Békés Megyei Népújság, 1981. október (36. évfolyam, 230-256. szám)
1981-10-07 / 235. szám
1981. október 1., szerda Szomszédolás DÉLMAGYARORSZÁG Fázom a melegtől. „Fázunk — mondják a lakók. Fűtünk — mondják, akiknek ez a dolguk. Keveset fűtenek — replikázik, aki vacog akkor is, ha neki papíron megküldték, hogy melege van. És ez még nem elég, jön a felügyelő és arról, amiről az egyik azt mondja elég, a másik azt mondja kevés, ő megállapítja, hogy sok. Az energiafelügyelet a legutóbbi fűtési szezon után „odakopogott” a városgazdálkodási vállalatnak: túlfüti a szegedi lakásokat! _ Vagyis, tessék kevesebb meleget adni! Értsd: oda, ahol sírnak, hogy hideg a lakás.” Sikeres tervidőszakot zárt a megye mezőgazdasága. Különösen sokat javult a tejtermelés színvonala. Részben az erőteljes anyagi ösztönzés, részben a fajtaváltás, a tenyésztési módszerek korszerűsödése, jobb takarmány- gazdálkodás áll a fejlődés hátterében. A másik dinamikusan fejlődő ágazat a zöldségtermelés volt. Igaz, ekörül a tervidőszak utolsó esztendeiben gondok is jelentkeztek: a szántóföldi zöldségnövények termesztését csak bizonyos korlátokkal lehet gépesíteni. Véradás — önzetlenül. Szegeden brigádokat szerveztek, amelyek a klinikákon végzett, speciális műtétek ellátása érdekében bármikor készen állnak véradásra. Jelenleg több mint 81 ezer emberből álló brigád segíti az orvosok munkáját. A fiatalok segítőkészségének szép példái vannak a városban. A SZOTE hallgatói például vállalták, hogy szívműtétekhez soron kívül is jelentkeznek véradásra. A Vöröskereszt centenáriumának tiszteletére felhívást tettek közzé a Radnóti Miklós Gimnázium diákjai: hívó szavukra 400 középiskolás jelent meg az ifjúsági véradónapon. AnrUOtaw SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESULKTBO Nyaktörő buszmegálló. A néplap egyik olvasója írja: „Olyan hepehupás, kátyús ott a járda, hogy amikor lelép a buszról, azonnal oda ikell koncentrálnia, ha nem lakar „kiterülni”. Csodálom, hogy eddig ez még senki illetékesnek nem tűnt fel. A minap egy terhes asszonyka zuhant akkorát, hogy a járókelőkben meghűlt a vér. Nem hiszem, hogy olyan sok aszfalt kellene a kátyú eltüntetéséhez.” Tiszaburai váttozások. Az egykori iskola helyén tavaly megnyílt a 75 személyes óvoda. Az átalakított létesítményben a szülők, a szocialista brigádok az idén parkosítottak, feltöltötték az udvart. A foglalkozótermek1- be berendezéseket, játékokat készítettek a szülői munka- közösség tagjai, a munkahelyi kollektívák. Lakossági segítséggel tovább gyarapodott a járdás utcák' száma. Hagyomány születik... Képzőművészeti alkotótelepet alapítottak Mezőtúron, a város határában. Az alkotótelep céljáról, így nyilatkozott Molnár Sándor, a művelődési központ igazgatója: „Szándékunk szerint a kétévenként ideérkező művészek alkotásai egy majdani kortárs képzőművészeti galéria alapjait vetnék meg Mezőtúron. Emellett szeretnénk, ha ez a páratlan szépségű táj, a Körösök völgye természetvédelmi területének ez a része a művészet számára sem maradna felfedezetlenül, olyan alkotások születnének ezen a tájon, amelyek tükrözik a természet ezernyi arcfát, s a benne élő emberek mindennapjait.” HAJDÚBIHARI lűijtruNAPIO Nőies-e a női sport? „Az a bizonyos szépség elkallódott valahol a nagy eredmény- hajhászás közepette. Az áhított cél ma már nem a nőiesség, a szépség, hanem a szupercsúcs, az' extra teljesítmény. Persze, kiugró eredményt ma már egyre nehezebb elérni, egyre többet kell áldozni érte, s ez az áldozat a legtöbb esetben a nőiesség, sőt — az egészség.” Újítási tanácsadó szolgálat. Rendszeres újítási tanácsadó szolgálatot szerveznek Debrecenben, a Technika Házában. Az Országos Találmányi Hivatal munkatársa amellett, hogy az újítóknak, az újításokkal foglalkozó gazdasági szakembereknek, szakszervezeti tisztségviselőknek hasznos felvilágosítást nyújt az újítások ügyintézésének általános kérdéseiben; konkrét ügyekben is szívesen ad tanácsot. így is lehet... A hajdúhadházi Üjbarázda Tsz KISZ-szervezete külföldi utak, kirándulások soráról számolhat be. Tavaly Berlinbe, az idén Lengyelországba kirándultak, s ki-ki aszerint részesedett a költségkedvezményből, mennyire vette ki részét a KISZ által vállalt társadalmi munkából. Elvégre mit szólnának a legdolgosabbak, leglelkesebbek, ha ők is annyiért utaznának, mint azok, akiknek mindig más elfoglaltságuk támadt a közös munka idején? A rendezvényeknek és a KISZ által vállalt társadalmi munkának van vonzereje. „Most már az utcán is orvos vagy”. Egy fiatal orvos szavaiból idézünk: „Jó érzés tudni, hogy a kórházba, klinikára került fiatalok mellett ott állnak az idősebb kollégák. Nehezebb talán azöknak, akik körzeti orvosként kezdik: egy tollvonással, valami elmulasztásával nagyot lehet tévedni. Na- gvobb a szabadság, de ezzel együtt a felelősség is. Bár szívesen lettem volna én is körzeti orvos: ott lehet igazán ideális beteg-orvos kapcsolatot kiépíteni.” Csendes győzelmek Derek- egyházán. „Az utcák korszerűsítésén túl járdák is épültek és épülnek. Az Árpád utcában a belvízelvezető csatorna kialakítása közel 300 méter hosszúságban társadalmi munkával ment végbe. Mindezt először, másodszor és harmadszor is a sajat községük fejlődése érdekében cselekedték a derekegy- háziak 1” A kereskedelmi helyzet a szentesi járásban. A járás területén 233 kereskedelmi egység áll a lakosság szolgálatában. Az alapellátás megfelelőnek mondható, és valamit javult a kenyér minősége is. Sajnos még mindig kevés a szakképzett eladó a hálózatban, és ezért a jövedelmi viszonyok javítására is szükség van, különösen a kisebb boltoknál. A kapunyitogató festőművész. Kétségtelenül kevesen hittek Honti Antal gyomai festőművésznek, amikor tervével előhozakodott, hogy házában olyan kulturális fórumot teremt, ahol festők, írók', közművelődési szakemberek fejthetik ki véleményüket, vallhatnak életükről és munkásságukról. Honti Antal meghívójából való az alábbi néhány mondat is. „Kinyitom lakásom ajtaját minden szépre, közös élményre vágyó érdeklődő előtt, akivel megoszthatom tapasztalataimat és emlékeimet, vágyaimat és reményeimet.” Azóta kialakult törzs- közönsége van a Honti-galé- riának. Összeállította: Lipták Judit NEB-iilés kilenctől tizenegyig Költséges (im)produkciók Meghívót kaptam az orosházi járásivárosi Népi Ellenőrzési Bizottság ülésére „A gondos gazdálkodással általában elkerülhető (improduktív) költségek” című összefoglaló jelentés vitájára. Előttem a 10 oldalas írásos anyag határozati javaslatokkal, táblázatokkal. Több kérdésre igyekszem kihámozni a választ. Mit tesz az öt gazdálkodó egység, hogy ne növekedjenek a pénzbüntetések, a bírságok, a kötbérek, a kártérítések, a fekbérek és a kocsiálláspénzek; hogyan fogadják a vasúton érkező árukat; mi akadályozza a költségek csökkentését; felelősségre vonják-e a vétkeseket? O Délelőtt 9 óra. Kinn szinte trópusi időjárás, zápor. A II. emeleti tanácsteremben csendes, diszkrét hangulat. A NEB-tagok előtt a beszámoló, azt lapozgatják. A sorok mellé felkiáltójelet, kérdőjelet biggyesztenek. Várják az elnököt, a napirend előadóját. Improduktív. Kóstolgatom az idegen szót, amely termé- kétlent, meddőt jelent. Köz- gazdasági értelemben pedig a közvetlenül nem a termelésre (kiadásra, munkára) fordított költségekkel van kapcsolatban. Ezek a teljesen felesleges kiadások jelentősen csökkentik a vállalatok, szövetkezetek eredményét. Olvasom, hogy zökkenő- mentes volt a vizsgálat a tót- komlósi Viharsarok Tsz-ben és a fogyasztási szövetkezetben, valamint az orosházi Üj Élet Termelőszövetkezetben. Nem mondható el mindez az orosházi FÜ- SZÉRT-fiókról és a TÜZÉP- telepről. Aligha szívderítő, hogy tavaly a kifizetett pénz- büntetések, bírságok 26, a késedelmi kamatok és kötbérek 24, a fekbérek és kocsiálláspénzek 65 százalékkal nőttek. Különösen a két mezőgazdasági termelőszövetkezet hívta fel magára a figyelmet azzal, hogy összesen 930 ezer forint adóbírságra kötelezték. Ugyanakkor az orosháziak még tetemes késedelmi kamatot és kötbért, illetve kocsiálláspénzt is kénytelenek voltak átutalni partnereiknek. A sorok között a miértre is rátalálok. Időleges pénzügyi zavarok, laza számviteli és pénzügyi fegyelem, üresen száguldozó tehergépkocsik, rendszertelen kirakodások, munkaerőhiány, merev MAV-sza- bályzatok. O Közben elhangzanak az első kérdések. Például: mit takar a termelőszövetkezeteknél az árbevétel, mennyiben befolyásolta a vizsgálatot, hogy a FŰSZERT-nek és a TÜZÉP-nek Orosházán fiókja, illetve telepe van, is- tencsapása-e, vagy véletlen az improduktív költségek állandó emelkedése, miért nincs szüksége a FŰSZERT - fióknak az árura? A leckét tehát feladták a vizsgálat vezetőjének, aki megfontoltan, hozzáértéssel válaszol: — Elképzelhető, hogy az árbevételi számok nem pontosak. Azért hasonlítottuk össze ezeket az improduktív költségekkel, mert különböző ágazatokhoz tartozó vállalatokat, szövetkezeteket ellenőriztünk. Ezzel a módszerrel jobban, reálisabban nyomon lehet követni a felesleges kiadásokat. A fajlagos mutatók ugyanis pontosabban érzékelik a különbséget, mint az abszolút számok. Egyébként egyik tsz sem kifogásolta az adatok valódiságát. A másik: a nem önálló vállalatoknál nincsenek alap- és főkönyvi bizonylatok, ezért képtelenség teljes részleteséggel betekinteni a gazdálkodás menetébe. Természetesen a központoktól is kértünk és kaptunk információt. Ami a költségeket illeti: szó sincs istencsapásáról és véletlenről. Azt viszont látni kell, hogy sok a kényszerítő körülmény, elsősorban a szabályozók miatt. Az Űj Élet Tsz-ben az áru fogadását, időbeni kirakását gyakran csak túlórában képesek megoldani. A szoros bérszabályozás azonban nem teszi lehetővé ezek kifizetését. Mit tesz a tsz? Inkább átutalja a kocsiálláspénzt. Itt komoly érdekellentétek vannak, hiszen másfelől meg kevés a vagon. Aztán: mondjuk, hogy sok a fekbér, a kocsiálláspénz, de a szállítási díjak is jócskán emelkedtek! Végül, hadd jegyezzem meg: a FÜSZÉRT-fiók azért fizet olykor késedelmi kamatot és kötbért, mert készletezési és egyéb gondok miatt nem tartanak igényt az előzőleg megrendelt árura. O Tessék, mindenkit kielégített a válasz? — érdeklődik az elnök. Mozgolódás, suttogás. Szemben, a középkorú asz- szony ingatja a fejét: — Nem értek egyet azzal, hogy a telepek és a fiókok az állóvízben lubickolhatnak. Az egyes adatokat végül is a telephelyek adják a központnak. Inkább az a baj: egyik helyen sem figyelnek eléggé a költségek csökkentésére, nincs kellő gondosság, törekvés a még jobb gazdálkodásra. Milyen piackutatás folyik annál a kereskedelmi vállalatnál, ahol egyszerűen visszamondják a megrendelt árut? A szabályozók ellentmondásait is csak áttételesen fogadom el. A bérszabályozási előírások betöltik a feladatukat, ha rugalmasan alkalmazzák őket. Néhányan élénken bólogatnak, feszültséggel telítődik a levegő. Megkezdődik a vita. Az elnök kér «zót: — Kétségtelen, az improduktív költségek nagy részét az adóbírság teszi ki a vizsgált időszakban. Mind az öt gazdálkodó egység igyekszik elkerülni a büntetést. Anyagilag is ösztönzik a vezetőket a kötbérek, a kocsiálláspénzek csökkentésére, szerződést kötnek a vasúttal a kölcsönös előnyök alapján, munkaszüneti napokon ügyeletet tartanak. Fiatalember nyújtja a kezét: — Beszéltünk itt sok mindenről. Tendenciákról, adóbírságról, a két és fél évet felölelő vizsgálatról. Szerintem nagyon fontos a fele- lősségrevonás, ami gyenge pontja a vállalatoknak, szövetkezeteknek. Itt van a zsákleírási eset a tótkomlósi ÁFÉSZ-nél. Még 1979-ben 41 ezer forint értékű zsákot selejteztek ki szabálytalanul, de csak 1981. II.. felében hoztak kártérítési határozatot 11 személy ellen. Az orosházi Űj Élet Tsz sem vont senkit felelősségre a pénzügyi revízió által feltárt hiányosságokért, arra hivatkozva, hogy a felsőbb szervek sem igényelték az elmarasztalást. O Az órámra pillantok. A tanácskozás második órája következik. Észre sem vettem az idő múlását. — Egyetértek — folytatja a bizottság egyik nőtagja. — Az okokat, a tényeket szükséges elemezni. Miből ered a két tsz fizetésképtelensége: tervezési hibából, forgóeszköz-finanszírozási gondokból, a szállítási kötelezettségek elmulasztásából, a merev hitelpolitikából? Tényleg elgondolkoztató: a bérszínvonalat állományi létszám alapján állapítják meg. Nem veszik figyelembe a mezőgazdaságban többek között a termésátlagokat, az egyébként jó gazdálkodást. Teljesen érthetetlen az is, hogy a MAV-nak nem kötelező értesíteni a szállíttatót, ha áruja érkezik. így a kirakodáshoz nehéz embereket toborozni. — Baj van a nyereségérdekeltséggel is — állítja a .másik fiatalember. — Legalábbis a tsz-ekben. Bizonyos határon túl nem éri meg az eredményt növelni. Inkább nőjön az improduktív költség! A rendeleteket sem egyformán értelmezik. Előfordult, hogy sok .termelési adót kellett fizetni a tsz- eknek, mert a szolgáltatások értékét is késztermékként számolták el. Valahol ez is felelősség. Koppan a pipa a hamutartó szélén, illatos füst terjeng, de senki sem bánja. Inkább figyelnek a felszólaló férfira: — Nem vagyok közgazdász, sem pénzügyi szakember. Sokszor elolvastam a jelentést. Az motoszkált a fejemben: rengeteg az improduktív költség. Kimondják, hogy csökkenthető, ha szilárdul a pénzügyi fegyelem. Miért nem szilárdul ? Érdekeltté vannak téve egyáltalán, akiknek ez a dolguk? Aki reflektál, ismét egy" nő. Figyelemre méltó, amit mond: — Jó, tegyük érdekeltté az embereket! De nem azért kapják a fizetésüket, hogy jobban gazdálkodjanak? A rendeletek, utasítások, Szabályozók a közös gazdálkodás erősítéséért születnek. Nem szabad a csoportérdekeknél megállni, ezen a szemléleten mindenképpen változtatni kell. Azt vizsgáljuk: hol a közös, a társadalmi tennivaló! O Az utóbbi megállapítás a tanácskozás kulcsmondata is lehetne. Mert nem csupán forintról, pontosabban milliókról van szó, hanem annál sokkal többről. A központi akarat lebecsüléséről, egy káros magatartásformáról. Jó néhány helyen túlságosan liberálisan bánnak a pénzügyi fegyelemmel és azok megsértőivel. Olyan bűn ez, amit hamar megbocsátanak. Az elhangzott néhány megállapítással, véleménnyel vitatkozhatunk, de azzal semmiképp, hogy a népi ellenőrök vizsgálata olyan jelenségre irányította a figyelmet, amely eddig a közvélemény előtt majdhogynem ismeretlen volt. És ez önmagában is biztató a jövőt illetően. Seres Sándor Földgázjubileum Mezőhegyesen (Tudósítónktól) Tíz évvel ezelőtt, 1971 szeptemberében vezették be a földgázt Mezőhegyesen, ettől kezdve üzemel földgázzal a Mezőhegyesi Cukorgyár. Nemcsak energetikailag volt nagy jelentőségű ez az esemény, hanem azért is, mert ettől kezdve megszűntek a füstfelhők a cukorgyár környékén, tisztább lett a levegő, eltűntek a szTén- és a salakhegyek. A község életében is jelentős változást hozott a földgáz. Folyamatosan egyre több közintézményt és természetesen a családi otthonokat is bekapcsolták a gázhálózatba. A házgyári lakások építésével egy időben nagy teljesítményű hőközpont is létesült, mely már magától értetődően földgázzal üzemel. A gázfogyasztók száma is folyamatosan növekszik, jelenleg már meghaladja az ezret. Az egyenletes gázellátásról a mezőhegyesi gázátadó állomás gondoskodik, melynek üzemeltetője a Sziklai Sándor Szocialista Brigád. A brigád tagjai éjjel-nappal dolgoznak, hogy Mezőhegyesen zavartalan legyen a gázellátás. Réthy Gyula fl közrend és közbiztonság helyzete Füzesgyarmaton (Tudósítónktól) Füzesgyarmat közrendjének, közbiztonságának helyzete kielégítőnek mondható. A jelenleg teljes létszámmal működő KMB- csoport hatékonyan képes küzdeni a bűnözők ellen, s kellő felkészültség és felszerelés birtokában segíti a bűnüldözéssel kapcsolatos tevékenységet. Noha a kollektíva nagy gondot fordít a társadalmi tulajdon védelmére, mégis, az ilyen jellegű bűncselekmények száma 10 százalékkal nőtt az utóbbi időben. örvendetes ugyanakkor, hogy a szabálysértési feljelentések száma viszont G0 százalékkal csökkent. Az ittás embereken kívül az utcákra kiengedett háziállatok is elég gyakran okozhatnak közlekedési balesetet. A törvényeket figyelmen kívül hagyó állampolgárokat a csoport a helyszínen is megbírságolhatja. Erre 180 esetben került sor, A közrend és közbiztonság megőrzésével foglalkozó kollektíva tagjai hétfőn és csütörtökön tartják fogadóórájukat. Ha valamelyik lakosnak panasza vagy észrevétele van, ezeken a napokon felkeresheti őket. Egyébként az önkéntes rendőrök is segítik a feladatok ellátását, és az elismerés hangján lehet szólhi róluk. Az önkéntes rendőri csoportba főként az arra érdemes, a munkában és a magánéletben egyaránt példát mutató személyek kerülhetnek Füzesgyarmaton. Borbird Lajos E takarékszövetkezeti kirendeltségi üzletház a zsadányiakat szolgálja közmegelégedésre. A szeghalmi járási takarékszövetkezet e kirendeltségének dolgozói jelenleg 11 millió forint betét- és 2,5 millió forint kölcsönállományt kezelnek Fotó: Balkus Imre
