Békés Megyei Népújság, 1981. november (36. évfolyam, 257-280. szám)
1981-11-18 / 270. szám
NÉPÚJSÁG 1981. november 18., szerda Felvételi előkészítő Gyulán A TIT gyulai járási-városi szervezete felvételi előkészítő tanfolyamot indít azoknak a fiataloknak, akik 1982- ben kívánnak jelentkezni felsőoktatási intézménybe. A novemberben kezdődő képzés három részből áll. Az első tanácsadás után az ajánlott könyveket kell áttanulmányozni a felvételizőknek, majd januártól áprilisig hetente egy alkalommal konzultációkat tartanak. A tanfolyam felkészítést nyújt biológiából, matematikából, fizikából, földrajzból, kémiából, történelemből, magyarból és három idegen nyelvből. Az előkészítők szaktárgyanként 52 órából állnak. Az érdeklődők november 25-ig jelentkezhetnek a TIT gyulai járási-városi szervezeténél. G. K. Elkészült a Csongrád és Szentes közötti új Tisza-híd. Az ötszáz méter hosszú vasbeton hidat új módszerrel, csúszózsaluzással készítették. Forgalomba állításával mintegy 18 kilométer távolság takarítható meg Hódmezővásárhely és Budapest között (MTI-fotó — Karáth Imre felvétele KS) Csepeli gyár Ausztriában Klubtalálkozó Békésen A békési városi klubtanács november 21*én, szombaton délelőtt 9 órától városi módszertani napot rendez a városi és város környéki ifjúsági klubok tagjainak. Egy- egy klubból legfeljebb 15 tagot várnak az ifjúsági házban megrendezendő egész napos programra. Délelőtt Aktivizáló módszerek az ifjúsági klubban címmel Grósz László tartelőadást. Ebéd után vetélkedő lesz, melyet a KISZÖV Gyopár‘klubjának tagjai vezetnek. Boros Lajos polbeat- énekes új, szatirikus műsorát hallgathatják meg ezután a találkozó résztvevői, majd a szolnoki Pol Kaszinó mutatkozik be ügyességi játékokkal. Este diszkóval zárul a program. G. K. Részleges cascobiztosítás Az Állami Biztosító tájékoztatója szerint a részleges caseo- biztosítás határozatlan időre szól és évi díja mindössze 600 forint. A casco e változatában a gépjárműtörés-károk kivételével a kártérítés köre ugyanaz, mint az általánosan elterjedt és ismert teljes körű cascobiztosí- tásé. Hozzá kell azonban tenni, hogy kár esetén, mivel ez a biztosítás az elemi, az üveg, a poggyász-, a lopás- és rablás- károkra, valamint balesetekre terjed ki, nem vonnak le önrészesedést. A részleges casco érvényes Magyarországon, az európai szocialista országok területén (kivéve a poggyászkárokat), ezenkívül valamennyi európai ország területén, ha elemi kár, illetve baleset éri az autót, illetve a vezetőt. A Csepel Vas- és Fémművek egyedi gépgyárában már megkezdték a felkészülést az osztrák megrendelésre készülő komplett húzóüzem berendezéseinek tervezésére. gyártására. A gyár külkereskedelmi vállalata, a Pannónia a közelmúltban szerződött az ausztriai Voest Alpine céggel, amelynek értelmében több mint 70 millió schillingért komplett üzem szállítására vállalkozott. A Csepel Művek egyedi gépgyára hegyezőgépeket, vonópadokat, egyengető berendezéseket, különböző mérlegeket, olajozó kádakat, (Tudósítónktól) Tegnap, Mezőkovácsházán kibővített ülést tartott a Magyar Üttörők Szövetsége Békés megyei Elnökségének úttörőgárda-parancsnoksá- ga. Az ülésen részt vettek a társszervek, valamint a fegyveres testületek képviselői is. Az ülés megtartásának helyszínét két tényező indokolta. Az egyik: a mezőkovácsházi járásban folyó magas szintű honvédelmi nevelőmunka erkölcsi elismerése, a másik a megyei parancsnokság köszönetét fejezte ki a járás párt", állami és gazdasági vezetőinek az 1981-es megyei úttörő és ifjúgárda megyei szemle sikeres mezőhegyesi megrendezéséért. Az ülésen Varga Sándor megyei úttörőtitkár értékelte a honvédelmi nevelés terű* szállítókocsikat, és különféle kiszolgáló egységeket készít osztrák partnerének, a megállapodás alapján egy év múlva útnak indítják az első gépszállítmányokat. A csepeli gyár gyakorlatilag mint export-fővállalkozó vesz részt az üzletben, mert több más magyar iparvállalat is bedolgozik. Féldául a mérlegek egyes főegységeit a Metripond gyár szállítja, az egyengető gépeket pedig az Aprítógépgyár készíti. Az utolsó gépsorokat 1983-ban helyezik üzembe, s' ezután munkába állhat majd az egész új gyár. létén 1980/81-es tanévben végzett tevékenységet. Hangsúlyozta1 az úttörőgárdának a szocialista hazafiságra, a proletár internacionalizmusra és a haza védelmére nevelő tevékenységéből adódó feladatait. A következő napirend előadója Hanó Pál megyei úttő- rőgárda-parancsnok volt, aki ismertette az 1981/82. évi feladatokat. Felhívta a figyelmet a kiképzési tervekben foglaltak végrehajtásának fontosságára, és a jövő évben megrendezendő járási, városi szemlékre történő felkészülésre. A társszervek és a fegyveres erők képviseletében a vitában felszólalt Gurbán Eltűnsz, Apró Tibor, Krnács Pál, Gyebrovszki Mihály, Kulcsár László és Vizsnyiczai László. Bulik Pál n 3-M a FÉKON-ban Mondani sem kell, hogy nem ’ az 1968-as diákmozgalmak népszerű — Marx, Marcuse és Mao filozófiáját fémjelző — jelszaváról van szó. Ez a 3—M egy jóval régebben kialakult módszert jelöl. A mozdulatelemzés, munkatanulmányozás és munkakialakítás, röviden a 3—M, célja a munka termelékenységének és hatékonyságának növelése, a munkaszervezés színvonalának emelése. Lényegét Gilbreth már az 1800-as évek végén megfogalmazta, miszerint egy folyamat kivitelezési ideje — azonos képességű, tudású, intenzitású dolgozót feltételezve — kizárólag az alkalmazott módszertől függ. Az emberi mozdulatokat 17 mozdulatelemre lehet visszavezetni, és különböző mérésekkel meghatározták hogyan lehet e mozdulatokat a lehető legrövidebb idő alatt teljesíteni. Bevezetése azonban nem köny- nyű, a FÉKON Ruházati Vállalat békéscsabai gyárában is még csak a kezdet kezdetén, az elmélet elsajátításánál tartanak.' De a 3—M alkalmazásának tárgyi feltételei is vannak, így korszerűbb munkafeltételek megteremtése, az anyagmozgatás 'ész-, szerűsítése, a munka folyamatosságának biztosítása. Csak mindez együttes megvalósulása-, jelentheti a sikert, a termelékenység, a hatékonyság növekedését. Noha a 3—M módszer még a bevezetés szakaszában van a FÉKON-nál, máris jelentkeznek gondok. Kis szériák gyártása esetén ugyanis a müveletterv, a mozdulatelemzéses rendszer kialakítására fordított munka, úgy tűnik, több energiát emészt fel, mint amennyi haszonnal a módszer alkalmazása áll. Persze ez majd a későbbiekben, a gyakorlat során dől el igazán. —szí— Tanácskozott az úttörőgárda megyei parancsnoksága Reggel Háromnegyed nyolckor... Kossuth rádió: felgerjedt férfihang liheg valami hasonlóan gerjesztő muzsikában arról, hogy a kis kócost látta-e valaki, mert az volt az igazi... Az egész valahogyan művi, csinált, és ettől visszataszító. Nekem, szabad legyen megjegyeznem. Csak nekem. Éppen ezért gyorsan áttekerem a gombot a Petőfi rádióra. Felgerjedt női hang liheg valami hasonlóan gerjesztő muzsikában arról, hogy „nem kell ide hegyibeszéd, jó vagy nálam, untig elég”. Aztán valami mást is, egymás után féltucat- szor, de mivel nem ismerem ezt a bizonyára híres nótát, rendre félrehallom a szöveget, és ezt a „félrehal- lást” nem írhatom ide, egy napilap jegyzetébe. (Közben kiderül: valóban félrehallottam, mert a remény- teljes énekes-kislány csupán azt kiáltja közhírré, hogy „meghalok, hogyha rámnézel”. Máig sem értem, hogyan lehet ezt a három szegény magyar szót úgy kiejteni, hagy egészen mást hall az ember?! Tessék utánahallgatni!) Háromnegyed után néhány perccel — hogy teljes legyen a dolog, arról a kétezer fiatalról beszél egy jegyzetíró, akiknek emlékére a nemzetközi diáknapot ünnepeljük. A rossz szájízt itt a zenei szerkesztő okozta, aki úgy látszik, nem sokat hallott még a zene hangulatteremtő hatásáról. Mert akkor nem azt válogatta volna a mártír kétezer elé, hogy „Micsoda buli, ő-ő-ő-rü- let! __” H ogy jön össze ez a kettő? ... (sass e.) Vérbosszúért 12 év A társadalomra kiemelkedően veszélyes, a törvényekkel sorozatosan szembeszegülő személyek ügyében ítélkezett a Legfelsőbb Bíróság. A korábban garázdaságért és más erőszakos bűncselekményekért többszörösen börtönviselt Rézműves Ignác, 31 éves konyári lakos, rokonai társaságában iszogatott a községben, majd útnak indultak. A népes társaság összetalálkozott egy helybeli férfival, aki annak a családnak a tagja volt, amely velük régóta gyűlöletté fajuló haragosi viszonyban állt. Utánamentek, provokálták, majd egy elhagyott útelágazásnál Rézműves Ignác zsebkésével többször is mellbe szúrta a szerencsétlen férfit. Annak életét csak a szakszerű^ orvosi kezelés mentette meg. Alig néhány nappal korábban Rézműves és az ugyancsak bűnöző életformát választó Nagy István, 42 éves hencidai lakos egy éjszaka Váncsodon egy ház udvaráról 10 jércét vitt el. Amikor tulajdonosuk kirohant az udvarra, Nagy István rákiáltott társára: Szúrd le! De az a férfit csupán a földre lökte, majd elszaladtak, és egy másik udvarból három kotlóstyúkot loptak el. A legfőbb bírói fórum elutasította Rézműves Ignác enyhítés iránti kérelmét, s az első fokon eljárt Debreceni megyei Bíróság ítéletét helyben hagyva, 12 évi szabadságvesztést szabott ki. Ítéletének indoklásában rámutatott: az, hogy egy védtelen embert életveszélyesen megsebesített, különösen indokolttá teszi a törvény teljes szigorának érvényesítését, s a társával együtt korábban elkövetett rablások önmagukban is igen veszélyesek a társadalomnak. Nagy István büntetése egy évi és hat hónapi szabadság- vesztés. Alapképzés - szakképzés Aki művelt, művelődik M ilyen műveltséggel ruházza föl a középiskola a fiatalokat? Általános vagy szakmai ismeretek kerüljenek az oktatónevelő munka előterébe? Milyen legyen a kétféle műveltség aránya? Nemcsak az iskolák háza táján hangzanak el ezek a kérdések, hanem a közvélemény is meglepően gyakran foglalkozik veljik. Kiváltképpen az utóbbi egy-másfél évtizedben, amikor a tudományostechnikai forradalom szele az oktatási rendszert is elérte. Pedig valójában nem újkeletű közéleti-közoktatási probléma a műveltség elemeinek. s azok egymáshoz való viszonyának vizsgálata. .Bármennyire meglepőnek látszik, legalább másfél évszázada örökzöld téma ez a pedagógiában és a közvéleményben egyaránt. Száz vagy százhúsz évvel ezelőtt éppúgy sokat foglalkoztatta a szülőket, mint manapság, hogy mit tanul a gyerekük a középiskolában, elsősorban amiatt, hasznát veszi-e majd az életben az ott elsajátított ismereteknek. Igaz, akkoriban főként a latin és a görög nyelv hegemóniája ellen léptek föl sokan, ma pedig az a leggyakrabban elhangzó kifogás, hogy az általános műveltséget megalapozó humán tantárgyak mindinkább háttérbe szorulnak a reál tárgyakkal szemben. Ez idő tájt a szenvedélyes vita nemcsak hazai berkekben zajlik, hanem több más országban is. „A természet- tudományok diadalittas győztesként viselkednek az irodalommal, a művészettel, s részben a filozófiával is, vagyis a humán tudományokkal szemben” — így kesergett nemrégiben egy szovjet középiskolai tanár a Kommunyiszt című folyóiratban. Idehaza elsősorban azok a szülők elégedetlenek, akiknek gimnazista fiuk vagy lányuk nem szándékozik továbbtanulni az iskola elvégzése után. „Minek akkor szegény gyereknek az a sok fizika, kémia, biológia, matematika; az irodában jól meglesz majd ezek nélkül is!” — ki ne hallott volna ilyen zsörtölődő mondatot, többféle hangszerelésben is. Érdemes ebből a nézőpontból egyetlen pillantást vetni az általánosan művelő középiskola, azaz a gimnázium tantárgyainak óraszámaira. A humán tárgyak aránya a gimnázium óratervében száz évvel ezelőtt még 72 százalék volt, aztán megkezdődött a farigcsálás, szinte minden évtizedben levettek belőle valamit, így most már az anyanyelv, ^a történelem, az irodalom, az idegen nyelvek tanítására az óráknak csak 35 százaléka fordítható. A különbségből a reál- és az úgynevezett készségtárgyak részesülnek. Vajon arra következtessünk ebből, hogy napjainkra az általános és a szakmai műveltség nehezen fér meg egy gyékényen? Hogy az egyik szeretné fölfalni a másikat? Semmi esetre sem. mint ahogy az sem jár el helyesen, aki a kétféle műveltségről töprengve a bajok gyökerét kizárólag a középiskolai humán-reál tantárgyak aránytalanságában keresi. Mélyebbre kell ásni ennél, mert minden idevágó nehézségünk valójában az alapképzés és a szakképzés viszonyának megoldatlan problémáiból ered. Némi leegyszerűsítéssel az itt a kérdés, hogy az intézményes oktatásnak melyik lépcsőfokán kezdődjék meg a szakképzés. Korántsem könnyű feladat válaszolni rá, mert — noha az iskolai szakosodás fontos gazdasági érdekeket szolgálhat, hiszen az iparban növekszik a specializáció, és ez természetszerűleg igényt támaszt az oktatással szemben is — nem hagyható figyelmen kívül, hogy a korai szakosodás károkat is okozhat. A személyiség egyes vonásai ugyanis a 15—16 éves , kor táján még nem fejlődnek ki a fiatalokban, más. meglevő tulajdonságok pedig esetleg elszürkülnek, vagyis az iskolai képzésben nagyon előre hozott szakosodás egyoldalú fejlődéshez vezethet. A szülők egy része minden bizonnyal ezt érzékeli, amikor gyereke pályaválasztását minél későbbre igyekszik halasztani. Egyébként az oktatás távlati fejlesztésén dolgozó szakemberek is hajlanak a szakképzés kitolására, sőt annak az elképzelésnek is mind több híve van, hogy a szakmai fölkészítés nagyobbik része ne is iskolai keretek között történjék. Nyomós érv szól ez utóbbi elgondolás mellett: az iskola nem nyújthat befejezett műveltséget sem az általános, sem a szakképzés keretében. Ezért a tudományos-technikai fejlődés mai szakaszában az alapvető ismeretek megtanításán kívül az iskolának mindenekelőtt arra kell törekednie. hogy kialakítsa az önálló gondolkodás, az önművelés, a továbbtanulás igényét, hogy megfelelő időpontban a fiatal alkalmas legyen a magasabb szintű szaktudás befogadására. Aligha van ennél nehezebben teljesíthető nevelési követelmény. Ám a mostanában oly gyakran emlegetett általános műveltség megalapozásának végül is ez a célja, mert a szilárd műveltség olyan csomópont, ahonnan később több irányba vezetnek elágazások, és olyan „valuta”, amely bármikor beváltható. T isztázásra vár, hogy mi legyen az általános műveltség tartalma, milyen mértékben lehet és szabad beépíteni a megelőző nemzedék tudásanyagát a mai fiatalok ismerethalmazába. Természetesen nemcsak a verbális tudáson van a hangsúly: az általános műveltséget az ismeretek, a világnézet, a képességek, a magatartás és az ízlés egységeként kell értelmeznünk. Végeredményben csak az az ember tekinthető általánosan műveltnek, aki képes és hajlamos önmaga művelésére. P. Kovács Imre Gépkocsiátvételi sorszámok: 1981. NOVEMBER 16. Trab. Lim. Hyc. (Bp.), 11596 Trabant Limousin (Budapest) 5347 Trabant Limousin (Győr) 4459 Trabant Limousin (Debr.) 2676 Trab. Limousin Spec. (Bp.) 6067 Trabant Lim. Spec. (Győr) 5613 Trabant Lim. Spec. (Debr.) 3273 Trabant Combi (Budapest) 2608 Trabant Combi (Győr) 2326 Wartburg Limousin (Bp.) 6146 Wartburg Limousin (Győr) 3418 Wartburg de Luxe (Bp.) 6725 Wartburg de Luxe (Győr) 3645 Wartb. de Luxe tolt. (Bp.) 1030 Wartburg Lim. tolt. (Bp.) 819 Wartburg Tourist (Bp.) 2244 Wartburg Tourist (Győr) 1368 Skoda 105 (Bp.) 4995 Skoda 105 (Győr) 4140 Skoda 105 (Debrecen) 3876 Skoda 120 (Budapest) 5231 Skoda 120 (Győr) 3829 Skoda 120 (Debrecen) 3426 Lada 1200 (Budapest) 11 858 Lada 1200 (Debrecen) 9369 Lada 1200 (Győr) 1533 Lada 1300 (Budapest) 6258 Lada 1300 (Debrecen) 4660 Lada 1300 (Győr) 1072 Lada 1500 (Budapest) 6887 Lada 1500 (Debrecen) 5406 Lada 1500 (Győr) 1874 Lada 1600 (Budapest) 2603 Lada 1600 (Debrecen) 1161 Lada Combi (Budapest) 3891 Lada Combi (Debrecen) 1552 Moszkvics (Budapest) 11 008 Polski Fiat 126 (Győr) 3191 Polski Fiat 126 (Bp.) 11 136 Polski Fiat 126 (Debr.) 1042 Polski Fiat 1500 (Budapest) 2488 Dácia (Budanest) 3388 Dácia (Debrecen) 3214 Zaporozsec (Budapest) 32 919
