Békés Megyei Népújság, 1981. október (36. évfolyam, 230-256. szám)

1981-10-25 / 251. szám

1981. október 25., vasárnap Bizalmiak a munkájukról Olcsó hústermék — diétás párizsi A Nagyalföldi Kőolaj, és Földgáztermelő Vállalat oros­házi üzemének a gépészeti részlegvezetője Eröss Antal, a részleg szakszervezeti fő­bizalmi-helyettese Illyés Gáborné gépészeti ügyinté­ző. Oláh Gábor főbizalmi rendszerint a vidéket járja, emiatt a kisebb ügyek elin­tézése gyakran a helyette­sére hárul. Legutóbb példá­ul a lakatosok célfeladatá­nak a határidő előtti teljesí­tése után Erőss Antallal együtt el kellett bírálnia a célprémium elosztását. A bi­zalmiak véleményét tolmá­csolta. A legközelebbi talál­kozásnál természetesen tájé­koztatta erről Oláh Gábort. Nemrég a főbizalmi és a gépészeti részleg vezetője javasolta, hogy a dolgozók a kutaknál, a termelőberende­zéseknél vagy a szivattyúk­nál való tartózkodás idejé­re kapják meg a teleppótlé­kot. A kívánság teljesült. Augusztus 1-től jár a terep­pótlék, amiről Gyivicsán György bizalmihelyettes így beszél: — A legtöbbször kint va­gyunk éppen úgy, mint azok, akiknek jár a tereppótlék. Most jobb kedvvel és ered­ményesebben is dolgozunk. Bizonyára megtérül az az egy-kétszáz forint, amit többletként kapunk. Prémium is jár — Miről tárgyaltak leg­utóbb? — kérdezem Kovács Lajos esztergályostól, a Be­ne Árpád csoportjában dol­gozó szakszervezeti bizalmi­tól. — A csoport teljesítményé­ről. — Mi volt a véleményük? — Jónak értékeltük a munkát. — Mindenkivel elégedettek voltak? — Hát... Fiatalok, érte­nek a szakmájukhoz. Erre bizonyíték, hogy a Szakma Ifjú Mestere vállalati ve­télkedőn Máths György és Szépe László a harmadik, Dócza Zsigmond pedig a ne­gyedik helyre került. Igazán szép teljesítmény. — Vita nem fordul elő? — Dehogyisnem. Főként azért, mert késik az anyag. — Ha órabért kapnak, mi­ért akarnak sietni ? — A teljesítmény alap­ján prémium is jár. Nem panaszkodhatunk a kereset­re, de úgy vagyunk, hogy szeretnénk a lehetőség sze­rinti legtöbb pénzt hazavin­ni. Szét is nézünk alaposan a „portánkon”, és ha vala­mi akadálya van a munká­nak, igyekszünk minél előbb elhárítani. Munka szerint Hutai László autószerelő, szakszervezeti bizalmi igen ütőképesnek tartja Verasztó Imre 17 tagú gépkocsijaví­tó brigádját. — Becsülettel igyekszünk — jelenti ki. — Hasznát látják az igyekezetnek? — Ha sikeresen teljesítjük a feladatunkat, a munkabér 10 százalékát prémiumként kapjuk meg. Ezt persze egye­sektől meg is lehet vonni. — Hogyan „osztoznak”? — Régen úgy volt, hogy a csoportvezető elkészítette a listát, megjelölve, hogy ki­nek mennyi prémiumot ja­vasol és a bizalmi elé rak­ta: — írd alá te is! — Hol van már az az idő? Most mindent — az órabéremelést, a prémiumot, a jutalmat — külön-külön bíráljuk el. Le- íriuk a névsort, a nevek mellett feltüntetjük a java­solt összeget, aztán egyeztet­jük a véleményünket. Néha vitatkozunk. — Elégedettek a társai? — Azt hiszem, igen. En­nek bizonyítéka, hogy a bri­gád 90 százaléka törzsgár- datag. Mindnyájuk érdeke Kovács Imre az Alföldi Kőolajipari Gépgyár szer­számkészítője, szakszerveze­ti bizalmi. Brigádjába 14-en tartoznak, köztük marósok, esztergályosok, köszörűsök. Mint bizalmi, jó egyetértés­ben dolgozik Búza Nándor csoportvezetővel. Ha példá­ul béremelésre, jutalmazás­ra kerül sor, mindketten jegyzéken készítik el a ja­vaslatukat, amit aztán egyez­tetnek. Igyekeznek tárgyila­gosak maradni, hogy az el­osztás legyen igazságos és ösztönző. — Elég nehéz helyzetben vagyunk — vélekedik —, mert ebben a műhelyben majdnem mindenki egy idő­ben kezdte a munkát, a ké­pességben és a szorgalomban szinte semmi különbség nincs, a pénz pedig tudvalé­vőén korlátozott. Hogyan osszunk tehát? Úgy, hogy legalábbis a többség egyet­értsen velünk. Kovács Imre igen fontos­nak tartja a munka ered­ményességét, amiről így be­szél: — Mindnyájunk közös ér­deke, mert ez a béremelés lehetőségének, valamint az üzem fejlesztésének a felté­tele. Ebben a kérdésben so­ha nincs vita Búza Nándor­ral. Minden törekvésünk en­nek a célnak az elérését szol­gálja. — Például? — Egyebek közt arra biz­tatjuk a brigád tagjait, hoev újítsanak, ésszerűsítse­nek, amivel megkönnyítjük valamennyien a munkánkat. Pásztor Béla Október 22-én, csütörtökön az Orosháza és Vidéke ÁFÉSZ központjában kósto­lóval egybekötött árubemu­tatót és tájékoztatót tartott a Gyulai Húskombinát. Az ABC-áruházak és élelmiszer- üzletek vezetői megismer­kedtek azokkal az olcsó, új termékekkel, amelyek a kö­zeljövőben forgalomba ke­rülnek. A kereskedelmi szak­emberek elmondták vélemé­nyüket többek között a kap­mében. Az üzemvezető fő­mérnök, dr. Banda István kísérte végig az üzemben a meghívott egészségügyi in­tézmények képviselőit; or­vosokat és a betegek táplál­kozásával foglalkozókat. A részvevők megismerkedtek a gyártási folyamatokkal, majd megkóstolták az ízletes új termékeket, a köményes és majorannás ízesítésű pári­zsit, virslit és a sonkás fel­vágottat. valamint a diétás Asztalon az oli-sö hurka, kolbász ros véres, a májas rizses hurkáról, valamint a zöld­borsos és a Tisza-kolbászról. Pénteken, október 23-án kímélő és diétás termékeket láttunk Békéscsabán, a ZÖLDÉRT Vállalat húsüze­(%r / Diétás kóstoló Fotó: Martin Gábor kenőmájast. Ezeknek az éte­leknek a szokásosnál lénye­gesen kevesebb a zsír- és sótartalmuk, így a preventív diétánál, a szív-, érrendszeri és vesebetegségben szenve­dőknél, a fogyókúrázóknál is alkalmazhatók. Október ele­jén az Országos Élelmezés­tudományi Intézetben érté­kelték, s találták jónak a húskészítményeket, október 27-én Dedig a pécsi orvostu­dományi egyetemen bírálják majd orvosok és egészség­űéi szakemberek. — Az egészségügy törek­vése az, hogy az ipar és a kereskedelem találmányait, kínálatát a betegek érdeké­ben használja fel — mondta a békéscsabai bemutatón dr. Libor János megyei dieteti­kus főorvos. A gyulai megyei kórház étrendjébe már be­kerültek a diétás termékek, s a ZÖLDÉRT remélhetően partnereket talál majd a kereskedelmi forgalmazás­hoz is. Üj lakás-hőszigetelő Újfajta lakás-hőszigetelő anyag nagyüzemi gyártását kezdte meg a Lakásépítő Ipari Szövetkezet szabadal­ma alapján a Politúr-Bácska Közös Vállalkozás. A hőstop elnevezésű hőszigetelő vako­latrendszer, amely új és 'ré­gi éoületek külső szigetelé­sére egyaránt alkalmas, a gazdaságos és főleg energia- takarékos épületfűtést segíti elő. A légpórusokban gazdag polisztirolgyöngyöt tartalma­zó páraáteresztő vakolat té- len-nyáron javítja a lakás mikroklímáját. Alkalmazásá­val a szokásos fűtőanyag mennyiségének 20—30 száza­léka megtakarítható. A hő­stop beton, tégla, kő és fa alapra egyaránt felhordha­tó, s használatához nincs szükség különleges szakérte­lemre. Fiatalok a békéért és a leszerelésért Beszélgetés Barabás Miklóssal, a DÍVSZ főtitkárával Tavaly októberben Buda­pesten, az Európai Ifjúsági Együttműködési Keretszerve­zet megalakulásakor hatá­rozták el a fiatalok, hogy eb­ben az évben leszerelési ak­ciónapokat szerveznek. Az ezzel kapcsolatos programok­ról, rendezvénysorozat cél­járól, feladatáról beszélget­tünk Barabás Miklóssal, a Demokratikus Ifjúsági Vi­lágszövetség főtitkárával. — Az akciónapok szerve­zése véletlenül esik egybe az ENSZ által meghirdetett le­szerelési hét időpontjával?- — Természetesen nem. Az ENSZ leszereléssel foglalko­zó rendkívüli ülésszaka 1978- ban hozott határozatot arról, hogy minden év októberének utolsó hetét leszerelési hét­nek nyilvánítja. Ebben az esztendőben különleges je­lentősége van ennek az al­kalomnak, mivel a béke meg­őrzésére való mozgósítás, s az ezzel kapcsolatos akciók talán soha ezelőtt nem vol­tak olyan fontosak, oly ége­tően szükségesek, mint most. Az amerikai imperializmus politikája rendkívül veszé­lyessé tette a nemzetközi po­litikai és katonai helyzetet. — Mire figyelmeztet a DÍVSZ legutóbbi felhívása? — A Demokratikus Ifjúsá­gi Világszövetség irodája a leszerelési hét alkalmából felhívást fogadott el, amely­ben többek között hangsú­lyozza, hogy „az egyre ve­szélyesebb fegyverrendsze­rek, amelyek az Egyesült Államok stratégiája kereté­ben szerepet játszanának az úgynevezett korlátozott eu­rópai konfrontációban: az Indiai-óceánon, a Távol-Ke­leten, a Földközi-tengeren és a Karib-térségben felhal­mozott hadianyagok; a hala­dó és demokratikus országok, a felszabadító mozgalmak el­len támadóknak nyújtott nyílt támogatás, mind egy- egy lépés az agresszió felé, amely, ha nem állítják meg, a világ pusztulásához vezet­het.” Ezekre a lépésekre a világ békeszerető erői, a ha­ladó és demokratikus gondol- kozású fiatalok fokozott te­vékenységgel, akciókkal vá­laszolnak. — Melyek a mostani ren­dezvénysorozat sajátos vo­násai? — Az idei leszerelési hét különleges hangsúlyt kap azzal, hogy jelentős nemzet­közi események — az ENSZ második rendkívüli ülés­szaka a leszerelésről, a mad­ridi konferencia folytatása, az amerikai—szovjet tárgya­lások — előtt kerül sorra. Ezzel kapcsolatban a DÍVSZ azt várja, hogy az amerikai fél józan, a realitásokat fi­gyelembe vevő konstruktív magatartást tanúsít a no­vember végén Genfben meg­kezdődő szovjet—amerikai fegyverkorlátozási tárgyalá­sokon. őszintén reméljük, hogy a madridi konferencia eredményesen és gyorsan befejezi munkáját. — Mit tesz a DÍVSZ az akciónapok sikere érdeké­ben? — Az európai ifjúsági le­szerelési akciónapokra a DÍVSZ az esemény politikai súlyának megfelelően sokféle változatos programmal ké­szül, amellyel az ifjúság minél szélesebb körét moz­gósítja. Az akciónapok célja, hogy' politikai hovatartozás­ra való tekintet nélkül kö­zös megmozdulásokra hívja fel az európai ifjúsági szer­vezeteket, konkrét intézkedé­seket követelve a fegyverke­zési verseny korlátozása és megszüntetése érdekében. Az európai ifjúsági leszerelési akciónapok központi rendez­vényei Oslóban kezdődnek, majd a jövő hét során Euró­pa számos országában kerül sor ifjúsági megmozdulások­ra, tömegtüntetésekre, nyil­vános vitákra, amelyek mind a fiatal nemzedék békevá­gyát hivatottak tanúsítani. A DÍVSZ egyesült államokbeli és kanadai tagszervezetei­nek kezdeményezésére a két ország fiataljai október 24- én és 25“én béketalálkozót szerveznek Montrealban. Az ifjúsági leszerelési akcióna­pok keretében a DÍVSZ eu­rópai ifjúsági béke-autóbusz- túrát szervez. A túra kereté­ben két autóbusz indul majd Európa két pontjáról, hogy több országot végigjárva, ok­tóber 30-án Drezdában talál­kozzék. A másik autóbusz október 24_én Budapestről indul, Győrön és Bécsen ke­resztül, majd Brno és Prága után október 30-án érkezik Drezdába. A leszerelési hét során, október 29—30_án Bu­dapesten, a DÍVSZ székházé­ban közös szemináriumra ke­rül sor a DÍVSZ és a Szocia­lista Internacionálé ifjúsági szárnya, a Szocialista Ifjú­ság Nemzetközi Szövetsége (IUSY) között. A DÍVSZ úgy tekint erre a szeminá­riumra, mint a kommunis­ták és szociáldemokraták közötti konstruktív párbe­szédet és együttműködést elősegítő alkalomra. Ambrus Sándor Magyarország és az NSZK Közismert tény: legfőbb tőkés gazdasági partnerünk a Német Szövetségi Köztársa­ság. Az sem vitás, hogy az NSZK egyben Nyuga-Euró- pának politikailag egyik leg­fontosabb állama. Minden amellett szól tehát, hogy jó kapcsolatot tartsunk vele, s — miután ez a kívánság kölcsönös — a két ország viszonya az elmúlt időben kedvezően alakult. Erre a kapcsolatra annál is inkább ügyelünk, mert a nemzetközi körülmények romlanak, ha tehát egy szocialista és egy kapitalista állam tartja, erő­síti az összekötő szálakat, ennek ma fokozott jelentősé­ge van. Magyar szemmel nézve a két ország kapcsolataiban el­sőrendű helye és szerepe van a gazdaságnak. E tekintet­ben jó mérleget, dinamikus fejlődést mutatnak az utób­bi esztendők: tavalyi áru­csere-forgalmunk már túl­haladta a négymilliárd már­kát. De nézzünk az önmagá­ban sem kis szám mögé. Be­hozatalunk az NSZK-ból két­harmadrészt anyag- és fél­készgyártmány, s ez termé­szetes, hiszen iparilag igen fejlett partnerről van szó. De a gazdag fogyasztási cikk és mezőgazdasági kivitel mellett — ők is csaknem fe­lerészt anyagot és félgyárt­mányokat, tehát ipari termé­keket vásárolnak tőlünk. Ez pedig elsősorban a több mint négyszáz kooperációs megállapodásnak köszönhe­tő. amelyet magyar vállala­tok kötöttek NSZK-beli cé­gekkel, közös gyártásra-ér- tékesítésre. Két esztendővel ezelőtt Schmidt kancellár, ittjártakor elismeréssel szólt a magyar külkereskedők és vállalatok rugalmasságáról. Tegyük hozzá, hogy erre az erényre a jövőben az eddi­ginél is nagyobb szükségünk lesz. Igaz, iparkodnak a nyu­gatnémet gyárak, üzemek is — különösen a kis- és kö­zépvállalatok törekszenek közös termelésre, értékesí­tésre. Ne feledkezzünk meg más területekről, a tudományról és a kultúráról sem, hiszen a német nyelvterülettel évszá­zadosak a szellemi kapcsola­taink. A két kormány nem­régiben egy kulturális ve­gyes bizottságot alakított, amely e területen van hi­vatva összehangolni, ösztö­nözni az együttműködést. Mi­közben az érdeklődő ma­gyarok színpadon, könyvek­ben. folyóiratokban ismer­kedhetnek a nyugatnémet irodalom legjobb alkotásai­val. az NSZK közönsége egyebek között a meg-megis­métlődő magyar napokon láthatja művészeinket, hall­gathatja zenekarainkat. Leg­utóbb például Duisburgban rendeztünk közösen Bartók- ünnepséget, amelyet Pozs- gay Imre művelődési minisz­ter nyitott meg. Mindennek azonban a po­litika ad hátteret. Ismételjük meg az előbbi tételt: milyen hatással lehet az általános nemzetközi helyzet romlása a magyar—NSZK viszonyra? Mi készek vagyunk minden lehetőt megtenni az enyhü­lés megőrzéséért, noha ez korántsem könnyű. Súlyosod­nak a problémák, a kelet— nyugati vitákban vannak kérdések, amelyeket nyil­vánvalóan másképpen ítél meg egy NATO-ország, mint a Varsói Szerződés egyik tagja, érthető tehát, ha több területen ellentétesek a né­zeteink az NSZK-val is. Bi­zonyos alapvető közös érde­keltségünk azonban nem változott. Két esztendővel ezelőtt, amikor Kádár János viszontlátogatáson fogadta a kancellárt, pohárköszöntőjé­ben ezt mondta: „A békés egymás mellett élés politiká­jának nincs ésszerű alterna­tívája.” Helmut Schmidt vá­laszbeszédében hasonlóan fo­galmazott : „A fegyverzetel­lenőrzés és -korlátozás poli­tikája a fegyverkezési haj­sza egyetlen alternatívája.” E mondatokból és az azóta elhangzottakból bátran le­vonhatjuk a következtetést, hogy mind Magyarország, mind az NSZK el akarja ke­rülni a nemzetközi helyzet éleződését, kívánja az eny­hülést, mégha egy s más vo­natkozásban eltérően is ér­tékelik ezt a fogalmat. összegezve: Magyarország és az NSZK politikai kap­csolatai változatlanul rende­zettek, korrektek. Négy esz­tendeje, Kádár János bonni látogatása óta ismétlődnek a különböző magas szintű eszmecserék. A kancellár említett, 1979-es budapesti tartózkodása óta miniszteri találkozókon tanulmányozták a különböző szakterületeket, s hadd emlékeztessünk Gás­pár Sándornak, a SZOT fő­titkárának jó kapcsolataira a Német Szakszervezeti Szö­vetség vezetőivel, Púja Fri­gyes külügyminiszter tava­lyi, bonni látogatására, s há­rom nyugatnémet miniszter idei tanácskozásaira főváro­sunkban. E kapcsolatrend­szer jelentős eseménye lesz miniszterelnökünk Lázár György közeljövőben esedé­kes, hivatalos NSZK-beli lá­togatása is. A magas szintű látogatások sora tehát folytatódik. Ma­gyarország nemzeti érdekeit szolgálja kapcsolataink fej­lesztésével, egyben ily mó­don is hozzájárul az enyhü­lés megőrzéséhez, a különbö­ző társadalmi rendszerű ál­lamok együttélésének erősí­téséhez, megóvásához. Tatár Imre A két ország kapcsolatának jelentős állomása volt Kádár János 1977-es NSZK-beli látogatása. Képünkön: az MSZMP KB első titkára a duisburgi kohómű gépgyárában (MTI-fotó — Vrigovszki Ferenc felvétele — KS)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents