Békés Megyei Népújság, 1981. november (36. évfolyam, 257-280. szám)

1981-11-26 / 277. szám

o 1981, november 26.. csütörtök SZERKESSZEN VELÜNK! Különös szemétgyűjtés VISSZHÜNG Dómján Jánosné csanádapácai olvasónk a Papír és higiénia cí­mű írásunkra reagált. Azt kér­dezi: miért csak az eladókat hi­báztatják, amikor a kenyérszál­lítás sem úgy megy, ahogy kel­lene. Hiába rendszeresítették a csuhépapucsot, a rakodók nem húzzák fel. Sáros, poros cipővel lépnek fel a gépkocsira, mitsem törődve az egészségügyi köte- telményekkel. 1 Békéscsabán az egyik utcában ottjártunkkor egyedül ■ ennek a szemétgyűjtőnek a környékét borította hul­ladék 2 Szökőkút vagy szeméttároló? Esetleg újfajta őszi „víz” ■ gyűlt össze az orosházi Csillag Áruház előtti téren? Vagy csupán emberi hanyagság, nemtörődömség a környe­zet iránti közöny? A sok kérdés közül a legutóbbi megvá­laszolása a legkönnyebb. Sajnos! Fotó: Bukovinszky István és Fazekas László Szabó Lajos, Gyoma, Bocskai u. 46/1. szám alól írt az Egy- szer volt daráló című cikkünk ürügyén, amelyben Tóth Lajos gyulai olvasónknak válaszoltunk: miért nem lehet kézi termény­darálót kapni? Szabó Lajos fel­ajánlja a csaknem teljesen új kézi terménydarálóját, ami fe­leslegessé vált, hiszen elektro­mos darálót vásárolt. Tóth La­jos címe: Gyula, Vajda u. 12.----------------9-------------------------------------------­H z illetékes válaszol adó elengedését. Szakigazga­tási szervünk megvizsgálta a család anyagi, szociális kö­rülményeit, és a 2690 forint tartozást eltörölte." Bacsa Péterné szeghalmi olvasónk telekadó fizetésé­nek ügyében fordult szer­kesztőségünkhöz. Férje még 1973-ban 1140 négyzetméter telket kapott ajándékba szü­leitől. A következő év ja­nuárjában azonban behívták sorkatonai szolgálatra, így nem tudott építkezni. Ami­kor 1975 decemberében le­szerelt, kérte a helyi taná­csot, hogy a 4568 forint adót töröljék el. A végrehajtó bi­zottság mérlegelte a kérést, és 3 ezer forintot elengedett a tartozásból, s a fennmara­dó részt — 1568 forintot — be is fizették 1976-ban. Egy év múlva kézbe vehették a lakhatási engedélyt. Ez év szeptemberében, viszont kap­tak egy felszólítást, hogy te­lekadó címén fizessenek 6568 forintot. A panaszra a szeghalmi Nagyközségi Tanács adócso­portjának vezetője válaszolt „A család tulajdonában levő beépítetlen építési telek után 1977. évvel bezárólag telek­adó fizetésére voltak kötelez­ve, mivel nem tartották meg -a beépítési határidőt. Ennek fő oka az volt, hogy Bacsa Péter sorkatonai szolgálatot teljesített, ezért töröltük el méltányosságból 1976-ban a 3 ezer forintot... A lakhatá­si engedélyt 1977. május 15- én kapták meg, így 1977. jú­nius 1-től év végéig a telek­adó időarányos részét eltö­röltük ... A hátralékosokat az adócsoport több ízben fel­szólította a tartozás rendezé­sére, de ők anyagi helyze­tükre hivatkozva kérték az ■ A magunk felelősségéről a szűk- ■ j KBIIBaIOK ségesnél kevesebb szó esik olyan nemzetközileg is rendkívül fon- ? fosnak minősített témában, mint a környezetvédelem. ; Jobbára csak a gazdasági vezetőket kárhoztatják min- ; denütt, ahol a megengedettnél nagyobb a zajártalom, ! vagy a vizeket, levegőt megengedhetetlen módon szeny- | nyezik az üzemekből kiszüremlő „melléktermékek”. Ha : > statisztikát készítenénk szűkebb hazánkban erről, elő- • kelő helyrfl (talán a legelsőt) foglalná el a megyeszék- • hely Ör utcai alsó szakasza, amelynek lakói valóban so- : kát szenvednek a kötöttárugyár szmogjától, vagy az ; időnként csatornába eresztett és onnan feltörő, az egész • utcát elárasztó bűzös szennyvizétől. Evek óta hangzik el j panasz emiatt. Legutóbb az egyik lakó panaszos levelé- re írásban közölték a gyár vezetői, hogy milyen módon : kívánják megszüntetni e jogos panaszok forrásait, hoz- : zátéve azt is, hogy ezek gyors felszámolására nincs • ! anyagi fedezetük. Most az Ör utcai lakók egy része hasonló témában » fordult a Szerkesszen velünk rovathoz. Reflexióik nyíl- : vánosságot érdemelnek, mert elsősorban nem a konkrét • (parányinak tűnő) eset, hanem a környezetvédelemben • maguknak a lakóknak a saját felelőssége nyilvánul meg [ észrevételükben. Arról van szó, hogy a Kazinczy utca felőli, 64 laká- : j sós OTP-s háztömb szemeteskukája körül már hosszú ; idő óta hever a hulladék. Szeles időben a könnyebbik { részét szerteszét fújja a szél. A háznak egyetlen kukája • van, s mivel OTP-s ház, saját beszerzésű ez is, több ku- : ka beszerzésére nem szándékoztak költeni a lakók. A ; ház négy lépcsőházából ide hordják a szemetet. Ám a • kuka kereke nyár végén elromlott. Ezért a nehéz szer- l kezetet húzni-vonni nagy fizikai megerőltetésbe kerül a : szemétgyűjtő kocsi kísérőinek, akik ennek ellenére néha ; megteszik ezt, de többször ott hagyják a kukát. Elégszer ■ í szóltak már a ház lakóinak, a szomszédos épületek lakói- : val együtt, hogy csináltassák meg a kereket. Noha anya- ; gi lehetőségük is volna erre, az OTP-s tömb lakói odáz- • i zák a kuka megjavítását. Inkább a szomszéd lépcsőhá- ! zak kukáiba hordják hulladékaikat, vagy ha ott sem fér | már, a saját kukájuk köré dobják. Mondani sem kell, ; hogy ez sem szebbé, sem egészségesebbé nem teszi kör- ■ ; nyezetüket. — Pedig biztosan akadna olyan barkácsoló a ház- : ban, aki maga is meg tudná javítani az elromlott kere- ; két. De hát a közöny nagyobb, mint a felelősségtudat ■ j saját környezetünk védelmében — mondják a szomszéd • házak lakói. Mi azonban bízunk abban — hiszen láttuk azt is, : milyen odaadással segítettek parkosítani, szebbé tenni • í annak idején a lépcsőházaik előtti terepet —, hogy a kö- ! zönyit ezúttal is legyőzi a felelősségtudat... v. d. : Eltűntek Békéscsabán az utcai órák. Miért nem törő­dik vele valaki? — kérdeztük Közügy az óra? című írá­sunkban. A Szegedi Posta- igazgatóság megvizsgálta a panaszt. Ezeket írja a for­galmi igazgatóhelyettes: — A korábbi években a Csaba Szálló előtt volt fel­szerelve a postai vezérlőóra. Ezt azonban a szálló felújí­tásakor az építők megrongál­ták. Kijavítását sem a helyi szakipar, sem a Budapesti Helyközi Távbeszélő Igazga­tóság illetékes részlege al­katrészek hiánya miatt nem vállalta. Mivel az órát nem tudták megjavítani, 1980 de­cemberében kiselejteztük ... A hirdetőoszlopokkal kombi­nált órák nem tartoznak a posta tulajdonába. Példás kezdeményezés Az alábbi tábla került ki az Endrőd mellett folyó Hár­mas-Körös és holtágai kör­nyékére, amelyet 1979-től hétvégi üdülőterületnek je­löltek ki. A vidéket gátak óvják az áradástól, s ezekre sajnos nemegyszer az autó­sok is felmerészkednek, pe­dig nagy a balesetveszély. A hullámtérben gazdag növény­zet, vadállomány, a zegzugos vízpartokon természeti szép­ségek gyönyörködtetik az ar­ra járókat. Ezekre érdemes vigyázni! terület Fotó: Sztanyik Károly LEVEL KÖZÜGYBEN Kell-e nekünk Black and Decker? A barkácsolók tábora évente növekszik. Ez min­denképpen örvendetes, mert könnyíti a . szolgáltatóipar megterhelését, és hasznos a társadalomnak is, hiszen ez­által munkaidőt lehet meg­takarítani. A „Csináld ma­gad” mozgalom azonban könnyen kezelhető anyago­kat, jó minőségű, olcsó szer­számokat feltételez. Ezzel sokáig adós maradt a hazai ipar és a kereskede­lem. Ugyanakkor még ma sem oldódott meg számos gond. A hiányosságokról, a dollármilliók megtakarításá­ról ír Sz. Ferenc köröstarcsai olvasónk. Azt kifogásolja, hogy az importból származó készletek drágák, mégis így akarják a hiányt pótolni. Van egy magyar gyártmányú fúrógépe, amelynek 1350 fo­rint volt az ára, az új válto­zatát már 1700 forintért áru­sítják. A nyugati országok­ból behozott gépek ára vi­szont legalább 500—1000 fo­rinttal magasabb. Azt java­solja: ne hozzanak külföld­ről ilyen árut, hanem a bel­földiekhez gyártsanak ele­gendő alkatrészt. Ugyanis, amikor elromlott a fúrógépe, sem a fővárosban sem vidé­ken nem kapott hozzá al­katrészt. Végül egy kisipa­ros 500 forintért megjavítot­ta. Miért nem kötelezik a gyártót arra, hogy legalább a megyeszékhelyek vasbolt­jait lássa el alkatrésszel? — teszi fel a kérdést. A szaküzleteket járva meg­állapíthatjuk: viszonylag széles választékot kínál bar- kácsgépekből a kereskede­lem. Megtalálhatók a tőkés államokból rendelt Black and Decker, a SKIL, az NDK-beli MULTIMAX és az ÉVIG Villamos Kisgép­gyár által előállított gép', il­letve készlet. Persze, nem mindig volt ez így. Jogosan követelték a vásárlók, hogy a drága mellett legyen a mindenki által hozzáférhető termékből is. Ennek hatására és a Belkereskedelmi Mi­nisztérium kérésére kezdett foglalkozni az ÉVIG a hazai barkácsgép kifejlesztésével. Tette ezt annak ellenére, hogy a hatvanas évek köze­pén két változat is megbu­kott a piacon. Főleg azért, mert a minősége nem elé­gítette ki az alapvető mű­szaki követelményeket. Az erőfeszítés azonban meghoz­ta az eredményt. Ma már az ÉVIG évente több mint 20 millió forint értékű barkács- eszközt állít elő, javult a minőség, tetszetős, formater­vezett műanyag burkolattal gyártják az alapgépeket. Igaza van kedves Sz. Fe­renc, manapság fontos kö­vetelmény az importtal való takarékosság. Szóba kerül ez a barkácsgépek esetében is. Egy dolog azonban megszív­lelendő: mindez nem mehet a fogyasztó kárára. A válasz­ték bővítése, a hazai ipar versenyképességének foko­zása megköveteli, hogy kor­szerű eszközöket szerezzünk be külföldről, természetesen ésszerű keretek között. Mint látjuk, akad olyan magyar gyár, amelynek a terméke fejleszthető, méltó verseny­társa lehet a hasonló kül­honi termékeknek. Nem ál­lítjuk, hogy az ÉVIG és a Black and Decker masinái között nincs különbség, amit az ár is kifejez. Aztán: a vevő sok mindenről nem tud. Például arról, hogy a hazai barkácsgépek forgalmiadó­kedvezményt kapnak. Ha így vetjük egybe az importcik­kekkel, már nem is olyan nagy az áreltérés. Alkatrészt pedig ezután sem kap az üzletekben. A gyár a RAMOVILL szervize­ket látja el alkatrészekkel, ahol szakszerűen megjavít­ják az elromlott készüléke­ket. Békés megyében a Ge­nerál Szolgáltató Ipari Szö­vetkezetét jelölték ki erre a munkára. Tisztelettel: Seres Sándor Nem mindennapi eseményre került sor november 12-én Bé­késcsabán, az Északi sor 36. szám alatt. Ekkor ünnepelték házasságkötésük 68. évfordulóját Knyihár Mihály és felesé­ge, Such Judit Fotó: Sarkadi Katalin II hónap rendeletéiből Október legközérdekűbb jogszabálya a művelődési mi­niszter rendelete az iskolán kívüli, magánjellegű oktatás­ról. Eszerint a rendszeresen, díjazásért végzett magánjel­legű oktatáshoz a fővárosi, megyei tanács vb művelődé­si osztályának engedélye szükséges. Ez a rendelkezés az állami szervek, a szövet­kezetek, a társadalmi szerve­zetek és a munkaközösségek által szervezett oktatásra nem vonatkozik. Nem kell enge­délyt kérni az idegen nyel­vek oktatásához, valamint az általános iskolák, a középfo­kú oktatási intézmények ta­nulóinak, továbbá a felsőok­tatási intézmények hallga­tóinak vizsgára való előké­szítéséhez. Feltéve, ha az együtt oktatottak száma az öt főt nem haladja meg. A magánoktatás engedé­lyezését legalább 40 nappal az oktatás tervezett megkez­dése előtt kell kérni. Az en­gedélyhez nem kötött ma­gánoktatási tevékenységet az oktató köteles bejelenteni az illetékes első fokú pénzügyi hatóságnak, továbbá csopor­tos oktatás esetén az egész­ségügyi hatóságnak is. Vége­zetül fontos tudnivaló, hogy a rendelet szerint a magán- oktatásban való részvételről kiállított igazolás hivatalosan nem tanúsít sem iskolai vég­zettséget, sem pedig szakkép­zettséget. í.'í nv A pénzügyminiszter rendele­tet adott ki arról, hogy 1982. január 1-től a Pénzügymi­nisztérium Ellenőrzési Fő- igazgatósága fogja közvetle­nül irányítani és ellenőrizni a megyei, fővárosi igazgató­ságok és az adóelszámolási irodák munkáját. Adóelszá­molási irodák Budapesten, Debrecenben, Győrben, Mis­kolcon, Pécsett és Szegeden működnek. Egy-egy iroda il­letékessége általában 3-4 szgmszédos megyére terjed ki. & A szociális otthonokról és a szociális intézetekről szóló korábbi rendeletét módosí­totta az egészségügyi minisz­ter. Ennek lényege, hogy a szociális intézményi áthelye­zésre, illetőleg a gondozás megszüntetésére vonatkozó javaslatot, kérelmet a taná­csi, felügyelet alá tartozó in­tézményeknél az illetékes városi tanács egészségügyi osztályához, illetve a járási, megyei, városi, kerületi hiva­talhoz kell beadni. A fővá­rosban ezzel a témával az V. kerületi tanács) egészségügyi osztálya foglalkozik, vala­mennyi kerületre kiterjedő illetékességgel. «4 Október legkiemelkedőbb jogalkotási eseménye, hogy a Magyar Közlöny október 27-i számában megjelent a Mi­nisztertanács rendelete bizo­nyos társadalombiztosítási előírások módosításáról. Eszerint 1982. január 1-től a társadalombiztosítás kiterjed az alkalmi fizikai munkát végző személyre, az ösztöndí­jas aspiránsra és doktorje­löltre, a gépjárművezető- képző munkaközösség tagjá­ra, a mezőgazdasági szövet­kezet tagjának közös munká­ban részt vevő családtagjára, a kisipari, magánkereskedői tevékenység gyakorlásában rendszeresen közreműködő segítő családtagra, a gazda­sági munkaközösség tagjá­nak a munkaközösségben rendszeresen segítő család­tagjára, valamint a javító­nevelő munkát végző szemé­lyekre. A társadalombiztosítás nem terjed ki a munkáltató há­zastársára, élettársára, ide értve a kisiparos, a magán- kereskedő és a gazdasági munkaközösségi tag segítő családtagként rendszeresen közreműködő házastársát, élettársát, továbbá a magán- háztartásában alkalomsze­rűen, a vállalkozási jogvi­szonyban és az eseti megbí­zás alapján munkát végző személyeket. Űj rendelkezés, hogy a szerződéses üzemeltetésű üz­letek vezetőinek, továbbá a szerződéses rendszerben üze­meltetett ipari termelést, fo­gyasztási és egyéb szolgálta­tást végző részleg vezetőjé­nek bizonyos feltételek meg­léte esetén táppénz jár. Még­pedig hét hónapot meghala­dó, megszakítás nélküli ke­resőképtelenség esetén, ha tevékenységét egyedül foly­tatja, a keresőképtelenség el­ső napjától a táppénz teljes összeget megkapja. Ha egy alkalmazottal, vagy közeli hozzátartozóval dolgozik, a keresőképtelenség nyolcadik napjától a táppénz ötven százaléka, ha két vagy több alkalmazottal, illetve közeli hozzátartozóval tevékenyke-' dik, a keresőképtelenség 31. napjától a táppénz öt ven százaléka jár. Nem fizethető viszont táppénz a szerződé­ses üzemeltetésű üzlet veze­tőjének a hét napot meg nem haladó keresőképtelenség idejére. «T4 Még néhány új rendelke­zésről röviden, csupán ízelí­tőül: A temetési segély ösz- szege 1982. január 1-tól föld­be temetés esetén 2000, ham- vasztásos temetéskor pedig 1000 forint lesz. Ha jogsza­bály kivételt nem tesz, a jö­vő évtől jogosultak lesznek a betegségi és anyasági ellátás­ra, nyugdíjra és baleseti el­látásra a gazdasági munka- közösség és az ipari szakcso­port tagjai is. Ugyanez vo­natkozik bizonyos kivételek­kel a mezőgazdasági szak­csoportok tagjaira is, ha a tagsági viszonnyal összefüg­gő mezőgazdasági kisterme­lői tevékenységből származó jövedelmük az évi 36 ezer forintot, illetőleg a havi 3000 forintot eléri, és egyidejűleg egyéb tevékenységük, jogvi­szonyuk alapján szolgálati időt nem szereznek. D. A.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents