Békés Megyei Népújság, 1981. november (36. évfolyam, 257-280. szám)
1981-11-21 / 273. szám
1!)81, november 21., szombat Brutyó János köszöntése Brutyó Jánost, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának elnökét több évtizedes munkásmozgalmi tevékenységének és a szocialista társadalom építésében szerzett kiemelkedő érdemeinek elismeréseként — hetvenedik születésnapja alkalmából — az Elnöki Tanács a Magyar Népköztársaság érdemrendjével tütette ki. A kitüntetést pénteken a Parlamentben Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke adta át. Jelen volt Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Németh Károly, a Központi Bizottság titkára, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai és Somogyi Imre, a Központi Ellenőrző Bizóttság titkára. A kitüntetés átadása után az MSZMP Politikai Bizottsága Brutyó János tiszteletére ebédet adott, amelyen részt vettek a Politikai Bizottság tagjai, a Központi Bizottság titkárai, valamint a Központi Ellenőrző Bizottság titkárságának tagjai. A Központi Bizottság nevében Kádár János, a Központi Ellenőrző Bizottság nevében pedig Somogyi Imre köszöntötte Brutyó Jánost. Szakmunkások a HTV-ben Megyénkben az erősáramú berendezésszerelő szakmunkásképzés bázisközpontja a Híradótechnikai Vállalat I. számú békéscsabai gyáregysége. A lehetőségeket kihasználva a vállalat a 611-es Szakmunkásképző Intézettel közösen kihelyezett szakmunkásképző tanfolyamot szervezett, melyre 28-an jelentkeztek. A zömmel nőkből álló osztály tanulását nagyban segítette a vállalat, a képzés felét munkaidőben tartották. Tegnap, pénteken Márton József igazgató köszöntötte azt a huszonegy dolgozót, akik kétévi szorgalmas tanulás után sikeres vizsgát tettek le, és ezzel szakmunkásokká váltak. A vállalat november 1-től frissen végzett szakmunkásainak egyforintos órabéremelést ad. A rövid ünnepség után László István, a 611-es Szakmunkásképző Iskola igazgatója adta át az okleveleket. Kép, szöveg: Lónyai László Négy ÁFÉSZ bolti pénztárosai versenyeztek Mezökovácsházán A minap 4 ÁFÉSZ bolti pénztárosai találkoztak és keltek versenyre Mezőko- vácsházán, a Mozaik Áruházban. A szeghalmi, az orosházi, a sarkadi és a mezőkovácsházi versenyzőket Ökrös Mátyás, a házigazda szerepét vállaló ÁFÉSZ elnökhelyettese köszöntötte. A bolti pénztárosok versenyét a fogyasztási szövetkezetek IX. kongresszusa tiszteletére a Mezőkovácsháza és Vidéke ÁFÉSZ kezdeményezte. A Mozaik Áruház valós környezetet és kitűnő feltételeket teremtett a versenyzőknek: Különösen jól szerepeltek a mezőkovácsházi pénztárosok. Ugyanis az egyéni verseny első és második helyezettje — Varga Klára és Molnár Ferencné — mezőkovácsházi pénztáros lett. A harmadik helyezést a szeghalmi Somogyi Róza szerezte meg. Csapatban a helyezési sorrend: Szeghalom, Mezőkovácsháza, Orosháza, Sarkad. A díjakat Ökrös Mátyás elnökhelyettes adta át a versenyzőknek. Egyébként ez a verseny — hallottuk Király Sándor szakmai vezetőtől — a jövő évben rendezendő országos pénztárosversenyre való felkészülés kezdetét is jelentette. Kép, szöveg: Balkus Imre immun Pedagógiai ülés Békéscsabán * A Magyar Pedagógiai Társaság Békés megyei tagozata november 24-én, kedden délelőtt fél 10-től ülést tart Békéscsabán, az SZMT székházában. Az ülésen három előadás hangzik el. Nagy Miklós antifasiszta nemzetpedagógiai koncepciójáról V. Nagy István, a szeghalmi Péter András Gimnázium tanára beszél. Bakó József költő pedagógiai tevékenységéről Békés megyében Beck Zoltán, az orosházi Darvas-kollégium tanára számol be. Végül Tóth Lajos, a megyei Pedagógus Továbbképző Intézet munkatársa A pedagógus-hivatás- érzet kifejezése Darvas József két drámájában címmel tart előadást a hallgatóságnak. G. K. Földtudományi hét megyénkben A TIT Békés megyei Szervezete földtudományi szakosztálya és a Magyar Földrajzi Társaság körösvidéki osztálya az idén negyedik alkalommal rendezi meg a földtudományi hetet. November 19-től 28-ig a megye oktatási és művelődési intézményeiben több ezzel kapcsolatos rendezvény lesz. Békéscsabán, a 611-es szakmunkásképző intézetben november 23-án, hétfőn délután Japánnal ismerkedhetnek meg a diákok, s ugyanezt az előadást hallhatják az érdeklődők este az> Értelmiségi Klubban. Filmest lesz Csehszlovákiáról 27-én, pénteken a Sebes György Köz- gazdasági Szakközépiskolában, az előző napon pedig görögországi élménybeszámolót tartanak. A Megyei Művelődési Központban A felkelő nap országa címmel ugyancsak az egzotikus Japánnal ismerkedhetnek meg az érdeklődők november 25- én. Békésen, a mezőgazdasági szakközépiskola és szakmunkásképző intézetben kedden a Szovjetunió mezőgazdaságáról, pénteken pedig gazdasági életéről tájékozódhatnak a diákok. A 3-as iskola tanulói az Alacsony- és a Magas- Tátráról hallanak csütörtökön élménybeszámolót. Gyulán a SZOT—MEDOSZ gyógyüdülőben hétfőn „Erdélyi körutazás” címmel tartanak előadást. Szarvason csehszlovákiai útibeszámoló lesz szerdán az ÁFÉSZ-nél. Orosházán, a művelődési házban hétfőn az USA-ról beszél az előadó. A városokon kívül a nagyközségekben, falvakban is tartanak élménybeszámolókat, filmesteket a környező és a távolabbi országokról. G. K. Minden magánautósnak Ingyenes fényszóróbeállítás és diagnosztikai vizsgálatok A Békés megyei Közlekedésbiztonsági Tanács az idén is felkérte a megye autószervizeit, autójavító szövetkeze- tetit, hogy a biztonságos autózás egyik feltételének biztosításával — a fényszórók helyes beállításával — járuljon hozzá most is. A szervizek és szövetkezetek — mint mindig — vállalták a többletmunkát. így Szeghalmon, a Volán-telep külső előterében november 15-től 30-ig, naponta 7 órától 15 óráig, Gyulán, az AFIT szervizben november 21-én 8 órától 14 óráig, Szarvason, a vas- és fémipari szövetkezet autószervizében november 23- tól 27-ig, naponta 13 órától 15 óráig, Orosházán, az Uni- verzál Ipari Szövetkezet autószervizében november 23- tól 28-ig, mindennap 7 órától 14 óráig, Békéscsabán, a Generál Ipari Szolgáltató Szövetkezet autószervizénél november 28-án, 7 órától 13 óráig, valamint a Békéscsabai AFIT autószervizében november 28-án, 13 órától 18 óráig, ingyenes fényszóró-beállítási műszakot tartanak. Ezenkívül a Generál Ipari Szolgáltató Szövetkezet diagnosztikái beállításokat is végez — természetesén ezt is díjtalanul. Az említett autószervizek, valamint a Békés megyei KBT kéri a megye magánautósait, hogy saját és mások biztonságáért vegyék igénybe az ingyenes szolgáltatást. — sz — Üzemanyag-takarékossági verseny Gyorsan vagy inkább gazdaságosan autózzunk? Vannak akik az előbbit, mások viszont az utóbbit tartják fontosnak, különösen azóta, hogy az üzemanyagárak hazánkban is emelkedtek. A Megyei Közlekedésbiztonsági Tanács verseny- és rendezvény- szervező szakbizottsága holnap, vasárnap Békéscsabán üzemanyag-takarékossági versenyt rendez, amelyen érvényes vezetői engedéllyel rendelkezők közül bárki indulhat műszakilag rendben- levő személygépkocsijával. A verseny most is, mint a KBT hasonló rendezvényein, a Fegyveres Erők Klubjában KRESZ-versennyel kezdődik, aminek értékelése nem számít a takarékossági versenybe. A tesztlapokat helyesen kitöltők külön jutalomban ré-' szesülnek. Az üzemanyag-takarékossági verseny a József Attila utcában 8-9 óra között gépátvétellel kezdődik. Ekkor szerelik fel a szakemberek az általuk készített ejtőtartályokat, majd a rajthoz — a Szabadság térre, a posta előtti autóbusz-megállóba — irányítják a járműveket. ahol fél liter üzemanyagot kapnak a versenyzők. Minden gépkocsiba versenybíró ül, aki a versenyző tevékenységét figyeli. A verseny útvonala: Szabadság tér—Gyulai út—Széchenyi út—Felső Körös sor—Bánszki utca— Szabadság tér. A gépkocsi addig marad versenyben, amíg a tartályban levő fél liter üzemanyag el nem fogy. Vagyis ezen a versenyen az nyer, aki a leghosszabb utat teszi meg az adott mennyiségű üzemanyaggal. Az értékelés 8 kategóriában történik. Az egyes kategóriák legjobbjai vásárlási utalványt kapnak: az első helyezett 500 forint, a második 300, a harmadik pedig 200 forint értékűt. A megállás helyén szakemberek nyomban elvégzik az üzemanyagveze- .ték visszaszerelését, majd a gépkocsi vezetőjét tájékoztatják arról, hogy vezetési stílusával mennyi üzemanyagot fogyaszt gépjárműve 100 kilométeren. A verseny időtartama alatt a FÉK nagytermében non-stop filmvetítés lesz. amire bárki díjtalanul bemehet. — sz — Integrációs törekvések a közművelődésben |enki sem határozhatja meg előre, hol fog megszületni: a világvárosi rangjával büszkélkedő Budapesten-e, vagy „be kell érnie” valamelyik megyeszékhellyel, középvárossal, esetleg egy csöpp faluval a Bükk lábainál. Köztudott, hogy Magyarország lakosságának jó része úgynevezett kistelepüléseken él. Hogy mekkorák ezek a falvak? Némelyikben harminc, némelyikben háromezer ember lakik. S az életkörülmények ugyancsak függenek attól, hány nullá sorakozik az első számjegy után. Természetesen nem lehet minden községben kihelyezett főiskola, Skála áruház, és panoráma-filmszínház, de azt joggal várhatja el minden állampolgár, hogy ne kerüljön lényegesen hátrányosabb helyzetbe azért, mert nem nagyvárosban él. Érvényes ez a művelődési lehetőségekre i4. Nem véletlen, hogy a hetvenes évekre időszerűvé vált a kistelepülések sorsa. Falvak, egész területek néptele- nedtek el a mezőgazdaság csökkenő munkaerőigénye, a falusi lakosság város felé törekvése miatt. Iskolák százait körzetesítették, kihasználatlanul maradtak jó állapotban levő, ma is értékes épületek. A körzeti központokban külön-külön kínlódott — vagy kínlódik ma is — az iskola, a művelődési ház, az óvoda, a sportegyesület. Sajátos gondjaik közös okokra vezethetők vissza: megnövekedett a gyermeklétszám, és nőtt az emberek kulturálódási igénye, ugyanakkor kevés az oktatásra, művelődésre fordítható pénz, kevés a szakképzett népművelő, egyes iskolákban a szakképzett pedagógus, a könyvtáros is. Néhol olyan groteszk helyzet alakult ki, hogy a helyi tanácsnak a fejlesztésre fordítható pénzét egy-egy módosabb községi polgár minden nehézség nélkül meghitelezhetné. Hallottam olyan esetről, hogy a tanév vége felé a szülőknek kellett villanykörtét vinniük a falusi iskolába, mert már arra sem futotta a költségvetésből... A kistelepülések oktatási, közművelődési és sportintézményeinek integrációját tehát a szó szoros értelmében a szükség kényszerítette ki. Egyesíteni a szellemi és az anyagi erőket: ez volt a cél a hetvenes évek második felében, s ma még inkább, mint akkor. Az első lépést Heves megye tette: a füzesabonyi járás Sarud nevű községében megalakult az első nevelési központ. A példát számos helyen követték az országban, s ma már nemcsak falun, hanem városban is szaporodnak az integrált létesítmények. A nyolcvanas evek elejére hetven fölé nőtt a számuk. A nevelési központok igazgatóinak első tapasztalatcseréjét tavaly őszszel Pécsett tartották meg. Itt, az új siklósi városrészben épül az ország egyik legkorszerűbb nevelési központja. A majdan — szinte szimbolikusan — nyolcszög alakú épületegyüttesben úgyszólván a „születéstől a halálig” kívánnak foglalkozni az emberekkel. A hetvenegynéhány intézmény között természetesen nem csak ilyen, vagy a debrecenihez hasonló „csodapalotákat” találunk. Vannak egészen egyszerű, mondhatnánk elemi szinten működő nevejési központok is. ahol az integrációt csupán az iskola, az óvoda és a művelődési ház együttműködése jelenti. Beláthatjuk azonban, hogy már az is nagy dolog, ha nem kü- lön-külön szerveznek ismeretterjesztő előadásokat, nem külön-külön veszik meg a méregdrága audovizuális berendezéseket, s ha a pedagógusok az eddiginél nagyobb segítséget adnak a népművelőknek. Természetesen az integráció sokkal fejlettebb formája az, ha már a tervezőasztalon összeszerkesztik a nevelési, a közművelődési és sportlétesítményeket, s azok közös igazgatás alatt összehangolt, sőt szerves egységbe tartozó nevelési, kulturális program alapján dolgoznak. Ilyen, úgynevezett komplex intézmény még kevés van, de a fejlődés tendenciája mindenképpen ez kell, hogy legyen. Mert mit is várhat a lakosság az ilyen nevelési központoktól vagy komplex intézményektől? Legelőször is azt, hogy megvalósuljon bennük a folyamatos, az úgynevezett permanens oktatás-nevelés. Hogy az az óvodás kisgyerek, aki egyszer megismerte, megszokta az épületet, törés nélkül léphessen át az iskolába, onnan talán a középiskolába, s ha kiszakad ebből a körből mint tanuló, találja meg ugyanitt a helyét a szakkörökben, a hobbiszobákban, a sportpályán, az uszodában, a mozi- és színházteremben, a kulturált büfében, étteremben. Természetesen ez volna az idea, de ma még azt is jogosan tarthatjuk eredménynek, amivel például a baranyai Dobszán dicsekedhet: a nevelési központ megszületése fellendítette a felnőttoktatást, a gyerekek egyre több sikerrel csábítják el szüleiket a különböző rendezvényekre, a hírlapolvasóba, a könyvtárba. Egyre több felnőtt merészkedik be az iskolai tornapályákra, s a tantermek esténként öntevékeny együttesek számára biztosítanak próba- lehetőséget. A megnövekedett feladatokhoz természetesen új szemléletű szakemberek szükségeltetnek. A pedagógusnak egyszersmind jó népművelőnek kell lennie, aki a tanításon kívül meg tudja szervezni a tanulók — és szüleik — szabad idejének hasznos eltöltését. A népművelőnek ugyanakkor ismernie kell az iskola rendjét, az alapvető tantárgyi követelményeket és a nevelési célokat, hogy hozzájuk igazíthassa művelődési tervét. Az iskolai előkészítőtől a felnőttek szakmai továbbképzéséig mennyi feladat! A tapasztalatok szerint a megnövekedett munka inkább vonzza, mint taszítja a szakembereket. Főként a fiatalok — tanárok és népművelők — látnak sok fantáziát az új típusú komplex intézményekben. (Üj elnevezésük általános művelődési központ; egyedül a pécsi intézmény tartja meg a nevelési központ elnevezést.) r> volna, ha a régi beidegződések, a hagyományos iskola ideali/.ulása, a személyi torzsalkodások sehol nem akadályozhatnák meg az új szellem térhódítását. Sajnos ma még erre is bőven találunk példát. Az idén tizennyolc általános művelődési központban kezdődik országos kísérlet, amelyek tapasztalatait 1985-ben összegzik majd! Havasi Jáno Új biztosítási forma Az Állami Biztosító 1982. január 1-től bevezeti az önkéntes nyugdíjkiegészítő-, rokkantsági, betegségi és haláleseti biztosítást. Ez a szerződés elsősorban a magánvállalkozóknak előnyös. A biztosítás lehetővé teszi, hogy munkaképességük ideiglenes, tartós vagy végleges elvesztése esetén se csökkenjen jelentős mértékben életvitelük.
