Békés Megyei Népújság, 1981. október (36. évfolyam, 230-256. szám)
1981-10-31 / 256. szám
1981. október 31.. szombat Regionális szlovák műsor Békés megyére Fotó: Kerényi László A Magyar Rádió Miskolc Körzeti és Nemzetiségi Szerkesztősége november 1-től, vasárnaponként reggel 8 óra 30 perctől 9 óráig szlovák nyelvű regionális műsort sugároz Békés megye és környékének nemzetiségi hallgatói részére. Jóllehet a műsor a miskolci stúdióban készül, hallgatóink azonban a szolnoki adóállomás 222 méteres középhullámán hallgathatják. Az új műsorral a stúdió szeretne szorosabb kapcsolatot teremteni az e vidéken élő nemzetiségiekkel, éppen ezért az adás nagy részét Békés megyében készítik, illetve olyan anyagok hangzanak el a 30 perces programban, amelyek sajátos híd szerepét töltik be a Békésben és az ország más részén élő szlovák nemzetiségi lakosok között. Éppen ezért a stúdió várja a Békés megyében élők leveleit, véleményét, javaslatait a további műsorok ösz- szeállításához. A miskolci stúdió címe: Magyar Rádió Miskolc Körzeti és Nemzetiségi Szerkesztősége, Miskolc, Bajcsy-Zsilinszky u. 15. 3527. Műhely és a Duna-mentiség gondolatának fóruma Ülésezett az Új Burora társadalmi szerkesztő bizottsága Békéscsaba városi Tanácsának elnöke, Sasala János nyitotta meg tegnap délelőtt az Új Aurora társadalmi szerkesztő bizottságának ülését, melyen áttekintették az elmúlt négy esztendő eseményeit, a tervek megvalósulását. Filadelfi Mihály, a folyóirat főszerkesztője tájékoztatójában elmondotta, hogy az Üj Aurora a Duna-mentiség gondolatától vezérelve igyekszik az irodalmi életben betöltött vállalásait teljesíteni. Ezt — többek között — jelzi az utóbbi négy esztendőben 50 szlovák, szovjet, lengyel, bolgár, szlovén szerző 105 művének megjelentetése és több irodalmi est is, melyek közül legutóbb a békéscsabai polgár estnek volt nagy közönségsikere. Ezenkívül több alkalommal szerepeltek az Új Aurora szerzői a jugoszláviai Zren- janinban, tervezik a folyóirat pozsonyi bemutatkozását. A továbbiakban Filadelfi Mihály beszélt a szerkesztés kialakult rendjéről, a rovatokról, a tárgyalásokról, melyek az Új Aurora negyed- évenkénti megjelenését célozzák, melyet a békéscsabai Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága is messzemenően támogat. A műhelymunka dolgait elemezve megjegyezte. hogy a szerkesztőség a Szabolcs-Szatmári Szemlével és a Somogy című folyóirattal alakított ki szoros munkakapcsolatot, baráti találkozók szervezését is szorgalmazva. Az Új Aurora az elmúlt két esztendőben helyet kapott a budapesti Kossuth Klubban, a Magyar Rádió több alkalommal sugárzott a folyóirat szerzőinek műveiből összeállított műsort, voltak irodalmi estek Zrenjaninban, az ottani Ulaznica című folyóirat rendezésében. Külön kiemelte az Üj Aurora állandó munka- és műhelykapcsolatát lapunk kulturális mellékletével, a Köröstájjal. Befejezésül a gondozásukban megjelenő szépirodalmi antológiasorozatról, az Új Aurora- füzetekről és más kiadványokról szólt, melyek visszhangja országos jellegű. A társadalmi szerkesztő bizottság tagjai mondták el ezután véleményüket a hallottakról, közöttük Kafer István, Schéner Mihály, Dér Endre, Petőcz Károly és Szeljak György, a megyei pártbizottság osztályvezetőhelyettese, aki kiemelte az Új Aurora alkotóműhely szerepét, mely évről évre jelentősebb eredményeket mondhat magáénak, formálva ezekkel a megye szellemi arculatát, segítve a kultúrpolitikai célok megvalósítását. Gyulán, a megyei kórházban a közelmúltban Koszta Rozália festőművész nyitotta meg Tóth Ernő kiállítását, amely sok látogatót vonzott Fotó: Szilágyi Ferenc Sarlós István köszöntése Sarlós Istvánt, az MSZMP Politikai Bizottságának tagját, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkárát több évtizedes munkásmozgalmi tevékenységének és a szocialista társadalom építésében szerzett kiemelkedő érdemeinek elismeréseként — hatvanadik születésnapja alkalmából — az Elnöki Tanács a Magyar Népköztársaság Érdemrendjével tüntette ki. A kitüntetést tegnap a Parlamentben Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke adta át. Jelen volt Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára és Németh Károly, a Központi Bizottság titkára, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai. A kitüntetés átadása után az MSZMP Politikai Bizottsága Sarlós István tiszteletére ebédet adott, amelyen részt vettek a Politikai Bizottság és a titkárság tagjai. A Központi Bizottság nevében Kádár János köszöntötte Sarlós Istvánt. HNF elnökségi ülés Eredmények és gondok a kisiparban A kisiparosok Javító-szolgáltató, valamint közéleti munkájáról tárgyalt pénteki ülésén a Hazafias Népfront megyei elnöksége. Gellai Béla alelnök köszöntötte a részvevőket, a meghívottakat. Elsőként Csehi István, a KIOSZ megyei titkárhelyettese fűzött szóbeli kiegészítést az írásos jelentéshez. Jónak, gyümölcsözőnek ítélte a KIOSZ és a HNF kapcsolatát. Külön kiemelte a népfront segítségét a politikai képzés megszervezésében, a szemlélet formálásában. Elmondotta, hogy az utóbbi években számos olyan intézkedés született, amely utat nyitott a kisipar fejlődésének. A VI. ötéves tervben a központi szolgáltatásfejlesztési alapból 9, egyéb forrásokból pedig 30 millió forint jut a megye kisiparának bővítésére. Mindenekelőtt műhelysorokat, gép- járműjavító szervizeket építenek Békéscsabán, Békésen, Gyulán, Orosházán _és Kö- rösladányban. A vitában többen felszólaltak. Hasznos javaslatokkal, észrevételekkel járultak hozzá a további feladatok minél jobb megoldásához. Szó volt az utánpótlási gondok enyhítéséről, a szakmai tanfolyamokról, a tanulóképzésről, a lakótelepek mostoha ellátásáról. Szikszai Ferenc, a HNF megyei titkára a kisiparosok és a magánkereskedők közéleti szereplését, társadalmi tevékenységét dicsérte. Duna Pál, a megyei tanács ipari osztályának képviselője a tanulóképzés nehézségeit és az építőipari szolgáltatás az átlagosnál is jobb fejlődését taglalta. Oláh Miklósné a kis települések javító-szolgáltató gondjairól beszélt. Dr. Sebestény József, a KI- SOSZ megyei titkára a kiskereskedők hasznos munkáját ismertette, és szólt a VI. ötéves tervi elképzelésekről is. Ezután elfogadták a HNF megvei bizottságának 1982. évi költségvetési tervét. * (s. s.) A Szakszervezetek Békés megyei Tanácsának határozata alapján — 1981-ben először — emléklapot és jutalmat adtak át azoknak a szakszervezeti társadalmi és tiszteletdíjas könyvtárosoknak, akik már több éve folytatják áldozatos munkájukat. Tegnap délután Bocskai Mihályné, a Szakszervezetek Megyei Tanácsának titkára nyújtotta át az emléklapokat a könyvtárosoknak, közöttük Antal Károlynénak, aki 25 éve kiválóan ellátja a munkáját Fotó: Fazekas László December 5—8-án KIOSZ Vili. országos küldöttgyűlés Tegnap ülést tartott a Kisiparosok Országos Szervezetének választmánya, amely megtárgyalta és elfogadta a VIII. országos küldöttgyűlés dokumentumait. Az ülésen értékelték az országos testületek és bizottságok munkáját. egyebek közt megállapították, hogy a Kisiparosok Országos Szervezete eredményes gazdaságszervező és politikai tudatformáló munkát végzett. A KIOSZ VIII. országos küldöttgyűlését 1981. december 5—6-ára hívták ösz- sze. Játékkiállítás az ifjúsági házban A budapesti Triál Nagykereskedelmi Vállalat, a békési ÁFÉSZ és a Megyei Művelődési Központ közös rendezésében játékvásárral egybekötött kiállítás nyílik ma, szombaton délelőtt 11 órakor a békéscsabai ifjúsági és úttörőházban. Az életkor szerinti, tematikus öszszeállításban bemutatott, elsősorban a kreatív készséget fejlesztő játékok és a békési Start 'Szövetkezet sportszerei a helyszínen megvásárolhatók, illetve megrendelhetők. Az érdeklődők és a művelődési és ifjúsági házak vezetői 17 óráig tekinthetik meg a kiállítást. S tatisztikailag bizonyítható tény, hogy az utóbbi években megindult, s napjainkra felgyorsult a nagyipari munkavállalók vándorlása. S mert nemcsak a publicisták, hanem a gazdaságirányításért felelős szakemberek is módfelett kíváncsiak a vándorlás irányára, érdemes idézni a KSH legutóbbi elemzését. Eszerint a mezőgazdaság — ami oly sokáig az ipari létszám utánpótlásának forrása volt, s a mezőgazdaságban dolgozók száma egyre fogyott — újabban vonzza magához az embereket. S mert a nagyipar jórészt a nagyvárosokban — s mindenekelőtt a fővárosban — koncentrálódik, s mert a mezőgazdaság működési színtere mégiscsak a vidék, kézenfekvő a következtetés, hogy megindult és felgyorsult a nagyvárosokból való elvándorlás. Vajon miért? Gyakran járok a fővárostól alig hatvan kilométerre levő — a vadonatúj autópályán húsz perc alatt elérhető — kisvárosban, és él nem mulasztanám, hogy az ottani ABC-áruházba benézzek. Az üzletben ugyanis, egy fővároslakó számára, meglepően nagy az áruválaszték, s még meglepőbb a tisztaság, a rend, az udvariasság. Kényszerűségből jártam e kisváros környékén levő még kisebb városka különböző hivatalait, ahol — ha úgy adódott — a munkaidő lejárta után fél órával is gyorsan és előzékenyen intézték ügyeimet. Jártam más vidéken, ahol a munkás — műszak után — a gyár thermáluszodájában és műanyag borítású teniszpályáján sportolhatott, szórakozhatott; és jártam olyan vidéki gyárban, ahol a nők, a műszak utáni zuhanyozást követően hajszárító búrák alá és kozmetikai szalon székeibe ülhettek. Majd betértek a gyári üzletbe, ahol ösz- szecsomagolva vehették át azt, amit megrendeltek. Jártam olyan vidéken, ahol a munkahely melletti lakótelep holland mintára épült, í)0—100 négyzetméteres, kétszintes, kertes, összkomfortos családi házakból állt. Itt két éven belül minden fiatal házas lakáshoz jut, s a bölcsődében nincs helyhiány. Megfordultam olyan mát- ravidéki kisközségben, ahol a vegyesboltban hűtve kínálták az üveg sört, s három-négy napig is élvezhető kenyeret árultak. Jártam főváros környéki divatos helyeken, ahol egy építési telek — járható út, víz és villany nélkül — négyszögölenként ezer forintba került, az építési vállalkozó négyzetméterenként 9-10 ezer forintért vállalja egy ház felépítését. Ezzel szemben például a Bükk alján, mesebeli vidéken, ahol a négyszögölenkénti telekár — aszfaltozott úttal, villannyal, karszt- forrásra kötött vízvezetékkel és telefonhálózattal (!) együtt^ — sem érte el a főváros környéki árakat, s ahol a helybeli kőműves négyzetméterenként ötezer forintért vállalja az építkezést. Hát a józanul gondolkodók — ha tehetik — ugyan miért ne mennének vidékre? Mi okból ragaszkodjanak a nagyváros betonrengetegéhez, miért szenvedjék áruellátási bajait, zajjal, porral, füsttel és nyughatatlansággal nehezített életfeltételeit? Valószínű, hogy előbb- utóbb egy újabb kényszer- helyzet következményeivel kell szembenézni: az emberek fokozatosan elhagyják azokat a városokat, amelyek fejlesztésére annyi energiát és pénzt áldoztunk. De akkor miért igyekszünk még mindig a nagyvárosokat még nagyobbakká fejleszteni? Miért fordulhat elő, hogy a kisváros, a fejlesztésre fordítható összegek egyetlen százalékát kapja csak? Miképpen fordulhat elő, hogy az Őrség csodaszép falvainak egyikében — egy-egy szaktanár hiánya miatt — elnéptelenedik a nemrégiben épített iskola? Milyen meggondolásból hagytunk sorsukra jó ideig egyes elnéptelenedő kistelepüléseket, ahelyett, hogy megengedtük volna e kistelepüléseken a nagyvárosokból menekülni vágyók számára az ingatlanvásárlásokat? M ost újabb jelenségre kell figyelni. Ha nem is tömegével, de egyre többen vannak, akik a nagyvárosi életforma és a nagyipar kínálta munkakörülmények elől menekülve vidékre költöznek, jelzik ezzel a településfejlesztés kérdőjeleit, de olyan kérdéseket is feltesznek, amelyek megválaszolásával nem szabad kés- lekedni. Vértes Csaba Csehszlovák folklór Gyomán Tegnap, pénteken ismét megyénkbe érkezett a csehszlovákiai Novy Jicin folklóregyüttese, a Javornik. A táncosok nem először láto- gatnak el hozzánk, immár több mint tízesztendős kapcsolat fűzi őket a gyomaiakhoz, elsősorban a Körösmenti néptáncegyütteshez. Hagyomány, hogy az együttesek évente felkeresik egymást és ízelítőt adnak művészetükből, emellett ismerkednek a helyi szokásokkal is. A Javornik együttesnek ez alkalommal három fellé" pése lesz Békés megyében. Az első már érkezésük estéjén lezajlott Kamuion. Hétfőn este 7 órától a gyomaiak tekinthetik meg műsorukat, ekkor a „saját”, vagyis a Körösmenti táncegyüttes is szerepelni fog. Fellépnek majd Endrődön is az általános iskolában, igaz nem teljes műsorukkal, hanem annak egy rövidített változatával. Szerdai hazautazásuk előtt ellátogatnak még Szarvasra és Debrecenbe is. A békéscsabai Árpád fürdőben nemcsak a medence környékét újítják föl. Mint felvételünk is bizonyítja, a főépület homlokzatát is kijavítják, kupoláját (képünkön jobbra) kicserélik Fotó: Jávor Péter Menekülés a városból
