Békés Megyei Népújság, 1981. november (36. évfolyam, 257-280. szám)

1981-11-03 / 258. szám

1981, november 3., kedd Törékeny ellátás II síküveg göröngyös útja Várospódium, Szarvas I. A Szegedi Körzeti Stúdió rendezte szarvasi Várospódium adására 144 kérdés érkezett. A legjelentősebb kérdéscsopor­tok a kommunális ellátás, városfejlesztés, ipar, kereskede­lem, szolgáltatás, művelődésügy voltak. Az adás keretében 36 kérdésre (köztük több azonos volt) válaszoltak a város ve­zetői. A szarvasi Városi Tanács vezetőivel történt megálla­podásunknak megfelelően a fennmaradt kérdésekre a vála­szokat a mai naptól közöljük. A város vezetése ezúton is szeretné megköszönni a városlakók és a nem helybeliek ér­deklődő közreműködését! Van síküyeg, még sincs? A kérdés egyáltalán nem köl­tői, nagyon is valóságos. Mi­közben egyre több családi ház épül városainkban, fal- vainkban, megyénk üzletei­ből, építőanyag-telepeiről ap utóbbi időben szinte telje­sen eltűnt az ablaküveg. Va­jon törvényszerű-e, hogy kereskedelempolitikai mó­dosítás miatt egy nélkülöz­hetetlen termék a hiánycik­kek listáját gyarapítsa? Mi­ért mindig a fogyasztó fizet a rossz szervezésért, a szem­léletbeli hiányosságokért? Vak ablakok Az ősz nemcsak az iskola- szezon, a betakarítás idősza­ka. A magánerőből építke­zők ekkor tesznek pontot munkájuk végére, hogy az év végi ünnepeket az új ott­honban tölthessék. Ha nem jön közbe valami. Nagyszénás. Frissen vakolt ház előtt nézelődöm. Vak, üveg nélküli ablakok árvál­kodnak a téglák szorításá­ban. Testes ember jön és panaszkodik: „A fiamé a ház, áll a kerítés, a belső munkálatok vannak még hátra. Jó lenne rendbe ten­ni az ablakokat, de nem kapunk üveget. Pedig a nya­kunkon a tél.” Békéscsaba. A kisiparos dühösen legyint: „Uram, utoljára 12 éve emlékszem ilyen üvegmizériára. Dol­gozni szeretnék, de nem tu­dok. Teljesen érthetetlen, hogy Makón, Debrecenben van síküveg, csak éppen Bé­kés megyében nincs.” A Thurzó utcai TÜZÉP-telep vezetője még hozzáteszi: — Mélyre nyúlnak a gyö­kerek, kérem. Egyszerűen nem teljesítik a megrende­lést. Kecskeméten van a központ, három megye tar­tozik az Alföldi TÜZÉP-hez. Mondjam azt, hogy minden szentnek maga felé hajlik a keze? Ugyanakkor rosz- szak a tárolási körülmé­nyek, nézzen körül ezen a telepen, szinte csak romokat lát. Vésztőn, a posta előtt tu­dakolom: ki szeretne ablak­üveget vásárolni? Nagyon sokan, hangzik a válasz. Pél­dául itt szemben, a Csoko­nai utcában ökrös István. A háztartási boltban Báné István üzletvezető már nem is reménykedik: „Évtizede­kig az Amfora forgalmaz­ta a síküveget, az idén ja­nuár 1-től átvette a TÜZÉP. Mi a szegedi telepről kap­nánk, ha küldenék. Nézze meg, itt van a megrendelés: július, augusztus, szeptem­ber, október. Mindig azt mondják a telefonba, ami­kor érdeklődöm, hogy a hónap végén szállítanak. Utoljára tavasszal jött üveg az Amíórától, pedig 60 belvizes házba szeretnének beköltözni a lakók még eb­ben az évben.” Aki csalódik Vésztőn, hátha szerencséje lesz Szeghalmon. A 317-es szá­mú TÜZÉP-telepen röviden elintéznek: „Síküveg, két milliméteres? Az nincs. Ta­lán három milliméteresből van mintegy 150 négyzetmé­ter.” — Mikor árultak utoljára? — kérdem Vass Sándorné te­lepvezető-helyettestől. — Körülbelül egy hónap­ja. Egyébként egykét éve foglalkozunk síküveg for­galmazásával. 'Novemberben költözünk ki az új telepre, akkor vagontételben rende­lünk. A vevők leginkább az ÁFÉSZ-boltban veszik meg az üveget. Feltéve, ha van. A 24-es számú háztartási üzlet ve­zetője, Varga Sándor készsé­gesen elmondja a vélemé­nyét, de üveggel nem tud szolgálni. — Legutóbb június végén vettünk 20 láda két millimé­teres síküveget, azóta nincs. Személyesen menten Sze­gedre, de még ügyintézővel sem sikerült találkozni. Fü­zesgyarmaton 15—20-an ösz- szefogtak, és elmentek Sal­gótarjánba, az üveggyárba, C minőségű árut tudtak be­szerezni. — Itt van az Orosházi Üveggyár is... — Igen. Csakhogy ők 3—6 milliméterest gyárta­nak és vagonban szállíta­nak. Ha saját gépkocsival megyünk, fogyasztói áron számláznak, ez pedig nem üzlet. Jelenleg 10 láda üveg­re lenne szükség, hogy a 30 belvizes ház építését befe­jezzék. Meglátásom szerint rosszul mérték fel az igé­nyeket, figyelmen kívül hagyták a kis boltok meg­rendeléseit. Az Amfora tranzitban is szállított, mi­ért nem teheti meg ugyan­ezt a TÜZÉP is? Itt az év vége, és még senki sem ér­deklődött a jövő évi igé­nyek felől. Szállítási tortúrák Még mindig bizakodom: ha nincs üveg északon, ta­lán szerencsém lesz délen. A mezökovácsházi TÜZÉP- ' telep viszont nem foglalko­zik síküveg értékesítésével. Elküldenek a Mozaik Áru­ház raktárába, ahol Fári Jó­zsef boltvezető-helyettes az­zal fogad, hogy másfél hete fogyott el az utolsó tábla, de ezen a héten kapnak mási­kat. Legalábbis így mond­ták az ÁFÉSZ-központban. Semmi baj, az üveggyár­tás fellegvárában, Oroshá­zán biztosan más szelek fúj" dogálnak. A TÜZÉP-telepen lakonikus a válasz: „Semmi­lyen üvegünk nincs. Néhány rekesszel még hever az ud­varon, de azok már régen megvakultak.” Ilovszky Bé- láné telepvezető az irodába vezet, és dossziékat vesz elő. — Eredetileg ezt a telepet jelölték ki a megyében nagy­kereskedelmi értékesítésre. Aztán rájöttek, hogy nincs megfelelő technikai eszkö­zünk, és átadták ezt a tevé­kenységet Szegednek. Nézze, begyűjtöttük az egész évi igényt a boltosoktól. Hiába. Igaz, elég sok bajunk van a Hungaropán üveggel, ame­lyet az egész országban mi értékesítünk. — Tehát önök nem is szándékoznak síküveget for­galmazni? — Nem. Van egy üzletünk a városban, ahol méretre vágják az üveget és az Uni­verzális Szolgáltató Szövetke­zet is komolyan foglalkozik üvegezéssel. Az Orosháza és Vidéke ÁFÉSZ központjában Komá­romi Sándorral, az iparcikk­osztály vezetőjével beszél­getünk. — Az igazság az, hogy sem a TÜZÉP, sem mi nem készültünk fel kellően az új feladatra. Óriási gond a szállítás, az anyagmozgatás megszervezése. Nekünk még szerencsénk is van, hiszen hetente egyszer mehetünk áruért az üveggyárba. Vi­szont a Volánnak Orosházán mindössze egy önrakodó gépkocsija van, az is először a szerződéses kötelezettségét teljesíti. Egyetlen megol­dást látok, mégpedig azt; egy kézbe kell összefogni a szövetkezetek üvegellátását. Mi szívesen vállalnánk ezt a szerepet, annál is inkább, mivel hét-nyolcéves kapcso­latunk van az üveggyárral. Rakodógépet, gépkocsit csak úgy érdemes vásárolni, ha ki is tudjuk használni. Igen ám, csakhogy mind­ez a három milliméteres üvegre vonatkozik, a kettest továbbra is Salgótarjánból kellene beszerezni. És na­gyobb igény az utóbbira van, mert a hármas még egyszer annyiba kerül. — Miért ilyen göröngyös a síküveg útja? — Kényes portékáról van szó — bizonygatja dr. Mé­száros Béla, az Orosházi Üveggyár kereskedelmi igazgatóhelyettese. — Nehe­zen kezelhető, törékeny, biz­tonsági állvány kell a szállí­tásához, megbízható csoma­golásra van szükség és a többi. Tehát üveg van bő­ven, csak a szállítási tortú­A burgonyás kenyér alap­anyagának, a burgonyapép­nek a gyártását hamarosan új üzemben kezdik meg a So­mogy megyei ZÖLDÉRT Vál­lalat zákonyi feldolgozótele­pén. A pépgyártási eljárást hazai kutatók dolgozták ki, s a ZÖLDKER anyagi támoga­tásával rendezkednek be a termelésre. Az igen keresett burgonyás kenyérből a sütőipar eddig azért nem elégítette ki az igényeket, mert az egyik fon­tos alapanyagot, a burgonya- pelyhet itthon nem gyártot­ták, importból kellett besze­rezni. Emiatt csupán évi 500 —600 tonna burgonyapelyhet használhatnak fel a kenyér­sütéshez, holott a felmérések szerint 4000 tonnánál is többre lenne szükség. Az im­port részbeni megszüntetésé­rától félnek a forgalmazók. A legjobb, ha vagontételben kérik az árut. Persze, a ki­sebb boltokkal kis szériás felárat fizettetünk, ami 15—20 százalékkal megdrá­gítja a terméket. Képzelje el: Nyírbátorból is eljönnek egy kocsi üvegért, ami a népgazdaságnak nem vala­mi hasznos. — Mi a véleménye az Am­foráról és a TÜZÉP-ről? — Az utóbbit elfogadha­tóbb partnernek tartom, mert jobb a technikai fel­szereltsége. Ezért lenne jó, ha teljesen átvennék a for­galmazást, hiszen építő­anyagról van szó. A mostani ellátási zökkenőknek két oka van. Az egyik: a salgó­tarjáni gyár három hónapig állt karbantartás miatt. A másik: A TÜZÉP meglehe­tősen tetemes mennyiségű üveget vett át az Amforától, a megrendelések egy részét menet közben sztornírozták, félve attól, hogy nem kel el a sok üveg. Ki a felelős? Ezek után kézenfekvő a dilemma: mi hozhat válto­zást? Hogyan vélekedik mindezekről Krizsán Miklós, a megyei tanács kereskedel­mi osztályának vezetője? — A profiltisztítással egyetértünk. De azzal már aligha, hogy a TÜZÉP vál­lalat nem tudta feloldani a feszültséget., Nyugtalanító, hogy a technikai, pénzügyi, tárolási, szállítási, forgal­mazási feltételeket sem tud­ták megteremteni. Ugyan­akkor szemléletbeli válto­zásra is szükség van. Nem fogadható el az az állás­pont, miszerint a TÜZÉP csak a nagykereskedelmi tevékenységet vette át, és azokon a telepein sem árul üveget, ahol korábban ezt megtette. Az ellátási’felelős­ség alól senkinek sem sza­bad kibújni. Meggyőződé­sem: a rendelések teljesítése körül is bajok voltak, mind­járt a kezdet kezdetén. — Tárgyaltak önök a TÜZÉP vezetőivel? — Hogyne. Legutóbb ok­tóber közepén járt itt az igazgatóhelyettes, akkor töb­bek között megígérte, hogy a békéscsabai telepre külde­nek síküveget. Aztán szé­pen elfelejtették az egészet. Sajnos, ez nem egyedi eset. Ugyanígy jártunk a Békés megyének járó szénfajták aránytalan elosztásával is. Több hónapos huzavona után sikerült úgy-ahogy megoldani. Van üveg — mondják a gyártók. Nincs üveg — tárják szét a karjukat a kereskedők. Hol az üveg? — bosszan­kodnak a vevők. Ki a felelős? — kérdezzük sokak nevében. Reméljük: az Alföldi TÜ­ZÉP Vállalat "választ ad a kérdésekre! .Seres Sándor re a Baranyaszentlőrinci Ál­lami Gazdaság hozzálátott egy évi 2000 tonna kapacitá­sú burgonyapehely előállító üzem építéséhez, s most a So­mogy megyei ZÖLDÉRT ké­szült fel a számításba jövő másik alapanyag, a burgo­nyapép előállítására. Az ed­digi vizsgálatok szerint a pép felhasználásával éppen olyan jó minőségű kenyér készül­het, mint pehelyből. A zákonyi üzem eddig a Nagyatádi Konzervgyárnak tartósított zöldséget, az új termék gyártása azonban ki­fizetődőbbnek ígérkezik. A termékváltással nem­csak évi 3000 tonna alap­anyaghoz juthat a sütőipar, hanem egyúttal a ZÖLDÉRT burgonyatárolási veszteségei is csökkenhetnek, a pépesí- tésre ugyanis a másodosztá­lyú burgonya is alkalmas. Bajusz Istvánná Szarvas, Bethlen G. u. 6.: Volna-e le­hetőség arra, hogy a szarvasi ÁFOR-benzinkút jelenleg meglehetősen rövid nyit­va tartási idejét meghosz- szabbítsák? Az ÁFOR-benzinkút min­dennap 6—20 óráig tart nyit­va. Az éjszakai nyitva tar­tást — a kis forgalom miatt — az üzemeltető nem tartja indokoltnak. Bük Ferenc Szentesről kér­dezi: Mi az oka, hogy a fej­lődő idegenforgalommal ren­delkező Szarvason nincs taxi? Jelenleg a városban egy taxi üzemel; Reggeli és esti csúcsidőben előfordul, hogy túlzsúfolt. A közeljövőben két magántaxi-engedély kiadásá­val kívánjuk a gondokat meg- oldoldani. Korbely János Szarvas, Zrí­nyi u. 92.: A szarvasi műsza­ki boltban elég szűkös körül­mények között kell dolgozni, az áruhoz kevés a rendelke­zésre álló raktárhelyiség. Szándékozik-e a tanács épít­tetni egy új üzlethelyiséget a műszaki boltnak? Csipái Já­nos és Laci Kázmér szarvasi lakosok: Az Univerzál Kis­kereskedelmi Vállalat terve- zi-e új üzlethelyiség létesíté­sét, és esetleg egy bevásárló- központot? Roszik Mátyásné szarvasi lakos az 515-ös tele­fonról: A Lengyel palotától a város széléig szinte teljesen hiányzik az üzlethálózat. Tervezik-e ennek a fehér folt­nak a felszámolását új üzle­tek telepítésével? A VI. ötéves tervben bevá­sárló-üzletközpont nem épül. A helyzetet javítani fogja az Univerzál Kiskereskedelmi Vállalat . közel ezer négyzet- méteres üzlethálózat bővítése a Szabadság út 52—56. sz. alatt. Itt helyezik el a mű­szaki boltot is. Emellett a he­lyi ÁFÉSZ mintegy négyszáz négyzetméteres új létesít­ménnyel bővíti kereskedelmi hálózatát. Benke Imérén Szarvas, Arany János u. 16. sz.: Nem lehet kapni lángolt kolbászt, gyulait vagy csabait. Miért, hiszen itt készítik? A tőkehús, s szárazáru az előállítás helyétől függetlenül megyei elosztás alapján ke­rül az üzletekbe. A megálla­pított keret növelésére, terü­leti kiszélesítésére nincs le­hetőség. Sinka Józsefné Békésszent- andrás, Vértesi tér 3 .sz.: Mi­ért nincs a Szarvasi Állami Tangazdaság húsüzemének mintaboltja, s miért nincs gyorsbüféje? A Szarvasi Állami Tangaz­daság húsüzemének terméke­it — megállapodás alapján — a Békés megyei Élelmiszer­kiskereskedelmi Vállalat, Szarvas, Szabadság út 40.' szám alatti húsboltja forgal­mazza. A tejivó fenntartása gazdaságtalan volt. Szerepét az Árpád étterem önkiszol­gáló részlege változatlan (IV. o.) árak mellett vette át. Gyorsbüfé működtetésére vállalkozót egyelőre nem ta­lálunk. Nyéki László Szarvas, Kos­suth u. 48.: Az üzletek egy­séges nyitva tartásáról miért nincs rendelkezés? Az üzletek nyitva tartását a jogszabályok megkötéseit figyelembe véve — a helyi szokásokra is tekintettel — a kereskedelmi szerv vezetője, a szakszervezeti bizottsággal egyetértésben állapítja meg. DATE Főiskolai Kara dolgo­zói: Megalapozottnak látják-e a város vezetői a Főiskola Spartacus SC labdarúgócsa­patának NB II-beli bentma- radását? Elégségesnek ér- zik-e a labdarúgók utánpót­lásának tudatos nevelését, vagy a jövőben is átigazolá­sok várhatók saját nevelés helyett? A csapat játéktudása alap­ján az NB II-ben maradás megalapozottnak látszik. Az utánpótlás nevelése nem elég­séges, de ennek ellenére a húszas keretben két saját ne­velésű játékos is található. A helyzet javítására már mű­ködik egy előkészítő gyer­mekcsoport 25 fővel, testne­velő edző irányításával. Ez csak a jövőben kamatozik, addigis átigazolások várha­tók, elsősorban főiskolás szin­ten. Fehér János szakoktató szintén a főiskoláról: Az Er­zsébet-ligeti tornapályát há­rom éve adták át. Azóta nem gondozza senki, teljesen tönk­rement. Ki ennek a gazdája, és miért nem tesz valamit a tornapálya védelme érdeké­ben? Az Erzsébet-ligeti tornapá­lya gondozását a társadalmi létrehozáshoz hasonlóan kí­vánjuk tavasszal megoldani. Természetesen az eszközök megóvásához az igénybeve­vők és az ott sétálók fegyel­mezett viselkedésére is szük­ség van. Laurenczy Jenő, a Szarvasi Egyesített Művelődési Intéz­mények főigazgatója; Kiss András Szarvas, Rákóczi u. 27.: A művelődési központ második lépcsője elkészül-e ebben az ötéves tervben? A művelődési központ má­sodik lépcsője — a kulturá­lis beruházások központi csökkentése miatt — ebben az ötéves tervben nem készül el. Nagy Erzsébet, a Szirén Ruházati és Háziipari Szö­vetkezet dolgozója: Épül az új MHSZ-bázis. Mi lesz a ré­gi épület sorsa? Jó volna, ha abból ifjúsági ház lehetne. A felszabaduló MHSZ-szék- házat oktatási-kulturális cél­ra kívánjuk hasznosítani. Konkrét célja a jövőben — az igényeknek és lehetősé­geknek megfelelően — kerül meghatározásra. Bokos Jolán Szarvas, Zrí­nyi u. 76.: Kíváncsi .vagyok rá, hogy az „Egy nap az is­koláért” akcióba befizetett összeget mire fordítja a ta­nács, s hogy lesz-e javulás iskolaügyben? Az „Egy nap az iskoláért” akcióban befizetett összeget kizárólag a 12 tantermes is­kola felépítésére fordítjuk. Ebbe az iskolába fog költöz­ni a jelenlegi 3. sz. általános iskola. Kondacs György szarvasi lakos: Miért nem lehet egy ifjúsági klubot összehozni, ahol a város ifjúsága is kul­turáltan szórakozhatna? Egy van, de az a főiskolásoké. Az óvónőképző intézet KISZ-tagjainak nevében: Bárdos Zsuzsa KISZ-titkár: Kevés a megfelelő, a fiatalok igényét kielégítő kulturális művelődési lehetőség. Mezei József, a szarvasi középisko­lás kollégium igazgatója: Vá­rosunkban már jó ideje na­pirenden szerepel egy szesz­mentes szórakozóhely gondo­lata. Ügy sejtem, a terv azért nem valósul meg, mert egy ilyen létesítmény üzemelteté­se nem lenne kifizetődő. Korbely János Szarvas, Zrí­nyi u. 29.: Szándékoznak-e új, a jelenlegieknél olcsóbb szó­rakozóhelyet építeni Szarva­son? Jelenleg belterületen öt, külterületen három működési engedéllyel rendelkező klub van. Ezek a klubok nyitottak. Működésükkel mi sem va­gyunk megelégedve. Azonban aktív klubélet, a programok összeállítása elsősorban a tagságon múlik. A kulturális programok választéka az utóbbi időben jelentősen bővült, de a látogatottságuk az igény felmerülését sajnos nem igazolja. A szeszmentes szórakozás megvalósítása — véleményünk szerint — nem új létesítmény kérdése. Erre a különböző klubok megfe­lelőek. (Folytatjuk) A Győri Keksz- és Ostyagyárban az idén kilencszázöt- miliió forint értékű édességet állítanak elő. Csupán a cukor­kaüzemben tizenötféle édességből kétszázhuszonhárom­millió forint értékben gyártanak (MTI-fotó: Matusz Károly felvétele — KS) Uj üzem a burgonyás kenyérnek flz eddigi hiány oka: a burgonyapehely

Next

/
Thumbnails
Contents