Békés Megyei Népújság, 1981. október (36. évfolyam, 230-256. szám)
1981-10-23 / 249. szám
1981, október 23., péntek Bővítik a biztosítás körét és formáit A változó gazdasági helyzethez igazodó, a termelés nagyobb biztonságát szolgáló biztosítási formákról és ezek bővülő köréről adott tájékoztatást tegnap Budapesten az Állami Biztosító ankétjén Tar Jenő vezérigazgató-helyettes. Változások a mezőgazdasági biztosításban Az 1976-ban bevezetett mezőgazdasági biztosítás célja a jelentősebb veszteségeket okozó károk — amelyek teljesen, vagy nagyobb részt nem megelőzhetők, nem elháríthatok — megtérítése volt. A nagy szerephez jutott iparszerű gazdálkodás, a specializálódás, s az ezekkel járó értékkoncentráció, a zárt technológiák terjedése viszont ma már megköveteli — az Állami Biztosító tapasztalata szerint — a kárfedezeti rendszer új alapokra helyezését. Ezért valósították meg az üzemi szintű elszámoláshoz kötött, átlaghozamon alapuló növénykártalanítást. Emellett fennmaradt a hagyományosként jelölt növénybiztosítás is. Hat év tapasztalata, hogy a befizetett 18 milliárd forint díj ellenében 20 milliárd forintot meghaladó kártalanítást fizetett a biztosító. Az elemi csapások ugyanis a vártnál nagyobb gyakorisággal és intenzitással következtek be. Ezen belül jelentős volt az évenként kifizetésre került vízkár összege. Ezek döntő hányada a Tisza vízgyűjtőjéhez tartozó területeken következett be. ^edig e vízkárok nagymértekben megelőzhetők lennének. Csongrád megyében 1978'ban még 110 millió forint volt a kifizetett vízkár, de a melioráció hatására ez az összeg 1980~ra lecsökkent 23 millióra. Természetesen, a jól megválasztott termelési struktúra is csökkentheti a vízkár nagyságát. A biztosító arra törekszik, hogy érdekeltté tegye az üzemeket a kármegelőzésben, a termelési struktúra felülvizsgálatában. Ezért 1982. január 1-től a „vésztározók” területén a biztosítható értéket hektáronként 20 ezer forintban_ szabja meg, s ezen belül teljes kárt térít. A hullámtereken az átlaghozam biztosítás keretében vethető növények körét szűkíti, és szintén 20 ezer forintban maximálja a biztosítási összeghatárt. A tavaszi fagykárokra már 1980-tól érvényben volt a 20 százalékos önrészesedés, hogy a hasznosítható termés betakarítására ösztönözzön, ez januártól — azokon a területeken, ahol a károsodás mértéke magas volt — a szőlők, gyümölcsösök biztosítási díját 10 százalékkal fogja emelni. Eddig az ötmillió forint érték felett biztosító üzemek úgynevezett volumenengedményben részesültek. Ezt eltörlik, új díjosztási rendszert vezetnek be, és a jövőben, a 15 százalékos kárhányad alatt gazdálkodó üzemeknél, 40 százalékos lesz a díjcsökkentés. Ez igazságosabb, s a kármegelőzésre ösztönző/ Új biztosítások Üj biztosítási lehetőség lesz a mezőgazdasági nagyüzemek részére az üvegházbiztosítás. Ez lényegében ösz- szevont vagyonbiztosítás: az üvegház állagára, berendezési és felszerelési tárgyaira vállal kockázatot, továbbá az üvegfelületek törésére, és növénybiztosítást nyújt a fűthető üvegházakban termelt növényekre. Ezenkívül új módozat lesz a rostkender- biztosítás és a napraforgó viharkockázatának kiegészítő növénybiztosítása. A háztáji és kisgazdaságok is jelentős értéket termelnek. Az ezekre kialakított biztosítási módozatok beváltak, a jövőben is ezek között választhatnak a gazdálkodók. A kisvállalkozási rendszer elterjedése a mezőgazdaságot is érinti, ha jóval kisebb körben is, mint az ipari tevékenységet. A mezőgazda- sági szakcsoportok biztosítása a „gesztorként” szereplő gazdaság nagyüzemi biztosítására épül, a részesművelésre kiadott nagyüzemi területek biztosítása pedig általában a hagyományos növénybiztosítási módozat szerint történik. ,, Üj biztosítási módozatok vannak készülőben a kisgaz- dálkodást érintően a kisállatokra (baromfi, nyúl, galamb stb.), a fólia alatt termelt zöldségfélékre. Kisvállalatok, magánvállalkozások biztosítása A kisüzemi termelés új szefvezeti formái jelennék meg a jövő évtől kezdődően: a kisvállalatok, kisszövetkezetek, gazdasági munkaközösségek stb. E létrejövő gazdasági szervezetek vagyonbiztosítási igényeinek kielégítésével kapcsolatban az Állami Biztosító abból indult ki, hogy e gazdasági formák működése fokozott kockázattal jár, s ezért lehetővé kell tenni, hogy az előre nem látható, a véletlen következtében fellépő károk, veszteségek elhárítására megfelelő biztosításokat köthessenek. Ezek számára ősz- szevont vagyonbiztosítás alapján nyújt kártérítést az ÁB, ha a vagyontárgyak tűz, villámcsapás, robbanás, vihar, földrengés, földcsuszamlás, kő- és földomlás, felhő- szakadás, árvíz, csőrepedés, jégverés, hónyomás, idegen járművek összeütközése folytán károsodnak, illetve betöréses lopás, rablás esetére felelősségbiztosítási védelmet nyújt. Ezeken kívül lesz lehetőség a kisvállalatok részére üzemszüneti, építés- és szerelésbiztosítás kötésére is, továbbá belföldi hitel- és eszközhitel biztosítására, amely a kisvállalatok fizetésképtelenné válása, illetve felszámolása esetére szól. A jövő esztendőtől a magánvállalkozások — a kisipari és kiskereskedelmi tevékenységeken túlmenően — széleskörűen bővíthetők lesznek. A magánvállalkozások egy részére az lesz a jellemző, hogy a tevékenységük lebonyolításához szükséges eszközök jelentős hányada a megbízó szocialista gazdálkodó szervezet tulajdonában marad, de az eszközök egy része a résztvevők magántulajdonát képezi. A polgárjogi társaságok, a gazdasági munkaközösségek, az építőközösségek, a kisiparosok és kiskereskedők pedig többnyire saját eszközeikkel, saját veszélyükre és kockázatukra fejtik ki majd gazdasági tevékenységüket. Mindkét csoport a biztosítóval összevont vagyonbiztosítást köthet. Az Állami Biztosító a kisvállalkozások résztvevőit érintő személybiztosítás feltételeit és lehetőségeit is kidolgozta. Az intézet részéről hangsúlyozták a tegnapi sajtótájékoztatón, hogy a kisvállalatok és magánvállalkozások vagyon- és személybiztosítási konstrukcióinak kidolgozásánál messzemenően figyelembe vették a vállalkozók alapvető érdekeit és reális igényeit. Ezek azonban nem képeznek zárt rendszert, ugyanis számos más biztosítási lehetőség bevezetésének gondolatával foglalkoznak, a jogszabályok megjelenéséhez igazodva. _g— A Dcl-Alföld népi építkezésének múltidéző, szép példáját Szarvas egyik utcájában örökítettük meg / Fotó: Veress Erzsi Hangpárbaj a vevőért Hi-Fi a toronyban Javuló árukínálat Dévaványán Idézet a dévaványai ÁFÉSZ idei terveiből: „Kiskereskedelmi forgalmunkat az előző évhez viszonyítva 5 százalékkal kívánjuk növelni, ezen belül az élelmiszereknél 6,7 százalékos, a ruházatnál 3,9 százalékos, a vegyes iparcikkeknél 4,5 százalékos növekedést irányoztunk elő.” Az idén eltelt első háromnegyedév viszont azt bizonyítja, hogy a tervszámok megváltoztak. Csupán 2,4 százalékkal több élelmiszert adtak el, mint a tavalyi év hasonló időszakában, holott az áruellátás jóval jobb volt az idén. Az élelmiszerekből kiegyensúlyozott és folyamatos volt a kínálat, a hús, húskészítmények' és szalonnaféleségek fogyasztása pedig túlhaladta a korábbiakat. így például sertéshúsból több mint 15 százalékkal, marhahúsból pedig több mint 10 százalékkal értékesített többet az ÁFÉSZ. A ruházati termékek forgalma a tervezettnél kedvezőbben alakult. Ez többek közt köszönhető annak is, hogy a beszerzéseiket a megyei nagykereskedelmi vállalatok mellett több országos, illetve megyén kívüli forgalmazóval bonyolították le. Az átlagosnál kisebb mértékben nőtt a kötöttáruforgalom. Az iparcikkek terén a mosógép és hűtőgép kivételével jócskán növekedett a beszerzett és értékesített áruféleség. így például fekete-fehér tévéből a tavalyi több mint 110-zel szemben idén 160-nál is többet eladtak. A rádiókból is csaknem 50 százalékkal többet értékesítettek, mint a tava- '”i év hasonló időszakában. (j—P) Útban a kékkúti víz Ásványvizet szállít az ivóvízhiánnyal küzdő afrikai Országokba a Badacsonyi Pincegazdaság a Balatonhoz közeli Kékkútról. 2000 évvel ezelőtt a rómaiak — a monda szerint. — Pannónia legjobb ivóvizének tartották a kékkúti vizet. A többféle ásványanyagot tartalmazó, kétségtelenül kitűnő minőségű szénsavas vízből eddig Jordániába. Kuvaitba és az Egyesült Arab Köztársaságba szállítottak. Felújítás, korszerűsítés — harmincmillióért A Békéscsabai Ingatlan- kezelő Vállalat VI. ötéves tervében 160 millió forintot irányzott elő lakásfelújításra és -korszerűsítésre. Ezen belüL az idén harmincmillió forinttal gazdálkodhat a vállalat. Ebből az összegből a tervek szerint az év végéig 38 lakóépület teljes felújítását végzik el a benne levő közületek létesítményeivel együtt. Jelentős számú épület korszerűsítésére is sor került, illetve kerül az év végéig. Az IKV kezelésében csaknem 3700 lakás van, ezek jelentős része komfortos. A Békés megyei Építőipari Lakossági Szolgáltató Társaságot 1978. március elsején hozták létre, 14 tagja között vállalatok, költségvetési üzemek, illetve egy szövetkezet is szerepel. A társaságon belül az IKV fő feladata, hogy átadja saját tapasztalatait a többi üzemnek. Eredményesen működnek együtt a tagok' a szakmunkásképzés továbbfejlesztésében, s jelentős az egymás közötti gép- kölcsönzés is. Az egyesülés fő célja: a lakossági építőipari szolgáltatás igényeinek összehangolása. L. J. Manapság a műszaki szakboltok slágere a Hi-Fi-torony. Egész nap, megállás nélkül szól a zene, így ad hírt magáról a magyar híradástechnikai ipar két fellegvára, az Orion és a Videoton. Békéscsabán, az Univerzál Áruház második emeletén sokan körülveszik a csodamasinákat. Nyúlánk, szemüveges fiút szólítok meg: — Tetszik? — Szuper — húzza fel a vállát, és a társát ugratja: — Sajtold ki a faterodból azt a pár ezrest. A pöttöm gyerek sóhajt, nézelődik, az istennek sem lehet elráncigálni a készülék közeléből. — Tudod mi az, hogy Hi-Fi? — Hát... SONY 110 EZERÉRT Nem csodálkozom az enyhén szólva tétova válaszon. Ezeknek a készülékeknek ugyanis jelenleg több a cso- dálója, mint az értője. Nehéz megmondani: ki a műszaki, a megszállott, a csillogást kedvelő és a divatfi. Mindenesetre az érdeklődés óriási. Mindössze néhány hét alatt csak az Univerzál Áruházban 60—70 előrendelést vettek fel. Simon István, a műszaki osztály vezetője mondja: — Ebben az évben előreláthatólag kétszáz-egynéhány tornyot kap a nagykereskedelmi vállalat, amelyet nem lesz nehéz értékesíteni a megyében. Kik. a megrendelők? Különböző foglalkozású emberek, akik egyben azonosak: szeretik a zenét, és igényesek. Érdeklődnek Muronyból, Gyuláról, Mezőberényből. Tegyük hozzá: a felsoroltakon kívül pénzre is szükség van. Annál is inkább, mivel egyelőre az OTP nem ad hitelkedvezményt. Aki mégis hódolni akar szenvedélyének, le kell gombolnia a Videoton- készülékért 36 vagy 28 ezer forintot, az Orioné pedig 46 ezerbe kerül. A tapasztalat azt mutatja: a pénzzel sem lesz baj. Tavaly karácsonykor például egy-két nap alatt elkapkodták a Pioneer cég sztereómagnó-deckjét, 8 ezer 500-ért. És akkor még nem beszéltünk a Bizományi Áruházakban kínált Sony, Grundig, Hitachi készülékekről, amelyek szintén aligha melegednek meg a polcokon, pedig 110, 140 ezer forintért vesztegetik. Ezzel együtt sajnos, felélénkült a feketepiac is. CSÜCS A RE VOX Aztán 1979-ben, az őszi BNV-n megjelentek az Orion és a Videoton stúdióberendezései, egy évvel később megkezdték a kísérleti gyártást. A Hi-Fi magazinban már ilyen hirdetéssel találkozhattunk: „Felprofesszionális stílus — professzionális jellemzők! Az Orion Hi-Fi stúdió mindent nyújt önnek, amit a technika lehetővé tesz.” Kétségtelen, a Hi-Fi (angolul: High Fidelity) természethű hangvisszaadást jelent. A berendezés követi a fül érzékenységét, fiziológiai hang- színszabályzó, nyolcszenzoros programváltó, hatásos zaj- csökkentő, automatikus kapcsoló van benne. A világszínvonalat azonban a svájci Revox, az amerikai Kenwood jelenti. Az ínyencek bolondulnak értük. Nálunk azt vallják a szakemberek: a kommersz és a professzionális tornyok között nincs lényeges különbség, tehát nem érdemes valamiféle csúcskészüléket gyártani. Bizonyítják ezt azzal, hogy itthon az elkövetkezendő években nem lesz elvárható műsorszolgáltatás, se elegendő Fi-Fi-színvonalú lemez és kazetta. Megoldatlan az alkatrészek tömegtermelése is, nincs megfelelő háttériparunk. Ennek ellenére mindkét gyár belevágott a termelésbe, megpróbálja készülékét minél hamarabb felhúzni a toronyba, hogy mindenki lássa. Megkezdődött a küzdelem a vevőért. EGYÜTT AZ AKAIVAL Az idei Budapesti Nemzetközi Vásáron egymás mellett rendezett hangpárbajt a két cég. A szakmai bemutatón kifejtették: az Orion gyártmánya hasonlít a professzionális híradástechnikai termékekhez, luxus igényeket elégít ki. A Videoton tornyai viszont inkább a tömegeknek készülnek. Igaz, többen ta- máskodtak: kell-e nekünk egyáltalán Hi-Fi torony? Ha ugyanis 4-5 évvel hamarabb eszmélünk, a külföldi piacokon is nagyobb esélyünk lenne. Van ebben valami, hiszen évi 50 ezer készülék előállítása jelenti a gazdaságos gyártást, míg az Orion 1982- ben is csak 10 ezret dob piacra. De ez nem keseríti el őket, mert bíznak az esetleges exportban. A Videoton szakemberei pedig így érvelnek: az évente gyártott 250 ezer rádió „elbírja” a Hi-Fi tornyot. Mindezt elfogadhatjuk, ha arra gondolunk: olyan termékekről van szó, amelyek műszaki jellemzőikkel és sajátos megoldásaikkal joggal felkeltik a figyelmet idehaza és külföldön. Nem volt hiábavaló a székesfehérvári gyár együttműködési törekvése a japán Akai céggel. A Videoton 40—100 watt teljesítményű hangfalakat szállított Japánba, és cserébe lemezjátszót kapott. Ugyanakkor a hazai gyár fejlesztette ki az erősítőt, a rádiórészt és a hangfalakat. Az Orion japán mechanikus egységeket alkalmaz a Hi-Fi-toronyhoz, a beépített lemezjátszóban és a megnetofonban. A kétkedőket meggyőzheti az is, hogy készítenek Hi-Fi- tornyot az NDK-ban, Csehszlovákiában, Lengyelországban, Bulgáriában és a Szovjetunióban. A két magyar gyár termékeivel a szocialista országok piacán az elsők közé tornászta fel magát. Reméljük: az erkölcsi sikert követi a gazdasági eredmény. És azt sem bánjuk, ha ez szenzációs lesz. Seres Sándor
