Békés Megyei Népújság, 1981. október (36. évfolyam, 230-256. szám)

1981-10-11 / 239. szám

1981. október 11., vasárnap ffTTJIMTd Svájc—Románia 2—1 (0—0) A bukaresti stadionban nagy meglepetést okozott a vendég svájci csapat. Jóllehet az első félidőben a románok időnként szinte a kapujukhoz szögezték az ellenfelet, ám a vezető gól­juk után mintha elfáradtak volna. Ekkortól a svájciak vet­ték kezükbe a kezdeményezést, s nemcsak kiegyenlítettek, hanem az utolsó negyedórában megszerezték a győztes gólt is. * * * Az európai 7. csoportban szintén tegnap játszották: Lengyelország—NDK 3—2 (2—0). Kezdőrúgás előtt NB Il-es labdarúgócsapataink ma délután hazai pályán ázere- pelnek. Az edzők esélylatolga­tása : Szalai Miklós, Szarvasi FSSC: — A Lehel elleni győztes mér­kőzésen küzdelemből jelesre vizsgáztak a fiúk. Most újra ne­héz találkozó előtt állunk. A Szolnoki MÁV MTE egy igen jó rajt után kissé megtorpant, de ez nem téveszthet meg bennün­ket. A két utóbbi győzelmünk erőt adhat, hogy hazai pályán ma is itthon tartsuk a számunk­ra oly fontos két bajnoki pon­tot. A kezdő tizenegyünk a kö­vetkező: Poesai — Paulik, Szi­lágyi, Petneliázi, Bánáti — Kaj- tár, Kupeczki, Filyó — Tabár, Magyar, Durucskó. Csere: Szép­laki, Demjén, Fedorják, Pigler. Szűcs Mihály, Gyulai SE: — A sorozatban kapott szabadrúgás­gólok miatt Gyöngyösön is ha­mar hátrányba kerültünk, aztán Cseht kiállították. A csapat óriá­si lelkesedéssel kiegyenlített, és a 87. percben végső soron a já­tékvezető vette el a második pontot tőlünk, a megadott ti­zenegyessel. A miskolciak ellen változtatni kell. Cseh egyhetes eltiltása miatt. Szilágyi kezét fáj­lalja. esetleg Szabó szereplése kerülhet előtérbe. örvendetes, hogy a fiatalok — Szakái, Ottla- kán — jó teljesítményt nyújtot­tak a gyöngyösiek és a füzes- gyarmatiak ellen. Üjság még: Csathó játékra jelentkezett, s Láza János is bemutatkozik, re­mélem sok örömet szerez. így a várható összeállítás: Szabó — Novák, Plástyik, Láza, Otott — Ottlakán, Kocsis, Csathó — Ra­vasz, Cserháti, Vágó. Ma ATLÉTIKA. Junior ifjúsági ser­dülő A és serdülő B korúak versenye. Békéscsaba, Kórház u., 9.00. ASZTALITENISZ. NB II. Bcs. Konzerv—Szegedi Építők Spartacus, férfi, Békéscsaba, konzervgyár, 11.00. KÉZILABDA. NB I. Bcs. Előre-Spartacus—Bp. Vasas, női, Békéscsaba, Sza­bolcs utca, 10.00. NB II. Békési SE—Bp. Taurus, férfi, Békés, 11.00. Szeghalmi SE—Bp. Taurus, női, Szeghalom, 10.00. KOSÁR­LABDA. NB II. Mezőberényi Spartacus—Szegedi Postás, férfi, Mezőberény, 10.30. Mezőberényi ÁFÉSZ—Szegedi TK, női, Mező­berény, 12.00. RÖPLABDA. NB II. Bcs. Előre Spartacus—U. PE- AC, női, Békéscsaba, Lencsési u., 10.30. Bcs. Volán—U. PE­AC. férfi, Békéscsaba, Lencsési u.. 12.30. LABDARÚGÁS. NB II. Gyulai SE—Miskolci VSC, Gyu­la. 14.00. Szarvasi FSSC—Szolno­ki MÁV MTE, Szarvas, 14.00. Te­rületi bajnokság. Szeghalom— Mindszent. Szeghalom. 14.00. V/ /' Kézilabda Bcs. Előre* Sp.—Hajdúszobosz­lói Gázláng 20—22 (13—8). NB I B. férfi, Békéscsaba, 100 néző. Bcs. Előre Sp.: RÁCZ J. — Szi­lágyi 2, Kovács 5. Greksza. GA­ZSÓ 6. KOMAROMI 5. SZENT- MIHALYI 4. Cs.: Rá ez L., Csu- lik 1, Gregor, Orosz, Felföldi 3. Edző: Fellegvári Zoltán. A hazai csapat lépett fel támadólag, s magához ragadta a kezdeménye­zést. Könnyedén érték el góljai­kat, s már az első félidőben je­lentős előnyre tettek szert. A fordulás után még jobban el­húztak. 21—14-re is vezettek már a lila-fehérek. Ezután Gazsóra szoros emberfogásra álltak ki a hajdúszoboszlóiak, s ez némi za­vart okozott a hazaiaknál, de így is könnyedén, s megérdemel­ten nyertek. Részletek Mezökovácsháza sporttörténetéből (II.) Ha nem volt pénz, ingyen dolgoztak Az 1921-es év tavaszára új pályát kap a csapat. A régi piactéren, a jelenlegi műve­lődési központ helyén. * Be­keríteni ezt sém lehetett — hiszen piactér. A szükséges jelzések festésére, állandó jellegű kapufák felállítására azonban már lehetőség volt. Sőt, a kapura háló is került. Ekkor ugyanis az orosz ha­difogságból hazakerült Gál Mátyás, Árpád utca 215. sz. alatti lakos, aki fogsága alatt megtanulta a hálókö­tés mesterségét. Gál Matyi bácsi soha nem volt aktív labdarúgó. Kevés olyan mér­kőzést játszott azonban a csapat, melyen ő ne vett volna részt. Több mint két évtizedig térítésmentesen kötötte a hálókat a kapura, sok esetben fuvarozta vidék­re a labdarúgókat saját lo­vasfogatával. Megoldódik a szertár és az öltöző kérdése is — szertáros is akad. A szertárat és öltö­zőhelyiséget egy lelkes szur­koló, Krecsméri Lajos ka­lapkészítő mester ajánlja fel. Az ő lakása és műhelye a pálya mellett volt, a Deák utca sarkán. Pontosan a pálya mellett volt egy rak­tárhelyisége is, melyet önzet­lenül, a sport iránti szere- tetből átadott használatra a sportkörnek. E raktárból ala­kítottak ki egy szertárt és egy öltözőt. Brackó Dezső szűcsmester műhelyében volt segéd ez- időben — akkor 21 éves — Márton Regina, a későbbi Horváth Andrásné. Ö az inaséveket is abban á mű­helyben töltötte. A csapat megalakulásának, az előze­tes tervezgetéseknek szem- és fültanúja volt. Szinte ter­mészetes tehát, hogy mikor szertárost keresnek, édes­anyjával vállalták ezt a munkát. Csekély térítés el­lenében mosták a játékosok dresszeit, odahaza, teknőben. Gondozták a felszereléseket és a pályát, több mint 20 éven át. Közben maguk is lelkes szurkolók lettek. Ha nem volt pénz, akkor ingyen végezték a munkájukat. „Ne­héz, de szép feladat volt. Mindig szívesen dolgoztam a sportért” — mondja vissza­emlékezésében a most 85 éves Regina néni. * * * Ma már lehetetlen ponto­san megállapítani, hogy Me- zőkovácsházán mikor volt az első mérkőzés, és milyen eredményt hozott. Az 1920- tól 1924-ig lejátszott barátsá­gos, hírverő mérkőzésekről sincs pontos statisztika. Egy­két . hiteles eredményt azon­ban sikerült felkutatni. Elő­került például egy megsár­gult fénykép 1920-ból, mely­nek hátoldalán olvasható, hogy az MTE alapító csapa­ta Kunágota csapatával ját­szott. A mezőkovácsháziak 6:0 arányban győztek. A kovácsházi csapat összeállí­tása: Gyöngyik — Szedla- csek, Kuka, — Faragó, We­ber, Braczkó III. — Pulalsz- ki, Sári. Mécsén, Tímár, Braczkó II. Ugyanakkor Kétegyházától súlyos vereséget szenvednek: 13:1 arányban maradnak alul. * * * A mind sűrűbb szereplés — sikereket hoz a fiatal csa­patnak. Van már jelentős számú szurkolótábor, s a zöld gyepen, a pályán is egyre-másra bizonyítanak. Ezért a vezetőség 1924 tava­szán elérkezettnek látja az időt a hivatalos bajnokság­ba való benevezésre. A szük­séges lépések megtétele után a csapatot Mezökovácsháza MTE néven a szegedi II..osz­tályú bajnokságba sorolják be. Most már bajnoki mér­kőzéseket játszanak, olyan csapatokkal, mint a Hódme­zővásárhelyi MTE, Hódmező­vásárhelyi Bercsényi, Sze­ged Felsőváros (SZFTC), Kü~ bekháza, Makói Törekvés, Battonya, Tótkomlós, Med* gyesegyháza, Kevermes stb. Sári Ferenc visszaemlé­kezése szerint az első baj­noki mérkőzést Szentiványon játszották s 2:l-re kikaptak. Ennek alapvető oka az volt, hogy Szőregig vonattal, on­nan gyalog mentek játszani, nem lévén pénz járműre. A bajnokságba való bene­vezéssel teljes ' létjogosultsá­got nyert a csapat a község­ben. ennek bizonyítéka az is, hogy 1924 tavaszán egész na­pos sportünnepély keretében hivatalos zászlószentelést tartottak. Ennek helyszíne a község közepén levő park volt, a pályától alig 100 mé­terre. (Folytatjuk) A KMTE 1939. évi csapata. Balról: dr. Bodóczki László elnök, Kovalcsik, Szabó, Szedlacsek, Springer, Tóth, Pasek, Kanász, Gigacz, Deák Péter, Farkas (civil), Brackó, Matula (civil), Deák Pál, Gervai József intéző Ugye, a lovakat szeretik Vésztőn? A délutáni tombolán birkát, malacot, nyulat és skót whiskyt lehet nyerni. Mucsi András most fontolgatja a családdal, nem valami csalás-e ez az egész, bár lehet, hogy mégis vesznek pár sorsjegyet, éppenséggel tudna keríteni helyet a malacnak. Mert a jószágot gépkocsi- vezető létére nagyon szereti. Tartanak otthon birkát, ga­lambot, aprójószágot. Valamikor lova is volt, de annak már vagy lassan húsz éve. A lovak azóta is közel állnak hozzá, ha (ő így mondja) lóversenyt közvetít a tévé, akkor otthon csendnek kell lenni. A héten erre fuvaroz­tak Vésztő felé, akkor mondta egy zetoros, hogy lovas- verseny lesz a hét végén. Hát így vetődött el gépkocsi- vezető létére Békésről ide, Mágor-pusztára, bár neki jobban tetszik, ha majornak mondják. Hrabovszki János Szüllősi Gábor Sás Menyhért törzstenyészeti vemhes an­gol telivér kancát kaptunk, ennek fejében három évig csikókkal törlesztünk. Sokat mesélhetnék még lógazdálko­dásunkról, mert minden ösz- szefügg, szóval ennek is kö­ze van a lovasszakosztály jö- vöjéhez. Summa-summárum, most 90—95 négylábúnk van, ebből kifejezetten sportló, nem is akármilyenek, hét da­rab. Magyar félvér ugrók. A minőségről csak annyit: Csip­ke ll-t 250 ezerért kérte a BLK. A vezetők kétszer említik, hogy ne felejtsük ki építő­brigádjukat, aztán a helyi ÁFÉSZ-t, a területi lovas­szakszövetséget és a megyei sporthivatalt sem, amikor a vésztői lovassport megte­remtőiről, támogatóiról esik szó. És sokan vállaltak kö­telességükön túl társadalmi munkát a tsz tagjai közül is. A vaskorlátok, a tájékoztató­fülke építőitől egészen az ízléses, igazán szokatlanul precíz műsorfüzet készítőjé­ig­Hogy most karszalagos ren­dezők igazítják útba az ér­deklődőket? Szépen megépí­tett pálya áll nem messze a kövesúttól? S, hogy Szabó Pistának, Ökrös Sanyinak, Poesai Zsuzsinak már a já­ráson túl is ismerik a nevét? — elég természetesen hang­zik a vésztői Körösmenti Termelőszövetkezetben. A megyei bajnoki idényzárón több ezer szurkoló övezi a korlátot. Mintha évtizedes hagyományok tennék magá­tól értetődővé a látványt. Pedig a „menyasszony” en­nél sokkal fiatalabb. Fiatal „menyasszony” Szöllősi Gábor tsz-elnök megfontoltan emlékezik a kezdetre: — Lószerető emberek lak­ják ezt a vidéket, így aztán örömmel vettük gondozásba három évvel ezelőtt a mező- hegyesiektöl potom áron ka­pott sportfélvéreket. Persze, a lovak újbóli, úgymond megbecsülése nem csupán a sportlovak tenyésztése-szere- tete miatt jelentős. Tudom, divatosan hangzik szóba hozni az energiát, mindenki ismeri, mivel folytatom ..., de tényleg, széna ugye min­denfelé terem, a fogatos egy­ben rakodó is lehet. Meg kell becsülni a kétkezi mun­kaerőt! Hány, meg hány gép kárhoztatik olykor színbe, mert nincs hozzá ember. A téesznek most nyolc háztáji fogata van és 14 pár takar- mányos lova. Évi 15—18 csi­kóval számolhatunk, ‘ ezek egy részéből sportló válhat. Az elnök állítja, hogy a sportlovak idekerülése hatá­rozott változást hozott a ma­jor levegőjébe. Érezhetően javult a munkamorál, s meg lehet nézni az istállók kör­nyékét akár nagyítóval is. Üjra hamarabb kopik a vesszőseprű. Csipke II ára Vastaps miatt szakítjuk meg egy pillanatra a beszél­getést. Sás Menyhért terme­lési főmérnök egy darabig még követi tekintetével a pályáról kilovagoló Ökrös Sanyit, aztán elégedetten ma­gyarázza : — Ö már a mi fiunk, Ta­tán, a lótenyésztési szakmun­kásképzőben tanul ösztöndíj­jal. Ügyesen csinálja, igaz? Akárcsak Szabó István, a legjobb vésztői lovasverseny­ző, aki tavaly a területi baj­nokságban ezüstérmes lett. Csurai László, az ügyeletes kovács Ö Csabáról került ide, de lassan vésztőinek számít. Sás folytatja: — A mezöhegyesi lovak után 79-ben Bábolnáról 12 Nem állnak meg A végszóra betoppant Hra­bovszki János szakosztály- vezető is. Hiába, neki min­denütt ott kell lennie, nem­csak a hétköznapoknak, a versenyeknek is legfőbb szakmai irányítója. Tegnap megnyerte az „öregfiúk” ver­senyét, méghozzá Aldátó—29 nyergében. Campárin elért 3. helyezésére azonban leg­alább ilyen büszke: — Azt mondják, Campári vadló. Na, mondom, akkor megpróbálom rávinni az aka­dályra. Aztán komolyra fordítja a szót: — Amikor Békéscsabán, a Szabadságban egy tollvonás­sal megszüntették a szakosz­tályt, s utána hívtak Vésztő­re, egy percig sem gondol­koztam. Semmiből vaskari­kát — ez volt a feladat. Messzi vagyunk még attól, amit szeretnénk, de nem ál­lunk meg. Ügy gondolom, sokak örömére haladunk jó felé — vallja az ágazatveze­tő. A termelőszövetkezet sok gonddal küszködött az el­múlt években. A több mint tízezer hektáros gazdaság a szeptemberi állapotok sze­rint az idén először nem zár veszteséggel. Lovasszakosztá­lya pedig egyenesen nyeresé­ges. Fábián István Nevüket már ismerik a járáson túl is Fotó: Béla Ottó \ BÉKÉS MEGYEI laHiiuMw Az MSZMP Békés megyei Bizottsága és a Békés megyei Tanács lapja. Főszerkesztő: Enyedi G. Sándor. Főszerkesztő-helyet­tes: Séieszt Ferenc. Szerkesztőség: Békéscsaba. Pf.: 111. Munkácsy u. i. sz., 5601. Tel.: 12-196, 12-035, főszerkesztő: 11-021. Ki- ' adja a Békés megyei Lapkiadó vállalat, Békéscsaba. Pf.: 111. Munkácsy u. 4. sz., 5601. Telefon: 11-051. Felelős kiadó: dr. Arp’ási Zoltán. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a hírlapkézbesitő postahivataloknál és a kézbesítőknél. Előfizetési díj: egy hónapra 31 Ft, egy évre 400 Ft. Kner Nyomda Dürer üzeme, Bcs., Szerdahelyi u. 2 A, 5600. Vezérigazgató: Háromszéki Pál. INDEX: 25054 ISSN 0133—0055 Kéziratokat, képeket nem őrzünk meg és nem küldünk vissza.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents