai és a szlavóniai szövetkezetek. Van lehetőség a kapcsolatok további kiszélesítésére. Tárgyalások folynak arról, miként léphetnének' fei magyar és jugoszláv vállalatok közösen harmadik piacokon, elsősorban a fejlődő országokban. Jugoszláviában jelenleg olyan gazdasági intézkedések végrehajtásán dolgoznak, amelyek kordába szoríthatják az inflációt, megállíthatják az ország adósságának' növekedését. Ebben a helyzetben déli szomszédunk A magyar Ganz-MÁVAG és a jugoszláv Mosztograd vállalat közös kivitelezésében készült újvidéki kábelhíd (Telefotó: MTI Külföldi Képszolgálat — KS) gazdasági irányítói természetszerűleg kiegyensúlyozott forgalomra, s egyben az export növelésére törekednek. A magyar—jugoszláv gazdasági kapcsolatok stabilitása, a kooperációs megállapodások viszonylag nagy száma ilyen kiegyensúlyozó tényező lehet. M. G. Vietnam Hírcsokor VÍZERŐMŰVEK A HEGYEKBEN Van Csan megyében, az északi partvidéken hét kis vízerőművet építettek, ösz- szesen több mint 220 kilo- wattos összteljesítménnyel. A legnagyobb a tartományi székhely ipari üzemeinek munkáját segíti. A kisebb falvak lakosságának' apró, mindössze húsz kilowattos erőműveket építettek, amelyek a rizshántoló malmokat működtetik, és áramot szolgáltatnak a közvilágítás céljaira. MEZŐGAZDASÁGI EXPORTÁRU Az északi határvidék mezőgazdasági üzemei több terméket exportálnak. Ha Tu- yen tartományból mintegy negyvenféle mező- és erdő- gazdasági terméket szállítanak külföldre, elsősorban citromfűolajat, sáfrányport, bambuszból és pálmából készült termékeket. Különösen a sáfránypor lett kelendő árucikk a közelmúltban. Ezért Ha Giang tartományi székhelyen sáfrányfeldolgozó üzemet létesítettek. ÉPÍTŐMŰVÉSZEK SZÖVETSÉGE Építőművész-szövetség alakúit nemrégiben Ho Si Minh- városban. A 167 tagú szervezet főleg fiatal szakembereket, köztük az építőipari főiskola végzett hallgatóit egyesíti. Az utóbbi években közülük többen is részt vettek különféle középületek tervezésében. Szakértelmüket a Ho Si Minh Múzeum, valamint több kórház és iskola dicséri. (BUDAPRESS — VNA) Moszkvai vélemény Ki mit visz Genfbe? Épül a bukaresti metró A Romár Kommunista Párt megalakulásának 60. évfordulójára kibontakozott szocialista munkaversenyben jelentős munkasikereket arattak Románia dolgozói. Számottevő mennyiségű ipari terméket szállítottak terven felül, egyebek közt 21 ezer tonna acélt, 24 ezer tonna hengereltárut, 120 ezer tonna cementet, másfél millió négyzetméter gyapjúkelmét. Űjabb lakásokat és szociális-kulturális létesítményeket adtak át rendeltetésüknek. A nagyarányú országos fejlesztés keretében különösen kiemelkedik Bukarest építkezése. Az elmúlt két évtizedben a statisztikai adatok szerint mintegy 400 ezer lakást adtak át a főváros építői. Egész városnegyedek öltöztek új köntösbe, új lakónegyedek emelkedtek, beépültek a város foghíjai. Bukarest lakosságának mintegy kétharmada él ma új otthonban. Nem kevesebb, mint 600 gyárat helyeztek üzembe az 1960-as, ’70-es évek folyamán a fővárosban. Köztük a legnagyobb a Berceni Nehézgépgyár és a Pipera iparövezetben működő automata- termék-gyártó üzem. Űj áruházak, szállodák, kórházak, intézmények épületei emelkednek. A párt XII. kongresszusa tiszteletére nyitották meg a metró első vonalát. A tervek szerint az év végéig átadják e korszerű szállítási eszköz második — 9,3 kilométeres — szakaszát is. (g. i.) «NDK agrártechnikusok képzése A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság mezőgazdasági nagyüzemeiben egyre több agrártechnikust alkalmaznak. A gazdaságok vezetői idejekorán felismerték, mennyire kifizetődő, ha a dolgozók minél több, a helyi adottságoknak is megfelelő szaktudást szereznek. Ezért ma az ország valamennyi tartományában működik agrártechnikusokat képző központ, a megye- székhelyeken pedig mezőgazda- sági szakiskolák várják a fiatalokat. 1969-ben egy-egy termelőszövetkezetben még mindössze ills agrártechnikus dolgozott, 1976-ban már 55, jelenleg pedig számuk már megközelíti a hatvanat. (BUDAPRESS — KCNA) Az elégedettség mellett számos országban bizonyos fenntartással fogadták Washington beleegyezését, hogy november 30-án újítsák fel Genfben az európai nukleáris fegyverzet csökkentéséről folyó tárgyalásokat. Sem Moszkvában, sem Nyugat- Európában nem hagyhatják ugyanis számításon kívül, «hogy az USA szemmel látható kedvetlenséggel egyezett bele a megbeszélésekbe, s hogy erre a lépésre az Egyesült Államokat jórészt Moszkva békepolitikája és a világ közvéleményének követelése késztette. „Komolyan veszi-e az Egyesült Államok a tárgyalásokat — teszi fel a kérdést a londoni Financial Times —, vagy pedig a konzultációk addig fognak elhúzódni, amíg az amerikai rakéták meg nem jelennek a telepítésükre kijelölt övezetekben?” A kérdés jogosságát mutatja, hogy a genfi találkozó bejelentését követő napon Bart, az amerikai külügyminisztérium katonapolitikai irodájának igazgatója kijelentette: az európai közép-hatósugarú nukleáris rakétafegyverek ellenőrzéséről a Szovjetunióval folytatott tárgyalásoknak „csak akkor van értelmük, ha a NATO tartja magát e fegyverrendszerek telepítésére vonatkozó határozatához”. De hát, akkor mi értelme a tárgyalásoknak? Erre a kérdésre a Washington Post így válaszol: „Az Egyesült Államok arra akarja felhasználni a tárgyalásokat, hogy közben elhelyezze rakétáit a nyugat-európai államok területén”. Eszerint a tárgyalásoknak a spanyolfal szerepét kell játszaniuk ... Washington azt állítja, hogy az új Pershingekkel és szárnyasrakétákkal kapcsolatos elgondolása a „szovjet fölény” ellen irányul Európában. A NATO legutóbbi ülésszakán Rostow, az amerikai fegyverkezési és leszerelés-ellenőrzési ügynökség igazgatója kijelentette, hogy az amerikai közép-hatósugarú rakéták Nyugat-Európába való telepítésének az a rendeltetése, hogy „helyreállítsa a szövetségeseknek nyújtott amerikai nukleáris garanciát”. Rostow és washingtoni főnökei számára a „helyreállítás” a nukleáris egyensúly felborítását, a Szovjetunióval szembeni fölény elérését jelenti. A Szovjetunió azonban már több mint 10 éve egyetlen rakétával, egyetlen repülőgéppel sem növelte a közép-hatósugarú nukleáris fegyverek hordozóinak számát az ország európai területén. Ami pedig a nukleáris töltetek arányát illeti, ezen a téren a NATO élvez fölényt. Világos tehát, hogy a NATO rakétadöntése megbontaná a felek nukleáris erői közötti mennyiségi arányt. Míg a szovjet közép-hatósugarú fegyverek felújítása nem változtat az egyensúlyon, az 572 amerikai nukleáris rakéta pótlólagos telepítése Európában megközelítőleg másfélszeres fölényt biztosítana a NATO- nak. Ezt az egész kérdéskomplexumot lehet és kell a genfi tárgyalásokon megoldani. Pozitív eredmények csak akkor születhetnek, ha megvan a nukleáris zsákutcából kivezető út keresése iránti jóakarat. A Szovjetunió, mint ezt Leonyid Brezsnyev aláhúzta, hajlandó nyugati területein telepített rakétái számát csökkenteni — természetesen, csak akkor, ha a NATO leveszi a napirendről a „pótfegyverkezésről” hozott határozat végrehajtását. A Szovjetunió kész a becsületes és konstruktív tárgyalásokra, de soha nem fogadja el a másik fél által támasztott elfogadhatatlan feltételeket. Moszkva őszintén érdekelt a fegyverkezési verseny csökkentésében, a nukleáris katasztrófa elhárításban. A tárgyalások hasonló megközelítését joggal várja el a világ közvéleménye az Egyesült Államoktól is. Edgar Cserepov (APN — KS) Terület (km2) Lakosság (fő) Terület (km2) Lakosság (fő) Belgium 30513 9830000 Ausztrália 7682 300 14070000 Dánia 43074 5090000 Egyesült Államok 9363123 216820 000 Egyesült Államok 9363123 216820 000 Franciaország 543 998 53080000 Franciaország 543998 53080000 Fülöp-szigetek 299861 45030000 Görögország 131944 9170.000 Nagy-Britannia 244 782 58850000 Hollandia 33808 13850000 Pakisztán 801403 75280 000 Izland 102828 220000 Thaiföld 514000 44 160000 Kanada 9975030 23320000 Új-Zéland 268676 3110000 Luxemburg . 2586 360000 Nagy-Britannia 244 782 58 850000 i ____| A Varsói Szerződés tagja Nsac 248132 61400000 Terület (km2) Lakosság (fö) Norvégia 323886 4 040000 Bulgária 110911 8800000 Olaszország 301 252 56450 000 Csehszlovákia 127877 15030000 Portugália 92 082 9740000 Lengyelország 312677 34 700000 Törökország 780576 42130000 Magyarország 93030 10650000 NDK 108178 16770000 Románia 237500 21530000 Szovjetunió 22402200 258700000
