Békés Megyei Népújság, 1981. november (36. évfolyam, 257-280. szám)
1981-11-26 / 277. szám
1981. november 26., csütörtök o Harsányi riport Víz és kanna Az asszony lábán gumicsizma. Vattázott mellényben, melegítőben áll az udvar közepén. A kerítés tövénél sáros, fekete macska gubbaszt. Itt vagyunk Körös- nagyharsányban, a Váradi utca 30. szám alatt, vagyis az isten háta mögött. Vad, csendes vidék, körös-körül szinte érintetlen a természet. Hajnali ötkor kelt Máték Imréné, hogy minél hamarabb forrjon, zubogjon a víz a tűzhelyen. Jött is a böllér, a rokonság a kis Trabanttal, ^még a gyerekeket is elengedték az iskolából. Talán az egykori rigmus is elhangzott pörzsölés közben: „Hurka, kolbász, malac farka, Disznöélés napja van ma.'' A konyhaasztalon sült hús, savanyúság, szőlőlé, sör. Restelkedem is, hogy éppen reggelizés közben zavarok. Az özvegyasszony inkább a gondjával van elfoglalva. — A kis falvak áruellátása igen mostoha — ül le a székre, és a kezét az ölébe ejti. — A mi vegyesboltunkban csak ritkán lehet kapni gumicsizmát, vizeskannát, nagyobb fazekat, még levesmerőt sem sikerült beszerezni. Mellette a szemétkosárban rengeteg üres gyógyszeresdoboz. — Láthatja, beteges vagyok, 1200 forintot kapok a csőszködésért. Három éve itthagyott az uram, felépítettük a házat és örökre elment. Minden hónapban 880 forintot törlesztek az OTP- nek. Nincs nekem pénzem arra, hogy Berettyóújfaluba, Sarkadra járjak vásárolni. Jön az esős idő, gumicsizma nélkül hogyan vigyázzak a kertekre. Az ivóvizet is 3-4 kilométerről kell hordani. A 17 éves fiú a húsdarálóval babrál. — Örökbe fogadtam — int felé a néni. — Most végzett Gyulán, a szakmunkásképzőben, esztergályos a szakmája.- Itt dolgozik a tsz-ben, 1800 forintot keres havonta. — Nem fél a tolvajoktól? — fordítom vissza a beszédet a munkájára. — Akit rajtakapok, feljelentem. Intézkedjen a tanács. Nemsokára 55 éves leszek, abban reménykedem, hogy kapok majd özvegyi nyugdíjat. — Víz és kanna. Ez most Körösnagyharsányban a legnagyobb gond? — kérdem Fürj József tanácstitkártól. Elzárja a rádiót, lehuppan a fotelba és -magyaráz: — Régi bajunk az ivóvíz. Saját erőből soha nem voltunk képesek hozzákezdeni a vízmű építéséhez. — Hány kút van a faluban? — Másfél. — Viccel? — Dehogy. A Kossuth téri Fürj József: Egyelőre 1800 méter vezetékre telik Karádi Zoltán, a kútjavító mester úgy-ahogy működik, de a másik kettő ha kitesz egy felet. Szerencsére nem sokáig tart már ez az állapot. A megyei tanácstól, kaptunk 3 millió forintot, hozzátettük a mi 1,5 milliónkat, és jövőre készen lesz a vízmű. — Kevesellem ezt az ősz- szeget — vetem közbe. A vb'titkár elkomorodik. — így is van. Egyelőre 1800 méter hosszú vezetékre, 6 közkifolyóra telik. — És ha nem lesz miben hordani a vizet? Ugyanis panaszolják, hogy nincs a boltban vizeskanna. Mátéh Imréné: Ritkán kapok gumicsizmát, vizeskannát — Évente tárgyalunk a kereskedelmi ellátásról. Hozzánk nem jöttek ilyen észrevétellel. Néhányszor . baj volt a kenyérrel, de az iparcikkekkel ... — ön hol vásárol? — Természetesen itthon. A nagyobb dolgokért bemegyek Berettyóújfaluba, Ko* mádiba, esetleg Békéscsabára. Volt időszak, amikor egész teherautóval jött a zo- máncos edény. Az igaz, hogy szűkítették az üzletek raktárkészletét. Míg az ÁFÉSZ Zsadányhoz tartozott, köny- nyebben ment az árubeszerzés. Vésztő több mint 40 kilométerre van innen. A kút körül többen toporognak. Fekete ruhás nénike ölbe tett kézzel figyeli Karádi Zoltánt, aki szerszámokkal felfegyverkezve ügyködik. — Elromlott — mondja az öregasszony, miközben a mosoly kisimítja arcán a ráncokat. Gyűlik az ütött-kopott alumínium és zomá'ncos kanna. özvegy Kosa Ferencné védelmébe veszi a boltost: — Tip-top ember, nekem elhiheti. Nem rokonom — forgatja a kosarat a kezében. —’ A nagyapja is kereskedő volt, saját kocsijával megy az áru után. A 10-es számú vegyesbolt a legnagyobb Harsányban. Van itt sok minden. Kismotor. hűtőgép, centrifuga, bojler és kerítésfonat. Csak kannát nem látok. Fürj Zoltánná, helyettes üzletvezető szabadkozik: — Nincs itthon a boltvezető, ő biztosan többet tudna mondani. Emlékszem, augusztusban kaptunk utoljára zománcos kannát, de ez országos hiánycikk. Most is benn van az igényünk a Vi- diánál. — Láthatnám a megrendelést? — Én nem foglalkozom papírmunkával. Egyébként nézze meg a raktárát. Van gyerek, női és férfi gumicsizma is. A közelmúltban átadtunk belőle a zsadányi boltnak, mert nem kellett senkinek. özvegy Mátéh Imréné csodálkozik, hosszan néz maga elé, és halkan megszólal: — Az ördög vigye a gumicsizmát. Tavasszal jöjjenek ki majd megint. Megígérem. Mert jó. látni a viruló természetet, a fákat, a madarakat. Akkorra már vezetékes víz is lesz Körösnagyharsányban. Karádi Feri bácsi is elteheti a kútjavító szerszámokat. A kannára viszont, lehet, hogy várni kell...? Seres Sándor Kosa Fcrcncné: A nagyapja is kereskedő volt Fotó: Veress Erzsi Marad az ösztönző Jövőre is változatlan feltételek mellett termelhetik a gazdaságok a cukorrépát, mert az idén érvényben levő ösztönző rendszert — amely eredetileg csak 1981-re szabta meg' a feltételeket — a jövő évre is meghosszabbították. A MÉM-től kapott tájékoztatás szerint külön felárat kapnak azok a mezőgazdasági üzemek, amelyek számottevően növelik a cukorrépa-termelést. (Az árrendelkezés meghatározza a szükséges feltételeket, a termelésnövelés viszonyítási alapja azonban továbbra is az 1980-as év, ugyanúgy, mint a jelenleg érvényben levő rendelkezésnél, nem pedig az idei esztendő. Tehát a viszonyítás, ha az 1982-es évet veszik alapul, akkor két évre nyúlik vissza.) Változatlanul érvényes az az intézkedés is, hogy miután a cukorrépa-termelésben nő a kézi munkaerő-felhasználás. emiatt a mezőgazdasági nagyüzemeknek nem keletkezhet munkadíj adókötelezettsége. Ez arra az esetre is vonatkozik, ha részes művelést vállal a nagyüzem dolgozóig. Az idén bevált ösztönző rendszer kapott újabb egyéves haladékot. A változatlanul hagyott előnyös feltételek jelzik, fontos népgazdasági érdek fűződik a cukorgyári alapanyag-termeléshez. A MÉM tervei szerint legalább 122 ezer hektáron kell stabilizálni a termelést, ez azonban csak úgy lehetséges, ha a szerényebb feltételekkel rendelkező. és emiatt a termeléstől esetenként húzódozó termelők nagyobb ösztönzést kapnak. Kétségtelen ugyanis, hogy főként enne a termelői körnek a belépésével sikerült a gazdaságokban az idén mintegy 10 ezer hektárral növelni a termőterületet. A válogatás egyébként ezúttal a kimutathatóan megnőtt energiaköltségek ellensúlyozását szolgálja. (A répa a szakemberek szerint energiaigényes növény.) Továbbá hozzájárul a drága betakarító gépek'és más felszerelések vásárlásához, ami a termelés indításának, illetve a termelői szándék egy évvel való meghosszabbításának szintén a feltétele. Különben a vetőmag és vegyi any.agok elegendő menyiségben s megfelelő választékban állnak a termelők rendelkezésére. akik megrendelhetik a jövő évben üzembe állítandó gépeket is. Évente tíz perc A nők közreműködésére apellálnak a rákkutató nőgyógyászok az évente tízperc című egészségnevelési filmmel — amely nemrég készült el a MAFILM stúdiójában. Az Országos Egészségnevelési Intézet megrendelésére készült művel a nőgyógyászati jellegű daganatok megelőzésére, a szűrővizsgálatok jelentőségére hívják fel a figyelmet. Ismerteti azokat a tudnivalókat, tennivalókat, amelyek e daganatok korai felderítéséhez szükségesek. A film nyomatékkai hangsúlyozza: a megelőzés és a gyógyítás feltétele a korai felismerés. Ennek érdekében a 30 évesnél idősebb nők legalább évente egyszer menjenek rákszűrésre. A szűrő- vizsgálat a korszerű eszközökkel mindössze 10 percig tart, ennyi időt minden nőnek áldoznia kell egészségének védelmé érdekében. Az új produkciót — Somló Tamás alkotását — a közelmúltban a VI. magyar gazdasági és propaganda filmszemlén az egészségnevelési filmek I. díjával ismerték el, a Művelődési Minisztérium pedig nívódíjban részesítette. Méhes Lajos látogatása megyénk üzemeiben A Békéscsabai Kötöttárugyárban Szajbély Mihály igazgató tájékoztatta az ipari minisztert, akit elkísért az üzemlátogatásra Frank Ferenc, a megyei pártbizottság első titkára, Gyulavári Pál. a megyei tanács elnöke, dr. Ábrahám Béla, a békéscsabai pártbizottság első titkára és Sasala János, a városi tanács elnöke A kötöttárugyárban divatbemutatóval ért véget a program, melyen a legújabb kelméket és modelleket láthatták a vendégek A Kner Nyomdában Háromszéki Pál vezérigazgató ismertette a könyv- és csomagolóanyag-gyártás helyzetét, majd a miniszter megtekintette az üzemet % ■ Méhes Lajos Békés megyei programja a Gyulai Húskombinátban ért véget, ahol dr. Marsi Gyula, a városi pártbizottság első titkára, dr. Takács Lőrinc, a városi tanács elnöke és Csíki József vezérigazgató fogadta. Rövid tájékoztató után üzemlátogatáson ismertették a kombinát munkáját Fotó: Lónyai László
