Békés Megyei Népújság, 1981. október (36. évfolyam, 230-256. szám)

1981-10-29 / 254. szám

1981. október 29.. csütörtök November 4-től: Politikai könyvnapok fa életmód és az ötnapos munkahét (Folytatás az 1. oldalról) mint az építőiparnak, s mi­ként a családnak a jövede­lememelkedés és az otthon- teremtés. Félő, hogy az egészségügyi ellátás minden gondját az ötnapos munkahét számlá­jára írják majd, holott állít­hatom: a szervezési intézke­dések nyomán néhány terü­leten kimondottan javul a gyógyítás-megelőzés színvo­nala — hangoztatta az Egészségügyi Minisztérium illetékes főosztályvezető-he­lyettese. A szemléleti utalás már csak azért is figyelem­reméltó, mert több más be­szélgetőpartner is igazolta, a bevezetéssel kapcsolatban a jogosnál több a kétely, az esetleges negatív hatás ki­emelése, helyenként a „ho­gyan nem lehet megcsinálni” szemléletmód megnyilvánu­lása. Pedig az egészségügy például úgy szervezheti meg a területi, körzeti orvosi ügy eletet, hogy URH-val fel­szerelt gépkocsit állítanak szolgálatba, s így menet köz­ben is értesíthetik az or­vost a központba beérkezett sürgősségi hívásról. Külön érdekessége az ügynek, hogy ezt á rendszert — a szük­ségből erényt kovácsolva — a kelleténél kisebb orvoslét­szám miatt Borsodban már régen bevezették. Mi több: a lakosság teljességgel elé­gedett a megoldással. A -mi­nisztérium vezetői állítják, hopv a kórházakban az ágyak mellett sem csökken az ellátás színvonala, s en­nek érdekében megerősítik a mentőszolgálatot, s a kór­házakban betegfelvételi osz­tályokat, több szakemberből álló orvoscsoportokat, team­eket hívnak életre. Természetesen a városok­ban és falvakban lehetnek és lesznek is kisebb zökke­nők — mondják a Miniszter- tanács Tanácsi Hivatalában, ahol ezekben a napokban értékelik a helyi tanácsoktól beérkező koordinátori jelen­téseket. Éppen ezért most, az előkészítés stádiumában, s majd a végrehajtáskor is rendszeresen ellenőrzik a rövidebb munkaidő beveze­tésének tapasztalatait, s lett légyen szó közüzemi szol­gáltatásról, lakossági ügyin­tézésről, azonnal intézked­nek. Immár huszadik alkalom­mal rendezi meg a Kossuth Könyvkiadó a pártszerveze­tekkel közösen a politikai könyvnapokat. Kulturális életünk e jelentős eseményé­nek országos megnyitó ün­nepségét november 4-én, a fővárosban, a Csepel Művek Munkásotthonában tartják. Miként a kiadó vezetői tegnap a sajtó képviselőinek elmondták, ezúttal 19 újdon­ságot kínálnak az érdeklő­dőknek, emellett a könyvna­pok rendezvényein népszerű­sítik a Kossuth gondozásá­ban idén közreadott tanul­mányköteteket, gyűjteményes munkákat, politikai jellegű szépirodalmi műveket és egyéb kiadványokat is. A könyvnapokra jelenik meg az a kötet, amely Ká­dár Jánosnak, az MSZMP Központi Bizottsága első tit­kárának 1978. és 1981. közöt­ti beszédeit, cikkeit tartal­mazza. A Szövetségi politi­ka — nemzeti egység című gyűjtemény változatos anya­gával — közte több, eddig nem publikált felszólalás közreadásával — szocialista társadalmunk jelenéről és távlatairól rajzolt képet, problémáink őszinte és fele­lősségteljes vizsgálatának je­gyében. Ugyancsak ez alka­lomból lát napvilágot Sarlós Istvánnak, az MSZMP Po­litikai Bizottsága tagjának, a Hazafias Népfront főtitká­rának kötete, amely az el­múlt negyedszázadban el­hangzott beszédeiből, illetve cikkeiből, nyilatkozataiból ad válogatást. Könyvnapi új­donság az SZKP »XVI. kongresszusának dokumen­tumaiból összeállított kötet is. Több mű az 1956-os ellen- forradalmat megelőző idő­szakot, az 1950-es évek tár­sadalmi-politikai válságát, illetve a válságból való ki­bontakozás útját elemzi. Így második, bővített kia­dásban kerül az olvasókhoz Berecz János Ellenforrada­lom tollal és fegyverrel — 1956. című könyve, s közre­adják az 1956 júlmsa—1957. júniusa közötti időszak leg­fontosabb állami, párt- és tömegszervezeti dokumentu­mait egybegyűjtő. kötetet. Ismét napvilágot lát Szenes Iván A kommunista párt újjászervezése Magyarorszá­gon, 1956—1957. című műve. s a könyvnapokon már könyvalakban is megvásá­rolhatják az érdeklődők* a negyedszázaddal ezelőtti ese­ményeket feldolgozó Nép­szabadság-cikksorozatot. A történelmi tárgyú mun­kák közé tartozik Nemes Dezső könyve, amelyben ko­rabeli dokumentumok alap­ján tárja fel az 50 évvel ez­előtti biatorbágyi merénylet hátterét, mozgatóerőit. A politikai könyvnapok idején ezúttal is számos rendezvényre kerül sor or­szágszerte, kiállításokat, író­olvasó találkozókat szervez­nek a következő hetekben. Tanácskozott a Magyar Vöröskereszt megyei vezetősége A Magyar Vöröskereszt Békés megyei vezetősége ok­tóber 28-án, tegnap tartotta Békéscsabán soron követke­ző ülését. A találkozót öz Ferenc megyei titkár nyitot­ta meg. A tanácskozás első ré­szében Gyebnár Károly pol­gárvédelmi főelőadó tájé­koztatott a polgári védelmi egészségügyi alegységek ki­képzéséről, illetve a jubileu­mi versenygyakorlat végre­hajtásának tapasztalatairól. Előadásában kiemelte, hogy a megyénkben levő alegysé­gek 98 százaléka benevezett a centenáriumi versenyre, és döntő többségükben jó fel- készültségről tettek tanúbi­zonyságot. A második napirendi pont megvitatása előtt Hevesi Ferenc, a Békés megyei Ta­nács cigányügyi koordináci­ós bizottságának titkára fil­met vetített le a megyénk­ben élő cigánylakosság éle­téről. A filmvetítést követő­en Vizsnyiczai László me­gyei titkárhelyettes megyénk cigánylakossága körében folytatott egészségnevelési munkáról, valamint a fel­adatokról tájékoztatott. Kü­lön hangsúlyozta a különbö­ző társadalmi szervezetek­kel — tanácsok, Hazafias Népfront, művelődési köz­pontok — való együttműkö­dés fontosságát. Az ülés hozzászólásokkal ért véget. L. S. Integrációs eredmények Dombegyházán A dombegyházi Községi Közös Tanács 1974. decembe­ri ülésén határozatot hozott, s ennek alapján 1975 január­jától a községben és a társ­községekben működő vala­mennyi közművelődési intéz­mény közös irányítás alá ke­rült. Azóta három óvoda, a napközi otthon, a művelődési ház, a községi könyvtár és a tagközségek letéti könyvtárai működnek ebben az új rend­szerben. A komplex intéz­ményt az iskola igazgatója irányítja, munkáját 11-tagú társadalmi vezetőség segíti. Ep az a szerv, amely betölti az igénykeltés és visszajelzés feladatát. A gazdasági ügyek intézésére közös gondnoksá­got hoztak létre, amely szak­szerűen csoportosítja a ta­nács által biztosított összeget. Az integráció sikeresnek bizonyult. Ez leginkább a fel­nőttnevelés, a felnőttek mű­velődése terén mutatkozik meg. Az alapműveltség hiá­nyának pótlását, a szakmai­politikai művelődés megszer­vezését a komplex intézmény elsőrendű feladatának tartja. Néhány év alatt sikerült je­lentősen előrelépni ezeken a területeken. Az elmúlt öt év alatt például 84-en végezték el a dolgozók iskolája esti ta­gozatát, s szerezték meg az általános iskolai végzettséget. Betanított munkásképző tan­folyamon 52-en, szakmun­kásképző tanfolyamon pedig 43-an vettek részt. A mező- gazdasági szakközépiskola negyedik osztályát jelenleg 24-en végzik, s többen ké­szülnek érettségire. Mindez bizonyíték arra, hogy az integráció túljutott a kezdeti szervezési nehézsé­geken, s a különböző intéz­mények az egységes elképze­lés alapján mind jobban lát­ják el művelődéspolitikai fel­adatukat. „ u. H. Napirenden a közös gazdaság munkája (Tudósítónktól) A füzesgyarmati területi pártalapszervezet a múlt héten, pénteken este taggyű­lést tartott, s napirendként tájékoztatót hallgatott meg a helyi Vörös Csillag Tsz életéről. A kommunistákat Tőkés Imre, a termelőszövet­kezet főkönyvelője tájékoz­tatta a tsz életéről, aki töb­bek között elmondta: a ter­melőszövetkezet a megye legnagyobb közös gazdasága, és 13 ezer hektáron gazdál­kodik. Büszkék, hogy egy tu­catnyinál több esetben kap­ták még a Kiváló Termelő- szövetkezet címet. A tsz tagsága a feladatokat maxi­málisan igyekszik megvaló­sítani, a gazdaság növény- termesztésében, állattenyész­tésben, ipari- és szolgáltató tevékenységükben egyaránt. A főkönyvelő hangsúlyoz­ta: gyenge adottságú a föld­területük, ehhez hozzájárul az elmúlt esztendők mosto­ha időjárása is. Ennek elle­nére bíznak abban, hogy a nyereség eléri az 50—60 millió forintot. A cukorrépa jól fizet, nem bánták meg. hogy 450 hektár helyett 700 hektáron termelték e fontos növényt. Borbiró Lajos Befejezték a búza vetését Kondoroson (Tudósítónktól) A kondorosi Egyesült Tsz-ben október 12-én kezdték el a ke­nyérgabona vetését, s 2400 hek­táron került optimális időben földbe a mag. Ez a terület 100 hektárral több, mint az elmúlt gazdasági évben. A korszerű gé­pi technika lehetővé tette, hogy alig több mint két hét alatt el­végezték ezt a fontos munkát. Derekasan halad a többi idő­szerű munka is: az 500 hektár cu­korrépa-területről jelenleg 130 hektár kiszedése van hátra. A cukortartalom 16 százalék körül alakul. Kukoricát 1700 hektáron termel a közös gazdaság. Jelenleg 700 hektár vár még betakarításra. A termésátlag várhatóan meghalad­ja a hektáronként tervezett mennyiséget. Jól halad a mély­szántás is. Az 5300 hektár fel­szántandó területből 2500 hektá­ron forgatták meg a földet a traktorok. A kukorica és cukor­répa betakarítását november lo­re, a szántást november 25-re szeretnék befejezni. Pribela János * .V Ebéd a kötegyáni öregek napközi otthonában Fotó: Fazekas László Miért egyesült a két tsz-szövétség? Ö Körösök Vidéke Tsz-szövetség, illet­ve a Dél-Békés me­gyei Tsz-szövetség éppen másfél évtizeddel ezelőtt ala­kult meg, vállalva a megye közös gazdaságainak érdek- képviseletét, termelő munká­juk és társadalmi tevékeny­ségük segítését, összehangolá­sát, szervezését. A területi szövetségeket lét­rehozó döntés nem a Békés megyei termelőszövetkezetek nagy számára volt elsősorban figyelemmel, amikor egy me­gyében két külön szövetség megalakításáról határozott. Azt a tényt vette alapul, mi­nek alapján e tájegységet — éppen a létét, sorsát és sze­repét meghatározó mezőgaz­daságra figyelemmel — min­dig is és joggal „kétarcú” vi­dékként tartotta és tartja szá­mon az országos közgondol­kodás. Megyénk egyik fele azon a Csanádi löszháton terül el, amely talajminőségével, ter­mészetföldrajzi és éghajlati adottságaival a múltban épp­úgy, mint napjainkban, átla­gon felüli sikerekhez adott alapot mindenkor gazdáinak. Félig komolyan, félig tréfá­ban — de nem minden ok nélkül — járta, s járja erre­felé a mondás: ha itt nem fe­lejtenek el vetni, már biztos az aratás. Nem így az északi vége­ken: a megye Körösök szab­dalta — talán azt sem túl­zás mondani — dúlta vidé­kén, ahol a kevésbé zsíros földekhez örökös belvízveszé- lyezettség, szántókat elöntő, falvakat veszélyeztető áradás társult. Nos, anélkül, hogy észak és dél különbségeit tovább ecse­telnénk, elfogadhatjuk, hogy a termelés szervezésének alapvetően eltérő feladatait nézve mindenképp indokolt, volt 1967-ben a két tsz-szö­vetség életre hívása. Sőt az eredményeknek több kötetes munkába kívánkozó felsoro­lása további meggyőző érve­ket nyújthat a mondottak mellett. Ezen előzmények és bizo­nyítások után a kívülállónak talán igazi meglepetés volt a hír lapunk most vasárnapi számában, mely első oldalán, feltűnő helyen tette közzé: egyesült a két tsz-szövetség. Milyen változások késztet­ték erre a mintegy száz me­zőgazdasági üzem képviselőit, küldötteit? Olyan ütemben és ered­ménnyel halad a teljes körű talajrendezés, hogy máról holnapra eltűnik a termőhe­lyi adottságok lényeges kü­lönbsége? Szuperbiztos véde­kezési rendszert sikerült ki­építeni a Körösök vonalán? Elvi ellentét volt észak és dél között, s most itt a látványos összebékülés ? Nem, nem, a változás oka­it, összetevőit nem természe­ti, s nem is társadalompoli­tikai okokban kell keres­nünk, nem arról van szó, hogy az immár Békés megyei Mezőgazdasági Szövetkezetek Szövetsége kevesebb munká­val, kisebb jelentőséget hor­dozva folytatja majd azt, amit az elődök annyi éven át de­rekasan oldottak meg. Megyénk mezőgazdaságá­ban, pontosabban a mezőgaz­dasági termelés szférájában indultak el, erősödtek fel és szilárdultak meg olyan folya­matok, amelyeknek eredmé­nye, következménye a meg­előző munkamegosztás éssze­rűsítésének, átformálásának követelménye. A másfél évtized alatt le­játszódott területi és eszköz­koncentráció a kezdeti száz- egynéhány közös gazdaságot alig nyolcvanná hozta össze, jelentősen csökkentve a szö­vetségi adminisztrációs mun­ka kiterjedtségét, szerteága- zóságát, ami természetesen önmagában még mindig nem döntő érv a jól működő rend­szer felülbírálatához. Ám te­gyünk mellé még hármat, s döntő módon változik meg a kép. Először is a termelési rend­szerek megjelenése és gyors térhódítása, minek következ­tében az új technológiák meghonosítása, elterjesztése már nem feladata többé a tsz-szövetségnek. Azután egy új képlet a Békéscsaba és Környéke Agráripari Egye­sülés másodszor, amely tsz- ek jelentős körének gazdasá­gi tevékenységét igyekszik „magasabb fokon” egybehan­golni, s végül a harmadik: a szinte egész Dél-Békést fel­ölelő termelőszövetkezeti gaz­dasági társulás, amely ugyan­csak koordinátorként vállal­ja magára sok egyéb mellett a tagszövetkezetek gazdasági érdekeinek védelmét, képvi­seletét. Mindez együtt azt jelenti, hogy ha a jó példák nyomán fenn északon is kialakul egy Orosházához meg Békéscsa­bához hasonló sűrűsödési pont a mezőgazdaság üzemek fokozottabb termelői-gazdál­kodó együttműködésében, ak­kor az immár egyesített tsz- szövetség minden erejét igazi küldetése teljesítésének szen­telheti. Egy kérdés marad csak ez­után már nyitva: van-e iga­zi küldetése a tsz-szövetség­nek, szükség van-e rá, ennyi rendszer, együttműködés és szervezet mellett? smerjük el: a kérdés költői, a választ mindannyian tud­juk, am most, a kongresszu­si készülődés idején húsz év gyakorlati próbáját kiállt leg­fontosabb tételünket idézzük fel mégis: szövetkezeti moz­galom nélkül nincs agrárpo­litika. Pontosan így fogalma­zott Szabó István, a TOT el­nöke, a két tsz-szövetséget egyesítő békéscsabai küldött- közgyűlésen, kiemelve, hogy a földek"80 százalékát Ma­gyarországon közös gazdasá­gok művelik meg, amiből kö­vetkezik, hogy pártunk ag­rárpolitikája tulajdonképpen a termelőszövetkezetekben valósul meg, s ennek letéte­ményese maga a szövetkezeti mozgalom, egyetemben fó­rumrendszerével, amelynek — kezdve a munkahelyi kö­zösségektől, a tsz-küdött- és -közgyűléseken át, a megyei tsz-szövetségeken, azok kül­döttközgyűlésein keresztül egészen a TOT-ig, illetve az országos kongresszusig — egyetlen lépcsőfoka sem hagy­ható ki, s amelynek politikai, gazdasági és társadalompoli­tikai szerepét, küldetését egyetlenegy, mégoly jól, hasz­nosan működő gazdasági tár­sulás, egyesülés, érdekközös­ség sem veheti át! Erre, a nem kis felkészültséget jelen­tő küldetésteljesítésre egyesí­tette végül is most erőit a két tsz-szövetség! Kőváry E. Péter Tapasztalatcsere-látogatás Pest megyébe A Megyei Művelődési Köz­pont a művelődési házakban működő társadalmi vezetősé­gek elnökeinek október 30— 31-én tapasztalatcserét szer­vez Pest megyébe. Ez alatt a részvevők megismerkedhet­nek Pest megye közművelő­désével, a művelődési házak tárgyi-személyi ellátottságá­val, közművelődési munkájá­val'. Tájékozódhatnak a tár­sadalmi vezetőségek működé­séről, tapasztalatairól. Ta­nácskozás is lesz, melyen a megyénkből érkezők Pest megye és Budapest szakem­bereivel találkozhatnak. Ezen a Művelődési Minisztérium munkatársa tart tájékoztatót a társadalmi vezetőségek or­szágos helyzetéről, majd kor- referátumok hangzanak el a két megye és a főváros ered­ményeiről, gondjairól. G. K.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents