Békés Megyei Népújság, 1981. november (36. évfolyam, 257-280. szám)
1981-11-26 / 277. szám
Értekezés a megszólításról A tegezés reneszánsza? Hegedűest Békésen A megszólítások olykoi- verejtékesen kínos helyzeteket produkáló gyakorlatáról sokaknak jut eszébe Karinthy Frigyes már-már klasz- szikusnak számító ' jelenete, amelynek főhősei nem emlékeznek arra, hogy tegezik, vagy magázzák egymást. Kevesen gondolnak azonban arra, hogy a XVI. századig Magyarországon korra, nemre. társadalmi helyzetre való tekintet nélkül általános volt a tegeződés. Az is kevéssé ismert, hogy a kegyed-et és az ön-t a XIX. század elején a megfelelő társasági megszólítási formák hiányának pótlásául, mesterségesen hozták jétre. Mindezt egy mi- * nap megjelent tanulmányból tudhatjuk meg, amelynek címe: ..A Társadalmi kapcsolatteremtés eszközei a mai magyar nyelvben '. A tanulmány külön érdekessége, hogy szerzője egy szovjet nyelvész. Antonyina Guszkova, aki e müve alapjáuj szolgáló disszertációját ösztöndíjas aspiránsként 1977-ben sikeresen megvédte az MTA Tudományos Minősítő Bizottsága előtt. „A társas érintkezés legfontosabb és legjellegzetesebb nyelvi eszközeinek egyike a megszólítás — állapítja meg Guszkova. — Megszólításon olyan szót vagy kifejezést kell érteni, amely a figyelem felkeltésére szolgál, és amelyet azokhoz a személyekhez intézünk. akikhez szólni kezdünk, vagy akikkel beszélünk. A megszólítás tehát a társadalmi kapcsolat- teremtés egyik legfontosabb nyelvi eszköze." A szerző részletesen elemzi az udvariassági szószerkezeteket, a tegezés, illetve a tegeződés előfordulását a mai magyar nyelvben; a magázás és az önözés kérdéseit, az elvtárs, kartárs, szaktárs. úr, bácsi, néni megszólítások nyelvi sajátosságait. Az egyik legérdekesebb fejezete a tegezés, illetve a tegeződés jelenségeit, boncolgatja. Guszkova szerint a tegezödésnek napjainkban megfigyelhető erőteljes terjedése a vidéki regionális köznyelvnek éppoly jellemzője, mint a főváros nyelvének. A televízió- és a rádióműsorok riportjainak, az újságok és a szépirodalmi művek, a köznapi társalgás nyelvének figyelemmel kísérése, és nem utolsósorban kérdőíves módszer segítségével igyekezett képet kapni a vizsgált jelenségről, s ennek alapján a következőket állapítja meg: „ ... a magyar nyelv jel* lemző vonása a felszabadulás óta egyre erőteljesebben megmutatkozó tegeződö ten~ dencia. Ismeretes, hogy a magyar társadalom olyan lényeges változásokon ment át, amelyek az egyenlőség felé vezettek, s amelyek tükröződtek a különböző korúak, különböző osztályokhoz és rétegekhez tartozók érintkezési formáiban is. Elsősorban azokra a demokratikus tendenciákra gondolunk, amelyek óriási hatással voltak a nyelvi etikettre. Ezek a tendenciák sajnos ez idáig nem csökkentették kellőképpen az érintkezési formák nagy számát és tarkaságát, amelyek a múltból örökségként maradtak... A mai fiatalság körében megfigyelhető, egyre növekvő tegeződés minden bizonnyal a társas érintkezés egyszerűsítésére, az egyszerűbb és kényelmesebb érintkezési formák kiválasztására való törekvés eredménye. A magyar fiatalok általában tegezik egymást, ám a tegezésre való áttérés, a tegeződés nehézségei ott kezdődnek, ahol az ismeretség eleve a magázás szintjén indul. Ez a kérdés tehát elsősorban a felnőtt korosztályt feszélyezi.” A kérdőíves felmérés során a megkérdezettek többsége a nők és a férfiak közötti összetegeződést érintő kérdésre helyeselték, hogy a tegeződést a nők kezdeményezik. Arra a kérdésre pe- dik, hogy „Javasolná-e ön egy újdonsült ismerős 1. nőnek, 2. férfinak, hogy tege- ződjenek?" a nők által adott válaszokban az első esetben (vagyis: Nő javasolja a nőnek, hogy tegeződjenek) a kor volt a döntő („Igen, ha fiatalabb nálam”). A második esetben pedig (vagyis: Javasolja-e a nő a férfinak, hogy tegeződjenek?), az illető férfi iránt érzett rokoir szenv. ennek mértéke, valamint a kor játssza a főszerepet. A férfiak által ugyanerre a kérdésre adott válaszokban (vagyis: „Javasolja-e a férfi a nőnek, hogy tegeződjenek?”) tagadó volt a válasz. A második esetben pedig (tehát: „Javasolja-e férfi a férfinak, hogy tegeződjenek?”), a válaszokból az derült ki, hogy a tegeződést az idősebb javasolja, leggyakrabban azonos szakmán, vagy baráti körön belül, vagyis a kezdeményezésben a kor és a környezet a mérvadó. K. M. (Tudósítónktól) Sokak által ismert, népszerű műveket tűzött műsorára Szecsődi Ferenc hegedűművész a békési Városi Tanács dísztermében megtartott november 22-i hangversenyén. A meghívó Vita- li, Händel. Wieniawsky, Saint-Saens neve mellett Bartók és Paganini műveit jelezte, sőt Taktakisvili Áriájával a mai grúz zenei termésből is ígért ízelítőt. Az eSt rendezői, a békési Városi Tanács művelődés- ügyi osztálya és a zeneiskola bizonyára örömmel nyugtázták, hogy a zeneszerető közönség zsúfolásig megtöltötte a nagytermet. Az érérdeklődés — az igényes műsorválasztás mellett — Szecsődi Ferenc személyének is szólt, aki nem első alkalommal adott koncertet Békésen, és többször szerepelt már megyénkben. A közönség soraiban a békésiek A jövő hét új kiállításai Budapesten A Magyar Nemzeti Galériában december 3~án nyílik Herczegh Klára szobrászművész kiállítása. A bemutatott alkotások a budavári palota C épületének földszintjén tekinthetők meg. A néprajzi múzeum december 4-től nyújt otthont F. Szabó Mihály kerámiáinak. Régi keleti hímzések Rhódostól—Bokharáig címmel nyílik kiállítás .december 6" án a nagytétényi kastélymúzeumban. A Fészek Művészklub közelmúltban megnyílt kiállítótermében, a Fészek Galériában Új szenzibilitás címmel nyílik tárlat december 1-én. mellett ott ültek a békéscsabai zeneművészeti szakközépiskola fiataljai, tanárok, diákok, a tarhosi vonószene- kari tábor hegedűsei és a megyéből érkezett zenerajongók, hogy meghallgassák a szegedi zeneművészeti főiskola művésztanárának szólóestjét. A műsort Vitali Chaccone- ja indította és Paganini La Campanellája záría. A fenséges és szuggesztív kezdés, majd a bravúros és elegáns befejezés olyan produkciót fogott közre, mely Szecsődi Ferenc művészi egyéniségéről adott hű képet a hallgatóságnak. A megjelenésében és játékában is ízig-vérig muzsikus hegedűs végtelen szerénységgel és bámulatos könnyedséggel tette elénk a vonósirodalom, ínyencségeit, ügyelve arra, hogy zenei megoldásai ízlésesek maradjanak, s egy percre se hagyják lankadni figyelmünket. Hétfőn, november 23-án kezdődött Szeghalmon, a Péter András Gimnázium és Szakközépiskolában a hagyományos Péter András-napok egyhetes rendezvénysorozata. Hétfőn délelőtt a diákok megkoszorúzták az iskola névadójának szobrát. Délután iskolatörténeti, valamint grafikai és fotókiállítás nyílt a gimnázium 1-es épületében, illetve a klubhelyiségben. Kedden ösztöndíjakat osztottak, majd dr. Bencsik János, a gyulai múzeum igazgatója tartott rendhagyó történelemórát. Délután a tornateremben játékos sportvetélkedőt rendeztek. Ezután „Könyv és ifjúság’! címmel szellemi képességeiket, tudásukat mérhették össze a fiaFölényes technikai tudása, zeneisége természetességgel fénylett át muzsikálásán. Nem esett túlzásokba, „csak” egyéniségén szűrte át a műveket, s élmények bőségével ajándékozott meg bennünket. Az est során méltó partnere volt Fekete Márta, aki nemcsak ellátta a zongorakíséretet, hanem szinte együtt lélegzett a hegedűssel, s zenei megoldásaiban harmonikusan simult játékához. A hangverseny műsorismertetője, Körber Tivadar decemberre újabb zenei eseményre hívta az est hallgatóságát. A békéscsabai szimfonikusok karácsonyi koncertje annak a folyamatnak lesz részev mely a város zenei vérkeringését biztosítja, s melynek célja: ünnepnapokat nyújtani sokak számára. A vasárnap megtartott békési koncert e szándék nemes segítője volt.- fy talok az olvasóteremben. Este Reisz Antal humoristát látták vendégül. Tegnap, szerdán délután a Békés megyei Népújság szerkesztőivel találkoztak, majd diaporáma-bemutató volt „Egy nem képzelt popfesztiválról” az úttörő- és ifjúsági házban. Csütörtökön szavalóversenyt és kosárlabda-bajnokságot rendeznek. Pénteken kiadják a jelszót: „Miénk a suli!” A diákönkormányzati napot nemzedékek találkozója, tréfás divatbemutató és nosztalgiadiszkó teszi még színesebbé. Szombaton este a hagyományos András-bállal zárul a rendezvénysorozat. G. K. I HANGSZÓRÓ Dobbantottam Legtöbbünkben a „dob- bantás” az ötvenes évek rossz emlékű disszidálásait, disszidálási kísérleteit idézi. Pedig — s ezzel a ténnyel szembe-kell néznünk— vannak ma is, méghozzá nem jelentéktelen számban olyanok, akik külföldön maradnak. Az IBUSZ-utak, vagy magánutazások adta lehetőségek alkalmat teremtenek arra, hogy sokan bepillantsanak egy más, a felszínen a hazainál sokkal vonzóbbnak tűnő életformába. Néhányan előre megfontolt szándékkal hagyják el szülőföldjüket, mások a pillanatnyi szédület hatásra. Az ok, az indok más és más, csak az eredmény ugyanaz: egy életforma, egy nép megtagadása. Rendkívül izgalmas kérdésre keresett választ a Húszas stúdió legutóbbi, Ko- valik Márta szerkesztette műsora. Az alcím ez is lehetett volna: ki hogyan veszítette el illúzióit? A legtöbb disszidens ugyanis nagyon hamar rájött, hogy máshol sem fenékig tejfel az élet. A bátrabbak, mint a német egyetemen vegyészmérnöki diplomát szerzett fiatalember, ki is merték mondani: mindent elkövetnek. hogy visszatérhessenek. Érdemes ebbe a sorsba bepillantani, hisz a disszidensek nem kis hányada csalódott, fiatal szakember. Bizony, az NSZK- ban sem fogadták tárt karokkal az „idegent”, bármilyen jól is beszélte a nyelvet. A külföldiek ugyanis a fejlett országoknak számtalan szociális problémát jelentenek, nem beszélve arról, hogy növelik a munkanélküliek számát. Nos, a vegyész- mérnök, hogy megélhessen, kénytelen volt illegálisan munkát vállalni (mert a törvények szerint legálisan jó ideig nem kaphatott). Hogy milyen munkát? Piaci gyümölcsrakodást. Hegyi Imre gondosan kiválasztott riportalanyai között olyan is akadt, aki boldogult. Az évtizedek óta kinn élő szakmunkás igen jól összeszedte magát, mégis hazatért. Hiába sikerült — úgy jó egy évtized után — elfogadtatnia magát egyenrangúnak a „bennszülöttekkel”, sohasem érezte, hogy otthon van, a maga választotta hazájában. A külföldre távozás oka gyakran a családi háttér. De mi késztethette azt a fiatalembert erre, akinek, mindene megvolt, szülei, testvére féltő szeretete övezte? Igaz, bőven vannak gondjaink. De az itt élő emberekkel — mint a fiatal értelmiségi lány mondotta — azonos a történelmi tudatunkba nyelvünk, a közérzetünk. És ezt — amint a műsor rendkívül jól érzékeltet^ te — nem pótolhatja semmiféle, könnyen megszerezhető anyagi jólét. —gubucz— Fotó: Juhos János Péter András-napok Szeghalmon MAI MŰSOR KOSSUTH RÁDIÓ 8.27: Párizsi vidámságok. 8.55: örökzöld dallamok. 9.44: Zenés képeskönyv. 10.05: Diákfélóra. 10.35: A Zsebrádiószínház bemutatója. Fóka úr. 11.02: Mason Jones kürtön játszik, Glenn Gould zongorázik. 11.41: A Vatikán titka. 12.35: Illés Lajos: Titkos fiók. 12.45: Zenemúzeum. 14.21: Egy asszony a milliók közül. 14.51: Sarasaié: Cigánydalok. 15.10»A Magyar Rádió és Televízió szimfonikus zenekara játszik. 15.41: A cherbourg-i esernyők. 16.05: Rádiónapló. 18.00: Népdalok. 19.15: Üj Haydn-lemezeinkből. 20.04: Csoóri Sándor versei. 20.12: Lapok a hidegháború történetéből. 20.32: ,.Cserebogár, sárga cserebogár.” 22.20: Tíz perc külpolitika. 22.30: Tusa Erzsébet zongorázik. 23.25: Adriana Lecouvreur. 0.10: A müncheni Capella Antiqua ének- és hangszeregyüttes gregorián-felvételeiből. PETŐFI RADIO 8.05: Fúvósindulók. 8.20: Tíz perc külpolitika, (ism.) 8.33: Napközben. 12.33: Mezők, falvak éneke. 12.55: Paradicsomkert lehetne. 13.30: Kati dalai. 14.00: Kettőtől fél ötig . . . 16.35: Idősebbek hullámhosszán. 17.30: Belépés nemcsak tornacipőben. 18.33: Hétvégi panoráma. 19.55: Slágerlista. 20.33: Rébusszal Kvízlandba. 22.00: Könnyűzene Jereb Ervin szerzeményeiből. 22.30: Verbunkosok, katonadalok. 23.20: Jimmy Smith felvételei. III. MŰSOR 9.00: Iskolarádió. 9.30: Világhírű karmesterek felvételeiből. 11.05: A vadorzó. 11.58: Szvjatoszlav Richter és David Ojsztrah Sosztako- vics-felvételeiből. 13.07: Újdonságainkból — külföldi táncdalok. 13.57: A Londoni szimfonikusok ének- "és zenekarának felvételeiből. 15.12: Wolf: d-moll vonósnégyes. 16.00: Zenei Lexikon. 16.20: Ismered ..A varázsfuvolát”? 16.44: Popzene sztereóban. 18.00: Külpolitikai klub. 18.30: Holnap közvetítjük . . . 19.05: Az őszülés váratlan órája. 19.48: Stuart Mária. 20.41: Bartók: Mikrokozmosz. 21.09: Zenekart muzsika. SZOLNOKI STÚDIÓ 17.00: Hírek. 17.05: Cedric Dumont zenekara játszik. 17.15: Semmit sem túlságosan. Pálréti Ágoston jegyzete. 17.20: Rod Stewart énekel. 17.30: Intermezzo. Hírek, tudósítások. beszámolók az Alföld 7enei eseményeiről. Szerkesztő: Kutas János. 18.00: Alföldi krónika. 18.15: Beatparádé. 18.26—18.30: Hírösszefoglaló, lap- és műsorelőzetes. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 9.00: Tévétorna, (ism.) 9.05: Iskolatévé. Orosz nyelv. (Alt. isk. 6. oszt.) 9.30: Magyar irodalom. (Alt. isk. 1—4. oszt.) 10.05: Magyar irodalom. (Alt. isk. 5. oszt.) (f.-f.) 10.45: Magyar nyelv. (Ált. isk. 2. oszt.) 11.05: Magyar irodalom. (Ált. isk. 8. oszt.) (f.-f.) 11.45: Rajz. (Ált. isk. 1—4. oszt.) 12.10: Világnézet. (Középisk. 4. oszt.) (f.-f.) 13.45: Iskolatévé. Orosz nyelv. (Alt. isk. 6. oszt.) (ism.) 14.10: Magyar irodalom. (Alt. isk. 5. oszt.) (ism., f.-f.) 15.05: Világnézet, (f.-f.) 15.45: Mindenki iskolája. Biológia. (f.-f.) 16.25: Hírek, (f.-f.) 16.30: Itália múzeumaiban, (ism.) 16.55: Reklám, (f.-f.) 17.05: Perpetuum mobile, (ism.) 17.50: Tévébörze, (f.-f.) 18.00: Ki figyel oda? (f.-f.) 18.30: Szülők iskolája. 19.00: Reklám, (f.-f.) 19.10: Tévétorna. 19.15: Esti mese. (f.-f.) 19.30: Tv-híradó. 20.00: Magyar népmesék. 20.10: Jogi esetek, (f.-f.) 20.50: Telesport. 21.15: Szemtől szembe. 21.55: A tv galériája. 22.35: Tv-híradó 3. II. MŰSOR Í7.Í0: Angol nyelv: Follow me! 17.25: Technika. 17.50: Továbbképzés pedagógusoknak. (f.-f.) 18.30: Reklám, (f.-f.) 18.40: Kertünk — udvarunk, (ism., f.-f.) 19.00: Nas Ekran — A mi képernyőnk. (f.-f.) 19.20: Reklám, (f.-f.) 19.30: Tv-híradó. 20.00: Az ember zenéje. 20.55: Tv-híradó 2. (f.-f.) 21.15: Cement. BUKAREST 16.05: Iskolatévé. 17.05: Utazás a földgömbön. (Jugoszlávia.) 17.25: Kulturális híradó. 18.35: Rajzfilmek. 19.00: Tv-híradó. 19.30: Fiatalok órája. 20.15: A7 ember származása. 21.05: Költészet. 21.15: Harcban a békéért. 21.35: Népdalok. 22.05: Tv-híradó. / BELGRAD, I. MŰSOR 17.10: Tv-napló. 17.40: Hírek. 17.45 > Mulatságos család vagyunk mi. 18.15: Tv-naptár. 18.45: Szórakoztató zene. 19.15: A konyha nagy mestereinek kis titkai. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 20.00: Délkörök — külpolitikai műsor. 20.50: Vetélkedő. 21.45: Tv-napló. 22.00: Komoly zene. II. MŰSOR 18.30: Csütörtöki zágrábi körkép. 19.15: Négy keréken. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 20.00: Moziszem. 23.00: Huszonnégy óra. SZÍNHÁZ 1981. november 26-án. csütörtökön este 19 órakor Békéscsabán: Párhuzamosok a végtelenben találkoznak Móricz-bérlet 1981. november 26-án, csütörtökön délután 15 órakor Szarvason : A brémai muzsikusok 1981. november 27-én, pénteken este 19 órakor Békéscsabán: Párhuzamosok a végtelenben találkoznak József A.-bérlet MOZI Békési Bástya: ... És megint dühbe jövünk. Békéscsabai Építők Kultúrotthona: Goodbye és ámen. Békéscsabai Szabadság: Kopaszkutya. Békéscsabai , Terv : fél G cifrakor: Repülés az űrhajóssal, fél 8 órakor: Ki öli meg Európa nagy konyhafőnökeit? Gyulai Erkel: fél 6 órakor: Oblomov néhány napja, fél 8 órakor: Örült nők ketrece. Gyulai Petőfi: 3 órakor: A sárga elefánt, 5 és 7 órakor: Transzport: 1916. Orosházi Béke: Emberek és farkasok. Orosházi Partizán: Jesse James balladája. Szarvasi Táncsics: 6 órakor: Katasztrófa földön-égen I., II. rész.
