Békés Megyei Népújság, 1981. november (36. évfolyam, 257-280. szám)
1981-11-03 / 258. szám
1981, november 3., kedd Törékeny ellátás II síküveg göröngyös útja Várospódium, Szarvas I. A Szegedi Körzeti Stúdió rendezte szarvasi Várospódium adására 144 kérdés érkezett. A legjelentősebb kérdéscsoportok a kommunális ellátás, városfejlesztés, ipar, kereskedelem, szolgáltatás, művelődésügy voltak. Az adás keretében 36 kérdésre (köztük több azonos volt) válaszoltak a város vezetői. A szarvasi Városi Tanács vezetőivel történt megállapodásunknak megfelelően a fennmaradt kérdésekre a válaszokat a mai naptól közöljük. A város vezetése ezúton is szeretné megköszönni a városlakók és a nem helybeliek érdeklődő közreműködését! Van síküyeg, még sincs? A kérdés egyáltalán nem költői, nagyon is valóságos. Miközben egyre több családi ház épül városainkban, fal- vainkban, megyénk üzleteiből, építőanyag-telepeiről ap utóbbi időben szinte teljesen eltűnt az ablaküveg. Vajon törvényszerű-e, hogy kereskedelempolitikai módosítás miatt egy nélkülözhetetlen termék a hiánycikkek listáját gyarapítsa? Miért mindig a fogyasztó fizet a rossz szervezésért, a szemléletbeli hiányosságokért? Vak ablakok Az ősz nemcsak az iskola- szezon, a betakarítás időszaka. A magánerőből építkezők ekkor tesznek pontot munkájuk végére, hogy az év végi ünnepeket az új otthonban tölthessék. Ha nem jön közbe valami. Nagyszénás. Frissen vakolt ház előtt nézelődöm. Vak, üveg nélküli ablakok árválkodnak a téglák szorításában. Testes ember jön és panaszkodik: „A fiamé a ház, áll a kerítés, a belső munkálatok vannak még hátra. Jó lenne rendbe tenni az ablakokat, de nem kapunk üveget. Pedig a nyakunkon a tél.” Békéscsaba. A kisiparos dühösen legyint: „Uram, utoljára 12 éve emlékszem ilyen üvegmizériára. Dolgozni szeretnék, de nem tudok. Teljesen érthetetlen, hogy Makón, Debrecenben van síküveg, csak éppen Békés megyében nincs.” A Thurzó utcai TÜZÉP-telep vezetője még hozzáteszi: — Mélyre nyúlnak a gyökerek, kérem. Egyszerűen nem teljesítik a megrendelést. Kecskeméten van a központ, három megye tartozik az Alföldi TÜZÉP-hez. Mondjam azt, hogy minden szentnek maga felé hajlik a keze? Ugyanakkor rosz- szak a tárolási körülmények, nézzen körül ezen a telepen, szinte csak romokat lát. Vésztőn, a posta előtt tudakolom: ki szeretne ablaküveget vásárolni? Nagyon sokan, hangzik a válasz. Például itt szemben, a Csokonai utcában ökrös István. A háztartási boltban Báné István üzletvezető már nem is reménykedik: „Évtizedekig az Amfora forgalmazta a síküveget, az idén január 1-től átvette a TÜZÉP. Mi a szegedi telepről kapnánk, ha küldenék. Nézze meg, itt van a megrendelés: július, augusztus, szeptember, október. Mindig azt mondják a telefonba, amikor érdeklődöm, hogy a hónap végén szállítanak. Utoljára tavasszal jött üveg az Amíórától, pedig 60 belvizes házba szeretnének beköltözni a lakók még ebben az évben.” Aki csalódik Vésztőn, hátha szerencséje lesz Szeghalmon. A 317-es számú TÜZÉP-telepen röviden elintéznek: „Síküveg, két milliméteres? Az nincs. Talán három milliméteresből van mintegy 150 négyzetméter.” — Mikor árultak utoljára? — kérdem Vass Sándorné telepvezető-helyettestől. — Körülbelül egy hónapja. Egyébként egykét éve foglalkozunk síküveg forgalmazásával. 'Novemberben költözünk ki az új telepre, akkor vagontételben rendelünk. A vevők leginkább az ÁFÉSZ-boltban veszik meg az üveget. Feltéve, ha van. A 24-es számú háztartási üzlet vezetője, Varga Sándor készségesen elmondja a véleményét, de üveggel nem tud szolgálni. — Legutóbb június végén vettünk 20 láda két milliméteres síküveget, azóta nincs. Személyesen menten Szegedre, de még ügyintézővel sem sikerült találkozni. Füzesgyarmaton 15—20-an ösz- szefogtak, és elmentek Salgótarjánba, az üveggyárba, C minőségű árut tudtak beszerezni. — Itt van az Orosházi Üveggyár is... — Igen. Csakhogy ők 3—6 milliméterest gyártanak és vagonban szállítanak. Ha saját gépkocsival megyünk, fogyasztói áron számláznak, ez pedig nem üzlet. Jelenleg 10 láda üvegre lenne szükség, hogy a 30 belvizes ház építését befejezzék. Meglátásom szerint rosszul mérték fel az igényeket, figyelmen kívül hagyták a kis boltok megrendeléseit. Az Amfora tranzitban is szállított, miért nem teheti meg ugyanezt a TÜZÉP is? Itt az év vége, és még senki sem érdeklődött a jövő évi igények felől. Szállítási tortúrák Még mindig bizakodom: ha nincs üveg északon, talán szerencsém lesz délen. A mezökovácsházi TÜZÉP- ' telep viszont nem foglalkozik síküveg értékesítésével. Elküldenek a Mozaik Áruház raktárába, ahol Fári József boltvezető-helyettes azzal fogad, hogy másfél hete fogyott el az utolsó tábla, de ezen a héten kapnak másikat. Legalábbis így mondták az ÁFÉSZ-központban. Semmi baj, az üveggyártás fellegvárában, Orosházán biztosan más szelek fúj" dogálnak. A TÜZÉP-telepen lakonikus a válasz: „Semmilyen üvegünk nincs. Néhány rekesszel még hever az udvaron, de azok már régen megvakultak.” Ilovszky Bé- láné telepvezető az irodába vezet, és dossziékat vesz elő. — Eredetileg ezt a telepet jelölték ki a megyében nagykereskedelmi értékesítésre. Aztán rájöttek, hogy nincs megfelelő technikai eszközünk, és átadták ezt a tevékenységet Szegednek. Nézze, begyűjtöttük az egész évi igényt a boltosoktól. Hiába. Igaz, elég sok bajunk van a Hungaropán üveggel, amelyet az egész országban mi értékesítünk. — Tehát önök nem is szándékoznak síküveget forgalmazni? — Nem. Van egy üzletünk a városban, ahol méretre vágják az üveget és az Univerzális Szolgáltató Szövetkezet is komolyan foglalkozik üvegezéssel. Az Orosháza és Vidéke ÁFÉSZ központjában Komáromi Sándorral, az iparcikkosztály vezetőjével beszélgetünk. — Az igazság az, hogy sem a TÜZÉP, sem mi nem készültünk fel kellően az új feladatra. Óriási gond a szállítás, az anyagmozgatás megszervezése. Nekünk még szerencsénk is van, hiszen hetente egyszer mehetünk áruért az üveggyárba. Viszont a Volánnak Orosházán mindössze egy önrakodó gépkocsija van, az is először a szerződéses kötelezettségét teljesíti. Egyetlen megoldást látok, mégpedig azt; egy kézbe kell összefogni a szövetkezetek üvegellátását. Mi szívesen vállalnánk ezt a szerepet, annál is inkább, mivel hét-nyolcéves kapcsolatunk van az üveggyárral. Rakodógépet, gépkocsit csak úgy érdemes vásárolni, ha ki is tudjuk használni. Igen ám, csakhogy mindez a három milliméteres üvegre vonatkozik, a kettest továbbra is Salgótarjánból kellene beszerezni. És nagyobb igény az utóbbira van, mert a hármas még egyszer annyiba kerül. — Miért ilyen göröngyös a síküveg útja? — Kényes portékáról van szó — bizonygatja dr. Mészáros Béla, az Orosházi Üveggyár kereskedelmi igazgatóhelyettese. — Nehezen kezelhető, törékeny, biztonsági állvány kell a szállításához, megbízható csomagolásra van szükség és a többi. Tehát üveg van bőven, csak a szállítási tortúA burgonyás kenyér alapanyagának, a burgonyapépnek a gyártását hamarosan új üzemben kezdik meg a Somogy megyei ZÖLDÉRT Vállalat zákonyi feldolgozótelepén. A pépgyártási eljárást hazai kutatók dolgozták ki, s a ZÖLDKER anyagi támogatásával rendezkednek be a termelésre. Az igen keresett burgonyás kenyérből a sütőipar eddig azért nem elégítette ki az igényeket, mert az egyik fontos alapanyagot, a burgonya- pelyhet itthon nem gyártották, importból kellett beszerezni. Emiatt csupán évi 500 —600 tonna burgonyapelyhet használhatnak fel a kenyérsütéshez, holott a felmérések szerint 4000 tonnánál is többre lenne szükség. Az import részbeni megszüntetésérától félnek a forgalmazók. A legjobb, ha vagontételben kérik az árut. Persze, a kisebb boltokkal kis szériás felárat fizettetünk, ami 15—20 százalékkal megdrágítja a terméket. Képzelje el: Nyírbátorból is eljönnek egy kocsi üvegért, ami a népgazdaságnak nem valami hasznos. — Mi a véleménye az Amforáról és a TÜZÉP-ről? — Az utóbbit elfogadhatóbb partnernek tartom, mert jobb a technikai felszereltsége. Ezért lenne jó, ha teljesen átvennék a forgalmazást, hiszen építőanyagról van szó. A mostani ellátási zökkenőknek két oka van. Az egyik: a salgótarjáni gyár három hónapig állt karbantartás miatt. A másik: A TÜZÉP meglehetősen tetemes mennyiségű üveget vett át az Amforától, a megrendelések egy részét menet közben sztornírozták, félve attól, hogy nem kel el a sok üveg. Ki a felelős? Ezek után kézenfekvő a dilemma: mi hozhat változást? Hogyan vélekedik mindezekről Krizsán Miklós, a megyei tanács kereskedelmi osztályának vezetője? — A profiltisztítással egyetértünk. De azzal már aligha, hogy a TÜZÉP vállalat nem tudta feloldani a feszültséget., Nyugtalanító, hogy a technikai, pénzügyi, tárolási, szállítási, forgalmazási feltételeket sem tudták megteremteni. Ugyanakkor szemléletbeli változásra is szükség van. Nem fogadható el az az álláspont, miszerint a TÜZÉP csak a nagykereskedelmi tevékenységet vette át, és azokon a telepein sem árul üveget, ahol korábban ezt megtette. Az ellátási’felelősség alól senkinek sem szabad kibújni. Meggyőződésem: a rendelések teljesítése körül is bajok voltak, mindjárt a kezdet kezdetén. — Tárgyaltak önök a TÜZÉP vezetőivel? — Hogyne. Legutóbb október közepén járt itt az igazgatóhelyettes, akkor többek között megígérte, hogy a békéscsabai telepre küldenek síküveget. Aztán szépen elfelejtették az egészet. Sajnos, ez nem egyedi eset. Ugyanígy jártunk a Békés megyének járó szénfajták aránytalan elosztásával is. Több hónapos huzavona után sikerült úgy-ahogy megoldani. Van üveg — mondják a gyártók. Nincs üveg — tárják szét a karjukat a kereskedők. Hol az üveg? — bosszankodnak a vevők. Ki a felelős? — kérdezzük sokak nevében. Reméljük: az Alföldi TÜZÉP Vállalat "választ ad a kérdésekre! .Seres Sándor re a Baranyaszentlőrinci Állami Gazdaság hozzálátott egy évi 2000 tonna kapacitású burgonyapehely előállító üzem építéséhez, s most a Somogy megyei ZÖLDÉRT készült fel a számításba jövő másik alapanyag, a burgonyapép előállítására. Az eddigi vizsgálatok szerint a pép felhasználásával éppen olyan jó minőségű kenyér készülhet, mint pehelyből. A zákonyi üzem eddig a Nagyatádi Konzervgyárnak tartósított zöldséget, az új termék gyártása azonban kifizetődőbbnek ígérkezik. A termékváltással nemcsak évi 3000 tonna alapanyaghoz juthat a sütőipar, hanem egyúttal a ZÖLDÉRT burgonyatárolási veszteségei is csökkenhetnek, a pépesí- tésre ugyanis a másodosztályú burgonya is alkalmas. Bajusz Istvánná Szarvas, Bethlen G. u. 6.: Volna-e lehetőség arra, hogy a szarvasi ÁFOR-benzinkút jelenleg meglehetősen rövid nyitva tartási idejét meghosz- szabbítsák? Az ÁFOR-benzinkút mindennap 6—20 óráig tart nyitva. Az éjszakai nyitva tartást — a kis forgalom miatt — az üzemeltető nem tartja indokoltnak. Bük Ferenc Szentesről kérdezi: Mi az oka, hogy a fejlődő idegenforgalommal rendelkező Szarvason nincs taxi? Jelenleg a városban egy taxi üzemel; Reggeli és esti csúcsidőben előfordul, hogy túlzsúfolt. A közeljövőben két magántaxi-engedély kiadásával kívánjuk a gondokat meg- oldoldani. Korbely János Szarvas, Zrínyi u. 92.: A szarvasi műszaki boltban elég szűkös körülmények között kell dolgozni, az áruhoz kevés a rendelkezésre álló raktárhelyiség. Szándékozik-e a tanács építtetni egy új üzlethelyiséget a műszaki boltnak? Csipái János és Laci Kázmér szarvasi lakosok: Az Univerzál Kiskereskedelmi Vállalat terve- zi-e új üzlethelyiség létesítését, és esetleg egy bevásárló- központot? Roszik Mátyásné szarvasi lakos az 515-ös telefonról: A Lengyel palotától a város széléig szinte teljesen hiányzik az üzlethálózat. Tervezik-e ennek a fehér foltnak a felszámolását új üzletek telepítésével? A VI. ötéves tervben bevásárló-üzletközpont nem épül. A helyzetet javítani fogja az Univerzál Kiskereskedelmi Vállalat . közel ezer négyzet- méteres üzlethálózat bővítése a Szabadság út 52—56. sz. alatt. Itt helyezik el a műszaki boltot is. Emellett a helyi ÁFÉSZ mintegy négyszáz négyzetméteres új létesítménnyel bővíti kereskedelmi hálózatát. Benke Imérén Szarvas, Arany János u. 16. sz.: Nem lehet kapni lángolt kolbászt, gyulait vagy csabait. Miért, hiszen itt készítik? A tőkehús, s szárazáru az előállítás helyétől függetlenül megyei elosztás alapján kerül az üzletekbe. A megállapított keret növelésére, területi kiszélesítésére nincs lehetőség. Sinka Józsefné Békésszent- andrás, Vértesi tér 3 .sz.: Miért nincs a Szarvasi Állami Tangazdaság húsüzemének mintaboltja, s miért nincs gyorsbüféje? A Szarvasi Állami Tangazdaság húsüzemének termékeit — megállapodás alapján — a Békés megyei Élelmiszerkiskereskedelmi Vállalat, Szarvas, Szabadság út 40.' szám alatti húsboltja forgalmazza. A tejivó fenntartása gazdaságtalan volt. Szerepét az Árpád étterem önkiszolgáló részlege változatlan (IV. o.) árak mellett vette át. Gyorsbüfé működtetésére vállalkozót egyelőre nem találunk. Nyéki László Szarvas, Kossuth u. 48.: Az üzletek egységes nyitva tartásáról miért nincs rendelkezés? Az üzletek nyitva tartását a jogszabályok megkötéseit figyelembe véve — a helyi szokásokra is tekintettel — a kereskedelmi szerv vezetője, a szakszervezeti bizottsággal egyetértésben állapítja meg. DATE Főiskolai Kara dolgozói: Megalapozottnak látják-e a város vezetői a Főiskola Spartacus SC labdarúgócsapatának NB II-beli bentma- radását? Elégségesnek ér- zik-e a labdarúgók utánpótlásának tudatos nevelését, vagy a jövőben is átigazolások várhatók saját nevelés helyett? A csapat játéktudása alapján az NB II-ben maradás megalapozottnak látszik. Az utánpótlás nevelése nem elégséges, de ennek ellenére a húszas keretben két saját nevelésű játékos is található. A helyzet javítására már működik egy előkészítő gyermekcsoport 25 fővel, testnevelő edző irányításával. Ez csak a jövőben kamatozik, addigis átigazolások várhatók, elsősorban főiskolás szinten. Fehér János szakoktató szintén a főiskoláról: Az Erzsébet-ligeti tornapályát három éve adták át. Azóta nem gondozza senki, teljesen tönkrement. Ki ennek a gazdája, és miért nem tesz valamit a tornapálya védelme érdekében? Az Erzsébet-ligeti tornapálya gondozását a társadalmi létrehozáshoz hasonlóan kívánjuk tavasszal megoldani. Természetesen az eszközök megóvásához az igénybevevők és az ott sétálók fegyelmezett viselkedésére is szükség van. Laurenczy Jenő, a Szarvasi Egyesített Művelődési Intézmények főigazgatója; Kiss András Szarvas, Rákóczi u. 27.: A művelődési központ második lépcsője elkészül-e ebben az ötéves tervben? A művelődési központ második lépcsője — a kulturális beruházások központi csökkentése miatt — ebben az ötéves tervben nem készül el. Nagy Erzsébet, a Szirén Ruházati és Háziipari Szövetkezet dolgozója: Épül az új MHSZ-bázis. Mi lesz a régi épület sorsa? Jó volna, ha abból ifjúsági ház lehetne. A felszabaduló MHSZ-szék- házat oktatási-kulturális célra kívánjuk hasznosítani. Konkrét célja a jövőben — az igényeknek és lehetőségeknek megfelelően — kerül meghatározásra. Bokos Jolán Szarvas, Zrínyi u. 76.: Kíváncsi .vagyok rá, hogy az „Egy nap az iskoláért” akcióba befizetett összeget mire fordítja a tanács, s hogy lesz-e javulás iskolaügyben? Az „Egy nap az iskoláért” akcióban befizetett összeget kizárólag a 12 tantermes iskola felépítésére fordítjuk. Ebbe az iskolába fog költözni a jelenlegi 3. sz. általános iskola. Kondacs György szarvasi lakos: Miért nem lehet egy ifjúsági klubot összehozni, ahol a város ifjúsága is kulturáltan szórakozhatna? Egy van, de az a főiskolásoké. Az óvónőképző intézet KISZ-tagjainak nevében: Bárdos Zsuzsa KISZ-titkár: Kevés a megfelelő, a fiatalok igényét kielégítő kulturális művelődési lehetőség. Mezei József, a szarvasi középiskolás kollégium igazgatója: Városunkban már jó ideje napirenden szerepel egy szeszmentes szórakozóhely gondolata. Ügy sejtem, a terv azért nem valósul meg, mert egy ilyen létesítmény üzemeltetése nem lenne kifizetődő. Korbely János Szarvas, Zrínyi u. 29.: Szándékoznak-e új, a jelenlegieknél olcsóbb szórakozóhelyet építeni Szarvason? Jelenleg belterületen öt, külterületen három működési engedéllyel rendelkező klub van. Ezek a klubok nyitottak. Működésükkel mi sem vagyunk megelégedve. Azonban aktív klubélet, a programok összeállítása elsősorban a tagságon múlik. A kulturális programok választéka az utóbbi időben jelentősen bővült, de a látogatottságuk az igény felmerülését sajnos nem igazolja. A szeszmentes szórakozás megvalósítása — véleményünk szerint — nem új létesítmény kérdése. Erre a különböző klubok megfelelőek. (Folytatjuk) A Győri Keksz- és Ostyagyárban az idén kilencszázöt- miliió forint értékű édességet állítanak elő. Csupán a cukorkaüzemben tizenötféle édességből kétszázhuszonhárommillió forint értékben gyártanak (MTI-fotó: Matusz Károly felvétele — KS) Uj üzem a burgonyás kenyérnek flz eddigi hiány oka: a burgonyapehely