Békés Megyei Népújság, 1981. november (36. évfolyam, 257-280. szám)

1981-11-03 / 258. szám

1981, november 3., kedd o Elhunyt Fehér Lajos Mély megrendüléssel és fájdalommal tudatjuk, hogy Fehér Lajos elvtárs, a magyar munkásmozgalom régi harcosa, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, nyugalmazott mi­niszterelnök-helyettes, a Magyar Partizán Szövetség elnöke hosszan tartó betegség után elhunyt. Fehér Lajos elvtárs temetése november 11-én (szerdán), 14 órakor lesz a Mező Imre úti temető munkásmozgalmi pante­onjában. Elhunyt elvtársunk barátai, harcostársai, volt munkatársai 1.1.30 órától róhatják le kegyeletüket a ravatalánál, a Mező Imre úti temető díszravatalozójában. AZ MSZMP KÖZPONTI BIZOTTSÁGA, A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG MINISZTERTANÁCSA, A MAGYAR PARTIZÁN SZÖVETSÉG Fehér Lajos életrajza Fehér Lajos Szeghalmon született, földmunkáscsalád fiaként kezdte meg iskolai tanulmányait, s igen fiatalon a munkát is: a nyári szün­időkben cselédnek, részes­aratónak szegődött. Kitün­tetéssel érettségizett, majal Debrecenben, ingyen kvárté- lyos-kosztos egyetemistaként már egyre világosabban fo­galmazta meg maga számára életprogramját. Már debre­ceni egyetemistaként — a harmincas évek végén — el­tökélt szándéka volt, hogy újságíró lesz. Azért, mert a munkásmozgalomba hiva­tásszerűen akart bekapcso­lódni, s erre számára — úgy ítélte meg — legna­gyobb mozgási lehetőséget ez a pálya nyújt. Első írása 1941. tavaszán jelent meg a Népszavában. 1942-ben vették fel a Kommunisták Magyarországi Pártjába. Előtte már röpcé­dulákat írt, terjesztett, bal­oldali fiatalokat szervezett. Megbízatása a parasztság felvilágosítása, a földmun­kásság szervezése volt. 1944- ben a párt fegyveres ellen­állás szervezésével bízta meg. Partizáncsoportokat ho­zott létre, vezetett. Toll he­lyett fegyverrel küzdött to­vább a független, demokra­tikus Magyarországért. A második világháború vége felé az egyik legtevéke­nyebb részese volt a hazai partizánakcióknak. A fel- szabadulás után újságíró­ként, szerkesztőként dolgo­zott, csaknem egy évtizedet tevékenykedett a Szabad Földnél és a párt központi lapjánál. A legközismerteb­bé azonban agrárpolitikus­ként vált. 1956. novemberében tagja lett áz MSZMP ideiglenes intéző bizottságának, majd a megalakuló Központi Bizott­ságnak, Politikai Bizottság­nak. Dolgozott a Központi Bizottság titkáraként, a kor­mány elnökhelyetteseként. Tehetsége, alkotó ereje je­lentősen hozzájárult a párt, a kormány agrárpolitikájá­nak formálásához, a mun­kás-paraszt szövetség erősí­téséhez, a falu felemelkedé­séhez. Szava újságíróként is, po­litikai vezetőként is mindig világos volt, tetteit — ön­magához mindig szigorúan — egy mércével mérte: mi­kor, mivel használhat a leg­többet a népnek. Követke­zetesen járta a marxista— leninista agrárpalitika út­ját, keresve a gyakorlati megvalósításban azt az újat, amit a hazai, a nemzetközi tapasztalatok nyújtanak. Munkájának igen nagy szerepe volt a hazai mező- gazdaság nemzetközi elisme­résében. A mezőgazdaság szocialista átszervezésétől, annak megszilárdításáig, jó megalapozásától, annak ki­bontakoztatásáig minden ér­demleges feladat megfogal­mazásában, teljesítésében ott volt. Fehér Lajos nyugdíjasként is aktív munkása maradt közéletünknek. Eredményes munkásságá­ért számos magas kitünte­tésben részesült, tulajdono­sa volt a többi között a Ma­gyar Népköztársaság Ér­demrendjének, a Szocialista Hazáért Érdemrendnek, a Munkás-Paraszt Hatalomért Emlékéremnek és a Magyar Szabadság Érdemrendnek. Internacionalista tevékeny­ségének elismerését több ma­gas külföldi kitüntetés is jelzi. Tartalékolunk — vagy fázunk? Az előző évekhez hason­lóan előreláthatólag az idén sem kell félnünk a küszöbön álló téli hidegtől. Az ÁFOR a lakosságnak és a közüle- teknek biztosítani tudja majd megyénkben a kellő mennyiségű tüzelőolajat. Természetesen előfordulhat egy-kétnapos hiány is, en­nek ' következményeit azon­ban tartalékolással ellensú­lyozni lehet. Nemcsak az Ásványolaj-forgalmi Válla­lat munkáját könnyítjük meg tehát azzal, ha nem ál­lunk majd sorba naponta 5—10 literes kannákkal a töltőállomásokon, hanem sa­ját érdekünkben is célsze­rűbb, ha nagyobb mennyisé­gű tüzelőolajat tárolunk ott­hon. Néhány nappal ezelőtt kezdődött meg az őszi nagy szállítások időszaka a válla­latnál. A mezőgazdaság a legnagyobb fogyasztók közé tartozik, különösen a szárí­tók üzembe lépésekor for­dulnak meg egyre gyakrab­ban az AFOR tartálykocsi­jai a termelőszövetkezetek­ben. Az idén csökkent a szö­vetkezetek tüzelőolaj-igé­nye, ami népgazdasági szem­pontból feltétlenül előnyös. A fogyasztás csökkenésének oka, hogy a jó idő miatt ko­rábban kezdték meg a beta­karítást, így alacsonyabb a kukorica nedvességtartal­ma. Gondot- jelent a vállalat­nak az, hogy a tüzelőolajat forgalmazó ÁFÉSZ-ek és TÜZÉP-telepek — különösen a kisebb falvakban, közsé­gekben — nem rendelkez­nek megfelelő nagyságú tá­rolótérrel. Előfordul, hogy csupán egyetlen ötezer lite­res tárolójuk van. Mivel a tartálykocsi űrtartalma is ek­kora, meg kell várni, míg teljesen kiürül a tároló, s csak utána kerülhet sor az újabb szállításra. Nem cso­da hát, ha ezeken a helye­ken időnként hiány van, s ha nincs otthon tartalék — hideg a lakás. L. J. fl szovjet könyv ünnepi hete A szovjet könyv ünnepi hetének országos megnyitó­ját hétfőn tartották meg a tatabányai népházban. A megnyitó ünnepségen, ame­lyen a kiadó és terjesztő vál­lalatok vezetői, valamint a könyvek terjesztésében köz­reműködő aktivisták vettek részt, Antalóczy Albert, az MSZMP Komárom megyei bizottságának első titkára és Borisz Nyikolajevics Zsuldi- bin, a Szovjetunió magyaror­szági kereskedelmi képvise­lőjének első helyettese mon­dott ünnepi beszédet. Immár hagyományos, hogy minden év november elején megrendezik nálunk a szov­jet könyv ünnepi hetét, azzal a céllal, hogy felhívják az olvasók figyelmét a sokszí­nű és sokrétű szovjet iroda­lomra, a szovjet nép köny­vekben is dokumentált ered­ményeire. Az érdeklődés év­ről évre nő hazánkban a Szovjetunió soknemzetiségű irodalmának gazdag termése iránt: az orosz és más nem­zetiségű szovjet szerzők ma­gyar fordításban megjelent műveinek példányszáma az elmúlt 20 év alatt meghalad­ta a 47 milliót. Csupán ta­valy 195 szovjet művet adtak ki a magyar könyvkiadók csaknem 3 miliő példányban. Erre az alkalomra a ma­gyar könyvkiadás évről évre népszerű, nagy példányszámú kiadványokat bocsát ki. Nagy érdeklődésre tarthat számot például a most meg­jelent „Hol lészen szállá­sunk” kötet, amely a szovjet írók új elbeszéléseit tartal­mazza, valamint Konsztan- tyin Szimonov újabb nagy regényciklusának első része. Az országos megnyitó al­kalmából nagyszabású könyv­kiállítást nyitottak Tatabá­nyán a szovjet könyvkiadás legfrissebb termékeiből, és rendhagyó irodalomórákat rendeztek orosz és magyar nyelven közép- és általános iskolai tanulók részvételével. Romániai folklAregyiittesek megyénkben A két megye — Békés és Arad — között megkötött kulturális megállapodás alap­ján érkezett megyénkbe ok­tóber 31-én az Arad megyei apáti és. soborsini ének- és táncegyüttes. A román folk­lórhagyományokat őrző és megelevenítő együttes nép­szokások, tánc- és énekszá­mok bemutatásával vívott ki nagy elismerést Orosházán, a művelődési központban, va­lamint tegnap este Eleken, a művelődési házban. (B. S. E.) A KPVDSZ kulturális napok egyik békéscsabai eseménye volt a DÉLTEX csabai ierakatánál rendezett kézimunka-ki­állítás, amelyen tizenkét nődolgozó munkáit mutatták be . Fotó: Martin Gábor Koszorúzási ünnepség a pilisnyergi szovjet hősi emlékműnél Vasárnap a kora reggeli óráktól özönlöttek a turis­ták, a természetkedvelők Dobogókő, Esztergom, Klast­rompuszta és Feketehegy irányából Pilisnyereg felé, hogy a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom évfor­dulója alkalmából leróják kegyeletüket az ottani szov­jet hősi emlékműnél. A Magyar Természetbarát Szövetség és Komárom me­gyei szervezete, valamint a dorogi bányász természet- barát szakosztály közösen rendezte meg az immár ha­gyományos emlékünnepséget, amelyre az idén több mint 16 ezren érkeztek az ország minden tájáról. Kulcsár Sándor, a Komá­rom megyei Tanács elnökhe­lyettese ünnepi beszédében szólt annak a 16 szovjet ka­tonának a hősiességéről, akik nagy bátorsággal napokon át feltartóztatták, megaka­dályozták a német elléntá- madást a hegynyeregben. Közülük néhányan életükkel fizettek a rájuk bízott fel­adat sikeres végrehajtásáért. Sírjukat a kesztölci temető­ben kegyelettel gondozzák. Emlékművüket 1954-ben ál­lították fel Pilisnyergen a dorogi bányászok. Érré he­lyezték el koszorúikat a természetbarát szakkörök, az országjáró diákok, az úttö­rők, KISZ-esek és más tár­sadalmi testületek, a me­gyék, a városok küldöttei. MÍV menetrendváltozások A MÁV értesíti az utazó- közönséget az alábbi menet­rendváltozásokról : November 3-án a Buda­pest Keleti pályaudvarról 9.10 órakor induló békés­csabai és a Lökösházáról 10.08 órakor induló buda­pesti személyvonatoknál Csugar és Mezőtúr állomá­sok között vonatpótló autó­buszok közlekednek. Békés­csabáról 10.30 óra helyett csak 14.20-kor indul gyors­vonat. November 4-én,. 5-én, 6- án a Budapest Keleti pálya­udvarról 9.10-kor induló bé­késcsabai és a Lökösházáról 10.08-kor induló budapesti személyvonatoknál Mező­túr és Nagylapos között vo­natpótló autóbuszok közle­kednek. Békéscsabáról 13.30 óra helyett csak 14.20-kor indul gyorsvonat. November 3-án és 4-én Nagylók és Pusztaszabolcs állomások között folyó pá­lyakorszerűsítési munkák miatt a Pécsről 8.25-kor, 10.50-kor és a Budapest Déli pályaudvarról 7.40-kor in­duló személyvonatok Duna­újváros—Rétszilason át ke­rülő útvonalon közlekednek. November 3-tól 6-ig a Ba­járól 14.10-kor induló bu­dapesti és Budapestről 12.25- kor induló bajai gyorsvona­toknál Rétszilas és Cece ál­lomások között vonatpótló autóbuszok közlekednek. Pályázat „Emlékek, küzdelmek, tapasztalatok” Emlékek, küzdelmek, ta­pasztalatok címmel pályáza­tot hirdetett a Pedagógusok Szakszervezete, közösen a Hazafias Népfronttal, a Ma­gyar Nők Országos Tanácsá­val, a Magyar Vöröskereszt­tel, a mezőgazdasági és élel­mezésügyi, továbbá a Műve­lődési Minisztériummal, az Országos Pedagógiai Könyv­tár és Múzeummal, a Tudo­mányos Ismeretterjesztő Tár­sulattal, és az Állami Bizto­sítóval. A pályázatra elsősor­ban nyugdíjas pedagógusok visszaemlékezéseit, pálya­munkáit várják, annak érde­kében, hogy történeti és pe­dagógiai tapasztalataikat ösz- szegyűjthessék, megőrizhes­sék. Az érdeklődők több téma­körből választhatják ki pá­lyaművük tárgyát. Az' okta­tó-nevelő munka általánosít­ható tapasztalataival kap­csolatban a különböző kor­osztályok, települések — el­sősorban az aprófalvak és a munkáskerületek — oktatási intézményeinek tevékenysé­gét elemző műveket éppúgy készíthetnek, mint a felsza­badulás előtti időszak, majd az elmúlt évtizedek küzdel­meiről, a szocialista iskola megteremtéséért és fejleszté­séért végzett munka emlé­keiről szóló dolgozatokat. A kéziratok témája lehet a szakszervezeti munka emlé­keinek, tapasztalatainak ösz- szegzése, a pályakezdő peda­gógusok munkájának segíté­se, továbbá az életmód vál­tozásainak bemutatása is. A jeligés pályázatra 10—20 gépelt oldal terjedelmű mű­veket várnak, s kérik a részt­vevőktől, hogy a témájukhoz kapcsolódó esetleges eredeti dokumentumokat is csatol­ják. A pályamunkákat 1982. október 31-ig kell beküldeni a Pedagógusok Szakszerveze­te munkaügyi és szociális osztályának címére: Buda­pest, Gorkij fasor 10. 1417. Bővebb felvilágosítást is itt nyújtanak az érdeklődőknek. Hjabb tv-vetélkedö városoknak A Magyar Televízió, a Mi­nisztertanács Tanácsi Hiva­tala és a Hazafias Népfront támogatásával jövő év szep­temberétől „Múlt, jelen, s jö­vendő” címmel hat adásból álló honismereti vetélkedő­műsor rendezésére készül. Az előzetes megbeszélések alap­ján 12 város — Baja, Bala- tonfüred, Bonyhád, Csorna, Gyula, Leninváros, Marcali, Mezőkövesd, Oroszlány, Sár­vár, Szigetvár, Vásárosna- mény — bemutatkozására ke­rül sor. Egy-egy adásban két város vetélkedik. A vetélkedő lényege: a vá­rosok csapatai a” televízió se­gítségével bemutatják sző­kébb pátriájukat. A műsor adta játékos keretek között az ország nyilvánossága elé tárhatják mindazt az értéket, amely hírnevüket öregbíti. A vetélkedő több műfajban mu­tatja be a városokat. Szót kapnak a városokhoz kötődő rekordok, találmá­nyok, ismertetik azt is, hogy ff városnak milyen részese­dése van a nemzeti összter­melésben, a környezet- és természetvédelemről, felvil­lantják a jövő elképzeléseit is. Az adásokra várhatóan 1982 szeptemberétől, kéthe­tenként, hatszor 90 perces helyszíni közvetítés formájá­ban kerül sor az esti, fő mű­soridőben. b. O. Gyermekszínházi bemutató A Grimm testvérek világhírű meséje nyomán írt A brémai muzsikusok címmel gyerekszínhá­zi darabot Peter Ensikat, melyet Magyarországon első ízben a Bé­kés megyei Jókai Színház mu­tat be ma, kedden délután 3 órai kezdettel. A kétrészes ze­nés játék zeneszerzője Holpert János. A darabot Udvaros Béla állította színre. A jelmezeket Marion Eckert, a díszleteket pe­dig Alwin Eckert készítette. A koreográfia Felkai Eszter mun­kája. A főbb szerepekben Széplaky Endrét, Gyurcsek Sándort, Dé­nes Piroska Jászai-díjas színmű­vészt, Hídvégi Máriát és Géczy Józsefet láthatja a közönség. G. K. fl Magyar Nemzeti Bank hivatalos deviza- és valutaárfolyamai HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMOK ÉRVÉNYBEN: 1981. NOVEMBER 3-TÓL Devizanem Vételi Középe Eladási árfolyam 100 egységre, forintban Angol font 6335,83. 6342,17 6348,51 Ausztrál dollár 3948,29 3952,24 3956,19 Belga frank 91,54 91,63 91,72 Dán korona 475,19 475,67 476,15 Francia frank 608,72 609,33 609,94 Holland forint 1384,23 1385,62 1387,01 Japán yen (1000) 147,40 147,55 147,70 Kanadai dollár 2893,71 2896,61 2899,51 Kuvaiti dinár 12267,34 12279,62 12291,90 Norvég korona 584,01 584,59 585,17 NSZK márka 1527,17 1528,70 1530,23 Olasz líra (1000) 28,82 28,85 28,88 Osztrák schilling 218,30 218,52 218,74 Portugál escudo 53,42 53,47 53,52 Spanyol peseta 35,73 35,77 35,81 Svájci frank 1796,47 1798,27 1800,07 Svéd korona 624,24 624,86 625,48 Tr. és cl. rubel 2597,40 2600,00 3470,14 2602,60 USA dollár 3466,67 3473,61 Az államközi megállapodásokon alapuló hivatalos árfolya­mok változatlanul az 1981. október 20.-i közlésnek megfele­lően vannak érvényben. VALUTA- (BANKJEGY- ÉS CSEKK-) ÁRFOLYAMOK ÉRVÉNYBEN: 1981. NOVEMBER 3-TÓL Pénznem Vásárolható legmagasabb bankjegy- Vételi címletek árfolyam 100 egységre, Eladási forintban Angol font 50 6151,90 6532,44 Ausztrál dollár 50 3833,67 4070,81 Belga frank 5000 88,88 94,38 Dán korona 1000 461,40 489,94 Finn márka 100 760,28 807,30 Francia frank 500 591,05 627,61 Görög drachma 500 56,10 59,58 Hollan forint 1000 1344,05 1427,19 Japán yen (1000) 10000 143,12 151,98 Jugoszláv dinár 1000 79,17 84,07 Kanadai dollár 100 2809,71 2983,51 Kuvaiti dinár 10 11911,23 12648,01 Norvég korona 100 567,05 602,13 NSZK márka 1000 1482,84 1574,56 Olasz líra (1000) 50000 27,98 29,72 Osztrák schilling 1000 211,96 225,08 Portugál escudo 5000 51,87 55,07 Spanypol peseta 5000 34,70 36,84 Svájci frank 1000 1744,32 1852,22 Svéd korona 100 606,11 641,61 Török líra 1000 25,47 27y05 USA dollár 100 3366,04 3574,24

Next

/
Thumbnails
Contents