Békés Megyei Népújság, 1981. október (36. évfolyam, 230-256. szám)

1981-10-13 / 240. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS fl MEGYEI TANÁCS LAPJA 1981. OKTÓBER 13., KEDD Ara: 1,40 forint XXXVI. ÉVFOLYAM, 240. SZÁM fl takarékossági hónap megnyitója Nagyszénáson Ülésezett a MIIVOSZ megyei intéző bizottsága Tegnapi ülésén az intéző bizottság Csatári Béla elnök­letével megtárgyalta a sar- kadi községi vadásztársaság tevékenységét. A társaság 45 taggal nyolc és félezer hektáron gazdálkodik. Az e területen működő téeszekkel súrlódásmentes a kapcsola­tuk. Az intéző bizottság úgy értékelte munkájukat, hogy az jó színvonalú, szervei rendszeresen működnek, biz­tosított a belső demokratiz­mus, a vadásztágok fegyel­me megfelelő. Javítani szük­séges viszont a pénz- és va­gyongazdálkodás naprakész­ségén, a vadgazdálkodás ér­dekében szükséges társadal­mi munka szélesebb körű szervezését, intéző bizottsá­gukban a feladatok meg­osztásán, mert jelenleg a nem elnöki feladatok egy ré­sze is az elnök vállán van. Döntött a megyei intéző bizottság a küldöttközgyűlés összehívásáról és napirend­jéről. Eszerint a küldöttköz­gyűlésre október 27-én dél­után fél kettőkor Békéscsa­bán a MÁV kultúrotthon- ban kerül sor. Napirendjén a megyei vadásztársaságok ötéves tevékenységének ta­pasztalatai, valamint az idő­szerű gazdasági kérdések sze­repelnek, a bejelentéseken kívül. Áttekintették a mestersé­ges fácántenyésztés idei ta­pasztalatait is a tegnapi ülé­sen. A megyei vadásztársa­ságok az idén 280 ezer na­pos fácáncsibéhez jutottak, amiből 212 ezer darabot tud­tak felnevelni. Javult a hely­zet az előnevelt fácánok ki­bocsátásában és utógondozá­sában is. A fácánnevelés köztudottan igen drága. Ezért szükséges kutatni azokat a legjobb módszereket, ame­lyekkel a fácánnevelés gaz­daságosabbá tehető. A szak- szerűség további javításán kívül jelentős lehetőség a veszteségek csökkentésében a gazdasági vezetők szemléle­tén változtatni, hogy célsze­rűbben egyeztessék a gazda­sági munkák és a vadgazdál­kodás egymásnak nem el­lentmondó érdekeit. Az ülés befejezéséül kü­lönbözői bejelentéseket tár­gyalt a .MAVOSZ megyei in­téző bizottsága. — g — Befejeződön a budapesti nemzetközi ifjúsági tanácskozás Közös jegyzőkönyv elfoga­dásával ért véget vasárnap a DÍVSZ budapesti székházá­ban a Demokratikus Ifjúsági Világszövetség és a Magyar Ifjúság Országos Tanácsa ál­tal szervezett kétnapos nem­zetközi ifjúsági tanácskozás.. Az európai ifjúsági együtt­működés keretszervezetében részt vevő különböző politi­kai, ideológiai és vallási szer­vezetek képviselői megvitat­ták, hogy sajátos eszközeik­kel miként járulhatnak hoz­zá a helsinki záróokmányban foglaltak megvalósításához. A vita kiindulási alapja a jelenlegi európai helyzet volt, különös tekintettel az októ­ber végén folytatódó madri­di európai biztonsági és együttműködési konferenciá­ra. Ehhez kapcsolódik a mos­tani tanácskozáson született megállapodások egyike: 1982- ben az európai ifjúsági szer­vezetek közötti együttműkö­dés középpontjában egy, a békével, az enyhüléssel és a leszereléssel foglalkozó ifjú­sági tanácskozás összehívása álljon. Moszkvai vélemény Fegyverkezés a világűrben Mindenki tudja, hogy az első szovjet szputnyikot 1957- ben bocsátották fel, azt azon­ban csak kevesen tudják, hogy az Egyesült Államok már e történelmi dátum előtt megkezdte a szputnyikelhárí- tó fegyver kidolgozását. A katonai kutatások azóta is megszakítás, nélkül folynak, és sajnos egyre inkább úgy tűnik, hogy néhány befolyá­sos amerikai stratéga úgy vé­li: az űrben kivívott fölény biztosíthatja az általános stra­tégiai fölényt is. Az ehhez ve­zető első lépcsőfok a szovjet szputnyikok megsemmisítése, a második pedig a szovjet ra­kétákra mért megsemmisítő csapás lenne, ezt a Penta­gon reálisnak ítéli, a lézer­sugaras űrfegyver létrehozá­sára például több mint egy- milliárd dollárt fordítottak. Nem véletlenül fűz komoly reményeket az USA hadügy­minisztériuma a Shuttle prog­ramhoz. A többször felhasz­nálható űrrepülőgép 487 dí­jából a tervek szerint 135 ka­tonai jellegű lesz. Függetlenül attól, hogy mi­lyen fegyvert helyeznének el az űrben, a fejünk felett több ezer kilométerre folyó fegy­verkezési hajsza semmi jóra nem vezethet. A Szovjetunió határozottan elutasítja ezt a veszélyes, véget nem érő ver­sengést. A szovjet kormány már 1958-ban javaslatot ter­jesztett az ENSZ elé, hogy tiltsák meg az űr háborús cé­lokra történő felhasználását. Megállapodás jött létre a holdon és más égitesteken folytatott tevékenységgel kap­csolatban, ám e szerződések nem zárják ki, hogy az űr­ben a nem tömegpusztító ka­tegóriába tartozó fegyvereket alkalmazzanak. A Szovjet­unió ezért új kezdeménye­zéssel lépett fel: tűzzék az ENSZ XXXVI. ülésszakának napirendjére az űr katonai célokra történő felhasználá­sának örök időre szóló teljes tilalmát. A Szovjetunió természete­sen nem azért tette e javas­latot, mert nem lenne képes különböző űrfegyverek ki- fejlesztésére, tehát nem a gyengébb fél pozíciójából lép fel. Az igazi okot Brezsnyev elvtárs nemrég ezzel kapcso­latban mondott szavai rend­kívül tömören kifejezik: „A Szovjetunió mindig is a nem­zetközi. kapcsolatok fejleszté­sének híve volt és marad. Azon vagyunk, hogy közös erőfeszítéssel érjük el a nagy­szerű, humánus célt, akadá­lyozzuk meg az űr militari- zálását. Lev Szemejko (APN — KS) Tudományos tanácskozás Várnában igen jelentős a pénzintézmé­nyek hitelezési tevékenysége is. A másik nagy pénzintézet, az Országos Takarékpénztár betétállománya tavaly év vé­gére elérte a 145 milliárd fo­rintot. Megyénkben összesen 5 milliárd 160 millió forint takarékbetétet kezel az OTP, a hitelállománya pedig 5 milliárd 200 millió forint. Az OTP — mondta az előadó — nagy szerepet vállalt a kor­mány lakásprogramjának megvalósításában, bizonyíték erre, hogy az V. ötéves terv időszakában például a laká­sok 87 százaléka az OTP hosszú lejáratú hitele segítsé­gével és támogatásával épült, s megyénkben ez az arány még magasabb volt. Jelenlegi gazdasági hely­zetünkben még inkább nőtt a takarékosság szerepe a gaz­dasági életben, hiszen a ha­tékonyság növelése enélkül elképzelhetetlen — hangsú­lyozta Klaukó Mátyás. A beszéd után dr. Imre István átadta a SZÖVOSZ által adományozott „Kiváló Szövetkezeti Munkáért” ki­tüntetést Drágán Simonnak, a kétegyházi takarékszövet­kezet újkígyósi kirendeltség­vezetőjének. Az OTP köz­pontja minden évben meg­jutalmazza a takarékosság­ban élenjáró KlSZ-szerveze- teket, kollektívákat. Ezúttal oklevelet és jutalmat kapott a nagyszénási Október 6. Tsz KISZ-bizottsága és a FÉKON orosházi gyáregység Tyereskova Szocialista Bri­gádja. Az okleveleket és a pénzjutalmakat Pataki Ist­ván, a KISZ megyei bizott­ságának első titkára adta át. T. I. Hétfőn Várnába utazott az MSZMP KB Párttörténeti In­tézetének és Társadalomtu­dományi Intézetének küldött­sége Nemes Dezső igazgató és Huszár István főigazgató ve­zetésével. A delegáció részt vesz a kommunista és mun­káspártok központi bizottsá­gai, tudományos intézményei vezetőinek tanácskozásán. A Békéscsabai Hűtőházban az idén 950 tonna paradicsom- paprikát fagyasztanak. A feldolgozás várhatóan a jövő hét közepén fejeződik be. A gyár a paradicsompaprika túlnyo­mó többségét tőkés országokba exportálja Fotó: Veress Erzsi Mogyoróssv-emlékülés Gyulán Október — takarékossági hónap, melynek takarékszö­vetkezeti országos megnyitó ünnepségét és egyben a me­gyei megnyitót az idén Nagy­szénáson rendezte meg a SZÖVOSZ elnöksége, a Ha­zafias Népfront megyei bi­zottsága, az OTP Békés me­gyei Igazgatósága, a MÉ­SZÖV, s a házigazda nagy­szénási Október 6. Termelő- szövetkezet. Tegnap, októ­ber 12-én délután a nagy­szénási Czabán Samu Mű­velődési Házban került sor az ünnepi rendezvényre, ahol Hegedűs Béla, az Október 6. Termelőszövetkezet elnöke köszöntötte a megjelenteket, közöttük Klaukó Mátyást, a megyei tanács nyugalmazott elnökét, országgyűlési képvk selőt, dr. Szántó Miklóst, a Pénzüiyminisztérium főosz­tályvezetőjét, Araczki Já­nost, a megyei tanács elnök- helyettesét, Hoffman Józse­fet, az OTP vezérigazgató­helyettesét, dr. Imre Istvánt, a SZÖVOSZ elnökhelyettesét, valamint a párt-, állami, tár­sadalmi szervek, pénzintéze­tek, gazdasági egységek ve­zetőit, képviselőit. A köszöntő után Klaukó Mátyás mondott beszédet. Bevezetőül emlékeztetett egyebek között a SZÖVOSZ közelgő kongresszusára, s méltatta az általános fogyasz­tási szövetkezetek sokirányú, hasznos tevékenységét. Ez­után rátért a takarékszövet­kezetek munkájára, eredmé­nyeire, s elmondta, hogy a lakosság megtakarított fo­rintjainak gyűjtése mellett — Dér Lajos, Gyula város Ta­nácsának elnökhelyettese nyitotta meg hétfőn, októ­ber 12-én, Gyulán, az Erkel Ferenc Művelődési Központ­ban azt a tudományos ta­nácskozást, melyen Mogyo- róssy Jánosra, Gyula múzeu­mának és könyvtárának meg­alapítójára, neves régészre és helytörténészre emlékeztek. Az emlékülésre Mogyoróssy János születésének 176., és a nevét viselő városi-járási könyvtár alapításának 145. évfordulója adott alkalmat. Az ünnepséget a Hazafias Népfront városi bizottsága,''a gyulai Városi Tanács műve­lődésügyi osztálya, a Békés megyei tudományos-koordi­nációs bizottság, a Békés megyei Múzeumok Igazga­tósága, a Békés megyei Le­véltár, a TIT gyulai járási­városi szervezete, a járási­városi könyvtár, az Erkel Ferenc Művelődési Központ és az Erkel Ferenc Múzeum rendezte. A beveztő szavak után dr. Szabó Ferenc, a Békés me­gyei Levéltár igazgatója, az emlékülés vezetője átadta a szót az első előadónak. Dr. Dankó Imre kandidátus, a debreceni Déry Múzeum igazgatója Mogyoróssy János és a korabeli muzeológiai tö­rekvések kapcsolatáról be­szélt. Az 1805 és 1893 között Gyulán élt Wenckheim-gaz- datiszt eszmevilágát — mint abban a korban minden ha­ladó gondolkodású emberét — a reformkor és a sza­badságharc törekvései hatot­ták át. Bár Mogyoróssy Já­nos nem volt forradalmi al­kat, elfogadta, és a maga módján támogatta a haladó eszméket. Már ifjú korában a „magyar előidők” ismerője, Képünkön: Klaukó Mátyás beszel Fotó: Veress Erzsi kutatója, a régészet és a könyvgyűjtés szerelmese volt. ö hozta létre — saját gyűj­teményéből — 1836-ban az első közkönyvtárat Gyulán, 1868-ban pedig a gyulai mú­zeumot, sőt, nyomdát is te­lepített a városba. Bár tör­ténelem-magyarázatainak voltak hiányos, elfogult vo­násai, tisztelnünk kell, mint könyvtár- és múzeumalapí­tót. Mogyoróssy János életé­nek, munkásságának ismer­tetése után négy előadás hangzott el. Dr. Kása László egyetemi docens egy reform­kori értelmiségi, az ugyan1- csak Gyulán élő Ecsedy Gá­bor helytörténeti tevékeny­ségét vázolta fel, említve a kor jellegzetes alakjait. Dr. Bencsik János Gyula műve­lődéstörténetének egy feje­zetét emelte ki előadásában. Dr. Szilágyi Miklós a későb­bi korok múzeumügyének alakulásáról beszélt, dr. Kö­teles Lajos pedig a Békés megyei helytörténeti és hon­ismereti mozgalom felada­tairól, eredményeiről számolt be. A művelődési központ fo­lyosóján ezen a napon ki­állítás nyílt Mogyoróssy Já­nos könyveiből, régészeti gyűjteményéből, korabeli ira­tokból. Az emlékülés alkal­mából este 6 órai kezdettel „Levél a könyvről” címmel Bodor Tibor színművész elő­adói estjét rendezték meg a Mogyoróssy Könyvtárban. G. K. Az emlékülést és tudományos tanácskozást Dér Lajos nyi­totta meg Fotó: Fazekas László

Next

/
Thumbnails
Contents