Békés Megyei Népújság, 1981. október (36. évfolyam, 230-256. szám)

1981-10-23 / 249. szám

1981, október 23., péntek Bővítik a biztosítás körét és formáit A változó gazdasági hely­zethez igazodó, a termelés nagyobb biztonságát szolgáló biztosítási formákról és ezek bővülő köréről adott tájékoztatást tegnap Buda­pesten az Állami Biztosító ankétjén Tar Jenő vezér­igazgató-helyettes. Változások a mezőgazdasági biztosításban Az 1976-ban bevezetett mezőgazdasági biztosítás célja a jelentősebb vesztesé­geket okozó károk — ame­lyek teljesen, vagy nagyobb részt nem megelőzhetők, nem elháríthatok — megtérítése volt. A nagy szerephez ju­tott iparszerű gazdálkodás, a specializálódás, s az ezekkel járó értékkoncentráció, a zárt technológiák terjedése viszont ma már megköveteli — az Állami Biztosító ta­pasztalata szerint — a kár­fedezeti rendszer új alapok­ra helyezését. Ezért valósí­tották meg az üzemi szintű elszámoláshoz kötött, átlag­hozamon alapuló növénykár­talanítást. Emellett fennma­radt a hagyományosként je­lölt növénybiztosítás is. Hat év tapasztalata, hogy a befizetett 18 milliárd fo­rint díj ellenében 20 milli­árd forintot meghaladó kár­talanítást fizetett a biztosí­tó. Az elemi csapások ugyan­is a vártnál nagyobb gyako­risággal és intenzitással kö­vetkeztek be. Ezen belül je­lentős volt az évenként kifi­zetésre került vízkár össze­ge. Ezek döntő hányada a Tisza vízgyűjtőjéhez tarto­zó területeken következett be. ^edig e vízkárok nagy­mértekben megelőzhetők lennének. Csongrád megyé­ben 1978'ban még 110 millió forint volt a kifizetett víz­kár, de a melioráció hatá­sára ez az összeg 1980~ra le­csökkent 23 millióra. Ter­mészetesen, a jól megválasz­tott termelési struktúra is csökkentheti a vízkár nagy­ságát. A biztosító arra törek­szik, hogy érdekeltté tegye az üzemeket a kármegelő­zésben, a termelési struktúra felülvizsgálatában. Ezért 1982. január 1-től a „vésztá­rozók” területén a biztosít­ható értéket hektáronként 20 ezer forintban_ szabja meg, s ezen belül teljes kárt térít. A hullámtereken az átlaghozam biztosítás kereté­ben vethető növények körét szűkíti, és szintén 20 ezer forintban maximálja a biz­tosítási összeghatárt. A tavaszi fagykárokra már 1980-tól érvényben volt a 20 százalékos önrészese­dés, hogy a hasznosítható termés betakarítására ösztö­nözzön, ez januártól — azo­kon a területeken, ahol a károsodás mértéke magas volt — a szőlők, gyümölcsö­sök biztosítási díját 10 szá­zalékkal fogja emelni. Eddig az ötmillió forint érték felett biztosító üzemek úgynevezett volumenenged­ményben részesültek. Ezt eltörlik, új díjosztási rend­szert vezetnek be, és a jövő­ben, a 15 százalékos kárhá­nyad alatt gazdálkodó üze­meknél, 40 százalékos lesz a díjcsökkentés. Ez igazságo­sabb, s a kármegelőzésre ösztönző/ Új biztosítások Üj biztosítási lehetőség lesz a mezőgazdasági nagy­üzemek részére az üvegház­biztosítás. Ez lényegében ösz- szevont vagyonbiztosítás: az üvegház állagára, berende­zési és felszerelési tárgyaira vállal kockázatot, továbbá az üvegfelületek törésére, és nö­vénybiztosítást nyújt a fűt­hető üvegházakban termelt növényekre. Ezenkívül új módozat lesz a rostkender- biztosítás és a napraforgó viharkockázatának kiegé­szítő növénybiztosítása. A háztáji és kisgazdaságok is jelentős értéket termel­nek. Az ezekre kialakított biztosítási módozatok be­váltak, a jövőben is ezek között választhatnak a gaz­dálkodók. A kisvállalkozási rendszer elterjedése a mezőgazdaságot is érinti, ha jóval kisebb körben is, mint az ipari te­vékenységet. A mezőgazda- sági szakcsoportok biztosítá­sa a „gesztorként” szereplő gazdaság nagyüzemi biztosí­tására épül, a részesműve­lésre kiadott nagyüzemi te­rületek biztosítása pedig ál­talában a hagyományos nö­vénybiztosítási módozat sze­rint történik. ,, Üj biztosítási módozatok vannak készülőben a kisgaz- dálkodást érintően a kisálla­tokra (baromfi, nyúl, ga­lamb stb.), a fólia alatt ter­melt zöldségfélékre. Kisvállalatok, magánvállalkozások biztosítása A kisüzemi termelés új szefvezeti formái jelennék meg a jövő évtől kezdődően: a kisvállalatok, kisszövetke­zetek, gazdasági munkakö­zösségek stb. E létrejövő gazdasági szervezetek va­gyonbiztosítási igényeinek kielégítésével kapcsolatban az Állami Biztosító abból in­dult ki, hogy e gazdasági formák működése fokozott kockázattal jár, s ezért lehe­tővé kell tenni, hogy az elő­re nem látható, a véletlen következtében fellépő károk, veszteségek elhárítására megfelelő biztosításokat köt­hessenek. Ezek számára ősz- szevont vagyonbiztosítás alapján nyújt kártérítést az ÁB, ha a vagyontárgyak tűz, villámcsapás, robbanás, vi­har, földrengés, földcsuszam­lás, kő- és földomlás, felhő- szakadás, árvíz, csőrepedés, jégverés, hónyomás, idegen járművek összeütközése foly­tán károsodnak, illetve be­töréses lopás, rablás esetére felelősségbiztosítási védelmet nyújt. Ezeken kívül lesz le­hetőség a kisvállalatok ré­szére üzemszüneti, építés- és szerelésbiztosítás kötésére is, továbbá belföldi hitel- és eszközhitel biztosítására, amely a kisvállalatok fize­tésképtelenné válása, illetve felszámolása esetére szól. A jövő esztendőtől a magánvállalkozások — a kisipari és kiskereskedelmi tevékenységeken túlmenően — széleskörűen bővíthetők lesznek. A magánvállalkozá­sok egy részére az lesz a jellemző, hogy a tevékeny­ségük lebonyolításához szük­séges eszközök jelentős há­nyada a megbízó szocialista gazdálkodó szervezet tulaj­donában marad, de az esz­közök egy része a résztve­vők magántulajdonát képezi. A polgárjogi társaságok, a gazdasági munkaközössé­gek, az építőközösségek, a kisiparosok és kiskereskedők pedig többnyire saját esz­közeikkel, saját veszélyükre és kockázatukra fejtik ki majd gazdasági tevékenysé­güket. Mindkét csoport a biztosítóval összevont va­gyonbiztosítást köthet. Az Állami Biztosító a kis­vállalkozások résztvevőit érintő személybiztosítás fel­tételeit és lehetőségeit is ki­dolgozta. Az intézet részéről hang­súlyozták a tegnapi sajtótá­jékoztatón, hogy a kisvállala­tok és magánvállalkozások vagyon- és személybiztosítási konstrukcióinak kidolgozá­sánál messzemenően figye­lembe vették a vállalkozók alapvető érdekeit és reális igényeit. Ezek azonban nem képeznek zárt rendszert, ugyanis számos más biztosí­tási lehetőség bevezetésének gondolatával foglalkoznak, a jogszabályok megjelenésé­hez igazodva. _g— A Dcl-Alföld népi építkezésének múltidéző, szép példáját Szarvas egyik utcájában örökí­tettük meg / Fotó: Veress Erzsi Hangpárbaj a vevőért Hi-Fi a toronyban Javuló árukínálat Dévaványán Idézet a dévaványai ÁFÉSZ idei terveiből: „Kis­kereskedelmi forgalmunkat az előző évhez viszonyítva 5 százalékkal kívánjuk nö­velni, ezen belül az élelmi­szereknél 6,7 százalékos, a ruházatnál 3,9 százalékos, a vegyes iparcikkeknél 4,5 szá­zalékos növekedést irányoz­tunk elő.” Az idén eltelt első három­negyedév viszont azt bizo­nyítja, hogy a tervszámok megváltoztak. Csupán 2,4 százalékkal több élelmiszert adtak el, mint a tavalyi év hasonló időszakában, holott az áruellátás jóval jobb volt az idén. Az élelmiszerekből kiegyensúlyozott és folyama­tos volt a kínálat, a hús, húskészítmények' és szalon­naféleségek fogyasztása pe­dig túlhaladta a korábbia­kat. így például sertéshús­ból több mint 15 százalék­kal, marhahúsból pedig több mint 10 százalékkal értéke­sített többet az ÁFÉSZ. A ruházati termékek for­galma a tervezettnél kedve­zőbben alakult. Ez többek közt köszönhető annak is, hogy a beszerzéseiket a me­gyei nagykereskedelmi vál­lalatok mellett több orszá­gos, illetve megyén kívüli forgalmazóval bonyolították le. Az átlagosnál kisebb mértékben nőtt a kötöttáru­forgalom. Az iparcikkek te­rén a mosógép és hűtőgép kivételével jócskán növeke­dett a beszerzett és értéke­sített áruféleség. így például fekete-fehér tévéből a tava­lyi több mint 110-zel szem­ben idén 160-nál is többet eladtak. A rádiókból is csak­nem 50 százalékkal többet értékesítettek, mint a tava- '”i év hasonló időszakában. (j—P) Útban a kékkúti víz Ásványvizet szállít az ivó­vízhiánnyal küzdő afrikai Országokba a Badacsonyi Pincegazdaság a Balatonhoz közeli Kékkútról. 2000 év­vel ezelőtt a rómaiak — a monda szerint. — Pannónia legjobb ivóvizének tartották a kékkúti vizet. A többféle ásványanyagot tartalmazó, kétségtelenül kitűnő minősé­gű szénsavas vízből eddig Jordániába. Kuvaitba és az Egyesült Arab Köztársaság­ba szállítottak. Felújítás, korszerűsítés — harmincmillióért A Békéscsabai Ingatlan- kezelő Vállalat VI. ötéves tervében 160 millió forintot irányzott elő lakásfelújítás­ra és -korszerűsítésre. Ezen belüL az idén harmincmillió forinttal gazdálkodhat a vál­lalat. Ebből az összegből a tervek szerint az év végéig 38 lakóépület teljes felújítá­sát végzik el a benne levő közületek létesítményeivel együtt. Jelentős számú épü­let korszerűsítésére is sor került, illetve kerül az év végéig. Az IKV kezelésében csaknem 3700 lakás van, ezek jelentős része komfor­tos. A Békés megyei Építőipa­ri Lakossági Szolgáltató Tár­saságot 1978. március elsején hozták létre, 14 tagja között vállalatok, költségvetési üze­mek, illetve egy szövetkezet is szerepel. A társaságon be­lül az IKV fő feladata, hogy átadja saját tapasztalatait a többi üzemnek. Eredménye­sen működnek együtt a ta­gok' a szakmunkásképzés to­vábbfejlesztésében, s jelen­tős az egymás közötti gép- kölcsönzés is. Az egyesülés fő célja: a lakossági építő­ipari szolgáltatás igényeinek összehangolása. L. J. Manapság a műszaki szak­boltok slágere a Hi-Fi-torony. Egész nap, megállás nélkül szól a zene, így ad hírt ma­gáról a magyar híradástech­nikai ipar két fellegvára, az Orion és a Videoton. Békés­csabán, az Univerzál Áruház második emeletén sokan kö­rülveszik a csodamasinákat. Nyúlánk, szemüveges fiút szó­lítok meg: — Tetszik? — Szuper — húzza fel a vállát, és a társát ugratja: — Sajtold ki a faterodból azt a pár ezrest. A pöttöm gyerek sóhajt, nézelődik, az istennek sem lehet elráncigálni a készülék közeléből. — Tudod mi az, hogy Hi-Fi? — Hát... SONY 110 EZERÉRT Nem csodálkozom az eny­hén szólva tétova válaszon. Ezeknek a készülékeknek ugyanis jelenleg több a cso- dálója, mint az értője. Ne­héz megmondani: ki a mű­szaki, a megszállott, a csillo­gást kedvelő és a divatfi. Mindenesetre az érdeklődés óriási. Mindössze néhány hét alatt csak az Univerzál Áru­házban 60—70 előrendelést vettek fel. Simon István, a műszaki osztály vezetője mondja: — Ebben az évben előre­láthatólag kétszáz-egynéhány tornyot kap a nagykereske­delmi vállalat, amelyet nem lesz nehéz értékesíteni a me­gyében. Kik. a megrendelők? Különböző foglalkozású em­berek, akik egyben azonosak: szeretik a zenét, és igényesek. Érdeklődnek Muronyból, Gyuláról, Mezőberényből. Tegyük hozzá: a felsorolta­kon kívül pénzre is szükség van. Annál is inkább, mivel egyelőre az OTP nem ad hi­telkedvezményt. Aki mégis hódolni akar szenvedélyének, le kell gombolnia a Videoton- készülékért 36 vagy 28 ezer forintot, az Orioné pedig 46 ezerbe kerül. A tapasztalat azt mutatja: a pénzzel sem lesz baj. Tavaly karácsony­kor például egy-két nap alatt elkapkodták a Pioneer cég sztereómagnó-deckjét, 8 ezer 500-ért. És akkor még nem beszéltünk a Bizományi Áru­házakban kínált Sony, Grun­dig, Hitachi készülékekről, amelyek szintén aligha mele­gednek meg a polcokon, pe­dig 110, 140 ezer forintért vesztegetik. Ezzel együtt saj­nos, felélénkült a feketepiac is. CSÜCS A RE VOX Aztán 1979-ben, az őszi BNV-n megjelentek az Orion és a Videoton stúdióberende­zései, egy évvel később meg­kezdték a kísérleti gyártást. A Hi-Fi magazinban már ilyen hirdetéssel találkozhat­tunk: „Felprofesszionális stí­lus — professzionális jellem­zők! Az Orion Hi-Fi stúdió mindent nyújt önnek, amit a technika lehetővé tesz.” Két­ségtelen, a Hi-Fi (angolul: High Fidelity) természethű hangvisszaadást jelent. A be­rendezés követi a fül érzé­kenységét, fiziológiai hang- színszabályzó, nyolcszenzoros programváltó, hatásos zaj- csökkentő, automatikus kap­csoló van benne. A világszín­vonalat azonban a svájci Revox, az amerikai Kenwood jelenti. Az ínyencek bolon­dulnak értük. Nálunk azt vallják a szak­emberek: a kommersz és a professzionális tornyok kö­zött nincs lényeges különb­ség, tehát nem érdemes vala­miféle csúcskészüléket gyár­tani. Bizonyítják ezt azzal, hogy itthon az elkövetkezen­dő években nem lesz elvár­ható műsorszolgáltatás, se elegendő Fi-Fi-színvonalú le­mez és kazetta. Megoldatlan az alkatrészek tömegtermelé­se is, nincs megfelelő háttér­iparunk. Ennek ellenére mindkét gyár belevágott a termelésbe, megpróbálja ké­szülékét minél hamarabb fel­húzni a toronyba, hogy min­denki lássa. Megkezdődött a küzdelem a vevőért. EGYÜTT AZ AKAIVAL Az idei Budapesti Nemzet­közi Vásáron egymás mellett rendezett hangpárbajt a két cég. A szakmai bemutatón ki­fejtették: az Orion gyártmá­nya hasonlít a professzioná­lis híradástechnikai termé­kekhez, luxus igényeket elé­gít ki. A Videoton tornyai viszont inkább a tömegeknek készülnek. Igaz, többen ta- máskodtak: kell-e nekünk egyáltalán Hi-Fi torony? Ha ugyanis 4-5 évvel hamarabb eszmélünk, a külföldi piaco­kon is nagyobb esélyünk len­ne. Van ebben valami, hiszen évi 50 ezer készülék előállí­tása jelenti a gazdaságos gyártást, míg az Orion 1982- ben is csak 10 ezret dob pi­acra. De ez nem keseríti el őket, mert bíznak az esetle­ges exportban. A Videoton szakemberei pedig így érvel­nek: az évente gyártott 250 ezer rádió „elbírja” a Hi-Fi tornyot. Mindezt elfogadhatjuk, ha arra gondolunk: olyan ter­mékekről van szó, amelyek műszaki jellemzőikkel és sa­játos megoldásaikkal joggal felkeltik a figyelmet idehaza és külföldön. Nem volt hiá­bavaló a székesfehérvári gyár együttműködési törekvése a japán Akai céggel. A Video­ton 40—100 watt teljesítmé­nyű hangfalakat szállított Ja­pánba, és cserébe lemezját­szót kapott. Ugyanakkor a hazai gyár fejlesztette ki az erősítőt, a rádiórészt és a hangfalakat. Az Orion japán mechanikus egységeket alkal­maz a Hi-Fi-toronyhoz, a be­épített lemezjátszóban és a megnetofonban. A kétkedőket meggyőzheti az is, hogy készítenek Hi-Fi- tornyot az NDK-ban, Cseh­szlovákiában, Lengyelország­ban, Bulgáriában és a Szov­jetunióban. A két magyar gyár termékeivel a szocialista országok piacán az elsők kö­zé tornászta fel magát. Re­méljük: az erkölcsi sikert kö­veti a gazdasági eredmény. És azt sem bánjuk, ha ez szenzációs lesz. Seres Sándor

Next

/
Thumbnails
Contents